ÚTIKRITIKA.HU / Sihanoukville






Sihanoukville

Sihanoukville dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odautazás | Szállás | Ajánlott hotelek | Közlekedés | Étkezés | Szórakozás | Közbiztonság és kellemetlenségek | Strandok | Látnivalók és programlehetőségek | Egyéb hasznos információk | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Sihanoukville - Utazás és nyaralás

Sihanoukville dióhéjban

  • Előre leszögezzük, strandolás szempontjából Sihanoukville nem versenyezhet a legtöbb thai tengerparttal (na jó a Pattaya-inál sokkal jobb).
  • Sihanoukville kiejtése: szianukvil
  • Phnom Penhből Sihanoukville közúton legszerencsésebb esetben 4 óra, de sanszosabb az 5-6 óra. Főleg azért tart ilyen sokáig a mindössze 250 kilométeres távolság megtétele, mert a főváros központjából a peremkerületeken való túljutás a szinte állandó  borzasztó dugók miatt önmagában jelenthet 1-1,5 órát! Éjszaka nincs ekkora gond kijutni a fővárosból, vagy oda bejutni.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Kirándulni a Bamboo Island-re sznorkeles programmal kiegészítve, a víz kristálytiszta
  2. Kiélvezni a tiszta, szép tengervizű Otres Beach-en, hogy nem zaklatják a strandolót annyit a zugárusok, mint a Ocheuteal Beach-en, plusz a szuper kávé ott a Papa Pippo Bar-ban
  3. A Koh Rong sziget, ahol a strandolás kellemesebb, szebb, mint bárhol Sihanoukville-ben (kár, hogy irányonként 2-3 órányi távolságra van)
  4. Sok jó kis étterem, meglepően sokféle
  5. A sok bulizási lehetőség a Serendipity Beach-en is
  6. A Ream nemzeti park nyugalmassága
  7. A Sokha Beach, ahol nincsenek a strandon árusok és koldusok, na és ez tiszta strand (igaz privát a strand)
  8. A Serendipity Beach mögötti utcák éttermei között vannak sok szuper
  9. Annyira jó tuktukozni, és a viteldíj kialkudozása sem komplikált
  10. A Victoria Hill éttermes utcája

Nem tetszett

  1. A gondozatlan, szemetes strandok (szerencsére nem mindegyik), speciel a turisták szemetelnek a legtöbbet
  2. A túlzsúfolt Serendipity Beach, és annak folytatása az Ochheteal Beach-en, a Sihan Beach is dzsuvás
  3. Este a városközpontban és az Ochheteal Beach tájékán nem érezheti magát az ember teljes biztonságban
  4. Sihanoukville néhány év múlva le lesz pukkanva, és hotelekkel túlépítve
  5. Sok betépett, hülye angol fiatal, akik közül a lányok még csúnyák is
  6. A tuktuk sofőrök folytonos nyomulása
  7. A szipuzástól agy-tompult helyi kamaszok kiszámíthatatlan reakciói, na a turista srácok is "dolgoznak magukon"
  8. A táskák kimetszésére szakosodott tolvajok
  9. A strandokon a nyomulós zugárusok (nem vészesebb, mint Balin)
  10. Nincs semmi turistás nevezetesség, minden csak a strandolásról és a bulizásról szólhat (mondjuk ez se kevés)

Vélemények

"A város nem túl izgi, de legalább büdös. Sült rizst eszünk és gin-tonicot iszunk, Sihanoukville egyébként olyasmi, mint Siófok, csak annál sokkal lepukkantabb. Annyira nem nagy szám, ha kimarad az életemből, nem fáj... 1 órát tökölünk a szuper-büdös tengerparti városban, ahol a Viagra recept nélkül kapható. Kell is, ugyanis itt az a módi, hogy a pénzes turisták barátnőt vesznek a nyaralás idejére, akik szerelmet imitálva kísérgetik alkalmi szerelmüket nagyjából bárhová. (2013)" forrás


"Megérkeztünk a már nagyon várt tengerparthoz. Az érkezés és szálláskeresés a szokásos forgatókönyv szerint zajlott. Egy spanyol-svéd érdekeltségű kis bungalós helyen kötöttünk ki a Victory Beach részen, kicsit feljebb a Wheather Station Hillen, de még kellemes gyalogló távolságra a parttól. A vendéglátóink laza európai fiatalok, rögtön kértünk is tőlük ajánlatot ebédhez és jó tippet adtak le egy közeli kis családi kifőzdéhez (a legtöbb étterem tulajdonképpen ilyen mindenhol). Az elfogyasztás és ücsörgés közben már erősödött bennünk a gyanú hogy itt minden különösebb erőfeszítés nélkül faszán el fogunk tölteni 1 hetet, pedig akkor még nem jártunk a parton.

A part nagyon kellemes, homokos, kifejezetten kis szemcsés. Ezen a parton épp nem sokan vannak, egyáltalán nem tolonganak a turisták, még a vonzóbb part menti bárokban sem. Végig sétáltunk ezen a részen, egy helyen beültünk egy shake-re, ahol ki is lehet feküdni nyugágyakra, így a naplementét akkor már bevártuk ott. A shake darabja 1$ volt, a helyszín és a látvány figyelembe vételével versenyképes ajánlatnak tűnt. Ez a part a könyv szerint azért kevésbé népszerű, mert a szomszédságában egy kikötő van, de igazából nem zavaró és csak egy móló az egész, a strandolás élvezeti értékét nem rontja. A parttal szemben 2 sziget is látszik, oda úgy tudjuk lehet hajóval menni körbenézni. Épp egy magas híd épül a nagyobbik felé a szárazföldről.

A város érkezésünkkor a szokásos koszos kisváros benyomását keltette. Több nagyobb partja van, melyek gócpontokká alakultak, a hotelek és minden egyéb ezek köré csoportosul. Bringával terveztük bejárni a környéket, bár jó bringa kell hozzá váltóval, mert dombok vannak rendesen. Ajánlották hogy napi 5$-ert motort is bérelhetnénk, de ezen meg gondolkozunk, mert egyikünk sem valami tapasztalt e téren, az izzasztó nyári bicajozást viszont jobban bírjuk. (2009)" forrás


"Amit még megtanultam útközben, hogy Kambodzsában a benzinkutakon nem lehet mosdóra számítani! :) Igazából sehol sem...úgyhogy óvatosan kell bánni a vízivással! :) Szépen lassan, délután kettő körül, befutottunk Sihanoukville-be. Elsőre kifejezetten komornak tűnt ez a város. Sok helyen láttam elhagyatott vagy homok buckákkal ellepett telkeket, ahol építkezés folyik. Ahogy a parti úton haladtunk elénk tárult a kikötő, hatalmas rakodó és emelőkarjaival. Az út mentén mindkét oldalon sorban álltak a kamionok, a rakományra várva.

Sihanoukville Kambodzsa legjelentősebb kikötője, eredetileg teherszállításra specializálódott. A várost 1960-ban alapították abból a célból, hogy a khmerek is becsatlakozhassanak a nemzetközi kereskedelembe és a kikötő építői és családjaik telepedtek le itt először. Ennek köszönhetően pedig az ország legfiatalabb városa! Ami látszik is! Elég nehéz megmagyarázni, hogy mit is lát itt az ember. Megjelentek már a divatos szállodaláncok és ennek köszönhetően helyenként a part szépen rendbe van téve, viszont, ahol csak szimpla vendégházak és hostelek vannak, ott minden kicsit gazdátlannak tűnik. Azt mondanám, hogy élet amolyan szigetekben van a városban.

Sok az étterem és a szálláshely, de valahogy úgy össze-vissza. Igazán azt sem tudod megmondani, hogy van-e városközpont. De ezzel senkinek sem szeretném elvenni a kedvét, mert van egy sajátos bája mindennek. Hogy minden olyan kezdetleges. Biztos vagyok benne, hogy 10 éven belül egy menő turista paradicsomot faragnak ebből a helyből! Lehetőség akad! Sok külföldi jön ide, letelepedik, nyit egy éttermet vagy szállodát és tuti a siker! Mi is egy ilyen helyen voltunk.

A városból kifelé található a Queen Hill Resort. Kicsit megijedtem, mikor elhagyatott építési telkeken hajtottunk át, de végül a nagy kacskaringózás után kilyukadtunk bungalós helyen. A kis fa házak, cölöpökre építve, a partra néznek és lényegében ott is vannak. Nagyon szép a kilátás és a szobák is elég tűrhetőek. Fel vannak szerelve mindennel, amire ebben a pár napban szüksége lehet egy turistának: ventilátor és szúnyogháló! Alap szükségletek! Persze, van mosdó is, angol WC-vel! :) Mókás volt, hogy a fa gerendák között kis rés volt és egyrészt ott bármi bemászhatott, ugyanakkor meg kiláttál a zöldre vagy a tengerre, attól függően, hogy a domb melyik részén volt a bungaló. Az ablakai pedig elég picik voltak, tehát bent nappal sem lehetett villany nélkül boldogulni és szerencsére, ez a nap 24 órájában rendelkezésünkre állt! :) Csak úgy, mint a víz a fürdőben! Mindegyik kis házikóhoz tartozott egy pici terasz is, úgyhogy megvolt az életérzés! :)

Míg a bungalókra vártunk, leteszteltük a helyi éttermet a parton! Homok, a partnak csapódó hullámok és fincsi palacsinta! Mi többet kívánhat ennél az ember! Ne is mondjátok, tudom, idekinn, valahogy palacsinta-orientálttá váltam...tudom! Ebéd után pedig bevágódtunk a habokba! Első észrevétel: "a francba! ez sósabb, mint gondoltam!" Második: "Mmmmm, de kellemes a víz!" Egyáltalán nem volt hideg, időtlen időkig el lehet pancsolni. Szerencsémre, a víz nem mély, elég sokáig kell bemenni, hogy ne érjen le a lábam, úgyhogy vígan át tudtam adni magam az óceán élvezetének! Nagyon jó volt!!! Úgy vágytam már erre az érzésre!

Órákon át tudnám nézni és hallgatni a hullámok susogó hangját! A horizonton kis halászhajók sorakoztak, szinte egymás mellett, mint egy láncra felfűzve és vártak a zsákmányra. A sort egyedül 1-2 sziget szakította csak meg. Minden olyan nyugodt. Nincs sok turista, mindenkinek jut napágy, amin elnyújtózhat. Az egyetlen dolog, ami megzavarja a látványt, az a szemét. Sajnos, itt is van, bőven. A szállásadónk figyelmét valahogy ez nem köti le. Viszont találtunk egy partszakaszt, kb. 5 perc sétára tőlünk, ahol teljesen tiszta a víz és a part is! Úgyhogy a kedd délelőttöt már ott töltöttük. Kis éttermek sorakoznak egymás mellett a homokos parton, fa építésűek és nád vagy bambusz a tetejük, nyitott az egész étkező tér, asztalokkal és függőágyakkal berendezve. A homokos parton pedig nyugágyak színes napellenző ernyőkkel. Az ágyak között kis asztalok és az étteremben a pincérek, akik alig várják, hogy felszolgáljanak valamit arra az asztalra. Előtted az óceán amerre a szem ellát ( ;) ) és nincs más dolgod, mint leemelni a nyugágy melletti kis asztalodról a piádat.

Délután viszont a tettek mezejére léptünk és egy halász emberke vállalta, hogy kivisz minket az egyik környező szigetre. A csónak igazából egy lélekvesztőnek tűnt. Egy tákolmánynak. De állta a sarat és oda-vissza biztonsággal szállított minket. A motor hangja olykor azért megrémített, főleg ha ránéztem, ahogy rázkódik és szinte kiált belőle, hogy mindjárt feladja. Szerencsére, ez nem így történt és épségben megérkeztünk a kiválasztott Bamboo Island-re.


A mi kis lélekvesztőnk

Az első kép fura, de itt is kiábrándító volt. Ahogy megérkeztünk a sziget egyik részére, ahol az étterem is van, egy nagy kupac szeméthalom látványa fogadott minket. Összeszorult a szívem, hogy még itt is! Egy érintetlen, kevésbé lakott helyre vágytam, ami összejött, viszont nem gondoltam volna, hogy itt is ennyire elhanyagolják a természetet! Persze, kárpótolt a homokos parton megevett ebéd és a kókusz szürcsölgetés, de ettől a képtől nehezen szabadultam, mígnem rá nem vettem Man-t, hogy sétáljunk egyet a szigeten. A pincér fiú hívta fel figyelmünket arra, hogy van egy ösvény a szigeten keresztbe egy másik partra, és érdemes megnézni, mert szebb, mint ahol vagyunk. Ez volt a kulcsmondat! :)

Nekiindultunk! Az ösvény egy kis ideig az erdőn vezetett át. Nem nevezném igazi dzsungelnek, de valami olyasmi lehet. Össze-vissza nőtt növényzet, sehol egy átjárható rész! Trópusi madárhangok szűrődtek ki a fák közül. Egyáltalán nem volt félelmetes, mert nem volt annyira sűrűn benőve az erdő és a napfény átjutott a levelek közt, az út pedig maga elég széles volt. Kb. 10 perc séta után értünk ki a beígért partra. Valóban gyönyörű volt! Alig pár ember lézengett a vízben, ők is csak azért, mert a bungalójuk ott volt a parton.

Így telt tehát a 1,5 napunk Sihanoukville-ben és így történt az, hogy szerelmes lettem a kambodzsai óceánpartba. Az biztos, hogy oda még vissza kell mennünk és még sok sok más szigetre is el szeretnék látogatni! (2010)" forrás


"A Victory Hillen néztünk szállást, ami félig egy megérzés volt, félig pedig emlékeztem rá, hogy nagyon kis családias környéket kéne találnunk, és ezért a turistás partokat kizártuk a keresésből. A Victory Hill, vagy más néven a Backpacker Hill valóban elég kis nyugodt környék volt, azonban emiatt a szállások is eléggé limitált számban voltak, mert nem volt rá akkora kereslet, mint a felkapottabb részeken. Főleg nem volt arra igény, hogy hajnali recepció szolgáltatás legyen egy olyan helyen, ahol egyébként is pár dollár egy szoba.

Már egy kicsit kezdtem morcos lenni, és magamat meghazudtolva már azon morfondíroztam, hogy de jó lett volna most kivételesen foglalni valami szállást, amikor egy lány a hátsókapun keresztül valami kis utcán át megmutatta nekem a helyet ahol a Mama lakik. A Victory Beach gyakorlatilag a kaputól 2 perc sétára volt, és átlagosan 10 ember népesítette be, plusz két ember az egyetlen bárból, ahol egy korsó sör 50 centbe került. Egy asztal volt a strandon két székkel, nem bírtam ki, hogy ne csináljak egy fényképet, mert úgysem hinnétek el. Egy nemzeti park is volt a közelben, ami érdekes volt, mivel nem egy kifejezett betondzsungel a környék, szóval nem volt igazából honnan "kiszakadni", de azért elmentünk a vadőr állomásra, ahol kaptunk egy vadőrt, akivel egy hajón elindultunk körbe megnézni a nemzeti parkot hajóval, mert máshogy nem lehetett.

Aztán kiderült, hogy mások is úgy nyomják, mint mi

A nemzeti parkban egyébként láthatók delfinek is, amiket nem valami könnyű lefényképezni, mert csak így megjelennek, de inkább csak a hátukat dugják ki egy-egy teljesen véletlenszerű helyen. Egyszer azt hittem sikerült, de nem sikerült.

Persze nem Flipperre kell gondolni, ezek másfajta delfinek, én sem tudtam, kezdetben olyan kis groteszknek tűnnek, de egyébként szerintem szerethetőek =) Egy halászfalu van a nemzeti parkban, akik nincsenek utakkal, meg hasonlókkal összekötve semmivel, szóval nagyjából maguknak csinálják a kis dolgaikat. A rákokkal és osztrigákkal foglalkoznak főként, meg nyilván hallal, aztán azokat viszik a csónakban gondolom valakinek, aki átveszi ezeket a nemzeti park szélén. Aztán elmentünk egy olyan partra ahol már tényleg semmi nem volt az ég világon. Azért volt érdekes, mert a folyó és a tenger itt összekapcsolódott, és egy részen szép volt a víz, egy részen meg koszos.

Nem volt időnk eljutni a szép részig, szóval a "koszos" részben gyorsan fürödtünk egyet, aztán mentünk vissza a halászfaluban, ahol ettünk (halat).

A város turistás részei, Serendipity Beach, és Ocheteaul Beach láthatólag most kezdenek kiépülni. Amerre a szem ellát mindenhol épülő szállodák, éttermek meg minden ilyesmi. Pár év múlva ugyanolyan lesz ez is, mint az összes tengerparti város. Valószínűleg Victory Beach is be lesz darálva, mivel szerintem a legszebb part az összes közül. Bár nem sokkal nagyobb mint egy homokozó. Mindig arról beszéltünk, hogy mennyit késtünk egy adott helyről. Nepálból tíz évet saccoltunk, Thaiföldről jóval többet, és végül Kambodzsában volt először az, hogy úgy éreztük, hogy innen még nem késtünk el. Itt még az az állapot van, amit majd a később érkező turistáknak, mint "régen még így volt" fognak mesélni. Ez persze nem biztos hogy így van, csak nekünk ez jött le. (2012)" forrás

Odautazás

Phnom Penhből a tengerpartra

"Leszállunk, süt a nap, és az esküvőm óta először izzadok, mint a ló. Egy helyi őrmester terel minket a helyes sorba, nem viccel, ordít, sípol, csak az ostor hiányzik a kezéből. 25 dollárért megkapjuk a kambodzsai vízumot, és irány a sziget, ahol az első 6 napunkat töltjük. Szerzünk egy taxit, vagyis a taxis barátját, aki mint utóbb kiderül, semmit sem tud angolul. Beülünk az egyébként teljesen oké kocsiba és halálfélelmem van, felveszem a repülőn kapott szemellenzőt és egy angyalkát szorongatok. Csak éljük túl! Bakker, nem halhatok meg a saját nászutamon! Az úton nincs közvilágítás, buszok helyett platós kocsikon nyomorognak az emberek. Az utcán olajoshordóban sütik a csirkét, mondjuk az biztos már ebben a percben, hogy azt kipróbálom. Háromórás út után érkezünk meg a szállásunkhoz, Sihanoukville-be. (2013)" forrás

Szálláslehetőségek

  • Aki nyugalomra vágyik az válasszon az Otres Beach részen lévő hotelt.
  • Aki könnyen haza akar tántorogni a bulis helyekről az válasszon szálláshelyet a Serendipity vagy az Ochheuteal Beach-nél.

Szigeten

"Senki szigete, és az új lakótársak: 2 órát hajózunk a szigetre, az első után nincs térerő. A hajó (na jó, ladik) szállítja a szigeten lakó turistákat és a kaját is, tojással, hússal és zöldségekkel utazunk együtt. A sziget elképesztő, 17 bungaló van rajta és egy bár, ennyi. A lakosztályunk szerény. Tartályból folyik a víz, és egy nagy hordóból mersz vizet a WC öblítéséhez. Meg lehet szokni. A teraszon két hintaágy, és ennyi, nincs túlgondolva a dolog. Valahogy az az érzésed, hogy ezek a srácok még Madonna kedvéért sem csinálnának márványbudit, és ez valami elképesztően jó érzés. Az egyetlen leküzdendő akadály, hogy éjszaka, a bungalóban legalább négy gekkó tanyázik, akik éjjel élnek... Bar iszonyú cukik, de este rettegsz az összestől. Jó megoldásnak tűnik, ha beiszol, de attól meg pisilned kell... Áram meg kb. éjféltől nincs. Az éjszakák - nincs mit szépíteni - nem egyszerűek. Füldugó nélkül soha nem jönnék többet. (A mi dolgunkat nehezíti, hogy az első este egerek zabálják meg a C-vitaminunkat, és a nedves törlőkendőt is lelkesen fogyasztják, ezután persze minden neszt az egereknek tudok be, és csak az utolsó éjszakán derült ki, hogy valójában a gekkók szaladgálnak a nádtetőben.)"

Tanulj meg pihenni!

A tenger sekély és meleg, a part homokos, és kb. 1 km hosszan, maximum tíz ember strandol. Hullámzik, de pont annyira, amennyire kell. Imádom! 6 éjszakát töltünk a szigeten, és szigorú napirendhez kötjük magunkat, ez pedig a következő: napi min. 2 liter folyadék és 3 étkezés, ha valami kimarad, rögtön szédülünk, vagy fáj a fejünk... Szabi az első két napon képtelen kikapcsolni, mindig csinálnia kell valamit, de a teendők egy kb. lakatlan szigeten hamar elfogynak, főleg ha nem tervezünk pálmafából iskolát építeni. Ezért program gyanánt a dzsungelen át, átmegyünk a szigeten. Húsz perc alatt átérünk, fehér a homok, és türkiz a víz! Nagyjából ez az egyetlen túra, amit megejtünk, a hét többi részében egyszerűen csak pihenünk.

"Éjjel zaklatottan alszunk, reggel eszünk, aztán olvasunk, úszunk és napozunk. Csak a mértékek miatt írom, hogy két nap alatt szenvedtem végig a Szürke 50 árnyalatát, és az utolsó napon a 900 oldalas Anna Karenina felénél járok... (2013)" forrás

Ajánlott hotelek

  • 5 csillagos:

Helyi közlekedés

"Az egyik nap úgy gondoltuk, hogy bérlünk egy motort, és motorozunk egyet a városban, megnézzük a nevezetességeket (később kiderült, hogy nincsenek), és mama mondta is hogy majd ő szerez. Hát a moci nem volt valami jó, a sisak hozzá meg körülbelül annyit ért, mintha egy fazekat tettem volna a fejem tetejére mindenféle madzag meg ilyenek nélkül. Ha elesek biztos hogy elrepül, na de reméljük nem esek el. Bár erre lehetőségem sem volt, hiszen az első kanyar után megállított egy rendőr, hogy igazoltasson. Mivel az irataim rendben voltak, kénytelen volt a sisakomért megbírságolni, mondta kössem be legközelebb. A bírság 1$ volt zsebbe. Na mondom ez így nem lesz jó, visszavittük a motort mamának, és a szomszédtól kölcsönöztünk, ahol jobb mocit kaptunk és még a sisak is jó volt. Elindultunk, és az első kanyarnál megint megállítottak. Na mondom most mit találnak ki. Őszerintük a jogsim nem volt jó, hát mondom a kollégának meg a sisakom nem tetszett. Milyen kolléga, mondom ott integet épp egy másik motorosnak 10 méterre tőletek. Na jó hajtson tovább...

Ezután elindultunk, és az "eredeti kolléga" ismét megállított minket. Na ekkor már kezdtem bánni, hogy motorozni akartam. Rám néz! Miért nincs magán póló? Jaj mondom ne tessék már viccelni, hát most lettem megbüntetve egy másik motorral. Most adtam 1$-t magának. Erre leveszem a sisakom, ő meg jaaa, na jó utat. azért pólót vegyen fel. A poén az egészben igazából úgy lenne teljes, ha látnátok, hogy milyen a közlekedés Sihanoukvilleben. Senkin nincs sisak, kecskét meg disznót meg minden ilyesmit visznek 4en egy motoron úgy hogy szembe mennek a forgalommal egy négy sávos úton. Szóval nem annyi hogy van egy út, és a rossz oldalán mennek.

Egy négy sávos úton, ahol a két-két sávot elválasztja útpadka meg egy füves tér, ők ott a mi oldalunkon jönnek, de még csak nem is az út szélén, hanem a belső sávban. A piros lámpa az kifejezetten a turisták miatt van felszerelve, a helyiek telibe szarják az egészet úgy ahogy van. Ketten álltunk a piros lámpánál, egy rendőr és én. Oldalról dudálva megelőz egy autó, és keresztben az útkereszteződésen jobbra kanyarodva átmegy a másik oldalra. Ránézek a rendőrre, visszanéz, és mikor már ráállt a szám, hogy megkérdezzem, hogy ez nem gáz?! mire látom hogy engem mér végig, hogy van-e valami hiba az öltözetemben, amiért megbüntethetne. Na mondom jó, inkább ebbe most nem megyek bele. (2012)" forrás

Étkezés

"Az estéink Sihanoukville-ben, pontosabban az a két esténk, a helyi pizzériák tesztelésével telt. Finomakat ettünk, utána pedig összeültünk kicsit iszogatni. Az utolsó, vagyis második estén, az ötlet az volt, hogy a homokban, a parton igyunk tehát adjuk meg a módját! Átkavarodtunk (sötétben a homokban, no közvilágítás) a messzebbi, tisztább partszakaszra, ahol reggel is ejtőztünk és az egyetlen még nyitva tartó étteremben pakoltunk le. Rendeltünk egy kis palacsintát (mi mást!) és senki egy szót sem szólt, hogy a saját sörünket isszuk meg hozzá. Vicces volt, hogy az étteremben egy komplett család lakott. Sőt pár nyugágyat összetoltak és kiadták azt pár külföldi srácnak! A család tagjai pedig a parton lévő nyugágyakon rendezkedtek be aludni (szúnyogháló nélkül!). Miközben mi ott voltunk majdnem mindenki mély álomba szenderült, csak ketten-hárman várták meg míg mi elmegyünk. Ez itt normális. Több étteremnél láttuk ezt. (2010)" forrás

Sihanoukville - magyar lángos (a Neopolitana nevű kis étterem előtt)

Vásárlás

Az Otres piac kellemes hely vásárolgatáshoz. Árulnak kézműves cuccokat, ékszereket, ruhákat. lehet enni ázsiai és nyugati kajákat egyqarán, a bárok előtt le lehet heveredni a szőnyegekre, este gyertyafény, élőzene. Mindazonáltal azt ajánljuk, hogy kora déelőtt is nézzeünk el oda, mert akkor van igazi piacos, bensőséges légköre. Később túlságosan nagy a tömeg.

Phsar Leu Market: 

Ide azért érdemes elmenni, mert valamit láthatunk a hitelesebb, nem turistás kambodzsából is. Ugyanis kevés a turista, a többség helyi lakos. A ruhák, és ellektromos cuccok minőségée eléggé silány. Alkudozni kell. Teljesen megszokott amerikai dollárral fizetni. Nagy cimleteket (50, 100) nem szeretik, mert félnek, hogy hamis. Sok kajálda van, nyugodtan lehet enni, nem halunk bele.

Samudera szupermarket: Ez Sihanoukville-ben a legnépszerűbb szupermarket, de bizony nem a legolcsóbb. Helyi viszonylatban szuper a választék.

Szórakozás

Bulis övezetek:

  • Serenpidity Beach
  • Ochheuteal Beach (a legsűrűbb)
  • Victory Hill

A bulizás epicentruma tán a Golden Lion Plaza az Occheteal Beach-en, mivel ott egy utcában van vagy tucatnyi hangulatos bár.

Közismert beach bulihelyek:

  • Monkey Republic
  • Big Easy
  • Utopia
  • Dolphin Shack

Hátizsákos turistáknak kiemelten javasolt hely a Serendipity Beach Road-on a Monkey Republic, ami idén egyszer lángok martalékává vált, de most újraépítették és régi fényében csilloghat.

  • A Sihanoukville Square is tele van bulihelyekkel.
  • A belvárosban (downtown) sokáig nyitva tart a G'Day mate és a Charlie Harper's.
  • Egy két Sihanoukville-i hotelen belül van kaszinó is.

Közbiztonság és kellemetlenségek

  • A motorozó turistáknak vigyázniuk kell a válltáskáikra, mert előfordul, hogy motoros rablók lerángatják a cuccot, vagy levágják valahogyan. Nem is annyira a tömeges helyeken történnek ilyesmik, hanem inkább ott, ahol nincs nyüzsgés, és nincsenek szemtanúk.
  • Általános tanács: kerüljük éjszaka az üres mellékutcákat, sikátorokat és ne mozogjunk a városon belül olyan helyeken, ahol alig van ember.
  • Strandolásnál, búvárkodásnál ne hagyjuk teljesen őrizetlenül a cuccainkat, mert a helyi kis csibészek gyorsan kifigyelik a lehetőségeket. Lehetőleg egyáltalán ne vigyünk értékeket a partra. Érdemes más külföldit megkérni, hogy vigyázzon a holminkra míg bemegyünk a vízbe. Állítólag az Ochheuteal Beachen a legaktívabbak a tolvajok, többnyire csibész gyerekek.
  • A strandbárok közelében amúgy nagyobb a biztonság, mint az elhagyatottabb partszakaszokon. Állítólag a helyi rendőrség jól ismeri a tolvaj gyerkőcöket, tehát még az is előfordulhat, hogy a hatóság - némi motiváló sikerdíj ellenében - visszaszerzi a fontosabb értékeket, ha eltűnnének.
  • Az olcsóbb hotelekben jellemzően nem vállalnak felelősséget a szobákban lévő holmijaink, értékeink biztonságáért. Széfbe minden értéket, úti okmányt!

Ez itt szintén kellemetlenség...

Strandok

Hétközben a strandokon nincs zsúfoltság, legfeljebb a csúcsszezonokban. Hétvégén és ünnepnapokon viszont a belföldi turisták áradatára kell számítani.

Serendipity Beach

Nagyon jóok a strand adotságai, viszont van egy nagy hátránya, ami miatt nem igazán javasoljuk. A strand és a strand mögötti vendéglők, kifőzdék egyensen ott vezetik be a szennyvizüket a tengerbe! Pedig már jó ideje elrendelte a helyi kormányzó, hogy ez tilos, De hát kambodzsa és benne Sihannoukville nem egy jól szervezett ország. A rendteremtés nehezen megy.

Ochheuteal Beach

Itt van a mozgalmasság, a bárok, az éttermek, de itt van a homokfövenyen a legtöbb szemét és a tengervíz sem kellően tiszta. Pedig amúgy egész szép strand lehetne. A bárok, éttermek túl közel vannak a vízhez, ami kellemes a vendégeknek, de nem annyira kellemes a strandolóknak. Néhány bár ingyen ad napozóágyat, ha a vendég hajlandó valami italt, ételt rendelni tőlük. A strand kifőzdéi, büféi elég silány kajákat kínálnak és a higiéniai állapotok rosszak. A helyi hatóságok 2015 őszén sok mozgóárust kitiltottak e strandról, mert ,,rondították a partszakasz esztétikai szépségét". Valójában arról van szzó, hogy a sok mozgóárustól a strandolók alig férnek el a keskeny partszakaszon.

Otres Beach

Ez Kambodzsa egyik legszebb közstrandja. Szép tiszta a víz. Kicsit kieső helyen van, autóval, mopeddel 5-10  percre a központtól. lSokkal tisztább és kellemesebb, mint az Ochheuteal Beach. Motorral a kettő között a távolság kb. 15 perc. Az Otres Beach-en is van jó néhány étterem és bár. Régebben ez egy gyéren látogatott beach volt, s ezért lett népszerű. Mivel népszerű lett, már nem gyéren látogatott. Ez a szokásos folyamat a turizmusban.

Victory Beach

Hátránya, hogy kereskedelmi kikötő közelsége nem éppen romantikus látvány. Amúgy elfogadható strand, akár kisgyerekekkel is. Közepes árfekvésű kajáldák kínálkoznak.

Independence Beach

Nagyon szép strad és a tengervíz tiszta. Ami nem tetszetős, az a túl sok büfé, kifőzde és a napozóágyak túl sűrű, kissé kaotikus tömege. A strand legszebb része az Independence Hotel előtti szakasz, de ott drága enni és drága a napozóágy bérlése (7 dollár egy napozóágy, egy napra!). 

Sokha Beach

A legszebb strand, de csak azok élvezheti, akik a Sokha Beach Resort-ban laknak.

Látnivalók és programlehetőségek

Jó program az éjszakai piac (night market) az Ekareach Streetb végén, a Golden Lions közúti csomópont közelében. Lehet olcsón jót enni és vásárolgatni.

Egyéb hasznos információk

Jön!

Olvasmányos linkek

"Vannak gondosan kiépített, kényelmes szállodákkal, jó éttermekkel, infrastruktúrával rendelkező tengerparti részei, akadnak hátizsákosoknak, fiataloknak való nyüzsgőbb tengerparti szakaszok, és szerencsére még mindig találhatóak viszonylag érintetlen területek is. Sihanoukville elsőszámú attrakciója a tenger és a finom homokos partok, az egyes strandszakaszoknak külön neve és saját profilja van. Az Otres Beach a legdélebbi strand, rögtön megtetszett, a víz tiszta volt, a homok tökéletes, és ahogy haladtam délnek a partot szegélyező fenyőfák alatt, egyre csendesebb lett a vidék.  Az Otres Beachtől északra lévő Occheuteal Beach négy kilométer hosszan nyúlik el, ez a legnagyobb és a legnépszerűbb strand, itt van a legtöbb bár, étterem, kölcsönző, árus, koldus.

Utána a Serendipity Beach következik, köves partja miatt itt kevesebb a fürdőző, a parttól felfelé lévő kis dombocskák fái közt lévő bungalók pedig ideálisak családoknak, pároknak. A Serendipity Beachtől északra a Sokha Beach már szinte fehér homokja és kitűnő éttermei miatt bír nagy vonzerővel, az újabb strand, az Independence Beach a legújabb fejlesztések és szállodák központja. Az utolsó nagyobb északi strand a Victory Beach, ideérkeztek az első hátizsákosok a hatvanas években, ezen a részen van a vasútállomás, a kikötő, a kaszinó, a legrégibb házak, épületek.

A kambodzsai tengerparton áruló gyerekek komoly üzletemberek, nem lehet nekik csak úgy felelőtlenül bármit mondani, olyat például semmiképp, hogy köszönöm, nem veszek semmit, talán majd holnap. A gyerek ezt előszerződésnek tekinti, és másnap már a biztos üzlet tudatában jön oda, hiszen te tegnap azt mondtad, venni fogsz. Az európai elhárító udvariassági formulát itt nem értik. Azt is tudják, a gyerekektől jobban vásárolnak a nyugati turisták, ezért ők a családok meghatározó keresői, a szülők a strand mögött készítik, sütik, főzik, szeletelik, tálalják, díszítik a később majd a gyerekek tálcáira kerülő egzotikus gyümölcsöket, halakat, rákokat, minden földi jót.

A gyerekek nem csupán a strandokon árulnak, ott vannak a boltokban is, és ha egyszer csak egy palack ásványvizet is vásároltál, onnantól kezdve haver vagy. Nem tudsz több arra sétálni anélkül, hogy rád ne szóljanak: „Hello Sir, Can I Help You?” A kambodzsai gyerekek nagy része árusítással, kéregetéssel járul hozzá a világ egyik legszegényebb országában élő családjuk mindennapi betevőjének megteremtéséhez. Sokan játéknak fogják fel, sokan egymás közti versenynek. Azt is tudják, ha kell egy kicsit, mórikálják magukat a turistáknak, a fényképért ugyanis mindenki fizet, vagy ha vesz valamit, akkor bőséges borravalót ad.  (2016)" forrás


"Sihanoukville egy nagyobb város, annak minden hátrányával. Koszos és jellegtelen. Tele idős(ödő) fehér bőrű férfival. Ellenszenves, nekem-mindent-lehet, pöffeszkedő arc. Társaságukban általában huszonéves, szép ázsiai lányok. Szexturizmus. De hogy kizárólag perverz fejű, öreg pasik veszik igénybe ezt itt? A helyiek viselkedését elnézve, nincsenek túl jó véleménnyel a turistákról. Számolva az öreg pasi-fiatal helyi lány párosokat, amit az utcán láttam, nem is csodálom. Biztos mindenki családjában van szükségprosti. Pedig a kambodzsai törvények alapján helyiek nem léphetnek semmiféle intim kapcsolatba külföldiekkel. A házasság is tilos. Csak külföldön házasodhatnak idegennel. Ezzel próbálja a kormányzat megelőzni a szexturizmust. Ebben a városban nem sikerült...

A belváros teljesen semmilyen. Pár széles úttest, koszladt üzletek, fullra pakolt motorok furikáznak keresztbe-kasul mindenfelé, mozgóárus kajabódék, por és kátyúk. A városnak van tengerpartja is, mégpedig 3. Némelyikről sok jót hallottunk, de mivel itt tartózkodásunk célja csupán vásárlás (gyógyszertár, bank, stb.), a belvárosban maradtunk. A szállások szörnyűek, és helyi viszonylatban drágák. Ablaktalan, penészszagú szoba 8 dollárért. Több helyet megnéztünk. Néhol volt ablak, de a penész és dohszag általános volt. Elkeserítő.

Aztán utolsó esélyként egy programújságban talált lista alapján megnéztünk egy olcsónak hirdetett helyet. Ha már gusztustalan a szoba, legalább olcsó legyen. A Geckozy vendégház egy csendes utcában helyezkedik el. Alig lehet megtalálni a kapuját, annyira szerény. Már az udvarba bepillantva reménykedni kezdünk. Terasz székekkel, rattan bútorok, virágzó bokrok és sűrű árnyékot adó fák. Ez már csak a kertje miatt is megérné. Megkérdezzük az árat. 5 és 6 dollár szobától függően. Csak legyen elfogadható a szoba! Fenének sincs kedve déli napsütésben még egyszer körbekutyagolni a várost. Meglepő, de a szobák tiszták és szépek. Megvettük. És még internet is van. Elképesztő!

Annyira kellemesnek bizonyul a szállás, hogy eredeti terveinket módosítva maradunk még egy éjszakát. Nem a város miatt. De időnként be kell iktatni egy-egy lusta napot, mikor az ember nem várost néz vagy utazik, hanem csak van és internetezget meg henyél. Ráadásul a kaja sem rossz a városban. Mivel az elmúlt 2 hónapban, mióta Ázsiában vagyok, szinte folyamatosan helyi ételeket eszem, eljutottam a csömörig. Nem bírok pirított tésztát, zöldséges rizst és tésztalevest látni. Szendvicset sem. Laoszban még jók voltak a szendvicsek, mert lehetett választani tölteléket. De itt. . . Itt egyféle van. Paradicsomos szardíniával kenik meg a kenyeret, széttrancsíroznak benne 2 db főtt húsgombócot, vagy vékony szálakra szedett húst, megpakolják avokádó salátával és egy helyi cuccal, ami ránézésre olyan, mint egy tömb sajt, aprócska lyukacsokkal, ahogy kell egy goudánál például, csakhogy ez nem sajt. Ez disznóhúsból készül. Ízre és állaga leginkább a párizsira hasonlít. Csak a színe halvány. De tulajdonképpen egy helyi disznósajt. Finom. Ezt a szendvicset lehet mindenhol kapni. Finom, de kicsit unalmas.

Szóval már minden vágyam volt rendes ételt enni. Olasz tésztáról álmodoztam napok óta. Kalkulálgattam, mennyibe kerülhet itt egy rendes étterem. Mert ugye utcai kaján élve a legtakarékosabb itt. Az éttermek meg jóval drágábbak. Körbemásztuk a várost, mire végre találtam valamit, amire étvágyam is támadt. Egy kisebb étterem bukkant elő egy kihalt utcában. Az utca elején tábla hirdette, hogy 2 dollár egy tányér étel. Ezt megnézem. Az első mondatból kihallottam, hogy a tulaj olasz, tehát jó esély van rá, hogy valódi olasz tésztát szolgálnak fel és nem a vietnami zacskós levesből (smack) kicsomagolt instant tésztát öntik le ketchuppal (láttam már ilyet spagetti néven). Nem is csalódtam. A paradicsomszósz valódi paradicsomból készült frissen. Igazi parmezánnal megszórva. Igazi olasz tészta. Mennyország.

Másnap már reggel arról álmodoztam, hogy ugyanitt fogok ebédelni, aztán lehervadt reményteli mosolyom, mikor beugrott, hogy szólt az ürge előző nap, hogy másnap zárva lesz. Fenébe. Újabb kajavadászat. Ez a legfrusztrálóbb tevékenység. Hosszas keresés után jutottam el arra a pontra, hogy hajlandó vagyok többet is fizetni európai kajáért. Ráakadtam egy étteremre, ahol a kapu felett hirdették, hogy western food is kapható. Beültem. És mázlimra volt az étlapon egy halom kaja, ami feldobta a napomat. Sült kolbászt ettem krumplipürével, sült hagymával és szafttal. Isteni! És még drága sem volt. 3 és fél dollár. Ez helyi kajából 3 főétkezés lenne, de van az a pont, amikor ez nem számít. Ha csak tehettem, a következő napokban is kolbászt fogok enni krumplival. Csak legyen! (2013)" forrás


Fotóegyveleg

Egy boldog magyar

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon