ÚTIKRITIKA.HU / Sydney









Sydney

Sydney dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Sydney dióhéjban

Top 10 látnivaló Sydneyben, amiket semmiképp se hagyj ki:

  1. Az Operaház, a város jelképe, minden szögből lenyűgöző. Utána sétálj a szomszédos Royal Botanic Gardenben. Vigyázat: a denevérek naplemente után elözönlik a parkot!
  2. Darling Harbour: rengeteg bár, étterem, állatkert és akvárium egy félkör alakú kikötőben. Kell ennél több?
  3. Kirándulás egy ferry-vel (komphajóval) Watson’s Baybe, közben még az Operaházat is megcsodálhatod – ezúttal a vízről. Az utazás végén pedig sétálj fel a domb teteje, ahonnan túl már a nyílt óceánban gyönyörködhetsz.
  4. Irány a Harbour Bridge legteteje! Nem olcsó, de kihagyhatatlan élmény a hídmászás.
  5. Igazi adrenalinfüggők pedig kipróbálhatják a cápaetetést is, vagy a Sydney Tower tetején 200 méter magasban egy üveg platformon csodálhatják a várost
  6. Ha valami igazán autentikus gyorskajára vágysz, látogass el Woolloomooloo-ba (igen, ez egy városrész neve) a Harry’s Café de Wheels-hez. Ez egy felturbózott lakókocsi-étterem, ahol remek töltött pitéket és hot-dogokat kapni.
  7. Sétálj végig a Bronte és Bondi Beach közötti több kilométeres parti szakaszon, utána pedig következhet a csobbanás az óceánba!
  8. Halimádóknak kötelező a hatalmas halpiac. Rengetegféle tengeri herkentyűt kóstolhatsz, sőt még a homárt sem aranyárban mérik.
  9. Tölts el egy teljes napot Manly-ben: szörfözz, élvezd a western stílusú épületeket és nézelődj a helyi művészeti vásárban.
  10. Végül pedig mozdulj ki a városból: felfedezésre vár a közeli Kék-hegység!

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Az, hogy a Bondi negyedben lakó ismerőseim hétköznap munka után otthonról 5 perc alatt lesétálnak lazán a beach-re és egy kiadósat sportolnak
  2. A turista szemüvegén keresztül minden olyan lezser, bensőségesés lehet, hogy az is
  3. Az öblök partjain álló, irigylésre méltó családi házak, a kompozás (Manly Ferry) hangulatossága, a Sydney Harbour nyüzsgése
  4. Sok-sok napot lehet Sydney-ben eltölteni az unatkozás minden kockázata nélkül
  5. Élhető város tele energiával, a sok napsütés áldása
  6. Szuper hangulatos kávézók és éttermek vannak csomó rokonszenves emberrel, rengeteg olyan etnikai étterem, ahol talán finomabbakat főznek, mint az eredeti országban
  7. Elsétálni a Bondi Beach-től a Coogee Beach-ig, vagy/és az Operától a Botanical Gardens-ig, vagy éppenséggel Manly-tól a Spit Bridge-ig
  8. Sétálgatni a The Rocks negyedbe, ami szuperül van megcsinálva
  9. Sydney Tower Eye és Skywalk
  10. Rengeteg profi múzeum, és legfőképpen a Museum of Aboriginal Art

Nem tetszett

  1. Az emberek jófejsége mögött gyakran található felületesség, nyersesség
  2. A külvárosokban gettószerű, lepukkant helyek vannak
  3. Ausztrália legdrágább városa, nemzetközi viszonylatban is egyre drágábbnak tekinthető
  4. Féltem a mérges pókoktól, a nagy csótányoktól, a pimasz legyektől, meg a strandon a blue bottle nevű parányi tengeri poliptól
  5. A meglepően sok koldus, hajléktalan, reménytelennek tűnő egzisztencia
  6. Sydney lakói nem annyira aranyosak, mint a vidéki egyszerűbb népek
  7. Parkolási kínok, kemény közlekedési dugók
  8. Túl korán zárnak a boltok
  9. Sok helyen nem hordják el elég gyorsan a szemetet
  10. Éjszaka vannak rázós helyek (pl. Kings Cross)

Vélemények

"Sydney sok kellemes vonatkozása közül az egyik, hogy sokkal tisztább a levegő, mint Budapesten, sőt tisztább, mint a budai hegyekben. A jó klímából adódóan Sydney térségében mindig frissek a gyümölcsök és a zöldségek és itt nem is ismert a primőr fogalma. A szuper klímából adódóan itt nem kell annyit költeni a ruházkodásra, mint nálunk. Kabátra alig van szükség. Ha nincs eső, akkor mindig elég jó az idő, hogy szabadban programozhasson az ember. Mivel nincs fagy, az építkezések is könnyebben, olcsóbban mennek, nincs szükséges túl macerás alapépítésre. A vízvezetékeket nem fenyegeti a téli fagy. Ami nagyon jó, hogy nem kell vagy csak nagyon keveset költeni fűtésre. Sydney sokkal jobb, mint Queensland, mert ott azért kemény hőséggel is kell számolni. Ja kérem, ott trópus van." (Géza, 2012)


"Sydney nagy város. Rohadt nagy! Ez olyan európai értelemben vett nagyváros, amin látszik, hogy már száz éve is az volt, néha tisztára Pesten éreztem magam. A városközpont maga elég nagy, ide tartoznak a felhőkarcolók, a kikötők, de még az operaház is. Na ez a része nem tetszett egyáltalán, egy elborult betondzsungel az egész, tisztára depressziós lettem. Alig van park. Még az operaháztól sem voltam elájulva, közelről megnézve konkrétan fürdőszobacsempéből van a borítása, semmi futurisztikusat nem láttam benne. Igaz nem is olyanok voltak a fényviszonyok mint a képeslapokon. Jó még a tengerpart környéke is, ez kicsit odébb van és túl sok strandjuk nincs, inkább sziklás, de a folyóparthoz hasonlóan ez is szép. Kétségkívül vannak a városnak hangulatos részei, éjszaka például még a belváros is az. (2011)" forrás

Szállás - Ajánlott hotelek

5 csillagos:

  • Marriott Harbour
  • Sheraton on the Park

Közlekedés

"A tömegközlekedés is elég felemás, a hálózat tulajdonképpen jó, van vagy tíz metró, rengeteg elővárosi vonat és busz, meg kiterjedt komphálózat a folyón. Csakhogy a kompokat leszámítva iszonyú retkes az összes, csak a Pest-Szekszárd országimázs-építő MÁV viszonylathoz tudnám hasonlítani. Tulajdonképpen a BKV ennél tisztább, csak nehogy bóknak vegyék, vakok közt a félszemű a király ugye. A vonatok háromszintesek, mégis zsúfoltak, szigorúan hasított bőr ülések, iszonyat kényelmetlen, rozoga az egész, szemét mindenütt. De legalább nem olcsó, ha nincs bérlete az embernek, akkor röpködnek az ezerforintos vonaljegyek. És még bonyolult is a rendszer, nagyon meg kell gondolni, milyen bérletet vesz az ember. Mondjuk a reptérre tökmindegy, ott mindenképpen extra pénzt kell fizetni, nem kis lehúzás. Minden vonat (metró, hév, villamos) vagy húsz irányból a Central állomásra fut be, nincs is több ekkora csomópont. Ez olyan mintha Pesten csak a Nyugati lenne, de az mondjuk 3x akkora, lehet caplatni az átszálláshoz.

Ezzel szemben a kompok tök jók, jól néznek ki, tiszták, kényelmesek, kiülhetsz a napra, stb. És nem mellékesen ezek visznek el a város igazán szép részeire. A folyó elég keszekusza, rengeteg kis öböl meg sziget van, mindenhol jachtok, homokos partok és a gazdagok házai. Vagy legalábbis feltételezem, hogy a környezetet meg kell fizetni. De tényleg, amíg ezt nem láttam, azt hittem szar lehet Sydneyben élni, de azóta úgy gondolom, hogy csak a belvárosban szar. (2011)" forrás


"A gyaloglás legjobb része a zebrán történő átkelés. A közlekedési lámpáknál van jelzőgomb, amit meg kell nyomni, ha át akar kelni az ember. Ezt ismerjük otthonról is. Odatették, éreztük, hogy kezünkben az irányítás. Amíg rá nem jöttünk, hogy kamu és semmit nem ér. Hát itt nem. Itt tényleg átvált a lámpa, ha megnyomja az ember a gombot. De csak akkor... Ha nem nyomod meg a gombot, sátrat is verhetsz, nem lesz zöld. Nem azért, mert a keresztbe forgalom sosem kap pirosat. Neeem. Kapnak. És az autós forgalomnak rendszeresen váltanak a színek. Csak ez nem érinti a zöld és piros emberkét. Zöld emberkét csak akkor láthatsz, ha előtte azt a gomb megnyomásával igényelted. Mert minek legyen zöld, ha úgysem vár ott gyalogos, ugyebár...

Ez azért nagyon jó, mert ha épp akkor érsz oda a kereszteződéshez, amikor láthatóan épp zöldet kéne kapnia a gyalogosoknak, és már kezdenél örülni a tökéletes időzítésnek, rá kell jönnöd, hogy hiába nyomod meg a gombot, nem történik semmi. Elkéstél, barátom! Csak akkor kap a gyalogos zöldet, ha még a forgalom irányának váltása előtt jelezte átkelési szándékát. Most már meg kell várnod a következő lámpaváltást. Csak 10 perc, nem nagy ügy. Saját biztonságod érdekében nem kockáztathatják, hogy a 15 másodperces átkelési időtartamot 12 másodperc alatt kíséreld meg teljesíteni. Persze nyilván épp ettől lesz balesetveszélyes, mert aki siet, az úgyis átkel, és vagy jól tippelte a kanyarodók irányát vagy nem.

Ami viszont baromi jó Sydney-ben, az a föld alatti úthálózat. Akkor volt szerencsém megtapasztalni, mikor váratlanul esni kezdett az eső, nálam meg nem volt esőkabát. Emlékeztem, hogy hallottam, hogy a föld alatt az egész város bejárható, de nem tudtam, hol vannak az utak. Viszont elázni sem akartam, úgyhogy csak találomra bementem az egyik bevásárlóközpont-szerű épületegyüttesbe, és kerestem az aluljárókban is megszokott irányjelző táblákat. Volt egy pár. Találomra követtem egyet, ami egy párhuzamos utcát jelzett. Úgy 10 perc bolyongás következett a föld alatt. Közben több kijárat, feljárat, lejárat jött szembe. Egy idő után már fogalmam nem volt, hol járok a térképhez képest. Elővettem az ipodot, hogy térkép segítségével megtippeljem és teljes meglepetésemre, működött a GPS és automatikusan jelezte a pozíciómat. Egy halványbarna út mentén. Hmmm. Eddig fel sem tűnt, hogy a térképeken vannak ilyen vonalak. Jobban megnézve a barna vonal kis megszakadás után az utca szemközti oldala után folytatódik. Ez tök olyan, mintha az épület alatt menne. És tényleg! Nem csak hogy be lehet járni fél Sydney-t a föld alatt, de még a térképen is feltüntetik az úthálózatot! (2014)" forrás

Étkezés

Vásárlás

Halpiac

"Sydney halpiaca is drága (természetesen nekünk, mert a helyieknek azért az egyik legolcsóbb étkezési lehetőség), igaz, nem elviselhetetlenül drága. Egész évben nyitva van. Évente körülbelül 15 millió kilogramm halat és tengeri herkentyűt adnak el. Az áru gyönyörű, nem is tudom, hogy ilyen szép osztrigákat, kagylókat, tarisznyarákokat, királyrákokat, polipokat, homárokat, lazacokat, tintahalakat láttam-e valahol, pedig lehetőségeimhez képest a tengeri herkentyűs dolgoknak minden földrészen utána járok. (2013)" forrás

Szórakozás

Hamarosan!

Közbiztonság

Az értékeinkre, iratainkra külön figyelmet kell fordítani, amikor az alábbi helyeken tartózkodunk:

  • Kings Cross
  • George Street
  • Hyde Park
  • Centennial Park

Ne etesd a kengurukat

Ne etesd a kengurukat!

Egyéb hasznos információk

Hamarosan!

Látnivalók

Operaház

"Légvonalban mindössze néhány 100 méterre a Harbour Bridge-től Sydney másik ikonja, a világ egyik építészeti csodája, amit 3 oldalról a tenger ölel körül, és ami a valóságban tényleg sokkal szebb, mint a fotókon.Ausztrália leghíresebb turistalátványossága és egyben jelképe is, a világörökség része az Operaház. A formabontó épületegyüttest szokás narancsgerezdekhez, dagadó vitorlákhoz, pálmalevelekhez, óriásteknősök nászához, maja templomhoz, kagylóhéjakhoz hasonlítani, bár a legeredetibb talán a félig nyitott táskaírógép. Mivel évente 250 ezren látogatnak ide, minden napra jócskán jutnak turisták. Az operaház ma a földkerekség egyik legnagyobb kulturális centruma, egy sor nemzeti társulatnak ad otthont. Itt működik a Sydney Szimfonikus Zenekar, az Ausztrál Balett, a Sydney Színházi Társulat, a Sydney Táncszínház.Az Operaház terveinek elkészítésére kiírt nemzetközi pályázatot egy dán építész nyerte meg, 1959-ben kezdődtek a munkálatok, a megnyitót viszont csak 1973-ban tartották, Erzsébet, angol királynő avatta fel.A tervező és a kivitelező között a belső tér kialakításánál heves vita robbant ki, olyannyira, hogy a dán építész hazautazott, és soha többet nem tért vissza Ausztráliába, nem is látta élete művét. Később a művészek és kritikusok igazolták aggályait, hiszen a szakértők szerint a pompás külső nem áll összhangban a gyenge minőségű belső terekkel.

Az operaházban öt, egyenként is több száz férőhelyes színházterem, számos kisterem, öt próbastúdió, hatvan öltöző, négy étterem és a hat bár található.Az eredeti tervek szerint 7 millió ausztrál dollárból 7 év alatt kellett volna elkészülnie, ehhez képest 14 éven keresztül épült és 102 millió dollárba került, több mint 30 évvel ezelőtt. Ettől függetlenül az ausztrálok hálásak lehetnek ezért a csodálatos építményért, mert igaz, hogy nagyon sokba került, de kétségtelenül megérte." forrás


"Hihetetlen érzés az épületet teljes valójában látni, és nem csak azért, hogy lásson az ember a saját becsléseinél is pocsékabbat. Az Operaház valóban egy ikon; tökéletes példája annak, hogy milyen egetrengető eredményekre vagyunk képesek, ha különböző szakmák jeles képviselői együtt tudnak dolgozni – de emellett annak is etalonja, hogy még a történelmi eredmények körül is mételyezi ezeket a hatalmi vágy, az irigység és egymás meg nem értése. (2015)" forrás

Harbour Bridge

"A Harbour Bridge Sydney egyik legidősebb és legfeltűnőbb látványossága, amely összeköti a déli városközpontot az északi lakónegyeddel. A hidat boltíves formája miatt a helybéliek többsége vállfának hívja. Aki közelebbről is kíváncsi a vállfára és a tetejéről, 134 méter magasból látható csodálatos panorámára, annak találták ki a hídmászást.

És persze annak is, aki egy életre szóló élményt akar szerezni, ahogy tette ezt Kylie Minogue, Matt Damon, Harry herceg, Cameron Diaz, Justin Timberlake, Nicole Kidman, Jodie Foster, Pierce Brosnan és még sok más világsztár. Hídmászás előtt mindenkinek kötelező egy speciálisan erre a célra kifejlesztett kezes-lábasba öltözni. Az olyan tárgyakat, amik leeshetnek szigorúan a földön kell hagyni. Még a napszemüveg és a zsebkendő is a ruhához van rögzítve, biztos ami biztos. Már az első lépés nagyon félelmetes, mert mindent látni, látod, hogy milyen magasan vagy.Az építkezés során az 1500 munkásból 16-an életüket vesztették, ők biztosítás híján lezuhantak az állványokról. 9 évig tartott megépíteni az 503 méter hosszú hidat, 1932-ben adták át a forgalomnak, ami manapság már 8 sávon zajlik. Naponta egyébként 161 ezer jármű hajt át rajta. Pontosan 1439 darab lépcsőt kell megmásznunk a tetejéig, vannak olyan szakaszok, ahol kifejezetten rettegtem az átkeléstől.

A napi 24 órában üzemelő monstrumot 600 ember mássza meg naponta. Vezetőnk, Bernie egyébként naponta kétszer is, hihetetlen pedagógiai érzékével, ahogy engem is, mindenkit átsegít a kezdeti félelmeken.A hatalmas híd a 75-dik születésnapját ünnepelte idén márciusban, megmászni viszont csak 9 éve lehet. Egy üzletember fejéből pattant ki az ötlet, ami azóta igencsak jól jövedelmez, az év 363 napján fogadja a kalandvágyó turistákat majdnem 200 ausztrál dollárért. A napfelkelte és napnyugta pedig még többe kerül." forrás

Rocks-negyed

Rocks negyed

"A hídtól a Circular Quay felé sétálva (ez a „B” jelzéstől jobbra található kis öböl, innen indulnak a kompok) a nagyon hangulatos Rocks negyedet szeljük át. Kicsit dimbes-dombos, és szűk utcácskák vannak. Mi kétszer látogattunk el ide, mindkétszer volt valami kirakódás: pénteken valami kajafesztivál volt (Attila ki is próbált valami spéci hot-dogot), vasárnap pedig mindenféle csecse-becse árussal volt tele az utca." forrás

Bondi Beach

Az éjszakai repülőút után jobban fog esni a tengerparton henyélni picit, mint rögtön nyakunkba venni a várost. Bondi a világ egyik leghíresebb strandja. Ha valakinek nem lenne ismerős: minden karácsonykor meg szokták mutatni a híradóban, hogy a déli féltekén hogy ünnepelnek: 35 fokban a strandon. Mi kétszer is eljöttünk ide (a második nem volt tervezett, csak ajánlottak egy magyar boltot Sydneyben, ahol lehet Erős Pistát és mákot kapni, és 2 percre van Bonditól). Az első alkalom csütörtök délelőtt volt, munkanap, és picit szeles; ekkor nem is voltak sokan, csak pár szörföző, kutyát sétáltató és futó.

Bondi beach

Olvasmányos linkek

"A négymilliós metropolisban meglepő módon nem a multikulti jelleg volt a legizgalmasabb, hanem az az érzés, hogy a korábban csak fotókról ismert környezet ott hever a lábaim előtt, karnyújtásnyira van a Harbour Bridge, mellette ott az Operaház, és így tovább. A szélrózsa minden irányából érkező szerencsevadászok révén Sydney mára Földünk legszínesebb metropolisává fejlődött, amely élhetőség szempontjából állítólag az egyik legjobb hely a világon. Ugyan a felmérések eredményeit akkor még nem ismertem, a városban lófrálva nekem is hasonló impresszióim támadtak. Sok az öböl, van annyi zöld park, amennyi a jóérzéshez kell, a lehetőségek korlátlanok (az ország GDP-jének egynegyede itt termelődik meg) és szemmel láthatóan az életszínvonallal sincsenek problémák (annak ellenére, hogy ez Ausztrália legdrágább városa). Mivel Ausztrália élővilágával korábban nem tudtam megismerkedni, jó ötletnek tűnt kifizetni negyven zöldhasút egy kombinált Sydney Aquarium és Sydney Wildlife World belépőjegyért. A kizárólag a kontinens élővilágára fókuszáló tropikárium és állatkert végül egész átfogónak bizonyult, a kacsacsőrű emlőstől a galléros gyíkon át a közönséges rókakuzuig mindenki felvonult." (2009)


"A város csodálatos, nagyon szédítően zsongó élet van, az emberek fesztiválokon vesznek részt, a parkokban találkozgatnak, sportolnak, sütögetnek családilag nagy vegyes társaságokban. A Bondi beach már most tele van fürdőzőkkel, sportolókkal. Hétágra süt a nap, ezerrel virágzanak a fák, tavasz van, nincs mese. Minden helyi mezítláb, legfeljebb strandpapucsban jár, rövidgatya, esetlen egy ujjatlan póló. Azért az ittenieken is látszik, hogy nagyon örülnek a tavasznak a hosszúúúúú, hideeeeg, tél után, jajj szegények, néha még akár 10 fokra is lehűlt a levegő júliusban, hát lehet őket nagyon sajnálni. Szóval nagy örömükben mindenki özönlik ki az utcára, és ünnepelnek ezt vagy azt, vagy bármit.

Utazgatásunk közben így először egy sörfesztiválba botlottunk véletlenül, majd tészta fesztiválba. Pedig egyáltalán nem néztünk utána, hogy mi történik a városban... Ha már viszont így beleakadtunk ezekbe a programokba, ahogy kell, mi is belekóstoltunk pár dologba. Az őrületesen vegyes lakosságból, keveredő kultúrákból adódóan minden istenien ízletes. Rengeteg ázsiai, indiai, olasz, maláj konyha van, ugyanakkor magasabb színvonalú kiszolgálással és tiszta, gusztusos éttermekkel, másrészt pedig üde, friss hozzávalókkal. Árilag nem megfizethetetlen, 10 dolcsi körül már szuperjókat lehet enni. (2013)"


"Sydney két óriási öbölre épült, melyek a tagolt partvidék miatt kitűnő kikötési lehetőséget biztosítanak a hajók számára. A Sydney harbor egyébként a világ legnagyobb természetes kikötője. Az Operaház szomszédságában, a felhőkarcolók lábánál egy hatalmas park terül el, igazi oázis a belváros szívében. Itt fűre lépni szabad! Sőt, külön kérik a látogatókat, hogy járjanak a füvön, mert az jót tesz neki. Az 1816-ban alapított kert a város egyik kedvenc és egyben legnagyobb parkja. Általában fűben heverésző egyetemisták, padokon pihenő nyugdíjasok, és futók népesítik be, ebédidőben pedig a környék irodáinak dolgozói. Ezen a 30 hektáros oázison Ausztrália valamennyi növényzete megtalálható.

Ilyen környezetben edzeni igazán kellemes lehet, bár mivel mindenki hasonlóan gondolkodik igencsak kerülgetni kell egymást. És ha már tenger és óceán, akkor a tartalma minden mennyiségben. És hát hova máshova kerülnének a halak a háló után, mint ide a halpiacra. A Fish Marketen naponta 65, évente pedig 13 ezer tonna hal cserél gazdát. Van itt minden mi szem szájnak ingere, és cseppet sem bűzös vagy koszos, még hallé sem folyik a padlón. Pedig mindenki szeme láttára tisztítják meg, és vágják fel a nemrég kifogott halakat. Az állatok jégen hevernek, van itt kis hal, nagy hal, lapos hal, kis rák, nagy rák, homár, ilyen kagyló, olyan kagyló a kínálat felét most látom először életemben. A nyers csodákat a túlsó oldalon el is készítik, egy kis kóstolót mi is kaptunk." forrás


"Ausztrálián belül kiemelkedő élményt nyújt Sydney. Egy többmilliós, hatalmas nagyváros felhőkarcolókkal, kikötővel, nyüzsgő kulturális élettel, gyönyörű parkokkal és tengerpartokkal: ez már önmagában is csábító, de ettől még nem lenne egyedi. Azt azonban sehol máshol nem tudnám elképzelni, hogy az emberek egyszerűen mezítláb járkálnak az utcán, a földön ülve várják a metrót (bár itt naponta takarítják az állomásokat), szörfdeszkával és homokos úszódresszben szállnak fel a buszra, az üzleti negyedben pedig egymás mellett ebédel a bank menedzsere a takarítóval. Sydneyben a legjobb, hogy bárhol jársz, folyton érhetnek meglepetések: egyik pillanatban egy utcai fesztivál közepébe csöppensz, később egy punk csordába botlasz, a városközpontban habfürdőt rendeznek a szökőkútban, este pedig legalább két-három idegen lánybúcsús csapat hív bulizni.

A hab a tortán az a rengeteg látnivaló és program, amit Sydney kínál. Három hetet töltöttem el itt, és egy percig sem unatkoztam. Ami igazán különlegessé teszi ezt a várost, az a sokszínűsége: ha arra vágysz, akkor nyüzsgő metropolis arcát mutatja, ha pedig nyugalomra van szükséged, a csendesebb tengerparti sétányokon az óceánt bámulva elvonulhatsz a világ elől. A kettő között pedig simogass koala macikat és kengurukat, fedezd fel hajóval a sok kis öblöt, mászd meg a híres kikötői hidat, egyél a város felett a Sydney Tower panorámás forgó éttermében, lazulj a Bondi vagy Coogee Beach hippi világában, tanulj meg szörfözni a Manly Beach-en, sőt bálnalesre és egy nyüzsgő halárverésre is elmehetsz, a Rocks történelmi utcácskáiban pedig válogathatsz a helyi művészek portékáiból.

Az étkezés, közlekedés nem olyan drága, mint gondolnád, még a városközpontban sem. A Watson’s Bayben található halas étterem kihagyhatatlan! Szuvenírjeidet véletlenül se a központi boltokból szerezd be: a kínai negyedben található Paddy’s Marketben ugyanaz a kínálat és a minőség, de az árak jóval kedvezőbbek. (2013)" forrás


"Sydney-t egyébként áthatja a divat és igényesség. Szép, jól öltözött emberek, kellemes utcazene, jó kaják, kis részletek amik észrevétlenül "körbeölelnek" mint a kellemes illat az üzletekben, élő zene az utcákon, (vagy élő zongora-kíséret a vásárláshoz a női táskaboltban).Három napig szívtuk magunkba a 'hangulatot' és a divatot. Nem egyszerű ezt így elmondani, de én úgy éreztem vasárnap estére, hogy én úgy de úgy megváltoztam, hogy soha többé nem lépek ki parfűm nélkül az utcára, és ha még egyszer felveszem azt a kopott szürke pulcsit, akkor ott üssetek agyon :).

Mivel mi menők voltunk, egész hétvégén nagyon menők (menő = divatos, művelt, kifinomult, szép, illatos, mosolygós, csodafrizurás, kisminkelt), így természetesen a pénteki vacsora megszerzése érdekében is komoly előkészületeket tettünk. Végül is itt a divat egyik fellegvárában tényleg nem létezik olyan, hogy "túlöltözött". Én úgy éreztem, hogy a legdivatosabb ruhában, épp a fodrásztól érkezve is éppen hogy csak súrolnám a helyi standardot. Szóval 'feldíszítve' elsétáltunk a Rocks-ba es betértünk (a fiatal pincérek nagy örömére) egy kis olasz kockás-abroszos vendéglőbe). Aztán annyira elfáradtunk, hogy hazasétáltunk és ágyba zuhantunk. (Figyelve, hogy meg véletlenül se igyunk a hotelban az ágy mellé helyezett 2 decis vizes flakonból, amire fenyegetően rá volt írva, hogy a szomjúságom oltása nyolc!!! dollárba kerül majd).

Másnap már sokkal kipihentebben vágtunk neki a városnak. Ismét a Rock's-ban kötöttünk ki, kicsit kulturálódtunk a múzeumban, megreggeliztünk egy fantasztikus kis kávézó napsütötte, hangulatos kis kertjében, aztán kompra ültünk és tettünk egy kört (a legnagyobbat, amit komppal lehetett) a kikötőben (Circular Quay-től egészen Watsons Bay-ig és vissza). Hát mondanom sem kell, ezt is végig vigyorogtuk, miközben az élet nagy titkain merengtünk. Visszaérve végre megnéztük közelről az Operaházat is, és tényleg, a távolról ezüstösen csillogónak tűnő Operaház kupolája (vitorlák által megihletett elliptikus parabolák) ahogy Isti is már megmondta, valójában kis, ~10*10 centis egyszerű, hétköznapi, fehér csempe-burkolatból állnak. Szép, bár szerintünk például az eredetileg 1898-ban épült, majd később divat és bevásárlóközpontnak átalakított Quenn Victoria Building legalább ennyire csodálatos." forrás

Quenn Victoria Building


"Nem csalódtunk. Barátaink elbeszéléseit mi is alá tudjuk támasztani most már. Sydney csodaszép. Sydney koszos. Zsúfolt és büdös. Látványos és visszataszító egyszerre. Minden bizonnyal ez nem Sydney sajátja, hanem egy ekkora metropolisz velejárója. Rengeteg látnivaló, csodálatos épületek, és rengeteg hajléktalan, koldus és koszos utcák. Elindultunk reggel 9 körül, a hotel alatti üzletsor egyik pékségében találtunk "Hungarian baguette"-t. Nagyon finom, de semmi köze Magyarországhoz. Amúgy nem rossz a PR-unk errefelé, mert lehet kapni hot Hungarian szalámit is - ami egyébként szintén köszönőviszonyban sincs bármilyen Magyar szalámival sem.

Vettünk napi jegyeket a tömegközlekedéshez és felültünk egy buszra, ami kb fél óra alatt a központba vitt. A Circular Quay-nél szálltunk le, ahonnan a hajók indulnak szerte Sydney fele. Szép környék, onnan a híd és az Operaház is jó háttér a családi mosolyalbumhoz. Kicammogtunk az Operaházhoz. Szép viskó, de jól áll neki a távolság. Csempékkel van kirakva a felülete, ami kb úgy néz ki, mint a Columbia űrsikló a 76. leszállása után. Mondjuk a textúrája szép. Kellemeset fetrengtünk előtte az árnyékban a betonon és közben azon gondolkodtam, hogy még most is alig hiszem el, hogy itt vagyunk. Ezt eddig csak tévében láttuk és most itt vagyunk előtte. Onnan a híd is nagyon attraktív látvány, már-már nyálas, az öblön ringatózó kompokkal.

Kaja után felültünk egy gyorsvasútra, amely átvitt minket a hídon Milsons Point-ra. Ide komppal is át lehetett volna jönni - ez volt az "A" tervem - de a gyerekek a múltkori Stradbroke Island-i hajókázás után nem akartak olyan járműre szállni, amelynek nincs kereke. Itt egy régi, de jó állapotban lévő vidámpark található, a Luna Park. A lurkók ezt nagyon élvezték, még annak ellenére is, hogy a kis hullámvasúton kívül semmire nem ültünk fel. (2013)" forrás

Fotóegyveleg

Sydney operaház

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon