ÚTIKRITIKA.HU / Spanyolország









Spanyolország

Madrid vagy Barcelona? | Általános tanácsok | Egyéb helyekről | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Az UNESCO világörökségének részei Spanyolországban:

Kulturális világörökségek:

Segovia Alhambra, Generalife, és Albazyn, Granada; A Katalán Zene Palotája és a Szent Pál Kórház, Barcelona; Alcalá de Henares, egyetem és történelmi környék; Altamira-barlang, Santillana del Mar; Antoni Gaúdi munkái, Barcelona; Aragónia mudéjar stílusú építészete; Aranjuez kulturális tájkép; Atapuerca régészeti lelőhely; Ávila óvárosa az Extra-Muros templomokkal; Az Ibériai-félsziget barlangművészete; Cacares
Burgosi Katedrális; Camino, Szent Jakab zarándokút; Cáceres óvárosa; Cordoba óvárosa; Cuenca óvárosa, El Escorial, San Lorenzo de El Escorial; Herkules-torony, A Coruna; Higanybánya, Almadén; Katalán román templomok, Vall de Boí; Cuenca óváros; Las Médulas, León; Lugo római városfala; Mérida régészeti együttese; Ovideo emlékművei, és Asturia királyság; Pálmafaliget, Elche; Poblet-kolostor Vizcaya? Salamanca óvárosa; San Cristóbal de la Lagúna település, Tenerife; San Millán Yuso és Suso kolostorok, San Millán de la Cogolla, Santiago de Compostela óváros; Santa María de Guadalupe, Királyi Kolostor; Segovia óvárosa, és az Aqueduct; Serra de Tramuntana kultúrtáj, Mallorca; Selyembörze (La Lonja de la Seda), Valencia; Segovia, Aqueduct; Sevilla Katedrális, Alcázar, és Archivo de Indias; Tárraco régészeti együttese, Toledo óvárosa, Úbeda és Baeza reneszánsz emlékműegyüttese; Vizcaya-híd, Portugalete

Természeti örökségek:

Pireneusok Donana nemzeti park, Huelva és Sevilla ; Garajonay nemzeti park, La Gomera sziget; Teide Nemzeti Park, Tenerife

Világörökségek, kulturális és természeti is:

Ibiza szigetének természeti adottságai, és kulturális öröksége, A Pireneusok Franciaország és Spanyolország határán, a Mount Perdunál

Madrid vagy Barcelona?

"Ha Spanyolországot jelöljük ki úti célként, először általában Barcelonába látogatunk, ez pedig felettébb bosszantja a madridiakat. A Madrid név a nyelvészek elméletei szerint valószínűleg az újlatin matrix, matriz, matricem szavakból ered, ami anyavárost, anyaméhet jelent, a barcelonaiak nem kis sérelmére, merthogy a nagy döntések még mindig inkább itt, és nem a katalán fővárosban születnek. Most inkább nem térnék ki a gazdasági különbségekre, a politikai nézeteltérésekre, a focihoz meg abszolút nem értek, úgyhogy jöjjön egy kis szubjektivitás.

Woody Allennek hála már az is hallott Barcelona csodáiról, aki a földrajz órákat mind ellógta. Gaudí zsenialitásával, a mindig zsibongó tengerparttal, a ragyogó napsütéssel és az őrületes reklámmal ami Barcelonát övezi nehéz felvenni a versenyt.

Madrid sem rossz, és bár itt van a Prado múzeum, a sokak által istenített Reina Sofía ahol a Guernicat őrzik és a város 50%- a parkokból és terekből áll, azért a kulturális adottságai még mindig kispályások maradnak Barcelonához képest. Ja, tengerpart az értelemszerűen nincs.

Barcelona egy nagyon multikulturális, szupermodern, ultradivatos nagyváros, ahol a hipszter, a vásárlásmániás újgazdag és a kultúrakedvelő tanár egyaránt megtalálja számításait. Bár Barcelonát nagyon úgy adják el, hogy ez egy olyan város, ami mindenkié, nekem az az érzésem, hogy ezt azért óvatosan kell megközelíteni. Mindenkié egy-két napra. Átmenetileg. Szabad itt költekezni, 20 eurót kipengetni a Gaudí házakban, de a belső körökbe már nem férkőzik be akárki.

A katalánok sokszor mondják magukról, hogy ők nem spanyolok és ez így is van. Itt nem veregetik meg a hátadat a bárban és próbálják minden koccintáskor utánozni a szád mozgását amikor azt ismételgeted, hogy „egészségedre”, és ha katalán lakótársakkal áldott meg a sors, nem sokat erőltetik majd az együtt lógást sem. Kivételek persze biztos vannak. Kevés. Elvétve. Barcelona éjjel-nappal, januártól decemberig hemzseg a turistáktól, amitől értelemszerűen fáradtak a helyiek, éppen ezért vegyülni eleve nehéz.

Bár sikerült nagyon klassz, autentikus bárokba és bisztrókba eljutnom, nem fogott el az az érzés amikor nyugodtan szürcsölgeted a kávédat és olyan mintha ezer éve ott élnél. Egyszerűen sehol sem találtam meg ezt. Pedig istenemre esküszöm lejártam a két lábam a külvárosban és helyi fűszeresnél vettem a gyümölcsöt meg pékségben is voltam, de valami hiányzott. Az emberek közelsége, amit Madridban már természetesnek veszek.

Most szabad támadni azzal, hogy nyilvánvalóan közelebbinek érzem Madridot, ahol már két éve élek, mint Barcelonát, ahol csak háromszor jártam rövid felfedezőutakon, de ez már akkor is így volt mikor először tettem a lábam a spanyol fővárosba és még fogalmam sem volt róla, hogy egyszer itt fogok élni. Madrid is divatos, itt is számtalan nemzetiség él és bár a turisták száma jóval alacsonyabb, mint a Barcelonába látogatóké, az emberek érdeklődőek, nyitottak és barátságosak. Még egy téren sem lehet úgy várni az ismerősödet 10 percnél tovább, hogy valaki ne szólítana meg. A buszmegállóban csevegnek, ha fura akcentussal kéred a sört, biztosan megdicsérnek, hogy milyen jól beszélsz spanyolul és már kérdezik is, hogy honnan jöttél. A bárok és szórakozóhelyek nem különülnek el turistás és helyi kategóriákba és sokkal könnyebb belelátni az emberek mindennapjaiba, mint Barcelonában.

Tanulság? Ha költözésre kerül a sor, Madridot ajánlom, ha csak rövid kiruccanásra, akkor Barcelonát, ha pedig saját szubjektivitásra vágytok, akkor mindkettőt, sőt még sok más spanyol várost útba kell ejtenetek. Jó utat!" forrás

Általános tanácsok

,, Spanyolország nagy, igen nagy. Ezért, ha utazol, érdemes felosztani magadnak különböző kisebb területekre. Egy alkalom, egy kis rész. Kb. 8-12 napos utazgatás valamelyik kiszemelt régiójában már elég arra, hogy kicsit elmélyülj, hogy kitehesd magad olyan kalandoknak, találkozásoknak, amelyek nem történnének meg, ha az átlagos, feszes turista-menetrendet követnéd." forrás


,, Tegyük fel, hogy csak 10-11 napod van Spanyolországra. Vagy talán még ennyi se.Ha mondjuk tengerpartozni mész, akkor tényleg elég egy bő hét. De ha tapasztalni, megérezni, megérinteni szeretnéd az ottani valóságot, nem csak folyton továbbrohanni, az egy más tészta. Szóval, kb. 10 nap. Sehogy se elég egy ekkora országra, mintha ott se lettél volna, nem igaz?

Szűkíteni kell tehát a régiót, ahová készülsz. Leírom, hogy én mit csináltam végig 11 nap alatt. Ráadásul kényelmesen, pedig ezúttal nem csupán egy pici tartományban mozogtam. Nem arról van szó, hogy követni kéne az én útvonalamat. De meríteni biztosan lehet belőle, ha úgy alakul.

Aki kocsit használ, az persze másképpen méri az időt meg a távolságokat, valamint a saját energiáját. Én vonatbérletet vettem, még itthon. Mindig így szoktam, bevált. Egy Interrail nevű bérletet, amellyel öt, hat vagy nyolc, tetszőlegesen és helyben-spontán kiválasztott napon annyit vonatozhattam, amennyi belefért.
Tervezni persze muszáj, mégpedig előre, de eltérni is tudni kell a terveidtől, ha valami erős inspiráció ér. És a legfontosabb: válassz ki egy várost, egy falut, egy tájegységet, ami az utazásod központja lesz,. ahová jó, amolyan ismerős érzés a kalandozások után visszatérni, ahol legalább 3-4 éjszakát eltöltesz, ahol hamar megtalálod a törzskávézó-helyedet és ahol már a második délután köszön neked a fűszeres.. Legyen ez egy szép város, mondjuk, mert szép helyen otthonosan mozogni, klassz dolog. Ez nekem most Madrid és Salamanca volt. (2014)" forrás

Egyéb helyekről

Monserrat

"Ráérősen indultunk neki a napnak, ugyanis semmi mást nem terveztünk, kizárólag azt, hogy ellátogatunk Montserratba. Megoszlik a közvélemény erről, van aki szerint kötelező és kihagyhatatlan már csak az elhelyezkedése miatt is, van aki pedig azt mondja, hogy ha először járunk Barcelonában, felesleges rá áldozni az időt, ugyanis szinte egy teljes napot elvisz a kirándulás. Mi azért is szavaztunk rá, mert már csak a gyerekek miatt is fontosnak tartottam, hogy egy kicsit elmenjünk a városból, ne csak az utcákon kutyagoljunk, hanem kiránduljunk is, a vonatozás pedig nekik mindig felejthetetlen élményt nyújt. Montserrat (jelentése különálló hegy) Katalónia legszentebb helye, a legmagasabb hegycsúcs 1236 méter, az itt lévő kolostort a 11. században alapították, bár azóta már volt lerombolás és újjáépítés is, ahogy az lenni szokott. Itt lakik a La Moreneta, a Fekete Szűz, ami egy kis fa szobrocska, egyébként Katalónia védőszentje, és nagyon sok ezer ember miatta zarándokol el montserrati bazilikába.

A Pl. Espanyáról induló vonattal (inkább hévnek mondanám amúgy) lehet eljutni oda, illetve a településig, ahonnan két választásunk is van: felvonóval és fogaskerekűvel is fel lehet jutni a hegyre, de ezt már a Pl. Espanyán, a vonatjegy vásárlásakor el kell döntenünk, hogy melyik megoldást választjuk. Mi a létszám, az időjárási körülmények és a babakocsi miatt a fogaskerekűre szavaztunk, de ahogy láttuk, a felvonó nem is üzemelt (bár ha lett volna utas, biztosan beindítják). A jegy 17 euróba kerül (17,85 asszem') fejenként, a gyerekeknek (nem tudom hány éves korig) ingyenes. Ez tartalmazza a vonat és a fogaskerekű menetjegyét, a kolostorba pedig ingyenes a belépés.

A Pl. Espanyáról délelőtt félóránként (délután óránként) indul a vonat, bő 1 órás az út. Élvezetes volt, ahogy a városban még alagútban ment a vonatunk, majd ahogy kijjebb értünk, kezdett előttünk kinyílni a táj, és volt egy olyan érzésem, hogy végre "kijöttünk" Spanyolországba egy kicsit - ami igazából Katalónia ugye, de ez most ebből a szempontból legyen mellékes. Az útikönyvekből már ismerős kopasz sziklacsúcsok úgy háromnegyed óra múltán tűntek fel, és ahogy sejtettem, tényleg hasonlított a görögországi Meteórákhoz, csak az itteni "egyben van", amaz pedig egy-egy különálló tömb.

A felvonóval való feljutáshoz a Montserrat Aeri állomásnál kell leszállni, a fogaskerekűs megoldásnál pedig a következőnél. A fogas össze van hangolva a vonattal, a vonat érkezése után pár perccel indul. Hihetetlenül meredek úton araszol a hegyre, és közben egyre távolabb lehet látni mindent, talán egészen Andorráig...

Mire felértünk, majdhogynem húsz fokosnak tűnt az idő, és ragyogó napsütés fogadott. Először betértünk az egyetlen (nyitva lévő) önkiszolgáló étterembe, ahol a felnőttek kávét, a gyerekek forró csokit kaptak, majd elindultunk a nagy sétára: először a kolostor kőfala mentén sétáltunk fel, a kőfal aljában pedig sajtárusok portékáit kóstoltuk végig. Miután kigyönyörködtük magunkat "kint" úgy döntöttünk jöhet a "bent", és elindultunk a házfalak közé. A múzeum, a gótikus kolostor és a többi épület közé van elrejtve maga a katedrális, egy kicsi és hangulatos belső udvaron elidőzve máris elcsodálkozhatunk a különleges, gazdagon díszített homlokzaton.

A bazilika hangulata magával ragadott, annak ellenére, hogy (ahogy már többször említettem) nem vagyok vallásos. Sötét és meghitt, valami egészen egyedi illattal, régi és ódon talán, vagy nem is tudom. kellemes volt elidőzni és nézelődni, miután kijöttünk, az oldalsó árkádokon át útnak indultunk, hogy megkeressük a La Morenetát. Egészen különleges utunk volt az oltár mögötti részig, ahol maga a Szűz tekint körül, és persze különleges érzés volt ebből a szemszögből látni magát a templomot is. A látogatás után még sétáltunk egy kicsit a szabadban, majd egy késői ebédre betértünk az étterembe, hogy együnk valami tartalmasabbat is a sajtok után. Mindenféle dolog került az asztalra, bár nyugtáztuk, hogy amikor kávézni voltunk bent (pont ebédidőben), jóval nagyobb volt a kínálat, de nem volt rossz így sem, jól laktunk.

Késő délutánra járt már és hűlt a levegő, így szomorúan vettük tudomásul, hogy épp az orrunk előtt ment el a fogaskerekű, ami a vonathoz vitt volna minket... nem maradt más hátra, mint még jó sokáig nézelődni, így az ajándékboltba is bementünk, bár elsősorban melegedni. Mire végre a fogaskerekűre, majd a városba menő vonatra szálltunk, mindannyian jól elfáradtunk, a gyerekek majdhogynem el is aludtak - hosszú volt ez a nap. Este 7 óra is elmúlt, mire a szállásra értünk, persze közben pékárut és minden egyebet vásároltunk, végül pedig a gyerekek részéről korai, a magunk részéről nem túl késői fekvéssel zártuk a napot. Most először az út során megfogalmazódott bennem az is, hogy ha gyerekek nélkül mentünk volna, akkor sem raktunk volna több programot ebbe a napba, esetleg talán annyit, hogy beültünk volna valahová vacsorázni. :) (2013)" forrás

Olvasmányos linkek

"Vannak-e Európában oázisok? Egy mindenképpen. Spanyolország egy eldugott szegletében van egy város, 200 000 pálmafával. Nem meglepő hát, hogy felkerült a Világörökségek listájára. Lehet-e valami eldugott, nem turistás hely Spanyolországban, alig fél órányira a tengerparttól, és kevesebb, mint két órányira Valenciától? Abban az értelemben semmiképpen, ahogy mondjuk Kisvárda, vagy Harkov, ahová külföldi csak végszükség esetén teszi be a lábát. De spanyol mértékkel mérve nagyon is. Nincs minden lépésnél angoloknak szán gyorsétterem fish and chipssel, nem ütközik az ember bringóhintón utazó német családokba, az éttermekben is csak spanyol (na maximum valenciai katalán) nyelvű menü van. A tengerparttól pedig tévednek ide turisták - elsősorban nyugdíjasok, akik már hajlandóak elhagyni a homokkal borított részeket - de május elseje reggelén, amikor hét óra harminc körül kiléptem egy helyközi busz ajtaján elég egyedül éreztem magam." forrás


Setenil de las Bodegas

"A Cádiz tartományban fekvő városra pillantva elsőre az az apokaliptikus gondolatunk támad, hogy a településbe becsapott egy hatalmas meteor, de az ott lakók folytatták addigi életüket, mintha mi sem történt volna. Természetesen ez nem igaz: a különleges andalúziai település már több mint nyolcszáz éve áll, és a maga szerény módján virágzik is. A Rio Trejo vájta mederben egy kis folyó torkolata lakozik a sziklák között: az erózió folytán alakultak ki Setenil de las Bodegas egyedülálló háztetői.

Setenil de las Bodegas

Elsőre hihetetlennek tűnhet, de a mórok alapította sziklavárosba a környékbeliek leginkább praktikus okokból cuccolnak át: a várost takaró sziklák kifejezetten kellemes és hűsítő árnyékot nyújtanak az elviselhetetlenül forró mediterrán nyárban. A helyiek tulajdonképpen csak a homlokzatot tették hozzá a városhoz – a barlangokkal barázdált sziklafal kiváló erődként funkcionált, másrészt már eleve adta magát, hogy ideális hőmérsékletű lakásokat alakítsanak ki belőlük. Neve gazdag történelmi eseményekre reflektál: a “Setenil” szó a latin “Septem nihil”, azaz “hétszer nem” kifejezés a katolikus hódító csapatokra utal, akik hétszer próbálták sikertelenül elfoglalni a mórok lakta települést a XV. században (végül azonban nyolcadjára sikerrel jártak). A “las Bodegas” – azaz “a raktárak” pedig a barlangokban felzsúfolt élelmiszerekre, borokra és egyéb javakra utalnak.

A fehérre meszelt falak közt sétálva cseppet sem érezni, hogy a sziklaváros egy világvégi, mindentől elhagyatott hely lenne: Setenilben virágzik a bor-, olívaolaj-, sertéshús, mandula-, méz- és lekvárkereskedelem, a kávézók és éttermek nyüzsögnek a helyiektől és a környékről odalátogatóktól (ugyanis a város bárjai és élelmiszerboltjai a legjobbak a régióban), hétvégente pedig az utcákra kifutó piacoktól is hangos és élettel teli az egyedülálló város." forrás

Fotóegyveleg

Jön!

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon



Repülőjegyek Barcelonába Repülőjegyek Barcelonába
Olcsó repülőjegyek Barcelonába a Vistánál



SZÁLLÁSFOGLALÁS