ÚTIKRITIKA.HU / Jeruzsálem









Jeruzsálem

Jeruzsálem dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Szentsír-templom | Sziklamecset | Siratófal | Yad Vashem | Mamilla negyed | Mea Shearim ultra ortodox zsidó negyed | Emek Refaim (German Colony) | Yemin Moshe negyed | Ein Kerem negyed | Orosz negyed | Kelet-Jeruzsálem | Egyéb látnivalók | Turista etikett | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Jeruzsálem dióhéjban

Az alfejezet egyelőre a szerkesztés folyamatában érlelődik, átmenetileg félkész álllapotban rekedt meg.  

  • Jeruzsálem 850 ezres lakosságú nagyváros. Izrael lakosságának mintegy 10 százaléka él Jeruzsálemben. A nagyváros lakosságából kb. 500 ezer a zsidó és 280 ezer a mozlim arab. A keresztények kb. 15 ezren vannak. Jeruzsálem zsidó lakosságának kb. az egyharmada ultra ortodox, a vallási hagyományokat és szabályokat nagy szigorúsággal betartó lakos.
  • Jeruzsálemben legalább 2 ezer régészeti néznivaló van, 60 múzeum, 70 kulturális központ.  Az Óvárost körülvevő fal csaknem négy kilométer hosszúságú.  Jeruzsálemben 1578 közkert és -park található. 
  • Jeruzsálem 58 kilométerre fekszik Tel-Avivtól (busszal kevesebb mint 1 óra), 151 kilométerre Haifától, és 309 kilométerre Eilattól. A Ben Gurion nemzetközi repülőtér 51 kilométerre van Jeruzsálemtől.
  • Az UNESCO kulturális világörökség része Jeruzsálemben: az Óváros.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Az Óváros kapui, főleg a Jaffa és a Dung, ja és a Zion is
  2. Belép az ember személyesen a történelemkönyvbe - Jeruzsálem elképesztően sokat nyújt a turistának
  3. Érdekes sétálni szombaton az autóktól mentes utcákon, fura nyugalom
  4. Az örmény negyed a sok színes ajándékbolttal
  5. A piacokon a fűszerillatok kavalkádja
  6. A séta az Olajfák hegyén a csodás panorámával
  7. A Zsidó negyed szépen renovált épületei, az ottani kávézók és éttermek, a Hurva tér, és egy ottani zsinagóga szépsége
  8. A Ben Yehuda utca a sok érdekes bolttal, kiülős hellyel  

Nem tetszett

  1. Jeruzsálemben valahogy vibrál a feszültség a levegőben és nem csupán a zsidó-arab ellentét kapcsán - Tel-Aviv sokkal lazább, barátságosabb, igaz ott kevesebb a klasszikus látnivaló 
  2. Minden sarkon állig felfegyverzett katona, rendőr, ami jó a turista biztonságérzetének is, de azért kellemetlen látvány
  3. A Sziklasírt nem lehetett meglátogatni, le volt zárva
  4. A szolgáltatásokban a sok nyers modorú egyén
  5. A Siratófalhoz jutást megelőző hosszas sorbanállás (biztonsági ellenőrzés) - megértjük, de azért fárasztó
  6. A Szentsír-templom kinézetre nem különleges, csupán a történeti-bilbiai háttér elképzelése értékeli fel az élményt
  7. A keresztény negyed tulságosan nyugis, csaknem álmos, amúgy azért jó drága a sok (Made in China?) giccses szuvenír az Óvárosban - ha ízléses és jó minőség, akkor meg túl drága 

Vélemények

Kérjük: mellőzzék a magyarázatokat (értsd, az idegenvezetéses szövegelést) a templomon belül

Szállás

Jeruzsálemben közel száz szálloda közül lehet választani.

Ajánlott hotelek:

  • 2 csillagos: The Jerusalem Little Hotel, Hostel Abraham Jerusalem
  • 3 csillagos: Hotel Ritz, Hotel Montefiore
  • 4 csillagos: Leonardo Hotel Jerusalem, Prima Park Hotel Jerusalem
  • 5 csillagos: Hotel The American Colony, Hotel King David

Közlekedés

Villamos

Jeruzsálem modern villamosa

Busz

Jeruzsálemben a buszok reggel fél hattól éjfélig közlekednek. Jegyet a sofőrtől lehet vásárolni. A buszokon csak az adott vonal száma olvasható le, az irányt, vagy a végállomás nevét nem mutatják. A turista számára az 1-es számú buszvonal a legjelentősebb, mert annak van megállója a Jaffa-kapunál, a Zion-hegynél és a Zsidó negyednél. A 20-as járat visz a Jaffa-kapuhoz és a Yad Vashemhez, a 27-es a Damaszkusz-i kapuhoz. A 99-es buszjárat az óvároson kívüli szinte valamennyi turista nevezetesség eléréséhez használható. Kelt-Jeruzsálembe csak arab buszok közlekednek. Menetrendjük nem megbízható, s ezért, valamint biztonsági aggodalmak miatt a turisták nem igazán veszik igénybe.

Taxizás

Az utcákon sok taxi közlekedik. Jeruzsálemben az utcákon le lehet inteni taxikat, de lehet rendelni is, vagy valamelyik standjukhoz menni. Az arab taxisok járműve sárga, az izraelieké fehér! Árban és biztonságban valójában nincs különbség a kettő között, legfeljebb annyit kell tudni, hogy az arab taxisok nem szívesen vállalnak fuvart Nyugat-Jeruzsálembe, a zsidó taxis pedig Kelet-Jeruzsálembe. Simlisség tekintetében kb. ugyanaz a kockázat, szóval ragaszkodjunk a taxióra bekapcsolásához. A jeruzsálemi taxisok többsége korrekt, megbízható. Érdekes, hogy napközben magasabbak a tarifák, pontosabban délelőtt fél 10 és délután fél hat között.

Léteznek Jeruzsálemben iránytaxik (avagy gyüjtő taxik): héber nevük Sherut, az arab nevük service. Ezek rögzített útvonalakon közlekednek, gyakran kisbusz formátumban. Ezeket is le lehet inteni az utcákon, de rendelni is lehet. Akkor indulnak el, ha minden ülés foglalt, ez 4 és 10 fő között bármennyi lehet. Nincsenek fix megállói, szólni kell a vezetőnek, hogy hol akarunk kiszállni. Az iránytaxik menetdíjai jóval olcsóbbak, mint a taxiké.

Ez egy sherut (iránytaxi)

Autóval

Ugyan elég nagy hülyeség a turistának Jeruzsálemben saját vezetéssel autózni, de azért közöljük, hogy a sebességhatár 50 km/óra.

Kerékpár

A bicajozás kétségtelenül érdekes módja Jeruzsálem felfedezésének, de azt nem lehet mondani, hogy a város kifejezetten kerákpározás barát. 

Étkezés

  • Pénteken naplemente után, Shabbatkor Jeruzsálem valamennyi kóser étterme zárva van.
  • A város vendéglőinek kisebbségét jelentő nem kóser éttermek ugyan nyitva vannak, de azokban nincs Shabbat feeling.
  • Jeruzsálemben a legnépszerűbb éttermeknél tanácsos előre asztalt foglalni.

Vásárlás

Szórakozás

17 Haoman - Ez Jeruzsálem leghíresebb builhelye.

Közbiztonság és kellemetlenségek

Nyugat-Jeruzsálemben és az Óvárosban jó biztonságban lehet járkálni, és ugyanez a helyzet Kelet-Jeruzsálem jelentősebb turistás részein. Arra fel kell készülni, hogy a bevásárlóközpontokba, mútzeumokba való belépéskor biztonsági ellenőrzésen kell átesni. A legalaposabb biztonsági ellenőrzés a Siratófalhoz jutásnál van. Ciszjordániából a városba bevezető utcáknál közelkedési akadályok vannak, és ez ellenőrzéseket jelent.

Bármennyire kellemetlenek is a biztonsági intézkedések, azért egyértelműen hozzájárulnak ahhoz, hogy a tuista biztonságérzete jó legyen. Az egyedül turistáskodóknak - mint más nagyvárosokban - nem tanácsos sötétedés után mellékutcákban járkállni.

Biztonsági ellenőrzés a Jaffa-kapunál

"Az óvárosban és környékén rengeteg fegyveres katona (köztük sok nő) őrködött jókora puskákkal. Nem véletlenül. Néhány hete (és azóta is) több késeléses támadás történt az óvárosban (nem turisták ellen). Az óváros sikátorai közt sétálva hamar elértünk a Templom-hegy bejáratához, ahol azzal a lendülettel vissza is fordítottak a katonák :( Sem a Templom-hegy, sem a Sziklamecset nem volt látogatható (vélhetően az erőszakos események miatt). (2015)" forrás


Így élj túl egy késelést! Ezt tanultam meg Jeruzsálemben (men.hu)

Egyéb hasznos információk

  1. 2016-ban az október 2 és 24 közötti időszak Jeruzsálemben tele van zsidó vallási ünnepekkel, s ilyenkor nagy a tömeg, tele vannak a hotelek, nagyobb a drágaság. Ráadásul a tömegközlekedés egyes napokon szünetelhet, ahogy a turista nevezetességek nyitva tartása is kérdőjeles.

Szentsír-templom

Ingyenes a belépés. A sorbanállás gyakori, de megéri. Érdemes röviddel a 21 órai zárás előtt bemenni, mert akkor nincs tömeg és az élmény sokkal bensőségesebb.  

Sziklamecset

,, A muszlim Jeruzsálem legszebb műemlékei a Templom-hegyen találhatók, amelyet az iszlám hívők Haram es-Sarif, azaz Tiszteletreméltó Szentély néven emlegetnek. A hegy napjainkban a legtöbb vitát kiváltó része a városnak. Zsidók nem tehetik be a lábukat a szent helyre, és a muszlim hatóság iránti tisztelet jeléül Izrael átengedte a terület ellenőrzését a muszlim hatóságoknak. (2014)" forrás

Siratófal

Sabbatkor nem szabad közvetlen közelről fotózni a falnál állókat. Csak tisztes távolságból lehet fényképezni.

,, Egész évben, minden napszakban ingyen meglátogathatjuk. Ha péntek estétől szombat este közötti periódusban jövünk, akkor mellőzzük a fényképezést, a dohányzást, és mobil telefonhasználatát, mert ilyenkor a lakosok ún. szombatot ünneplik, amikor is ezeket tilos megtenni. Nyáron túlságosan rövid ruhában sem szabad ide jönni – gyakorlatilag olyan öltözéket viseljünk a helyet, mintha más szakrális látnivalót keresnénk fel." forrás

Yad Vashem

10 éven aluliaknak nem ajánlott.

,, Nagyon részletes, informatív, mégis megérintő emlékpark a holocaust napjairól, történetéről. Ajánlom mindenkinek, aki Izraelbe látogat, hogy szánja rá, azt a fél napot kb., amit a látogatás igénybe vesz, mert ezt egyszer tényleg látni kell. Nagyon tetszettek a kis utcarészletek, amiktől úgy érzi az ember - a körülvevő tömeg ellenére - hogy visszakerült abba az időbe. Rengeteg tárgy, fénykép, dokumentum, vetítés, ami megtalálható itt, szinte mindegyiknél érdemes elidőzni egy kicsit.
Nekünk volt szerencsénk kis csoporttal menni, így idegenvezetőnktől még több információt kaptunk a helyről, illetve segített kicsit rendszerezni mindent.
A gyerekek emlékhelye szinte leírhatatlan élmény, nagyon megdöbbentő, szívbe markoló, de kihagyhatatlan. (Magyar vonatkozása is van a hely keletkezésének ez ki is van írva, akit érdekel).
Még egy gyakorlati jótanács: az épületen belül nagyon hideg van! (ezt sajnos sok helyen tapasztaltuk) érdemes vinni egy pulóvert, sálat..., mert a kiállítás végére a hideg már nagyon kellemetlen tud lenni. (2016)" forrás

Mamilla negyed

"A Mamilla negyed Jeruzsálem egyik legimpozánsabb sétálóutcája közvetlenül az Óváros mellett, a Yaffa kapu előtt. Utcai szoborkiállítás, gyönyörű üzletek, kávézók – ahol a modern találkozik a régmúlttal. Egy hely, aminek hangulata van és ami egyben egy kihagyhatatlan látnivaló is, ha Jeruzsálembe visz utunk. Ismerjük meg együtt!

Ha a Mamillában sétálunk, feltűnik számunkra, hogy bár modern üzleteket, éttermeket, kávézókat találunk itt, mégis megmaradt az sétálóutca régies, század előtti hangulata. Ez az ún. faszidizmus építészeti megoldásnak köszönhető: az házak külső boltozatait nem bolygatták meg, mögöttük viszont a teljes házat lebontották és újjáépítették. A Mamilla elején láthatunk egy fura épületet, aminek a külső építőköveire számok vannak írna. Ez a híres Stern ház, ahol egykor Theodor Herzel is megszállt. A házat szó szerint szétszedték, majd a köveket makett módjára újra összerakták. Az utca felé magasodó francia Vincent templom viszont megmaradt az 188O-as megépítéséhez hű változatban: itt jelenleg klasszikus zenei koncertek várják a nagy érdeműt.

A Mamillát bármikor, még szombaton is, fel lehet keresni. Sokszor találunk itt utcazenészeket, zsonglőröket, valamint itt helyt kap egy folyamatosan változó szobor kiállítás, ami egyben vásár is. A Mamilla negyed földszinti üzletei, vendéglátó helyei fölött luxus lakások vannak, melyek többnyire a csak a zsidó ünnepekkor Izraelbe utazó külföldi üzletemberek tulajdonai. Itt van emellett a Mamilla szálloda is, aminek a tetejéről rá lehet látni az óvárosra, és ami egyben a fiatalok randevú helye is. Ki hinné, hogy csak 2OO7-ben, 8 éve nyílt újra ez a virágzó negyed, melyet nem szabad kihagynunk, ha Jeruzsálembe visz az utunk. (2015)" forrás

Mea Shearim ultra ortodox zsidó negyed

Péntek estétől szombat estéig semmiképpen se fényképezzünk, ha éppen akkor járunk e negyedben.

,, Akár időutazásos élménynek is lehet nevezni. Időutazás Kelet-Európa valamelyik, zsidók lakta városnegyedében a 20. század elején. Főleg az izgalmas, hogy miként néz ki egy közösség mini világa a hagyományokhoz való sziklaszilárd ragaszkodással. Ez maga a konzervativizmus a lelki tisztaságával, de ugyanakkor az elmaradottság felvállalásával is. A globalizáció ki van csukva, és ez akár tetszhet is nekünk, akár sajnálkozásra késztethet.

Szépek a relikviákat áruló boltok. A Shabat délutánján (szombaton) látványosak a szőrmekucsmás ortodox zsidók utcai sétálása. A negyed lakói vegyes érzésekkel viseltetnek a turisták iránt. Elfogadják, hogy a turistának ez egy érdekes negyed, ugyanakkor baromira nem szeretnek múzeumi kiállítási tárgyak lenni. 

Kissé zavaró az utcákon a kopottasság, elhanyagoltság, az áporodott levegő, valamint az utcaköveken itt-ott a szemét. Nagyon poziítiv érzést kelt viszont a családközpontúságuk megannyi hétköznapi életképe. Valahogy az volt az érzésem, hogy ennek a miliőnek a fő nyertesei a gyerekek. Önfeledten virgonckodnak, huncutkodnak az utcákon. (P. A., 2015) 

,, Jártunk a város egyik legvallásosabb ultraortodox területén is. Sokszor problémám van az ottani öltözködési szabályokkal. Valahogy sose akaródzik 40°C-ban hosszú nadrágot viselnem, se hosszúujjú felsőt. Ilyenkor megteszi 1-1 sál, de olykor előfordulhatnak így is konfrontációk az elvakultabb követők részéről.

Érdekes az a tény, hogy az ultraortodoxoknál 20 évesen ha nem házas valaki, meglehetősen furcsán néznek az illetőre. Rengeteg fiatal házaspárt látni, akik babakocsival rohangálnak, és/vagy a feleség éppen terhesen. Azt hiszem a termékenységükkel nincs probléma. Minden családban minimum 5-6 gyerek van.

Van egy fontos szabály, nőként nem szabad az ultraortodoxokhoz érni, én persze elkövettem a hibát, az egyik sráccal kezet akartam rázni, helyette valami fura döglött hal effektus következett be, és csak utólag tudtam meg, hogy miért is. (2015)" forrás

Emek Refaim (German Colony)

A 19. század végén telepedtek ide (a Szentföldre) a német templomosok vallási okokból. A hosszú idők folyamán a negyed integrálódott Jeruzsálem fejlődésébe, de közben meg is tartotta hagyományait, pl. a pedáns tisztaságot. Ez a negyed kellemes sétálgatós hely, ha nincs nagy hőség.  Rengeteg étterem, kávézó közül lehet választani.  Plusz: sok kis bolt. A turisták nem lepik el annyira, és pont ezért is kellemes a hely. 

Yemin Moshe negyed

Ez egy, az óvárostól délnyugatra található lakóegyed. Nagyon aranyos , egyben menő hely, több helyen piaci élettel.  A falakon kívül ez Jeruzsálem legrégebbi zsidó negyede. Bohém negyed, ahol a házak ingatlanpiaci értéke elképesztó (dollár milliók). Az utcái csodásan dekoráltak, gondozottak. Napközben érdemes idelátogatni, mert este nincs élénk élet. Ennek állítólag az is az oka, hogy a lakóházak egy jelentős hányadában nem élnek állandó jelleggel a tulajok. Külföldön élő zsidók birtokolnak itt (befektetésként?) drága ingatlanokat, és csak néha laknak bennük. 

Ein Kerem

Sokak szerint ez Jeruzsálem egyik legkellemesebb negyede, a város peremén. Itt van egy kihagyhatatlan látnivaló: a Hadassah kórház zsinagógájában a Marc Chagall ablakfestményei. 

Orosz negyed

Kelet-Jeruzsálem

Egyéb látnivalók

Olajfák hegye

Turista etikett

A Jaffa street szombaton

  1. Utcai fali táblák egy részén az ortodox zsidó lakóközösség arra is felszólítja az idegeneket, hogy csoportosan ne járkáljanak a negyedükben, mert ez zavarja a negyedben élőket. Ez nyilvánvaló megjegyzés arra, hogy nem szívesen látnak turistacsoportokat, akik furcsa alakoknak tartják az ortodox zsidókat.

"A hölgyeknek és lányoknak, akik átmennek negyedünkön: Teljes szívünkből könyörgünk, hogy negyedünkben ne járkáljanak illetlen öltözékben. Illendő öltözék: zárt, hosszú ujjú blúz, hosszú szoknya, nadrágban ne, semmilyen túl testre simuló öltözék. Kérjük ne zavarják lakókörnyezetünk szentségét, és Isten valamint az ő Tórája iránti elkötelezettségünket jelentő zsidó életmódunkat."

Azt olvastuk, hogy a fenti kiírást és hasonlókat egy izraeli biróság döntése alapján le kell venni a falakról. 

Olvasmányos linkek

"Végig sétáltunk a a Via Dolorosa-án Jézus lábnyomait követve - ez egy zsúfolt zsibvásárhoz hasonlít, arab árusok ordítoznak, erőszakosan kínálják a portékájukat. Nincs áhítat, csend, szeretet és nyugodt emlékezés. A levegő nehéz tömjénes, fűszeres illattal átitatott. A Nyugati fal (Sirató fal)- a zsidók legszentebb szent helye a szűk utcák itt széles térbe torkollnak, tömve turistákkal és imádkozókkal. Arab negyed-vásárlási lehetőség a sötét, zajos, szűk sikátorokban tele mindenféle csecsebecse, réz tárgyak, örmény csempék, palesztin fazekas termékek, szőnyegek, bőrök, fa-faragványok és régiségek. Némelyik helyiség istálló szagot áraszt, másutt orrfacsaró illatú fűszerek. Ragadós baklava mézzel lecsurgatva és nugát szeletek. (Bálint vett magának egy egész dobozzal) Óriási kiáltozás és veszekedés hallatszik minden irányból.

A Szent-Sír bazilika- a keresztény vallás szent helye, a keresztény negyed szíve. A Szent-Sír bazilika valójában öt templomból álló épületegyüttes, a nagyobb rész közösségi terület. Nehezen lehet megkülönböztetni az örmény, görög ortodox, szír ortodox, római katolikus, és abesszin kopt részeket. Bolyongtunk a labirintusszerű épületben ahol különböző nyelveken énekelnek. A levegő fülledt a tömjéntől ahol szakállas papok rohangálnak le-föl a homályos fényben. Belépve az ajtón lépcső vezet fel a Golgotára, ahol Jézust megfosztják ruháitól. Utána a keresztre szegezés oltára, ezek az oltárok jelzik a helyet, ahol Jézust a keresztre feszítik, meghal a kereszten és leveszik a testét a keresztről. Végül a Szent-Sír. Alacsony nyíláson jutunk be a szűk helyiségbe, a sírt márványlap fedi.

Itt látható még a keresztény hit szerint a világ közepe, melyet egy kő golyó jelképez. Úgy is hívják, hogy a “Világ köldöke” A fotón jól látszik ahogy ráteszem a kezem. Következő állomásunk a Cion –hegy, ahol elszenderedett Jézus anyja, Mária. (Ő rá nem azt mondjuk, hogy meghalt, hanem azt, hogy elszenderedett- én sem tudtam most tanultam) Ezt nevezik, az Elszenderülés-bazilikának. Utána következett a Dávid király sírjának megtekintése. Egy kápolnában a Coenaculum templomában van a sírja. Ez a sziklasír valójában nem az igazi sír, annak pontos helye nem ismert, de a helyszín alapján az is lehetne, így a turisták ezt látogatják. Az épület boltíves emeletén van az Utolsó Vacsora terme. Fantasztikus kavalkád! Nem? (2009)" forrás


"Izraelre nagyon jellemző a régi és új keveredése. Ráadásul mindezt szélsőséges formákban kell elképzelni, mert ami régi az nagyon régi, ami új, az pedig meglehetősen új. Jeruzsálemben is ez a helyzet. Már messziről feltűnnek az új "blokknegyedek", amelyek igazából tömbházak, de a kilátás onnan fentről azért eléggé jó lehet... Az óváros meglepően pici területű, olyan kb. másfél x másfél kilométernyi, és teljesen körül van véve egy fallal. Nem akármilyen fallal, hanem olyannal, ami a 'régi' kategóriába sorolható. Ugyanaz a Szulejmán szultán építtette, úgy 500 éve, aki Mohácsnál nagyon megvert bennünket, majd Szigetvár alatt halt meg... A belterületre kapukon keresztül lehet bejutni, amelyeknek természetesen nevük is van. Mi, hasonlóan sok turistához, a Jaffai (vagy Jaffói) kapun keresztül kezdtük meg a támadást." forrás


"Másnap a keresztény negyeddel kezdtünk. Itt áll a Szentsír templom, ami magába foglalja a kereszt helyét és Jézus sírját. Ez egy érdekes templom, egy féltucatnyi keresztény egyház osztozik a helyszínen, az egész kicsit kaotikus (nem csak katolikus). Különböző stílusú oszlopok feszülnek egymásnak, szentélyek és oltárok állnak egymás mellett. Egész mélyre le lehet menni a templomban. A mínusz egyen Szent Heléna (Ilona?) örmény kápolnája szép kis mozaikkal, majd a mínusz másodikon az Igazi Kereszt római katolikus kápolnája (egy kis görög-katolikus oltárral kiegészítve). Odafent a központban Jézus sírja van, de körülötte mindenfelé szent helyek, amerre a szem ellát.

Zsidóknál és keresztényeknél már jártunk, ideje volt fellátogatni a Templomhegyre, a Muszlimok harmadik legszentebb helyére. Turistáknak csak elég szűk időben (f11-f12 és délután valamikor két órát) lehet meglátogatni, ráadásul a bejárat egy jellegtelen kis kapu a siratófal bejárata mellett. Véletlenül nem téved oda látogató, az biztos… Tegnap milyen üres volt a siratófal, ma már egy közepes tömeg szállta meg. Mindenki épp ezen a hétfőn akart Bar Mitzvázni, ami erős dobolással járt, ráadásul ott a fülünk mellett, miközben próbáltunk sorba állni az átvilágító bizottság előtt. Sebaj, bejutottunk, de csak a Templomhegyre. Sajnos egyik mecsetbe sem engedtek be, pedig tutira nem szentségtelenítettük volna meg. Mindegy, szép volt kívülről is. Kifelé már lehetett menni a többi kapun is, így ott mentünk ki, ahol tegnap majdnem betévedtünk (csak hát a palesztin őrök ezt nem vették jó néven), egyenesen a bazárba. Közben Matusz is megérkezett már Haifáról, gyorsan összetelefonáltuk magunkat — hol máshol, mint a Falnál ;)

Már csak egy hegy volt hátra, úgyhogy végigcaplattunk a Via Dolorosán az oroszlános kapuig, majd azon túl az Olajfák hegyére. Egy jó kis meredek emelkedőn vezetett az út. Bár eddigre a jeruzsálemi időjárás erősen fagyossá vált, mi ott és akkor egyáltalán nem fáztunk (még Matusz sem a rövidnadrágjában), miközben kacskaringóztunk felfelé a zsidó temetők között. Odafent azonban viharos szél tombolt. Szemben az óváros, a falak előtt katolikus temető, jobbra a muzulmánok nyugszanak, itt a hegy lábánál meg a zsidók. Szerencsére a kilátóterasz elég lépcsőzetes és zegzugos volt, hogy találjunk egy viszonylag csendes sarkot nézelődni. Lefelé jövet megnéztük a Dominus Flevit templomot (itt sírt Jézus Jeruzsálem bűneiért) és a Gecsemáni kertet, Matusz pedig pihent közben, mert rövidnadrágban nem engedték be.

Visszasétáltunk az óvárosba. Tovább nézelődtünk a bazárban, abban a reményben, hogy valami kocsma is akad benne. Végül egy arab legény azzal fogott meg, hogy nála lehet Tafiyeh palesztin (ramallahi) sört is inni. Igaz, hogy másfélszer annyiért mérte mint az izraeli sört, de ezt azzal indokolta, hogy jóféle csempész sörről van szó, amit — mint általában minden palesztin területeken gyártott terméket — nagyon nehéz behozni Izraelbe és így viszonteladók hosszú láncolatán ér hozzá az áru. Persze ettől függetlenül a Tafiyeh cégér kinn lógott a kávézó falán, feltételezhető ezért a folyamatos ellátás ;) " forrás


"Szerencsére a kávézók korán nyitnak (már hozzánk képest) a Ben Yehudán, így a sarkon kipróbáltuk az “extended israeli breakfast” napindításnak. Jó változatos, egy felüdülés a jordán “kontinentálisnak gondolt” reggelik után. Innen csak valami másfél kilométer az óváros, úgyhogy a Nagy Villamosépítés mentén bevágtattunk a régi Jeruzsálembe. Az egész város — de legalábbis a muszlim része — egy nagy bazár. Üzletben nem ismernek határokat, ugyanazon a fémtányéron Dávid csillag, görög kereszt, Allah szeme és katolikus kereszt. Tessék csak tessék, kinek mi tetszik. Egy félreeső lépcsőn felmászva a jeruzsálemi tetőkön találtuk magunkat, majd onnan mindenféle hátsó kis sikátorokban lukadtunk ki. Nem a turistahordás a fő csapás, hanem Jeruzsálem backstage ;-) Kicsit furcsa volt, hogy a vízórák az utcán meredeznek a ház mellett, és onnan kúsznak a csövek minden lakásba (nem csak az óvárosban, hanem kint a modern részen is).

Ahogy jöttünk-mentünk (közben próbáltak ránk tukmálni mindent, de szerencsére nem nagyon erőszakosan) egyszer csak egy golyóálló üvegajtónál találtuk magunkat. Kiderült, hogy megtaláltuk a Siratófalat. Pont jókor, mert Matusz foglalt nekünk faltúrát, és még nem tudtuk, honnan is indulunk. Miután megcsodáltuk a falat — én egy kicsit többet; a nőknek van mondjuk 15 méterük, a fickóknak meg 45. Plusz a Wilson’s Arch, ami fedett, így rossz időben is lehet imádkozni — megkerestük a Western Wall Tunnels bejáratát. A Siratófal déli csücske látható csak szabadon (’67-ben a hatnapos háborúban “kitisztították” ezt a területet), a többi a házak alatt van. Ide ástak le az izraeliek, és így az egész majd 500 méteres fal mellett el lehet sétálni.

Ebben az alagútban van az a pont, ami a legközelebb van a hajdani Második Templom szentélyéhez (amiért tulajdonképpen a zsidók a fal felé imádkoznak), valószínűleg jelenleg ez a legszentebb helyük. Tovább sétáltunk a fal mellett és a város alatt, utunkat egy ókori aquaductban folytattuk, majd a Via Dolorosán (ahol Jézus sétált a keresztjével) lukadtunk ki a felszínre. Innen biztonsági őrök kísértek vissza a zsidó negyedbe, na ez volt igazán a furcsa érzés… Egész Jeruzsálem (az óváros legalábbis) eléggé feszült érzés a sok különböző egyenruhás géppisztolyos járőrtől, erre még rátesznek ilyen csoportos mókázással. Nem volt jó, hagyniuk kellett volna, hogy szétszéledjünk önállóan. Mászkáltunk még egy kicsit a városban (szokás szerint ettünk egy kis falafelt és swarmát), felmásztunk a városfal demó részére is (a többit pénzért lehet megmászni, de ennyi is bőven elég volt). Aztán visszamentünk a "Generations Center"-be, ami egy multimédiás kiállításnak ígérkezett. A kivitelezés emlékezetes meg látványos, csak a téma nem nagyon kötött le. Egy jó kis hazafias “egy nemzet vagyunk” mûsor volt csupán… Hazafelé kívülről körbejártuk a városfalat (na jó, csak félig). A Zion hegyen mentünk keresztül, ’67 előtt idáig jöhettek a zsidók imádkozni, mivel a városfal volt a Jordán határ." forrás


"A legtöbb turista két helyet biztos felkeres az országban: az egyik Jeruzsálem, Jézus életének, a Via Dolorosa 14 stációjának, azaz kálváriájának útja, a másik a Holt-tenger vidéke. Jeruzsálemben ébredni, és látni a napfelkeltét – kevesebb ennél csodálatos élmény van a világon. Jeruzsálem nem a kereszténység kezdetéről, nem is a zsidóságról vagy a muszlim hitről szól, hanem az időtlen közös múltról: zsidók, arabok, örmények és még sokféle vallás képviselői élnek itt együtt békés egyetértésben. A piacokon, boltokban egymás mellett árulnak, együtt utaznak a buszokon, pedig a nagypolitika egyfolytában szítja a tüzet a különféle hívők ellen.

A Yad Vashem Intézet 4200 négyzetméteres, interaktív Holokauszt-múzeumát mindenkinek kötelező lenne megtekinteni - lehetőleg vezetéssel. A kiállítás a héberül "Shoa"-nak nevezett tragédia történetét dolgozza fel az egykori áldozatok személyes visszaemlékezésein keresztül. Emberi sorsokat, tragédiákat látunk, hallunk – a túlélők videóra vett monológjai, az áldozatok megmaradt emlékei alapján. A kiállításon felépítették a varsói gettólázadás egyik utcájának mását, bemutatják a hírhedt könyvégetéseket, de ott látható az a mesekönyv is, amelyből Németországban Hitler idején az óvodákban olvastak fel a gyerekeknek, és amely arról szólt, hogy a zsidók olyanok, akár a mérges gombák. Vagyis nem a lágerek borzalmaira "hegyezi ki" mondandóját a kiállítás, hanem azt próbálja bemutatni, hogy jutott el odáig a világ, hogy egy olyan eszme, mint a fasizmus, világuralomra törhetett. (2014)" forrás


,, Jeruzsálem olyan volt nekem mint a béke szigete. Minden késő délután megérkezik a jeruzsálemi szél, nem viccelek. Lehűl a levegő pont annyira, hogy élvezhesse az ember. Tel Avivban ilyen nincs, este is ugyanaz a fülledt levegő fogad a lakáson kívül.

Jeruzsálem egy ékszerdoboz, ha teheted látogasd meg, vessz el az óváros kis utcáiban, alkudozz az arab árusokkal, nézd meg saját szemeddel a Siratófalat és érints meg köveit. Menj végig az oldalán húzódó alagútrendszeren. Vegyél egy doboz szőlőt a Machne Yehuda piacán, válogass a friss fűszerek között! (2014)" forrás


,, A fiatalos Tewl Avivból érkezve éles váltás volt Jeruzsálem. A főváros öregebb és furcsább is Tel-Avivnál. Míg utóbbi nagyon hamar megszeretteti magát a turistákkal, Jeruzsálem olyan, mint egy nagyon-nagyon idős, zsémbes néni, akit persze meg lehet kedvelni, viszont sok idő és türelem kell hozzá. A világ egyik legöregebb városának el kell nézni a kisebb-nagyobb kellemetlenségeket – gondoltuk mi, és tényleg igyekeztünk elfogadni Jeruzsálemet, de nagyon nehezen ment. Például a buszmenetrend zavaros, sábátkor ráadásul csak taxival lehet közlekedni (Tel-Avivban ilyenkor is járnak a sérutnak nevezett kisbuszok). (2014)" forrás


,, Kétszer jártam Jeruzsálemben, mindkét esetben húsvét idején. A látogatást mindig az Olajfák-hegyén kezdtem, innen nyílik a legszebb panoráma a Getsemáné kertre, az Óvárosra, a Nemzetek Templomára, a Sziklamecsetre. Reggel van, a nap pont jó irányból sütve megvilágítja az ősi várost. Szorgalmasan készítem a fotókat, a kilátónál tevés, szamaras helyi arab bácsikák, „hagyom”, hogy keressenek rajtam egy kis pénzt, fotózom őket Jeruzsálem és a Sziklamecset panorámájával a hátuk mögött…

Reggel van, a nap pont jó irányból sütve megvilágítja az ősi várost. Szorgalmasan készítem a fotókat, a kilátónál tevés, szamaras helyi arab bácsikák, „hagyom”, hogy keressenek rajtam egy kis pénzt, fotózom őket Jeruzsálem és a Sziklamecset panorámájával a hátuk mögött…

Az Olajfák-hegyéről az is jól látható, hogy a város panorámáját a Sziklatemplom aranykupolája uralja - a Templomhegy másik épülete az al-Aksza mecset -, az arany és alumínium ötvözetéből készült remekművet Korán-idézetekkel ékesítették.

Ereszkedek tovább, a legtöbb nevezetességnek helyt adó Óváros felé tartunk, a három részből álló város még az arab Kelet-Jeruzsálemből és a zsidó Nyugat-Jeruzsálemből tevődik össze. Az Óvárost fal veszi körül, amelyet viszont ottomán törökök szultánja építtetett a XVI. században, Nagy Szulejmán ide is eljutott, akárcsak - sajnálatos módon - a mohácsi csatatérre.

Katonák, biztonságiak őrzik gondosan a Siratófal környékét, fémdetektoros kapun át lehet bejutni, a táskákat átvizsgálják. Az Első és Második Templomból egyedüliként ez a fal maradt meg ötven méter hosszú, húsz méter széles. Hatalmas kőtömbök egymásra rakva, ahogy jobban megnézegetem, olybá tűnik, nincs is köztük kötőanyag. Valaki említette korábban, az egyes tömbök az ötven-hatvan, sőt, a száz tonnát is elérik, apró porszemként felnézve, könnyen hihető.  (2016)" forrás

Fotóegyveleg

Óváros hanuka díszitéssel

Orr-todox bácsi bányászati engedéllyel

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon