Ulm

Ulmról dióhéjban|Tetszett&Nem tetszett | Vélemények |Odajutás |Szállás |Közlekedés |Étkezés |Vásárlás| Szórakozás |Közbiztonság |Egyéb hasznos információk  |Münster |Egyéb látnivalók |Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Dunaparti bicajozás

Ennek az aloldalnak a tartalommal való feltöltése folyamatban van. Elnézést kérünk.

Ulmról dióhéjban

Ulm Baden-Württenberg szövetségi tartományban van. 121 ezres a lakossága.

Itt van a világ legmagasabb templomtornya! Az Ulm-i székesegyház (Münster) tornya 161,53 méter magas.

 

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. A Fischerviertel-ben a vendéglők nagy választékát élvezni

2.

Nem tetszett

1.

2.

Vélemények

,, A város csodaszép. Hasonlóképpen Budapesthez, itt is Duna választja két részre: Ulmra és Neu-Ulmra. A Münster templomtornyának a tetejére mindenképpen fel kell menni. A város szintén ismert lehet Albert Einstein szülıvárosaként is. Egyébként itt szinte bármi
megtalálható, vannak a városnak régi és modern részei is. Busszal akárhova el lehet jutni gyorsan, de gyalog is bejárható.

Közepes méretű város a 120 ezer lakossal, tehát nem egy nyüzsgő nagyváros ahol elveszik az ember,
zöld, természetközeli , csodálatos kiépített Dunaparttal, a főbb útvonalakon bicikli utakkal, nagy zöld
parkokkal, sok sportolási lehetőséggel. Tapasztalataink szerint a város maga nagyon biztonságos.
Tiszta város, rendezett parkok, igényes terek.  " forrás

Halásznegyed

Odajutás

Ulm közúton 797 kilométerre van Budapesttől. Megállás nélküli vezetést modellezve az időtartam kb. 8 óra. 685 kilométeren az autópálya kényelmét élvezhetjük. 

Szállás

Közlekedés

A turista nevezetességek a központban vannak, egymástól gyalogtávolságra.

Étkezés

Vásárlás

Szórakozás

Közbiztonság

Egyéb hasznos információk

1. A turista információs iroda a Müsterplatz-on található a Stadthaus épületében.

Münster (Székesegyház)

,, Ulmnak sok arca van, s egy ujja. A városhoz közeledve előbb láttam meg ujját, mint arcait. Isten ujja, azaz a világ legmagasabb tornyával büszkélkedő „nem valódi” székesegyház, már jóval a város előtt láthatóvá válik. Elfog az érzés, hogy már találkoztunk valahol. Valahol Európában, méghozzá Prágában és Strasbourgban. S nem is járok messze az igazságtól, hiszen egyik építésze részt vett a strasbourgi székesegyház építésében mielőtt itt Ulmban látott volna neki e különös épületnek, pontosabban folytatta volna azt, amit mások elkezdtek. Mások? Igen, Parlerék, a híres német építész család, akik közül többen a prágai Szent Vitus Székesegyházon is dolgoztak. Mennyire kicsi a középkori Európa is?

Miközben a 768 lépcsőn lépdelünk Isten ujjában felfelé, hogy mi is meghódítsuk a világ legmagasabb tornyát, azon gondolkodom, hogy jól sikerült a város polgárainak céljukat elérni, azaz gazdagságukat és városuk nagyságát érzékeltetni eme építménnyel. Talán túlságosan is magasra törtek, gondolom ezt úgy 400 lépcső után.

Közben feltárul helyenként egy-egy résben Ulm egyik arca, a folyó által kettészelt város képe, amely egy hamis arc. Hamis, mert nem egy várost szel ketté a Duna, hanem két várost választ el, Ulmot és Neu-Ulmot. Korántsem jelenthető azonban ki, még innen fentről sem, hogy Ulm csupán régi lenne, csupán középkori lenne. Meghatározzák a városképet a híres halász- és tímárnegyed fagerendás házai, a városfal, a városi tornyok, de köztük megjelennek a modern építészet alkotásai.

Megérkezni Isten ujjának utolsó ujjpercéhez, majd feljutni körmének hegyéig a vártnál kisebb élmény, kisebb, mint lent, az ujj tövénél állni és elérhetetlennek érezni. A kilátás és az utunkat kísérő gótikus szobrok, építészeti elemek azonban kárpótolnak, s át is vezetnek a gazdag Ulm arcához.  (2017)" forrás

,, Messziről nem tűnik óriásinak a templom, képeken sem. De amikor az ember odaér a lábához és felnéz rá, akkor teljesen elhűl. Ekkora régi robosztus épületet ritkán lát az ember. A torony kilátójából akár az Alpokig is ellátni. Ma már egy hét alatt is felhúznak ekkora épületeket, de amikor a Székesegyház készült, akkor még nem volt ilyen fejlett a technika, vélhetően ezért is tartott több, mint 500 évig az építkezés. Kicsinek, jelentéktelennek érzi magát az ember, mégis büszkeség tölti el." forrás

Egyéb látnivalók

Münsterplatz

Neue Mitte

Halásznegyed (Fischerviertel)


Városháza

Ferdetorony

Libatorony

Neu-Ulm

Olvasmányos linkek

,, Gazdag díszítés, gazdag polgárság, gazdag város, amelynek egyik legszebb emléke a reneszánsz stílusú városháza. A városháza, amely üzletháznak épült, s most figyeljetek! 1370-ben. Mellette újabb arcra bukkanunk, a halász- és tímárnegyedben galériák, éttermek, hotelek kapaszkodnak a Duna felé tartó Blau folyó partján. Egyik-másik szó szerint kapaszkodik, sőt olyan ferdén áll, hogy egyben el is nyeri a világ legferdébb hotelje címet.

Legekből a városban nincs hiány. Ebéd közben kezembe akad egy prospektus, amely Európa egyik leggazdagabb gyűjteményével rendelkező kenyérmúzeumát, valamint a Magyarországra emigrált dunai svábok nagyszabású gyűjteményét hirdeti, s ezzel Ulm újabb arcára, a múzeumira irányítja figyelmünket. A városfalon át a Dunához érkezve kenyér helyett a különös és máig ható emigráció története nyomába eredünk.

A Dunai Svábok Központi Múzeumában Ulm újabb arca tárul fel. A szervező arc, amely útnak indítja a sok ezer németet, hogy azok benépesítsék és újra életre kelthessék a török miatt elnéptelenedett magyar vidékeket. Alig 300 éve Magyarország adott reményt, földet, munkát, házat, új életet a szegényebb családoknak, ma pedig Ulmban és környékén annyi magyar él, mint egy kisváros lakosainak száma.

Apropó hajó, az ulmi skatulya néven is ismert hajó modelljét sokáig nézegettem, s megrémisztett, hogy mennyi mindennek voltak kitéve azok, akik az utazás mellett döntöttek. Általában 14-18 méter hosszúak és 3,5 méter szélesek voltak, fenyőből készültek és teherbírásuk úgy 9-15 tonna lehetett. Egy-egy nagyobb hajón akár 100 ember is utazott csaknem 2 hétig a Dunán.

A múzeum nemcsak a kivándorlás megszervezésének és lebonyolításának ulmi történetét mutatja be, hanem azt is, hogyan illeszkedtek be az új hazában, s hogyan őrizték meg, illetve őrzik még ma is kultúrájukat és nyelvüket Magyarországon, s az egykori magyar, de ma már valamelyik szomszédos államhoz tartozó területeken. A XVIII. században a német (nemcsak sváb) kivándorlók száma eléri a 200.000 főt. Megdöbbentő szám, ugye?

El kell látogatni még a kenyérmúzeumba is, mert hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a világ valamennyi kultúráját, valamennyi korban egy dolog biztosan összekötötte, az pedig nem más, mint a kenyér. A város egyik eldugott terén álló, egykori sóraktár épületében a magtól a festményig, az ókortól napjainkig követhetjük a kenyér útját. Az út végén pedig hálásak leszünk a sorsnak, hogy már nem kézzel kell megőrölni a gabonát, hogy nem élünk, s éltünk éhínségben, s hogy megtanultuk a formázás titkát.

Pár órás ulmi látogatásunkat jó nagy Duna-parti és óvárosi sétával zárjuk. Rácsodálkozunk még a kövér hentesek miatt megdőlt városi toronyra (A monda szerint a kövér hentesek fűrészporral töltötték meg a kolbászt és a feldühödött polgárok a toronyba zárták őket. A megijedt hentesek az egyik sarokba húzódtak és ezért a torony megdőlt kicsit. Gyanítom a mocsaras talajnak is lehet némi köze a dologhoz.), az óváros házaira, az Esküházra, amely a legrégebbi városi alkotmányra emlékeztet mindenkit, de leginkább a mindenkori főpolgármestert, akinek minden évben az 1397-es Nagy Eskülevél alapján itt kell felesküdnie a város alkotmányára. Ez is Ulm egyik arca a sok közül. (2017)" forrás

Fotóegyveleg


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon