ÚTIKRITIKA.HU / Izland

Izland

Általános tanácsok | Reykjavík | Arany Háromszög | Dél-Izland természeti szépségei | Kék Lagúna | Húsavik-i bálnanézés |További beszámolók| Fotóegyveleg

Általános tanácsok

Látványosságok:
Mindenhol vannak jól járható pallók, de sok helyen kell lépcsőzni is. Sok hely bottal is járható, de van pár, ahová járási nehézséggel nem lehet feljutni.
Büfék, éttermek, wc, ajándékbolt minden turistás helyen van.

Általában 2 óránként volt p. szünetre mód, ami nagyon kényelmes. Néhol lehetett volna egy picit több idő, a Pingvellir parkra kellene plusz 20-30 perc, ott kevés volt az idő, nem lehetett végigérni annyi idő alatt, mint ami nekünk volt. Skogafoss: ha be akarjuk vinni az embereket sütizni is, akkor itt sem elég az idő, mert kb 300 lépcső van vízesés tetejére. (perika, 2023)

---

Izlandi utazás tervezésekor érdemes már az elején tisztázni: vagy pár napos körútban, vagy legalább másfél hetes, nyári kalandban gondolkodjunk. Utóbbi főként júliusban és augusztusban ajánlott, amikor a sziget belső, magasabban fekvő területei is elérhetők – az oda vezető utak többsége ugyanis csak a nyári hónapokban járható. Egy rövidebb, néhány napos utazással az év bármely szakában felfedezhetjük Reykjavík környékének híres látnivalóit, de ha valóban be szeretnénk járni az egész szigetet, legalább két-három hétre van szükség.

A híres 1-es főút – a Ring Road – körbeöleli az egész szigetet, és egész évben járható. Hossza mintegy 1200 kilométer, tehát nem érdemes csak végigszáguldani rajta. Ha már ilyen messzire utazunk, ne sajnáljuk az időt: álljunk meg gyakran, engedjük, hogy magával ragadjon a táj, és ne csak átszáguldjunk a csodák felett – Izland erre nem alkalmas.

Akár csak egy pár napos délnyugati ízelítőre, akár hosszabb útra érkezünk, az egyik legfontosabb praktikus tanács: a megérkezés után rögtön vásároljunk be, lehetőleg még a reptéren. Mivel Izland nem tagja az Európai Uniónak, az érkezők is jogosultak a duty-free vásárlásra, és sok alapvető élelmiszer – furcsamód – itt olcsóbb, mint a legolcsóbb helyi diszkontláncok boltjaiban.

Az indulás előtt két alapvető kérdést kell eldöntenünk: a szállást és a közlekedést. Mindkettő drágább, mint amit akár Magyarországon, akár Nyugat-Európában megszoktunk, ezért nem árt előre, alaposan körülnézni. A közlekedésre három fő lehetőség kínálkozik: autóbérlés, tömegközlekedés vagy szervezett túrák. Tapasztalatok szerint, ha egy autót legalább négy-öt fő megtölt, akkor a bérlés már gazdaságosabb, mint más opciók. Több megbízható helyi kölcsönző is működik, gyakran kedvezőbb áron, mint a nagy nemzetközi láncok.

A buszos közlekedés is jól szervezett, de drága – olyannyira, hogy már egy reptéri transzfer is komoly tétel, és ha például öten utaznak, jobban járnak, ha inkább egy nappal hosszabb időre bérelnek autót, és ezzel fedezik le az első utat is. Izland nemcsak különleges, de tudatos tervezést is igényel – cserébe azonban felejthetetlen élményt ad.

---

Egy Magyarország méretű szigeten alig 390 000 ember él – és ez a ritka népsűrűség meghatározza Izland hangulatát is. A sziget hatalmas részei ma is csak időszakosan látogathatók, különösen a belső, zordabb vidékek, amelyek nyáron nyílnak meg a hegymászók, gleccsertúrázók és a vad, érintetlen természet szerelmesei előtt. Nem véletlen, hogy a túraszervezés önálló iparággá nőtte ki magát: számtalan iroda kínál szinte ugyanazokat az útvonalakat és élményeket.

A legtöbb túra könnyedén lefoglalható online, akár napokra előre, akár utolsó pillanatban. A kínálat kimeríthetetlen: a pár órás autós kiruccanástól kezdve a többnapos gleccserátkelésig minden elérhető – persze az árak sem éppen barátságosak. 2025-ben a szervezett programok többsége 10–25 000 ISK/fő között mozog (kb. 26–65 000 forint), a hosszabb vagy extrémebb túrák pedig ennél is többe kerülnek.

Mi például egy esti Golden Circle túrát foglaltunk az Icelandic Excursion nevű cégen keresztül – ez Izland egyik legnépszerűbb túraútvonala, amely a Þingvellir nemzeti parkot, a Gullfoss vízesést és a híres gejzíreket érinti. A program ára 2025-ben fejenként 10 900 ISK volt (kb. 28 000 forint), de hasonló ajánlatot sok más szolgáltatónál is találni. Az élmény viszont vitathatatlanul megéri – ha már eljutunk Izlandra, érdemes belekóstolni a vezetett túrák világába is.

---

Május végén jártunk Izlandon, de az estéket így is csípős hideg kísérte – gyakran fagypont közelébe süllyedt a hőmérséklet. Nappal sem ártott egy melegebb pulóver, a nyár pedig még júliusban sem garantál 15 fok fölötti meleget. Az időjárás kiszámíthatatlan és gyakran szeles, a napsütés pedig sosem tart sokáig.

Az árak még nyugat-európai viszonylatban is magasak: a turisztikai szolgáltatások és az alkohol különösen drága, sokszor duplájába kerülnek, mint például Németországban vagy Franciaországban. Minden tekintetben más világ, mint amit Európában megszoktunk – olyan, mintha egy távoli, ismeretlen bolygóra csöppenne az ember.

A sziget ritkán lakott, települései aprók, a „városi élet” pedig alig értelmezhető fogalom. Itt nem lehet hosszasan kávézgatni egy nyüzsgő belvárosban vagy shoppingolni órákon át. Ha valaki ilyen élményekre vágyik, Izland nem neki való. Ez az ország a természeté, a magányé, a szélfútta tájaké.

A közlekedést érdemes már utazás előtt megtervezni, mert a sziget tömegközlekedése leginkább csak elméletben létezik. Az a néhány busz, ami jár, kiszámíthatatlanul közlekedik, és nehéz rugalmasan alkalmazkodni hozzájuk. Az autóbérlés viszont drága – de gyakran az egyetlen életszerű megoldás.

Izland mindemellett a világ egyik legzöldebb országa: az energiatermelés 2025-ben már meghaladja a 75%-os arányt megújuló forrásból, főként geotermikus és vízerőművek működtetésével. Ez az elszigetelt kis szigetállam ékes példája annak, hogyan lehet modern életet élni természettel összhangban – még ha az időjárás néha zord is hozzá.

---

Reykjavíkban, a Hlemmur központi csomópontnál szálltunk fel a 19-es buszra, amelynek végállomása Nauthólsvík – az izlandi óceáni fürdőzés különös helyszíne. Első pillantásra klasszikus tengerpartnak tűnik: homokos part, napozó emberek, vízparti hangulat. Csakhogy itt a strandolók vastag pulóverben heverésznek, és sokan be sem merészkednek a vízbe – inkább a napfény ritka, hűvös sugarait élvezik a szárazon.

Akadnak azonban bátrabbak is, akik nekiveselkednek: gyorsan bemennek az óceánba, majd annál gyorsabban ki is jönnek, hogy aztán a parton működő meleg vizes jakuzziban melegedjenek fel. Maga az óceán vize itt – izlandi viszonyokhoz képest – nem jéghideg. A strand egyik öblét elkerítették, és egy közeli geotermikus forrásból származó meleg vízzel folyamatosan fűtik. A hőmérséklet persze így sem kúszik 25–27 Celsius fok fölé, de azért kellemesebb, mint a nyílt tenger.

És bár trópusi élményre ne számítsunk, egy ilyen csobbanás után joggal mondhatjuk: tényleg úsztunk egyet az Atlanti-óceánban – izlandi módra.

---

Mennyi időre menjek Izlandra? – örök kérdés. A válasz pedig az, hogy akár hónapokat is el lehetne tölteni a sziget felfedezésével, anélkül hogy elfogyna a látnivaló. A valóság azonban más: legtöbbünk ideje és pénztárcája legfeljebb egy-két hetet enged. De ez alatt is bőven beleférnek a legfontosabb élmények.

Az 1-es főút, amely körbevezet a sziget partvidékén, akár négy nap alatt is teljesíthető – de kérdés, miért akarnánk végigrohanni egy olyan helyen, ahol bármelyik domb mögül előbukkanhat egy eldugott vízesés, egy gőzölgő természetes medence vagy egy holdbéli táj? A jó ritmushoz legalább tíz nap, de inkább két hét kell, főleg, ha nemcsak látni, hanem megélni is akarjuk a tájat.

Reykjavík vibráló, különc város, tele múzeumokkal, galériákkal és egyedi hangulatú bárokkal. De a városi látnivalók két nap alatt felfedezhetők, így ha szorít az idő, érdemes inkább a természetbe indulni – mert az igazi Izland kint kezdődik, a városon túl.

Egy dolog viszont biztos: akármennyi időre is jössz, már hazafelé, a repülőn ülve azon fogsz gondolkodni, mikor tudsz újra visszatérni. Mert Izland nem ereszt – csak csábít tovább.

---

Amikor a társaság egy része elment a bálnalesre, a többi érdeklődőnek a szintén helyben fizetett 75 EUR-ért szerveztek egy félnapos buszos kirándulást, ennek keretében látogattuk meg az említett két vízesést, vagyis aki bálnalesre ment, az lemaradt róla.

Sokszor kérdezik az utasok, hogy mennyi pénzt vigyek még magammal? Izlandon az árak rohamosan emelkednek (a sok amerikai turista hatására is), ezért még Svájcnál is meredekebbek a költségek.
Hűtőmágnes/kulcstartó: 1200–1800 korona (kb. 3300–5000 Ft)
Képeslap: 200–400 korona (kb. 550–1100 Ft)
Ajándékbögrék: 1800–2600 korona
Pólók: 4000–6000 korona

Belépőjegyet csak a Kék Lagúnába kell fizetni (2025-ben az alapár 70–95 EUR között mozog, a szezontól és a napszaktól függően), illetve a sajátságos Pénisz Múzeumba Reykjavíkban (ez az egyetlen hely, ahol továbbra is csak készpénzzel lehet fizetni, a belépő 2025-ben 2200 korona vagy kb. 16 EUR). A többi látnivaló természeti, és továbbra is ingyenes.

(Szila) 

Reykjavík

Az izlandi fővárosról külön oldalon írunk - itt: https://utikritika.hu/izland/reykjavik

Arany Háromszög

"Egynapos kirándulásra fel lehet fűzni egy északi irányú túrát is, itt több vízesés, kirándulóhely és hihetetlen látvány vár. A terv az volt, hogy a lehető legészakabbra megyünk, Reykholt felé, vízesést nézni, majd Borgarnes kikötőjét útba ejtve csorgunk vissza délre. Még odafelé menet az ország legnagyobb, 198 méter magas vízesésének megtekintése is szóba jött - volna. A részletesen kidolgozott útvonalba sajnos nem volt belekalkulálva, hogy a Glymurhoz több kilométert kell gyalogolni az erdőben - a látnivalók általában az útról könnyen megközelíthetők, és az útikönyvekben sem szerepelt, hogy ez kivétel. Megfelelő ruházat, felszerelés és idő hiányában ez a program kimaradt, de már az odaút miatt megérte a kitérő: a Hvalfjördur fjord csücskéből nyílik ugyanis az út a vízeséshez, ami 30 kilométeres kitérőt jelent ahhoz képest, ha a fjordot levágva alagúton mentünk volna. A látvány nehezen leírható: balra a tenger, jobbra a hegyek, néhol zuzmós, néhol bazalt köves monumentalizmus, szinte minden kanyarban meg lehetett volna állni, csak a gyönyörködés kedvéért. A Barnafoss nevű, magyar olvasók számára vicces nevű, valójában tragikus történetre utaló vízesés sem okozott csalódást: a sziklatömbök réseiből tör ki ezernyi ponton a víz, hogy a szűk folyómeder mellett más utat is találjon. A vízesés neve - Gyerekek vízesése - arra utal, hogy itt két helyi kisgyermek veszítette életét, míg a szüleik misén voltak a városban." forrás

Dél-Izland természeti szépségei

Seljalandfoss

A Seljalandsfoss Izland egyik legismertebb és legelbűvölőbb vízesése, ahol a táj szépsége és a természeti forma eleganciája különleges harmóniát alkot. A „foss” izlandi szó maga is vízesést jelent – s valóban úgy ejtik, ahogy írják. A víz egy széles, lapátszerű bazaltszirt pereméről zuhan alá, körülbelül negyven méter magasból, majd egy sekély patakban porlad szét apró permetcseppekké. Ha éppen kisüt a nap – ami ezen a vidéken ritka, de annál ajándékosabb pillanat –, a permeten átszűrődő fény szivárványt rajzol a vízfüggöny mögé.

A Seljalandsfoss különlegessége, hogy a látogatók biztonságosan besétálhatnak a zuhatag mögé, így belülről, a víz fátylán át figyelhetik a tájat, és különleges fotókat készíthetnek. A vízesések eleve sajátos érzelmi hatással bírnak – van bennük valami ősi, elementáris, mintha az idő súlyát is magukban hordoznák. A Seljalandsfoss azonban nem a nyers erővel hat, hanem könnyed, kristálytiszta zuhatagként ejt ámulatba: inkább felemel, mint letaglóz.

Ahogy ott állunk mögötte, a víz zúgása valahogy nem harsány, hanem szelíd, mintha mesélne – talán a föld mélyének történeteit. És közben emlékeztet arra, mennyire aprók vagyunk a természet óriási színpadán – de mennyire szerencsések, hogy részesei lehetünk egy ilyen jelenetnek.

---

,, Volt olyan vízesés (Seljandsfoss), ahol elméletileg körbe lehet sétálni mögötte, de mivel az egészre volt összesen 20 perc, így csak az igazán „elvetemültek” vállalkoztak rá." (Szila)

---

A déli partvidéki túrán is a Grayline Iceland szervezésében vettünk részt, mivel az áruk még 2025-ben is az egyik legkedvezőbb volt a piacon: az út fejenként 94 euróba került, ami jelentősen alulmúlta a konkurens ajánlatokat. Ez a program már öt fő megállót tartalmazott: a Skógafoss vízesést, Vík falucskát, a híres fekete homokos tengerpartot, a Sólheimajökull gleccsert, valamint a Seljalandsfoss vízesést.

Az idegenvezetőnk kissé furcsa akcentussal beszélt angolul, így néha nehezen lehetett követni, amit mondott, nagyon oda kellett figyelni – de mindezt leszámítva remekül végezte a dolgát. Ráadásul ez a túra még jobban tetszett, mint a Golden Circle, pedig az sem volt semmi.

A legemlékezetesebb állomás számomra a fekete homokos tengerpart volt, hivatalos nevén Black Sand Beach. Mire odaértünk, esett az eső és fújt a szél, de ez sem tántorított el attól, hogy elinduljunk felfedezni a partot, miközben a csoport nagy része inkább az ebéd mellett döntött. A hangulat egészen különleges volt: hatalmas hullámok, sötét kavicsos part, valami nyers, vad szépség. Egy figyelmeztető tábla is állt a bejáratnál, amely a „sneaker waves”, vagyis a „settenkedő hullámok” veszélyére hívta fel a figyelmet. Ezek kiszámíthatatlanul, hirtelen jönnek, és akár embereket is magukkal ragadhatnak – két korábbi tragikus eset is fel volt tüntetve a táblán.

A nap fénypontja számomra mégis a Seljalandsfoss volt. A vízesés mögé be lehetett sétálni, és a függöny mögül egészen egyedi fotókat lehetett készíteni. Ráadásul, mintha csak jutalom lett volna: pár másodpercre kisütött a nap, és sikerült elkapnom egy apró szivárványfoszlányt a lencsével. Esőköpeny ugyan volt nálam, de nem volt kedvem felvenni – így persze egy kicsit eláztam, de szerencsére vízálló kabátban voltam, úgyhogy semmi komoly.

2025-ben is bátran ajánlom ezt az útvonalat: változatos, látványos, és minden állomása más hangulatot ad hozzá az izlandi élményhez.

Kék Lagúna

Nagyon fontos: jóval az utazás előtt előre meg kell venni a belépőjegyet, mert elképesztően felkapott turista program és gyakran telt ház miatt már nem tud bemenni a helyben improvizáló egyéni utazó. Vagy online kell próbálkozni, vagy a Vista két, Izland témájában tapasztalt utazási tanácsadójához kell fordulni: szilvia.marky@vista.hu vagy krisztina.szentey@vista.hu.

Bármelyik izlandi túranap tökéletesen zárható egy fürdéssel a Kék Lagúnában, amely egy hatalmas lávamező közepén terül el, természetellenesen kék vizével és gőzölgő medencéivel. Bár sokan önálló programként is meglátogatják, a fürdő elhelyezkedése miatt leggyakrabban a reptérre menet vagy onnan érkezve ejtik útba – hiszen közvetlenül a Keflavík repülőtér és Reykjavík között fekszik.

A reptéri transzfert biztosító cégek 2025-ben is kínálnak olyan opciót, amely során a vendégeket a szállásról reggel felveszik, a csomagjaikat megőrzik a Kék Lagúna csomagmegőrzőjében, ők pedig egy előre lefoglalt idősávban fürödhetnek, mielőtt a transzferbusz a repülőtérre viszi őket.

A víz színe valóban lenyűgöző: tejszerű, világoskék árnyalatban világít a sötétszürke lávakövek között. A nyilvános fürdőrész mellett zárt, természetvédelmi okból nem látogatható tavacskák is gőzölögnek a háttérben. A fürdő vize mesterségesen melegített, de természetes eredetű: a geotermikus erőműből kifelé vezető hőenergiával fűtik a közeli házakat, azután a maradék forró vizet a lagúnába vezetik.

A medencék szabálytalan alakúak, sziklák közé simulva terülnek el, és minden megtalálható körülöttük, amire csak egy hűvös égövi wellnessben vágyhatunk: zárt pihenőterasz, lávakőbe vájt szauna, gőzkabin, finn szauna, forró vizes zuhanymasszázs és természetesen masszázsszolgáltatás VIP vendégeknek. Mindez nyáron is indokolt, hiszen a nappali hőmérséklet ritkán haladja meg a 15 °C-ot.

A fürdő szélén kis dobozokban fehér, ásványi anyagokban gazdag iszap várja a vendégeket, amelyet a bőrre kenve fejthet ki jótékony hatást – állítólag még pikkelysömör ellen is hatásos. A legtöbben azonban inkább poénból, mosolyogva kenegetik vele az arcukat – különösen a harmincas férfiak. A legnagyobb sikernek viszont kétségtelenül a medence közepén működő vízi bár örvend: a pultos egy betonkockában állva szolgálja ki a fürdőzőket jól behűtött sörrel és más italokkal, így a wellness és a laza szórakozás élménye sajátos módon fonódik össze.

A lagúna közepén egy mesterséges forráspont is bugyog – innen ömlik a forró víz a sziklákra, látványos, sistergő sugárban. A forrást biztonsági okokból körbekerítették, és zárás után elzárják, de napközben a párás levegőben szinte színházi díszletként működik. Mindez együtt a Kék Lagúnát nemcsak Izland, hanem talán a világ egyik legkülönlegesebb fürdőhelyévé teszi.

P. Erika fotója

A Kék Lagúna nem más, mint egy télen-nyáron kb. 38–40 °C-os, geotermikus energiával fűtött tó, amely festői lávamezők között fekszik, mindössze félórányira a keflavíki repülőtértől. A víz színe szinte világít a sötét sziklák között, a fürdő pedig egész évben működik – hóesésben különösen varázslatos élmény.

Ha egyénileg látogatunk el ide, 2025-ben a legolcsóbb felnőtt belépőjegy ára 69 eurónál (kb. 27.500 forintnál) kezdődik, de ez szezononként, napszakonként és az igényelt szolgáltatásoktól függően jóval magasabb is lehet. Bár elsőre drágának tűnhet, a jeggyel akár egész nap bent tartózkodhatunk, használhatjuk a kültéri termálmedencét, a gőzkabint, szaunát, és kipróbálhatjuk a híres szilikás iszapot is.

Ha nem autóval, hanem szervezett túra keretében indulunk Reykjavíkból, 2025-ben egy ilyen félnapos program ára 12.500–14.000 ISK között mozog, vagyis kb. 85–95 eurót (kb. 34.000–38.000 Ft) kell fizetnünk. Ez az ár már tartalmazza az oda-vissza transzfert is, ami körülbelül 100 kilométeres távot jelent, így összességében ez még mindig kedvezőbb, mint külön bérelt autóval vagy taxival utazni. A buszos megoldás ráadásul kényelmes és stresszmentes.

Akár az érkezés napján, akár indulás előtt látogatjuk meg, a Kék Lagúna méltó zárása vagy kezdete egy izlandi utazásnak.

---

Izland legvarázslatosabb fürdője kétségtelenül a Kék Lagúna – a szürke lávamezők közepén elterülő, világoskék vizű termálmedencék látványa valóban mesébe illő. A víz meleg, sőt egyes helyeken már-már forró, különösen a mesterségesen kialakított beömlőknél, ahol közvetlenül érkezik a geotermikus energia. A fürdőzők gyakran kenik arcukra a fehér szilikás iszapot, ami elvileg jótékony hatással van a bőrre – de akár a móka kedvéért is megéri kipróbálni.

A hely varázsa azonban egyre drágább mulatság. 2025-ben egy alapszintű belépő hétköznapokon már kb. 69–79 euró (azaz 27.500–31.500 forint) körül kezdődik, de a „Premium” csomag – amely tartalmaz egy italt, törölközőt és iszappakolást is – már kb. 90–100 euróba (akár 36.000–40.000 Ft) is kerülhet. Este, az utolsó két órában még elérhető némi kedvezmény, de még akkor is ritkán megy 65 euró (kb. 26.000 Ft) alá. Időpontot foglalni kötelező, és különösen a nyári szezonban akár hetekkel előre is teltház lehet.

Nem vitás: gyönyörű és különleges élmény, de sokak számára már fájdalmasan drága. És bár a turisták továbbra is özönlenek, egyre többen keresnek alternatívákat.

Szerencsére vannak is. A Myvatn-tó partján fekvő Mývatn Nature Baths hasonló hangulatot kínál – szintén lávamezők, szilikás kék víz, gőzölgés, csend és természet –, de sokkal barátságosabb áron. A belépő jelenleg kb. 45 euró körül mozog (kb. 18.000 Ft), azaz valóban szinte pontosan a Kék Lagúna árainak fele. Igaz, a komplexum kisebb, de a hangulat és a természeti élmény így is teljesen autentikus.

És ha ez is túl sok, vagy messze van, akkor ott a Secret Lagoon Flúðir faluban. Ez a fürdő talán kevésbé „instakompatibilis”, viszont olyan, mintha maga a természet formálta volna. A belépő még most is kb. 18 euró (kb. 7.200 Ft), és ezért cserébe egy nyugodt, természetes meleg vizes medencében fürödhetünk, gőzölgő gejzírekkel a háttérben.

Összegzés: a Kék Lagúna egy életre szóló élmény lehet, de egyre inkább luxusprogramnak számít. Ha viszont valaki hasonló élményre vágyik kisebb költségvetéssel, bőven talál hangulatos és megfizethető alternatívákat Izlandon.

P. Erika fotója

Húsavík - bálnanézés

(Kiejtés: húszávik)

Snæfellsnes-félsziget

,, 1 nap alatt teljesíthető a félsziget, nagyon ajánlott a korai indulás. Szerencsénk volt, az utakon kb. 3 autóval találkoztunk, a látványosságoknál elvétve turista, nem zavaró a jelenlétük. Életem legszebb utazása volt ez a nap 😊

Autókölcsönzés: Geysir Car Rental (ha Reykjavíkban veszed át, az iroda a Harpa legalsó szintjén, a parkolóházban van). Nagyon korrektek és kedvesek, nincs kártyazárolás, debit card is ok, de speciális feltételekkel, meg kell venned a teljeskörű biztosítást+ le kell tenni valamennyi készpénzt is. Bár nekünk volt credit card, de ahhoz, hogy késő este tedd le az autót, meg kellett vennünk ezt a teljes körű biztosítást, így 99 EUR volt. Felvételkor jófejek voltak, VW Golf helyett egy Dustert kaptunk.

Útvonal (54-es úton keresztül): 1. Borgarnes: érdemes mosdószünetet tartani (benzinkút), nagyon kevés lehetőség lesz az út során 2. Gerðuberg basalt cliffs- az 54-es útról letérve keskeny kavicsos út vezet ide. Rjúkandi - mosdó-és kávészünet 3. Ytri Tunga beach (seal watching): homokos tengerpart, majd egyenetlen, sziklás, hínáros úton lehet a fókák közelébe menni (apály esetén). Nekünk szerencsénk volt, nagyon hosszan be tudtunk sétálni (csak azoknak ajánlott, akik biztos egyensúlyi érzékkel rendelkeznek) és napozó fókákat is láttunk. Mosdó nincs 4. Langaholt golden beach+restaurant- gyönyörködés a tengerpartban, golfozók kedvenc helye 5. Búðakirkja - az 1848-ban újjáépített fekete fa templom Izland egyik legidősebb temploma. Séta a templom környékén, ahonnan szintén lejuthatunk a fekete homokos tengerpartra mosdó nincs 6. Bjarnarfoss-lenyűgöző látvány ez a vízesés mosdó nincs 7. Malariff világítótorony+Gestastófa Visitor Centre- a látogatóközpont a Snæfellsjökull Nemzeti Parkot információs térképpel és brosúrákkal mutatja be, valamint a helyi geológiával, történelemmel, növény-és állatvilággal és szokásokkal is megismerkedhetünk. (mosdó van) Itt fantasztikus kilátás van a Jules Verne regényéből ismert jég fedte vulkánra, a Snæfellsjökull-ra, mely 1446 méter magas, és tiszta időben a 120 kilométerre fekvő fővárosból, Reykyavikból is kitűnően látni. 8. Hellnar-Fjörnhúsid Café 9. Djúpalónssandur beach- black lava pearl beach, legszebb ezen a napon, GYÖNYÖRŰ lávamezőkkel körülvett kavicsos tengerpart 2 kisebb édesvízi lagúnával. A kavicsos parton egy elsüllyedt brit halászhajó vasroncsai között sétálhatunk, mely a 14 eltűnt halász emlékét őrzi. Nincs elkerítve, darabjait nem szuvenírként hazahozni 😊 mosdó nincs 10. Rif+Ólasvík halászfalvak, nagyon jó bicikliútvonal van kialakítva, étkezési lehetőség itt 11. Kirkjufellsfoss- A Kirkjufell- hegy és a vízesés Grundarfjörður halászfalu előtt helyezkedik el, a félsziget legismertebb és legtöbbet fotózott hegye, mely egy templomra hasonlít (innen is ered a név). 12. Shark múzeum- a múzeum bemutatja a tulajdonos halászhajóit és a cápafeldolgozás (grönlandi cápa) történetét, menetét, amely során kóstolót is kaphat a turista. Sajnos nem jutott már rá idő, de jó értékeléseket kap Mivel volt már utaskérdés korábban a drón használatáról, több helyen feltüntetik, hogy tilos drónozni, érdemes felhívni az utasok figyelmét erre. Hazaút az 56-os ,54-es és 1-es úton keresztül"  (Bono, 2019)

További beszámolók

Izland egyik legkülönlegesebb hangulatú vidéke a Reykjanes-félsziget – egy valódi geológiai tűzijáték, ahol az Atlanti-óceán vad hullámai csapnak le a fekete lávasziklákra, és a szél sosem pihen. A tájat a sivár, komor vulkanikus mezők uralják, amit csak néhány világítótorony, gejzír és hőforrás szelídít valamelyest. Mindez nyers és drámai háttérként szolgál Izland leghíresebb fürdőjéhez, a Kék Lagúnához, amely a félsziget legismertebb attrakciója lett az évek során.

A lagúna türkizkék vizét a geotermikus erőműből érkező meleg víz táplálja, és a benne lebegő kovamoszatok és szilikátok adják különleges, tejszerűen opálos színét. A kontraszt a világoskék víz és a sötétszürke lávamezők között egészen szürreális. A víz hőmérséklete 30–40 °C között mozog, és az állandóan gomolygó gőzfelhőben különös látványt nyújtanak a fürdőzők: arcukon fehér iszappakolással, mozdulataik szinte árnyként sejlenek fel a gőzben – mit sem törődve a jeges széllel vagy a hirtelen jött havas esővel.

A Reykjanes-félsziget egésze egy aktív vulkanikus övezet része, 2021 óta időnként kisebb kitörések is előfordulnak a környéken, amelyek tovább növelik a térség geológiai és turisztikai jelentőségét. Aki itt jár, nemcsak egy felejthetetlen fürdőélményt kap, hanem szó szerint Izland geotermikus szívébe is bepillantást nyer.

---

Tavaly végre alkalmam nyílt eljutni Izland egyik legelragadóbb, ugyanakkor legelszigeteltebb vidékére: a Nyugati-fjordokhoz. Ez a távoli félsziget Izland legkevésbé lakott része – nem véletlenül, hiszen a fjordokkal szabdalt partszakaszok között az utazás időigényes, az utak pedig gyakran szerpentinesek és kihívást jelentőek. De a látvány minden fáradságot kárpótol: gyakorlatilag minden négyzetméter egy természetfotóért kiált.

A Nyugati-fjordokat többféle módon meg lehet közelíteni – komppal, kisrepülőgéppel vagy autóval –, attól függően, honnan indulunk. Mi Reykjavíkból vágtunk neki autóval, úti célunk pedig Bíldudalur volt. Útközben megpihentünk egy régi farmból kialakított hangulatos panzióban Búðardalur közelében. Bár időben a repülő vagy hajó gyorsabb lenne, az autós utazásnak megvan az a varázsa, hogy bármikor megállhatunk – és Izlandon ez szó szerint életérzés. Rengeteg olyan pont van az út mentén, amit vétek lenne kihagyni.

Szoktam mondani, hogy egyes izlandi látnivalókat akár egyetlen nap alatt is "letudhat" az ember, ha kevés ideje van. Nos, ez a Nyugati-fjordokra egyáltalán nem igaz. Még a déli rész felfedezése is igényel néhány napot, nem is beszélve az egész térségről. A domborzat, az eldugott helyek és a természeti csodák miatt ez a régió megköveteli a lassabb tempót – és ez így van jól.

Mi négy teljes napot szántunk a déli fjordok bejárására, oda-vissza Reykjavíkból. Ez a tempó már ideálisnak bizonyult: elég volt ahhoz, hogy ne érezzük sietősnek, de ne is nyúljon túl hosszúra. A Nyugati-fjordokkal töltött idő végül a teljes utazásunk egyik fénypontja lett. 2025-ben is bátran ajánlom bárkinek, aki nemcsak látni, hanem valóban megélni akarja Izland nyers szépségét.

Fotóegyveleg

jön

Vissza az elejére

Kommentek