ÚTIKRITIKA.HU / Török tengerparti nyaralás - általános

A monstre all inclusive hotelkomplexumok kétségtelen előnye a szolgáltatások óriási választéka, viszont az egész nyaraltatás elég gépes jellegű, nagyüzemi, személytelen. Ilyen hotelekben bizonyosan nem jegyzik meg a vendég nevét, és nincs személyre szabott kiszolgálás
Az európai nyaralók számára a Török Riviérán egyre nyomasztóbbá válik az ott tapasztalható oroszokra szakosodás. Sok szállodában az orosz nyelv használata háttérbe szorította az angolt vagy a németet. Az animáció is szinte kizárólag oroszul zajlik, kirekesztve ebből a nem oroszokat. E témában egy átfogó olvasmány ez a link: Ordas orosz tirpákiságok a török Riviérán (Ajánlott link - Modoros blog! Irónia!)
Ha a gyermekzsivajtól mentesebb nyaralásra vágyunk, akkor érdemesebb elkerülni a június közepe és augusztus vége közötti időszakot, szeptember a legajánlatosabb
A nyári főszezonban tán 10 évente egy szezonban fordul elő eső
Jóllehet a török konyha változatosabb, mint a görög, az all inclusive ellátásban ez nem kerül napfényre. Az all inclusive hotelekben az étkeztetés amúgy is személytelen, a szolgáltató személyzet motiválatlan (nincs borravaló), igaz a választék a jobb helyeken monumentális.
Az all inclusive szállodák hatalmas többségében a szobai mini bár tartalma ingyenes, igaz többnyire ásványvíz, üdítő ital és egyes helyeken sör van benne, nem Hennessy konyak. Tanácsos azért még itthon tisztázni, hogy viszonylag pontosan mit tartalmaz az all inclusive ellátás és pl. mi ingyenes a mini bár tartalmából és mi nem.
A csapvíz helyett inkább a palackozott víz fogyasztása javasolt
Ha nem tetszik a szoba, és cserélni szeretnénk, akkor ne pakoljuk ki a bőröndöket, hanem forduljunk a recepcióhoz. Kedvesnek kell lenni, de tudomásul tanácsos venni, hogy főszezonban kevés az esély a cserére. Persze lehet próbálkozni egy 10 euróssal, hátha úgy sikerül.

Nyaraló régiók összehasonítása

Az árak vonatkozásában

Lara és Belek a legdrágább
Alanya és Side némileg olcsóbb

A terület földrajza alapján

Az Égei-tenger menti partszakasz tagoltabb, mint a déli, riviérai rész.
Sok az öböl, a kristálytiszta vizű, kavicsos strand, de szép számban akad homokkal feltöltött is, aminek hátránya, hogy hamar felkeveredik, így olyan lesz a víz, mintha Észak-Olaszországban lennénk, így én inkább az apró kavicsos partot ajánlanám, ahol mindig kristálytiszta a türkiz színű tenger.

A szállodák többségének ugyan van saját strandja, de ezek általában nagyon keskeny partszakaszon találhatóak, amit teljesen beborítanak a napozóágyak. A különbség a riviérai rész és a bodrumi régió között, hogy ez a terület jóval szelesebb, ezért hűvösebb is pár fokkal mind a víz, mind a levegő. A páratartalom is alacsonyabb, így az asztmásoknak és a szívpanaszokkal küszködőknek is nyugodtan ajánlható. A növényzet igen gazdag errefelé. A hegyeket mindenhol olajfák borítják, az alsóbb területeken pedig narancs-, citrom- és fügefák váltakoznak. Látnivalókban nem bővelkedik a környék. A legfőbb attrakció Ephesus romvárosa, mely Pompei-nél is nagyobb. Indulnak kirándulások Sirince-be (ejtsd: sirindzse) is, mely egy bűbájos, Szentendre jellegű hegyi falu, ahol a szálloda burkából kiszakadva ízelítőt kaphatunk a helyi építészetből, ételekből, italokból, találkozhatunk a falusi emberekkel és megpakolhatjuk bőröndünket az autentikus szuvenírekkel. Vonzereje lehet a területnek, hogy át lehet hajózni Kos-ra és Samos-ra, így egy nyaralás alatt 2 országból is kaphatunk ízelítőt.

"Törökország nyugati része, az Égei-tengeri partvidék csak pár éve vált népszerű úti céllá a magyarok körében, holott az angolok, hollandok, németek már rég felfedezték maguknak és a törökök is ezt preferálják, ha nyaralni indulnak. A partszakasz itt jóval tagoltabb, mint a déli Riviérán, néhol visszatükrözvén a karnyújtásnyira lévő görög szigeteket, melyek hajóval könnyen megközelíthetőek. Bodrumból Kos és Rodosz, míg északabbról Samos az, mely egy rövid utazással elérhető. A családosoknak ez maga a paradicsom, hiszen egymást érik a hosszú, lassan mélyülő, finom homokos tengeröblök. A klíma itt jóval kellemesebb, mint Antalya környékén, mivel pár fokkal hűvösebb a levegő és a szél is szinte állandóan fúj, elviselhetőbbé téve a nyári forróságot. Mindennek következtében persze itt rövidebb a szezon és picit hidegebb a tenger, de június közepétől egészen szeptember végéig, még így is nagyon kellemes a víz.

A szállodák többsége kisebb és kevésbé nagyüzemi jellegű, mint a déli parton, igaz, kevesebb is az igazi luxust kínáló, exkluzív hotel. Azért mindenki megtalálhatja az igényeinek és nem utolsó sorban a pénztárcájának megfelelőt, mivel itt jóval mérsékeltebbek az árak is. Három nagyobb város található ezen a részen: Bodrum, majd északi irányban Didim és Kusadasi. Aki szereti a nyüzsgő városokat és látni, felfedezni, kirándulni vágyik, az válassza Bodrumot vagy Kusadasit. Előbbit, aki az elegánsabb hoteleket, a jachtok világát és inkább a kavicsos öblöket kedveli, utóbbit, aki a lassan mélyülő, homokos strandokat preferálja. Bár ez megvan Didimben is, ott nincs sok látnivaló és még egy igazi török bazár sem, viszont kiváló szállodák várják a vendégeket. Első sorban azoknak ajánlható, akik csak pihenni szeretnének, és ki se akarnak szakadni a komplexum minden kényelmet biztosító burkából." (Müller Gerda, Vista mammut, 2014. augusztus)

Közlekedés szempontjából

A charterek Bodrumba érkeznek, így azoknak kell a leghosszabb buszozásra vállalkozniuk a transzfer során, akik Kusadasiba mennek. A szállodák többsége a főbb településeken kívül található. Némelyik üzemeltet shuttle-t, ott pedig, ahol nincs ilyen szolgáltatás, taxival vagy a népszerű helyi kisbusszal, a dolmussal lehet bejutni a városközpontba. Utóbbiak 5-10 percenként közlekednek. Mi az a dolmus? Iránytaxi jellegű mikrobusz, amit bárhol az úton le lehet inteni. Fix tarifákkal dolgoznak, nem kell alkudozni. A viteldíj többnyire 1 eurónak megfelelő összeg, a taxizás azonos távolságra a tízszeres.

Vélemények

Tetszett:

Kemer lenyűgöző környezete (előttünk a tenger, mögöttünk a havas hegycsúcsok, körülöttünk fenyvesek, elképesztően szép)

Az ezerarcú Side. Sidében szállodák épültek egymás hegyén hátán. A hotel lehet autentikus, giccses, távol-keleti stílusú, Disney-jellegű vagy fényűző, egy biztos: mindenki megtalálhatja a saját személyiségéhez legjobban illőt. (Idén júniustól a vendégek már a Taj Mahal-ban is megszállhatnak.)

Hajókirándulás a Manavgat folyón

Grillezett pisztrángot enni a tengerparton

Nem tetszett

Az angol nyelvtudás hiánya (még az 5 csillagos szállodákban is)

A rengeteg kóbor macska, amiket beengednek a hotelekbe

A Török Riviéra az oroszok játszótere

(T. Ági, Vista Főiroda, 2015)

"Törökországnak ez a szeglete meseszép. Én, ha lehet, mindenkinek ajánlanám. Néhány helyen már eleve a buszról is csodás a kilátás a tenger felé, de természetesen érdemes a városokat gyalogosan is felfedezni. Antalya városában nekem a legjobban például az az utca tetszett, ami fölött színes esernyők vannak kifeszítve. Egészen különleges. A belváros csinos, szűk utcácskáin meg órákig tudnék bolyongani és nézelődni. Annyira hangulatos! A kikötőt is egészen könnyen meg lehet találni; nem nagy, de nagyon szép.

Sidét az ókori romok miatt valahogy átjárja a történelem. Szerintem itt érdemes útikönyvekből tájékozódni vagy végighallgatni az idegenvezető mondókáját, mert ha az ember minden háttér infó nélkül nézi a romokat, nem tudja élvezni. Nagy kár, hogy a parton lévő oszlop maradványokat magas, zöld kerítéssel vették körbe, aminek olyan szűk a rácsa, hogy a fényképezőgép lencséje sem fér át rajta. Úgy általában véve rontja az összképet. A belváros főutcája hangulatos, de zsúfolt. A mellékutcákban lévő üzletek "szellősebbek".

Alanya szerintem nagyon izgalmas város, a 3 közül nekem ez volt a kedvencem. Bodrumhoz tudnám hasonlítani. A domboldalon a várhoz vezető út roppant élvezetes; szűk és tele van kanyarokkal (akinek tériszonya van, talán kevésbé tudja élvezni). A buszsofőrök azonban rutinosak, simán veszik az akadályokat, így nem kell aggódni, lehet gyönyörködni a panorámában és a színes portékákban, amiket az út menti árusok kínálnak. A domb tetején aztán eláll az ember lélegzete, mikor meglátja a lába alatt elterülő várost, a várat, a tengert és szemben a hegyeket, amiknek szinte a tetejükön ülnek a felhők. A kikötő nagy és színes, innen indulnak a kirándulóhajók. Péntekenként van nagy piac, ahol főleg zöldségeket, gyümölcsöket árulnak.

Nagyon megéri meglátogatni, főleg az olyan standokat, ahol fűszereket, aszalt gyümölcsöket, magvakat lehet kapni. Mikor mi odamentünk egy ilyenhez felmérni a kínálatot, még be sem tudta fogadni a szemünk a látványt, már nyomta is a kezükbe az árus a kb. 6-7 féle sós vagy édes finomságot, hogy kóstoljuk meg. Ez persze nagyon jó, csak mindegyik annyira ízletes, hogy ezek után még nehezebben tudja az ember eldönteni, melyiket vegye meg. A bazárokban alkudozni kötelező, mert elsőre néha igen magas árat mondanak. Ott jártunkkor volt lehetőségünk kipróbálni a török fürdőt. Remek kikapcsolódás fiatalnak, öregnek, jól el lehet lazulni közben, felfrissül tőle a test."

Tetszett:

A törökök turizmushoz való hozzáállása; tudják, hogy nagy potenciál van benne, és azt is, hogy ezt hogyan használják ki

A színes városok

A török ételek…az összes!

A bazárok sokszínűsége

A vendégszeretet

A müezzin újra-és újra felcsendülő hangja

Az alanyai vár és a kilátás a dombtetőről

Nem tetszett:

Bazárok, ahol az árusok egyből oroszul szólnak az emberhez, mert azt hiszik, hogy mindenki orosz

A kaotikus forgalom és veszélyes vezetési stílus

A városon kívül a települések gondozatlan látszatot keltenek

A strandok zsúfoltsága főszezonban

Az időkorlátok tág értelmezése (=állandó késés)

A nagyobb szállodák körüli lepusztult területek

(B. Kata, 2014)

"2 éve jártam már Törökországban, akkor is elcsodálkoztam, hogy Törökország teljesen más, mint amilyen elképzelése van az utazónak a keleti országokról. Nincs náluk szemét, nem csatangolnak az utcán tétlenül az emberek, és sopánkodnak azon, hogy nincs munkájuk. Számomra akkor Törökország pozitív csalódás volt, és becsülöm bennük azt, hogy mindent megpróbálnak azért, hogy az életük jobb legyen. Látni a sok építkezést, az üvegházakat, a közterületeket, amely mind azt tükrözi számomra, hogy igyekeznek előbbre jutni, fejlődni. Most, hogy újra ott voltam, mindez ismét megerősödött bennem. Egy jó példa erre, hogy Alanya azon régiójában, ahol a Vikingen Quality vagy a Granada Resort található, a szállodákkal szemközti területen nem volt semmi. Elhagyatott, gazos terület volt. Most pedig rengeteg új házat húztak fel, a helyiek valószínűleg itt élnek, illetve a házak aljában bazárokat nyitottak.

Az idegenvezető mesélte, hogy a törökök viszonylag keveset importálnak, amit lehet, azt megtermelnek maguknak. És valóban, a repülőből láthatjuk az üvegházakat, ahol a szállodák és maguk számára is termesztik a zöldségeket, gyümölcsöket. Mások építkezéseken dolgoznak, megint mások a szállodákban, vagy bazárokban. És lehet, hogy a szállodákban keményen kell dolgozniuk, sok túlórával, de mérhetetlen szeretettel, és jó kedvvel tudják ezt tenni. Ez számomra nagyon pozitív, és valószínűleg emiatt nagyon szeretem Törökországot, és szívesen is ajánlom mindenkinek. Emellett azt is fontosnak tartom, hogy bátran lehet étkezni, és nem kell attól tartani, hogy megbetegszik az utas, mint mondjuk Egyiptomban, vagy Tunéziában. Ezért azt gondolom, hogy ha valaki igazi all inclusive ellátásban szeretne részesülni, és úgy menni nyaralni, hogy ne legyen gondja arra, hogy mit egyen, és hol, akkor egy jó török all inclusive nyaralásra érdemes befizetni. De akár a helyi éttermeket is érdemes lehet kipróbálni." (B. SZ, Vista Főiroda, 2014)

"Összességében ajánlanám a nyár végi, őszi nyaralást azoknak, akik megtehetik, mert az idő még októberben is nagyon jó volt. 28-30 C fok meleg. A vásárlás pedig minden bajra gyógyír és a szezon végén az árusok sokkal engedékenyebbek. Akár városban, szállodánál, bazárban mindenhol nagyon alkuképesek. Pozitív csalódás, hogy nem csaptak be, sőt figyelmeztettek, hogy rosszul számoltam, több jár vissza. Jól esett, bizakodóbb ilyen után az ember. A török ételkínálat nem veszett semmit régi vonzerejéből. Bárhol jártam, bármivel hasonlítanám eddig, nem találtam még ilyen jó minőségű, mennyiségű kínálatot, mint Törökországban." (B. Edit, 2015)

"Tetszett:

Sideben és Antalyában a legtöbb szálloda valóban megfelel az 5*-os besorolásnak.

Már nem annyira erőszakosak a bazárokban dolgozók.

Tény és való, hogy ár-érték arányban Törökország messze veri az összes európai nyaraló desztinációt.

Antik Side-nek nagyon jó bazári hangulata van, sok látnivalóval és portékával.

A raftingolás nagyon izgalmas és jó program kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Főleg nagy melegben jó buli, de esőben is szuper élmény.

Lehetőség van Pamukkaleba, Kappadókiába és Isztambulba (repülős út, kicsit macerásabb oda eljutni) is ellátogatni.

Érdekes a manavgati hajókirándulás, ahol a folyó és a tenger összeér.

Riviéra szó teljes bizonyossággal illik a partszakaszra.

Alanya sokat fejlődött turisztikai szempontból (3 évvel ezelőtthöz képest), sokkal vendég-centrikusabb lett a térség.

Side és Belek nagyon sokat fejlődött turisztikai szempontból, régebben sokkal inkább vidéki hatást keltett. Elnyerte tetszésünket.

Nem tetszett

Az egész Török Riviérát körbelengi egy furcsa légkör, amit a mesterséges kialakítás miatt lehet érezni. Nincs meg a térségnek a természetessége. A régi, vidéki érzés, amely annyira különleges volt, elveszett. Helyiekkel elvétve lehet találkozni. Szálloda, szálloda hátán. Ráadásul a jobb minőségű szállodákat maximum csak külsőre lehet megkülönböztetni. A belső enteriőr mindegyiknél nagyon hasonló.

Jellemzően monumentálisak, és európai szemmel giccsesek a hotelek.

Alanya fekszik legtávolabb a reptértől. Ide a leghosszabb a transzferidő. Minőségben is jóval alulmarad Sidetől, Belektől vagy Antalyatól. Alanyában nincs nagyon semmi a szállodák környékén. A Taurosz- hegység miatt itt nagyon kavicsos, nem túl szép a tengerpart. Van, ahol kifejezetten kényelmetlen, zavaró a hatalmas kavicsok jelenléte (Holiday Park 5*).

Ételkritikusoknak nem biztos, hogy megfelelő lesz a török konyha. Jellemzően mindent ugyanúgy fűszereznek. Kevés hússal dolgoznak. Nem egy halászó nép, mint mondjuk az északiak, ezért tengeri halételek nincsenek. A jobb szállodákban a bőséges ételvariációk miatt nem tűnik annyira fel, de a kínálat meglehetősen egyforma minden szállodában. Süteményeik csak külsőre különböznek, ízre mindegyik ugyanolyan édes. Kivéve a baklavájuk, ami nagyon finom.

Érezhetően az orosz vendégeket jobban szeretik.

Úgy tűnik, hogy kevésbé fogékonyak már az alkudozásra.

5* és 5* között is hatalmas különbségek vannak. Oda kell figyelni, milyen hotelt választunk, érdemes több helyről is leellenőrizni a szállodákat.

Sok az orosz turista. Szinte teljesen orosz-lakta térséggé vált, ami igen kellemetlen lehet pihenés szempontjából.

Sok helyen a szállodai személyzet nem beszél angolul, inkább csak oroszul :( volt olyan hotel, ahol még a török nyelv is probléma volt :((

A Riviérát tulajdonképpen nem jellemzi a török autentikusság.

Nagyon sok a kulturális látnivaló és mégsem fektetnek erre nagyobb hangsúlyt.

Oda kell figyelni arra azért, hogy mit eszünk, mert könnyen elkaphatnak valamilyen fertőzést azok, akiknek kicsit kényesebb a gyomruk. Legyen a vendégeknél mindenképp gyomorfertőtlenítő (pálinka :))

Összefoglalva: A 2016-os Antalya expo nagy hatással lesz a térség turizmusára nem csak pozitív, hanem negatív értelemben is, az idegenvezető is jelezte felénk, hogy érdemes még idén meglátogatni a térséget, mert jövőre az árak nagy valószínűséggel nőni fognak. (Nóri és Dóri, 2015)

"Az idegenvezető (Sun&Fun) által szervezett török fürdős programon vettünk részt, ami kellemes volt, bár nőként nagyon oda kellett figyelni a masszőr és fürdető kezeire." (vista-utazó, 2015)

,, Kinek ajánlanám az országot? Személyes tapasztalataim alapján bárkinek megfelelő lehet különböző okokból.
Gyermekes családoknak leginkább a szállodák miatt ajánlanám, a gyerekbarát szállodák tényleg tökéletesen alkalmasak a gyermekek fogadására. Külön gyerekmedencék, a legtöbb helyen gyermekcsúszdákkal, animációs programok több nyelven, játszóházakkal, az étteremben gyermek menükkel várják a gyerekeket, hogy a nyaralás során ne unatkozzanak. A legtöbb helyen van miniclub is, ahová pár órára be tudják adni a szülők a gyerekeket, ahol foglalkoznak velük, miközben nekik is van idejük egy kicsit kikapcsolódni, pihenni, vagy akár a wellness részleg szolgáltatásait élvezni.

A tengerpartok miatt azonban már meggondolnám a gyerekkel való utazást, mivel a part a legtöbb helyen kavicsos. Ha nem is az egész terület, de a víz előtti 1-2 méter szinte mindenhol az, mivel a hullámzás oda hordja ki hordalékként a köveket. Megfelelő vízcipővel persze ez kevésbé kellemetlen. Ezen kívül azt tapasztaltuk a 3 helyen, ahol volt lehetőségünk fürödni a tengerben, hogy elég hirtelen mélyül. Tekirovánál és Beleknél pár méterre (kb 5-10 méter) a parttól már nekünk nyakig ért a víz, ami ezek alapján olyan 150 cm mély lehetett ott. Az Alanya-i szállásunknál már valamivel jobb volt a helyzet, ott kevésbé mélyült gyorsan.

Amire még fontos lehet felhívni a figyelmet, legalábbis engem meglepett, hogy a szülők a gyerekeikre sokszor nem figyelnek oda. Ezt főleg a vacsoráknál tapasztaltuk, ahol sokszor szabadon rohangáltak a gyerekek, az asztalok körül fogócskáztak, visítoztak. Illetve nem egyszer történt, hogy pár centin múlott, hogy nem szaladtak nekünk, miközben a megpakolt tányérokkal épp helyet kerestünk magunknak. (P. Renáta, 2018)

Tetszett
-az, hogy a törökök barátságosak -korábbi elképzelésemet megcáfolták (szinte senkin nem láttam fejkendőt) -minden euróban van kiírva, kevés helyen vannak az árak lírában megadva, így nem kellett számolgatni -viszonylag jól beszélnek angolul és németül -a szállodák strandjai nagyon szépek és gondozottak -Side by night program-nagyon szép az óváros rész este, Apollon temploma is gyönyörű kivilágítva

Nem tetszett
-az alkudozás, az hogy jönnek utánad a bazárban és nem hagynak békén -a medencéket/csúszdákat rövid ideig lehet csak használni a szállodákban -picit drágák a szuveníres helyek -borzasztó a hőség nyár közepén (májusban is már 30 fok van) -s
(B.E, 2019)

Mikor menjünk?

Jön!

Mit vigyünk?

Jön!

Szállásválasztás

Ha a homokos tengerpart megléte kiemelt szempont, akkor Antalya-Lara és Side a javasolt. Teltház esetén előfordul gyakran, hogy a vendégre megpróbálnak rátukmálni valami vacak szobát, még az is előfordul, hogy egy személyzetnek kialakítottat. 5 csillagos hotelek között nagyon jelentős minőségi különbségek is előfordulnak.

"A török Riviérán 7 éve voltam utoljára. Az elmúlt években folytatódott az iszonyatos szállodaépítési hullám, aminek következtében a korábbi benyomásaim a városokról kicsit átalakultak. A szálloda beruházás most sem áll meg, láthatóan újabb és újabb hotelek épülnek, hogy ki tudják szolgálni az embertelen mennyiségű turistát. Az előszezonban számos olyan hotel volt, amely közel 100%-on üzemeltek, de összességében elmondható, hogy a 3*-osok kivételével az átlagos töltöttség 80% körüli. A vendégkör, jellemzően a "szakadtabb, kulturálatlanabb" orosz családokból, fiatal tinikből áll. Alapvetően jellemző, hogy 5* és 5* között fényévnyi különbségek lehetnek. A régebben épült hotelek sem színvonalban, sem szolgáltatásban, személyzetben nem veszik fel a versenyt a pár éve nyitott ultramodern, high-class hotelekkel. Erre a hotelválasztásnál nagyon figyelni kell. Az apróbb felújítások alapvetően nem javítják a színvonalat, illetve a régebbi hotelek a kedvezőbb áruk miatt kitermeltek egy (finoman szólva) kevésbé szimpatikus orosz vendégkört.

Belek: A beleki régió a szállodák minőségének tekintetében mindent visz, itt panaszra sok ok nem lehet. A sidei résznél kell nagyon vigyázni, sok a régi hotel, melyek minősége a besoroláshoz képest problémás. A Sun&Fun kínálatában 2 hotelt lehet nyugodtan választani ezen a részen Sentido Turan, Royal Ambra). A tengerpart Sidében a legszebb, széles, homokos és a város is önmagáért beszél. Nekem ez a kedvencem.

Alanya változatlan, bulizó fiataloknak a központban 3*-os hotelek korrekt áron, ennek megfelelő színvonalon. Ár-érték arányban jók és a célnak megfelelnek. Az éjszakai élet kedvelői kimagasló bárokban, discókban tölthetik el estéiket, egyes részein a városnak úgy érzi magát az ember, mint egy spanyol tengerparton. :) Nagyon jó szórakozóhelyek, éttermek vannak. Alanyában problémás, hogy nagyon sok jobb hotelnek egy alagúton érhető el a strandja. Így a tengerre néző szobák lakóinak számolni kell azzal, hogy a szoba egyben a 4 sávos fűútra néz, ami hangos is.

Antalya: a belvárosát most láttam először, hihetetlenül izgalmas, rendezett (rengeteg park, játszótér, teraszos kiülő, szökőkút), egy modern, de élhető nagyváros ókori belvárossal. Nagyon tetszett. A hotelek a Lara Beachen épültek. Nekem itt volt a legtöbb újdonság a 7 évvel ezelőtti itt tartózkodásomhoz képest. Akkor csak a klasszikus nagyobb hotelek: Delphin, Titatnic stb. voltak. Talán egy tucat hotel, semmi bazársor, semmi élet. Mára ez a rész is kiépült, persze újabb szállodák tömegével, bazársor, shopping centerek, lakóházak stb. Antalya élhető része lett a szállodasor. A régebbi hotelekkel itt is mellé lehet nyúlni. Árban a beleki régió után következik.

Kemer: csodaszép táj, felüdülés az alanyai rész után. Nagyon fontos, hogy a hotelek (amiket megnéztünk) régiek, kisebbek és össze sem lehet hasonlítani a riviéra többi hoteljével. Ez fontos infó, hiszen aki volt egy beleki luxushotelben, annak a kemeri hotelek nem fognak megfelelni. Itt a természet, ami mindent kárpótol." (H. A., 2014)

"Mi júliusban voltunk Antalyában, árnyékban 35 fok. Este 10 órakor is nagyon meleg, párás az idő. A szállodában ment a légkondi, így az idő nagy részét ott töltöttük el all inclusive ellátással. Az egyébként 5 csillagos szálló egy kb. 3 csillagosnak felelt meg, egy kissé lepusztult volt. Ami a legrosszabb volt, az a rengeteg bunkó orosz vendég. Az esti show leginkább vodkaivó versenyből, és egyéb erőfitogtató versenyszámokból állt. Legközelebb előre tisztázom az utazási irodában, hogy milyen nemzetiségű vendégek látogatják." (János, 2013, Antalya)

"Összefoglalva mi hol volt a legjobb?
Lobby: Maxx Royal Hotel, Belek
Hotel színvilág: Sueno Hotels Deluxe, Belek
Közös terek: Rixos Premium Hotel, Belek
Folyosók: Regnum Carya Golf & Spa Resort, Belek
Szoba (standard): Regnum Carya Golf & Spa Resort, Belek
Fürdőszoba: Regnum Carya Golf & Spa Resort, Belek
Étterem: Rixos Premium Hotel, Belek
Kert: Regnum Carya Golf & Spa Resort, Belek
Medencék: Maxx Royal Hotel, Belek
Part: Rixos Premium Hotel, Belek
Bulizás: Rixos Premium Hotel, Belek
Szoba belső építészet stílus: Sueno Hotels Deluxe, Belek

Ár/érték arányban jó és eladható hotelek, jó minőségben:
Belek: Limak Arcadia Golf Resort, Port Nature Luxury Resort Hotel & Spa, Spice Hotel & Spa, IC Hotel Santai Family Resort (családos)
Side: TUI Magic Life Jacaranda, Kamelya Collection Exclusive Hotels (Fulya, Selin), Hotel Turquoise, Horus Paradise Luxury Resort, Hotel Side Star Beach, Sentido Flora Garden Hotel, Sunis Kumköy Beach Resort & Spa (családos)
Alanya: Quattro Beach Spa & Resort
Antalya: Adalya Elite Lara Hotel, Delphin BE Grand Resort

Ha valaki egy igazán jót akar magas színvonalon: Voyage Belek Golf & Spa, Sueno Hotels Deluxe Belek, Susesi Luxury Resort, Gloria Hotels Belek, Limak Lara De Luxe Hotel & Resort, Kaya Palazzo Golf Resort

A top 3 a Riviérán, luxus kategória: Regnum Carya Golf & Spa Resort, Rixos Premium Hotel, Maxx Royal Hotel

Személyes kedvencek: TUI Magic Life Jacaranda, Limak Arcadia Golf Resort, Voyage Belek Golf & Spa, Port Nature Luxury Resort Hotel & Spa + 3 a fenti top három

Amiért érdemes Alanya felé is elutazni, egyszerűbb 5*-os hotelek: Hotel Turquoise, White City Resort Hotel, Saphir Resort Saphir Resort & Spa, Quattro Beach Spa & Resort, Kirman Leodykia Resort, Sealife Buket Resort & Spa (+ Vikingen Infinity Resort & Spa és Granada Luxury Resort talán)

5*, amely felejtős: Blue Waters Club, Von Resort Golden Coast, Sultan of Dreams Hotel & Spa

(Szlifka Ádám, Vista MOM Park, 2017)

Ajánlott hotelek

5 csillagos:
- Baia Lara Hotel
- Barut Lara Hotel
- Delphin Palace Hotel
- Delphin Diva Premiere Hotel
- Delphin Imperial Hotel
Gyermekbarát:
- Royal Wings Hotel

Pénzváltás

Jön!

Borravaló

1 török líra egyenlő kb. 75,31 HUF, 1 euró egyenlő kb. 4,11 török líra. Azt tanácsoljuk, hogy inkább török lírában adjon borravalót. Ha éppen nincs nálunk helyi pénz, akkor fizethetünk euróban vagy dollárban, egyéb ismertebb nyugati valutában, de az papírpénz legyen és ne pénzérme. Ugyanis a pénzérmével a megjutalmazott nem tud mit csinálni, azaz nem örül neki. Ne borravalózzunk pl. 1 vagy 2 eurós érmékkel. Ajánlatos felszerelkezni 5 és 10 török lírás bankjegyekkel (600-1200 HUF), mert ezzel lehet a legpraktikusabban borravalózni jelentősebb helyzetekben. A kisebb étkezdékben elég a számla 5-10 százalékát adni borravalónak. Az egyszerűbb helyeken kevésbé várják el a borravalót, de persze szeretik. Menőbb éttermekben már 10-15 százalékot várnak el, remélnek.

Borravalót szokás adni a takarítónőknek, az ágyunk párnáján hagyva. Van, aki naponta ad valami kisebb összeget, más a végén, egyben. Vannak, akik az érkezés utáni első nap valami viszonylag gálánsabb összeget (mondjuk 10 lírát) raknak ki a párnára, remélve, hogy az egész hét folyamán alaposabb takarítást kapnak ennek köszönhetően. Ilyen esetben már további borravaló adására nincs szükség, csak nem gondolják a takcsi nénik, hogy a 10 lírás borravaló naponta ismétlődni fog.

A recepción a számla rendezésekor is szokás borravalót adni, ha az nem is szól meghatározott személynek. 50 török líra, vagy 20 euró már nagyvonalú borravalónak számít egy all inclusive hotelben a végső számla fizetésekor. A hotelben a drink bároknál szokás az első alkalommal adni valami figyelemre méltó összegű borravalót, amit a kiszolgáló ember magában regisztrál és aztán - jó esetben - megkülönböztetetten jó szervizt ad az egész egy hét folyamán. Borravalót várnak el még természetesen a londinerek és a strand személyzet is. A londiner elégedett lesz 2 euróval, igaz akkor mégiscsak pénzérmét kénytelen adni az ember. (Akkor már talán jobb 2 darab egy dollárost adni, mondjuk, még jobb 5 lírás papírpénzt adni). A medence körül tevékenykedő legénynek sem árt borravalót adni, mert az ő jóindulatára szükség lehet protekciós szükségletekhez. Általános, és nyilvánvaló szabály, hogy a borravalózás nem kötelező egyáltalán, ha a szolgáltatással nem vagyunk megelégedve. Sőt éppen a borravaló elhagyásával tudjuk a legilledelmesebben kifejezni az elégedetlenségünket.

Turista etikett

A szállodai török személyzet nagyon érzékeny arra, hogy a vendég milyen stílusban viselkedik felé. Ha a külföldi nyaraló kellő tiszteletet tanúsít, sőt kedves, akkor ezt a török alkalmazott nagyon értékelni tudja és szívélyességgel viszonozza. Ráadásul meg is éri jóba lenni velük, mert segítőkészebbekké válnak. Az oroszoknak örülnek a költekezésük miatt, de emberileg nem szeretik őket, mert sokan közülük lekezelően viszonyulnak a török alkalmazottakhoz. Ott is érvényes az "amilyen az adjonisten olyan a fogadjisten".
Ha megkérdezik, hogy honnan valók vagyunk, akkor inkább érdemes mondani, hogy Madzsarisztán, mint azt, hogy Hungary, vagy Ungarn.
A kereskedőket nem számítva, a helyiek jellemzően kellemesebben viselkednek azokkal a külföldiekkel, akik nem öltözködnek túlságosan kihívóan vagy rendezetlenül.

Egészség

Jön!

Kockázatok és mellékhatások

Tanácsok vásárláshoz

Vásárolni legjobban a bazárokban vagy az út menti éttermek, kifőzdék souvenir boltjaiban lehet. A sok "márkás" és persze hamis - vagy kamionról leesett - divattáskához, pólóhoz mindenhol hozzá lehet jutni csak az árban vannak különbségek. Alkudni nem nagyon (vagy nem sokat) lehet, így érdemes körülnézni, mielőtt bevásárolunk. Ajándékba helyben készült olívaolajat, olíva-szappant, kozmetikumokat, bort és különböző magvakat (törökmogyoró, csicseriborsó, szezámmaggal bevont, karamellizált mogyoró, stb.) érdemes hozni. Kék szem amulett (nazar boncuğu): Jellemzőek a kék szemmel díszített ékszerek, ajándéktárgyak, melyek a helyi babona szerint a szemmel verés ellen védik meg az embert. Ám csak akkor, ha az illető úgy kapta valakitől.

Árak

Sör kb. 750-900 HUF
főétel 1800-5000 HUF között

Olvasmányos linkek

"Ha a tengerparti édes semmittevés mellett egy kis izgalomra, kultúrára vagy éppen kirándulásra vágyik, biztosan megtalálja a kedvére való programot az alábbi ajánlatok között!

Pamukkale: Vegyen részt egy egész napos kiránduláson Pamukkaléba, amit az UNESCO a világörökség részévé választott. Hófehér mészkőmedencéiről híres, melyeket a földfelszín alól feltörő, körülbelül 35 °C-os forrásvíz hozott létre, amikor lezúdult a domboldalon. Varázslatos élmény mezítláb végigsétálni a vakítóan fehér mészkőmezőn – mintha friss havas tájon sétálnánk. A helyet már az ókorban is látogatták, mint gyógyfürdőt. Visszafelé úton egy hagyományos szőnyegmanufaktúra meglátogatására van lehetőség.

Quad Safari: Kaland, természet és török kultúra keveredése négy keréken. E poros-sáros, árkon-bokron keresztülvezető utazás során betekintést nyerhet a Riviéra, ill. a Taurus hegység eldugottabb, vadregényes tájaira is. A programon csak 14 éves kor feletti utasok vehetnek részt.

Rafting: Egy kihagyhatatlan túra, ahol felejthetetlen élménnyel gazdagodhat. Egész napos program, amely a Köprülü-kanyon lenyűgöző hegyei között, annak kristálytiszta vizén vezet végig. A folyón gumicsónakokkal ereszkedhet le - szakképzett vezető kíséretében. A még több adrenalinra vágyók külön kétszemélyes csónakot is kaphatnak. A kaland közben egy ebéddel pihenheti ki a fáradalmakat, majd következik a kalandos túra folytatása.

Manavgati kirándulás: A vízesések szerelmeseinek kihagyhatatlan program a Manavgat-vízesés, mely a régió egyik legszebb vízesése. Ezután egy rövid textilközpont-látogatás következik, majd pedig hajókázás a Melas folyón egészen a torkolatig. Felfrissülésként megmártózhat a hűs édesvizű folyóvízben, ill. a sós-langyos tengervízben. A hajón felszolgált finom ebéd után a régió legnagyobb mecsetének meglátogatása következik. Igazi kikapcsolódást és felfrissülést ígér ez a nap.

Jeep Safari: A kaland, a természet és a török kultúra keveredik ebben az izgalmas programban. Egy árkon-bokron keresztülvezető utazás során betekintést nyerhet a Riviéra, ill. a Taurus hegység eldugottabb, vadregényes tájaira is. Jogosítványt, fürdőruhát mindenképpen hozzon magával!

Anatólia tüze: Fergeteges, bűvöletbe ejtő tánc-show, mely már bejárta az egész világot. A program Antalya-régió legszebb színházaiban kerül megrendezésre. A teltház előtt játszott előadás felejthetetlen élményt nyújt mind az ifjabb, mind az idősebb generációnak.

Aquapark és delfinárium: A nap első felében megtekintheti az aquapark kb. egy órás műsorát delfinek, fókák különleges mutatványaival. A vállalkozó kedvűeknek páratlan élményt nyújt a delfinekkel való úszás. Majd a nap hátralevő részében a térség egyik legkülönlegesebb élményfürdője egyedülálló antik díszleteivel - melyeket az ókori Trója ihletett - biztosít szórakozást.

Törökfürdő - Hamam: Igazi kényeztető wellness-program, ahol garantáltan elfelejti a mindennapi problémákat a szakszerű masszázs alatt, amely 3 különböző kezelést tartalmaz. Igazi felfrissülés testnek és léleknek egyaránt." (vista.hu)

"A török Riviéra kifejezésen kezdetben csak a déli partvidék nyugati részét értették, ám napjainkra kelet felé is hatalmas a befektetési kedv, a szállodák, éttermek, a vitorlás- és jachtkikötők, kölcsönzők, golfpályák előbb-utóbb el fogják érni szíriai határt. Ezen a végtelen hosszúságú kis-ázsiai partszakaszon a turisták szerencséjére vannak stabil, állandó dolgok, ilyen például maga a tenger. Nagyon tiszta a vize, ráadásul gyönyörű színeket produkál, egyik nap indigókék, a másik nap azúr, majd két napra rá ultramarin; mindennap kénytelen vagyok fotózni.

A látvány még impozánsabb attól a kontraszttól, hogy a szárazföldön hatalmas, vad hegységek zöldellnek, vagy, a kopárabbja, barnállik. Nyáron gyakran megtörténik, hogy Anatólia vagy Szíria sivatagjai felől érkező forró levegő beszorul tenger és hegy közé, és a turista a hőség, a negyven fok miatt szenvedhet. Ám a tengervíz hőmérséklete ilyen klimatizációs körülmények esetén értelemszerűen még októberben is első osztályú, a napsütéses napok száma pedig évi 320 fölött van.

Nagyon jó móka az is, amikor a török Riviérán hullámzik a tenger, komplett családok szórakoznak elragadtatva a partra csapó víztömegben; igaz, nem árt odafigyelni, mert az egy-másfél méteres hullámoknak óriási ereje van. A strandokról azt hallani, hogy a leghosszabbak közé tartoznak a világon, annyi biztos, nagyon jó állapotban vannak, és kis utánajárással, vagy utazási irodák katalógusaiban keresgélve, az igényeknek megfelelően lehet választani sziklás, kavicsos, aprókavicsos, vagy homokos partszakaszt, ki melyiket szereti (szikláshoz és kavicsoshoz úszócipő kell).

Hab a tortán, hogy a kiválasztott partszakaszhoz ismét lehet választani: nyüzsgőbb, aktívabb, avagy csendesebb, kényelmesebb nyaralásra vágyom? Menjünk pörgős, nagyobb helyre, netán üdülőfaluba, vagy keressek egy viszonylag kieső falvacskát, ahol megállt az idő, és miközben szamaragoló bácsikát kerülünk ki, kecskenyájjal találjuk magunkat szemközt?

Az igazság az, hogy Törökországban órákon belül megtetszett a lehetőségek végtelenül gazdag tárháza. Ha valaki netán óvná, pihentetné egy-két napig gyenge magyar bőrét, és ókori színházakat, templomokat nézne, megteheti, miként a vásárlás, a vízi sportok, a gasztronómia szerelmesei sem maradhatnak hoppon; aki akar, hegyet mászhat, vagy elviszi a családot delfin-show-ra. Netán kirándulgat Kappadókia holdbélinek tűnő tájain – a régió puha kőzeteiben az erózió hihetetlen formákat hozott létre, mintha nem a földön járnánk.

Török barátaink pragmatikusan szervezték meg a turisták közlekedését. Öt-tízpercenként jönnek-mennek az iránytaxik (elsősorban mikrobuszok, ám gurulnak közepes és nagy járművek is) az ember felszáll, megmondja a vezetőnek, hogy hová tart, majd a végén, a leszálláskor fizet. Ott áll meg a busz (dolmus a neve), ahol az utazó kéri, és a sofőr türelmesen elmagyarázza, merre haladjon tovább. Magyarországon legalább húszféle engedélyt be kellene szerezni ahhoz, ha a jármű nem a kijelölt megállóban áll meg, morfondírozunk az első ülésen. A rendszer nagyon jól működik, pár percnél többet sehol nem vártunk, a szolgáltatás ár-értékaránya pedig háromszor-négyszer reálisabb, mint a budapesti taxi árak esetében, és a tengerparton bárhová el lehet jutni.

Az utazás a török Riviéra nyugati szakaszának szélén, Marmarisban kezdődik, ha innen napnyugta felé mennénk tovább, előbb-utóbb elérjük az Égei-tengert és a görög szigetvilágot. A város fejlesztését már a nyolcvanas évek legelején megkezdték, elsősorban annak javasolt, aki esténként nagyokat szeretne bulizni, nem véletlenül, a városkát igen szeretik az angolok. Marmaris már annyira nyugaton van, hogy Rodosszal esik egy hosszúsági fok alá, nem véletlen, a sziget meghódolására induló ottomán flottát is itt, Marmaris öblében gyűjtötték össze. A város környékén két, híresen szép félsziget is található a Datca és a Loryma, az elsőt a mandulafák teszik híressé, a második szívében a mai napig egy falu hajóépítő műhelye működik.

Az üdülővárosok gazdagsága, a látnivaló számos volta miatt keletre felé haladó iránytaxink ablakából gyakorlatilag egy mondat jut minden látványosságra. Dalyan-ban hajóról tekinthetőek meg az ókori romok, Fethiye mögött sziklába vájt sírok láthatóak, Demrében (ókori nevén Myra) van a Szent Miklós bazilika – a város hajdani püspökéhez fűződik a Mikulás-legendakör eredete, kezdete -, és innen közelíthetőek meg Myra hegyoldalba vájt sziklasírjai. Következnek Kemer borostyánnal övezett házai, innen rengeteg hajó indul Kekovába, ahol az elsüllyedt bizánci város romjait nézegethetjük a kristálytiszta vízben.

Már nincs messze Antalya, a török Riviéra valódi, 600 ezer lelkes fővárosa, amely turistaszezonban háromszorosára duzzad. Antalya pezsgő, izgalmas nagyváros, hihetetlen, hogy egykor békésen szunyókáló halászfalucska volt. Szállodák, panziók, éttermek, kávé- és teaházak, bazárok, bevásárlóközpontok, ókori romok, nyaralók nyüzsgő tömegei, pálmafákkal szegélyezett sétányok - nagyjából erre számítson a magyar utazó. (2014)" forrás

"ORDAS OROSZ TIRPÁKSÁGOK A TÖRÖK RIVIÉRÁN (részletek - irónia!)

Gondolom, hallomásból mindenki ismeri a sztereotípiát, hogy "megpakolják a tányért a legjobb cuccokkal az étteremben, aztán meg sem eszik…" de azért itt sokkal többről van szó. Sokkal szerteágazóbb viselkedéskultúra, ami miatt nyugati országokban már kifejezett utazási ajánlatok vannak "No Russian tourists – Guaranteed!" címszóval.

Különösen az döbbentett meg, amikor kisebb netes kutakodás után felfedeztem, hogy az utóbbi években neves orosz vagy volt szovjet médiumok – mint pld. A Pravda - foglalkoznak a jelenséggel, hogy miért utálják őket ennyire a külföldi turisták. Félig-meddig joggal mondhatnák egyesek, hogy "a magyar pórnép sem különb nagy tömegben, az is ugyanígy parasztkodik", de ez így nem igaz. Nem csak a "furakszik, sok kaját vesz, sokat iszik" dolgokról van itt szó. A mélyben komolyabb jelenségek húzódnak, ezért aztán igazságtalan saját népünkre is ráhúzni mindezt, annak ellenére, hogy mi is le tudjuk járatni nagyobb tömegben kis hazánkat egy külföldi, csoportos nyaralás során.

Mi is bosszantja tulajdonképpen alapjaiban a nyugati (hadd vegyem bele magunkat is) turistát? Elsősorban az, hogy az ilyen társadalmakban, ahol a hiánygazdálkodás miatt az emberek elidegenedtek egymástól, gyakorlatilag alig lehet szocializációról beszélni. Aki volt ezekben az országokban, az tudja, hogy rád lépnek, fellöknek, neked mennek, soha nem kérnek bocsánatot, az érzelem és felelősség semmi jele nincs az arcukon, sőt, ha az ember csúnyán néz oda, még kaphat is egy nyaklevest vagy egy visszaszólást. Ezt nem felejtik otthon a nyaralások során sem.

Na és ugye mi a hiánygazdálkodás létformája? A sorban állás. A hiánygazdaságban az életben maradás egyetlen eszköze a sorban állás szabályainak felrúgása, előnyhöz jutás, felhalmozás, többet begyűjtés, a legkülönbözőbb trükkök bevetése, nehogy lemaradjunk valamiről.

A másik, ami nagyon zavaró, a folyamatosan elégedetlenség látszata. Semleges, gyakran finnyáskodó, semmi életkedvet nem hordozó arckifejezés, ami szó szerint igen depresszíven hat a nyugati turistákra, - kiváltképp ilyen dózisban - akiknek az arcán azért van egy felszabadultság, mosoly, élvezik a pillanatot, a napot, a lazítást, szép helyet, egymást. Na de, akik hiánygazdaságban éltek, azok vajon tudják egymást élvezni? Egyszer sem látni az arcukon egy "hmm, de finom ez a mártás", vagy "óhhh de csodás a tenger, vagy a nap" "de jól is tud esni ezt a jégbehűtött pezsgő, amit ilyen kedvesen hozott nekünk ez a 45 fokban is keményen dolgozó, fiatal török felszolgáló. De jó, hogy végre kézen fogva, önfeledten sétálhatunk a stégen, fárasztó időszakok, évek után." Ennek nyoma sincs rajtuk. Ha lehetne az életuntságot és a mogorva, savanyú arcot mérni, akkor a műszer azt gondolná, hogy egy siralomházban mérnek éppen.

Ezek a népek – főleg asszonyaik – a legkihívóbban öltözködnek, szinte ízléstelenül durva, végletekig fokozott, Oroszországban játszódó maffiafilmekből ismert prostituált sminkekkel caplatnak a családanyák - akár csinosak, akár nem, mindenük kint van, mutatják a testüket, erre a célra gondosan válogatott pendelyekben, a feminin jelleg túlhangsúlyozása szinte már beteges.

Étterem:

Feltűnt a nagy és díszes, svédasztalos étteremben, hogy mennyire szeretik a cseresznyét, mert mindegyik egy roskadásig megpakolt cseresznyéstányért visz. "Nem terem odahaza", gondoltam. De az is feltűnt, hogy befejezett vacsorák asztalánál még ott van a szinte érintetlen cseresznyéstányér. Pár nap alatt megfigyeltem, hogy a gyümölcsök közül a cseresznye van a legközelebb a tiszta tányérokhoz a belépéskor, és ezt lehet a leggyorsabban rápakolni asztalfoglalás céljából. Odamenés, telepakolás, asztalfoglalás, többi kajáért menés, végül cseresznye otthagyás.

Szószba, nutellába, mézes vajlingba merőkanál beejtés, otthagyás, inkább nem vevés, elmenés, személyzetnek nem szólás, emiatt 70 ember palacsintára mézet rakni nem tudás, míg pincér észre nem vevés.

Szabadtéren magyarhoz hasonló palacsintát látványkonyhán sütő szakácsnál hosszú sor, egy palacsinta kb. 2 perc. Anyukák rendszeresen 3 tányérral a kezükben kb. 18 palacsinta kérés, sorban álló többi ember inkább eloldalgás, lemondás, más reggeli után nézés.

Tányérra irtózatos mennyiségű kaját felpakolás, töredékét meg nem evés, fitymálva kóstolgatás, pofavágás.

Tányérra minden össze nem illő szar összeszedés brutális tömegben, halra palacsinta, lekvár, salátára torta, aprósütemény, arra még pizza. Végül az egészet összepacsmagolás, turkálás, fitymálva evés, pofavágás, majd az egész moslékot úgy, ahogy van otthagyás.

Hiába van mögötte sor, az ételmelegítőben lévő mind a 12 fasírt/csirkeszárny/kebab felpakolás, a többiek várhatnak a következő adagra, amit most süt csak a szakács.

Gyerekek ordítva fogócskázás, szülő rájuk nem szólás, széktámlákat cibálva, röhögve idegenek asztala mögé bújás, előtte 4 asztal által határolt csomópontban 5 perces orosz kiszámoló elüvöltés, hogy ki legyen a fogó.

A szabadtéri étteremrészen vacsora közben és után fél doboz piros Marlboro elszívás (körülötte senki nem dohányzás), de nála azért etetőszékes gyerekülés.

Gyerek a svédasztalnál 50 méterre helyet kapó családját kinézés, T34-es tank módjára csak azokat nézés és rendíthetetlenül megindulás, más vendégeket fellökés, néha leöntés (vagy azok saját magukat a lökéstől), soha bocsánat nem kérés, vissza nem nézés. Ha ezt orosz szülő észrevevés, esetleg gyerekre flegmán – ritkán – rászólás, de feltaszított, kajáját kiöntött vendégtől nem hogy bocsánatot nem kérés gyerek nevében, hanem rá se nézés.

Felnőttek ugyanúgy, tank módjára, csak egyenesen haladva visznek kaját, ütközés mellett szó nélkül elmennek.

Étterem főbejáratánál lévő férfivécében nyitott fülkénél kisfiú kakáltatás (bőven beférnének csukott ajtóval is a fülkébe), tehát ha valaki WC ajtót kinyitja, akkor az előtte éppen az étterembe haladók azonnal szaró kisfiút látás a fülkében.

Elegáns lobby (és egyben Wi-Fi-hely):

Itt is eszetlenül fogócskázás (gyerekek).

Gyerekek zongorát felnyitás, eszetlenül püfölés, anyuka leszarás, éppen csajfotó feltöltés iPaden, rájuk nem szólás, mikor már mindenki agyvérzést kapás, szegény török recepciós gyerekeket onnan tapintatosan elpaterolni megpróbálás, mielőtt más vendégek agyvérzés kapás.

Kislány a recepciónál a csekkolásra váró vendégeknek kirakott emeletes cukorkatartóból a cukrok jórészét a “welcome drink” asztalra kirakott nagy limonádés poharak egyikébe magának besöprés, vendégeknek semmi nem hagyás. Wifiző anyuka leszarás.

Négyszemélyes ülőgarnitúrán ülő 3 tagú családhoz negyediknek Wifizni beülés

TIRPÁKSÁGI KÜLÖNDÍJ!: Az éjszakai, hajnali, kora reggeli – reggeliről már lemaradó – transzferekkel a reptérre induló vendégek számára éjféltől reggel 7-ig rendszeresített önkiszolgáló szendvicsbár letakart kosarában lévő összes (!) szelet zsúrkenyeret anyuka egy táskába 3 tagú családjának hazafelé való elemózsiának gyorsan bepakolás. Többi, kb. akkor induló 10-15, hajnalban kelő, égő gyomrú turistának semmi nem hagyás… Ezt a kosárra kendő gondos visszaborításával leplezés, nehogy félóránként arra járó pincér észrevevés, mert a végén még újabb kenyeret hozás, és talán mások is ehetés...

Liftbe, annak megérkezésekor gondolkodás nélkül 4 gyerekkel, babakocsival benyomulás (T34…), fel sem merülés, hogy esetleg bent lévők ki akarnak szállni, azoknak nekimenés, babakocsi lábra tolás, esetleg pofavágás mellett kicsit kitolatás, de akkor is csak úgy kiengedés, hogy babakocsi félig belóg, és két gyerek már bent van.

Foglalások altípusai:

Egy-egy szívószállal a színháznál 12 ülés lefoglalása az első sorban, jó eséllyel soha meg nem jövés. Előadás felénél páran azokra ráülés, ők megjövés, majdnem verekedés.

Foglalások a színházban, gálaesten, strandszínpadnál délutántól kirakott székeken vizesüvegekkel, borospohárral, műanyagpohárral, ülésekre kirakott pattogatott kukoricával, hamutartóval, tengerparti kövekkel, stb.

8-tól lehet csak a székeket foglalni, előtte – helyszínelők típusú szalaggal – az egész hely el van kerítve, orosz ezt leszarás, elszakítás, átmászás, gond nélkül már 7-kor előre beülés, foglalás, mintha kordon nem is lett volna.

Török dolgozók által mértani pontossággal felrakott széksorok és szektorok totális átrendezése, köztük közlekedés megakadályozása, folyosók megszüntetése máshonnan székek odahozásával.

Későn érkező családok hátulról lelkifurdalás nélkül székeket előrehozás, maguknak első sor elé újabb első sort építés, emiatt mögöttük ülő polgártársuk azonnal szájhabzás, székrángatás, egymás rángatás, egy másodperccel a véres verekedés előtt őket török biztonságiak udvariasan szétválasztás, de bosszúból az, aki elé beültek, székét még ezek elé bepakolás (-1 sor készítés). Folyamatos beszólogatás előadás alatt, egyéb civilizált turisták vicces előadást soha többé élvezni nem tudás, szorongás, feszült légkör az ülések között.

Színház előtt vattacukor osztásnál sorállásnál (egy vattacukor kb. 1 perc) én vagyok elől, de udvariasságból orosz kisgyerek elém engedés. Hozzá azonnal 8 másik gyerek és azok anyukái odamenés (odébb még testvérek is vannak), felsorolás, hogy összesen nekik mennyi kell, ezt elöl álló kisgyereknek mondás, kb. 18 vattacukor rendelés, én életkedv elmenés, az egészet a rákba kívánás, nagyon gondolkodás, hogy otthon valamiféle lista írás...

Színházban az egész előadást felemelt iPaddel filmezés (hogy alatta átlásson), emiatt mögüle semmit nem látás, de ez nem egyedi, kb. 20 iPad a levegőben.

Bárhol, bármikor kurvás pózokban fotózkodás, gyermek jelenléte nem számít. Erkölcsi normák nem létezése.

Sushi étteremben – hogy a frissen hozott, guszta sushitál és a tenger is benne legyen – a család összes nő tagja egymást kurvás pózokban étterem oszlopánál végig fotózás (családanyák), sushiból végül egy falatot nem evés.

Medence:

1,6 m-es medence 30 méteres szakaszon egyetlen bemenő létráját két éves, karúszós gyerek számára biztonságos fürdőhellyé kijelölés, ott megtelepedés, a medence azon oldalán senki ki-be mászni nem tudás.

Medence túlsó partjára gyereknek fülsiketítő módon átüvöltés, pihenő nyaralók felriadás, szívroham kapás

Csúszdánál rohanva felfelé lépcsőn előzés.

Gumigyűrűs csúszdán (ahol a gumit vissza kell vinni és az elsőnek átadni) gumit elől álló gyereknek visszavivés, de ezzel azonnal az első helyen ott is maradás.

Egymástól 30 centire medencében beszélgető emberek között gyerek fröcskölve, úszógumival átúszás, anyuka rá nem szólás.

Relaxing poolnál 14 éves lányok egyszerre hárman gumimatracra felállni tudást kísérletezés, nem sikerülés, fülsüketítő ordítozás, két órán keresztül medencéből ki nem jövés.

Basic: lelkifurdalás nélkül bárhol beugrás, tiltó táblánál főleg (felnőttek is), emberek lefröcskölés, fejére esés, víz alatt ugrásból nekiütközés, bocsánat nem kérés soha.

Víz szélén medencébe lábat lógatva vizes kézzel műanyag tányéron tortaevés, pizzaevés, dinnyeevés, ugyanezt kisgyereknek etetés.

Medence szélén lévő vízköpő sugaránál turista relaxál, azt gyerekek – a turistáról tudomást sem véve – a partról befogják, egymásra irányítják, beállnak elé.

Szegény török medenceparti munkás csicskáztatása, teljes napágysor vele átrendeztetés, ernyőtologattatás, közben mutogatás, hogy "ezt az ágyat ide, azt oda, ernyőt ide, azt a másik ernyőt (50 kg betontalapzat) hozd ide", török lelkiismeretesen megcsinálás, oroszok flegmán nézés, meg sem köszönés. Én törököt nagyon megsajnálás, 150 éves török hódoltságért őszintén megbocsátás...

Soha, 11 nap alatt egyetlen alkalommal oroszt borravalót adni nem látás... forrás