ÚTIKRITIKA.HU / Falkland-szigetek









Falkland-szigetek

A Falkland-szigetekről dióhéjban| Tetszett&Nem tetszett| Vélemények| Időjárás| Odajutás| Szállás| Helyi közlekedés| Étkezés| Vásárlás| Szórakozás| Közbiztonság| Egyéb hasznos információk| Látnivalók| Természet| Történelem| Manapság| A helyiekről| Érdekességek| Olvasmányos linkek| Fotóegyveleg

Ennek az aloldalnak a tartalommal feltöltése folyamatban van. Még a második brit-argentín háború kitörése előtt készen leszünk.

A Falkland-szigetekről dióhéjban

Brit felségterület.

2922 lakosa van (2018-as adat). 480 kilométerre van a dél-amerikai szárazföld legközelebbi pontjához

A Falkland-szigetek fővárosa, Stanley 13 227 kilométerre van Budapesttől.

Baloldali a közlekedés.

Vélemények

Érdekes életközösség

Tetszett&Nem tetszett

Időjárás

Odajutás

Szállás

Helyi közlekedés

Étkezés

Vásárlás

Szórakozás

Közbiztonság

Természet

,, Az argentin partoktól mintegy 400 kilométerre álló, többször is vitatott hovatartozású Falkland-szigetcsoport a biosokféleség paradicsoma. Az egyik szigeten több mint 400 ezer albatrosz fészkel. A partin sziklaugró pingvinek sokasága lármázik, míg a rezzenéstelen, csíkos caracarák, akiket Johnny-Rock-nak is neveznek, fiatal pingvinek és elpusztult állatok tetemei után kutatnak. A jéghideg vízben dél-amerikai és sörényes fókák, ambrás cetek úszkálnak – írja a NatGeo.

Steeple Jasont és a mellette lépő Grand Jasont nem érintette a falklandi háború. Csaknem egy évszázadig birkát és marhát legeltettek rajta, egyébként lakatlanok voltak. 1970-ben megvásárolta mindkettőt egy angol és madárrezervátummá alakította. A 90-es években tőle vásárolta meg Richard Steinhardt, a New York-i hedge fund úttörője, aki 2001-ben a Wildlife Conservation Society-nek adományozta. Ma is ez a szervezet a tulajdonosa és fenntartója. Kutatók és turisták is csak ellenőrzés mellett látogathatják.

A Steeple Jason 8 négyzetkilométeres területén 48 madárfajta él. Évente 60 ezer látogató gyönyörködik bennük.

Ezt a csodálatos ökorendszert azonban veszélyek fenyegetik: a globális felmelegedésen kívül a szigetek körüli orvhalászat és az olajkutatások. (2018)" forrás

Történelem

,,Közel másfél évszázadon át nem okozott különösebb problémát a szigetek fennhatóságának kérdésköre - Argentína ugyan soha nem ismerte el a brit uralmat, azonban tenni nem nagyon tett semmit annak megakadályozására, így az angolok rövidesen "benépesítették" Falklandot: az 1980-as évek elején már több, mint kétezer (!) telepes lakta a 12 ezer négyzetkilométer összterületű földdarabokat.

A nemzetközi helyzet azonban egyre fokozódott (Copyright by Virág elvtárs): az Argentínában egymást váltó katonai kormányzatok (junták) az 1970-es évek végén már egyáltalán nem tudtak úrrá lenni az ország gazdasági problémáin (pedig közben több tízezer ellenzékit is eltettek láb alól, vagy vetettek börtönbe, hogy hatalmukat szilárd pilléreken próbálják tartani).

S mit tehet egy egyszeri diktátor, akinek lába alatt meginog a talaj, s veszélyben a hatalma? Keresni kell egy külső ellenséget, amely ellen az egész ország összefoghat, egyszersmind el lehet terelni a figyelmet a belső problémákról. Az 1981 decemberében - minő meglepetés! - puccsal hatalomra jutó Leopoldo Galtieri tábornoknak éppen kapóra jött Malvinas hovatartozásának kérdése: nemsokára beindult az argentin katonai gépezet.
Argentin invázió

A junta meghozta a döntést: a lehető leggyorsabban el kell foglalni a Falkland-szigeteket, kész helyzet elé állítva a briteket és a nagyvilágot. Akkoriban a hajdan virágzó Brit Birodalomnak már nyoma sem volt, az egykor a világtengereket uraló Királyi Haditengerészet (Royal Navy) pedig csak árnyéka volt önmagának; magán a Falkland-szigetcsoporton csupán néhány tucat tengerészgyalogos állomásozott (amely erőt szintén néhány tucat helyi, lelkes önkéntes egészített ki). Senki nem gondolta komolyan, hogy Londonból akár egy mozdulatot is tesznek majd a távoli, ritkán lakott gyarmat visszaszerzéséért..."  forrás


,, Falkland főleg hosszú területei vitáiról ismert, amelyekben résztvett Franciaország, Spanyolország, Argentína és Nagy-Britannia. Az utolsó konfliktus 1982-ben robbant ki, amikor Argentína elfoglalta a szigeteket és Malvinas néven sajátjának tulajdonította. Az incidens rövid, de intenzív háborúba torkollott Nagy-Britannia és Argentína között, amelynek ma is láthatók a nyomai: aknák, kiégett helikopterek rontják a panorámát. A brit királyi légierő tart fenn még ma is itt egy aktív repülőteret az egyik keleti szigeten. A háború legfontosabb eredménye a hét éve tartó véres argentin katonai diktatúra bukása volt." forrás

Argentín vereség - 1982

Fotóegyveleg

kellően angolos


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon