ÚTIKRITIKA.HU / Chile / Húsvét-sziget









Chile / Húsvét-sziget

Húsvét-sziget dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Időjárás | Szállás | Hasznos információk | Rapa Nui nemzeti park | Ahu Tongariki | Rano Raraku | Egyéb látnivalók | Strandok | Érdekességek | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Húsvét-sziget dióhéjban

  • A Húsvét-sziget, más néven Rapa Nui, egy polinéziai sziget a Csendes óceán területén.
  • A Húsvét-sziget Chiléhez tartozik úgynevezett különleges területként (1888 óta). Chile fővárosa, Santioag de Chile és a sziget között a távolság 8217 kilométer.
  • A Húsvét-sziget 15 033 kilométerre van Budapesttől délnyugati irányban.
  • A sziget teljes területe nemzeti park, Rapa Nui National Park néven, és egyben ez része az UNESCO kulturális világörökségének. A sziget fő nevezetességei azok a hatalmas kőszobrok (helyi neve: moai), amelyeket a helyi népek i.sz. 1100 és és 1680 között faragtak ki. Ezekben az évszázadokban volt a szigetnek a legtöbb lakója, kb. 15 ezer fő. Hozzávetőleg 9000 ilyen szobor látható a szigeten.
  • A sziget első európai látogatója feltehetően egy holland felfedező, Jacob Roggeveen volt. Ő nevezte el a szigetet Húsvét-szigetnek, egyszerűen mert 1722 április 5-én, húsvét vasárnap lépett először a sziget földjére.
  • A szigeten kb. 6 ezren laknak. Kb. kétharmaduk az őshonos rapa nui nép leszármazottja.
  • A Húsvét-szigethez legközelebb eső lakott terület, a tőle nyugatra lévő Pitcairn sziget 2075 kilométerre van, a szárazföldi Chile legközelebbi pontja pedig, 3512 kilométerre. Így a Húsvét-sziget a földünk legizoláltabban elhelyezkedő szigeteinek az egyike.
  • A Húsvét-sziget (angolul Easter Island) 24,6 kilométer hosszú és legnagyobb szélessége 12,3 kilométer. Összterülete mindössze 163.6 négyzetkilométer.
  • Lényegében egy jelentősebb település van a szigeten: a Hanga Roa, ahol vannak boltok, éttermek, elsősorban a főutcában.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Voltunk egy polinéz istentiszteleten, ami roppant hangulatos volt
  2. Az Anakena gyönyörű homokos strandon kipihenni a megerőltető kirándulás fáradalmait
  3. A Rano Kau vulkán kráterének látványa kombinálva a közeli tenger panorámájával
  4. A misztikus szobrok, amelyek úgy néztek ki, mintha a földből nőttek volna ki

Nem tetszett

  1. Szomorú látni a régmúlt ökológiai és civilizációs pusztulás, hanyatlás maradványait (települések romjait stb.)
  2. A sziget belsejének tájai több helyen nem igazán néznek ki izgalmasan, több helyen éppen az óriás szobrok dobják fel a látványát
  3. A polinéz tánc show 20 perc után már unalmassá válhat (nekem vált)
  4. Évente kb. 50 ezer turista látogat a szigetre, s így számíthatunk viszonylagos turistatömegre, ami bizony némileg illuzióromboló egy ennyire egzotikus helyen

Vélemények

Odajutás

  • Chiléből, a perui Limából és Tahitiből lehet direkt repülővel ide eljutni. A chilei LAN légitársaság gépével kb. 5 órát kell repülni a Húsvét sziget eléréséhez.
  • Chiléből és Peruból tengerjáró hajóval is el lehet jutni a Húsvét-szigetre. Nincs a szigetnek nagy tengerjárók fogadására alkalmas kikötője, így a nagy hajóval érkezőknek át kell szállni kisebb hajókra a földre lépéshez.

Időjárás

Az évi középhőmérséklet kellemes: 20-21 fok. Január-mrcius időszakában van a legmelegebb, de ez is átlagosan csak 23-24 fokot jelent. Maximum 30 fokig melegedhet fel a levegő. Júliusban és augusztusban van tél, ami 17-19 fok körüli hőmérsékletet jelent. 10 foknál nagyon ritkán van hidegebb (főleg persze éjszaka). Lehet strandolni is, mert az óceán vize 20-15 fok között egészen kellemes lehet. Márciusban és júniusban esik a legtöbb eső. A szeptember igen száraz. A szeptember és az október számít a tavasznak.

Szállás

Vannak a szigeten normális szállodák, inkább 2 és 3 csillagos szintűek.

Hasznos információk

  1. A szigeten csak egy közút van, tömegközlekedés pedig, egyáltalán nincs. A turistákat vagy turista buszok szállítják, de lehet taxizni is, valamint van mód bérelni autót, robogót és kerékpárt. Sok turista lóháton kirándul. Ez nem is kerül sokba.
  2. A szigeten az ottani hivatalos fizetőeszközön, a chilei peson kívül minden akadály nélkül lehet amerikai, ausztrál dollárral, sőt euróval is fizetni.
  3. Lehet finomakat enni a szigeten, főleg friss halakat, tenger gyümölcseit (pl. languszta). A körítés többnyire édesburgonya és úgynevezett táró-burgonya. Amúgy az étkezés elég drárga a szigeten, hiszen az említett, helyben fogott vagy termesztett élelmiszereket kívül mindent nagyon messziről hoznak, rendkívül magas szállítási költségekkel.
  4. A helyi lakosok szívélyesek a turistákkal, főleg, hogy a turizmus nekik igazán fontos kereseti forrás. Valamennyire tudnak angoul, a spanyol mellett.
  5. Az eredeti műtárgyak kivitelét szigorúan tiltják. maradnak a silányabb szuvenírek.
  6. Szigorúan tilos fel- és rámászni a szobrokra!!!
  7. A szigeten teljesen jó a közbiztonság.

Rapa Nui nemzeti park

Jön!

Ahu Tongariki

Rano Raraku

Egyéb látnivalók

Rano Kano vulkán

Folklór progamok

Strandok

Anekana Beach

Érdekességek

Polinéz törzsek az időszámítást követő első évezredbe telepedtek ide.

A polinéz patkányok idekerülése és az emberek túlnépesedése miatt a sziget erdőségei, pálmafái, természeti erőforrásai kipusztultak. A madárállomány nagy része is kihalt. E negatív jelenségek a sziget lakói között feszültséget, háborúskodást okoztak, s így az európai emberek megérkezésekor a rapa nui civilizáció már lényegében felmorzsolódott. A holland felfedező 1722-es megérkezésekor a szigeten már csak 2-3 ezren laktak. Sőt a tengerészek és a perui rabszolgák által behozott járványok miatt 1877-ben már csak 111 helyi emberből állt a sziget lakossága.

A sziget legmagasabb pontja a Terakava nevű vulkanikus csúcs a maga 507 méterével. A Terakava két másik vulkánnal, a Poikével és a Rano kauval formálják a szigetet háromszögűvé.

Kőfejek

Közkeletű tévhit, hogy a Húsvét-szigeti kőszobrok csak fejekből állnak. A teljes testet képező szobrok közül többet nyakig a földbe ástak az idők folyamán. A szobrok inkább torzóknak nevezhetők: a többségük a földön a combig látható, vannak olyanok is, amik térdelő figurák. Szinte minden moai-t megszilárdított vulkanikus hamuból faragtak ki a kialudt Rano Raraku vulkán oldalán lévő kőfejtő helyen. A szobrászok bazaltköves kézi vésőt használtak és egyszerre több különböző csapat dolgozott más-más szobor megalkotásán. Így is egy 5-6 fő csapat legalább egy éven át dolgozott egy moai (szobor) létrehozásán. Minden egyes szobor egy-egy család ősi életvonalának egy kiválasztott, már elhunyt személyiségét ábrázolta. Érdekes, hogy a megmaradt szobroknak csak a negyede található a véglegesnek szánt helyén, a többi a hajdani "szobrász telepen" látható, vagy ott, ahol éppen a szállítás folyamán hagyták. A legnagyobb moai neve a Paro, ami 82 tonnát nyom és 9,7 méter magas. Az átlagméret az 4 méter és az átlagos súly 14 tonna. Ahunak nevezik azokat a kőalapokat, amiken a szobrok állnak. Jelenleg 313 ilyen kőplatformról tudnak, de ezek közül csak 125-pön áll moai. Feltűnő (már a képeken is), hogy mennyi szobor van csonka, sérült állapotban. Ennek az az oka, hogy a szigeten zajlott csetepaték, harcok folyamán az ellenfelek szándékosan kárt tettek, rombolták az ellenfél őseinek emléket állító, varázserejűnek hitt szobrokat.

A kőfejek témájában - videó

Olvasmányos linkek

,, A Húsvét-sziget tulajdonképpen egy jó példa arra, hogy hogyan kell tönkretenni egy sziget teljes élővilágát. Majd miután megtörtént a felismerés, hogy ez így nem jó, hogyan próbálják meg helyreállítani a problémát, és menteni, ami menthető.

Manapság a Chiléhez való kötődés okán szinte mindenki spanyolul beszél, illetve angolul a rengeteg turista miatt. Az emberek javarészt a turizmusból élnek, míg korábban a mezőgazdaság és a halászat volt jellemző. Reptér, iskolák, kórházak épültek, nemzeti parkot hoztak létre a szobrok védelmére. Erdőtelepítések kezdődtek, az óceán tisztaságát védő projektek indulnak. A sziget rövid idő alatt nagy ugrást tett a nyugati életforma irányába, ami a gyors fejlődésen túl azonban magával hozott olyan jelenségeket is mint a fiatalkori kábítószer használat, vagy az alkoholfogyasztás. A kb. 5.000 lakosra évente úgy 60.000 turista jut, mely nagy környezeti károkat is okoz, elsősorban a rengeteg szemét felhalmozódása miatt.

Az utóbbi évtizedek kezdeményezései nagy erőkkel próbálják életben tartani a letűnt korok hagyományait is. A rapanui nyelv az idők folyamán nagyban keveredett a tahiti nyelvvel, az angollal, a franciával, és nagyon erős a spanyol behatás a chilei közigazgatás miatt. Sok gyerek emiatt nem is tanulta meg korábban rapanui-t, így az majdnem kihalt. Így most egyre több kultúrcentrum létesül és igyekeznek megtanítani a nyelvet, mielőtt az feledésbe merülne. Nincsenek könnyű helyzetben a gyerekek, mert ebben a tíz mássalhangzóból és öt magánhangzóból álló nyelvben rengeteg olyan szó van, melyeket hasonlóan kell írni és/vagy kiejteni. (2017)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon