ÚTIKRITIKA.HU / Ausztrália







útikritikák


Ausztrália

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Helyiek, etnikai tájkép | Turista etikett | Gasztronómia|Érdekességek|Fotóegyveleg

Földrajz

Sydney 15770 kilométerre van Budapesttől. Ausztrália területe 7,7 millió négyzetkilométer. Közel 83 Magyarország férne el benne. A világ hatodik legnagyobb országa.

Íme néhány Ausztrálián belüli távolság:

  • Sydney-Melbourne: 712 km
  • Sydney-Brisbane: 730 km
  • Sydney-Perth: 3291 km
  • Sydney-Ayers Rock: 2178 km

Ausztrália lakossága már elérte 23,6 millió főt (2015. április adat). A nagymértékű bevándorlás miatt évente kb. 300 ezer fővel nő a lakosság. A világ 6. legnagyobb országában még így is nagyon kicsi a népsűrűség.

A legnagyobb városok lakossága (2023-ban):

  • A 5,2 milliós Sydney
  • A 4,9 milliós Melbourne
  • A 2,5 milliós Brisbane
  • A 2,2 mlliós Perth
  • A Fővárosban, Canberrában viszont csak 454 ezren laknak.

Ausztrália lakosságának 80 százaléka nem lakik messzebb 100 kilométernél valamelyik óceánparttól.

Ausztrália a világ egyik legsokszínűbb bevándorlóországa. A legfrissebb hivatalos adatok szerint 2025 közepén a lakosság 32 százaléka külföldön született, ami az egyik legmagasabb arány a fejlett országok között, és a legmagasabb érték Ausztráliában az 1890-es évek óta. A legnépesebb külföldi születésű közösségek Indiából, Angliából, Kínából, Új-Zélandról és a Fülöp-szigetekről érkeztek.

Ausztrália elnevezése viszonylag új keletű, és a latin Terra Australis Incognita, vagyis „ismeretlen déli földrész” kifejezésből származik. A kora újkori térképeken így jelölték azt a feltételezett déli kontinenst, amelynek az akkori elképzelések szerint az északi szárazföldek ellensúlyaként kellett léteznie. A név a földrész európai felfedezése után sem vált rögtön általánossá: az Australia elnevezést csak 1824-ben tették hivatalossá.


Ha Ausztráliába utazol, valószínűleg te is arról álmodsz, hogy megsimogathatsz egy aranyos kengurut. A valóság azonban kissé más: a kontinens keleti részén élő szürke kenguruk jóval nagyobbak és zömökebbek, mint ahogy a legtöbb turista elképzeli őket, a vörös kenguruk pedig még náluk is termetesebbek. Ettől persze egyáltalán nem kevésbé szerethetők, de érdemes tisztelettel közelíteni hozzájuk, hiszen egy kifejlett kenguru rendkívül erős állat, és ha fenyegetve érzi magát, komoly sérülést is okozhat.

Időjárás és éghajlat

Az évszakok odalent (down under) éppen ellentétes időben vannak, mit nálunk. tehát ott a nyár december és február között van, a tél pedig július táján. Az északi félgömbről jötteknek persze furcsa, hogy Ausztráliában a karácsony nyáron van, ilyenkor van a nyári iskolai szünet, valamint a munkahelyeken a nyári szabadságolások. No és a Nap északon delel, igaz ott keleten kél és nyugaton nyugszik. Kontinensnyi, hatalmas országról lévén szó az éghajlati viszonyokról nem érdemes egységesen szólni.

Ami Sydney-t illeti, Budapesttől eltérően nincs az év keresztmetszetében olyan nagy hőmérsékleti eltérés. Sydneyben az ő téli időszakokban jellemzően nincs olyan hideg, mint a téli Budapesten. Olyannyira, hogy a fagy nem létezik, még a nagyon hűvös hajnalokon sem. nyáron viszont nincs igazán kánikula, legfeljebb akkor, ha az ország belseje felöl idejut valami forró és száraz szél. Ilyenkor rövid időre felszökhet a hőmérő higanyszála a 35 tájékára.

Az ottani nyár idején Sydney-be látogató magyar turistának roppant óvatosan kell viszonyulnia a nap sugaraihoz, mert más természetű, mint Európában, szikrázóbban süt, már-már szúró a fénye. Hozzá kell tenni, hogy Sydney túlnyomó hányada kertvárosi negyedekből áll, és ezért ott a meleg és a hideg is kellemesebben viselhető el, mint a világ olyan nagyvárosaiban, ahol betonrengetegek közé szorul a levegő. Sydney például szellős, zöldterületekben gazdag város, sok helyen nyújt oltalmat a melegben a fák árnya.

Az ottani tél kb. olyan, mint nálunk az október. A napsütésről ilyenkor sem kell lemondani, és, ami a lényeg: nincs hó! Az ő tavaszuk olyan, mint nálunk a május vége, június eleje. Az őszük olyan, mint nálunk a nyár vége. Többségben van az örökzöld növényzet. Sydney statisztikailag csapadékosabb, mint Budapest, de az esők ott talán rövidebbek. Nem jellemző, hogy hosszabban borús legyen az idő. Ami nagyon irigylésre méltó, hogy a sok tengerparti stranddal megáldott Sydney-ben lényegében egész évben lehet a tengerben fürödni, na jó télen azért csak a bátrabbak és főleg a szörfösök merészkednek a vízbe.

Ausztrália hatalmas ország, ezért az időjárás régiónként jelentősen eltér. Általánosságban azonban elmondható, hogy az éghajlat sok helyen kellemes és napos. Perth környékére a hosszú, száraz, forró nyár, valamint a rövid, enyhe, csapadékos tél jellemző. Fagy rendkívül ritka, a hőmérséklet csak kivételes esetekben süllyed 0 °C közelébe. A téli csapadék többnyire frontokhoz kapcsolódik, de egész napos eső ritkán fordul elő, gyakrabban esik éjszaka vagy a kora reggeli órákban. A nyári hőséget pedig jelentősen enyhíti a délutánonként szinte rendszeresen feltámadó, az Indiai-óceán felől érkező tengeri szellő, amely a viszonylag alacsony páratartalommal együtt sokkal elviselhetőbbé teszi a meleget.


Ausztráliáról sokaknak a végtelen napsütés és az állandó meleg jut eszébe, pedig ez csak részben igaz. A kontinens a déli féltekén fekszik, ezért az évszakok éppen ellentétesek az európaiakkal, ráadásul hatalmas kiterjedése miatt az egyes régiók éghajlata is jelentősen eltér egymástól. Utazás előtt ezért mindig érdemes utánanézni, hogy az adott térségben milyen időjárás várható az utazás időpontjában. Előfordulhat például, hogy miközben Sydneyben kellemes nyári idő ideális a városnézéshez, addig a Nagy-korallzátony térségében a trópusi esős évszak miatt gyakoribbak a záporok és zivatarok. Az útvonal megtervezésekor ezért nemcsak az évszakot, hanem a kiválasztott régió sajátos éghajlatát is érdemes figyelembe venni.

Sydney

Sydney időjárása

Brisbane

Brisbane időjárása

Cairns térsége

Cairns térségének időjárása

Melbourne térsége

Melbourne időjárása

Ausztrália déli nagyvárosaiban, különösen Melbourne-ben és Adelaide-ben nyáron időnként rendkívül erős hőhullámok alakulnak ki. A 40 °C feletti hőmérséklet egyáltalán nem számít példátlannak, és ilyenkor a szabadban tartózkodás komoly megterhelést jelenthet. A klímaváltozás hatására az elmúlt években a szélsőséges hőség egyre gyakoribbá és hosszabb ideig tartóvá vált, ezért a nyári utazások során különösen fontos a megfelelő folyadékbevitel és a napvédelem. Az ausztrál időjárás ráadásul sokszor meglepően változékony: előfordulhat, hogy egy 40 °C feletti, napsütéses napot már másnap 20–25 °C-os lehűlés és kiadós eső követ. Ez a gyors változékonyság különösen Melbourne környékére jellemző, ahol gyakran emlegetik, hogy akár egyetlen nap alatt is megtapasztalható mind a négy évszak.

Történelem

Ausztrália első lakói az Aboriginal-ek voltak. Ők kb. 40 ezer évvel ezelőtt vánoroltak Ausztrália földjére Délkelet-Ázsiából. Az európai telepesek érkezésekor 500 ezren-egymillióan voltak, ma kb. 350 ezren. Holland, portugál, spanyol hajók a 17. században észrevételezték Ausztráliát. Hollandok 1606-ban földre is szálltak. 1616-ban a területet Új-Hollandiának nevezték el. A britek 1688-ban érkeztek meg.

1954-ben egy Bob Hawke nevű ausztrál fiatalember megdöntötte a sörivás gyorsaság Guinness rekordját. 11 másodperc alatt küldött le saját torkán közel másfél liter sört. Bob Hawke a rekord megdöntését követően - ugyan jóval később - nagy karriert futott be: 1983-ban Ausztrália miniszterelnöke lett.

Sokan úgy gondolják, hogy Ausztráliának nincs igazán gazdag történelme, hiszen modern államként viszonylag fiatal. Valójában azonban a kontinens múltja rendkívül sokszínű és izgalmas, csak kevésbé ismert Európában. Az ausztrál múzeumok, történelmi helyszínek és látogatóközpontok részletesen mutatják be a gyarmatosítás időszakát, a felfedezők útjait, valamint az ország kialakulásának fontos eseményeit. Az Első Flotta (First Fleet) érkezése, a Burke és Wills-expedíció vagy a Batavia hajó 1629-es tragédiája mind olyan történetek, amelyek különleges betekintést nyújtanak Ausztrália múltjába. Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni a világ egyik legrégebbi, folyamatosan fennmaradt kultúrájáról sem: az őslakos ausztrálok (aboriginalok) története és hagyományai legalább 65 ezer évre nyúlnak vissza, és ma már az ország kulturális örökségének meghatározó részét képezik.

Manapság

2026-ban Ausztrália nemzeti minimálbére (National Minimum Wage) teljes munkaidőben heti 1004,90 ausztrál dollár, ami havi szinten körülbelül 4350 ausztrál dollárnak felel meg. Ez a jelenlegi árfolyamtól függően nagyjából 800–850 ezer forintnak megfelelő összeg. Fontos ugyanakkor, hogy az ausztrál munkavállalók többségére nem a nemzeti minimálbér, hanem az egyes ágazatokra és foglalkozásokra vonatkozó, ennél gyakran magasabb díjazást biztosító úgynevezett award bérek érvényesek. A nemzeti minimálbért minden év július 1-jétől felülvizsgálják és szükség esetén emelik.

Ausztráliában van a világ legnagyobb szarvasmarha telepe (ranch): 30 ezer négyzetkilométer a területe, azaz csaknem hazán egyharmada.

Ausztráliában rendkívül elterjedtek az internetes biztonsággal kapcsolatos visszaélések. 

Ausztrália továbbra is a világ egyik legvonzóbb célországa a külföldi munkavállalók és a letelepedni vágyók számára. A lakosság közel egyharmada külföldön született, ezért az ország rendkívül sokszínű kulturális és etnikai összetételű. A legnagyobb városokban – különösen Sydneyben és Melbourne-ben – jelentős ázsiai közösségek élnek, ami a városképen, a gasztronómián és a mindennapi életben is jól érzékelhető.

Ausztrália népessége erősen a tengerpartokhoz koncentrálódik: a lakók többsége a keleti és délkeleti partvidéken él, míg a kontinens belső területei rendkívül ritkán lakottak. Sydney, Melbourne és Brisbane együtt már több mint 15 millió embernek ad otthont, vagyis az ország lakosságának jelentős része ebben a térségben él.

A tartós letelepedéshez ma sem könnyű vízumot szerezni. Az ausztrál bevándorlási rendszer elsősorban a hiányszakmákban dolgozó, megfelelő angol nyelvtudással rendelkező jelentkezőket részesíti előnyben, és sok esetben munkáltatói vagy állami támogatás is előnyt jelent. A regionális területekre költöző szakképzett munkavállalók számára továbbra is léteznek külön vízumprogramok, bár ezek feltételei időről időre változnak.

Az ausztrál életstílust sokan nyugodtnak és közvetlennek tartják. A helyiek gyakran használják a „No worries” kifejezést, amely jól tükrözi a hétköznapi, lazább hozzáállást. Ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást a lakhatás jelenti: Sydney és Melbourne a világ legdrágább ingatlanpiacai közé tartoznak, ezért a bérleti díjak és az ingatlanárak különösen magasak. A kisebb városokban és a regionális térségekben általában kedvezőbbek az árak, miközben a bérek közötti különbségek jóval kisebbek, mint Európa számos országában.

Az ausztrálok szeretnek társasági életet élni: népszerűek a kávézók, pubok és éttermek, különösen a hét második felében és hétvégén. Az ország rendkívül multikulturális, ezért a világ szinte minden tájának konyhája megtalálható. A külföldi látogatók többsége azt tapasztalja, hogy a helyiek nyitottak, barátságosak, és sokan meglepően jól tájékozottak Európáról, köztük Magyarországról is – részben azért, mert Ausztrália lakosságának jelentős része bevándorló családok leszármazottja, és az utazás is fontos része az életmódjuknak.


Ausztrália a világ drágább országai közé tartozik, ugyanakkor a bérek is magasak, így két átlagos keresetből általában kényelmes életszínvonal biztosítható. A megélhetési költségek különösen Sydneyben és Melbourne-ben magasak, de a fizetések is ehhez igazodnak. Hajléktalanok természetesen itt is vannak, főleg a nagyvárosok központi részein, de számuk a legtöbb európai nagyvároshoz képest továbbra is viszonylag alacsony.

Az élelmiszer-biztonság kiemelkedően magas szintű. Az ausztrál élelmiszer-ellenőrzési rendszer a világ legszigorúbbjai közé tartozik, ezért a helyiek nagy bizalommal vásárolnak friss húst, zöldséget és más élelmiszereket. A génmódosított növények termesztését és forgalmazását szigorú szabályok és engedélyezési eljárások szabályozzák, miközben a hazai termékek jó minősége általánosan elismert.

Ausztráliában a borravaló továbbra sem kötelező és nem is elvárt. Egy jó kiszolgálást természetesen lehet jutalmazni néhány dollárral vagy a számla felkerekítésével, de a vendéglátásban dolgozók megfelelő alapbért kapnak, így senki sem számít automatikusan pluszpénzre.

Az éttermek többségében érkezéskor ingyenesen felszolgálnak egy kancsó hűtött csapvizet, amely kiváló minőségű és biztonságosan fogyasztható. Emiatt sok vendég nem is rendel külön ásványvizet, ami kellemes és praktikus helyi szokás.

Az autóval közlekedők hamar észreveszik, hogy a parkolóhelyek általában jóval szélesebbek, mint Európa számos országában. Ennek egyik oka, hogy Ausztráliában sok a nagy méretű SUV és pickup, amelyekhez tágasabb parkolókat alakítottak ki.

Az ország multikulturális jellege a gasztronómiában is megmutatkozik. Szinte a világ minden tájáról találni éttermeket, de különösen erős az ázsiai konyha jelenléte, hiszen Ausztrália lakosságának jelentős része ázsiai gyökerekkel rendelkezik, illetve Ázsia földrajzilag is közel van.

Ausztráliában rendkívül erős az UV-sugárzás, amely a világ legmagasabb értékei közé tartozik. Emiatt a bőrrák előfordulása is kiemelkedően magas, ezért a helyiek természetesnek veszik a naptej, a kalap, a napszemüveg és az UV-védő ruházat használatát. A strandokon gyakran látni hosszú ujjú UV-védő felsőben fürdőzőket, és a legtöbben a déli órákban kerülik a közvetlen napsütést.

Aki először érkezik Ausztráliába, könnyen meglepődhet a kulturális sokszínűségen. Sydney, Melbourne és Perth lakosságának jelentős része bevándorló vagy bevándorló családok leszármazottja, így a városképet, a nyelveket, az ünnepeket és a gasztronómiát is sokféle kultúra alakítja. Ez az egyik legérdekesebb sajátossága az országnak.

A mindennapi kommunikáció is eltérhet attól, amihez Európában hozzászoktunk. A "How are you?" vagy "How's it going?" gyakran egyszerű köszönési forma, amelyre elegendő egy rövid, udvarias válasz. Ugyancsak szokatlan lehet, hogy tüsszentés után az emberek többnyire nem mondanak semmit – az "Egészségedre!" Ausztráliában nem része a mindennapi udvariassági szokásoknak.


Ausztrália a világ egyik leggazdagabb országa, mégis komoly lakhatási válsággal küzd. A legutóbbi népszámlálás szerint több mint 122 ezer ember volt hajléktalan, miközben az elmúlt években a bérleti díjak és az ingatlanárak történelmi csúcsokra emelkedtek. A lakhatás megfizethetősége ma már az egyik legnagyobb társadalmi és politikai kihívás az országban.

Különösen a fiatalok számára vált nehézzé az első saját lakás vagy ház megvásárlása. Sydneyben, Melbourne-ben és Brisbane-ben az ingatlanárak sokszor olyan magasak, hogy még stabil jövedelem mellett is hosszú évekig tart az önerő összegyűjtése. Emiatt egyre többen maradnak tartósan albérletben, vagy később tudnak önálló otthont teremteni.

A szakértők szerint a válság hátterében elsősorban a lakáshiány, a népességnövekedés, a magas építési költségek és a befektetési célú ingatlanvásárlások együttes hatása áll. Bár az ausztrál kormány jelentős lakásépítési és szociális lakhatási programokat indított, a kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot, ezért a lakásárak és a bérleti díjak sok térségben továbbra is magasak maradtak.

Helyiek, etnikai tájkép

Az erősen kevert etnikumú Ausztrália lakóit nehéz általánosítva jellemezni. Egyelőre azért még a ,,humán tájképet" meghatározza az angol anyanyelvű hányad, ezért leginkább rajtuk keresztül lehet némi képet adni arról, hogy milyen a "többségi társadalom".

A mentalitásukban erős a nyugodtság, egymás tisztelete. Az európai társadalmak többségéhez képest a hétköznapi életben talán demokratikusabban viszonyulnak egymáshoz a különböző vagyoni helyzetű, gondolkodású emberek. Értékelik a sportosságot, a bátorságot, a szerénységet, a jóindulatot, az önzetlenséget, az életöröm kifejezését. Toleránsak, barátságosak, közvetlenek az idegenekhez is, a kertvárosokban nem zárkóznak el túlságosan a szomszédoktól (amúgy lehetőleg kerítések sincsenek). Aktív társasági életet élnek, szívesen összejönnek mindenféle ürüggyel, nem zárkóznak be otthonaikba.

Egészségesebb életet élnek, mint nálunk, az emberek, különösen a fiatalok nagyon sportosak. Kilóg a sorból az a fiatal, aki nem sportol valamit aktívan. Az idősek nem hagyják el magukat, megtalálják az élet sok örömét az élet vége felé is.

Sok európai számára meglepő lehet, hogy Ausztrália egyes részein viszonylag gyakori a mezítlábas közlekedés. Különösen a tengerparti településeken és a lazább hangulatú városrészekben nem ritka, hogy valaki cipő nélkül megy be egy szupermarketbe, kávézóba vagy akár bevásárlóközpontba. A helyiek többsége ezt teljesen természetesnek tartja, hiszen a meleg éghajlat és a kötetlen életstílus része. Sok külföldi turistának ugyanakkor szokatlan lehet ez a szokás, különösen, amikor nyilvános helyeken vagy közös zuhanyzók környékén is mezítláb közlekedő emberekkel találkozik. Ez inkább kulturális sajátosság, mintsem általános szabály: sok ausztrál természetesen ugyanúgy cipőt visel, mint bárhol máshol a világon.

Az ausztrálok közvetlenek, és ez náluk ritkán csap át terhes bizalmaskodásba. Ne lepődjünk meg, hogy felszínes ismerkedéskor is villámgyorsan megtanulják a keresztnevünket és azon folyamatosan meg is szólítanak. A társadalomban mélyen elítélik a rosszindulatosságot, a becstelenséget, az intrikát, a kivagyiságot, a mások letaposását, a túlzott pénzsóvárságot. A leírtak nemes lelkületre vallanak, de természetesen szó nincs arról, hogy ez a társadalom minden tagjára így illene. Úgy is mondhatjuk, hogy ez van dominánsan a levegőben. Általában tisztelik a szabályokat, ha azok egyszerűek és világosak. A közlekedésben messze-messze kulturáltabbak, mint nálunk. Ott a gyalogos átkelő szent dolog.

Ausztrália a világ egyik legsokszínűbb társadalma: a lakosság közel egyharmada külföldön született, és több száz különböző nemzetiség él az országban. Ezért a bevándorlók számára általában könnyebb beilleszkedni, mint sok homogénebb társadalomban. Természetesen itt is előfordulnak előítéletek és diszkriminációs esetek, de az ausztrál jogszabályok szigorúan tiltják a faji, vallási és etnikai alapú megkülönböztetést, és a munkaerőpiacon elsősorban a végzettség, a szakmai tapasztalat és a nyelvtudás számít.

Az országban nagy hangsúlyt fektetnek a vallásszabadságra. A keresztény, muszlim, zsidó, hindu, buddhista és más vallási közösségek békésen élnek egymás mellett, és általában senkit sem ér hátrány pusztán a vallási hovatartozása vagy vallási öltözete miatt. Bizonyos helyzetekben – például repülőtereken, határátkelőknél vagy rendőri intézkedés során – ugyanakkor a személyazonosság megállapításához szükség lehet az arc ideiglenes szabaddá tételére, ami a közbiztonsági előírások része.

Ausztrália ugyanakkor továbbra is dolgozik azon, hogy javítsa az őslakos ausztrálok (aboriginal és Torres-szorosi szigetlakó közösségek) társadalmi helyzetét és csökkentse az egészségügyi, oktatási és gazdasági egyenlőtlenségeket. Az elmúlt években több program indult e különbségek mérséklésére, bár ezen a területen még mindig jelentős kihívásokkal néz szembe az ország.

A csaj valamiért haragszik - S.V. fotója


Az ausztrál életstílus és mentalitás sok tekintetben eltér attól, amihez Közép-Európában hozzászoktunk. A helyiek általában nyugodtabb tempóban élnek, kevésbé stresszelnek a hétköznapi helyzeteken, és ritkábban sietnek. Van, aki ezt kifejezetten felszabadítónak érzi, másokat viszont éppen ez a ráérősebb hozzáállás zavar.

Az ausztrálokat a legtöbb látogató barátságosnak és közvetlennek tartja. Gyakori, hogy a bolti eladó, a pénztáros, a szomszéd vagy akár egy teljesen ismeretlen ember is mosolyogva köszön vagy vált néhány kedves szót. Ez a közvetlenség a hivatalos helyzetekre is jellemző: még egy elutasító állásinterjút vagy kellemetlen hírt is általában udvariasan, nyugodt hangnemben és tisztelettel közölnek. Sok külföldinek eleinte szokatlan ez a kommunikációs stílus, de a legtöbben idővel az ausztrál kultúra egyik kellemes sajátosságaként tekintenek rá.


Az ausztrál angol egyik legismertebb szava a mate, amely nagyjából a „haver”, „cimbora” vagy „pajtás” megfelelője. A helyiek rendkívül gyakran használják, nemcsak közeli barátokra, hanem teljesen ismeretlen emberek megszólítására is. Egy bolti eladó, taxisofőr vagy pincér ugyanúgy mondhatja, hogy "Thanks, mate!" vagy "No worries, mate!", anélkül hogy különösebb személyes kapcsolat lenne köztetek. A szó egyszerre fejezi ki a közvetlenséget, az egyenrangúságot és a barátságos hangnemet, ezért az ausztrál mindennapok egyik legjellegzetesebb nyelvi sajátosságának számít. Gyakran még hangsúlyosabban, elnyújtva ejtik – például "Maaate!" –, ami többnyire még oldottabb, közvetlenebb hangulatot sugall.


Az alkoholfogyasztás hagyományosan fontos része az ausztrál társasági életnek, és a pubok ma is meghatározó szerepet töltenek be a helyi kultúrában. Bár az elmúlt években különösen a fiatalabb generáció körében csökkent az alkoholfogyasztás, nem ritka, hogy baráti találkozók, sportesemények vagy hétvégi összejövetelek egy pubban vagy bárban zajlanak. Ugyanakkor az alkohol okozta egészségügyi és társadalmi problémák továbbra is komoly kihívást jelentenek, ezért a hatóságok és egészségügyi szervezetek rendszeresen indítanak megelőző kampányokat.

A tiltott kábítószerek használata szintén jelentős társadalmi probléma, különösen a metamfetamin (közismert nevén ice) és a kokain terjedése miatt. A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények, valamint az ezekhez kapcsolódó egészségügyi és szociális problémák több nagyvárosban is kihívást jelentenek a hatóságok számára.

Mindezek ellenére Ausztrália továbbra is a világ egyik legbiztonságosabb országa. Az erőszakos bűncselekmények aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony, a turisták túlnyomó többsége semmilyen biztonsági problémával nem találkozik utazása során. A szokásos óvatosság – különösen éjszaka vagy nagyvárosi szórakozónegyedekben – természetesen itt is ajánlott.

S.V. fotója

Turista etikett

  1. Első találkozáskor egy átlag ausztrál nagy valószínűség szerint úgy köszönti a külföldi turistát, hogy ,,G'day mate", azaz jó napot pajtás!, ehhez járul még egy határozott kézfogás, mind a megszólítás, mind a kézrázás a megszólított nemétől, korától függetlenül. Sok turista túlságosan fellelkesül ezen a közvetlen tempón és folyton elkezd mindenkinek így köszönni, de ez nem jó, mert esetenként bénának vagy lekezelőnek hathat az ilyetén köszönés szajkózása. A keresztnéven szólítás nekik könnyebben, gyorsabban jön elő ismeretlenek megismerkedése után.
  2. Az aussie-k, azaz a helyiek jellemzően nem csípik, ha valaki nagyon hencegő, kérkedő. E tekintetben jobb ha visszafogottak vagyunk, mert nagyképűsködés esetén esetleg szarkasztikus poénkodás tárgyává válhatunk. Az ausztrál ember cikinek tartja azt érzékeltetni beszélgetésben, hogy ő jobb másoknál. Na a sportban ez totál ellenkezőleg van!
  3. Nincs gond belemenni egy kellemes, könnyed, dominálástól mentes beszélgetésbe, és vállalhatjuk véleményeinket, ha nem bizonyul túl ellenszenvesnek a helyiek szemében. Nem kell megsértődni, ha viccelődnek rajtunk, vagy akár a nemzetiségünkön, mert az ausztrálok kellően demokratikusan kiosztják egymást poénkodással. Némileg nevetségessé válhat, ha valaki túl komolyan veszi a vitát és érzékenykedik a viccelődések közepette. Az ausztráloknak van egy szlenges kifejezése a gyagya emberre, a "galah". Na próbáljunk meg nem galah-nak mutatkozni. Akinek nincs humorérzéke az sok ausztrál szemében galah.
  4. Az ausztrálok imádnak sörözni, piálni és ha ezt társaságban teszik normális és megszokott, hogy minden egyes jelenlévő fizet egy kört mindenkinek. Ha te vagy soron ebben, azt úgy mondják, hogy "your shout". Ha vendégségbe megyünk enni, többnyire barbecue-ra, akkor illik vinni egy üveg italt. Ami a kaját illeti, evéskor ne várjuk, hogy bátorítsanak az étel vételezésére, nyugodtan szolgáljuk ki magunkat. Ők nem szeretik a sok formaságot, udvariaskodást, az illendőségeket.
  5. Ausztráliába nem menő az urizálás, talán ezért van, hogy taxizásnál nem szeretnek hátra ülni, hanem inkább a vezető mellé.

Gasztronómia

A magyaroknak többnyire nem jön be az ausztrál konyha, ami sok tekintetben képes olyan fantáziátlan lenni, mint az angol. De legalább van helyi egzotikum, a rántott hús pl. lehet cápahúsból.

A bátrabbak kipróbálhatják:

  • a krokodilhúst
  • a pácolt emut
  • a kengurufarok levest
  • és persze a kenguruhúst így-úgy grillezve.

Az ausztrál konyhába nagy gyorsasággal hatol be az ázsiai konyha, nagy szerencsére. Az ausztrál borokról már köztudott, hogy nagyon jók, de a söreik is prímák.

,, Az ausztrál gasztronómia nem hiába híres szerte a világon. Ez mind a sokszínűségének, mind az alapanyagok jó minőségének köszönhető. Épp ezért étkezz bármilyen kis bárban, bármilyen eldugott helyen, érezni fogod a minőséget. Próbáld ki!" forrás

Érdekességek


Elterjedt tévhit: A bumerángok, ha jól dobják el őket, visszaszállnak, és az őslakosok ezekkel ejtettek el vadakat.

Ez a kép csak félig fedi a valóságot. A bumeráng valójában egy hajítófegyverként (és eszközként, például ásáshoz is) használt fadarab, amelynek számtalan típusa létezik. Alapvetően két nagy csoportba sorolhatók: vannak "visszatérő" és "nem visszatérő" változatok. A visszatérő bumerángot sosem vadászatra, vadak leterítésére szánták – egyetlen becsapódás után úgysem tudott volna tovább repülni. A szerepe inkább az volt, hogy a fák koronája fölött ívben elrepülve felriassza és mozgásra kényszerítse a madarakat. A tényleges vadászat az erősebb, "nem visszatérő" bumeránggal történt: ezzel terítették le azt az állatot, amely ijedtében előbújt a rejtekéből.

A kenguru védett állat?

Sokan gondolják, hogy Ausztrália jelképeként a kenguru is fokozott védelmet élvez – valójában azonban nem. Míg ez a koalára igaz, a kenguru helyzete inkább ahhoz hasonlít, mint nálunk a nyulaké: kedves állat, de nem tartozik a védett fajok közé, sőt, mezőgazdasági szempontból inkább kártevőnek számít, amelynek állományát time-time kifejezetten gyérítik is. Ez a téves elképzelés okozta azt a nemzetközi felháborodást is, amikor egy videón egy férfi ökölcsapással védte meg kutyáit egy támadni készülő kengurutól: míg Ausztrálián kívül sokan megbotránkoztak, addig a helyiek nem igazán értették, mi ezen a felháborító. Az is jól mutatja a kenguru tényleges státuszát, hogy Ausztráliában simán kaphatók kenguróbőrből és -húsból készült termékek.

Fotóegyveleg

Elter Karcsi fotója egy aboriginal bácsiról .

Vissza az elejére


Kommentek

Gordon Judit, 2017. 02. 13. 13:24
4 napra megyek túrístáskodni, a számomra teljesen ismeretlen Sydneybe. Segítsetek, hol érdemes megszállni, jó közlekedés , biztonság és max 350 euro/ 4 nap költséggel. Köszönöm előre is!!!


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon