ÚTIKRITIKA.HU / Görögország









Görögország

Időjárás | Földrajz | Történelem | Manapság | Görögökről | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Időjárás és éghajlat

Görögország éghajlata roppant változatos (mediterrán, mérsékelt, alpesi), az országon belül jelentős eltérésekkel. A néhány szélességi foknak megfelelő keskeny területsávon olyan eltérések fordulhatnak elő, mint - mondjuk - Németország és Szicília között. A partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, de a tenger mérséklő hatása kelet felé csökken, ezért a zárt medencékben az éghajlat szárazföldi jellegűvé válik. A hegyek által körülzárt völgyekben és a medencékben (nem a szállodaiakban) nyáron rendkívül nagy a hőség, nemegyszer 45-50 °C. Azokon a területeken, ahová a tengermelléki légáramlatok behatolnak, a hőmérő ritkán emelkedik 30 °C-nál magasabbra, és ritkaság, ha télen mínusz 4 °C alá süllyed a hőmérséklet.

A tengeri szél nyáron szabályszerű időközökben támad fel, általában délután 2-3 órakor jelenik meg, és enyhíti a nyári hőséget. Görögországban a levegő rendkívül tiszta (na nem a nagyvárosokban) és száraz, különösen a hegyekben. Az évszakok igen élesen elhatárolódnak egymástól. A nagy hőség általában júniustól válik uralkodóvá, s a nyár vége augusztus utolsó napjaira esik. Ez alatt az idő alatt ritka az eső, a föld kiszárad, a legtöbb folyó kavicsmederré változik, és a növényzet legfeljebb a dús éjjeli harmat révén jut vízhez. Az ég nyáron mindig felhőtlen, az éjszakák csillagosak, a levegő tiszta, igen messzire ellátni.

Szeptemberben gyakoriak a viharos esőzések, majd az októberi szép napok után a tartós esőzés időszaka következik. Tartós havazás csak a legmagasabb hegyeken fordul elő. A síkságon - ha esik is ritkán hó -, gyorsan elolvad. Kemény telek ritkán fordulnak elő. Általában északról dél felé haladva egyre enyhébbé válik a tél. Északon a januári középhőmérséklet 5 °C, délen 11 °C. Északon a legmelegebb hónap középhőmérséklete 24 °C, délen 28 °C. Athén augusztusi középhőmérséklete 27,5 °C. A csapadékban nyugatról kelet felé haladva fokozatos csökkenés tapasztalható. A legtöbb esőt a jón-tengeri szigetek kapják, ezért itt rendkívül dús a növényzet, míg Athénban egy év alatt mindössze 289 mm eső hullik. Nyáron a nagy szárazságban gyakoriak lehetnek a kisebb nagyobb erdő- és bozóttüzek.

Görögország időjárása

Földrajz

A görög zászló színeinek ez a magyarázata: a fehér a görög vizek nyughatatlan hullámait és a felhőket, a kék a tengert és az eget szimbolizálja. A zászlón a kilenc vízszintes sávnak is van érdekes jelentése: az oszmán megszállás idején a szabadságküzdelem jelszava az volt, hogy Szabadság vagy halál! Ennek az eredeti görög megfelelője: Eleftheria i Thanatos éppen kilenc szótagból áll. Görögország területének 80 százaléka hegyvidékes, 50 százalékát erdő borítja. Meglepő, de Európában Svájc után Görögország a leginkább hegyvidékes ország. Érdekes, hogy a domborzati viszonyok miatt Görögországban sehol nincs hajózható folyó. Európában a szeizmikus aktivitás csaknem fele a görög földhöz kapcsolódik. Görögország mintegy kétezer szigettel rendelkezik, közülük 227 lakatlan. Görögországnak nincs olyan szárazföldi pontja, ami 137 kilométernél távolabb lenne a tengerparttól. A kontinensünkön Görögországban tartanak a legnagyobb számban kecskéket.

Történelem

Görögország a nyugati civilizáció bölcsője, ahogy egy tévés joghurtreklámban a görög néni mondja nekünk: mi adtuk nektek a demokráciát. A hála egyik kifejezése az, hogy Görögország az egyetlen "nyugat-európainak" nevezett ország, amely nem is fekszik Európa nyugati részén. Az ókori Görögország nem volt egy ország, mint a mai. Legalább 1500 városállamból (poliszok) állt. Mindegyik városállamnak voltak saját törvényei, hadserege. Persze folytonos viszályban éltek egymással. Athén volt a legnagyobb városállam. Az Athén és a Spárta által vezetett peloponnészoszi liga közötti háború (i.e. 431-404) romokba döntötte az ókori Görögországot és véget vetett aranykorának. Kleopátra görög volt, a híres Ptolemaiosz családból való.

Amikor a római birodalom ketté szakadt i.u. 285-ben, a keleti fele, a mai Görögország területével együtt a bizánci birodalmat alkotta. 1453-ban Görögország török uralom alá került és csupán 1829-ben vált függetlenné. A második világháború folyamán Görögországnak folyamatosan egyszerre három országgal (Olaszország, Németország, Albánia) kellett hadakoznia. A görögök a függetlenség megvédéséért nagyon nagyon megküzdöttek, 220 napon át folytattak ellenállást, elismerést szerezve sok helyen a világban. Még Hitler is elismerte 1943-ban, hogy a németek ellen a görögök harcolnak a legnagyobb hősiességgel és a halált a leginkább megvető bátorsággal. Churchill híresé vált mondása (1941): a görögök nem úgy küzdenek, mint a hősök, a hősök küzdenek úgy, mint a görögök. A demokrácia annyira kötelező Görögországban, hogy a választáson való részvétel is az. A 18 éven felüli görög állampolgárokat a törvény kötelezi a voksolásra.

"Görögország adósságban született, fennállása során szinte mindvégig külföldi adósságokban úszott, ötször formálisan is csődbe ment. De még ezeken kívül is legalább kétszer mentették meg az országot a pénzügyi összeomlástól. És ezzel - bár nem ők a világelsők - modern történelmük felét, 90 évet államcsődben töltöttek a görögök. A Bloomberg hírügynökség összeállítása szerint az athéni olimpia vezetett a görög gazdasági hanyatláshoz a 2010-es évek elején. Az olimpia 9 milliárd euróba került (mai árfolyamon több mint 2700 milliárd forintba. Amikor az olimpia lezárult, Athén figyelmeztette az eurózónát (amelyhez pár évvel korábban csatlakozott), hogy az államadósság a vártnál rosszabbul alakult. (2015)" forrás

Manapság

A görögök a közelmúltban nagyon is jól éltek. Az Európai Unió tagállamai közül Görögországban a legnagyobb az aránya azoknak a családoknak, amelyek saját ingatlanban laknak. Görögországban kötelező a katonai szolgálat (1.-másfél év) a fiatal férfiaknak.

Gazdaság

  • Görögország rendelkezik a világ harmadik legnagyobb hajóflottájával (a világ hajóállományának 15.5 százaléka. A görög törvények szerint a görög hajók személyzetének 75 százalékban görögnek kell lenni.
  • Évente hozzávetőleg 16,5 millió turista látogatja meg Görögországot, azaz másfélszer annyian, mint az ország lakossága. A turizmus 16 százalékát teszik ki a görög GDP-nek.

"Ha turistaként segíteni akarsz a görögöknek, használd a hitelkártyádat. Görögország turizmusért felelős megbízottja, Andreas Andreadis szerint ez most a legnagyobb segítség, amit a válság sújtotta országnak nyújtani tud egy odalátogató turista. Ez ugyanis a leghatékonyabb eszköz az adóelkerülés elleni harcban. Az adók be nem fizetése meglehetősen elterjedt gyakorlat Görögországban is, most viszont, amikor a kormány az életéért harcol, hogy valahogy törleszteni tudjon az IMF-nek, minden fillér számít. Ha pedig az országot elözönlő turisták készpénz helyett kártyákat használnak, olyan bevétel keletkezik, ami után nem nagyon lehet nem befizetni az adókat.

Görögországban idén 25 millió turistát várnak, ez kétszer annyi ember, mint ahányan élnek az országban. A turisták jellemzően pont az ország azon részeit látogatják majd, ahol az adófizetési morál kifejezetten alacsony. Még mindig nem tudni, hogy mi lesz Görögországgal, a következő lejáró hitel törlesztése május 12-éig esedékes, ekkor 780 millió eurót kell átutalniuk az IMF-nek. A halasztási és átütemezési igényeik pedig eddig rendre nem tudták keresztülvinni Brüsszelen, mivel a trojka szerint nem megfelelően szigorú reformcsomagot rakna össze a hitel lazításáért cserébe a Sziriza-kormány.

A turizmusért felelős vezető megszólalása épp egy nappal azután jött, hogy a miniszterelnök Alekszisz Ciprasz felvetette, hogy kötelező lehetne bankkártyát használni minden 70 eurónál nagyobb értékű tranzakció során. Ez szerinte racionálisabb ötlet, mint amivel pénzügyminisztere, Janisz Varoufakisz állt elő korábban, aki turistákból képzett volna beépített adóellenőröket. A becslések szerint Görögországnak évente mintegy 20 milliárd eurós bevételkiesése származik az adóelkerülési gyakorlatok miatt. Épp ezért tűzte ki fő célnak az új kormány, hogy ezzel kezdjen valamit.

A kormány egy másik intézkedése, hogy áfát terveznek emelni a legnépszerűbb, Égei-tengeri üdülőhelyeken a turizmussal összefüggő iparágakban és szolgáltatásoknál. A turistaipar persze kiakadt, szerintük az intézkedés túl későn jön, hiszen az éves szállások többségét már előre értékesítették erre az évre, ezért a különbséget nem lenne egyszerű a turistákra terhelni." (2015. május) forrás

Görögökről

  • A görög lakosság nagyon egységes etnikailag, a népesség 98 százaléka született görög. A legnagyobb etnikai kisebbség a török is nagyon kicsi hányadot tesz ki.
  • Az ötvenes években a görög felnőtt népességnek alig 30 százaléka tudott írni és olvasni, ma az arány több mint 95 százalék.
  • A görögök Európában a legvallásosabb népek közé tartoznak. Istenhívőnek mondja magát a lakosság 83 százaléka (a kontinensünkön a legalacsonyabb százalék e tekintetben Csehországban van, 52 százalék). Feltűnően sokan hordanak keresztet nyakláncon. A férfiak közül sokan morzsolgatnak, pörgetnek a kezükben gyöngyös imaláncot. A templomok előtt a görög jellemzően keresztet vet, gyakran elég gépiesen. Étkezés előtt vagy után is szoktak keresztet vetni.
  • Görögország a világon az egyetlen ország, ahol az ortodox keresztény vallás államvallás, tehát az állam és az egyház szétválasztása nem történt meg.
  • Görögországban nagyon kevés számban van öregek otthona. A nagyszülők jellemzően a gyerekeik családjával élnek halálukig. Sok fiatal a házasodásig a szülői házban él, kényelemből, de anyagi kényszerből is.
  • Az európai unió országai közül Görögországban a legalacsonyabb a válások száma, viszont a legmagasabb az abortuszok aránya.
  • Európában Görögországban a legnagyobb az aránya a dohányosoknak.
  • A görögök a névnapjukat jobban megünneplik, mint a születésnapjukat.

"Görögök. Azaz kedvesek, mosolygósak, barátságosak, melegszívűek, vendégszeretők és segítőkészek." (Gerda, 2013)


"Aki Görögországba megy, készüljön fel arra, hogy itt az emberek egyszerűen mások, természetesebbek. Nem kapkodnak, általában ráérősek és nyugodtak, kivéve, ha felidegesíti valaki őket- na ilyenkor előrobban a mediterrán temperamentum és kiabálnak, mutogatnak.

Egyszerűen lustább, lassúbb itt az élet, de mi épp ezért szeretünk ide menni. A szabályokra általában fittyet hánynak és jellemzően az utcán, de legalábbis házon kívül élik a napjaik nagy részét. Az éttermekben a kiszolgálás is lassúbb lehet néha emiatt. Előfordul, hogy a tulajdonos, aki épp felszolgálna, leül egy asztalhoz és elfelejtkezik a feladatáról, de aztán olyan kedvesen mosolyog, hogy nem lehet rá haragudni. A dohányzás számukra nem tabu, sőt nagyon is jellemző, bár főleg inkább a szabad tereken dohányoznak. Ha pl. egy hajóra való felszállás előtt valaki még megáll, hogy elszívja az utolsó cigarettáját, mosolyogva intenek: „gyere nyugodtan, ez egy görög hajó, hozhatod a cigit is." (Eszter, 2013)


"Nagyon kedvesek általában. Ha hűségessé válunk egy-egy étteremhez, bárhoz, számíthatunk ajándék italokra, gyümölcstálakra és őszinte mosolyokra. Temperamentumosak, de van bennük egy olyasfajta nyugalom és életigenlés, ami a magyarok számára nagyon vonzó lehet." (F. E., 2013)


"Nem csoda, hogy válságba kerültek. Az állami alkalmazottak 10-kor elkezdenek dolgozgatni délig, aztán kipihenik a két óra munka kolosszális fáradalmait, aztán még marad néhány órácska munka." (2013)


"Szerintem a görögök szinte minden körülöttük élő népet lenéznek, valamennyire még Nyugat-Európát is. Azt hiszik, hogy ők alkották meg az európai civilizációt és mikor az ókorban az őseik filozófusok voltak, akkor Európa egyéb részein az emberek még majmok voltak vagy jó esetben primitív szatírok." (2012)


"Roppant hangosak. Az idősebb asszonyságok esetében elő fordul, hogy a közlés akusztikus viszonylata fülsüketítést eredményez. A turizmusban így-úgy közvetlenül érdekelt görög ember persze kötelességérzetből is roppant szívélyes a külföldi látogatóval. Köszönésben mindig megelőzik a vendéget. Az utca embere azonban önzetlenül is képes barátságos arcot vágni, és a legtermészetesebb módon segíteni az elkallódó idegennek. Igazán közvetlen emberek, pedig valójában szívesebben vannak maguk között. Jól érzékelhető, hogy egymás között mennyivel oldottabbak. A görögök fölöttébb babonásak. Példa: Imádják a gyerekeiket, de mégis utálják, ha egy idegen bámulja őket. Úgy tartják, hogy a pillantás akár rossz is lehet, és a gyereket attól megszállja valami rossz szellem, vagy kiprovokálja az istenek irigységét.

Feltűnő, hogy a görögök milyen gyakran vetnek keresztet. Főleg az asszonyoknál figyelhető meg, hogy egymás után kétszer, háromszor is ezt teszik. Nem kell ehhez az, hogy valami templom, kápolna vagy megszentelt hely legyen a közelben. Akkor is keresztet vetnek, ha valamitől félnek, vagy valami nehéz feladat előtt állnak. Így adódhat, hogy keresztet vetnek, mielőtt egy forgalmas úton át kell gyalogolniuk. A görögöknek semmi nem olyan sürgős, hogy azonnali figyelmet követeljen. Gyakran láthatunk befejezetlen házakat Görögországban, sokszor csak annyit csinálnak meg a házból, amennyi éppen szükséges a családnak. Majd amikor szükségük lesz még több szobára, akkor építenek még többet.

A görögök sokkal nyugisabbak, türelmesebbek, mint mi, magyarok. Ehhez ott a nyaraláskor érdemesebb inkább igazodni, mert a hepciáskodás, hőzöngés, balhézás, hisztizés ott nem csupán ellenszenvet válthat ki, hanem akár megmosolygó ellenkezést is. Még ha igazunk is van egy konfliktusban, célszerűbb lazább, haverkodóbb megközelítésben rendezni az ügyet. Furcsa, hogy a mediterrán temperamentumuk ellenére, nincsenek mindjárt a plafonon, ha valami idegesítő történik velük" forrás


"Válogatott általánosítások (görbetükör) a görögökről: nagytestűek és túlsúlyosak, szuvlakit és olívabogyót esznek, úzót és vörösbort isznak egész nap, étkezések közti szünetben tányérokat törnek szét, vezetni nem tudnak (pláne nem sötétben), szervezetlenek, nehéz ételeket esznek, övéké a világ össze olajtartályhajója, szeretnek könnyedén éldegélni, korruptak, tervezésre képtelenek, kulturáltak, nem hatékonyak, elhanyagolt házakban laknak szakadozott függönyű ajtók és ablakok mögött , rozsdás autókban furikáznak. Vannak szép görög lányok, amíg még fiatalok." (2013)


Bólintásszerű biccentés – Ezt nehéz leírni, de nagyon jól be tudnám mutatni. Kérdezel valamit, és ezt csinálják. Kicsit csettintenek a nyelvükkel, és kissé hátravetik a fejüket, közben tartva a szemkontaktust. Ezt én úgy értelmeztem, hogy „várj, gondolkodom, mit lehetne tenni”, de valójában a jelentése: „NEM! NEM!” Fokozza az értetlenséget, hogy az igen úgy van, hogy NE, és hiába tudja az ember, szinte pavlovian elutasításnak veszi a NE-t, nem igennek.

Szúrósan néznek – Ha lassan mész autóval, babakocsival stb. a girbegurba utcán, ott áll valaki az út szélén, és szúrósan néz. Tartja a szemkontaktust. Rosszall. Kellemetlen. Az emberek nem kedvesek (kivéve, ha már kialakult valami kapcsolat, onnantól nagyon kedvesek), az ovistársak szülei nem fogadják a köszönésem. Ha görögül próbálsz beszélni, tutira angolul válaszolnak (szinte mindenki nagyon jól tud), de ha feladod, és angolul kezdesz neki a pékségben, sokszor már fordul is az eladó következő vásárlóhoz, téged leírva, te meg csak állsz ott döbbenten.

A fiatal férfiak idegessége – Ülnek a kávézóban, órák hosszat. (Emiatt iszonyú drága a kávé, mert mindenki egyet iszik 2 órán át.) Ülnek, és rázzák a kis golyócskákból álló füzért. Az asztalon kint vannak státuszszimbólumok: designer öngyújtó (ez talán a legfontosabb), kocsikulcs, telefon.

Tudálékos nénik – A kedves görög nénik mindenbe beleszólnak. Nincs gyapjúsapka a gyereken novemberben? Mindenki naptárhoz, és nem időjáráshoz öltözködik, így novemberben 24 fokban nagy szőrös csizmákban meg kabátokban járnak, teljesen indokolatlanul.) Minek az ilyennek gyerek?! Engeded pancsolni (gumicsizmában) a pocsolyában? Rád szól! Nincs zokni a csecsemő lábán mondjuk egy 35 fokos szeptemberi napon? Meg fog fázni! Amennyi kritikát én ott kaptam, és nem mind volt jóindulatú.

Köpködés, sátán, névadás – Megköpködik a csecsemőt, hogy távol tartsák tőle a sátánt. Ez manapság szerencsére inkább szimbolikus, az én gyerekemet igazából nem köpte le senki, de azért hallottam olyat, akiét igen. A gonosz miatt 42 napig ki sem lehet vinni a gyereket a házból, rám mint ufóra néztek, hogy kivittem. (Ezt még a felvilágosult városi értelmiség is betartja.) Csak a keresztelő után lesz neve a gyereknek, amire kb. egy éves korban kerül sor, és a világ legnagyobb bulija, teljes megmerítéssel. Addig, ha megkérdezed, hogy hívják a kicsit, az a válasz, hogy "a Kosztasz nevet fogjuk neki adni" – addig nem is hívják a nevén, hanem becézgetik mindenhogy. Tőlem is mindig kérdezték a már rég meglévő gyerek esetében, hogy "hogy fogjátok majd hívni?" forrás


"Szegény görög nők. Megöregednek, megcsúnyulnak, feketébe öltöznek és otthon, a dombtetőn güriznek, hámozzák a krumplit és a hagymát, főznek, hogy étekkel fogadhassák a férjüket. A férjek a falu vagy a városka sétányán, főterén, vagy valamelyik kávézóban iszogatják a kávét, az uzót és büdösítik a levegőt a bagójukkal. Alig látni görög nőt a kávézókban. Más: Azt hallottam, hogy a görög nénik a távolsági buszokon még a nyári hőségben sem engedik az ablakot kinyitni. No, nem a légkondicionálás miatt, hanem azért, mert nem akarják, hogy rossz, szerencsétlenséget hozó szellők érjék őket. 21. század." (V. L., 2013)


,,Egy görög káromkodás: Lennél fing a tökeimen!" (B.B.)

Turista etikett

  1. A görögöknél az egyik legdurvább, legsértőbb mozdulatnak az minősül, ha valaki a tenyerét beletolja valakinek az arcába. Még viccből, heccből se tegyünk ilyet egy helyivel.
  2. Legyünk tisztába azzal, hogy a görögöknél (némileg a bolgárokhoz hasonlóan) a testbeszédben másképpen néz ki az igent jelentő bólintás és a nemet jelentő fejmozgatás. A nemnél picit lefelé biccentenek a fejükkel, igennél pedig kicsit felfelé! Az igennél a fejükkel kissé előre bólintanak, a nemnél inkább hátra.
  3. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy mit is akart a görög jelezni, akkor bírjuk rá a szóbeli pontosításra. Amúgy a görögök érzéseit jól ki lehet venni, mert roppant kifejező arctekintetekkel tudják kifejezni véleményüket.
  4. Ha úgy adódik, határozott kézrázással üdvözöljük a görög férfit vagy nőt.
  5. Kolostorok, templomok meglátogatásakor legyünk illően felöltözve.
  6. Görögországban nevetséges kísérletezni olyan rámenős alkudozással, mint Egyiptomban vagy Tunéziában. Autóbérlésnél lehet finomabb módon próbálkozni olcsóbb árat elérni, de azt tudni kell, hogy az alkudozás alapvetően nem annyira szokásos náluk.
  7. A taxisok nagyon elvárják a borravalót, de csak akkor adjunk, ha tisztességesen intézte velünk a viteldíjat.
  8. El kell sajnos fogadni azt a tényt, hogy a hivatalos tiltásokkal mit sem törődve a görögök rágyújtanak vendéglőkben, kávézókban, belső közterületeken. Nem érdemes velük vitatkozni ezen, náluk ezt tolerálják.
  9. Ne csodálkozzon egy magányosan utazó nő azon, hogy némileg rosszalló tekintettel néznek rá, ha betér egy kávézóba, ahol csak helyi férfiak tartózkodnak.
  10. Az étteremben a pincér nem fogja magától felajánlani, hogy elkészíti a számlát a fizetéshez, mert udvariasságból a vendégre bízza, hogy mennyire siet. Finoman jelezni kell a pincérnek, ha már fizetni szeretnénk.
  11. Jóllehet a görögök kávéja ugyanolyan, mint a török kávé, ne kérjük azt ezzel az elnevezéssel, mivel a görögök nem igazán szívlelik a törököket.

Gasztronómia

A Görögországba látogató turista számára a görög konyha ez: az előételszerű mezzék (mint a tsatsiki és a Taramo saláta) a grill ételek (mint a Gyros és a szuvlaki), a zöldséges ételek (mint muszaka és a görög saláták). A görög gasztronómia a valóságban több ennél. A görög konyha vegyíti a keleti és a nyugati mediterrán térség hatásait: sok zöldség, vadfüvek, keleti fűszerek, olívaolaj, citrom, hal, tenger gyümölcsei, bárány- és kecskehús, sajt és joghurt. Ebből a "fegyvertárból" aztán a különböző szigeteken nagyon is egyedi, regionális, helyi konyhát visznek. A nyaralók inkább a nyári ételeket ismerik meg, hiszen legtöbbjük a főszezonban utazik oda, pedig az egyéb évszakokban más jellegű ételeket is esznek a helyiek, például sokféle párolt ételt, egytálételeket, leveseket.

Sajtok

A világhíres görög sajt, a feta kecsketejből készül, és a görögöknél a nemzeti sajtnak számít. Homérosz idején is ezt ettek a görögök. A görögök rengeteg feta sajtot fogyasztanak.

"A mediterrán éghajlaton a szieszta után hosszúra nyúlnak a barátokkal az éjszakák: az egészséges étkezés szabályaival nem törődve, a görögök késő este fogyasztják el a bőséges vacsorát, bár az is igaz, hogy annak jelentős része zöldség és hal. „Az ebéddel ellentétben, vacsorakor előételt is esznek, amit éppen találnak a hűtőben: sajtokat vagy töltött szőlőlevelet – folytatja Ghavrilos. Desszertként azonban nem süteményt fogyasztanak, hanem friss idénygyümölcsöt. A tavernákban nem is tartanak édességet, vagy ha mégis, csak a turisták kedvéért halvát, a búzadarából és mandulából vagy más olajos magvakból készült fűszeres süteményt. Az édességevés a görögöknek külön program. Éjfélkor a tavernák bezárnak, ők pedig átvonulnak a cukrászdákba, ahol éjjel kettőig kínálják a baklavát s tejpitét.” forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

angie.rakicsany, 2017. 02. 15. 15:59
Nagyon köszönöm az infókat!


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon



Repülőjegyek Athénba Repülőjegyek Athénba
Olcsó repülőjegyek Athénba a Vistánál




SZÁLLÁSFOGLALÁS