ÚTIKRITIKA.HU / Stonehenge

Oda csak akkor menj, ha nagyon fanatikusa vagy, mert különben egy hatalmas csalódás az egész azon kívül, hogy elmondhatod, hogy ott is jártál.

Nekem nagyon tetszett, érdekes élmény volt ott lenni. Előtte és utána is szakadt az eső. Van egy látogató központ, ahol a jegyet veszed és a buszra szállsz fel ami elvisz a kövekhez. A buszon még esett nagyon amikor leszálltunk, csepegett, majd el is állt. Amikor mentünk vissza már a buszhoz fél óra múlva, újra elkezdett esni. Nyilván véletlen de érdekes volt.

Szerintem nem csalódás, csak max. többet vártál. Amúgy viszonylag közel mehetsz hozzá, de a turisták miatt lett elkerítve, mert a sok hülye kapargatta, meg belekarcolt korábban, meg ilyenek.... De a táj is szép odafelé. (2024)

Háttér-információ

Stonehenge egy ősi kőkör Angliában, Salisbury síkságán található. A Stonehenge jelentőségét és történetét tekintve sok rejtély és spekuláció övezi, de számos tudományos és régészeti kutatás során sikerült részlegesen feltárni annak történeti hátterét.

A Stonehenge körülbelül 5000 éves, és több különböző időszakban építették. Az első megközelítés az úgynevezett "kerítéses körök", faoszlopok és gödrök voltak, melyeket a környező területen találtak. Az őskori embereknek ez a helyszín valószínűleg szertartási, vallási és kulturális tevékenységek színtere volt.

A kőkörök megépítése az időszámításunk előtti időkben történt, de a legjelentősebb építkezések az időszámításunk előtti 2500 és 2000 közötti időszakra tehetők. A kőkörök köveinek szállítása több kilométerre, valamint a monumentális építmény kialakítása kivételes műszaki és szervezői képességeket igényelt.

A Stonehenge lehetséges funkciói között szerepelhetett a naptári célok szolgálata, az ősök tisztelete vagy vallási szertartások helyszíne. Sok kutató feltételezi, hogy a Stonehenge kapcsolatban állt a napfordulókkal és az égi jelenségekkel, és lehet, hogy szertartások vagy megfigyelések helyszíne volt az ősi emberek számára.

A környék régészeti feltárásai során kiderült, hogy a Stonehenge környékén temetők és lakóhelyek is voltak, ami azt sugallja, hogy ez egy komplex kulturális központ volt az ősi brit szigeteken.

Bár sok a feltételezés és találgatás, a Stonehenge továbbra is rejtélyekkel teli hely marad, amely inspirálja a tudósokat és az érdeklődőket egyaránt, hogy jobban megértsék az ősi idők emberi tevékenységeit és hitvilágát.

Olvasmányos linkek

Megfejtették az angliai Stonehenge egyik titkát

A megalitikus kiemelkedő jelentőségű alkotás, az angliai Stonehenge újabb titkára találtak magyarázatot a kutatók. A megfejtéshez az 1958-as megerősítés során fúrt kőmag geológiai elemzése kellett.

Az 1986 óta világörökségi védelem alatt álló angliai Stonehenge a világ egyik legtitokzatosabb építménye. A kemény, szürke homokköveket időszámításunk előtt 2500-ban állították fel. A körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló emlékhely legnagyobb kövei kilenc méter magasak, a legnehezebb harminc tonnát nyom.

Az 1130-as években a Monmouth-i Gottfried néven ismert pap arról írt, hogy Stonehenge a szászok által elpusztított brit nemesek számára emelt emlékmű. Azóta folyamatosan születtek különféle magyarázatok a misztikus építményre, de olyan elmélettel senki sem állt elő, ami mindenki tetszését elnyerte. Az elméletek gyártása mellett a kutatók arra is választ kerestek, hogy honnan származhatnak a kolosszális méretű kövek. A megoldáshoz egy három és fél láb hosszú, henger alakú kőmag vitt közelebb – az eredmény a Science Advances folyóiratban jelent meg.

Hatvankét évvel ezelőtt Stonehenge egyik függőleges kőtömbjén repedésekre figyeltek fel. Mivel ez a tömb és szomszédja egy vízszintes követ tartott, a szakemberek attól tartottak, hogy a három kőből álló kapuszerű építmény összeomolhat. A repedezett oszlopot több helyen átfúrták, az üregekbe fémrudakat tettek, így erősítve a tömböt. Robert Phillips, a kövön dolgozó cég munkatársa szuvenírként megkapta az egyik kifúrt kőmagot, amelyet 1977-ben – engedéllyel – magával vitt az Egyesült Államokba. Az idén elhunyt férfi még 2018-ban visszaadta a furatot Nagy-Britanniának, hogy tanulmányozni tudják. Ez a gesztus azért volt óriási jelentőségű, mert az oszlopokon nem végezhetnek roncsolással járó vizsgálatokat, nem fúrhatják meg azokat. A fúrógép által kiemelt mag azonban kiváló kiinduló pont volt.

A mintából nyert geokémiai mintának köszönhetően a szakemberek pontosan tudták, hogy milyen kőzettel van dolguk. Ezt követően csupán az volt a feladat, hogy megtalálják az ősi kőbányát. Megvizsgálták a Norfolktól Devonig terjedő hasonló kőzetek kémiai összetételét, amit összehasonlítottak a furat összetételével. Az elemzésekből kiderült, hogy az emlékhely darabjai a 25 kilométerre északra fekvő erdős területről, Marlborough-ból származnak. Az őskori építmény gigászi kőoszlopainak nagy részét – az ötvenkét homokkőtömbből ötvenet – innen emeltek ki.

A kisebb kövek eredetét már korábban megállapították, ezek a 250 kilométerre található walesi Pembrokeshire-ből, pontosabban a Preseli-hegységből származnak. A szakemberek régóta vitáznak arról, hogyan kerültek évezredekkel ezelőtt jelenlegi helyükre a 250 kilométerre kibányászott, 2-4 tonnás kövek. Logikusnak tűnő magyarázat, hogy jégár sodorhatta a jelenlegi hely közelébe a sziklákat, de ez is csupán elmélet. Mint ahogy arra sincs logikus magyarázat, hogy az egyenként 20-30 tonnás oszlopok miként kerültek a jelenlegi helyükre. Huszonöt kilométeren át görgetni az ilyen kőtömböket emberfeletti vállalkozásnak tűnik. – A pontos útvonalat ugyan nem tudjuk, de most már legalább van egy kiindulópontunk és egy végpontunk – mondta a BBC-nek David Nash, a Brighton Egyetem professzora, a tanulmány vezetője szerzője. (2020) forrás