ÚTIKRITIKA.HU / Szerbia






Szerbia

Általános tanácsok | Újvidék (Novi Sad) | Stari Ras és Sopocani | Studenica kolostor | Decani kolostor | Egyéb kolostorok | Kragujevac | Szabadka (Subotica) | Nis | Vrsac | Fruska Gora nemzeti park | Cacak | Palic-tó | Drvengrad skanzen | Sirogojno | Veliki Buk vízesés | Djerdap Nemzeti Park | Gyógyfürdők | Davolja Varos | Fesztiválok | Fotóegyveleg

Általános tanácsok

Belgrádról részletes tartalom itt.

Újvidék (Novi Sad)

  • A kb. 260 ezer lakossú Újvidék Szerbia északi részén fekszik, s a Vajdaság tartomány központi városa.
  • Újvidék (Belgrád után) Szerbia második legnagyobb városa. Újvidék viszonylag tiszta és modern nagyváros.
  • Újvidék országúton 295 kilométerre van Budapesttől. 273 kilométernyi távolságon autópályán mehetünk.
  • A menetidő (megállás nélküli vezetést feltételezve) 3 és fél óra, de persze a határon meg kell állni. 
  • Újvidéken kevés a parkolóhely.
  • Ajánlott étterem a Sokace

Fő látnivalók:

  • Péterváradi erődítmény
  • A néhai zsinagóga
  • A Szabadság-tér (Trg Slobode) klasszicista és barokk épületei
  • A Duna park (ami nem a Duna partján van)
  • A Vajdaság-múzeum
  • Az óváros alagsori bárjai 

"Igazi időutazás végigsétálni a Zmaj Jovan és a Duna utcákon, amelyek épületei a XVIII-XIX. században épültek és ma is jó állapotban vannak. Ráadásul földszintjükön nem egy ma is működő kisiparos műhelyt találunk. Ez egy folyton nyüzsgő sétálóutca fagylaltozókkal, éttermekkel, boltokkal. A Duna utcán keresztül jutunk el a Duna-parkba, amely a belváros dísze, de itt található a Vajdasági Múzeum impozáns épülete is. A város központi tere a Szabadság tér, ahol a neoreneszánsz stílusban épült városháza van. Vele szemben magasodik a Zsolnay-cserepekkel fedett Mária Neve katedrális 72 méteres tornyával. Érdemes megtekinteni a báni palotát is, amely egy hatalmas fehér óceánjáró hajóra hasonlít. Jelenleg a Vajdasági Képviselőháznak ad otthont." forrás

,, Újvidék felfedezését a szomszédos Péterváraddal kezdtem. Reggel felkapaszkodtam a várba, ahonnan remek kilátás nyílt a környékre, majd körbesétáltam Újvidék belvárosában. Közvetlenül a Péterváradról átvezető híd után ott ragyogott a napfényben a hatalmas munkával felhúzott báni palota hófehér márványépülete. A báni palota közigazgatási székhely, ezért turisták csak előzetes engedéllyel látogathatják." forrás

k.t.

Stari Ras és Sopocani

(szopocsáni)

Az Unesco kulturális világörökségének a helyszíne! Ez egy épületegyüttes, ami középkori erődítményekből, templomokból és kolostorokból áll. Mindez az első szerb főváros, Stari Ras egyik külvárosában.

Studenica kolostor

,, A kolostor Ivanjica felől a 116-os mellékúton közelíthető meg, amely a Golija-hegység peremén szerpentinezik. Kraljevo felől egyszerűbb az elérése: a várost az Ibar-völgyi főúton hagyjuk el (22-es út) Raška illetve Koszovó irányába. Ezen a jó minőségű főúton kb. 45 km-t kell megtenni (amely során elhaladunk Maglič vára mellett is), majd Ušće község területén – pont mielőtt az főút keresztezi a Studenica folyót – jobbra kell fordulni a 116-os úton, amelyen még kb. 13 km a kolostor. A kolostor bejárata előtt két helyen is van kijelölt parkolóhely. A kolostort védőfal veszi körül, két helyen lehet belépni a területére. Szabadon látogatható." forrás

Decani kolostor

,, Sajnos a kolostor manapság ellenséges érzületű albán szomszédokkal van körülvéve, akik nyíltan kimutatják a szerzetesekkel és a szerb ortodox egyházzal szembeni türelmetlenségüket. Fenyegetéseik, valamint a dečani szerzetesek elleni támadásaik, nyomásgyakorlásuk szinte mindennaposak." forrás

Egyéb kolostorok

Jön!

Kragujevac

  • 190 ezres nagyváros Szerbia közepe táján.
  • Szerb kiejtése: krágujevác (erős hangsúly az első szótagon)

Szabadka (Subotica)

  • 150 ezres nagyváros Vajdaság legészakibb részén.
  • Szabadka országúton 203 kilométerre van Budapesttől (180 km autópálya). Közel háromórás útról van szó.
  • Szeged 45 kilométerre van, de 1 óra 10 perces menetidővel kell számolni, ugyanis az út többségében nem autópálya.

"A szabadkai piacot kicsit kalandosan lehet megtalálni. A Horgos felől érkezőknek át kell menni a város másik oldalára. Mindenki a pékséget említette, ott kell lefordulni balra. Onnan már csak egy jobb kanyar és ott is vagyunk. Ez a gyakorlatban jóval egyszerűbb.

Szabadkai piac pontos címe és elérhetősége:

  • Cím: Zombori út 77-79, Szabadka

  • Nyitva: minden nap 6 órától 15 óráig.

Reggeltől délután 15 óráig tart nyitva a parkoló közvetlen a piac szomszédságában és 300 Ft-ot kell mindezért fizetni. Érdemes korán érkezni és beállni!

Ha odaértünk már vehetjük is fel a legkényelmesebb cipőnket, és indulás a nagy felfedezésre. Előre leszögezem, hogy itt senki se keressen csillogást és flancot. Egyszerű piac roppant nagy területen, és még annál is nagyobb kínálattal. Leginkább ruháért és cipőért keresik fel ezt a piacot, mert rengeteg jó anyagú márkás vagy annak mondott áru várja gazdáját rettentően jó áron. Van a piacnak általános élelmiszer vásárlós része rögtön a bejáratnál, majd beljebb haladva játékok, lakberendezési tárgyak, szerszámok és alkatrészek, konyhai kiegészítők, ócskapiac stb. várják a vásárlókat. Nagyon sok minden a hazai ár töredékéért. Pénzt sem kell váltani, mert a forintot is elfogadják a piac területén szinte bárhol. Ha szerb dinár (RSD) akarunk mégis váltani akkor a piac területén található bármelyik váltónál megtehetjük. Az átlag árfolyam 2,5 Ft körül mozog. De szó szerint felesleges erre időt pazarolni. " forrás

,, A vasútállomás mellől indult a városnézés. Szerencsére egy nagyon agilis szabadkai fiatalember volt az idegenvezetőnk, sok érdekeset mesélt a város múltjáról és jelenéről. Sajnos a régi szép házak bontását megkezdték, így tűnt el 2007-ben az 1853-ban épült korinthoszi oszlopos Szabadkai Népszínház is. Itt kezdte pályafutását Blaha Lujza.

Egyszer még biztosan elmegyek Szabadkára, érdemes a városban hosszabb időt is eltölteni. Az monarchiabeli fürdővároskát, Palicsot is érdemes felkeresni, most csak a buszból láttuk néhány szép épületét. (2011)" forrás


,, A korzó, vagyis Szabadka sétálóutcája november végén is élénk, sokan nézegetik az üzletek kirakatait. A Vojnics-palota ma is gyönyörű, egy közeli épületet pedig maguk a lakók és az ott működő bank újíttatott fel – kívülről. A főbejárat után ugyanis egy lepusztult kapualjat találunk, amely oly élesen üt el a kinti pompától, hogy akarva-akaratlanul a cári Oroszország Potemkin-falvai jutnak az eszünkbe.

– Mi lesz így a magyar Szabadkával? – kérdezzük kísérőnket, miközben visszasétálunk a Klein House-ba.

– Lassú pusztulás – válaszolja lemondóan.

Már értjük, miért is mondta korábban, hogy Don Quijote-i harcot folytat Szabadkán. A magyarság menthetetlenül fogy, s ezt nem állíthatja meg semmiféle intézkedés. A kettős állampolgárság csak felgyorsította az elvándorlást, de az sem erősíti a magyarság megmaradását, hogy a Szegedi Tudományegyetem az előzetes tervek szerint most olyan szakokat helyez ki Szabadkára, amelyek már eddig is működtek itt. A férfi szerint ezzel csak azt éri el, hogy a magyar diákok inkább azokat választják a szerb helyett, hiszen így uniós diplomát kapnak a kezükbe, amivel jóval könnyebben le tudnak lépni az országból.
A vajdasági, a szabadkai magyarság egyre fogy. Nincs visszaút. A szabadkai pusztuló épületek már csak emlékművei egy letűnt kornak, amelyben még a magyarság volt a város legnagyobb közössége. (2016)" forrás


,, Első állomásunk a 6 és 15 óra között nyitva lévő piac volt. Nem vagyok egy nagy piacra járó, az ilyen típusú piacokat pedig végképp nem szeretem, de a méretét, a kínált portékák mennyiségét nem lehet elvitatni. Valószínűleg tényleg mindent meg lehet itt venni, a gombtól kezdve az elefántig. Forinttal is fizethetünk, – nemcsak itt, hanem szinte mindenhol a városban – 1 dinárt 2,50 forinttal lehet számolni. Parkolni legegyszerűbben talán a piac mögött tudunk, az egész napra (a III. zónában a díjköteles időszak 5-15 óra között van) érvényes jegyet 82,10 dinárért vagy 300 forintért tudunk venni a parkolóőröktől. Jegyautomatát sehol ne keressünk a városban, mindenhol magyar útmutatóval is ellátott parkolószelvényt kell a kioszkban vennünk és azon kell bejelölnünk a parkolás kezdetét vagy sms-t küldünk. Egy-, kétórás és napijegy van, a város területe négy parkolási övezetre van osztva. Mi a sárga, II. zónában parkoltunk, ott 58,94 dinár két óra, időkorlát nincs, 7-20 óra között kötelező a jegy. A parkolás tehát nem drága, de az adatroaminggal vigyázzunk, Szerbia nem az EU, a mobilnetezés költsége 2369,3 Ft/MB!

A parkolás után rohantunk a városházához, minden hétköznap 12 órától lehet megtekinteni az épületet, ahová a főbejárat melletti ajándékboltban lehet jegyet váltani 100 dinárért. A boltban magyar nyelvű könyv is kapható. A városházán Sonja volt az idegenvezetőnk, vegyes társaságunk miatt a magyar mellett szerbül és angolul is elhangoztak az információk. Voltunk már pár idegenvezetésen, de ilyen kedves felvezetést még sehol sem hallottunk: „Tessék sokat fényképezni és mosolyogni!”. Hát rajtunk nem múlott. A ház 1908 és 1912 között épült Jakab Dezső és Komor Marcell tervei alapján, ez a harmadik városháza a téren. Mérete monumentális, 105 x 55 méter, hasznos területe 16.000 négyzetméter. Tornya 76 méter magas, sajnos nem látogatható, pedig biztosan szép lenne fentről a kilátás. A városháza illett a Délvidék legnagyobb városához. Igen, Szabadka a délszláv királyság létrejöttekor az új ország legnépesebb városa volt, nagyobb Zágrábnál és nagyobb Belgrádnál. (2017)" forrás


,, Sokszor hallottam már a szabadkai piacról, így első utam ide vezetett. A parkolás könnyedén ment, ám parkolójegyet nem tudtam szerezni. Megkérdeztem egy parkolóőrt, aki magyarul jelezte, hogy menjek csak nyugodtan, arra ma már nem mennek ellenőrizni. A piacra érve hihetetlen mennyiségű hamis áru fogadott. Nem is értettem, s máig sem értem, hogy miként lehet valahol nyilvánosan, mindenféle bizonylat nélkül, divatmárkák jeleivel ellátott hamis termékeket kínálni. Nike, Adidas melegítők néhány ezer forintért, parfümök 450-750 Ft-ért, Armani, Hugo Boss pólók 1500-3500 Ft-ért......Állítólag török árukról van szó.

A nyilvános wc használata során egy másik érdekesség is történt, a wc-s bácsitól tudtam meg, hogy többet ér a forintom mint a helyi pénz. Megtudtam, hogy ha pl 1200 Ft-nak megfelelő összeget fizetek dínárral, akkor azt 1000 Ft-ért is megkaphatom, ha forinttal fizetek.

Összességében elmondható, hogy ha valaki csak a márkajelzés miatt vásárol ruhát és a minőség valamint a gyártó iránti elköteleződés nem számít, akkor itt "fillérekből" felöltözhet. Az egy másik kérdés, hogy a határnál mi történik a sok hamis áruval. Ugyanis ami ott történik, az számomra elképesztő. Órákig álltam a sorban a belépésnél és a kilépésnél is. Megnézték mindenkinek a csomagtartóját, a hátsó üléseket, mindent. Nyilván az első kérdés: Hol járt? Piacon?

Szabadka belvárosa semmi különöset nem tartogatott számomra. Nem tervezem, hogy visszatérek, de sosem lehet tudni....(2018)" forrás

Nis

"Nis Szerbia egyik fontos ipari központja (itt van például a Tigar gumigyár - ilyennel szerelték anno a magyar piacra küldött Zastavákat is), ennek megfelelően viszont egy elég ronda iparváros, Debrecen méretű, de inkább Salgótarján-szerű, csak nagyobb központtal. Teljesen fogalmatlanul estünk be Nisbe, de hogy ne hagyjuk el élmények nélkül, találomra elkezdtünk követni egy barna nevezetesség-táblát. A Cegar-emlékmű felé kanyarogtunk, először ki Nisből, majd pár száz méteres hétvégi telkes zónán át eljutottunk egy dombig, rajta egy kis toronnyal." forrás

NIS - TISZTELETBELI KONZULÁTUS

  • Cím: Strahinjica Bana 3, 18000, Nis Serbia
  • Telefon: +381-18-523594, +381-63-402147
  • Fax: +381-18-257014
  • E-mail: micabrankovic@yahoo.com
  • Tiszteletbeli konzul: Miloje Brankovic
  • E-mail: micabrankovic@yahoo.com
  • Konzuli kerületek: Zaječar, Niąava, Pirot, Toplica, Jablanica és Pčinja

Vršac

  • Szerb kiejtése: vrsác (a v és az r között egy halvány, alig hangzó ö betű)
  • Vršac (szerbül: Вршац) szerbiai város Belgrádtól 84 kilométerre. A kb. 35 ezres lakosságú város a Vajdaság keleti részén fekszik, közel a román határhoz.A város olyan kicsi, hogy a turistának gyalog könnyű bejárnia.
  • Fő látnivalók: a 15. századba visszanyúló kastély (Vršački zamak),a vajdaság legmagasabb pontja, a 641 méteres Gudurički Vrh (guduricski vörh), két ordodox kolostor

Fruska Gora Nemzeti Park

"A csapadék mennyisége nagyban befolyásolja a Fruska Gora élővilágát és területi jellemzőit. A hegység sűrű és egyenletesen elrendeződött vízhálózata sok forrást és három mesterséges tavat is magába foglal (közülük a legnagyobb a Moharac, amely megközelítőleg 60 hektáros). Itt található a Vajdaság egyik legszebb tava is, a Jeges-tó. A hegység keleti és nyugati szélei vízben szegényebbek az alacsonyabb elhelyezkedés és az eltérő kőzetösszetétel miatt. Különösen a keleti lejtőkre jellemző a szárazság. A leghosszabb patakok és folyók az északi oldalon folynak le, mély medret ásva maguknak. Néhány belefut a Dunába is. A szárazságnak köszönhetően azonban némelyikük kiszárad a nyár folyamán.

A térség arculata idővel nagyon sokat változott, akárcsak a növény- és állatvilág. Régen a terület növényvilágának része volt a babér, a mocsári ciprus és különböző pálmafajták. Az állatok közül élt itt rénszarvas, bölény, de még mamut is. Manapság inkább csak a hegység magasabb részei erdősek, mert a lejtőkön a fákat kivágták a művelhető területek érdekében. Leggyakoribb fafajták a tölgy, a bükk, a gyertyán és a hárs, és az európai viszonylatban legnagyobb hárserdő is a Fruska Gora területén található. Az aljnövényzet között több Szerbiában ritka páfrány és sokfajta gomba rejtőzik. Az egyik leghíresebb növénye mégis a hóvirág, ami a Fruska Gora Nemzeti Park lombtalan bükkerdőit díszíti március végéig. Emellett a hegység ritka növényei közé tartoznak az orchideák és a gyógynövények is. Ennek a hihetetlenül gazdag flórának köszönhető, hogy a fokozottan védett állatoknak is tökéletes élőhely a hegység." forrás

Čačak

Szerb kiejtése: csácsek (hangsúly az első szótagon, erős á hanggal)

Palic-tó

Drvengrad skanzen

Sirogojno

Veliki Buk vízesés

Đerdap Nemzeti Park

Szerb kiejtése: djerdáp vagy gyerdáp

Gyógyfürdők

Davolja Varos

Fesztiválok

Fotóegyveleg


Az Uvac kanyon!

Vissza az elejére


Kommentek

Bernáth Attila, 2017. 05. 31. 19:01
Gyönyörű


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon