ÚTIKRITIKA.HU / Venezuela






hirdetes

útikritikák


Venezuela

Venezuela dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Repülés | Szállás | Egészség | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás és pénzváltás | Közbiztonság | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk | Földrajz és időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gasztronómia | Caracas | Margarita-sziget | Canaima | Angel Falls | Los Roques Nemzeti Park | Egyéb látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Kedvencünk volt: Canaima - cs.v. fotója

.

A jelenlegi ottani katasztrofális belföldi áruellátási helyzet miatt nem éppen könnyű Venezuelában a turistáskodás. Hiába kap a turista a dollárjáért jó sok helyi pénzt, ha abból alig lehet valamit vásárolni, vagy ha mégis, akkor irreálisan magas árakon. Tény viszont, hogy az üzemanyag olcsó: litere 170 HUF-nak megfelelő helyi pénz (50 USD cent). 

2023-ban az inflációs ráta megközelítette a 400 százalékot!!!  (Volt már 2300 százalék is, 2020-ban, igaz 2022-ben ,,csak" 200%) 

Venezuela dióhéjban

Hivatalos nevén: Venezuelai Bolivári Köztársaság

  • 10-szer akkora, mint Magyarország, de csupán háromszor annyian, 28,2 millióan lakják (2023-as becslés). Az elmúlt 10 évben kb. 6 millióan vándoroltak el az országból, többségében a magasabb képzettségűek. Közülük a legtöbben Kolumbiába és  Panamába  telepedtek le.
  • A lakosság 69 százaléka mesztic (fehér és indián keverék) és mulatt (fehér és fekete keverék), 20 százaléka fehér, 9 százaléka fekete és 2 százaléka indián.
  • Havi nettó átlagfizetés (2023-ban): 180 USD
  • Az UNESCO kulturális világörökségének részei Venezuelában:
    • Coro városa és kikötője
    • a Canaima Nemzeti Park
    • Ciudad Universitaria de Caracas (Caracas egyetemvárosa)
  • Fő látnivalók, programok: amazóniai erdők, az Andok hegyvidéke, szavannák, fennsíkok, folyók, vízesések, csodás strandok, karibi korallszigetecskék, 43 nemzeti parkjuk van
  • Leggyakoribb vezetéknév: Gonzalez

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. A csónakkirándulás a Canaima Nemzeti Parkban, az elképesztő természeti környezetben
  2. A kis repülőről látni szuper szögből és távolságból az Angel Falls-t, a világ legmagasabb vízesését
  3. A Margarita-szigeténél az Isla Coche, valamint a Museo Marino de Margarita
  4. A Los Roques nemzeti parkban a rengeteg flamingó és a kies partvonalak
  5. Caracasban a kevés kellemes hely egyike: a Centro de Arte La Estancia
  6. Látni sok egészen szép lányt, nőt
  7. Többnyire barátságosak az emberek, de jobb gyorsan tisztázni a magyarnak, hogy nem amerikai
  8. A Parque Nacional Sierra Nevada és a Merida-i katedrális
  9. Caracasban a Teleferico
  10. Az utcákon kapható friss gyümölcslevek (vigyázzunk, hogy ne vizezzék)

Nem tetszett

  1. Caracas érdekes, izgalmas város, na de szépnek nehezen nevezhető
  2. Caracasban és a többi nagyvárosban nagyon rossz a közbiztonság
  3. A turista infrastruktúra nem kellően fejlett, vagy itt-ott lezüllesztett
  4. A városok többnyire elég koszosak, szemetesek
  5. Korruptak a rendőrök
  6. Kevesen tudnak angolul, sok a mogorva alak
  7. Őrültek, rosszak a forgalmi, közúti viszonyok (esők után áradások)
  8. A kaja kínálatban túlteng a csirkehús, a kukoricalepények (arepas) nekem nem ízlettek
  9. Kolumbia százszor jobb turista úti cél!
  10. Venezuelában nincsenek gyarmatosítás előtti (avagy Kolumbusz előtti) kulturális emlékek
  11. A caracasi Simón Bolivar nemzetközi reptér kaotikis álllapota, a retkes vécék

Vélemények

Venezuelában ,,narkó diktatúra" van. A baloldali radikális rezsim elitje a kábítószerkereskedelemhez kapcsolódó pénzmosásban mélyen benne van. Caracasban elképesztő toronyépületek, pazar bevásárlóközpontok épülnek narkó pénzből. Van egy szűk gazdag réteg, részben arab kereskedők, akiknek az életszínvonala elképesztő magasságokban van az egyik napról a másikig vergődő szegények hatalmas tömegekhez képest. Az átlagos nyugdíj dollárban kifejezbe alig 20 USD. Amúgy az országban mindent amerikai dollárban számolnak, használnak. 

Külföldi turisták alig jönnek, mert a számukra fontos szolgáltatások hiányoznak. Nem érdemes Venezuelába menni turistáskodni.  (Venezuelai magyar mondja, 2022)


,, Az embernek tényleg kétszer meg kell gondolnia, hogy miért, s miként utazik a politika dúlta Venezuelába, ahol az a legjobb, ha ismerősök is várják. Akik büszkén mondták, hogy páncélozott autóval mentek egykori osztálytársukért a reptérre. Szolnok Péter azt mondja, betartotta, amit mondtak neki: kocsival közlekedett és a szállodája környékén csak napközben sétált, mert azt tanácsolták, este 8 után ne tegye. Hozzátéve: rengeteg pisztoly van kint közkézen, és az anarchikus állapotok között kevés dolog van biztonságban.

 Nagyon furcsa volt mindezt elfogadni egy olyan országban, amit gyerekkoromban a nyitottság és a bőség zavara jellemzett. De el kellett fogadnom azt, hogy olyan magas az infláció, hogy a készpénznek nincs értéke, mindenki kártyával fizet, a kártyán is tulajdonképpen olyan összegek vannak, amit aznap dollárról valahogy beváltanak – amiből rengeteget tartanak illegálisan. Mindenki a rokonain, ismerősein keresztül próbál meg dollárt szerezni, és azt frissen beváltani. Nem is nagyon tudom, hogy működik egyáltalán a venezuelai gazdaság, hogy hogy tud így egyáltalán életben maradni, de optimista vagyok, mert biztos vagyok abban, hogy jönnek még jobb idők erre a jobb sorsra érdemes országra, művelt és büszke lakosaira, amelynek már csak az olajkészlete miatt is békében és jólétben kellene élnie. (2018)" forrás

Eredetileg 7 csillag volt, de 2006-ban Hugo Chavez elnök hozzáadatott még egyet, csak úgy önkényesen

Repülés

Szállás

Jön!

Egészség

  • Venezuela sárgaláz veszélyes terület, főként a Brazíliával határos területeken, az Amasonas állambeli Parima térségében, és Bolivar régiójában.
  • Sokféle fertőzési veszély van a nem higiénikusan elkészített étkek és nem megfelelően tárolt, vagy vizezett innivalók miatt. Az utcai kaják fogyasztásáról felelősen kell dönteni. Kerüljük a salátákat, a majonézt.
  • Az orvosi ellátás ingyenes. Előfordulhat, hogy a doki éppenséggel kubai.

Közlekedés

Belföldi repülés

A belföldi repülés venezuelában olcsó, nem úgy, mint Argentínában vagy Brazíliában. Érdemes Venezuelában megvenni ezekre a belső járatokra a jegyet.

Távolsági buszok

Étkezés

Az étkezési nehézségek és az ellátási problémák Venezuelában bizonyos mértékig érintik a turistákat is. Az országban jelenleg élelmiszerhiány van, és az árak is rendkívül magasak. A turisták számára azonban vannak olyan opciók, amelyek segíthetnek csökkenteni az étkezési nehézségeket. Például, sok hotel és étterem rendelkezik saját kerttel, ahonnan friss termékeket szereznek be. Emellett a turisták kipróbálhatják a helyi ételeket, mint például az arepas (kukoricadara- vagy lisztből készült lepények), pabellón criollo (marhahúsból, fekete babból, rizsből és sült banánból álló hagyományos étel), vagy a hallaca (kukoricadara-lisztes tésztából készült halsült).

Fontos azonban tudni, hogy a turistáknak ajánlott megbízható helyeket választani az étkezéshez, és csak palackozott vizet fogyasztani, mivel az ivóvíz minősége problémás lehet. A turistáknak azt is javasoljuk, hogy készüljenek fel a magas árakra, és vigyenek magukkal néhány tartalék élelmiszert, ha lehetséges.

Vásárlás és pénzváltás

A turisták számára is komoly nehézségeket jelenthet a vásárlás Venezuelában az ellátási problémák miatt. Az ország súlyos gazdasági válságban van, amelynek következtében a termékek árai rendkívül magasak lehetnek. Emellett az élelmiszerhiány miatt a boltokban gyakran nem kaphatók bizonyos termékek, és az árukészlet változékony lehet. Turistáknak javasolt előre megtervezni az élelmiszervásárlásokat, és érdemes lehet a helyi piacokat vagy élelmiszerboltokat felkeresni, amelyeknek ismert a jó minőségű kínálata.

Pénzváltás

Venezuelában hivatalosan is csak a bolívar nevű pénznem használható, és az országban működnek hivatalos pénzváltó helyek. Azonban az ország pénzügyi helyzete és az infláció miatt a hivatalos árfolyam nem tükrözi a valós értéket, és a külföldi turistáknak nehézséget okozhat a pénzváltás. Van fekete piac, ahol általában jobb áron lehet pénzt váltani, azonban ez nem ajánlott, mert illegális, és veszélyekkel járhat. A turistáknak érdemes előre felkészülni, és utazás előtt tájékozódni az aktuális árfolyamokról és a legjobb pénzváltási lehetőségekről. Ezenkívül ajánlott az elektronikus fizetési módok (pl. hitelkártya) használata, ahol lehetséges.

Venezuelában a hivatalos fizetőeszköz a venezuleai bolivár fuerte (VEF)

Közbiztonság

A világ legveszélyesebb városai 2021-ben (százezer lakosra jutó gyilkosságok száma szerint, a háború sújtotta országok városait nem listázva): Caracas a harmadik helyezett!!


Venezuela a közbiztonság szempontjából veszélyes turista célország mind az egyéni, mind a csoportos utazók számára. Lebeszélni azonban nem akarunk senkit a venezuelai utazásról, viszont nyomatékosan ajánljuk az úti kritikus figyelmeztetéseinek feldolgozását. A rossz közbiztonság egyes vonatkozásai nagyon ritkán érintik a turistákat. Venezuelában vannak pénz kizsarolását célzó túszszedős emberrablások, és bandák közötti összecsapások. A turisták az ilyen jellegű bűncselekményeknek ritkán válnak áldozataivá, gyakoribb, hogy a turistának baja származik a szokványos utcai bűnözéseknek: rablás, zsebtolvajlás.

Egy ismerőst Caracasban este 9 tájékában a Sabana Grande és a Plaza Venezuela között, tehát nagyon frekventált környéken támadott meg egy fiatal suhancokból álló banda. Az egyikük egy kis nádvágó késsel kényszerítette a pénze átadására. Sajnos a közelben mozgó járókelők egyáltalán nem indultak a segítségére. Meglepően csekély az utcákon a rendőri jelenlét. Szerencsére 120 dollár volt csupán a vesztesége. A metrón utazáskor van a legnagyobb kockázata a kizsebelésnek. Legyünk éberek. Caracasban nincs sok turista, azaz a turista nem jelent kiemelt célpontot. Helyiek ugyanúgy lehetnek áldozatok, csak ők jobban ismerik a jellemző kockázatokat.

Az egyenruhások (rendőrség, katonák) általi ellenőrzés is lehet veszélyes, mert vannak álruhákkal elkövetett rablások. Javasoljuk, hogy amennyiben a holmink éppen a szálláshelyen van, akkor inkább útlevélmásolat legyen nálunk, azaz ne az eredetit adjuk át ellenőrzésekkor. Veszélyes régiónak számítanak Venezuela Kolumbiával határos vidékei. Nem tanácsoljuk azt, hogy Venezuelából Kolumbiába (vagy fordítva) szárazföldön próbáljon eljutni. Eleve a határátkelés is nagyon időigényes, macerás a biztonsági ellenőrzések miatt.

Sajnos a Margarita szigeten is vannak fegyveres rablások. Még a szállodákban is történhetnek bűncselekmények, és turista csoportokat is megtámadhatnak szervezett programok során. Veszélyes helynek számít Porlamar város központja, a strandok közül pont a legismertebbek: a Playa El Agua és az El Yaque.

Fontos általános tanácsaink:

  • Sötétedés után ne nagyon mászkáljunk elhagyatottabb helyeken.
  • Idegenvezető nélküli programoknál mindig előre tájékozódjunk helyiektől (pl. a recepciósoktól), hogy mely helyeket tanácsos elkerülni.
  • Már a caracasi repülőtéren az érkezéskor is nagyon óvatosnak kell lenni, mert bűnözők néha összejátszanak a hordárokkal vagy a taxisokkal. Kizárólag a hivatalos repülőtéri taxit vegyük igénybe: fekete színű Ford Explorer terepjárók sárga felfestésekkel. A repülőtér és a város közötti utakon történnek éjszaka rablások. Szerencsésebb olyan gépet választani, ami nem éjszaka érkezik meg vagy indul.
  • A városi közlekedés során csak olyan járműveket vegyünk igénybe, ahol látható, hogy feltételezhetően van valami rádiótelefonos kapcsolat valamilyen hivatalos központtal. Érdemes a hotel segítségével kérni taxit vagy iránytaxit. A túl olcsón kínált szállítási eszközök gyanúsak.
  • Ha bűnözők megtámadnak minket, semmiképpen se tanúsítsunk ellenállást, mert a testi épségünk, életünk fontosabb, mint az értéktárgyaink. Noná, hogy eleve ne legyenek nálunk komolyabb értéktárgyak.
  • A nagyobb összegek pénzautomatánál történő felvételekor külön nagyon óvatosnak kell lenni.
  • Hajrablók (!) fosztogatják a nőket Venezuelában (Ajánlott link)

Magyar külképviselet

Nincs Caracasban magyar nagykövetség, de van két tiszteletbeli konzul is:

Tiszteletbeli konzul: Enrique Fried Beckhoff Benkö

Calle La Cinta Qta. Marimar PA Urb. Las Mercedes, Caracas , Distrito Federal

E-mail cím: consultas@hungria.net.ve
Telefonszám: +582129941031
--------------------------------

Tiszteletbeli konzul(nő): Nyisztorné Kristóffy-Jeszenszky Judit

Edificio Multiapoyo, Piso 6 Pedro Ponce Carrasco E9-25 y 6 de Diciembre
Caracas , Distrito Federal

vagy: Centro Cultural Venezolano-Húngaro, “Casa Húngara”, Av. Alvarez Michaud, Urb. Los Chorros, 1071, Caracas, Venezuela

E-mail cím: judithkjn@gmail.com
Telefonszám: +582122574651
-------------------

San Cristóbal városban is van egy tiszteletbeli magyar konzul: Tóth István

Cím: Carrera 21 Nro. Pirineos Suites 5 2., San Cristóbal , Táchira

E-mail cím: hungriamanaca@hotmail.com
Telefonszám: +584147075090

Egyéb hasznos információk

Jön!

Földrajz és időjárás

  • Nem közismert, hogy a Venezuela szó a Velence kicsinyített megnevezése spanyolul: tehát Kis Velence.
  • Észak-déli kiterjedése mintegy 1300 km, a keleti-nyugati pedig, több mint 1500 km.

Történelem

Kolumbusz 1498-ban a harmadik expedíciója során már észrevételezte a vidéket, de nem ő, hanem Alonso de Ojeda és Amerigo Vespucci hajósok léptek itt partra embereikkel 1499-ben. 1821-ben váltak függetlenné a spanyol gyarmatosító hatalomtól. Az 1960-as években az olajtermelésből származó bevételeknek köszönhetően Venezuela a leggazdagabb dél-amerikai országnak számított. Az idős helyiek (főleg a fehérek) nagy nosztalgiával gondolnak vissza azokra az időkre.

Manapság

Venezuelában a havi minimálbér 13 440 forintnak megfelelő bolivár (2015).

"Ha egy országnak bizonyítottan több olaja van, mint Iránnak, Oroszországnak és Líbiának együtt, ott nagy baj nem lehet, nem? De. És ehhez nem is kell sok. Elég, ha megpróbálják bevezetni a kommunizmust. Vegyük például Venezuelát. Nincs a világon még egy ország, aminek ennyi olaja lenne. Venezuela bizonyítottan létező olajtartaléka nagyobb még Szaúd-Arábiáénál is. Ehhez képest akár már az idén csődbe mehet. Venezuelának idén tízmilliárd dollár külföldi hitelt kell visszafizetnie. Ami papíron rendben is lenne, mert papíron van még 20 milliárd dollárnyi arany- és valutatartalékuk. A baj csak annyi, hogy ezek a tartalékok minden bizonnyal már csak papíron léteznek. A venezuelai kormány ugyanis a pénznyomtatás felpörgetésével próbálja megoldani a gazdasági válságot.

Ez két dolgot eredményezett: Egyrészt már szinte biztos, hogy az emlegetett húszmilliárdos tartalék már csak a könyvekben létezik. Másrészt nagyon felpörgött az infláció. Az utóbbi mértéke még a hivatalos, tehát csaló statisztika szerint is 56 százalék – a valóságban inkább 300 százalék körül lehetett tavaly. A hiperinflációval a kormány gyakorlatilag minden olyan polgárt kifoszt, aki helyi valutában kapja a fix fizetését. Az infláció hatását az árak állami szabályozásával próbálják megoldani. Ez olyan, mint a rezsicsökkentés, csak mondjuk az áram vagy a gáz ára helyett bármely más árucikkét is szabályozzák. Ennek hatására gyakorlatilag mindenből hiány van. Például vécépapírból is, de mondok jobbat: Még benzinből is. Az országban, aminél senkinek sincs több olaja. A venezuelai jegybank saját áruhiány-indexe nemrég 28 százalékra ugrott. Ez magyarul azt jelenti, hogy bármely adott pillanatban négy alapvető termékből egy biztosan nem kapható. És hogy mi ebből a tanulság? A szocializmus nem működik. A tervgazdaság nem működik. Az árak állami szabályozása nem működik. De ezt mi már csak tudhatnánk, a nyolcvanas években helyben is megtapasztalhattuk." forrás

A helyiekről

A venezuelai emberek, azaz a venezueliek, különböző etnikai csoportokból állnak, köztük az őslakosok, a spanyolok, az afro-amerikaiak és a kevert etnikai származásúak. Az országban élő emberek nagy része városi lakos, de az őslakosok sok helyen még hagyományos életmódot folytatnak. A venezuelaiak híresek vendégszeretetükről, barátságosságukról és vidámságukról. Azonban az ország gazdasági problémái miatt sokan küzdenek a megélhetésért, ami hatással van az életminőségre és az életmódra.

Venezuelában az elmúlt években az emberek tömegesen hagyták el az országot a gazdasági, társadalmi és politikai válság miatt. Az ENSZ becslései szerint 2015 és 2021 között mintegy hatmillió venezuelai hagyta el az országot, és az éves kivándorlási arány folyamatosan növekszik. A kivándorlás fő okai között szerepel az élelmiszer- és gyógyszerhiány, a magas infláció, az elszegényedés, a bűnözés és a politikai instabilitás. A kivándorlás az ország gazdasági, társadalmi és politikai helyzetére is hatással van, és tovább mélyíti a válságot.

Turista etikett

  1. Könnyen lehet, hogy olyan középosztálybeli helyivel keveredünk politikai témák megvitatásába, akik utálják a mostani populáris kormányzatot (meg a Chavez-es előzményét. Mindazonáltal óvakodjunk attól, hogy kívülállóként állást foglaljunk olyan témákban, amiben nem vagyunk kellően tájékozottak. A venezuelaiak - politikai nézeteiktől függetlenül - nagy hazafiak, és rossz néven veszik, ha valaki a partvonalról beszól nekik, kritizálva a hazájukat. hagyjuk, hogy csak ők nyilvánítsanak véleményt.
  2. A venezuelaiaknak jellemzően nagyon lezser viszonyuk van a pontossághoz. Számítsunk arra, hogy megbeszélt időponthoz képest helyi ismerősünk késni fog, olykor sokat. Próbáljunk nem idegeskedni emiatt, és főleg ne hánytorgassuk fel a pontatlanságot.

Gasztronómia

Az ellátási problémák miatt a venezuelai gasztronómia helyzete is nehéz. Az élelmiszerhiány és az árak magas volta miatt sokan nehézségekkel küzdenek az élelmiszer beszerzésében. Az éttermek és kávézók száma is csökkent, és az áruk választéka is korlátozott. Sok helyen a menüben csak korlátozott mennyiségű ételek állnak rendelkezésre, és gyakran hiányoznak az alapvető élelmiszerek, mint például a hús, a tej és a kenyér. A helyi lakosok sokszor családtagjaiktól vagy barátaiktól kapják az élelmiszereket, és a turisták is ezt a lehetőséget választhatják, hogy megpróbálják kivédeni az étkezési nehézségeket. Azonban a turistáknak is érdemes előre tájékozódniuk az éttermek és kávézók helyzetéről, és készülniük a korlátozott választékra és a magas árakra.

Caracas


" Mondták már nekem, hogy túl pozitívan állok még a legpocsékabb helyekhez is. Akármilyen szegény, lepukkant, piszkos, veszélyes vagy ezek összessége egy város, előbb-utóbb találok benne valamit, amiért érdemes odamenni. Tényleg szándékom megírni még néhány rosszabb hírű városról, hogy miért egész jó helyek. Ezúttal azonban elismerem, hogy Caracas tényleg nem túl kellemes.

Caracas mostanra eljutott odáig, hogy a világ legveszélyesebb városa, nemrégiben ráadásul az egész országban rendkívüli állapotot hirdettek.

Caracas akár még viszonylag klassz is lehetne: hegyek és erdők veszik körbe, sokszínű a lakosság és van egy egész kellemes óvárosi rész. Néhány percre nekem is tetszett, de aztán a valóság utat tört: a kis központi téren, aminek persze Plaza Bolivar a neve, egész jól éreztem magam, de például Bolivar egy utcával odébb lévő szülőházához már nem jutottam el, mert egy késelés miatt a rendőrség lezárta a környéket. Feszült volt a hangulat és az emberek is morcosnak tűntek, ilyet pedig még egyetlen dél-amerikai városban sem tapasztaltam.
Az, hogy egyáltalán elmentem Caracasba, annak köszönhető, hogy Peruból hazafelé át kellett szállnom és kiderült, hogy díjmentesen megszakíthatom az utat és jöhetek az egy nappal későbbi géppel. Nem mondom, hogy ajánlom a várost, de egyáltalán nem bántam meg, hogy itt is körbenéztem.  (2016)" forrás

Függetlenségi emlékmű - b. a. fotója

A szegénynegyedek a domboldalakra épülnek - b. a. fotója

Margarita-sziget

"Margarita alig félórás repülőútra fekszik a venezuelai partoktól, egy igazi karib-sziget, all-inclusive hotelekkel, fehér homokos, azúr vizű strandokkal, éttermekkel, pezsgő latin partikkal. A neve gyöngyöt jelent latinul, s bizony illik is rá az elnevezés. Néhány nap evés-ivás és henyélés után mehetnékem támad, felfedezni a földdarab másfajta bájait. A főváros, La Asunción leghíresebb látnivalója a Santa Rosa erőd. A spanyolok azzal zsarolták a függetlenségi háború egyik hősét, hogy 16 éves, várandós feleségét egy szűk cellába zárták. Hátborzongató belépni a sötét lyukba, a falak mintha még ma is nyögnék a szomorú históriát.

Ahogy az autó felfelé vánszorog az úton, a völgyben egy apró, fehér templomot pillantok meg. "A sziget és a halászok védőszentjének csodatévő szobrát őrzik ott" - mondja kísérőm. A csöppnyi épület közelről méretes katedrális. Az oltár fölött ott áll a "Völgy Madonnájának" aprócska szobra. Hallgatom a történeteket a Szűz erejéről, különös gyógyulásokról. Végtelen nyugalom tölt el, s ez nem pártol el tőlem később sem: a délutánt a La Restinga Nemzeti Park lagúnájának csendjében, egy csónakban ringatózva töltöm. Körülöttem mangrove erdők kusza ágai, madarak csárognak, miközben révészem ördögi ügyességgel manőverez a vízi "utcákon". forrás

Canaima

"Folytatom utam a Canaima Nemzeti Park felé, a vízesések és táblahegyek meseszerű vidékére, amelyet 1994-ben az UNESCO a Világörökségek listájára is felvett. Puerto Ordazban repülőre szállok. Az ablakon túl, amerre a szem ellát, az őserdőktől zöldellő tájból különleges formájú, lapos tetejű táblahegyek emelkednek ki. A geológusok szerint ezek a világ legöregebb sziklái, az itt élő növények harmada pedig sehol máshol nem fordul elő. A Belgium méretű nemzeti parkban alig vezetnek utak, nagyobb távolságot csak vitorlázórepülőkkel lehet megtenni, odalent pedig a folyók és kisebb gyalogösvények jelentenek összeköttetést.

A semmi közepén, egy turistáknak kialakított táborhelyen éjszakázom. Másnap túravezetőmmel kenut tolunk a vízre, szomszédolni megyünk egy indián közösséghez. Ezen a vidéken a pemonok élnek. A táblahegyek, amelyeket ők 'tepuik'-nak hívnak, hitük szerint a 'mawarik' lakhelye, olyan ember formájú lényeké, akik elrabolják az élők lelkét. Hagyományuk tiltja is, hogy a magaslatokra merészkedjenek, csak az utóbbi időben kezdik megszegni a szabályt a turisták miatt, akiket túravezetőként kísérnek. A pemonok is a természet gondoskodására hagyatkoznak, bár egyre többen vállalnak munkát. Mindent el tudnak készíteni maguk: házat építenek, függőágyat szőnek, szandált, furulyát, sőt konzervet is készítenek. Az idők során kitapasztalták, melyik növény milyen betegségre jó, amire nagy szükségük van, hiszen kórház vagy orvos nincs a közelben." forrás

Angel-vízesés

"Aztán egyszer csak fent találom magam a Mennyben. Szerencsére élek és virulok, nem ragadott magával a könyörtelen zuhatag, de amit a repülő ablakából látok, az nem evilági. Az Auyantepui táblahegy felett szállunk, és elragadtatva bámulom, amint a barnás szikla szaggatott pereméről a semmibe veti magát a fehér, fátyolszerű folyam, az Angyal-vízesés. A világ legmagasabb vízesése 1000 métert szaltózik a hegy platójáról, amíg leér a völgybe. Egy amerikai pilóta, Jimmie Angel fedezte fel 1937-ben, amikor kényszerleszállást hajtott itt végre. A kivételes szépségű hely azóta mágnesként vonzza a turistákat, akik sokszor még a 6-8 órás túrától sem riadnak vissza, amellyel a vízesés aljához lehet eljutni." forrás

Los Roques Nemzeti Park

"Ha Margarita gyöngy a tengerben, akkor a szomszédos Los Roques maga a Paradicsom. Már odafentről is lélegzetelállító látvány, ahogy a türkiz tenger körülöleli az apró, fehér földdarabokat. A nemzeti park ötven szigetéből csak egy, Gran Roque lakott, ezen foglalhat szállást a turista is a 'pousadák' (fogadók) valamelyikében. Nem is időzök itt soká, katamaránba szállok, és irány a nagy kékség, az apró szigetek! A táj érintetlen, legfeljebb a partok előtt lehorgonyzott jachtok és a napernyők árulkodnak az ember jelenlétéről. Békatalpat rántok, és bekukkantok a víz alá. Hihetetlenül változatos élővilág népesíti be a tengeraljat: halak, kagylók, szivacsok, korallok, a szivárvány színeiben. Méltán tartják ezt a helyet a világ egyik leggazdagabb vizes élőhelyének." forrás

Egyéb látnivalók

Jön!

Olvasmányos linkek

"A helyi valuta, a bolivar a hivatalos váltásban úgy néz ki, hogy 5400 forintért adnak 150-et, ami 36 forintos árfolyamnak felel meg - az italautomatából kinyerhető, húsz boliváros víz így menten aranyárban van, a Subway-ben 160 bolivárért mért szendvicsről nem is beszelve. A bolivar nem konvertibilis, a tranzitból kilépve hatan támadjak le az embert, hogy csendzsmani, de a tízórás úttól és nikotinhiánytól elgyengült agy nem foglalkozik az ilyesmivel. Rosszul teszi.

Feketézünk. A feketepiacon, ami mozgatja az országot, 36 bolivárt (szeptember eleji adat) adnak egy dollárért (hivatalosan az árfolyam 6, de ezt csak a hülye magyar turisták bankkártyadugdosása működteti), így a világ messze legdrágább, szottyadt szendvicse menten csak egy ezresbe kerül, ami nagyjából annyi, mint itthon. Ezt, mármint a fekete váltást, és az ország innentől nemcsak relatíve olcsóságát (egy doboz cigi 240 forint, egy liter tej dettó, mar ha lehet kapni) sok magyar használja ki, az ország turistaparadicsomának számító Margarita Island egyik kis tengerparti falujába rengeteg magyar szörfös jár edzeni, nyaralni, tapasztalatot szerezni.

A Margarita Island nevű sziget a kontinens partjaitól fekszik úgy 45 percnyi repülőútra. A környezet, a természet egyszerűen gyönyörű a szigeten, igaz, nem olyan trópusi dzsungel, mint az Orinoco vagy az Amazonas mentén, de pálmafák, sűrű aljnövényzet és fura színű növények itt is vannak. A sziget belsejében akad pár emberesebb hegyvonulat is, a legmagasabb 800 méter körül van, de alföldi gyereknek a Hármashatár-hegy is szédítő, szóval nekem bejöttek a sűrű erdővel borított lankák. (2013)" forrás


"Venezuela legnagyobb folyója, az Orinoco közel 3000 kilométeren át kanyarog, amíg elér az Atlanti-óceánig. Előtte apró ágakra szakadva hatalmas, legyezőszerű deltává terebélyesedik, otthont adva az egyik legnagyobb, körülbelül 25 000 főt számláló indián közösségnek, a waraóknak. Boca de Uracoánál kenuba szállok, és helyi vezetőmre bízva magam a delta felfedezésére indulok. A parton cölöpházakat és egyszerű épületeket látok. Egy folyóág végén leparkolunk, s bevesszük magunkat a dzsungelbe. A számomra kesze-kusza őserdő waraó vezetőmnek egy jól ellátott szupermarket: tudja jól, mit hol talál benne. A pálma törzséből puha ételt hámoz, egy fa kérgéből ivóvizet fakaszt, egy bokor levelei habos szappanná változnak tenyerében, és persze piranha is az ő horgára akad, amikor botjainkat a vízbe lógatjuk. Vigaszdíjul, mint egy bűvész, piros szirmú virágot varázsol nekem egy egyszerű, zöld száracskából.

De nem vall szégyent az állatok terén sem: a papagájt, a tukánt, a kolibrit én is felismerem, de ő még számtalan fajtát megmutat. Ami nekem nagy, rozsdaszínű gombóc a fán, az neki vörös bőgőmajom. A pumákról, jaguárokról, tarantulákról, csörgőkígyókról, anakondákról órákig tudna mesélni - egyáltalán nem bánom, hogy ezekkel nem találkozom. Végül egy faluba is ellátogatunk. Érkezésünkre nagy szaladgálás támad a parton, az indiánok kipakolják a gyékénykosarakat, a faragott szobrokat, a gyerekek karjukra akasztják a bogyókból fűzött láncokat. A kisebbek pucérak, a nagyobbak ruhát viselnek, de piszkosak és rongyosak mind. Kunyhóik egyszerűek, csak függőágyak és néhány használati tárgy kap bent helyet. Napjuk nagy részét halászattal, vadászattal, gyűjtögetéssel töltik, és nagyon örülnek a csecsebecséikért kapott pénznek.." forrás


Egy talányos kaland az Orinocótól délre

Caracastól déli irányba tartva a venezuelai Guárico Államban lévő Cabruta az utolsó olyan város az Orinoco északi partján, ahová betonúton kényelmesen el lehet jutni. A kilencvenes évek elején, aki a túlpartra tartott, kompot volt kénytelen igénybe venni. A másik oldalon fekvő Caicara már közigazgatásilag Estado Bolivar (Bolivár Állam, Venezuela egy államszövetség, mint az Egyesült Államok, csak itt 23 állam van) része, mondhatni a civilizáció utolsó regionális bástyája. Innen délre először a szavanna, később a folyam forrásvidékén már a trópusi esőerdő az úr.

Az elhagyatott táj településszerkezete kicsit hasonló az alföldi tanyavilághoz: elszórt fincáck, haciendák, conucók és hatók jellemzik. (A felsorolt nevek aszerint tesznek különbséget az egyes vidéki gazdaságok - alapvetően farmok - között, hogy az ott lakóknak mi a fő tevékenysége. Más elnevezéssel illetik az állattenyésztéssel, mással a növénytermesztéssel, s megint mással a kettő kombinációjával foglalkozó birtokokat.) A lényegi különbség errefelé leginkább a birtokok méretében, s egymástól való távolságukban keresendő: nem ritka, hogy két szomszédos gazdaság főépülete egymástól akár száz kilométerre van. A farmokon személyzet dolgozik, s amennyiben adásvétellel kicserélődnek a tulajdonviszonyok, a személyzet legtöbbször marad. Errefelé hatalmas biznisz a kerítésépítés, olykor több száz kilométeren kell felhúzni, hiszen mindenki védi a marháit meg lovait.

A lassú komppal átkelünk a folyón. Caicarában sörökkel töltjük fel a hűtőládánkat, jeget veszünk, s nekiindulunk a szavannának. (Ezt a tájegységet az Orinocótól északra Venezuelában llanóknak nevezik.) A területet elsősorban a panáre csoporthoz tartozó indiánok, meg javarészt meszticek lakják. A mintegy 1200 lelket számláló törzs egyfajta átmenetet képez az urbanizált és természeti világ között, nem élnek rejtőzködő életmódot, de nem is civilizálódtak. Kapcsolatban állnak a közeli teleülésekkel, eljárnak vásárolni, vagy orvoshoz, esetleg munkásnak szegődnek valamelyik közeli farmra, vagy a maguk által készített csecsebecséket árulják a helyi piacokon.

Vagy kétszáz kilométerre keletre járunk már Caicarától, amikor egy kisebb panáre falura bukkanunk. Alig húsz indián él itt, négy ház áll a falu főterén, egy meg kicsit hátrébb éppen épül. Két barátom az indiánokkal ismerkedik, én inkább a készülő malocát fotózom. Hosszú, vékony gerendákat vágnak, azokat növényi rostokból sodort kötöző anyaggal illesztik egymáshoz, majd az egészet sűrű pálmalevelekkel befedik. A tetőszerkezet pár év alatt az enyészeté lesz, ilyenkor újat csinálnak. A házépítő két indián kezei között nem ég, legfeljebb csak pislákol a munka; lassúak, megfontoltak, látszik a hozzáállásukon, hogy errefelé máshogy értelmezik az idő fogalmát. Nem kapkodnak, amikor elkészül, elkészül, idő van bőven…

Éppen azon gondolkodok, vajon ilyen mentalitással mikor lesz beköltözhető a kégli, amikor Laci futva kiabál, s utasít, azonnal rohanjak az autóhoz.
Mindhárman bepattanunk, s padlógázzal indulunk.
- Mi történt? – kérdezem – amikorra Laci arcára már kiül a biztonság nyugalma.
Most ő vezet, figyelnie kell, út nincs, legfeljebb keréknyomok, de azok sem mindenütt. Szóval nem jó feleslegesen zavarni.
- A panárék magvakból, meg kajmán fogakból készített nyakláncokat akartak
ránk sózni, mégpedig olyan áron, amennyiért kazettás magnót lehet kapni a caracasi szupermarketekben. Erre én elmosolyodtam, amivel sikerült alaposan felidegesítenem őket. Ellenségessé váltak, ezért kellett angolosan távozni. A pofátlanságnak is van határa!

A csapásokon vagy egy órán keresztül hajtunk déli irányba. A szavanna leginkább mantecóból és chaparróból (két kisméretű helybéli fa, a chaparro leveleit smirgliként lehet használni, a manteco meg kiváló tűzifa) álló ritkás bozótja sűrűsödni kezd, más fajok is megjelennek, kezd kizöldülni a táj. Itt-ott feltűnik egy-egy buritpálma (vagy ahogy ott hívják, moriche pálma), vagy a kisebb folyókat övező vékony galéria erdő. Elérünk egy dús ligetet, leparkolunk, s úgy döntünk, megfürdünk a Cuchiveróban. Az Orinocó mellékfolyója itt elég keskeny, nem túl vonzó sárgásbarna vizű, viszont nem annyira meleg, mint a forró március végi levegő, úgyhogy jól esik megmártózni benne. Így tesz a közelben egy jaguár is, ügyet sem vetve ránk pancsol az üdítő vízben.

A lubickolás végeztével visszatérünk az autóhoz. Ideje indulni, nemsokára tábort kell vernünk, vacsorát kell főznünk, mert ránk fog esteledni. Itt a trópusokon pontban hatkor már gyakorlatilag sötét van, jobb elkerülni, hogy ne lássuk, merre verünk tanyát, meg mit eszünk.

Nyitjuk ki a kocsi ajtaját, s a meglepetéstől köpni-nyelni sem tudunk! A szélvédő ezer üvegszilánkra törve, a kocsi belsejében, az első ülésen egy tégla méretű terméskő díszeleg.
- A fenébe! Ez az indiánok aljas bosszúja! – gondoljuk. Aztán hárman izgatottan
meghánytuk-vetettük a dolgot.

Kb. 30 kilométeres átlagsebességgel hajtottunk, tehát legalább harminc kilométerre távolodtunk el a falutól. Útközben egy lelket sem láttunk. Sem gyalog, sem futva, sem kerékpáron, sem lovon. De lovuk nem is volt az indiánoknak, úgyhogy ez a verzió nem játszik. A fürdés legfeljebb fél órás volt, tehát, ha azonnal utánunk eredve követtek volna minket, akkor nem csak öt tüdeje kellett volna legyen az illetőnek, hanem legalább 25 km/h sebességgel kellett volna futnia. És nem perceken, hanem legalább másfél órán keresztül! Meg nyilván láttuk is volna a visszapillantó tükörben a dühtől tajtékozva vágtázó, kezeivel hadonászó mérges indiánt. Akkoriban Carl Lewis futhatott mintegy 36 km/órás sebességgel, de ő az aktuális rövidtávú olimpiai sprintbajnok, a világ leggyorsabb embere. Képtelenség, hogy egy vézna bennszülött ilyen nyúllábú és ilyen kitartó legyen! Internet, skype, chat, twitter, mobiltelefon anno még a fővárosban is alig volt, nemhogy az Orinoco forrásvidékén, a világ hátsó udvarában. Úgyhogy egyértelműen arra a megállapításra jutunk, hogy nem a bosszúszomjas indiánok tették. Viszont ha nem ők, akkor valaki más! De ki az a valaki? A panárékon kívül órák óta nem láttunk embert, és a fizika ma ismert törvényei alapján magától nem repül egy kő.
Ettől a talánytól máig nem tudok aludni, pedig már több mint harminc év telt el azóta. Sajnos, az igazság ezúttal is odaát van…(Elter Karcsi emlékezik, 2021)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Vargha B., 2019. 02. 08. 18:34
Viktor!

Nem szeretnék vitába bonyolódni Veled, de azért tényszerűen megállapítható, hogy a minél szó az magyarul van, a minnél pedig, venezuelaiul....


Szabó Viktor, 2019. 02. 08. 15:40
Nem nehéz megállapítani, hogy a jelenlegi Venezuelai helyzet az Egyesült Államok hibája, mivel már nem tartja kezében az egész Amerikai kontinenst, mint egykor és nagy hiány neki Venezuela olaja, de nem is baj, minnél kevesebb ország van az USA kezében annál jobbl.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon