ÚTIKRITIKA.HU / Andalúzia / Sevilla









Andalúzia / Sevilla

Sevilla dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Szállás | Helyi közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Óváros | Alcazar | Plaza España | Casa de Pilatos | Érdekes negyedek | Sevillai katedrális és Giralda | Egyéb látnivalók | Bikaviadal | Programok Sevilla környékén | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Sevilla dióhéjban

  • Sevilla (szevijjá) a spanyolországi Andalúzia legnépesebb városa ("fővárosa"), mintegy 700 ezer lakossal. A város a Guadalquivir (gvádálkivir) folyó partján fekszik.
  • Sevilla 2317 kilométerre van Budapesttől.
  • A sevillaiak (sevillanos) elképesztően büszkék a városukra. Magukat kiemelten sevillainak érzik, másodsorban andalúziainak, és csak harmadsorban spanyolnak. Szóval rendkívül erős a lokálpatriotizmus. Madrid nagyon nem érdekli őket, Barcelonát pedig csaknem külföldnek tekintik. Egy igazi sevillai odaadó tapas evő, imádja a fiesztákat, és odavan a bikaviadalért. A helyiek váltig állítják, hogy a tapas Sevillából indult el világhódító útjára.
  • Az évi átlagos hőmérséklet 25 fok körüli. A napsütéses órák számával bizony nagyon jól állnak. Nyáron 35-40 fokos nappali hőmérséklettel kell kalkulálni. Olyankor délután egy és este nyolc között szinte megáll az élet Sevillában. Az utcákon nincsenek autók, helyi emberek, legfeljebb a hőségtől kimerült turisták. Este nyolctól látványosan feléled a város.
  • Sevilla meglátogatására a legjobb időzítés a május-június és a szeptember-október.
  • A Sevillai katedrális a harmadik legnagyobb székesegyház a római Szent Péter és a londoni Szent Pál után. Persze egy öntudatos Sevilla-i odaadja az első helyet a helyi katedrálisnak.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. A Triana negyed a Gozsdu udvar jellegű Calle Betis-szel
  2. A Santa Cruz negyed (néhai zsidónegyed) a virágokkal teli balkonokkal, az árnyékos sikátorokkal, és a sok hangulatos vendéglővel
  3. A Hospital de los Venerables tarka freskói
  4. Hallani az éppen asztalra hozott gambas al ajillo olajának sercegését
  5. A vasárnapi utcai vásárok
  6. Rokonszenvesen merész húzás volt az óvárosban felépíteni a Metropol Rarasolis ultramodern faalkotást

Nem tetszett

  1. A templomoknál a kellemetlenül rikácsoló hangon kéregető, régiónkból oda kitelepült cigány-asszonyok hangulatrontó látványa
  2. A lányokkal bizalmaskodó taxisofőrök
  3. A kutyakakira történő rálépés megakadályozását igénylő külön figyelem terhe és felelőssége
  4. Sevillában a hop-on hop-off buszokat nem érdemes igénybe venni
  5. Autóval eligazodni és manőverezni az óváros keskeny utcáiban

Vélemények

"Ebben a városban nem érdemes korán kelni, aztán reggel nyolckor már fürgén turistáskodni. Rövid tartózkodásunk alatt azt tapasztaltuk, hogy az élet nagyjából délelőtt tíz óra magasságában indul el, délután kettőig zajlik minden normálisan; akkor bezárnak az üzletek, majd 5-kor újra kinyitnak, és kb. 9-ig az emberek jönnek-mennek, vásárolnak, sétálgatnak. Beülnek kedvenc bárjukba, focimeccset néznek, ha nincs elég ülőhely, hát állva, söröskorsóval a kezükben; esznek egy-egy tapast, sütit hozzá. A vendéglátóhelyek nagyjából éjfélig nyitva vannak, utána csendesedik el minden." forrás


"A várost a Guadalquivir folyó szeli ketté, mely igazi edzőterep a kajakosok számára lassú folyása miatt. Partja remekül van hasznosítva és további sportolási lehetőséget kínál bicikliútjával, ahol esténként sokan futnak és kerékpároznak. Szélesebb részein tereket alakítottak ki szobrokkal, és padokkal ellátva. Kellemes, árnyékos, fákkal övezett sétálóutcaként funkcionál. A városi forgalom szintje alatt közvetlenül közelíthetőek meg innen a támfal oldalában kialakított bárok és a bikaviadal múzeuma. Gyakran emelik a hangulatot rézfúvós koncertek." forrás

Odajutás

"Budapest és Sevilla között egyelőre nem találunk közvetlen repülőjáratot. Mivel a hagyományos légitársaságok járatai közül sem találunk Sevillába tartót, az átszálláskor sokszor 7-8 órás várakozásra is fel kell készülnie a lelkes erasmusosnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy leginkább talán a Budapest-Barcelona-Sevilla, vagy a Budapest-Brüsszel-Sevilla útvonalon való közlekedés éri meg a legjobban. Nem csak a fapadosokat érdemes ugyanakkor figyelni, hiszen időben kapcsolva a spanyol Iberiánál is ki lehet fogni kedvező ajánlatokat. (2016)" forrás

Szállás

Az üzletemberek által frekventált 3 és 4 csillagos szállodák jó rész a város szélén található. Hétvégéken (péntek-hétfő) kedvező árakon kínálják szobáikat a turistáknak. Június-augusztus forró hónapjaiban érdekes módon kedvezményes szobaárak foghatók ki. Viszont márciusban és áprilisban (húsvét és az áprilisi ünnepek) idején dupla árak vannak.

Ajánlott szállodák:

  • 2 csillagos: Hotel Murillo, Hotel Dona Manuela
  • 3 csillagos: Hotel Monte Triana, Patio de la Alemada, H10 Corregidor
  • 4 csillagos: Hotel Silken Al-Andalus, Hilton Garden Inn Sevilla, NH Plaza de Armas
  • 5 csillagos: Hotel Melia Colon

Helyi közlekedés

Metróval

"A metróban a jegyvásárlással komoly akadályba ütköztünk. Szerencsére egy kedves helybeli hölgy segítségünkre sietett, és beütötte az automatába a szükséges információkat. Vagyis, megkérdezte, hova megyünk, aztán azt is, hogy onnan visszafelé is metróval jövünk-e, ennek megfelelően nyomkodta a képernyőn a megfelelő szöveget, de én a harmadiknál már elvesztettem a fonalat. Végül a gép kiadott egy kis kártyát, ez, amint a hölgy mondta érvényes kettőnknek oda-vissza. Tényleg így volt, mert az automata kapu mindkettőnket beengedett. Lementünk a mozgólépcsőn, és vártunk egy-két percet. A sevillai metró egyébként nagyon klassz, túl azon, hogy – amint láttam – bliccelni nem igazán lehet, azt is megakadályozták, hogy bárki a kocsi elé kerülhessen." forrás

Villamossal

Busszal

"Sevillában a busszal való közlekedés a legegyszerűbb és leggyorsabb, ha egy kicsit messzebbre mész. Egy jegy 0.90 euróba kerül. A buszok reggel 6 és este 11:15 között közlekednek naponta. A turisztikai iroda térképet bocsát rendelkezésre a buszvonalakról, így segítik a tájékozódást. Ha sokat utazol busszal,akkor érdemes egy feltölthető kártyát venni valamelyik trafikban. Ha legalább egy hónapig tartózkodsz a városban, és gyakran használod a tömegközlekedést, vásárolj bérletet. Az autóbusz hálózatot körjáratok (C1, C2, C3 és C4), és egyéb vonalak (északi, déli, nyugati és keleti) alkotják. A legtöbb buszra az alábbi négy csomópontban tudsz felszállni: Plaza Nueva, Plaza de la Encarnación, La Barqueta, Prado de San Sebastian" forrás

Autóval

"Az egyéni közlekedésben az autó a legnépszerűbb, bár rengeteg motoros, öltönyös, kiskosztümös helybélit látok nap, mint nap. Terenként legalább 10-15 motor parkol a belvárosban, és megannyi bicikli is. Annak ellenére, hogy mediterrán vidéken vagyunk, a közlekedés igen balkáni a többsávos, autópályaszerű utak kivételével. Bár a lámpák piros és zöld jelzéseit betartják, a helyiektől hamar eltanultam, hogy a közlekedés irányát nem kötelező betartani – vonatkozik ez a biciklistákra. Például az iroda és a munkahely között 5 utcán haladok végig. Ebből 4-en szemben a forgalommal, az úttesten az autók mellett és között, mivel arrafelé éppen nincsen bringaút és a járda sokszor mindössze 50 centiméter széles, – gyakran csak 30! -, azt pedig az álmodozó gyalogosok foglalják el. Továbbá sok út és utca egyirányú, utóbbi azért, mert túl keskeny a több sávhoz. Sokszor már a kikanyarodás is bonyodalmat és nehézséget jelent." forrás

Taxival

Bicajjal

Sevilla sík domborzatú város s ez előny a kerékpározóknak, viszont a városi forgalomban az autósok nem igazán tolerálják a bicajosokat, szóval óvatosan kell kerekezni.

"Nagyon jó a város kerékpár úthálózata, aminek használatához a város különböző pontjain, 200-300 méterenként lehet városi biciklit bérelni. A „servi bici” szolgáltatást határozott időszakokra lehet megvásárolni 150 Euros letét ellenében. Ezután a szolgáltatás éves díja csupán 15 Euro. A servi bici automatákban lehet bankkártyával fizetni, úgy, mint ahogyan a metró, villamos és buszjegy-bérlet kiadó automatákban is. Bicikliket sűrűn lopnak hétvégén, a délutáni kihalt utcákról. Az enyémet is ellopták az utolsó előtti héten egy hétvégi túlórázás ideje alatt, de szerencsés módon hagytak helyette egy másikat, aminek csak a kerekeit kellett felpumpálnom ahhoz, hogy működőképes legyen. A lopott biciklik továbbértékesítésének módját nyilván nem kell részleteznem. Az viszont érdekes, hogy a servi bici járgányokat is képesek ellopni, átfesteni és továbbadni igen olcsón." forrás

Étkezés

Tapas ügyben Sevilla nagyon jól áll.

Kedvencem: a Gambas al Ajillo (gámbász ál áhijo), azzaz fokhagymás sült garnélarák

"Ha ételt keresel, a tapas bárokat ki ne hagyd! Gyorsabb megoldásnak a szendvicsezők is tökéletesek. A látványosságokhoz közel nagyon jópofa hely a Taberna el Papelon. Reggelizni is, vagy nap közben egy helyi sajtokkal és sonkákkal megpakolt szendvicsre megállni. A leginkább pénztárcabarát megoldást pedig a 100 Montaditos nevű lánc szendvicsezői nyújtják. Itt egy és másfél euróért kapunk egy-egy kisebb szendvicset, egy euróért egy pohár sört. (2014)" forrás

Vásárlás

"Hát akkor, a katedrális és az Alcázar holnapra marad – állapítottuk meg. Nem baj, mondtam. Legalább lesz időm arra, hogy vegyek egy rendes cipőt. Ami ez után következett, az általában a férfiak rémálma: boltok. Boltok, és még boltok. Különös tekintettel a cipőkre. De este nyolc órakor diadalmasan léptem ki új szerzeményemben Paco Rodriguez üzletéből, végre nem éreztem satuszerű szorítást, emberem tekintetében is halvány fényt láttam kigyúlni, hogy talán most már vége van megpróbáltatásainak, borítsa a feledés jótékony homálya." forrás

Mercado de Triana

"A trianai piac rögtön a Puente de Isabel II, a városrészt a folyó túlpartjával összekötő, és az 1800-as évek második felében épült híd trianai hídfőjénél található. Masszív halszag uralkodik, de aki bírja, annak maga a Kánaán. Sok helyen lógnak hasonlóképpen a sonkák, egyébként a tapasbárokban is, mindegyik aljába bele van szúrva egy-egy csúcsos, kúp alakú edényke, abba folyik ki a sonkalé. De megvehetjük a sonkát szeletelve is, persze, mellé számtalan, remek sajtot. Vagy itt volt ez a zöldséges bácsi, akinél a fűszereket, illetve teákat vettem, aztán csak itthon fordítottam le, hogy tulajdonképpen mit is. Azt mondja, az egyik azahar, vagyis narancsvirág, a másik valeriana, ami ugye macskagyökér, amiből nyugtató teát lehet főzni. Majd kipróbálom. Aztán van itt Te rojo, ami vörös tea, továbbá, egy sanguinaria feliratú, amit a fordító csak angolra volt hajlandó átírni, ennek értelmében bloodroot, vagyis vérgyökér… Van még a szatyromban egy csomag, amit fűszerkeveréknek gondoltam; szerepel rajta, hogy Espino blanco, amit galagonyának fordít a Google. Nos, ez lesz a következő kaland, hogy megfelelő felhasználási területet találjak szerzeményeimnek. A táskámból rövid úton ki kellett ebrudalnom a fűszercsomagot, ugyanis számomra érthetetlen módon penetráns lábszagot kezdett árasztani magából. Külön-külön egyik sem büdös, na de együtt... Amikor a piacos túra után, az étteremben először nyúltam a táskámba, majd’ megszédültem, és erősen bíztam abban, hogy elég gyorsan elzártam a szagok útját ahhoz, hogy rajtam kívül más ne érezze, pláne, nehogy hozzám kapcsolja." forrás

Szórakozás

Alternatív bulihelyek az Alfafa és az Alameda térségében összpontosulnak. Trianában a folyóparti Betis utcában egymást érik a nyugis és a zajos bárok, éjszakai lokálok.

"A folyópart trianai oldala, a Calle Betis fogalom, és az egyike a város legfelkapottabb szórakozó negyedeinek; főleg a flamencóról híres. Lehet hallgatni, táncolni flamencót, sevillánát (egyfajta flamenco), lehet énekelni, improvizálni, és spontán módon, új hangszerekkel modernizálni, átírni az amúgy is szabad improvizációnak teret engedő műfajt. Erre a környéken szórakozó profi zenészek nagyon nyitottak Lehet populáris zenére is táncolni, és rock bár is van itt, néha élő koncertekkel.

A folyóparti támfal az utcával kőpad formájában egyesül. Esténként majdnem minden centiméterén ül valaki; hol a hozott, hol az utca valamelyik bárjában vásárolt italát iszogatva. A hangulat hajnal felé átcsap önfeledt ujjongásba és kiszivárog a környező utcákba, többek között a miénkbe is, és hol kifinomult flamenco énekléssel, hol ittas ordibálással vagy éppen baráti nevetgéléssel töri meg a szuszogó csendet. Motorosok is rodeóznak erre egész éjjel, úgy félóránként egy elrobog az ablak alatt, de azt az élményt, amit az egyik váratlan vallási felvonulás (spanyolul procesión) nyújtott, semelyik eddig említett nem múlta felül." forrás

Flamenco műsorok

"Sevillában többek között a Casa de la Memoria de Al-Andalusban tartanak minden este flamenco műsort. Ha szeretnél biztosra menni, akkor érdemes előre jegyet váltanod, mert a hely kicsi és kevés néző fér be egy előadásra. A flamenco táncesteknek Andalúziában komoly hagyománya van, hiszen ez a tartomány a tánc hazája. A szenvedélyes, tüzes tánc az andalúz romák nyomán terjedt el. Nagyon érzelmes, szenvedélyes tánc és erős érzelmeket fejez ki. A flamenco varázsa a tánccal kifejezett szerelemben, örömben, gyászban, elfojtásban és szenvedélyben rejlik, sajátossága pedig a jellegzetes, kecses kéztartás és a fodros táncruha. A flamencot gitárral, castanettával és énekkel kísérik. Vétek lenne kihagynod a flamenco táncelőadásokat. (2014)" forrás

Közbiztonság és kellemetlenségek

Sevillában szorgosan munkálkodnak a zsebtolvajok. Kedvelt munkaterepük az embertömeg, például a tömött buszokon. Gyakori, hogy a tolvajok magukat turistának álcázzák és a nagy kibontott térkép leple alatt továbbítják a szajrét.

Kellemetlenségek

"Este 10 körül, ahogyan hűl a levegő az olajfák illata felerősödik, és kellemes kesernyés fanyar pára lepi el az utcákat. Az illatok nagyon különösek itt, igazán sokfelé látni jázminbokrokat. A belsőudvarokon közkedvelt ez a növény és a házak külső falait is gyakran futtatják be vele; például olyan híres épületek falait is, mint a Casa de Pilatos és az Alcazar. Illata már messziről érződik, és varázslatossá teszi a legátlagosabb utcát is. Ezt ellensúlyozandó vannak kellemetlen szagok is, méghozzá elég sűrűn. Majdnem minden utcasarkon van 2-3 konténer a lakosok szemetének gyűjtésére, mivel a társasházaknak nincsen saját szeméttárolója. Ez természetesen csak a régi negyedekre igaz, azokra, amik Sevilla leglátogatottabb és legszebb részeit alkotják. Az 50 méterenként felcsapó bűzt teljesen megszoknom a mai napig nem sikerült. A szelektív hulladékgyűjtésre átlagosan nem figyelnek oda, minden mindennel keveredik, hiába van külön kuka a műanyagnak és az üvegnek. Ez főleg a Triana nevű kerületre vonatkozik, ami a helyiek mondása szerint külön falu és nem is Sevilla. „Sevillától” a Guadalquivir folyó választja el, és két híd köti össze vele. Én a két híd között lakom, három utcával beljebb a parttól. Más kerületekben másfajta szelektív konténereket láttam, és úgy tűnt, hogy rendeltetésszerűen használják őket. A darabos szeméten túl a felmosó lé is az utcára kerül, szó szerint. Nem kellemes, amikor felcsap az ember csupasz lábára, ahogyan végiggurul benne kerékpárral. (Ez a szokás Madridban is igaz egyes negyedekre.) A belvárosi utcákat ellenben profi módon takarítják, gépekkel, minden nap, éjfél körül és ott nagy a tisztaság." forrás

Egyéb hasznos információk

"A sziesztára érdemes odafigyelni, ugyanis a legtöbb bolt be van zárva délután 14-18 óráig. Vasárnap szintén zárva vannak még a legnagyobb áruházak is. Előfordult, hogy még este kilenckor is 42 fok volt, ezért a délutánt érdemes otthon tölteni és aludni (aki tud). A szieszta miatt kitolódik a délután, vacsora általában 10 óra körül van és a buli helyek sem nyitnak hajnali 1-nél előbb. Utána viszont reggel 6-ig tart egy átlagos party. Naptejre nagy szükség van!!! " forrás


"Sevillában néhány dolog kivételével minden olcsóbb, mint Magyarországon. Ami viszont jóval drágább: a pékáru és az étteremben étkezés, valamint a lakások bérleti díja. Ez utóbbi majd háromszorosa a Budapesten megszokott áraknak. " forrás


,, A történelmi belvárost nagyon szépen rendben tartják, csakúgy, mint az Alcazar-t. Talán érdemes kora du. meglátogatni a várat és a kerteket, mert délelőtt rengeteg a turista. Igyekeznek a nagy meleg előtt végigvinni a csoportokat a kerten, ezért szörnyű a tömeg." (Aracsi Andi, 2016)

Van egy előnyös és praktikus városnézési bérlet, a Sevilla City Pass. Fő előnye, hogy a nevezetességeknél nem kell sorban állni. Benne van egy repülőtértől hotelig történő transzfer (max. 3 főnek). Nincs fix időkeret sem! Belépőjegyeknél 20 százalék kedvezményt nyújt.

63 euró/felnőtt, de többnapos Sevilla-i tartózkodás esetén megéri. Ezen a biztonságos honlapon lehet foglalni. 


Óváros (Centro Historico)

Metropol Parasol

Alcazar (Reales Alcázares de Sevilla)

"Nem szabad kihagyni az Alcazart, amely a kalifák gazdagságának jelképe. Egy hatalmas palotanegyedet kell elképzelni. Számos belső udvarral, kertekkel, kis zugokkal és pavilonokkal, amelyeket csodás sétányok kötnek össze. Megtalálható benne többek között az Igazságügyi palota mór stílusú termei, kerttel, szökőkutakkal, a királyi kápolna, ahol Izabella királyné Kolumbusz Kristófot fogadta, az Oroszlán udvar, ahonnan a királyok hálószobája nyílik, a követek terme, mór stílusú építészeti remek, kupolával, gazdag díszítőelemekkel. A kert sétányait olyan mennyiségű virág díszíti, hogy aki nem látja saját szemével, ésszel szinte fel sem érheti. A citrom - narancs- stb. ligetekben barokk, reneszánsz épületek pompáznak, az egyikben még Kegyetlen Péter kegyencnőjének fürdői is megcsodálhatók." forrás

"Nagy megtiszteltetés érte a Trónok harca stábját, hiszen a produkció kedvéért, most először lezárták az Alcázart, ez lesz ugyanis a filmbeli Martell-ház nyári rezidenciájának színhelye. Az Alcázar nem más, mint egy gyönyörű palota együttes csodás kertekkel és udvarokkal. Az Alhambra miniatűr másaként aposztrofált épületegyüttes eredetileg mór erőd volt, majd királyi kastélyként funkcionált." forrás


"Az Alcázar palotaegyüttese a Világörökség része, mely eredetileg mór erőd volt; az Alcázar (arabul al qasr) erődöt és palotát együttesen jelent. Az erődöt eredetileg egy római kori szentélyre építették. Palotává alakítását a mórok kezdték el a 700-as évek elején. 720-tól az arab uralkodók rezidenciájaként szolgált, és folyamatosan bővült újabb lakosztályokkal és fogadótermekkel. Teraszos kertje többféle típusú udvarra tagolt; csobogók, szökőkutak és tavak hűtik levegőjét, amit a magas, galériás támfal őriz. Számomra az élmény hol vadonszerű és Rousseau-i hangulatot idéző, hol a Seurat festmények nyugalmával és emelkedett eleganciájával tölt el; a pávás kertrészben főleg. Mintha elvarázsolt mesevilágban sétálnék, szinte várva, hogy a megszelídített oroszlánok és párducok bármelyik pillanatban táncolva bújjanak elő a növényzetből. Vad zöld futónövények és fikuszok, óriás pálmafák és narancsligetek, angolos sövények, és zöld pázsit jellemzi a kertet. A pavilonjai, padjai azulejos-szal (színes csempével) díszítettek. Az Alcázar palotaegyüttese páratlan, rendkívül gazdag és harmonikus, felemelő élményt nyújt." forrás

Alcázar plusz Hop on Hop off Bus foglalás itt. Nem kell sorban állni! 

Plaza España

"A Plaza de Espana félkör alaprajzú épületét art deco és neo-mudéjar stílusban az 1929-es Ibér-Amerikai Világkiállításra építették a Maria Luisa parkegyüttes részeként. A Star Wars II egyes epizódjait itt forgatták. Az épület csempével díszített alkóvjai Spanyolország tartományait képviselik térképeket és nevezetes történelmi eseményeket ábrázolva. Lépcsőházait eozin mázas, ragyogó kerámiaburkolat díszíti. Az épület által bezárt tér jelenleg felújítás alatt van." forrás


,, Ezt a teret a Parque de María Luisaban alakították ki az 1929-es Ibero-American világkiállításra. Gratulálok hozzá! Véleményem szerint Európa hatalmas látnivalói közé kellene helyezni, nemcsak a látványa miatt, hanem a mitikussága vagy a spanyol nemzeti tudat miatt is. Aki kedveli a neoreneszánszt, art decot és mór építészeti stílust, annak ez egy paradicsom. Ha nem ismered, de külföldön vagy és idegenvezetőtől hallod ezeket az elkapott szavakat, akkor biztosan jó helyen vagy! Valójában ez a tér és épület komplexum arról szól, hogy a spanyol városok mindegyikének van egy kis szentély kialakítva, gyönyörű azulejokkal (csempe), címerrel, jelentős történelmi eseményekkel, térképpel, szóval mindennel, amiért a spanyolok elzarándokolnak ide, hogy láthassák városuk bemutatását. Ez a csempe leginkább itt Andalúcíában és Portugáliában meghatározza nem csak az épületek külsejét, hanem belsőépítészetben is használják, ami kezdetekben csak a kék (azul) árnyalataiból állt." forrás

Casa de Pilatos(Pilátus háza)

Sevillai katedrális (Catedral de Santa María)

La Giralda (torony)

"Sevilla egyik leghíresebb emlékműve, a Giralda-torony, a turisták találkozóhelye. A torony tetején a hitet ábrázoló szélkakas – giraldillo ékeskedik -, innen ered a Giralda név. Európa legnagyobb gótikus katedrálisára utal a mondás: „Aki nem látta Sevillát, nem látta a csodát." A csoda az ebéd utáni szieszta után folytatódik. Megszólalnak a flamenco gitárok, és a táncosok fodros ruhakölteményeikben hajnalig szórakoztatják az utazót. Az épületen belül reneszánsz festményeket, fafaragásokat, és sok egyéb emléket találunk." forrás


"Az arab építőművészet alkotásait megőrizték az utókornak, többek között, a Sevilla jelképének számító, karcsú minarettornyot, a Giraldát. A közel 40 méter magas toronyba lépcsők helyett emelkedőkön lehet feljutni így a müezzin szamárháton tudott felmenni, és lihegés nélkül hívhatta imára az igazhitűeket. A csúcson Gábriel-arkangyal arany figuráját láthatjuk. A toronyból fantasztikus kilátás tárul elénk, megfigyelhetjük a szűk és kanyargós utcákat, a mór stílusú épületeket és az Arénát." forrás

Érdekes negyedek

Santa Cruz

A negyed lényegében a katedrális mögött húzódik.

"A Santa Cruz a legszebb, turisztikailag leglátványosabb, történelemmel átitatott negyede Sevillának. Szűk, kanyargós kockaköves utcák, minden sarkon újabb szemet gyönyörködtető meglepetést tárnak fel. Kicsiny kiülős bároknál kellemes lelazulni és szemlélődni. Már ismerősnek tűnnek az egymásra hajló fehérre festett házak, kovácsolt vas erkélyek, és rejtett patiok, igen ez a középkori zsidó negyed helyszíne is - noha sok zsinagóga helyén már katolikus templom áll." forrás

Triana

Ez a híres negyed a folyó jobb oldalán terül el.

"Triana a város “folyóparton túli” része: a Guadalquivir folyó választja el Sevilla óvárosától, a turisták által oly nagyon kedvelt El Arenal, Santa Cruz és La Macarena negyedektől. Helybeliek szerint Triana külön falu, nem is Sevilla, másoktól meg úgy hallottam, afféle nyócker ez a városban. Nekem már ettől szipmatikus lett egyébként, mivel én laktam a budapesti nyolcadik kerületben, és ifjúkorom egyik legjobb időszaka volt, amit ott töltöttem. Trinában jobbára a sevillai munkásosztály él, nem is annyira turista-sújtotta övezet, mint a folyóparttól jobbra eső terület, ami plusz három pontot jelentett a szememben. Mindig előnyben részesítem azokat a helyeket, amelyeket a helybeliek szeretnek, és Triana ilyen.

A római Traianus császárról kapta nevét ez a kerület, amely a XIX. században cigánynegyed volt – de most ne asszociáljunk semmire: az itt élő cigányok közül számos neves torreádor, flamenco-táncos és tengerész nevelődött ki. Ma leginkább a kerámiáiról híres; sok-sok kis iparművészeti boltocska bújik meg a szűk utcákon, ahol különleges mázas cserépedényeket, csempéket, egyéb kerámiatárgyakat lehet venni. A házak falán is jellemző egyébként a csempeborítás, nemcsak Trianában, egész Sevillában. Jellemző megoldás a fehér házfal, valamilyen csempedíszítéssel, továbbá sok-sok kovácsoltvas. Üdítő látvány ez az itthoni sárga házak után; idelátogató oroszok kérdezték tőlünk egyszer, hogy Magyarországon csak sárga kültéri festéket lehet kapni? Nos, Sevillában biztosan nem." forrás


"A trianai piac rögtön a Puente de Isabel II, a városrészt a folyó túlpartjával összekötő, és az 1800-as évek második felében épült híd trianai hídfőjénél található. Masszív halszag uralkodik, de aki bírja, annak maga a Kánaán. Sok helyen lógnak hasonlóképpen a sonkák, egyébként a tapas bárokban is, mindegyik aljába bele van szúrva egy-egy csúcsos, kúp alakú edényke, abba folyik ki a sonkalé. De megvehetjük a sonkát szeletelve is, persze, mellé számtalan, remek sajtot.

Vagy itt volt ez a zöldséges bácsi, akinél a fűszereket, illetve teákat vettem, aztán csak itthon fordítottam le, hogy tulajdonképpen mit is. Azt mondja, az egyik azahar, vagyis narancsvirág, a másik valeriana, ami ugye macskagyökér, amiből nyugtató teát lehet főzni. Majd kipróbálom. Aztán van itt Te rojo, ami vörös tea, továbbá, egy sanguinaria feliratú, amit a fordító csak angolra volt hajlandó átírni, ennek értelmében bloodroot, vagyis vérgyökér… Van még a szatyromban egy csomag, amit fűszerkeveréknek gondoltam; szerepel rajta, hogy Espino blanco, amit galagonyának fordít a google. Nos, ez lesz a következő kaland, hogy megfelelő felhasználási területet találjak szerzeményeimnek. A táskámból rövid úton ki kellett ebrudalnom a fűszercsomagot, ugyanis számomra érthetetlen módon penetráns lábszagot kezdett árasztani magából. Külön-külön egyik sem büdös, na de együtt… Amikor a piacos túra után, az étteremben először nyúltam a táskámba, majd’ megszédültem, és erősen bíztam abban, hogy elég gyorsan elzártam a szagok útját ahhoz, hogy rajtam kívül más ne érezze, pláne, nehogy hozzám kapcsolja.

Még jó, hogy közel voltunk a szállodához, visszamentünk, leraktuk a cuccainkat, én pedig cipőt cseréltem – már réges-rég megbántam, hogy a magammal hozott két lábbelit nem a praktikum, hanem az esztétikum jegyében válogattam, mindegyik törte a lábamat a hosszú séták során, feltett szándékom volt tehát, hogy veszek magamnak egy pár szép cipőt. Igazi spanyolt. De előbb ennünk is kellett valamit. Olívabogyót feltétlenül..."


"A Trianába vezető hídról átérve a Plaza del Altozanón találjuk magunkat, ahol meseszép üvegberakásos balkonokat csodálhatunk. Már a XIX. század óta ez a flamenco énekesek kedvelt találkozóhelye, ráadásul itt található a negyed leghíresebb torreádora, Juan Belmonte szobra is. A barrio profiljától némileg eltérő módon, szintén itt található az Isla de la Cartuja, egy hatalmas terület, mely otthonul szolgált az 1992-es sevillai Világkiállításnak. Sokszínűségével és autentikus hangulatával a Triana lehet a legnagyobb meglepetés minden Sevillába látogatónak, s mindazoknak, akik kerülni szeretnék a turisták tengerét. (2016)" forrás

El Arenal

Egyéb látnivalók

Giralda-torony - harangok

Mária Lujza Park (Parque de María Luisa)

Torre del Oro

Los Venerables

Hospital e Iglesia de los Venerables Sacerdotes

Művészeti és Népviseleti múzeum (Museo de Artes y Costumbres Populares)

Bikaviadal

Plaza de Toros de la Maestranza

Sevilla - bikaviadal

"A sevillai arénát Spanyolország egyik legjobbjának s egyben az egyik legrégebbijének is tartják. 14 ezer férőhely van benne, de bárhol üljön is a vendég, az akusztikája mindenütt kíváló. A corrida (így hívják spanyolul a bikaviadalt) szezonja minden évben húsvét vasárnapján indul és október 12.-ig tart. Mintegy 20 viadalt tartanak összességében, általában vasárnap esténként, de a féria tartama kiemelt időszak. Ekkor jelennek meg a legünnepeltebb torreádorok is. A pénztárban beszerzett jegyek ára 8-70 Euro között mozog, de természetesen az izgalmasabb események előtt ezek a sokszorosukra nőhetnek egy-egy ügynökön keresztül. (2010)" forrás


"Míg hívei szerint a toreo ember és állat küzdelmét kifejező művészet, ellenzői állatkínzásként bélyegzik meg. Tény, hogy bár egy nemrégi felmérés szerint egyre kevesebb spanyol érdeklődik a bikaviadalok iránt, mégis a kulturális tradíció olyan részének tekintik, amelyről nem mondanak le. Persze a toreón is nyomot hagy az idő: míg korábban a leölt bika húsát elárverezték, és a bevételt jótékonysági célokra ajánlották fel, mára ezt a gyakorlatot betiltották, mert a leölés módja nem felel meg az állatok levágását szabályozó EU-rendeletnek. A legrégibb arénát Rondában találjuk, de érdemes meglátogatni a sevillai Real Maestranzát is, ahol az arénához egy kisebb múzeum is tartozik." forrás

"Őszinte leszek, nekem a bikaviadalokról nincs túl jó véleményem. Szerintem a spanyoloké erősen matriarchális társadalom, ezt kiválóan tükrözi a flamenco, a tánc, amelyben a hölgyek női trükkjeik teljes tárházát felvonultatják. A férfiak meg a nyomorult bikák megölésével próbálják visszaszerezni önbecsülésüket, és azt az illúziót kelteni ezzel magukban, hogy mégis ők irányítanak. A spanyol állam jelentős összegekkel támogatja a bikaviadalokat mind a mai napig, dacára annak, hogy a lakosság sincs már igazán oda érte, hogy az állatvédőkről ne is beszéljünk. Évente 1000 bika és 3000 ló veszti el életét e társadalmi esemény kedvéért, no meg igen ritkán egy-egy matador is. A sevillai arénába 20000 ember fér be, a legdrágább jegyek a bejárathoz, illetve a királyi család, valamint az elnök páholyához legközelebbi részre szólnak. Idegenvezetőnktől megtudtuk, 125 euróba kerül ide egy jegy; szemközt, a majdnem kör alakú aréna túloldalán csak 25-be." forrás

Programok Sevilla környékén

Huelva strandjai

Playa de Matalascañas

Érdekességek

1. Sevilla mai neve az arab Sivilia=síkság szóból ered. Hajdanán a Guadalquivir-folyó jóval szélesebb és mélyebb volt, összekötötte a várost a tengerrel, biztosítva tengeri hatalmát. Ide érkezett meg talán elsőként a tengeren át a fikusz, a magnólia, a leander, a paradicsom, a kukorica, a krumpli... és természetesen rengeteg arany és drágakő. A városnak hihetetlen gazdagságot hozott a hajózás, a Nagy Felfedezések. 1717-ben aztán minden megváltozott egy hirtelen jött és addig elképzelhetetlen aszály miatt. A Guadalquivir szintje annyira leapadt, hogy elvesztette hajózási pozícióját (Cadiz vette át szerepét). Ennek következtében jelentősen elszegényedett a város.

2. 1929-ben a barcelona-i Világkiállítással párhuzamosan Sevilla megrendezte az Iberamerikai Expo-t, mely fellendítette a város gazdaságát, és megjelenésére is előnyösen hatott, mert a kiállítók (spanyol és portugál anyanyelvű országokat, valamint Marokkót és az USA-t hívták meg), mert nagyon tetszetős kiállítási pavilonokat építettek: saját építészeti hagyományaik szerint. Ezek a pavilonok tulajdonképpen kisebb paloták, udvarházak, melyek közül néhány a mai napig áll és szépen rendben is tartják őket, kerestek számukra funkciót.

1992-ben aztán Amerikai felfedezésének 500. évfordulójára Sevilla rendezte az Expo-t, egy szigeten - néhány épület nagyon leromlott, de van olyan, amelyben pl. iskola működik. A magyar pavilont Makovecz Imre tervezte, később egy üzletember megvásárolta, de most funckió nélkül pusztul, a környékkel együtt.

3.Sevillát nemesi városnak is nevezik, mert itt van otthon pl. Az Alva hercegi család is.

4. A város a spanyol divattervezők kedvence is, és 3 saját illata is van: a Carmen, az Avril és a Sevilla.

5. Sevilla évek óta nincs jóban Malagával. Ez onnan fakad, hogy a pénz, a tőke a partról jön a turizmusból és a kereskedelemből, mégis Sevillában rendezték az Expo-t és anyagilag Sevillát támogatta a kormány.

(Aracsi Andi, Vista Szeged, 2016)

Olvasmányos linkek

"Minden évben két igazán jelentős fesztivált tartanak Sevillában. Az egyik a Semana Santa, amelyet a húsvét előtti nagyböjt utolsó hetében tartanak, s amelyet keresztény ünnep révén mély vallásos érzelmek jellemeznek. Ilyenkor a kerületek egyházi közösségei szerveznek körmeneteket a városban, melyek keretében szentek hatalmas szobrait hordják körbe a településen, és a szobrokat csuklyás vezeklők és a bűnbánó tömeg követi. A másik fesztivál, az egy hétig tartó Feria, teljesen világi ünnep, ahol meghatározó szerepet kap a zene és a tánc. Hintókon fodros ruhás, élettel teli lányok, lóháton klasszikus ruhába öltözött férfiak vonulnak végig a városon, miközben folyik a sherry és ropják a táncot." forrás


"Kolumbusz Kristóf sírja: A székesegyház belsejében láthatjuk a világhírű felfedező Kolumbusz Kristóf síremlékét, bár máig kétséges, hogy a szarkofág valóban az ő holttestét őrzi-e. Kolumbusz Valladolidban hunyt el 1606-ban. Sírjára Ferdinánd király a következőket íratta: „A Castilla y a León Nuevo Mundo dió Colón” azaz Kolumbusz egy új világot adott Kasztíliának és Leonnak.

Hamvait később Santo Domingóba szállították és a székesegyház szentélyében, temették el. Ugyanide temették fiát Diegót is. Évszázadok elteltével, amikor Dominika megszűnt spanyol gyarmat lenni, a koporsókat Kubába akarták szállítani, de az egyik eltűnt. Biztosak voltak benne, hogy a megtalált koporsó Kolumbuszé, és Kubába, majd onnan Sevillába szállították. Amikor évtizedek múlva felújították a dominikai székesegyházat, megtalálták a másik koporsót is, és azt is Sevillába vitték. Hogy melyik sír, kinek a hamvait rejti, az archeológusokra vár a feladat megoldása. A mai modern eljárásokkal ez könnyen kideríthető lenne, de senkinek nem érdeke a helyzet tisztázása, mert így több helyen is mondhatják, hogy ott nyugszik Kolumbusz Kristóf. A nagy felfedezőnek állítólag Santo Domingóban is van sírja." forrás


"Sevillai kalandjainkat illetően ott tartottam, hogy második esténket is azon a helyen fejeztük be, ahol az elsőt: Damiánnál, az O’Tapas Albahaca-ban, azaz a Bazsalikom elnevezésű tapasbárban. Már Spanyolország egyéb területeiről nincsenek tapasztalataim, de itt minden bizonnyal a tapas-szal járunk a legjobban, amennyiben étteremben szeretnénk étkezni. Ugyanis, míg egy teljes három fogásos menüért minimum kifizetünk 20 eurót fejenként, egy adag tapas 3 euróba kerül. Ha berendeljük a háromfogásos ebédet/vacsorát, és a levesnél jövünk rá, hogy az étterem konyhája nem a mi ízlésünknek megfelelő, hát, így jártunk. Ellenben, ha rendelünk fejenként egy-egy tapa-t, legrosszabb esetben buktunk 6 eurót, és továbbállunk. Persze, nem azért mondom ezt, mintha olyan sok rossz tapasztalatot szereztem volna. De csupán a változatosság kedvéért is érdemes itt-ott kóstolgatni, hol finomabb a salmorejo vagy az ajo blanco, és hogy a számunkra érthetetlen elnevezések mögött – mert a legtöbb helyen csak spanyolul írják ki, persze – mi lapul. Kiváló kulináris kalandjaink voltak e szemlélet mentén haladva.

Mind közül Damiánnál éreztük magunkat a legjobban, aki már a második este ismerősként üdvözölt bennünket – hogy a harmadikról ne is beszéljek, amikor vigyorogva állt modellt a fotókhoz, kínosan ügyelve arra, hogy ez a bizonyos Tarzus nevű bor rajta legyen a képen, noha ezzel pont eltakarta a sonkarögzítő állványt, amit meg akartam mutatni. Persze, ezen a képen így minden egyben van: az olívabogyó (amit szeretünk), a sajt, a sonka és a testes vörösbor, és kedvenc spanyol pincérünk (aki egyébként születése szerint argentín, mint bevallotta). Háttérben a vitrinben pedig a finom sütemények. Ami a helyet, vagyis az O’Tapas Albahaca-t illeti, harmadik este, amikor a felszolgálólány beljebb hívott a vendégtérbe – mint kiderült, van még egy nagy terem hátrébb -, szóval, ekkor esett le, hogy azért ez nem egy közönséges hely lehet. Van múltja. Bekeretezett újságcikkeket láttam, amelyek arról szóltak, hogy Triana (Sevilla “folyón túli” városrésze) tudása és ízei itt, a Bazsalikom tapasbárban találhatóak meg." forrás


"Miben is rejlik Sevilla varázsa? Romantikus sikátorszerű utcáin narancsfák és eukaliptuszok hajladoznak, lélegzetelállító építményei, mediterrán növényekkel tarkított helyei álomvilágba kalauzolnak. Ételeinek hagyományos ízvilága, festészete, tánca örök emlék marad a spanyol kultúra központjából. Feltétlenül látogassunk el a sevillai katedrálisba, mely a világon a harmadik legnagyobb. Gyönyörűen kidolgozott kézműves kincsek tárháza, déli kapujánál pedig az Amerikát felfedező Kolumbusz Kristóf sírhelye előtt tiszteleghetünk. Itt találjuk meg Giraldát is, mely Sevilla szimbóluma. Giralda a 100 méter magas torony tulajdonképpen egy régi muzulmán meccset minaretje, tetején a hitet szimbolizáló szélkakassal, tornyából pedig igazán pazar látvány nyílik a városra. Semmiképp ne hagyjuk ki a Torrel de Oro Aranytornyot, a bikaviadalok veszélyes harcának arénáját a Plaza de Toros de la Maestranzat, valamint a lenyűgöző művészi épületek adta Plaza de Espanat.

Ha kíváncsiak vagyunk Pilátus jeruzsálemi házának másolatára, akkor látogassunk el a Casa del Pilatoshoz, és innen a Juderiába, vagyis a város középkori zsidó negyedébe. Pihenésképpen lazítsuk el testünket-lelkünket a Parque de Maria Luisa parkban, a Guadalquivir-folyó közelében a nagy populációjú hattyúk, galambok, papagájok élénkítő zenéjére. Majd induljunk tovább, hiszen körutunk még messze nem ért véget a műemlékek paradicsomában. A rengeteg látnivaló között lássuk meg a láthatatlant is, engedjük át magunkat a bennünk tomboló szabadságnak. A sevillai éjszakában pedig élvezzük ki a flamenco csodálatos ritmusát, élénkítő dallamát.

Ne feledkezzünk meg az eredeti spanyol ízekről sem. Mindenképpen kóstoljuk meg a paellát, mely az ország nemzeti étele. Rizsből, sáfrányból, olívaolajból, tengeri falatokból, húsból, zöldségekből áll. Igazi ínyencség a tortilla és az erős ízesítésű tapas, melyet este vacsora előtt fogyasztanak, akár étvágygerjesztőként is. Tipikus andalúziai étel a gazpacho, azaz a pompás ízvilágú hideg paradicsomleves. Azt hiszem nincs, aki ne kívánta volna most meg ezeket a finomságokat. Ha pedig szeretjük a sportot, bátran üljünk be és szurkoljunk végig egy focimeccset a Sevilla Fc csapatával.

Sevilla elképesztő város, minden megtalálható benne, minden vágyat kielégít, egyszerűen kihagyhatatlan. Egy igazi spanyol remekmű. A tűz, a tánc, a romantika, a finom ételek, a pihenés, a kultúra, az izgalom, a napsütés hazája. Aki egyszer itt járt, annak szívében sokáig fog lobogni e város tüze, amit csak Sevilla adhat, az örök pezsgés világa. Felejhetetlen kalandtúra, szerelem, egy egész valónkat elárasztó láng, mely nem szűnik meg soha. Ez az a hely, mely mágnesként vonz ide vissza minket, ahol az álmokból valóságot szőnek a kanyargós, szűk utcák susogásai. Te quiero Sevilla!" forrás


"A várost kettészelő Guadalquivir folyó régen rendkívül fontos szerepet töltött be kereskedelmi szempontból; az Amerikából visszatérő hajók itt rakták le rakományaikat. A torony, és egy, a szemközti parton álló másik építmény között súlyos vasláncot feszítettek ki, ezzel akadályozva, hogy ellenséges hajók feljussanak a folyón. Az emblematikus épület volt már kápolna, lőporraktár, kikötői hivatal, ma tengerészeti múzeumnak ad otthont. A toronytól hajókirándulások indulnak. Sevilla régi zsidónegyede a Santa Cruz, itt található a város két, talán legjelentősebb látnivalója: a Real Alcázar, azaz a királyi palota, illetve a híres sevillai katedrális és a La Giralda. Mindkettőt szándékunkban állt bejárni, ám ezen a napon nem jutottunk be; a két épület kapujában közölték, hogy majd fél ötkor térjünk vissza. Nos, két szék között a pad alá sikerült esnünk, ugyanis azt a húsz percet, amíg a megjelölt időpont el nem érkezik, gondoltuk, eltöltjük egy kis evéssel-ivással. Ahogy továbbsétáltunk, az egyik tapasbárból kikiáltott a pincér, hogy ugyan, menjünk már be. Vagy valami olyasmit. Egyébként, ne lepődjünk meg, ha ilyesmi ér bennünket Sevillában; úgy tűnt nekem, hogy az andalúzok természetének része ez a leszólongatás, hívogatás, amint az is, hogy a legváratlanabb pillanatokban képesek dalra fakadni, fütyörészni. Csak úgy." forrás


,, Jött a villamos a sétálóutcán, szép óvatosan bekanyarodott a gyönyörű régi házak, kandeláberek között a végállomásra, megállt - és kitolta az áramszedőjét. Akkor vettem észre, hogy egészen addig felsővezeték nélküli pályán közlekedett. Hát hogyan van ez?
Úgy van, hogy a sevillai városvezetés a 700 ezres andalúz nagyváros turisztikailag legfontosabb szívébe nem akarta úgy beeengedni az új villamost, hogy a kényelmesebb, gyorsabb tömegközlekedés a gyönyörű városkép elcseszésével járjon. Ezért eleve úgy rendelték a villamosokat a CAF-tól, hogy azok képesek legyenek akkumulátoros meghajtással közlekedni két megálló között. És 2011-től a város legszebb részén tényleg megvalósult a felsővezeték nélküli villamos, négy szerelvény szaladgál egész nap fel-alá, hol kinyújtva, hol behúzva áramszedőjét. (2016)" forrás

Fotóegyveleg

Puente de la Constitución

Costutero de la Reina

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon


Repülőjegyek Barcelonába Repülőjegyek Barcelonába
Olcsó repülőjegyek Barcelonába a Vistánál



SZÁLLÁSFOGLALÁS