ÚTIKRITIKA.HU / Izland

Izland

Időjárás | Földrajz | Történelem | Manapság | Izlandiak | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

.

Izlandi lányok - R. Gyuri fotója

Időjárás és éghajlat

A Golf-áramlat nagymértékben befolyásolja az ország klímáját. A nyarak relatív hűvösek, a telek viszonylag enyhék. A turistáskodás vonatkozásában kalkulálni kell az időjárás szeszélyességére. Orkánerejű szelekre az év bármely időszakában lehet és kell számítani. Sokak szerint Izland tekintetében nem is annyira a hideg a probléma, hanem ezek a kemény szelek. A széllökések akár olyan erejűek is lehetnek, hogy majdnem fellökik az embert. Az egyénileg utazók, és főleg a kempingezők persze jobban ki vannak téve az éghajlat keménységének, mint a csoportosan, autóbusszal körutazó, szállodákban éjszakázó turisták. A 90 kilométer/órás szél nem számít ritkaságnak. Nyáron gyakorlatilag egyáltalán nem nyugszik le a nap. Éjfél és hajnali három között van sötét, de nincs teljes sötétség.

A 10 legsötétebb, pontosabban napsütéses órákban legszegényebb városának listáján második helyezett Reykjavik (1268 óra egy évben).

Izlandra utazva érdemes felkészülni a sziget sajátos éghajlatára, amely a közhiedelemmel ellentétben nem különösebben zord. Az Atlanti-óceán és a Golf-áramlat hatása miatt a tél enyhébb, mint sokan gondolnák, míg a nyári hőmérséklet ritkán emelkedik 15-17 °C fölé. Ideális túrázáshoz, bár az időjárás gyorsan változhat, ezért az esőkabát mindig jól jön. Esernyőre viszont szinte soha nincs szükség: az erős, gyakran viharos szélben aligha lehetne használni.

Mikor érdemes Izlandra utazni?

Bármikor, hiszen a sziget minden évszakban lenyűgöző arcát mutatja. Az időjárás viszont kiszámíthatatlan: a napsütés helyett könnyen előfordulhat, hogy köd, szél és vízszintesen zuhogó eső fogad.

A nyár a legideálisabb időszak, ha felfedeznéd a sziget természeti csodáit. Ilyenkor hosszúak a nappalok, éjfélkor is világos van, és a táj teljes pompájában tündököl. A hőmérséklet kellemesebb, így akár sátorozni is lehet anélkül, hogy az ember jégkockává válna.

A tél mesebeli hangulatot áraszt, különösen a sarki fény játékával, amely zöld és lila színekbe öltözteti az eget. Ugyanakkor a nappalok rendkívül rövidek, december végén alig pár órán át van világos. A szélsőséges időjárás gyakran megbénítja a közlekedést, ezért télen nem a legpraktikusabb az ország bejárása. Ha azonban csak néhány órád vagy napod van egy átszállás során, érdemes felfedezni a karácsonyi díszbe öltözött Reykjavíket, ahol a házak olyanok, mintha mézeskalácsból készültek volna.

A tavasz és az ősz köztes megoldás: ha a nyárhoz közeli időpontot választasz, még kifoghatsz kellemesebb időt. Októbertől áprilisig az északi fény is megfigyelhető, így ezek a hónapok jó választásnak bizonyulhatnak, ha a lehető legtöbbet szeretnéd kihozni az utazásból.

---

Először Reykjavík belvárosában, egy erkélyről sikerült megpillantani a zöldes-kékes fényfüggönyt az égen, mintha csak a kedvünkért jelent volna meg. Másnap éjjel már messzebb autóztunk, egészen a Secret Lagoonig, mert ismét erős, 5-ös intenzitású északi fényt jeleztek – olyat, amely miatt a fővárosban 45 percre lekapcsolták a közvilágítást.

A természetes forró vizes medencéből zárás után "csak" a kristálytiszta, csillagos égboltban gyönyörködhettünk a mínusz tíz fokban – egy olyan élmény, amit, ha lehetőség adódik rá, vétek lenne kihagyni. Hazafelé viszont a sarki fény végre teljes pompájában mutatta meg magát. Csak álltunk és bámultuk, mert ilyenkor az ember egyszerűen képtelen máshová nézni. Van benne valami hipnotikus és túlvilági, így már értem, miért tartották egykor félelmetes és misztikus jelenségnek.

Földrajz

• Izland kb. 3100 kilométerre van Magyarországtól.
• Izland területe kb. 103 ezer négyzetkilométer, azaz kicsivel nagyobb, mint Magyarország.

Az úti kritikus szükségét látja tisztázni azt, hogy tévedés Izlandot skandináv országnak nevezni. Izland észak-európai állam, és skandináv országnak valójában csak Norvégiát, Dániát és Svédországot lehetne nevezni. Finnország sem skandináv ország, hanem észak-európai. Tény viszont, hogy magyar szóhasználatban Finnországot és Izlandot is skandináv országnak szokták mondani, tulajdonképpen hibásan.

Izland az Atlanti-óceán északi részén fekszik, ami felvet egy érdekes kérdést: miért Európa része? Talán mert nincs McDonald’s? Vagy mert a vikingek Európából érkeztek ide? A legvalószínűbb magyarázat, hogy Izlandot jóval Amerika felfedezése előtt ismerték, így egyértelműen az európai világhoz sorolták. Ami biztos, hogy ez Európa legritkábban lakott országa: egy Magyarországgal majdnem megegyező méretű területen alig 380 000 ember él – mellettük pedig mintegy 600 000 birka legel.

A szigetet szinte teljesen a természet uralja, gleccserek, vulkánok és folyók alakítják a tájat. Erdők gyakorlatilag nincsenek, a szárazföld kevesebb mint 1%-át borítják fák – részben a vulkánkitörések, részben az első telepesek miatt. Talán nem véletlen, hogy az amerikaiak Izlandon tesztelték az űrhajósok kiképzését a holdraszállás előtt.

Nevével ellentétben Izland nem egy fagyott pusztaság: a Golf-áramlat enyhítő hatása miatt a fővárosban télen ritkán esik a hőmérséklet 0 fok alá. Figyelembe véve, hogy ilyenkor alig néhány órán át világos, ez egészen meglepő. Nyáron pedig ennek éppen az ellenkezője történik: a nap szinte le sem nyugszik, így ekkor rendezik meg az Arctic Open golfbajnokságot, amelyet éjfélkor indítanak.

A Golf-áramlat egy másik hatása a jegesmedvék teljes hiánya. Bár időnként előfordul, hogy egy-egy példány a grönlandi jégtáblákon elsodródik ide, gyorsan intézkednek az eltávolításáról. Talán ideje lenne felcserélni a két hatalmas sziget nevét: Grönland lehetne Izland, Izland pedig Grönland.

---

Izland saját nyelvvel büszkélkedhet, amely az itt élők identitásának egyik legfontosabb része. A leginkább a norvéghoz hasonlítható izlandi dallamos, különleges hangzású nyelv, tele bonyolult nyelvtani szerkezetekkel, kivételekkel és ezeréves szófordulatokkal. Rendkívüli, hogy az izlandi – a többi skandináv nyelvvel ellentétben – mennyire megőrizte eredeti formáját.

Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az ország történelme hosszú évszázadokon át a világtól való elszigeteltségről és a természet viszontagságaival való küzdelemről szólt. Kevés külső hatás érte, amely megváltoztathatta vagy felhígíthatta volna a nyelvet és a kultúrát. Ez a fajta különállás ma is az izlandi nép egyik büszkesége, akárcsak rakoncátlan vulkánjaik, forró forrásaik és hatalmas gleccsereik.

Izlandon a sarki róka az egyetlen őshonos emlősállat. Az Izlandon látható rénszarvasok elődjeit a 18. században "importálták" és azok leszármazottai élnek most is. Izlandon több mint 200 vulkán létezik. Az ország áramszükségletének egynyegedtét geotermikus energiából nyerik. Izland világelső az egy főre jutó faültetés tekintetében.

Történelem

Izland legkorábbi lakói ír remeték voltak, akik a 9. század végén a pogány népek érkezése miatt hagyták el a szigetet. 930 táján Izlandon már demokratikus alkotmányt léptettek érvénybe a világ legrégebben működött törvényhozó testületével, az Althing-gal. Izland legrégebbi történelmi eseményeit a 13. században úgynevezett sagakban (mondák) őrizték meg. A 13. században norvég uralom alá került a sziget. A 14. század végén aztán a norvég, svéd, dán királyságok megállapodása (kalmári unió) folyományaképpen Izland dán fennhatóság alá került. 1874-ben az izlandiak saját alkotmányt kaptak és 1918-ban Dánia elismerte teljesen Izland szuverenitását, önállóságát. A második világháború idején, Dánia német megszállásakor a brit majd az amerikai hadsereg Izlandot stratégiai légibázisnak használta. Izland ugyan hivatalosan semleges volt a világháborúban, azért a szövetségesekkel működtek együtt. 1944-nem az izlandiak egy népszavazást követően kinyilvánították Izland köztársasági államformájú függetlenségét. Azaz a norvégokkal, dánokkal és svédekkel szemben nem óhajtottak semmiféle monarchiát. 2010-ben Izlandon betiltották a vetközős klubokat, de nem erkölcsi okokból, hanem ultra feminista felfogás alapján. Izland volt a világon az első ország, ahol nőt választottak meg államfőnek. (Vigdis Finnbogadottirt 1980-ban választották meg, és 1996-ig volt hivatalban. 

Manapság

Egy nemzetközi felmérés szerint Izland a világ negyedik legboldogabb országa. Egy 2016-os európai felmérés szerint: Izlandon cigarettáznak a legkevesebben. Viszont, a lakosság arányában ott élnek a legtöbben súlyfelesleggel.

Az egy főre eső villanyfogyasztásban Izland a világelső. 

,, Legnagyobb kincsükre, a vízre nagyon vigyáznak, valamint sokrétűen használják. Gyakorlatilag ingyen villamos energiához jutnak (az ország keleti részén fejlett alumínium ipar, ahová az olcsó villamos energia miatt még Ázsiából is áthajózzák a nyersanyagot feldolgozásra) a geotermikus energia által. Minden kisebb falunak van egy mini erőműve, amely a villamos energia termelést biztosítja. A vidéki tájkép visszatérő eleme a geotermikus erőművekből a magasba emelkedő gőzoszlop. Az izlandiak számos zöldséget és gyümölcsöt megtermesztenek saját maguknak üvegházakban: paradicsom, banán, eper, málna, fűszernövények. Az üvegházakban szinte folyamatosan megvilágítják a növényeket, mivel a napsütéses órák száma igen alacsony. Bár az ország területének 1%-a termőföld, komolyabb behozatalra csak gabonából szorulnak. Gyakorlatilag minden élelmiszer bio, illetve kiemelendő, hogy nem létezik talaj- vagy vízszennyezés. A nagy volumenű halászat ellenére a hal termékek is rendkívül drágák, sajnos. (Sz. Ádám). 

---

Izlandon az utak többsége továbbra sincs leaszfaltozva, és gyakran találkozunk kihalt tájakkal, ahol alig akad forgalom. Mégis egy működő, modern skandináv társadalom képe rajzolódik ki: az állam megbízhatóan gondoskodik polgárairól a születéstől az élet végéig. A munkanélküliség rendkívül alacsony, szociális nyomor gyakorlatilag nem létezik, és feltűnő gazdagság sincs szem előtt. Az oktatás mindenki számára elérhető, az iskolák színvonala magas, a könyvkiadás pedig továbbra is világrekorder: a lakossághoz viszonyítva sehol máshol nem adnak ki és vásárolnak ennyi könyvet. A várható élettartam a világ élvonalába tartozik, és a levegő szinte kristálytiszta – az egész ország geotermikus energiával fűt.

A társadalom erőszakmentes: nincs hadsereg, a fegyvertartás rendkívül korlátozott, és a bűncselekmények száma alacsony. A veszélytelennek ítélt elítéltek ünnepnapokon hazamehetnek, a gyerekek pedig nyugodtan közlekednek egyedül akár a városokban is. Az izlandi nők jogai ezer éve is messze megelőzték Európa többi részét: elválhattak férjüktől, és joguk volt a közös vagyon feléhez. Izland büszkélkedhetett a világ első női köztársasági elnökével, és máig az egyetlen ország, ahol egy kizárólag nőkből álló párt parlamenti képviseletet szerzett. És ne feledjük: a világ első parlamentjének, az Althinginak a bölcsője is ez a sziget.

---

Hallott-e arról, hogy Izland a 2008-as gazdasági válság idején nem az adófizetők pénzéből mentette meg a három legnagyobb bankját, hanem hagyta őket összeomlani? Hogy a lakosság felháborodása olyan erejű volt, hogy kormányt buktatott, forradalmi hangulat söpört végig az országon, és végül maguk az emberek írták újra az alkotmányt? Hogy a legsúlyosabb felelősség terhét viselő bankárokat bíróság elé állították, és néhányukat el is ítélték?

És hogy mindezek után a gazdaság nem zuhant mélybe, hanem épp ellenkezőleg: stabilizálódott, majd növekedésnek indult? A munkanélküliség csökkenni kezdett, az életszínvonal pedig újra emelkedett.

Hallott mostanában bármit is erről a világtól távoli, jeges szigetről? Valószínűleg nem. Izland példája ugyanis kényelmetlen sokaknak. Túl erős üzenetet hordoz: hogy lehet másképp is. Talán épp ezért kerülte el a globális média figyelmét mindaz, ami ott történt – mert az emberek még a végén ihletet merítenének belőle

---

Reykjavíkban a rendőröknek továbbra sincs sok dolguk – legalábbis nem a klasszikus értelemben. Olyannyira nyugodt a közbiztonság, hogy a szolgálati idő egy részét azzal töltik, hogy Instagramra posztolnak: mosolyognak cuki kutyákkal, megörökítik a reggelijüket, egymást fotózzák kávézás vagy biciklizés közben, és mindezt a rendőrség hivatalos csatornáján osztják meg. Időnként kisegítenek egy hóban rekedt autóst, vagy útba igazítanak egy eltévedt turistát, aztán visszapattannak a kerékpárra, és tekernek tovább a gleccserek és lávamezők között.

Ennél kiegyensúlyozottabb, derűsebb rendőröket aligha látni máshol. De ha már járt Izlandon, akkor talán nem is lepődik meg ezen.

---

Izland gazdasága továbbra is különös és tanulságos jelenség. A bérek magasak, a munkanélküliség alacsony, az egy főre jutó GDP pedig 2025-ben is a világ élmezőnyében van – jelenleg a harmadik legmagasabb. Mindezt úgy érték el, hogy teljes mértékben megújuló energiaforrásokra támaszkodnak: az ország áramellátása 100%-ban geotermikus és vízenergia alapú. Ez a gazdasági siker azonban korántsem volt magától értetődő, hiszen 2008-ban Izland a pénzügyi összeomlás szélére sodródott.

Nem az állami túlköltekezés, hanem három nagy magánbank bukása okozta a krízist: ezek a pénzintézetek óriási mennyiségű külföldi betétet vonzottak be, és felelőtlenül, gyakran kockázatos nemzetközi ügyletekben vettek részt. A Lehman Brothers csődje után dominószerűen omlottak össze, és a külföldi tartozásaik összege meghaladta az egész izlandi éves GDP ötszörösét. A kormány kénytelen volt megtagadni a külföldi hitelezők kártalanítását, és kizárólag saját állampolgárait részesítette védelemben.

Ez a lépés nemzetközi vitákat generált, és bár egyes országok a mai napig sérelmezik az elszenvedett veszteségeket, Izland belső stabilitása és életminősége jelentősen javult. Bár papíron a gazdaság nem tűnik tökéletesen kiegyensúlyozottnak, a mindennapi élet színvonala ennek ellentmond. Figyelemre méltó tény, hogy a 2008-as válság után Izland az EU-hoz és az eurózónához való csatlakozást fontolgatta, de amikor a gazdaság magához tért, 2015-ben hivatalosan visszavonták a csatlakozási kérelmet. 2025-ben Izland újra önálló pályán halad – kis országként is bátor és hatékony módon.

---

1998-ban Izland ifjúsága aggasztó állapotban volt. A 15–16 évesek 42%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hónapban legalább egyszer részegre itta magát, 17%-uk kipróbálta a marihuánát, és 23% napi szinten dohányzott. Reykjavík utcáin ittas, sodródó tinédzserek kóboroltak, és nem volt ritka, hogy a nézeteltérések verekedésig fajultak.

A társadalmi reakció azonban nem késett: a kormány és a civil szervezetek nemcsak felismerni, hanem megérteni is akarták a válság gyökereit. Amerikai kutatók bevonásával átfogó helyzetelemzésbe kezdtek. Nem tüneti kezelést kerestek, hanem hosszú távú, mélyreható megelőzési stratégiát.

A politikai döntéshozók határozott lépéseket tettek. Betiltották az alkohol- és dohánytermékek reklámozását, és szigorúan szabályozták ezekhez való hozzáférést: alkoholt csak 20, dohányt csak 18 év felett lehetett vásárolni. A 13–16 évesek számára kijárási tilalmat vezettek be: télen este tíz után, nyáron éjfél után már nem tartózkodhattak közterületen felügyelet nélkül.

Kötelezővé tették, hogy minden iskolában működjön szülői munkaközösség, és országos kampány indult annak hangsúlyozására, hogy a legfontosabb tényező a megelőzésben az aktív, minőségi szülői jelenlét. A központi és helyi önkormányzatok ingyenes, szervezett szabadidős programokat indítottak a fiataloknak: sport, zene, művészet és más kreatív tevékenységek formájában. A cél az volt, hogy minden gyerek megtalálja azt az elfoglaltságot, amely örömet, közösséget és fejlődési lehetőséget kínál számára.

Ehhez konkrét támogatási rendszer is társult: Reykjavíkban a családok gyerekenként havi 35 000 koronát (mai árfolyamon kb. 90 000 forintot) kaptak arra, hogy finanszírozni tudják ezeket a programokat. Az eredmények önmagukért beszéltek: 2016-ra az iskoláskorú fiatalok körében az alkoholt fogyasztók aránya 5%-ra csökkent, a marihuánát kipróbálók aránya 7%-ra esett vissza, a rendszeres dohányosoké pedig mindössze 3%-ra zsugorodott.

2025-re ez a modell sok országban a megelőzés mintapéldájává vált – Izland pedig bebizonyította, hogy egy kis ország is képes rendszerszinten, hatékonyan megváltoztatni a jövő nemzedék életét.

---

Izlandra továbbra is jellemző a kis népesség – alig 390 ezren élnek a szigeten –, és a földrajzi elszigeteltség, különösen a ritkán lakott vidéki területeken. Ez a sajátos társadalmi helyzet vezetett egy olyan problémához, amely elsőre talán komikusnak tűnhet, de valójában nagyon is életszerű: a túl közeli rokoni kapcsolatok kockázata a párválasztásban.

Olyannyira, hogy Izlandon létezik egy mobilalkalmazás, amely kifejezetten arra szolgál, hogy segítsen elkerülni a kellemetlen – vagy éppen kockázatos – meglepetéseket. Az app néhány adat alapján képes azonosítani a felhasználók közötti rokonsági fokot, és figyelmeztet, ha a genetikai közelség aggasztóan magas. Így egy izlandi egyéjszakás kaland előtt már nemcsak nevet, hanem családfát is érdemes egyeztetni.

Ez a furcsaság első hallásra túlzónak tűnhet, de egy apró, zárt közösségben – ahol sok család generációk óta él ugyanott – már nem is annyira nevetséges. Inkább találékony.

Izlandiak, helyi emberek

• A sziget lakói fölöttébb demokratikus gondolkodásúak, és társadalmuk kifejezetten az egyenlőségre épül. Ez azért is van, mert csaknem az egész társadalom középosztályból áll, évszázadok óta lényegében arisztokrácia nélkül élnek, legfeljebb a politikai osztály kapja meg a magáért a rossz döntések miatt.
• Izlandon a nemek közötti egyenlőséget nagyon komolyan veszik, éspedig a valós gyakorlatban, nem a szólamok szintjén.
• Az izlandiakra jellemző, hogy zárkózottságukból szívesen törnek ki kisebb nagyobb italozással. Ilyenkor aztán megered a nyelvük és nagyon formában vannak.
• Egy 2013-as nemzetközi felmérés meglepő eredménye szerint a világon az izlandiak és az új-zélandiak a leginkább vendégszerető népek a külföldi turisták irányában.
• Egy vicc szerint: az izlandiak azért olyan szépek, mert leszármazottai azoknak a legdögösebb nőknek, akiket a vikingek Európa különböző helyeiről kiválogattak és Izlandra hurcoltak magukkal.
• Felmérések szerint az izlandiak jókora hányada hisz a manók létezésében (de tényleg?). Sokan hiszik azt, hogy a manók sziklás vidékeken élnek, mágikus erővel bírnak és bajt okoznak annak, akik megzavarja őket otthonukban. Ugyanakkor számos felmérés azt erősíti meg, hogy az izlandiak hatalmas többsége (a fiatalok lényegében 100 százaléka) nem hisz a Föld isteni teremtésében.
• Izlandon a kézilabda a legnépszerűbb sportág. A férfi kézilabda-válogatottjuk a 2008-as olimpián ezüstérmet szerzett. Persze most a foci jelentősége nyilván hatalmasat fog nőni. Egészen elképesztő, amit az izlandi foci elért. 
• Izlandon az irástudás 99 százalékos (megjegyezzük Magyarországon is ennyi).
• Izland világelső a kiadott könyvek/fő tekintetében. A könyv a legnépszerűbb karácsonyi ajándék. 
• A legtöbb izlandinak nincs tényleges családi neve. A családi név funkcióját az tölti be, hogy a keresztnév mellett egy olyan név szerepel, ami a mama vagy a papa keresztnevéből és a toldalékból áll. Jonsson apukája Jon volt.
• Izland világelső az internet használatban. Az emberek 97 százaléka van online. 

Az izlandiakra jellemző, hogy a fontos döntéseket hajlamosak az utolsó pillanatra hagyni. Egy helyi író szerint azonban ez nem feltétlenül hátrány, hiszen éppen ez teszi őket dinamikussá és alkalmazkodóképessé.

Az elmúlt évtizedekben Izlandon jelentősen visszaszorult a kamaszkori dohányzás, alkoholfogyasztás és droghasználat. Míg a ’90-es évek végén az izlandi tinédzserek Európa élvonalába tartoztak az alkoholfogyasztás terén, mára teljesen más a helyzet. 1998-ban a 15-16 éves fiatalok 42 százaléka vallotta, hogy az elmúlt hónapban részeg volt, 2016-ra ez az arány mindössze 5 százalékra csökkent.

Hasonló tendencia figyelhető meg a kannabiszhasználatnál is: míg korábban 17 százalékuk próbálta ki, ma csupán 7 százalék. A dohányzás még látványosabb visszaesést mutat, hiszen a napi szinten cigarettázó fiatalok aránya 23-ról 3 százalékra esett vissza. Az izlandi fiatalok életmódjában bekövetkezett változások mögött átfogó prevenciós programok és szigorúbb szabályozások állnak.

---

Az izlandiak számára a dán és a norvég nyelv megértése némi nehézséget okozhat, mivel az izlandi nyelv és a többi skandináv nyelv (dán, norvég, svéd) közötti különbségek jelentősek. Az izlandi nyelv az óészaki nyelvhez közelebb áll, és kevésbé modernizálódott, míg a dán, norvég és svéd nyelvek jelentősebb változásokon mentek keresztül az évszázadok során.

Ennek ellenére az izlandiak sokan tanulnak dánul vagy más skandináv nyelveken az iskolában, ami segíti őket abban, hogy megértsék ezeket a nyelveket. A norvég és a dán nyelv közötti különbségek kisebbek, így a norvégok és a dánok viszonylag könnyen megértik egymást, és a svédekkel is hasonló a helyzet. Az izlandiak számára azonban a skandináv nyelvek megértése némi tanulást és gyakorlást igényel.

Az írott nyelv megértése valamivel könnyebb lehet az izlandiak számára, különösen a dán esetében, mivel a dán nyelv történelmileg jelentős hatással volt Izlandra. Összességében az izlandiak számára a skandináv nyelvek megértése lehetséges, de nem automatikus, és némi erőfeszítést igényel.

---

Turista etikett

• Az izlandiak szeretik megkérdezni a külföldi látogatókat, hogy tetszik-e nekik az országuk. Ez inkább egy formális, udvariassági jellegű érdeklődés, azaz nem érdemes részletekbe menő választ erőltetni.
• Az izlandiak nem szoktak saját országukban borravalót adni, tehát ebben a vonatkozásban nyugodtan igazodhatunk hozzájuk. Amúgy persze a szolgáltató helyeken a személyzetnek lehetnek olyan tagjai, akik nem fognak tiltakozni, ha mégis mindenáron borravalót akarunk adni. A szolgáltatások többségénél a szerviz díj benne van az árban.
• Medencébe bemenetel előtt zuhanyozzunk fürdőruha nélkül, mert náluk ez egy alapvető higiéniai elvárás. Kéretik átmenetileg háttérbe szorítani a szégyenlősséget. Ott ez így természetes.
• Az izlandiak nem túl kényeskedők, nem fellengzősek, nem ragaszkodnak szigorú illemtanhoz, így náluk az ismeretlenek jelenlétében való böfögés, szellentés, szürcsölés nem nagy probléma. De ezt nem kell bunkóságnak tekinteni, ők egyszerűen természetesek, persze azért nem mennek el extrém végletekbe. Ne tegyünk kellemetlen megjegyzést, ne vágjunk kellemetlen tekintetet, ha valami ilyennel találkozunk.
• Az izlandiak szeretik és elvárják a pontosságot. Ehhez alkalmazkodjunk.
• Izlandon a legtermészetesebb, hogy vigyáznak a környezet tisztaságára. A külföldi látogató vegyen róluk példát és semmiképpen se szemeteljen!
• A fürdőkben, a természetes termálfürdőkben az emberek meztelenül zuhanyoznak még akkor is, ha ez bárki által látható. Ők azt tartják higiénikusnak, hogy ne fürdőruha takarásában tisztálkodjanak, és nem prűdek - nem öncélúan, magamutogatásból - közszemlére tenni pőre testüket. Alkalmazkodjunk az ő szokásaikhoz, legalább ott Izlandon.
• Betiltották a hereszárítást egy izlandi uszodában

Gasztronómia

• Izlandon a népszerű specialitások többsége hazai alapanyagokra épül, igaz sajtok és egyéb tejtermékek terén erősen behozatalra szorul. Úgy is, hogy például több mint nyolcvanféle helyi készítésű sajtjuk van. Az izlandiak nagyon sok tejterméket fogyasztanak, van egészségtudatuk bőven. Egyik nagy tejtermék kedvencük: a skyr. Ez joghurtnak néz ki, de valójában nagyon puha sajt.
• Szinte minden ételükben főszerepet kap a szósz, egyfajta generál szósz. 
• Nagyon kedveltek a sütemények, pl. egy fahéjas tészta, ami olvasztott csokoládé tündököl. A kenyerek terén a sötét rozskenyereket preferálják.
• No persze az étkezés élterepe a hal, azon belül is tonhal, lazac, tőkehal, sőt cápahús, és a tenger mindenféle gyümölcsei. A húsok közül dominál a bárány, a kacsa és a rénszarvas. A bárányhúst és a lazacot inkább füstölten szeretik. Az izlandi gasztronómia egzotikus vonulataihoz sorolhatók: a főtt birkafej, a bárány belsőségek, a birkahúsos véres hurka.
• Az izlandiak többsége imádja a brennivin-t, ami valamiféle burgonyából készült égetett szesz. Kellemes és nem túl erős itóka. Persze a vodka kis kelendő.

Bár az izlandiak sok mindenben különböznek a többi germán néptől – amit egyébként előszeretettel hangoztatnak is –, az égetett szeszes italok fogyasztása náluk is évszázadok óta fontos szerepet játszik a gasztronómiai kultúrában. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ott-tartózkodásunk alatt egyetlen részeg embert sem láttunk (ami az alkoholárakat tekintve nem is csoda), viszont – kizárólag kutatási célzattal – megkóstoltuk Izland nemzeti italát, a brennivínt.

Amikor Izland „korlátozott nyersanyagforrásairól” esik szó, érdemes észben tartani, hogy ez az ételek és italok alapanyagaira is különösen igaz – és a múltban még inkább így volt. Az izlandiak nem kedvtelésből fogyasztották a birka szinte minden részét, és nem unalmukban kísérleteztek a mérgező cápahús elásásával, hogy ehetővé tegyék. Egyszerűen arról volt szó, hogy a zord körülmények között muszáj volt minden elérhető forrást a lehető legjobban kihasználni.

---

Ma az izlandiak egyik hagyományos ételkülönlegességéről, a perzselt birkafejről lesz szó. A következő sorok és képek egyesek számára felkavaróak lehetnek, így a gyengébb gyomrúaknak nem ajánlott étkezés előtt olvasni.

Szakértők szerint az izlandi juhok húsa a legfinomabbak közé tartozik. Ennek oka, hogy az ország elszigeteltsége miatt az itteni állatok – amelyek az észak-európai rövid farkú juhok alfajába tartoznak – máig megőrizték több mint ezeréves génállományukat. Az izlandi birkákat az év nagy részében szabadon tartják, a lávamezőkön legelnek, kristálytiszta vizet isznak, és egy teljesen vegyszermentes környezetben élnek. Mindezek együtt biztosítják, hogy húsuk és gyapjújuk valóban kiváló minőségű legyen.

---

Be kell vallanom, hogy gasztronómiai tájékozottságom ezzel a kijelentéssel nem épp a legjobb bizonyítványt állítja ki rólam, de fogalmam sincs, létezik-e olyan verseny, amelyben a világ legbüdösebb, legvisszataszítóbb szagú ételét keresik. Ha van is ilyen, egy dologban biztos vagyok: a hírhedt izlandi rothasztott cápahús, a kæstan hákarl, előselejtező nélkül bejutna a döntőbe – méltó ellenfeleként a duriánnak. Eközben a mi pálpusztai sajtunk valószínűleg megszégyenülten húzódna félre.

Ha Izlandon jársz, négy helyi különlegességet mindenképp érdemes megkóstolni: a perzselt birkafejet, a lundahúst, a bálnasteaket és persze a rothasztott cápát. Mi a lundát kihagytuk – talán majd legközelebb –, de a másik három kipipálva. Ezek közül egyik sem hagyott olyan maradandó nyomot, mint mai történetünk főszereplője, noha csak előételként kóstoltuk meg.

---

Mivel Izlandon szinte állandóan fúj a szél – nem is kis erővel –, rengeteg energiára volt szükségem ahhoz, hogy haladni tudjak akár a városban, akár a vidéki területeken. Az energiát pedig nem csupán az édességek adták, hanem gyakorlatilag minden, amit megvettem. Az izlandi élelmiszerek zsírtartalma ugyanis meglehetősen magas – annyira, hogy más európai országokban, ahol az emberek folyamatosan fogyókúráznak, valószínűleg sokan megbotránkoznának rajta.

Íme néhány olyan alapélelmiszer, ami egy átlagos izlandi bevásárlás során a kosárba kerülhet:

Vaj (smjör): Kiváló minőségű, sózott vaj, amelynek zsírtartalma elérheti a 20-30 százalékot. Olyan tömény és ízes, hogy nemcsak kenyérre kenve fogyasztják, hanem főzéshez is széles körben használják.

Sajt (ostur): Mivel nagy sajtkedvelő vagyok, a hűtőmben mindig volt belőle, bár utólag lehet, hogy nem kellett volna ennyit vásárolni – az izlandi sajtok ugyanis meglehetősen zsírosak. Az üzletekben számos fajta kapható, akárcsak Magyarországon.

Gomolya sajt (kotasæla): Ez a zsíros, kissé túrós állagú sajt itthon is egyre elérhetőbb. Kifejezetten finom, főleg friss fehér kenyérre kenve.

Skyr: Ez az ősi tejtermék már a vikingek idejében is létezett. Állaga olyan sűrű, mint a nálunk kapható tejföl, natúr változata pedig legalább olyan édes is. Kétféle kiszerelésben árulják: a 200 ml-es pohárhoz kiskanalat is csomagolnak, de az 500 ml-eshez már nem – ami különösen bosszantó, ha az ember annyira rászokik rá, hogy mindig tart magánál egy kanalat, hogy útközben is ehesse. Ízesített változatai között megtalálható az áfonyás, barackos, epres, körtés, vaníliás és dinnyés is.

Fotóegyveleg

R. Gyuri fotói

Vissza az elejére

Kommentek