ÚTIKRITIKA.HU / Mandalay

A modernnek számító várost leginkább az teszi a turisták számára érdekessé, hogy a burmai buddhista szerzetesek legalább fele ebben a városban és környékén él.

Mandalay központjának a királyi palota számít. A várost jellemzik a széles sugárutak, amelyekenkerékpárosok és motorosok sokasága közlekedik.

Varga Gábor fotója

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Yangonból mentünk busszal. A busz úgy nézett ki belülről mintha egy repülőgépben ülnél. Nagyon kényelmes volt. Az út kb. 9-10 órát tartott.

2. Min Kun - Szép templomok és kőből épült nagy elefánt tetszett nekünk .

3. Vízesés : Dat Taw Gyaint Gyönyörű volt Mandalayból olyan autóval mint Uber ell ehet menni 1 óra az út 5000 kyat fejenként az ára 1 útra.Utána ha gyalog mész jó egy óra vagy elvisznek motorral.
4. Jó túrázás. Mi papuccsal voltunk jobb azért a cipő .
Ha visszafele megmondod az időt, ugyanez a társaság felvesz téged megadott időben és visszavisz a hotelbe. A vízesésnél azt tetszett hogy voltak padok székek és egy kis büfé és lehetett a vízesésben gyönyörködni, nagyon hangulatos élmény volt, azt sajnálom hogy nem hagytunk több órát erre a programra.
5. Az emberek nagyon kedvesek voltak, néha taxisok kicsit magasabb árat mondtak, de többnyire nagyon segítőkészek voltak.
6. Mandalay Hills és a rengeteg pagoda.

Nem tetszett

1. Elmentünk Amarapura felé és megnéztünk egy kolostort. A szerzetes körbe vezetett minket. A végén adományt várt el. Úgy gondolom a donation lényege az az hogy annyit adjunk amennyit gondolunk. Hát a szerzetes meg kritizálta, hogy mi és a haverjaink mennyit adtunk . Hát ez nem tetszett főleg nem egy szerzetestől.

2. Megnéztük a világ leghosszabb fahídját Irrawaddyn. U - Bein Bridge ahol annyi ember volt hogy nem lehetett kényelmesen sétálni rajta.

Vélemények

,, Az utazók, akikkel eddig találkoztunk, nem sok jót mondtak nekünk Mandalayról, nekünk viszont kifejezetten a kedvünkre volt! Az ország második legnagyobb városában az utcák, New Yorkhoz hasonlóan, számmal vannak ellátva, így hamar tájékozódik az ember. Ezzel nagyjából le is tudtuk a nagyvárosra jellemező dolgokat, Mandalay inkább egy nagy, kisze-kusza falura hasonlít. Ahhoz, hogy ilyen jó emlékeket őrizzünk erről a városról, az is kellett, hogy most először a szálláson is nagyon jól éreztük magunkat. A hostelben dolgozó srácok udvariasak és jópofák voltak, és nem éreztük egyáltalán, hogy lépten-nyomon át akarnak minket verni, mint az sajnos nagyon jellemző a burmai hotelekben. Emellett találtunk néhány olyan helyet, ahová szívesen visszamentünk enni: az egyik utcasarkon a legjobb birka curryt csinálták „csapatival” (az indiai kenyérrel), mintha egy jó birkapörköltet evett volna az ember, míg a szállásunk közelében volt egy klassz fagyizó, ahol mindenféle finom fagylaltkelyheket ehettünk ebben a melegben.

Az első nap sétáltunk egyet a belvárosban, ahol nem kellett sokat mennünk, hogy olyan részre érjünk, aminek egyáltalán nem volt belváros hangulata. Az egyik utca egy nagy piacra hasonlított, ahol gyakorlatilag csak hagymát és fokhagymát lehetett kapni. A szag mellett az marad meg az emlékezetünkben, ahogy láttunk néhány srácot, akik úgy harapták a fokhagymát, mintha alma lenne!! forrás

,, Összességében tetszett Burma, de nagyon sokszor problémát okozott a kommunikáció mindenhol ahol jártunk, mert a helyiek nem beszélnek szinte sehol angolul. Emiatt hatalmas türelem kell hozzájuk.Ha beszélnek is angolul csak nagyon kevesen. Ebből adódóan sok kényelmetlenségünk adódott. Függetlenül ettől, Ázsia legkedvesebb és legjobb szívű és legsegítőbb készségű emberei élnek itt. Örültünk hogy velünk lehettünk.
Ha legközelebb jövök biztos olyankor fogok jönni mikor a legjobb idő van és megcsodálom a gyönyörű Ngapali Beachet!!:) (B. Bernadett, 2019)

Varga Gábor fotója

,, Sajnos a jól csengő név nem egy szép várost takar. Azért nem szeretném lehúzni teljesen, mert volt, ami tetszett. Két teljes napot töltöttünk ott. A szállodában kértük, hogy hívjanak taxit. Jött is egy kedves férfi, akivel aztán mindkét napot töltöttük. Az első nap a palotát és a város közepén és dombján álló templomokat néztük meg. Sajnos a templomokban már itt is (Vietnamban is sok helyen) ledsorokkal díszítenek mindent, még Buddha körül is villognak a fények.

A palota sajnos egy nulla. A második világháborúban az eredetit lerombolták. 1990-ben újjá építették, itt is Mekk Elek lehetett a mester. A fafaragások (és az egész fából van) nem sikerültek. Üres terek fa oszlopokkal. Ha megnézi az ember a megmaradt Shwenandaw kolostort, az csodás, gondolom ilyen lehetett valaha a palota is. Ha rám hallgatnak, akik odautaznak, a palotát kihagyják.

A második nap kimentünk a világ leghosszabb fahídjához.

Útközben megálltunk a Maha Gandar Yone kolostornál, sofőrünk tanácsára. Persze Ő tudta, hogy a szerzetes növendékek mindjárt kapják az ebédet. Persze ez itt minden nap egy turista látványosság, ahogy a sok kis és nagy növendék sorban áll. Megjegyzem még energia italt is kap mindegyikük.

Délután megnéztük a Jáde piacot. Nekünk nagyon tetszett. Nagyon szép ékszerek voltak, egyszerűtől a kifinomultig, az európai árak töredékéért.

Az első nap kb. 3000 Ft-ot, második nap, mivel az nagyobb kör volt, kb. 5000 Ft-ot fizettünk a taxisunknak előzetes megállapodás alapján, aki amúgy egy kényelmes, légkondis 7 személyes kisbusszal furikázott kettőnket egész nap.

Az ételek nagyon olcsók és sokfélék.

Sört és alkoholt közértben nem lehet venni, csak külön kijelölt boltokban. Étteremben sör van.
Baganban mindenhol lehetett alkoholt venni.

Nem kaptunk gyomorrontást sehol. (Hozzáteszem, soha nem volt bajunk, pedig jártunk már Kambodzsában, Vietnamban és többször Thaiföldön is.) (Thész Ágnes, 2017)

...HUUU az anyját, de rohadt erős!! A személyzet kuncogva figyeli a fejleményeket, miközben hősiesen nyelebelem a méregerős rákocskákat, de ez már csak a magyar virtus; nem szarunk be nyilvánosan. Közben már a szemüvegem is könnyezik. Igy van ez Mandalayben. Leszoktak a sült madárpókról, csak frissensülteket szeretik. Ez utobbit szószerint veszik, az utcai árus kiemel egy élő halacskát a müanyagvödörbōl, nyársra huzza és az izzó grillrácsra helyezi. A külföldi állatvédők csendesen hánynak az utcasarkon.

Királyi palota
Modellépitők!!! Ide jöjjetek! Egy teljes királyi pagodagyüjtemény van itt összerakva falécekből és márványnak álcázott betonoszlopokból. Az egész megkopott kissé, pereg a festék, korhadnak a fafalak, mintha filmesek felejtették volna itt a diszleteket. A világ legnagyobb modellépitménye található itt. Az eredetit még a japánok bombázták szét, ez csak egy szerény másolat. A fejedelmi kertben laktanyát helyeztek el, csattogó bakancsok és pattogó vezényszavak töltik be a királyi udvart. Egy jóizlésű uralkodo ide be nem teszi a lábát.

Maharmyatmunui pagoda
Az n+1-ik királynő alapitotta ezt a pagodasort. A szokásos tűhegyes aranypagodák között félméteres medencében fuldokolnak az aranyhalak, a látogatók szertartásosan agyonetetik őket. A szerteágazó árkádsorban a fölösleges mesterségeket gyakorolják, mindhez nagy türelem és kitartás kell. Több trónkészitő mester munkálkodik itt, sorozatban gyártják a diszes trónusokat, még nem hallották, hogy a király elmenekült. Vagy arra gondolnak, hogy erre téved egy kósza királynő és hirtelen felindulásból megvesz egy tucatot. De akad itt szoborfaragó, buddhafènyező, aranyfüst lemezrakó. Gigantikus, eladhatatlan raktárkészlet van születőben.

Jáde piac
Ez itt a karperec részleg, fémesen csörömpölnek a zöldesen csillogó jádakő karikák. Tömött sorokban hozzák a portékát a beszállitók. Kis asztalkák mögött üldögélnek a nagyhatalmu felvásárlók, minden jádedarabot éles fényben megforgatnak, megkocogtatnak, átvilágitanak, aztán lefitymálva visszatolják. Zsivány arcukon hamiskás mosollyal odavetnek egy árat és a pókerjátékosok rejtett figyelmével lesik a reakciot. Mindent tudnak az emberi lélekről, naponta ezerszer eljátszották ezt. Hatalmas mennyiség cserél gazdát, a kábitószer kereskedelem után itt a legnagyobb a forgalom.

Mandalay domb
A mélyzöld dombtetőn fennséges fehér palota fogad, minden szögletébōl vakitó csillogás árad. Ha közelebb megyünk kiderül, hogy a pompás oszlopok egyszerü betonból készültek és a csillogást a millionyi ragasztott tükördarabka okozza. Ez a szegényember fényűzése, de igy is lenyűgöző. Káprázatos belső termekben és hatalmas teraszokon pózol a turistahad, innen özönlenek az önarcképes naplemente felvételek a óhazába.

Odajutás

Mandalaynak van nemzetközi repülőtere, ami a várostól délre, 35 kilométerben helyezkedik el.

,, Másfél órás repülőúttal érkeztünk meg Myanmar 2. legnagyobb városába, Mandalayba, vagyis a nemzetközi repülőterére, ami a várostól 35 km-re található. Bangkok után a kontraszt hatalmas. A kicsike, tiszta repülőtéren csupán egy gépet láttunk, a mienket, amivel érkeztünk, az épület pedig nem nagyobb egy átlagos Bangkoki, kisebb plázánál.

Minden rendesen és zökkenőmentesen haladt a vízummal és a kicsekkolással is. Helyi pénzük a Kyat (1 Ft = 5Kyat), és a legnagyobb címletük az 5000-es. Így már pár szár dollár beváltása után úgy éreztük magunkat, mint a milliomosok egy köteg pénzzel a kezünkben.
A reptéren egyszerűen, viszonylag olcsón, és gyorsan tudtunk sim kártyát csináltatni, ami ugyancsak a gyors fejlődést mutatja, hiszen pár évvel ezelőtt egy sim kártya ára több ezer US dollár volt!!! :o

Fix áron, fejenként 4000 Kyat-ért hoztak el minket a városba, ami gondolom egy jól felpumpált ár, de még így is sokkal olcsóbb, mintha bármelyik másik környékbeli országban utaztunk volna. Az úton nem sok mindent láttunk. Kietlen puszta, és az út mellett álló, roskadozó standok, ahol főként csak mangót árultak, a távolban pedig egy-egy aranyozott tetejű sztúpa. A közlekedés elég kaotikusnak látszik elsőre. Jobboldali vezetés van érvényben, viszont az autók többsége még jobbkormányos. (Közösen világot falni blog, 2018)"

,, Visszamentünk Mandalayba Burma leghíresebb vonatjáratával. Ez a 200 kilométeres szakasz alig fájt 13 órába, de megérte megismerkedni a burmai vasúttal, végre van, ami még a MÁV-nál is szarabb! (2018)" forrás

Szállás

Ajánlott szállodák:

2 csillagos: M3 Hotel Mandalay

3 csillagos: Bagan King

4 csillagos: Hotel by the Red Canal

Egyéb Mandalay-i hotelek árai foglalási lehetőséggel - hotelcombines.com

Közlekedés

,, Motort béreltünk. A burmai motorosokat még nem teszteltük eddig. A közlekedés az indonéz fejetlenségre hasonlított, a kereszteződések nagy részében se jelzőlámpa, se közlekedési tábla, a jobbkéz-szabály pedig valószínűleg itt a feledés homályába merült, így általában az erő dönt, úgyhogy igen csak oda kellett figyelni. " forrás

Iránytaxi - v.j.fotója

Étkezés

,, Mandalayban és környékén sokkal több mindent lehet megnézni, mint azt az ember elsőre gondolná. Az utcákat róva szinte egyetlen külföldivel se találkoztunk, mégis akad olyan pont, ahol információt tudtok cserélni egymással. Ez nem más, mint a 81. utcában, a 29-ik és 30-ik utca között fekvő Shan Ma Ma műanyagszékes, utcára pakolt streetfood étterem, ahol a kaja szuper, az árak pedig egyszerűen verhetetlenek.

"Shan" mama és családja a burmai shan konyha leginkább ínycsiklandó ételeit készítik el, a húsok és szószok számtalan variációja mellé korlátlan mennyiségben kínálnak rizst, a Myanmar sört pedig szerencsére nagy üvegben szolgálják fel. Mivel esténként a városban megszálló turisták itt gyűlnek össze, tisztában vannak a higiéniai elvárásokkal. (2018)" forrás

,, ...HUUU az anyját, de rohadt erős!! A személyzet kuncogva figyeli a fejleményeket, miközben hősiesen nyelebelem a méregerős rákocskákat, de ez már csak a magyar virtus; nem szarunk be nyilvánosan. Közben már a szemüvegem is könnyezik. Így van ez Mandalayben. Leszoktak a sült madárpókról, csak frissensülteket szeretik. Ez utóbbit szó szerint veszik, az utcai árus kiemel egy élő halacskát a műanyagvödörből, nyársra húzza és az izzó grillrácsra helyezi. A külföldi állatvédők csendesen hánynak az utcasarkon. "(révész, 2019)

Könnyen olvasható étlap - v.j.

Vásárlás

Jáde piac

,, A karperec részlegnél fémesen csörömpölnek a zöldesen csillogó jádekő karikák. Tömött sorokban hozzák a portékát a beszállítók. Kis asztalkák mögött üldögélnek a nagy hatalmú felvásárlók, minden jádedarabot éles fényben megforgatnak, megkocogtatnak, átvilágítanak, aztán lefitymálva visszatolják. Zsivány arcukon hamiskás mosollyal odavetnek egy árat és a pókerjátékosok rejtett figyelmével lesik a reakciót. Mindent tudnak az emberi lélekről, naponta ezerszer eljátszották ezt. Hatalmas mennyiség cserél gazdát, a kábítószer kereskedelem után itt a legnagyobb a forgalom." (révész, 2019)

Egyéb hasznos információk

Mandalay-domb

,, A mélyzöld dombtetőn fenséges fehér palota fogad, minden szögletéből vakító csillogás árad. Ha közelebb megyünk kiderül, hogy a pompás oszlopok egyszerű betonból készültek és a csillogást a milliónyi ragasztott tükördarabka okozza. Ez a szegény ember fényűzése, de így is lenyűgöző. Káprázatos belső termekben és hatalmas teraszokon pózol a turistahad, innen özönlenek az önarcképes naplemente felvételek a óhazába. (révész, 2019)

Királyi palota

,, Modellépíitők!!! Ide jöjjetek! Egy teljes királyi pagodagyűjtemény van itt összerakva falécekből és márványnak álcázott betonoszlopokból. Az egész megkopott kissé, pereg a festék, korhadnak a fafalak, mintha filmesek felejtették volna itt a díszleteket. A világ legnagyobb modellépítménye található itt. Az eredetit még a japánok bombázták szét, ez csak egy szerény másolat. A fejedelmi kertben laktanyát helyeztek el, csattogó bakancsok és pattogó vezényszavak töltik be a királyi udvart. Egy jó ízlésű uralkodó ide be nem teszi a lábát. (révész, 2019)

Maharmyatmunui pagoda

,, Az n+1-ik királynő alapította ezt a pagodasort. A szokásos tűhegyes aranypagodák között félméteres medencében fuldokolnak az aranyhalak, a látogatók szertartásosan agyonetetik őket. A szerteágazó árkádsorban a fölösleges mesterségeket gyakorolják, mindhez nagy türelem és kitartás kell. Több trónkészítő mester munkálkodik itt, sorozatban gyártják a díszes trónusokat, még nem hallották, hogy a király elmenekült. Vagy arra gondolnak, hogy erre téved egy kósza királynő és hirtelen felindulásból megvesz egy tucatot. De akad itt szoborfaragó, Buddha fényező, aranyfüst lemezrakó. Gigantikus, eladhatatlan raktárkészlet van születőben. (révész, 2019)

Egyéb látnivalók

Környékbeli látnivalók

Mingun

Olvasmányos linkek

"A városban fél napot és egy éjszakát töltöttünk, mielőtt visszarepültünk Bangkokba. Benyomásunk csak annyi Mandalay-ról, hogy gyönyörű és nincsenek gyalogosok. Állítólag találni szép látnivalót, ezek mind távol esnek a centrumtól, ahol megszálltunk. Se kedvünk, se erőnk nem volt már benevezni egy ilyen menetbe, így a környékbeli piacokat jártuk be, magunkba szívva a város hangulatát és szmogját, összebarátkoztunk Vincenttel, az indiai gyógynövény-kereskedővel. (2013)" forrás

"Kihagyhatatlan állomás Mandalaj és környéke. Mianmar második legnépesebb városát az utóbbi évtizedekben ellepték a kínaiak, akik felpörgették és nyüzsgő méhkassá tették a várost. A sakktáblaszerűen megépített város közepén helyezkedik el a monumentális királyi palota, amelyet 3,2 kilométer hosszú fal és 70 méter széles vizesárok övez. Értékéből sokat levon, hogy a világháborús bombázás után teljesen szakszerűtlenül építették újjá.

A pusztulást csak a pompás Svenandaj Kjaung fakolostor élte túl, az is csak azért, mert még időben kiköltöztették a palotából. A világ legnagyobb könyve is Mandalajban, a Kutodav Pajában található. 729 márványlapból áll. Természetesen minden lapnak külön kis sztúpát emeltek egy még nagyobb aranyozott sztúpa körzetében. A munka 1860-ban kezdődött, és nyolc évet vett igénybe. Ha mindennap nyolc órán át olvasnánk a szent szövegeket, 450 napba telne, mire végeznénk a könyvvel.

Az ország egyik legfontosabb Buddha-szobrát is ebben a városban találjuk. A négy méter magas bronz alakot az 1. században öntötték. Fontosságát jelzi, hogy csak férfiak léphetnek oda hozzá, és ragaszthatnak rá aranyat, amely egyébként már 15 centiméteres réteget képez a szobron. Hogy mennyire nem veszik fél vállról a vallást, jól mutatja, hogy a Buddha-szobor-faragók utcájából még a mesterek is máshova járnak vécére, nehogy túl fennkölt helyen végezzék el a dolgukat. (2014)" forrás

"Első nap elmentem megnézni a hőforrást, és kellemeset áztam benne. Visszafelé benéztem a közeli cukornádkészítő kis családi üzembe, aminek a főnöke egy albínó fickó. Készségesen megmutatta, hogyan lesz a nádból cukor. Majd visszafelé bicajozva figyeltem az életképeket: biciklis riksák, ökrös kordék, bivalyháton utazó gyerkőcök, szivart pöfékelő idős nénikék, akiknek az arcán több ránc van, mint az úton kátyú. Kosarat és akkumulátort a fejükön cipelő leányok, bételt rágó férfiak, utcákon vágtázó lovas kordék, zöldellő rizsföldek, ladikból varsával halászó őslakosok. Nagyon élveztem, aztán jött a másnap.

Két koreai és egy ausztrál lánnyal béreltünk csónakot, egész napra 500 forintért, és körbehajóztuk a tavat. Napkeltekor indultunk. A tavon már javában halásztak az emberek, és tényleg lábbal eveznek, mint ahogy több dokumentumfilmben is láttam. Első megálló az úszópiac előtti étterem és ajándékbolt, itt 3 hosszú nyakú karen törzsből származó nénike is dolgozik (sző, fon, vendégeket fogad). Igazi úszópiac nem olyan, mint Thaiföldön, ahol csak a turisták csónakjait látni. A piacra érve mar jöttek is mellénk csónakkal a gyerkőcök, és gyökerestül kitépett krizantémokat nyújtogattak be a hajóba, miután senki nem vett, ingyen beadogatták nekünk, némelyik csónakban faszén parázson sütnek-főznek, másikban ajándékárusok, akik a mi hajónkba kapaszkodva próbálták értékesíteni a portékájukat. Zöldségárusok és kb. 5 turista, a többi csónak között szinte elveszve. Innen az esernyőkészítő műhelybe mentünk, ahol kézzel (kalapáccsal) törik össze a papirusz rostjait, majd áztatják és táblába szedik, némelyikből esernyő, másikból pedig notesz vagy csak díszpapír készül. (2007)" forrás

"Átlósan a Mandalay Hill pagodái és templomai nyújtanak egy 300 m magas, 1000+ lépcsős kitérőt szép kilátással a naplementében. Hazafelé mindenféle környék útba esik. A várfal melletti vizesárok népszerű találkahely. Vannak helyi panelok, szegény és gazdagabb környékek. Egy boltot kereső német sráccal futok össze. Eszünk még valamit egy utcasarki helyen, sörözünk, megbeszéljük a tapasztalatainkat. Jót alszom. Éjszaka és reggel van párszor áramszünet, a generátor működik, de a klíma ilyenkor áll. (2013)" forrás

"Egyik volt helyi király Mingunban akarta felépíteni a legnagyobb pagodát, de meghalt mielőtt elkészült volna. A több ezer téglából álló alapja kissé romosan megtekinthető. Régebben fel lehetett menni rá, de négy hónapja megtiltották és nem is tetszett nekik, hogy megpróbáltuk. A világon itt van a legnagyobb működőképes harang (Mingun Bell; a legnagyobb Moszkvában van, de az törött). A félbe hagyott építmény anyagából jutott másik, befejezett templom építésére. Azt meg is csodáljuk. A visszaindulás előtt még ettünk az itt megismert német és amerikai utastársammal lepényszerűséget (babos, hagymát meg valami zöld...). A hajó 2 körül ért vissza. Már reggel is motor-taxival jöttem a hajóhoz, most is ezzel megyek tovább. Egy út pár száz forint a távolság és alku függvényében. Várat még magára délután a "világ legnagyobb könyve", a Golden Palace (ami nem a palotában van, és a Palota (az a nagy négyzet alakú erőd, amit már kívülről egyszer körbejártam). (2013) " forrás

v.j. fotója

"Kirándultam. Amarapura a világ leghosszabb (1300 yard) teakfa (tikfa vagy indiai tölgyfa) hídjával 11 km-re van Mandalaytól. Lehet bérelni taxit, motoros taxit (valaki visz a motorjával), motort, kerékpárt. Végül kerékpár mellett döntöttem. Alacsonyabb, mint kellene, de működött. A forgalom folyamatos, kaotikus és nagyon poros-büdös a levegő. Azonban lehet haladni. A járművek sokfélék: traktorszerű képződményektől kezdve a toldalékolt motorokon át a jobb- (nemrég álltak át jobb oldali közlekedésre) és ritkábban bal-kormányos autókig minden fellelhető. Buszként bármi megteszi, amire sok ember elfér: felemás traktor, platós akármi ülésekkel, kisebb-nagyobb buszok a tetejüket is hasznosítva. Egy kisebb motoros koccanásos baleseten túl semmi probléma nem volt (ez sem engem érintett, hanem két motorost). A duda viszont itt is szól állandóan, mint Hanoiban. A híd (U-Bein) tényleg látványos a Taungthaman tó felett. Az emberek mosolyognak, kedvesek és nincs eladói nyaggatás. A hídon ismét összefutottam a tegnapi német arccal - ő a motoros taxit választotta. A híd mindkét oldalán pagodák, monostorok, fiatalabb-idősebb szerzetesek, kevesebb apáca. Sok helyi és kevesebb nemzetközi turista. (2013)" forrás

,, Mandalay kellemes csalódás volt a híréhez képest. És nemcsak azért mert a jáde piacon felpróbáltam egy 15ezer dolláros jáde köves gyűrűt. Teljesen ki akartuk hagyni, mivel előzetes kutakodásom alapján a valóság a szép névhez képest nem egy matyóhímzés.

Eredetileg messzebb, beljebb és feljebb akartunk túrázni a shan hegyekben a még kevésbé látogatott Hsipaw környékén, de több ok miatt útitervet módosítottunk.

Az előzőleg telefonon lefoglalt szálláson szerencsére vártak minket. (Woodland Hotel, gyönyörű kertben egyszerű teraszos faház, 35 USD 4 főre) A városközponttól nem messze, de félreeső helyen levő szállónak eddig nem sok külföldi vendége lehetett, legalábbis iszonyúan örültek nekünk. Ez nemcsak az ingyenes early checkin-ben, és a szuper reggelikben nyilvánult meg, kívánságunk parancs volt, mindent elintéztek nekünk. Lett másnapra túra taxink is, ami a legjobb módja a Mandalay körül nagy területen szétszórt látnivalók közti közlekedésnek.

Mandalay csak 1857-től öltött város formát, és 1861-től minössze 25 évig volt Burma fővárosa. Az impresszív Mandalay erőd falai ugyan megmaradtak, de először az angolok, majd a II. világháborúban minden érintett fél közreműködésével földig rombolták a várost. A megmaradt erőd tövéből nőtt ki a mai viszonylag fiatal város. Ne szépítsük, egy rácsos szerkezetű, számozott utcákból álló lapos és végtelen betontenger. Semmiképp nem nevezhető romantikusnak, körülötte viszont több napra elegendő látnivaló van. Főleg a régi főváros maradványok, amiből három is esik a Mandalay-ból napi túrákkal elérhető régiókba (Inwa/Ava, Sagaing, Amarapura), de ha jobb nem jut eszünkbe egy hajózás az Irawaddyn a Mingun Pagodához sem rossz ötlet.

A Mandalay-ra jutó másfél nap alatt inkább kevesebb, de kényelmes, és kevés gyaloglással járó ráérős programokat választottunk.

A hires jade piacra menet megnéztük a Shwe In Bin Kyaung teakfa templomot, amit 1895-ben épített két tehetős kínai jade kereskedő. Az oszlopokon álló sötét, gyönyörű faragásokkal teli teakfa templom szinte elhagyatott volt, rajtunk kívül csak egy épp mosakodó szerzetes, meg egy szintén mosakodó, és rögtön az ölünkbe fészkelő fekete templom macska volt ott. (2016)" forrás

v.j. fotója

,, A naplementét a Su Taung Pyae Pagodából néztük meg, amit még Anwratha király épített 414-ben. A templom egykor a buddhisták egyik legfontosabb zarándokhelye volt, de még a mai napig is fontos szerepet tölt be az életükben. (A myanmari buddhista szerzetesek legalább fele él Mandalayban, és környékén). A papok minden nap felsétálnak az 1.729 lépcsőből álló hosszú úton, majd a hegytetőről nézik meg a naplementét. Az egész épület csillog a napfénytől, mert minden oszlopot és falat beágyazott tükördarabok és színes kőzetek díszítenek. Plusz tudnivaló, hogy a pagoda teljes területén, a lépcsősort is beleértve tilos cipőt, zoknit, vagy papucsot hordani. A felfelé vezető út végén pedig egy bizarr mozgólépcsősor, és lift is segít a hegy tetejére való feljutásban.

Miközben körbejártuk az épületet, több helyi fiatal és szerzetes lépett oda hozzánk tiszteletteljesen beszélgetést kezdeményezni. Nem eladni akartak nekünk valamit, vagy adományt kérni, hanem egyszerűen csak beszélgetni és gyakorolni az angoljukat. Eleinte még kissé zavartan, majd egyre oldottabban mutogatták a távoli épületeket, és a pagoda egyes részeiről is meséltek nekünk. Barátként tekintettek ránk mindenhol, nem pedig bevételforrásként, ami nagyon ritka volt az eddigi utazásunk alatt.

Kíváncsiak az idegenekre, és többet akarnak tudni a világról, ami nagyon sokáig el volt előlük zárva, és így a világ elől is ez a csodálatos ország.

Hazafelé egy platós autóval száguldottunk a hotelünkig, egy lecsapni készülő hatalmas vihar, és az üvöltő party zene kíséretében.

Az első benyomásunk, hogy a helyiek nagyon mosolygósak, és rendkívül barátságosak! Egyetlen negatív pillanatunk sem volt a nap folyamán. (Közösen világot falni - blog, 2018) "