ÚTIKRITIKA.HU / Nepál

Földrajzi jellemzők
Területe 147.181 négyzetkilométer, ebből 75% hegyvidék. Északon húzódik a Himalája, legmagasabb csúcsa a Csomolungma/Mount Everest. Az ország legdélibb része a Terai fennsík (legalacsonyabb pontja a tengerszint felett 70 m), mely a monszun idején gyakran árterületté válik. Az éghajlat a domborzati viszonyoknak megfelelően igen változó, öt éghajlati zónára osztható, nagyjából a tengerszint feletti magasság szerint. A szubtrópusi övezet 1200 méter alatt fekszik, a mérsékelt övezet 1200 és 2400 méter között, a hideg övezet 2400 és 3600 méter között. 3600 és 4400 méter között magashegyi az éghajlat, 4400 méter felett az örök hó birodalma található. Nepálban öt évszak tapasztalható: nyár, monszun, ősz, tél, tavasz. A Himalája blokkolja télen a Közép-Ázsia felől fújó hideg szeleket, egyúttal a monszunszelek északi határát képezi.

Bernadett fotói

Rézuszmajom (Macaca mulatta) - Elter Karcsi fotója

Időjárás és éghajlat

Nepálon belül az egyes helyek éghajlati tényezői értelemszerűen a topográfiai helyzettől függenek. A magasabb helyeken persze hűvösebb van, de egyben kevesebb csapadék, a völgyekben melegebb a klíma és több a csapadék. Nepálban márciusban, áprilisban, valamint októberben és novemberben van a legmelegebb (24-28 fok között) és ezekben a hónapokban esik a legkevésbé az eső. November és március között viszont téliesek a viszonyok. Éjszaka a fagypont alá eshet a hőmérséklet, a magasabban fekvő helyeken akár havazhat is. Májusban és júniusban nagy a hőség, és sok a csapadék. Június és szeptember között beszélhetünk esős évszakról. A páratartalom ilyenkor erősen emelkedik. Általánosságban Nepál klímája kontinentális jellegű, azaz jelentős hőmérsékleti különbségek vannak az évszakok között. Sokak szerint a Nepálba utazás optimális időzítése az október és a november. Nem csupán enyhe és száraz ilyenkor a klíma, hanem a hegyekben jobbak a látási viszonyok. Azért a február és április közötti időszak is kedvezőnek mondható.

Történelem

történelmi áttekintés
Területén az ókorban és a középkorban kisebb fejedelemségek voltak. A XVIII. században alakult ki az egységes nepáli királyság, mely hamarosan Kína fennhatósága alá került. A XIX. században a Brit Kelet-indiai Társaság fokozatosan kiterjesztette hatalmát az országra. 1846-ban a Rana család az angolok segítségével megszerezte a hatalmat. Az angol gyarmatosítókat kiszolgáló dinasztia ellen a XX. század elején nemzeti felszabadító mozgalom bontakozott ki, ennek hatására 1923-ban Anglia formálisan elismerte Nepál függetlenségét, továbbra is fenntartva azonban az un. különleges kapcsolatokat.

1951-ben népfelkelés döntötte meg a Rana-dinasztia hatalmát. 1959-ben fogadták el Nepál első alkotmányát, s ezzel létrejött az alkotmányos monarchia. 1960-ban Mahendra király feloszlatta a parlamentet, s átvette az ország közvetlen irányítását. A bevezetett un. „pancsajat” rendszer (részben választott, részben a király által kinevezett képviselőkből álló tanácsok) célja a pártok nélküli demokrácia megteremtése, ill. annak megakadályozása volt, hogy bármilyen uralkodó-ellenes hatalmi központ alakulhasson ki. Az 1990-ben elfogadott új alkotmánnyal tértek vissza Nepálban a többpárti demokráciára. 1996-ban a Nepáli Kommunista Párt (Maosták) harcot indítottak azzal a céllal, hogy a király parlamenti rendszerét szocialista népköztársaság váltsa fel. Ez vezetett a hosszú nepáli polgárháborúhoz, amelynek több mint 12 000 halottja volt. 2007 decemberében a parlament a királyság megszüntetéséről és a köztársaság kikiáltásáról döntött. A 2008. április 10-én megtartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról kiírt választást a maoisták nyerték meg, egyik szárnyuk (CPN-Maoist Centre) azóta is a kormánykoalíció tagja.

Manapság

"Az Amerikai Geológiai Intézet becslése szerint 1-10 milliárd dollár körüli kárt okoztak a földrengések Nepálnak, ami akár évtizedekkel visszavetheti az ország egyébként is pangó gazdaságát. A rengésekben falvak tűntek el, autóutak, gyárak, erőművek rongálódtak meg. Az újjáépítés évekig tarthat, míg a turisták távolmaradása megadhatja a kegyelemdöfést az országnak, jósolták. Ami az összbenyomást illeti, a főváros, Katmandu most tisztább és rendezettebb, mint a földrengés előtt, nyilván a romeltakarítás során az évtizedes szemét- és törmelékkupacok is eltűntek. Habár az esős évszak elmúltával, azaz szeptember végétől egyre nagyobb számban vannak jelen a turisták, a Thamelben, a bevásárló negyedben még érezhetően kisebb a forgalom. Nem mindenki szeret egy továbbra is földrengésveszélyes országban nézelődni, másrészt a látványosságok jelentős része is megsérült vagy megsemmisült. Úgy látszik, a katasztrófa és utána a mentés nemzetközi összefogással, megmutatta a nepáli politikusoknak, hogy ha nem képesek bizonyos kompromisszumokra és együttműködésre, akkor semmi nincs, csak szenvedés. (2015. december)" forrás

,, A halottégetési szertartás a (Gangeszbe ömlő) Bagmati folyó partján.

Szerencsére elolvastam egy-két blogot, ami az égő hús sercegésével, valamint a füstölgő haj és köröm szagával rémisztgetett, ezért aztán mindenre felkészülve érkeztünk az amúgy nagyon gyér vizű folyócska partjára. Mindenkit megnyugtathatok, nem olyan szörnyű látvány, mint azt elsőre hinnénk. A farönkökből felrakott máglya és a közé tömött szalma végig eltakarja a holttestet. A legvégét már nem vártuk meg, amikor az elüszkösödött farönköket a folyóba tolják, de a szertartásnak azt a részét láttuk, amikor a lecsupaszított halott végtagjait mosdatják a Bagmati vizében. Ez európai szemnek elég bizarr, de a hiduknál olyannyira természetes, hogy még a gyerekeiket sem hagyják otthon az esemény idejére. (2018)" forrás

Gazdaság

Nepálban hosszú ideje állandósult belpolitikai válság van, ami az elmúlt évek hullámzó gazdasági teljesítményén is visszaköszön (a Világbank adatai alapján a gazdaság növekedése 2016-ban 0,4%, 2017-ben 8,9%, 2018-ban 7,6%, 2019-ben 6,5%, 2020-ban -2,1% volt). A belpolitikai környezet mellett az elmúlt évben természetesen a koronavírus járvány következtében bevezetett járványügyi korlátozások is szignifikánsan meghatározták az ország gazdasági növekedését.

A még 2015-ben az országot sújtó pusztító erejű földrengés komolyan visszavetette ország fejlődését. Az infrastruktúrában keletkezett óriási pusztítást mind a mai napig nem sikerült teljes körűen helyreállítani. A 29 millió lakosú Nepál továbbra is a világ egyik legszegényebb állama, az egy főre jutó GDP nominális értéke ugyan emelkedett (2019-ben 1.195 dollár), azonban a lakosság negyede továbbra is a mélyszegénységi küszöb alatt él.

A hagyományos agrárországokra jellemzően a GDP közel egyharmada származik a mezőgazdaságból, miközben népesség megközelítőleg 70%-át ez a szektor foglalkoztatja. Az ipar részaránya elenyésző, az is többnyire a mezőgazdasággal összefüggő, kezdetleges feldolgozó ipar. Az elmúlt években megindult erőmű- beruházásoknak köszönhetően emelkedik az építőipar teljesítménye is és a beruházások befejezésével vélhetően nagyobb lesz az energetika aránya is. Jól mutatja a nepáli gazdaság szerkezetének torzultságát, hogy közel tíz éve folyamatosan a GDP 25%-a körül mozog a külföldön – zömében Indiában – dolgozó nepáliak hazautalásaiból származó bevétel, és hozzávetőlegesen ugyanennyi a külföldi hitelek és segélyek volumene.

A nepáli külkereskedelem 2020-ban is ismét szélsőségesen deficites volt, ami annak tudható be, hogy szinte kizárólag nyersanyagot képes előállítani és szinte minden egyéb ipari terméket, a szénhidrogéneket, de még az elektromos áramot is importálni kénytelen (óriási vízenergia-potenciálja ellenére). Ezen felül a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt az egészségügyi szektor behozatala is jelentősen növekedett.

Összeségében elmondható, hogy a komoly az amúgy is problémákkal küzdő nepáli gazdaságot még rosszabb helyzetbe hozta a Covid-19 világjárvány, és szakmai szervezetek értékelése szerint a pandémia (és annak negatív gazdasági hatásai) Nepál esetében fogja az egyik legnagyobb gazdasági visszaesést generálni hosszútávon az ázsiai régióban.

A nepáliakról

Az ország lakosságának 12,8%-a cshetri, 12,7%-a hill-bahun, 7,1%-a magar, 6,8%-a tharu, 5,6%-a tamang, 5,5%-a newar és 3,9%-a yadav. Ezen kívül gurungok és serpák is élnek itt.
A lakosság 44%-ának a nepáli az anyanyelve. Fontosabb nyelvek: Maithili (12,4%), Bhojpuri (7,6%), Tharu (5,9%) és Magar (3,4%). A lakosság 81%-a hindu. A születéskor várható átlagos élettartam 71 év. Az írástudók aránya 63,9 %.

Nepáli pár Bhaktapurban - K. Zsuzsa fotója

Turista etikett

A nepáliak nem kézfogással üdvözlik egymást, hanem - mint Indiában - tenyereiket összerakva meghajolnak. A turista próbáljon ugyanezt előadni, mert ezzel a helyi szokásokhoz alkalmazkodva tud udvariasan viselkedni.

Gasztronómia

"Nepált, Indiához és az indiai konyhához való közelsége miatt már nagyon vártuk…és valóban, nem múlta alul várakozásainkat, sőt már az első esti élményeink után tudtuk, imádni fogjuk a nepáli konyhát. A legjobb és legfontosabb, hogy itt végre nem kell vegetáriánus ételek után kutatnunk. Az étlapon alavetően minden vegetáriánus (és végre itt a vega kaja olcsóbb,mint a húsos) ha pedig nem vega, akkor egy külön oszlopban ‘non-veg.’ -ként szerepel. Az első étel, amit it ettünk az a tibeti ‘momo’. Az ételek ugyan egyre csípősebbek, ahogy közeledünk India felé,de valahogy már egész jól megszoktuk és egészen máshogy is csípnek,mint az Európában készített indiai ételek. A nepáliak otthon mindössze kétféle ételt esznek..tényleg minden nap ugyan azt ettünk mi is a családdal. Idény zöldségeket, curryvel, dhalt (sárga bolsó leves) és valami keserű zöld párolt zöldséget, amit ők spenótnak hívnak,de az biztos, hogy nem ugyan az spenót, amit mi imagehívunk annak. Ezt a hármat eszik rízzsel vagy chapati kenyérrel. " forrás