ÚTIKRITIKA.HU / Pakisztán

Útban Gilgit felé:
Az út eleje száz kilométeren kétszer négysávos autópálya majd a hegyekben néha a földút és kiváló út váltakozik.
Végig az Indus folyó völgyében törjük az utat előre. 1968 előtt nem volt összeköttetés az északi területek és Iszlámábád között. Csak Indiából és Kínából.
Most is a kínaiak építik korszerűsítik az utat dél felé a kínai határtól indulva. Ez körülbelül a Budapest Belgrád projekt itt, az utat azzal magyarázzák hogy könnyebben jusson a kínai tőke Pakisztánba.
Útközben reggeli és pihenő Chilasban, Gilgit után a második legnagyobb településen.. (Ata, 2022)

Ata fotója

,, Első benyomásra nem sok látnivalóval szolgál az Északi Területek fővárosa Gilgit. Viszont annyi érdekes és sokszínű embert látni az utcákon sétálva és ahány szögéből tekint fel az ember a környező óriás hegyekre mindig újabb és újabb hófödte 7000 m feletti csúcs tűnik fel a horizonton.

A kétszázezres város majdnem tíz kilométer hosszan egy kanyon magas fennsíkján helyezkedik el. Itt találkoznak a piacon a környező falvak lakói. Itt aztán tényleg szükség van az urdu közvetítő nyelvre, mert Gilgit környékén hat különböző nyelvet, nem nyelvjárást beszélnek az emberek. Mindenki másképp öltözik és másféle arckarakter.

A háromnegyed Magyarországnyi északi területén másfél millióan élnek és Pakisztán legelmaradottabb régiója. 1970-ig csak India felől lehetett megközelíteni. Közigazgatásilag autonóm terület önálló parlamenttel és a vitatott térség Kasmir is ide tartozik. Több évtizede kéri a helyi kormányzat hogy csatlakozhasson teljes jogú tartományként Pakisztánhoz amit azonban a központi kormányzat az instabil politikai terület miatt nem engedélyez. Rengeteg itt a katona és a rendőr, a városon belül is több ellenőrzőpont van.

Gilgit egykor teljesen buddhista város volt, ma sincs jelen az iszlám olyan erőteljesen mint máshol Pakisztánban. Nőket is látni az utcán, vallási szabadság szembetűnő.

Érdekessége a városnak a három szobra: Pakisztán nemzeti állata a kőszáli kecske, a hegymászó és egy lelőtt indiai helikopter szobra/emlékműve

Az Északi Területek vagy más néven Balisztán a legek tartománya is. A világ tizennégy 8000 m feletti csúcsából öt itt magasodik és több mint ötven 7000 feletti hegyorma is van." (Ata, 2022)

Ata fotója

,, A Himalájában még nem sikerült egy szolgáltatónak sem megfelelő térerőt kiepíteni.
Hát lássuk három napos kalandtúrám történetét. Reggel 8 óra indulás Gilgitből az első busszal a Raikot-hídhoz, a Nanga Parbat nemzeti park kiindulópontjához. Egy buszon utazom egy katalán lánnyal Mercedesszel és egy freiburgi német sráccal. Örültem hogy ők is ugyanazt a programot tervezték mert így háromfelé osztódtak a költségeink.
A Raikot-hídnál Jeep hegyek várnak. A hegyekben élő mintegy 1000 helyiből a férfiak abból élnek hogy turistákat visznek fel a hegyi túra kiindulópontjához.

Jól együttműködik a rendőrség és a helyiek azaz tilos innen gyalog menni. 9000 rúpiába, 20000 Ft-ba kerül egy Jeep oda vissza útra és 3-5 látogatót visz fel egyszerre. Külföldieknek a legtapasztalatabb sofőrök dukálnak, és nem lehetünk háromnál többen a Jeepben. Kissé félelmetes az út felfelé. Csak egy keskeny földút és védőkorlát nélkül alattunk a több száz méter mély szakadék 🙂

Először regisztrál minket a rendőrség majd jön a majdnem két órás döcögés felfelé 16km-en át. Szerencsére mivel én vagyok a legmagasabb én ülhetek a sofőr mellett. Félúton pihenő és hűtővíz csere. A helyiek útközben felkapaszkodhatnak a Jeep elejére, nekik ingyenes a fuvar. Néhány kis falu mellett haladunk el ahol a helyiek rizst és kukoricát termelnek 🙂 (Ata, 2022)

Az Indus folyó felső szakasza valóban vadregényes - Ata fotója

A helyiek nem muszlimok hanem buddhisták ezért is ilyenek a díszítőelemek a hídon. Még a kínaiak építették a hidat. - Ata fotója

Ata fotója

Nanga Parbat

,, Cél a kilencedik legmagasabb hegycsúcs a világon. Irány a Nanga Parbat ( 8125 m)
Órákon át nem tértem magamhoz az ámulattól. Ilyen közelről a Himalája ilyen magas ormát saját szememmel még nem láttam.
Rendkívül szerencsém volt mert ilyen tisztán felhők nélkül csak szeptember-október hónapokban látható általában a Nanga Parbat (hindi nyelven Meztelen hegy). A helyiek csak Diamernek Gyilkos hegynek nevezik mert igen nehéz feljutni a csúcsra.
Sokáig senkinek sem sikerült amíg végre az osztrák hegymászó Hermann Buhl 1953-ban meghódította.
Azóta csak egy hegymászónak sikerült a Raikot (gleecser) oldalról megmászni mert a Diamer oldalról egyszerűbb feljutni rá.
Sok leggel dicsekedhet a Nanga Parbat. Szinte igen alacsony magasságból az Indus völgyéből hegymászó tapasztalat nélkül elég magasra fel lehet jutni és a csúcsot látni a gleecser mögül. Valamint ez a Himalája hegység legnyugatibb pontja innen húzódik pár száz kilométeren át Nepálig.

A Diamer oldalon nem egészen egy évtizede a Talibán harcosai külföldi tuszokat ejtettek, azóta elsődleges szempont a külföldi turisták biztonsága. Így felfelé és lefelé is fegyveres őr kísért minket. Ilyen fegyveres védelemben sem volt még részem 🙂 (Ata, 2022)

A Tündérek mezején jártam 🙂 Német hegymászók Marchenwiese-nek nevezték el ezt a csodás, örökké zöld hatalmas mocsaras mezőt a Nanga Parbat alaptáborát 3400 méter magasan. Habár a helyiek Jootnak nevezik mégis a Tündérmező angol fordításából azóta is Fairy Meadows néven tartják nyilván.
Nehéz elképzelni de igaz, a mező egy hegy tetejének fennsíkja. Fokozottan védett terület csak a kijelölt ösvényeken lehet mozogni. Csodálom a lovakat és a teheneket hogyan tudnak úgy lépni a mocsaras területen, hogy ők nem süllyednek el.
A helyiek mostoha körülmények között élnek. Csak április végétől november elejéig laknak itt, mert utána több méteres hó és - 20c alatti hőmérséklet köszönt be.

A fennsík közepén van a falu és a közösségi ház és körülötte pedig a turistáknak épített faházak. Áram csak generátorokkal. A melegvízet pedig úgy oldják meg hogy a patak vizét egy csövön keresztül átvezetik egy fával fűtött kályhán.
Minden tulajdonosnak van egy úgynevezett "Kacsárja" - a ló és a szamár keresztezése. A ló génjei miatt erősek és akár 150kg súlyt fel tudnak hozni, a szamár génjei miatt pedig rövid a lábuk így könnyen mozognak a magas hágókon.
Este csodás helyi vacsorát kaptunk és utána a faház tornácáról néztük a teli holdat amely szinte nappali fényben világította meg a Nanga Parbatot. (Ata, 2022)

Rohtas erőd

Minden napra egy tojás. Begyűjtöttem egy újabb világörökségi helyszínt.
A Rohtas Erőd Punjab legészakibb részén stratégiailag szinte bevehetetlen részén épült. 1541-ben kezdte el építeni Sher Shah Suri Mughal uralkodó az idegen betörések ellen.

Az Erődrendszer különlegességét az adja hogy átalakítások és felújítások nélkül vészelt át több mint fél évezredet. Négy kilométeren át húzódik, 68 óriási bástyája és 12 monumentális kapuja van. Akkora területen fekszik hogy manapság egy egész település költözött a falai közé.
A látogatás alatt egy homokvihar és egy óriási felhőszakadás tört ránk, így még megkapóbb volt a félelmetes erőd, a muszlim katonai építészet remeke 🙂 (Ata, 2022)

Kotdiji erőd

,, Mission impossible. Ever record hit. 48c in shadow...
Ma életem egyik legembert próbálóbb mutatványát vittem véghez. 48c melegben (árnyékban mért - a napont inkább nem is akarom tudni) a tűző napon várlatogatás a világ mostanság legforróbb katlanában.
Az Indus völgye és a sivatag határán fekszik a Kotdiji Erőd amelyet a helyi kán építetett uradalma határának ellenőrzésére a 18.szazad végén.

Ami káprázatos hogy az Erőd vályogból épült mégis vastag falai és stratégiai helye miatt szinte támadhatatlan volt.
Három akkora kaput kellett építeni amin egy elefánt is átfért és így jutott el az udvartartás a Győzelem bástya alatti fellegvárba, a királyi lakosztályba. Habár a kán nem itt lakott, de minden szolgálta a kényelmet. Volt Hamam, Hárem sőt még pottyantos mosdó is.
Lenyűgöző az építmény. Teljes épségben megmaradt az ötven külső bástya. Hajdanán az Erőd alatt egy nagyváros volt amelyet 5km hosszú fallal vették körül. A mai kisfalu sok épülete - a mecset, az uradalmi házak, egy megmaradt városkapu a település egykori gazdagságára utalnak.

Csodás a kilátás az erőből - Nyugatra látszik az Indus völgyének végeláthatatlan pálmaligete, keletre pedig a sivatag homokbuckái.
Természetesen csak szelfik készültek mert egy másik őrült sem volt csak egy hülye magyar aki ezt 48c-ban bevállalta 🙂 (Ata, 2022)

Szukkúr

, Érkezés Sukkurba...akik veszik a poént a várost angolul Sucker-nek kell kiejteni 🙂
Hát én is megszívtam úriasan fogalmazva 🙂 ha az ember Karachin kívül Sindh tartomány barmelyik másik településére érkezik, rögtön regisztrálnia kell a rendőrségen és az SPG emberei rohamkocsival szállítják az állomásról a szállodába fegyveres kísérettel 🙂 fő a biztonság!
Itt is két testvérváros van. Az Indus folyó két partján a nagyváros Sukkur és a másik parton Rohri. Viszont az Lahore - Karachi Green Line expressz vonat csak Rohriban áll meg mert itt válik ketté a vonal dél felé.
Bekísértek a helyi rendőrörsre. Rohriban külföldi nem szállhat meg így értesítettek a sukkuriakat. Ami viszont már egy másik járás szóval egy óra volt amíg eljött értem a kíséret.
Hátul ülök mint egy rab mellettem a fegyveres őr.
Közben mindenki minket néz mit keres a fehér ember a rabszállítón. Én meg oldva a helyzetet mint Diana hercegnő integetek kifelé a népnek 🙂 🙂 🙂
Hát ez tényleg Sucker vagyis Sukkur! (Ata, 2022)

Mohendzsodáro

helyesebben: Móhan Dzsódaró

avagy nemzetközibben: Mohenjo-daro

2022. Május 22 - 16.13 PKT időzóna (GMT+5)

,, Az eddigi életem legmelegebb hőmérséklete, árnyékban mért +53c

Legekkel zárom pakisztáni körutam. Minden országlátogatás fénypontja, a térség először világörökségi helyszínének nyilvánított Mohendzso-daro, ahogy a mai szindik nevezik a Halottak dombja.

Az Indus-völgye már hétezer éve lakott és a Harappa-civilizáció fénykorában épült a város 4500 évvel ezelőtt.

A mai várostervezést is megirígyelő módon tervezték meg a házakat, közintézményeket, palotákat, a fellegvárat, az utakat, vízvezeték rendszereket. A világ akkori legnagyobb és legfejlettebb települése volt 40.000 lakossal.
Több helyen ahol védőpalát húztak a várfalak fölé, eredeti több ezer éves vályogfalakat tártak fel.

A várost öt kilométer hosszú és hát méter magas várfal vette körül. Olyan fejlett fürdői és vízvezetékrendszere, hulladékgyűjtői voltak hogy ehhez hasonlót csak kétezer évvel később a rómaiak voltak képesek kiépíteni.

A városon belül volt a legmagasabb ponton még egy belső fal amelyen belül egy citadella volt. Ma a helyén 2200 éve a világ egyik legrégebbi buddhista sztupája van szinte remek állapotban.

Mohendzso-daro valószínűleg kereskedelmi központ volt mert sem fegyvereket, sem áldozati szobrokat nem találtak a régészek.

A városra teljesen véletlenül az indiai vasút építésekor bukkantak munkások mivel semmilyen korabeli feljegyzés nem maradt fenn a létezéséről. 1930-ban John Marshall brit régész szinte az egész várost feltárta. A múzeumban mai napig ki van állítva az autója amivel akkor az ásatásokat járta a nagy távolság miatt. Aki meg akarja nézni Földünk e csodáját igyekezzen. A szikes talaj és az erózió miatt a terület fokozatosan süllyed és a téglát és vályogot pusztítja a víz.

Nem láttam sajnos túl nagy erőfeszítést a helyiekben e világkincs megőrzésére...
Mit ne mondjak csak a lelkesedés tartotta bennem az erőt hogy 50c feletti melegben végigjárjak mindent gyalog! (Ata, 2022)

K2 hegycsúcs

A K2 hegycsúcs (vagy más néven Mount Godwin-Austen) Pakisztán északi részén található a Karakoram-hegységben, és a világ második legmagasabb hegycsúcsa. Itt található néhány fontos információ a K2 hegycsúcsról:

Magasság: A K2 hegycsúcs magassága 8 611 méter (28 251 láb) a tengerszint felett, ami a világ második legmagasabb hegycsúcsát teszi belőle a Mount Everest után.

Elhelyezkedés: A K2 a pakisztáni részen található, a Baltoro gleccseren belül. Azonban a hegycsúcs közel van a kínai határhoz, és a hegymászók által használt útvonalak egy része is Kínából indul.

Nehézsége: A K2 hegycsúcs az egyik legnehezebben megmászható nyolcezres csúcs a világon. A meredek és veszélyes útvonalak, az időjárási viszontagságok és az oxigénhiány miatt rendkívül kihívást jelent az expedíciók számára.

Első megmászás: Az első sikeres megmászásra 1954-ben került sor az olasz Ardito Desio vezette expedíció részéről. Az első két hegyi mászó, akik elértek a csúcsra, Lino Lacedelli és Achille Compagnoni voltak.

Halálozási arány: A K2 hegycsúcson a halálozási arány magasabb, mint a Mount Everesten, különösen azért, mert a hegy viszonylag kicsi mászható ablakai vannak, amikor az időjárás engedi a mászást.

Népszerűség: Bár a Mount Everest a legismertebb nyolcezres csúcs, a K2 is népszerű cél a hegymászók körében, és sokan próbálkoznak a csúcs meghódításával, bár jóval kevesebb sikeres expedíció érkezik ide.

Veszélyei: A K2 hegycsúcsot számos veszély fenyegeti, köztük lavinák, sziklaveszélyek, hóviharok és az oxigénhiány. A helyszínen rendelkezésre álló mentőszolgálatok is korlátozottak.

Hegymászó szezon: A legtöbb expedíció a nyári hónapokban, július és augusztus között próbálja megmászni a K2-t, amikor az időjárás viszonylag stabilabb lehet. Azonban a téli mászások is egyre népszerűbbek, bár sokkal veszélyesebbek.

A K2 hegycsúcs egyik legnagyobb kihívást jelenti a világ hegymászói számára, és az expedíciók során nagy tapasztalat, kitartás és szakértelem szükségesek a csúcs eléréséhez.

Multan

A több, mint 2 millió lakosú város Pakisztán földrajzi közèppontjában , az Indus folyó völgyében helyezkedik el . Multánban számos szùfi szentèly található, amelyek a 11. és a 12. századból valók , amikor a város jelentős kereskedelmi központként nagy számú szúfi misztikust vonzott magához: innen ered a Szentek városa elnevezés is . A 14. Századtól kialakult egy jellegzetes multáni stílus , ami elsősorban síremlékek, mauzóleumok építésében nyilvánult meg . Ezek közül több rendkívül értékes építmény máig fennmaradt . Elmentünk megnézni többet ezek közül , de csak a már “ megszokott “ rendőri kisérettel hagyhattuk el a szállodánkat. Vidám volt, ahogy szirénázó rendőrautó felvezetésével hasítottunk át a városon, mint a nagyok a filmekben és a napi életben. Első két szentélyünk, amit meglátogattunk, az a Tomb of Hazrat Shah Rukn-el-Alam és a Tomb of Bahauddin Zakariya volt. (V. Jancsi, 2023)

V. Jancsi fotója