ÚTIKRITIKA.HU / Moszkva / Látnivalók






Moszkva / Látnivalók

Általános tanácsok Moszkva felfedezéséhez | Kreml | Vörös tér | Vaszilij Blazsennij-katedrális | Uszpenszkij-székesegyház | Megváltó Krisztus-székesegyház | Tretyakov képtár | Puskin múzeum | Sztálin-barokk felhőkarcolók | Egyéb látnivalók | Arbat | Egyéb érdekes negyedek | Kuszkovo | Kolomenszkoje | Novogyevicsi kolostor & temető | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Általános tanácsok Moszkva felfedezéséhez

Kreml

Blagovescsenszkij-székesegyház

"Ahogy belépsz a Borovickaja-kapun, néhány méter után bal kéz felől találod a Fegyvertárat (Armoury, Оружейная палата). Érdemes kifizetni a 700 rubeles (kb. 4900 Ft-os) belépőt, a kiállítás gyönyörű, érdekes, gazdag. Tovább sétálva szintén bal kéz felől a Nagy Kreml-palota (Большой Кремлёвский дворец) vár, ami tudtommal ma nem látogatható, hacsak nem kapsz meghívást olyan eseményekre, mint elnökök beiktatása, békeszerződések aláírása, diplomáciai fogadások, és egyéb hivatalos események. Az épület egyébként elég becsapós, úgy tűnik, mintha háromemeletes lenne, pedig nem is, csak kettő – a második emeletnek dupla sor ablaka van. Magába olvaszt néhány megrongálódott, régi korokra visszaszálló épületet is.

Jobbra, a Kreml falain túlra is érdemes kikukkantani, a Moszkva-folyóra, és a partján álló házakra látunk innen. A Nagy Kreml-palota után következik az Angyali Üdvözlet-székesegyháza (Благовещенский собор). Eredetileg ez volt a cárok személyes kápolnája, és annak apátja volt a család hivatalos gyóntatója. 1484 és 1489 között épült III. Iván megbízásából. Az Angyali Üdvözlet-székesegyházban 1918 óta nem tartanak miséket, múzeumként üzemel, ahol meseszép ikonokat tekinthet meg a látogató, például Rubljov képeit. Kilépve szemben velünk az Arhangelszkij-székesegyház (Архангельский собор) áll. Az építkezést még III. Iván uralkodása idején kezdték meg egy olasz származású építész, Lamberti Aloisio de Mantagnana vezetésével 1505-ben.

Miután ismét kint vagyunk a szabadban, forduljunk balra, és sétáljunk egyet a Katedrális téren. A Kreml legmagasabb épülete a Nagy Iván-harangtorony, amit szintén a 16. század elején kezdtek el építeni, de mai, 81 méteres magasságát Borisz Godunov idején érte el. Állítólag annyira stabil a szerkezete, hogy Napóleon katonái hiába akarták felrobbantani, a torony néhány karcolással megúszta a kalandot. Ennek ellenére biztonsági okok miatt turistákat nem engednek fel a tetejére. Ma huszonkét harangja van, a legnagyobb, az Uszpenszkij-harang 65,5 tonnát nyom.

Az Uszpenszkij-székesegyházról (Успенский Собор): 1471-ben tették le az alapköveket, III. Iván ugyanazokat a pszkovi építészeket bízta meg a munka vezetésével, akik később az Angyali Üdvözlet-katedrálisán is dolgoztak. 1474-ben azonban egy földrengés lerombolta a félkész falakat. Így jött a képbe Fioravanti. A templomot 1479-ben adták át, így ez a Kreml legrégibb egyházi épülete. Ikonjainak és freskóinak nagy része a 17. századra szállnak vissza. 1918-ban ezt a templomot is lezárták, de az a hír járja, hogy a nácik támadása idején Sztálin engedélyezett itt egyetlenegy istentiszteletet 1941-ben, amolyan "soha nem lehet tudni" alapon. Nem árt, ha egy teljes napot rászánsz a Kremlre, ha mindent alaposan meg szeretnél nézni, ideértve a különböző kiállításokat is! " forrás


"A moszkvai Kremlnek 20 (!) tornya van, ezek közül a legmagasabb a Trojzkaja, kb. 80 méter. Nem, nem tudom felsorolni az összes tornyot fejből. :P Régen a Szpasszkaja-torony kapuja volt a Kreml főbejárata. A cári időkben szokás volt, hogy aki átment rajta, ötvenszer meghajolt előtte, tiszteletét kifejezve. Ma már a Borovickaja-toronynál van a bejárat, hajlongani nem szükséges, de szerintem örülnének neki a fényképező kínaiak. A Kreml folyosóin állítólag néha találkozni az orosz történelem nagy alakjainak visszajáró lelkével. IV. Iván őszellemessége például leginkább vérvörösen ragyogva szeret sétálgatni, Sztálin viszont inkább hőmérséklet-csökkenéssel jelzi jelenlétét. Ilyen fényképet sajnos nem tudok csatolni, aki nem hiszi, járjon utána. A Kreml falai között látható a Cár-ágyú, illetve a Cár-harang, mind a kettő a legnagyobb a világon a maga nemében. A harang el van törve, az ágyú meg állítólag nem működik, valószínűsíthető, hogy soha nem sütötték el. Nem baj, dísznek sem utolsó." forrás

fotó by K.J.

,, A Kreml beszél az emberhez, itt kezd igazán megtalálni minket az orosz történelem, itt kezdi az ember egy kicsit más szemmel tekinteni ezt az országot. Az Uszpenszkij-székesegyház Rettegett Ivántól II. Miklósig az orosz cárok koronázó templomaként szolgált, a Blagovescsenszkij-székesegyház, a cárok és más uralkodók házi temploma volt, az Arhangelszkij-székesegyház, egy temetkezési templom - itt nyugszik például Retteget Iván is -, a Nagy Iván-harangtorony, de a paloták mellett itt található még Vlagyimir Putyin orosz elnök rezidenciája is.
A hagymakupolák zöme arannyal bevont, mely a fehér alaptól jól elkülönülve tündöklik. (2017)" forrás

Vörös tér

"A Vörös tér mindig tele van élettel, télen-nyáron látogatják a turisták. Gyakran tartanak itt rendezvényeket, koncerteket, ennek megvan az a mellékhatása, hogy ilyenkor egy időre lezárják a teret az előkészületek miatt, majd mikor megnyitják, a szokásosnál nagyobb a rendőri jelenléttel kell számolni, biztonsági kapukat állítanak fel, belenéznek a táskákba, hátizsákokba. A Vörös tér elnevezés nem a kommunizmushoz köthető, mint azt én magamnak elképzeltem, mikor még nagyjából annyit tudtam a helyről, hogy Moszkvában van. Nem is az épületek színe nyújtotta az inspirációt. A "krasznaja" melléknév magyar megfelelője ma valóban piros, vörös, de a régi oroszban gyönyörű, szép volt a jelentése. A Vörös teret 1999-ben zárták le a motoros forgalom elől. A döntés egyik oka az volt, hogy az autók zavarják a GUM kereskedelmi érdekeit." forrás

Vaszilij Blazsennij-katedrális

"A város nemzetközi szimbóluma, a Vörös teret uraló Boldog Vazul-székesegyház (más néven Vaszilij Blazsennij-katedrális, oroszul: Храм Василия Блаженного vagy Покровский Собор). Mai helyére 1936-ban került, eredetileg a Vörös tér közepén állt. Talán már kitaláltátok: igen, a szobor zavarta a kommunisták grandiózus Vörös téri felvonulásait. Maga a katedrális természetesen sokkal régebbi időkre száll vissza. IV. (Rettegett) Iván építtette 1555-1561 között. Az apropót a kazanyi tatárok elleni 1552-es győzelem adta. Tulajdonképpen kilenc, szorosan egymás mellé épített templomról van szó, egy mindegyik nyertes csata emlékére. A legenda úgy tartja, IV. Iván megvakíttatta a vezető építészt, hogy az soha többet ne tudjon ilyen szépséget alkotni. Ez valószínűleg nem igaz, mégis sokan elhiszik, ki tudja, miért. :) Az biztos, hogy sikerült valami teljesen egyedit, különlegeset alkotni. A belépő felnőtteknek 250 rubel. Nyitva tartás nyáron 10 órától 19 óráig, télen 11-től 17-ig. Külön kell fizetni a fényképezésért (160 rubel) és a videózásért (180 rubel). (2013)" forrás


"Nagyon kevés a fény a katedrálisban. Télen a helyzet még kritikusabb, ráadásul még hideg is van. Az épület belülről egy labirintus. Számos terem, némelyik nagyon pici, sok folyosó, lépcső. Hangulatos, de nem egészen az, amit mi megszoktunk a saját templomainkban. A folyosók falainak nagy részére nonfiguratív ábrákat, illetve virágformákat festettek. Ez szerintem nagyon szép, de valahogy megint nem valami templomszerű. "forrás


ÉrdekesVilág.hu: Boldog Vazul székesegyház (Ajánlott link)

Uszpenszkij-székesegyház

Jön!

Megváltó Krisztus-székesegyház

Jön!

Tretyakov képtár

Jön!

Puskin múzeum

Jön!

Sztálin-barokk felhőkarcolók

Lomonoszov egyetem

Külügyminisztérium

Ukrajna szálloda

Egyéb látnivalók

Lenin mauzóleum

Gorkij park

Irodalmi múzeumok

Fegyvertár

Történelmi múzeum

Bolsoj szinház

Arbat

"Természetesen azért azzal kezdtük, hogy néhány nevezetesség mellett megnézzük Moszkva közismertebb utcáit, negyedeit. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi változott és mi nem az itteni rendszerváltozás, azaz a kilencvenes évek eleje óta. A nyolcvanas években is már menő sétálóutca volt a Régi Arbat. Viszonylag még itt volt a leglazább az utca képe, mert voltak utcai zenészek, lezser fiatalok és értelmiségi figurák sétálgattak fel s alá, és még az üzletek is valamennyire mutatósabbak voltak, mint máshol a városban. A mai Arbat olyan Váci utca jellegű a turistákat csalogató, hasonló választékot kínáló szuvenír boltjaival. A képet színesíti, hogy afrikai srácok kapacitálják zavaró vehemenciával a külföldieket a vásárlásra. Főleg a japánokra vadásznak.

Amúgy az Arbat házai most nem tűntek különösebben érdekeseknek, s újdonságot inkább az jelentette, hogy itt is már sorakoznak egymásután a nemzetközi gyorsétkezők és kávézóláncok megszokott példányai. Derekasan próbálkoznak az oroszok sikerre vinni saját gyorsétterem láncokat is, ahol megszokott orosz specialitásokat kínálnak éttermi felhajtás nélkül. Sok a palacsintázó, ahol sós és édes töltelékek vegyesen vannak. A lazacos palacsinta bizony a fogamra való volt. A szomszédos Új Arbat már inkább olyan Rákóczi út jellegű, és tele van a hatvanas-hetvenes évek szokványos betonépületeivel. Betértünk a Dom Knyigi-be (A Könyv Háza), amely hatalmas, de korszerűtlen elrendezésével a szovjet időket idézi, igaz a választék már a szabadságot tükrözi." forrás



"Moszkva leghíresebb és leghosszabb sétálóutcája, az Arbat 1,25 kilométeren keresztül húzódik a Szmolenszkaja és az Arbat terek között. Szokták Régi Arbatként is emlegetni, mióta vele párhuzamosan megépült az Új Arbat, ami funkciója szerint eltereli a régiről a forgalmat. Ma az utca igazi turista látványosság, rengeteg szuvenír bolttal, kávézóval, étteremmel, sörözővel. Az éttermek általában az alsó-alsóközép kategóriába tartoznak, inkább az ide látogatók kiszolgálására rendezkedtek be, ha nem tartoznak valamely franchise-hoz, akkor az árérték-arány sem a legkedvezőbb, ezért a helyiek el is kerülik őket. Az orosz önkiszolgáló étteremláncnak, a Mu-Munak (Му-Му) több üzlete is van az 1,25 kilométeren, ahogyan a McDonald’s-nak is. Igaz ez a kávéházakra is, Sokoladnica, Coffee House, Starbucks, csak hogy az ismertebbeket említsem. Ha valami különlegesebbre vágyik az ember, ki lehet próbálni az azeri (Shesh Besh, шеш-беш), vagy a grúz konyhát (Genatsvale, Генацвале).

Ami a boltokat illeti, itt is széles a spektrum: a gagyi kütyüktől kezdve az értékes képzőművészeti alkotásokig minden megtalálható. Az Izmailovói Vernissage kapcsán elmondott figyelmeztetést azonban ne felejtsük: nem lehet kivinni az országból 1950 előtt készült tárgyakat. Az eladótól kérni kell az áru korát igazoló bizonyítványt, ha ezt nem tudja produkálni, akkor érdemesebb inkább eltekinteni az üzlettől, elkerülve az esetleges bonyodalmakat. Az orosz vámhatóság nem (sem) éppen arról híres, hogy megértő volna. A kisebb ajándékokat (pl. matrjoska, hűtőmágnes) viszont érdemesebb szintén Izmailovóban beszerezni, olcsóbb (ha alkudsz), és legalább akkora a választék.

Az Arbat atmoszférájához egyértelműen hozzátartoznak a kisebb kioszkok, elárusítóhelyek, használt könyvek árusai, utcai művészek. Gyakran viszi itt a szél a balalajka hangját, öt perc alatt megrajzoltathatod a karikatúrádat, vásárolhatsz a standokra kirakott festmények közül, megcsodálhatod az alkalmi fellépő akrobatákat, táncosokat. Télen a diákok, járókelők előszeretettel építenek az utcán hóembert, sokszor akár több tucat is összegyűlik egy helyen. Ha úgy tervezed, végigsétálsz ezen a régi, különös hangulatú utcán, tömegközlekedéssel is egyszerűen eljutsz az Arbatszaja vagy a Szmolenszkaja metróállomásokig, ezek az utca két végén találhatók." forrás

Egyéb érdekes negyedek

Tverszkaja utca

Petrovka

Kuszkovo

"A top 10 látványosság közé tartozik Kuszkovóba. Pedig a Seremetyev-család egykori nyári rezidenciája ma valahogy kevés turistát vonz, ami igazából csak emeli a hely varázsát – itt végre nem kell küzdeni a hatalmas embertömegekkel. Egyébként meg nem tudják, mit veszítenek. A szemrevaló központi villa körül számos kiegészítő létesítmény csoportosul, pavilon, fürdőház, templom. Tartozik hozzá egy nagyobb tó is, valamint egy francia park, gyönyörű szobrokkal, színpompás virágokkal, formára vágott bokrokkal. A villát a 18. században építtette Pjotr Boriszovics Seremetyev, aki természetesen korának egyik leggazdagabb embere volt. A terület semmifajta praktikus célt nem szolgált, ide csakis szórakozni, kikapcsolódni, mondhatni, felvágni jöttek olykor a családtagok vendégeikkel. A belépő a parkba 40 rubel, de ezen kívül minden kiállításra külön belépő van. Egyes ünnepnapokon a múzeumokba a belépés ingyenes, de ha fényképezni akarsz, azért akkor is fizetni kell, egységenként 100 rubelt.

A személyes kedvencem Kuszkovóban a grottó, amely belülről csupa kagylóval, igazgyönggyel van dekorálva. Csodaszép látványt nyújt. Az építész, Afgounov a tenger istenének hajlékát akarta megidézni, szerintem sikerrel. Maga a villa neoklasszikus stílusban épült. A főbejárat előtt hat oszloppal díszített rámpa biztosította, hogy a kedves vendégeknek egészen az ajtóig még a hintóból se kelljen kiszállniuk. Kuszkovót egyébként nem túl könnyű megtalálni, indulás előtt kéretik figyelmesen tájékozódni Google térképről, innen-onnan. Ha a citromsárga metróval érkezünk, akkor a Perovo (Перово) megállónál kell leszállni, majd felülni a 108M-es buszra. Cél: Muzej Kuszkovo (Музей Кусково). A menetidő 15-20 perc. A 10-es, világoszöld metróval a Cskalovszkaja (Чкаловская) állomásig utazzunk, onnan 15 perc gyalog a park. Ha egyszer megleltétek, garantáltan nem fog csalódást okozni, el lehet egy egész délutánt is tölteni ott bámészkodással, sétával, piknikkel. (2013)" forrás

Kolomenszkoje

Feltámadás templom

Novogyevicsi kolostor és temető

Jön!

Olvasmányos linkek

Jön!

Fotóegyveleg

fotó by K.K.

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon