ÚTIKRITIKA.HU / Izland










Izland

Időjárás | Földrajz | Történelem | Manapság | Izlandiak | Turista etikett | Gasztronómia

Időjárás és éghajlat

A Golf-áramlat nagymértékben befolyásolja az ország klímáját. A nyarak relatív hűvösek, a telek viszonylag enyhék. A turistáskodás vonatkozásában kalkulálni kell az időjárás szeszélyességére. Orkánerejű szelekre az év bármely időszakában lehet és kell számítani. Sokak szerint Izland tekintetében nem is annyira a hideg a probléma, hanem ezek a kemény szelek. A széllökések akár olyan erejűek is lehetnek, hogy majdnem fellökik az embert. Az egyénileg utazók, és főleg a kempingezők persze jobban ki vannak téve az éghajlat keménységének, mint a csoportosan, autóbusszal körutazó, szállodákban éjszakázó turisták. A 90 kilométer/órás szél nem számít ritkaságnak. Nyáron gyakorlatilag egyáltalán nem nyugszik le a nap. Éjfél és hajnali három között van sötét, de nincs teljes sötétség.

A 10 legsötétebb, pontosabban napsütéses órákban legszegényebb városának listáján második helyezett Reykjavik (1268 óra egy évben).

"Az Izlandra utazóknak számolniuk kell a sziget szokatlan klímájával, ami a közhiedelemmel ellentétben nem is annyira rossz. Az óceán, valamint északon a Golf-áramlat gondoskodik arról, hogy a tél ne legyen túl hideg, viszont nyáron se legyen melegebb 15-17 °C foknál. Amolyan kellemes túraidő, bár jó, ha mindig kéznél van az esőkabát, mert az idő percenként képes változni. Amire szinte biztos, hogy soha nincs szükség, az esernyő: a gyakran viharos szélben úgysem lehetne kinyitni." forrás

Izland időjárása

,, MIKOR MENJEK? Bármikor. Izland minden évszakban gyönyörű, de azért néhány dolgot mindenképpen figyelembe kell venni: mindig nagy rá az esély, hogy szikrázó napsütés helyett köd, vízszintes eső, és jeges szél fogad majd.

Ha eltekintünk a ténytől, hogy a napunkat itt nyáron is elronthatja a kiszámíthatatlan időjárás, mégis ez a legjobb időszak Izlandra látogatni. A napok végtelenek, éjfélkor még világos van, a természet minden színét megcsodálhatjuk, és sátrazás közben sem fagyunk jégkockává.

Télen a sarki fény zöldre és lilára festi az eget, de a napok nagyon rövidek, december végén már csak pár órányi napfényt kapunk, és a kedvezőtlen időjárás is sokszor teljes erővel tombol: az utakat teljes napokra is lezárják a hótorlaszok miatt, ezért a téli időszak nem a legmegfelelőbb az ország felfedezésére. Azonban, ha csak pár napod van két csatlakozó repülő között, ne hagyd ki a karácsonyi pompába díszített fővárost, ahol minden épület mesebeli mézeskalács-házra emlékeztet.

A tavaszi és őszi hónapokban még el lehet kapni jó időt, ha nyárhoz közeli időpont mellett döntünk. Északi fényt októbertől áprilisig láthatunk, így ha szeretnénk a legtöbbet kihozni az utazásból, ezek a hónapok lehetnek a legcsábítóbbak." forrás

Földrajz

  • Izland kb. 3100 kilométerre van Magyarországtól.
  • Izland területe kb. 103 ezer négyzetkilométer, azaz kicsivel nagyobb, mint Magyarország.

Az úti kritikus szükségét látja tisztázni azt, hogy tévedés Izlandot skandináv országnak nevezni. Izland észak-európai állam, és skandináv országnak valójában csak Norvégiát, Dániát és Svédországot lehetne nevezni. Finnország sem skandináv ország, hanem észak-európai. Tény viszont, hogy magyar szóhasználatban Finnországot és Izlandot is skandináv országnak szokták mondani, tulajdonképpen hibásan.

"Izland az Atlanti-óceán északi felén fekszik, mely egyből felvet egy nyilvánvaló kérdést: miért Európa része? Talán azért, mert nincs McDonald’s? Vagy mert a vikingek utaztak ide Európából? A legvalószínűbb az, hogy Izlandot hamarabb fedezték fel, mint Amerikát és így az európai kontinenshez csatolták... Viszont abban biztosak lehetünk, hogy Európa leggyérebben lakott országa, hazánkkal egyenértékű területen alig 300.000 lakos lézeng (emellett azért befigyel 600.000 birka). Persze ez nem is csoda, hiszen a természet hihetetlen módon uralja a szigetet, mindenhol gleccserek, vulkánok és folyók alakítják a tájat.

Erdők sincsenek (kevesebb, mint a teljes terület 1%-a), mert vagy a vulkánkitörés vagy az első telepesek pusztították ki éppen. Talán pont ezek miatt választották az amcsik gyakorlómezőnek a holdra szállás előtt. Még Izland neve is az állandó jégre és hidegre utal azonban egészen enyhe az időjárás – a téli átlaghőmérséklet a fővárosban alig megy 0 fok alá. Ami elég komoly figyelembe véve azt, hogy gyakorlatilag a napot nem látni ilyenkor, mert annyira északon van az ország. Ebből több dolog is következik. Az egyik, hogyha van tél, akkor nyár is. Így nyár közepén ennek pontosan az ellentettje, örök napfény melegíti a szigetet. Többek között ekkor rendezik meg az Arctic Open golf bajnokságot, melyet stílszerűen éjfélkor kezdenek.

A másik dolog, ami a Golf áramlat hatását mutatja, a jegesmedve hiánya. Igen, bármennyire is furcsa: Izlandon nincsenek jegesmedvék. Néha-néha ide vetődik egy-egy Grönlandról leszakadt jégtáblán, de nem szívesen látott vendég és hamar deportálják. Meg kellene cserélni a két hatalmas sziget nevét, és Grönlandot Izlandnak, Izlandot Grönlandnak hívni." forrás


"Izlandnak saját nyelve van, ami az itt élők legfőbb büszkesége, leginkább a norvéghoz lehetne hasonlítani. Gyönyörű nyelv, dallamos és kedves, tele bonyolult nyelvtani szerkezetekkel, kivételekkel és ezeréves szókapcsolatokkal. Fantasztikus, hogy az izlandi – a többi rokon skandináv nyelvvel ellentétben – mennyire tökéletesen volt képes megőrizni eredeti formáját. Ez annak is köszönhető, hogy az ország ezeréves történelme leginkább a világtól való elzártságról és a túlélésért folyó küzdelemről szólt a zord természet ellenében, kevés külső hatással, ami felhígíthatta volna az itteni nyelvet és kultúrát. Mára ez az elszigeteltség is az izlandi nép büszkesége, a rakoncátlan vulkánjaikkal, hőforrásaikkal, gleccsereikkel egyetemben." forrás

Izlandon a sarki róka az egyetlen őshonos emlősállat. Az Izlandon látható rénszarvasok elődjeit a 18. században "importálták" és azok leszármazottai élnek most is. Izlandon több mint 200 vulkán létezik. Az ország áramszükségletének egynyegedtét geotermikus energiából nyerik. Izland világelső az egy főre jutó faültetés tekintetében.

Történelem

Izland legkorábbi lakói ír remeték voltak, akik a 9. század végén a pogány népek érkezése miatt hagyták el a szigetet. 930 táján Izlandon már demokratikus alkotmányt léptettek érvénybe a világ legrégebben működött törvényhozó testületével, az Althing-gal. Izland legrégebbi történelmi eseményeit a 13. században úgynevezett sagakban (mondák) őrizték meg. A 13. században norvég uralom alá került a sziget. A 14. század végén aztán a norvég, svéd, dán királyságok megállapodása (kalmári unió) folyományaképpen Izland dán fennhatóság alá került. 1874-ben az izlandiak saját alkotmányt kaptak és 1918-ban Dánia elismerte teljesen Izland szuverenitását, önállóságát. A második világháború idején, Dánia német megszállásakor a brit majd az amerikai hadsereg Izlandot stratégiai légibázisnak használta. Izland ugyan hivatalosan semleges volt a világháborúban, azért a szövetségesekkel működtek együtt. 1944-nem az izlandiak egy népszavazást követően kinyilvánították Izland köztársasági államformájú függetlenségét. Azaz a norvégokkal, dánokkal és svédekkel szemben nem óhajtottak semmiféle monarchiát. 2010-ben Izlandon betiltották a vetközős klubokat, de nem erkölcsi okokból, hanem ultra feminista felfogás alapján. Izland volt a világon az első ország, ahol nőt választottak meg államfőnek. (Vigdis Finnbogadottirt 1980-ban választották meg, és 1996-ig volt hivatalban. 

Manapság

Egy nemzetközi felmérés szerint Izland a világ negyedik legboldogabb országa. Egy 2016-os európai felmérés szerint: Izlandon cigarettáznak a legkevesebben. Viszont, a lakosság arányában ott élnek a legtöbben súlyfelesleggel.

"Az utakon általában kevés a forgalom, nincsenek aszfaltozva, Izland mégis egy modern skandináv ország, ahol minden működik, és ahol az állam gondoskodik a polgárairól a születéstől a halálig. Nincs munkanélküliség, nincs szegénység, nincs feltűnő gazdagság. Az oktatás mindenkire kiterjed. Az egy főre jutó előállított és eladott könyvek száma vitathatatlanul a legmagasabb a világon. Tovább élnek majdnem mindenkinél. Levegőszennyezés nincs: az egész országban geotermikus a fűtés.

Az ország erőszakmentes: nincs hadsereg, nincsenek fegyverek, nagyon kevés a bűncselekmény. A veszélyes bűnözők kivételével minden rab kimenőt kap az ünnepnapokon; kicsi gyerekek egyedül sétálnak a városban. Az elmúlt ezer évben az izlandi nőknek olyan jogaik voltak, ami máshol elképzelhetetlen volt, például elválhattak és megtarthatták a (közös) vagyon felét. Izland volt az első ország, amelynek női elnöke volt, és az egyetlen, ahol létezik egy tisztán női párt parlamenti képviselettel. Az izlandiak találták föl a parlamentet." forrás


"Ki hallott arról, hogy az izlandiak a gazdasági válság kirobbanása után nem mentették meg az adófizetők pénzéből a három legnagyobb bankjukat, hanem hagyták összeomlani azokat? Aztán forradalom tört ki, lemondatták a bankpárti kormányukat, majd az EMBEREK maguk írták újra az ország alkotmányát, végül bebörtönözték a bankárokat? Ráadásul mindennek következtében az ország gazdasága ma már növekszik, a munkanélküliség pedig csökken?

Ki hallott egyáltalán mostanában Izlandról bármit is? Bizonyára senki. Pedig Izlandban olyan dolgok történtek, amelyek példaként szolgálhatnának minden hitelválságban szenvedő ország számára. Talán ezért is dugta el a globális média az északi országról szóló híreket szerte a világon, mert a végén még követőik akadnának!" forrás


"A reykjavíki rendőröknek annyira semmi dolguk, hogy unalmukban szolgálati selfie-ket posztolnak Instagramra, meg cuki kutyákkal és a reggelijükkel fotózzák egymást a hatóság hivatalos csatornáján. Néha segítenek egy hóban ragadt autón, aztán lenyűgöző tájakon bicikliznek. Ilyen boldog és kiegyensúlyozott rendőröket még biztosan nem látott. Hacsak nem járt már Izlandon." forrás


,, Izland gazdasága elég érdekes és figyelemre méltó. Magasak a fizetések, alacsony a munkanélküliség, a földön a 3. legmagasabb az egy főre jutó GDP, ráadásul 100%ban zöld energiát használnak (geotermikus és vízi erőművekkel). Mindezt úgy, hogy 2008-ban a pénzügyi / államcsőd szélére kerültek. Igaz, hogy nem az állami túlköltekezés miatt következett be, hanem három nagybank csődje miatt, amelyek iszonyatos mennyiségű külföldi betétet gyűjtöttek be és kockázatos dolgokban vettek részt, majd a Lehman Brothers bedőlése miatt szintén csődbe jutottak. Az ő külföldi tartozásaik összege meghaladta az izlandi teljes éves GDP ötszörösét. Az izlandi kormánynak nem volt más választása, mint a külföldi igények megtagadása (csak a saját állampolgárait kártalanította). Igaz, hogy a mai napig vitában állnak néhány országgal, akik euró milliárdokat buktak az izlandi csődön, az izlandiak meg élnek, mint hal a vízben.. Mondjuk papíron elvileg nem ilyen fényes a helyzetük, de az a tény is az ellenkezőjét mutatja, hogy a pénzügyi gondjaik miatt a válság után csatlakozni akartak az EU-hoz és az eurózónához aztán tavaly (mikor jobbra fordult a helyzet) visszavonták a csatlakozási kérelmet…(2016)" forrás

Izlandiak, helyi emberek

  • A sziget lakói fölöttébb demokratikus gondolkodásúak, és társadalmuk kifejezetten az egyenlőségre épül. Ez azért is van, mert csaknem az egész társadalom középosztályból áll, évszázadok óta lényegében arisztokrácia nélkül élnek, legfeljebb a politikai osztály kapja meg a magáért a rossz döntések miatt.
  • Izlandon a nemek közötti egyenlőséget nagyon komolyan veszik, éspedig a valós gyakorlatban, nem a szólamok szintjén.
  • Az izlandiakra jellemző, hogy zárkózottságukból szívesen törnek ki kisebb nagyobb italozással. Ilyenkor aztán megered a nyelvük és nagyon formában vannak.
  • Egy 2013-as nemzetközi felmérés meglepő eredménye szerint a világon az izlandiak és az új-zélandiak a leginkább vendégszerető népek a külföldi turisták irányában.
  • Egy vicc szerint: az izlandiak azért olyan szépek, mert leszármazottai azoknak a legdögösebb nőknek, akiket a vikingek Európa különböző helyeiről kiválogattak és Izlandra hurcoltak magukkal.
  • Felmérések szerint az izlandiak jókora hányada hisz a manók létezésében (de tényleg?). Sokan hiszik azt, hogy a manók sziklás vidékeken élnek, mágikus erővel bírnak és bajt okoznak annak, akik megzavarja őket otthonukban. Ugyanakkor számos felmérés azt erősíti meg, hogy az izlandiak hatalmas többsége (a fiatalok lényegében 100 százaléka) nem hisz a Föld isteni teremtésében.
  • Izlandon a kézilabda a legnépszerűbb sportág. A férfi kézilabda-válogatottjuk a 2008-as olimpián ezüstérmet szerzett. Persze most a foci jelentősége nyilván hatalmasat fog nőni. Egészen elképesztő, amit az izlandi foci elért. 
  • Izlandon az irástudás 99 százalékos (megjegyezzük Magyarországon is ennyi).
  • Izland világelső a kiadott könyvek/fő tekintetében. A könyv a legnépszerűbb karácsonyi ajándék. 
  • A legtöbb izlandinak nincs tényleges családi neve. A családi név funkcióját az tölti be, hogy a keresztnév mellett egy olyan név szerepel, ami a mama vagy a papa keresztnevéből és a toldalékból áll. Jonsson apukája Jon volt.
  • Izland világelső az internet használatban. Az emberek 97 százaléka van online. 

"Az izlandiakra jellemző, hogy a fontosabb döntéseket mindig az utolsó pillanatra halogatják. Egy írójuk szerint ez nem olyan nagy baj, mert ez dinamikusakká, rugalmasakká is teszi őket." (N. S., 2014)

Szeretlek izlandiul: Eg Elska Tig

,, Izlandon az utóbbi húsz évben meglepő mértékben csökkent a kamaszkori dohányzás, alkoholfogyasztás és droghasználat. Húsz évvel ezelőtt az izlandi tinédzserek Európa élvonalába tartoztak az elfogyasztott alkoholmennyiség terén. Míg 1998-ban a tizenöt-tizenhat éves kamaszok 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy berúgott az elmúlt hónapban, addig 2016-ban már csak 5 százalékuk.

Míg anno 17 százalékuk, ma csak 7 százalékuk használt kannabiszt. Régebben 23 százalékuk dohányzott naponta, ma csak 3 százalék teszi ezt.  (2017)" forrás

Turista etikett

  • Az izlandiak szeretik megkérdezni a külföldi látogatókat, hogy tetszik-e nekik az országuk. Ez inkább egy formális, udvariassági jellegű érdeklődés, azaz nem érdemes részletekbe menő választ erőltetni.
  • Az izlandiak nem szoktak saját országukban borravalót adni, tehát ebben a vonatkozásban nyugodtan igazodhatunk hozzájuk. Amúgy persze a szolgáltató helyeken a személyzetnek lehetnek olyan tagjai, akik nem fognak tiltakozni, ha mégis mindenáron borravalót akarunk adni. A szolgáltatások többségénél a szerviz díj benne van az árban.
  • Medencébe bemenetel előtt zuhanyozzunk fürdőruha nélkül, mert náluk ez egy alapvető higiéniai elvárás. Kéretik átmenetileg háttérbe szorítani a szégyenlősséget. Ott ez így természetes.
  • Az izlandiak nem túl kényeskedők, nem fellengzősek, nem ragaszkodnak szigorú illemtanhoz, így náluk az ismeretlenek jelenlétében való böfögés, szellentés, szürcsölés nem nagy probléma. De ezt nem kell bunkóságnak tekinteni, ők egyszerűen természetesek, persze azért nem mennek el extrém végletekbe. Ne tegyünk kellemetlen megjegyzést, ne vágjunk kellemetlen tekintetet, ha valami ilyennel találkozunk.
  • Az izlandiak szeretik és elvárják a pontosságot. Ehhez alkalmazkodjunk.
  • Izlandon a legtermészetesebb, hogy vigyáznak a környezet tisztaságára. A külföldi látogató vegyen róluk példát és semmiképpen se szemeteljen!
  • A fürdőkben, a természetes termálfürdőkben az emberek meztelenül zuhanyoznak még akkor is, ha ez bárki által látható. Ők azt tartják higiénikusnak, hogy ne fürdőruha takarásában tisztálkodjanak, és nem prűdek - nem öncélúan, magamutogatásból - közszemlére tenni pőre testüket. Alkalmazkodjunk az ő szokásaikhoz, legalább ott Izlandon.
  • Betiltották a hereszárítást egy izlandi uszodában

Gasztronómia

  • Izlandon a népszerű specialitások többsége hazai alapanyagokra épül, igaz sajtok és egyéb tejtermékek terén erősen behozatalra szorul. Úgy is, hogy például több mint nyolcvanféle helyi készítésű sajtjuk van. Az izlandiak nagyon sok tejterméket fogyasztanak, van egészségtudatuk bőven. Egyik nagy tejtermék kedvencük: a skyr. Ez joghurtnak néz ki, de valójában nagyon puha sajt.
  • Szinte minden ételükben főszerepet kap a szósz, egyfajta generál szósz. 
  • Nagyon kedveltek a sütemények, pl. egy fahéjas tészta, ami olvasztott csokoládé tündököl. A kenyerek terén a sötét rozskenyereket preferálják.
  • No persze az étkezés élterepe a hal, azon belül is tonhal, lazac, tőkehal, sőt cápahús, és a tenger mindenféle gyümölcsei. A húsok közül dominál a bárány, a kacsa és a rénszarvas. A bárányhúst és a lazacot inkább füstölten szeretik. Az izlandi gasztronómia egzotikus vonulataihoz sorolhatók: a főtt birkafej, a bárány belsőségek, a birkahúsos véres hurka.
  • Az izlandiak többsége imádja a brennivin-t, ami valamiféle burgonyából készült égetett szesz. Kellemes és nem túl erős itóka. Persze a vodka kis kelendő.

"Igaz ugyan, hogy az izlandiak egy csomó mindenben különböznek a többi germán nemzettől (ezt legalábbis minden adandó alkalommal büszkén hangoztatják), de abban nem, hogy az égetett szeszes italok fogyasztása évszázadok óta jelentős szerepet tölt be a gasztro-kultúrájukban. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ott-tartózkodásunk ideje alatt egyetlen részeg embert sem láttam (igaz, az alkoholárakat figyelembe véve ennek az ellenkezője lett volna meglepő), viszont (kizárólag kötelességtudatból) megkóstoltuk a hazai italt. Mai posztunk erről, az izlandi nemzeti spirituszról, a brennivínről szól.

Amikor Izland „korlátozott nyersanyagforrásairól” hallunk vagy olvasunk, mindig gondoljunk arra, hogy ez igaz (és kiemelten igaz volt évszázadokkal ezelőtt) az ételek és italok alapanyagaira is. Az izlandiak nem puszta passzióból ették meg a birkának a bégetését is, s nem azért babráltak hosszasan a mérgező cápahús elásásával ennek ehetővé (?) tétele érdekében, mert szétunatkozták volna az agyukat a hosszú őszi éjszakákon, hanem azért, mert rákényszerültek." forrás


"Most biztosan elég rossz bizonyítványt állítok ki enmagam gasztronómiai tájékozottságáról, de ünnepélyesen be kell vallanom: nem tudom, rendeznek-e olyan vetélkedőt a világon, melynek célja a földkerekség legbüdösebb, legvisszataszítóbb szagú ételének kiválasztása. Mondom, fogalmam sincs, létezik-e ilyen verseny, de egyvalamiben egészen biztos vagyok: a legendás izlandi rothasztott cápahús előselejtezők nélkül ott lenne a döntőben (a durián méltó ellenfeleként), egyik nemzeti büszkeségünk, a pálpusztai pedig megszégyenülten és megalázottan szipogna a sarokban.

Ha Izlandon jársz, négy itteni, exkluzív dolgot feltétlenül meg kell kóstolnod: a perzselt birkafejet, a lundahúst, a bálnasztéket és a rothasztott cápát (helyi nyelven: kæstan hákarl). Mi a madarat kihagytuk (talán majd legközelebb), a másik három megvolt, de azt kell mondanom, hogy egyik sem hagyott olyan mély nyomokat bennünk, mint mai posztunk főszereplője, noha csak előételként volt alkalmunk megkóstolni." forrás


"Ma az izlandiak egyik hagyományos csemegéjéről, a perzselt birkafejről írunk. Többek számára talán sokkoló képek és szövegek következnek, amelyek alkalmasak a köznyugalom megzavarására és riadalomkeltésre. A gyengébb gyomrúak ne étkezés előtt olvassák! Szakértők szerint az izlandi egyike a legfinomabb hússal rendelkező juhoknak. Magyarázatként azt szokták felhozni, hogy az itteni állatokat (amelyek az észak-európai rövid farkú alfajhoz tartoznak, s amelyek az ország elszigeteltsége miatt gyakorlatilag megőrizték az 1200 évvel ezelőtti speciális génállományt) az év jelentős részében rideg tartással tenyésztik, tehát kint legelésznek a lávamezőkön, a víz kristálytiszta, a talaj abszolút vegyszermentes, vagyis minden feltétel adott ahhoz, hogy a húsuk és a gyapjújuk (gyapjuk?) tényleg elsőosztályú legyen." forrás


"Mivel Izlandon állandóan fújt a szél, nem kis erővel, rengeteg energiára volt szükségem, hogy haladni tudjak a városban, vagy a városon kívül eső területeken. Energiát pedig nem egyszerűen az édességek adtak, hanem tulajdonképpen minden. Minden, amit csak vásároltam, olyan zsírtartalommal bírt, amitől más európai országokban, ahol a nők és férfiak állandóan fogyókúráznak, egyszerűen fejre állnának.

Íme néhány példa, hogy mi minden kerül egy bevásárló kosárba egy átlagos bevásárlás során:

Vaj (smjör): nagyon finom sózott vaj, melynek zsírtartalma kb. 20-30 %-os. Olyan tömény, hogy nem csak önmagában eszik ezt a tejterméket, hanem főzéshez is használják.

Sajt (ostur): nagy sajtkedvelő lévén mindig volt a hűtőmben, de lehet nem kellett volna mindig venni, mert szintén elég zsíros sajtokat lehetett csak hozzájutni Izlandon. Egyébként a sajtok sok fajtája megtalálható a boltokban, csak úgy, mint Magyarországon.

Gomolya sajt (kotasaela): itthon már kapható ez a sajtféle, ami nagyon finom, zsíros sajt, kissé túrós állagú, mely kifejezetten fehér kenyérre kenve, nagyon finom.

Skyr: ez egy ősi joghurtfajta. Már a vikingek is készítették. Olyan töménységű, mint a nálunk kapható tejföl, natúr változata legalább olyan édes is. Kétféle méretben létezik. A két decis pohárhoz kiskanalat is csomagolnak, de a fél litereshez már nem. Ez elég nagy baj, mert annyira rászoktam, hogy külön kanállal közlekedtem, hogy útközben megegyek egy nagy dobozzal. Natúr, áfonyás, barackos, epres, körtés, vaníliás, és dinnyés változatban kapható." forrás

Vissza az elejére


Kommentek

Varkonyi Istvan, 2015. 10. 14. 17:15
Koszi az osszeallitast, nagyon hasznos es stilusa sokat dob a tajekoztaton .
A jovo heten indulunk de csak 5napra, fotoznek de thrista csoporttal alkalmazkodni kell, igy napszakokhoz es
Idohoz nem tudom alakitani a termeszetfotot.
Udv
Istvan


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon