ÚTIKRITIKA.HU / Baszkföld

Baszkföld (Euskai Herria), a baszk régió a nyugati Pireneusok két oldalán fekszik, Spanyolország és Franciaország között felosztva. Határai: Kantábriai-tenger (észak), Kantábria, Kasztíllia és León (nyugat), La Rioja (dél), Navarra és Franciaország (kelet). Kiterjedése 7234 km, ez Spanyolország 13. legnagyobb régiója.

Baszkföld három tartományra oszlik: Vizcaya, Bilbao központtal, a baszkok ezt a várost tekintik nemzeti fővárosuknak. Guipúzcoa a Franciaországgal határos tartomány, melynek San Sebastian a székhelye. A harmadik tartomány neve Álava, mely az előző két tartománytól délre helyezkedik el. Ennek fővárosa Vitoria-Gasteiz, mely Baszkföld hivatalos közigazgatási központja.

Az egész régióban a spanyol mellett hivatalosan elfogadott a baszk nyelv (euskara), melynek eredete ismeretlen és semmilyen más nyelvre nem hasonlít. Baszkföldön minden felirat két nyelven van kiírva és a közlekedési eszközökön is két nyelven mondják be a fontos információkat.

Az éghajlat itt sokkal csapadékosabb, mint a turisták által jól ismert és sokkal többször látogatott déli részeken, hála az Atlanti-óceán jelenlétének. Turistáskodásra legjobb időszak a június és szeptember közötti hónapok (helyi lakostól származó információ). Szeptember és október első hete is alkalmas a régió felfedezésére, mert ilyenkor jól lehet városnézést különféle kirándulásokkal kombinálni, kifoghatunk szép időt, az eső még kevésbé rondít bele a tervezett programokba.

Ha Budapestről vagy Európa bármely másik pontjáról indulunk Baszkföldre, akkor a repülő Bilbaoban landol. Bilbao 1774 km-re fekszik Budapesttől. Az egész környék intenzív zöld színekben pompázik, és ipari jellege van, nyoma sincs a déli flamencós-turistás, forróhomokos feelingnek. Bilbao városa 3-4 nap alatt felfedezhető.

Bilbaoról külön aloldalon írunk- itt

A honlapunk Baszkföld tartalmának jelentős gazdagításáért nagy köszönet Csics Zsófia utazónak, önkéntes úti kritikusnak!

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Érdekesek a baszk emberek, meg a sajátos történetük
A tengerparti izgalmas sziklás tájképek, a nyers óceáni panorámák, a tengeri szellők
A halas étkek (pl. a grillezett tintahal)
Guggenheim és a modern Bilbao
Itt láttam életemben először olyan villamost, ami a füvön járt
San Sebastiannál a La Concha nevű csodaszép strand

Nem tetszett

A Guggenheim múzeum belül nem volt olyan érdekes a külsejéhez képest, ráadásul tilos fotózni
A baszkok némileg mogorvának tűnnek az idegenek iránt
A helyi autósok baromire nem állnak meg, lassítanak le a kijelölt gyalogátkelőknél, zebráknál
A sok eső (Baszkföldre bizony nagyon kell az esernyő, vagy az esőkabát)

Vélemények

"Csics Zsófia utazó Tetszett&Nem tetszett listája:

Tetszett:

Érkezéskor a taxiból rögtön meglátni a Guggenheim múzeumot

Spanyolországban soha sincs igazán hideg, pedig most volt szerencsém két-három esős napot kifogni

Nem volt tele a környék turistával

Bilbaoban a jól kiépített villamos-és metróhálózat (tilos lógni, gyakran jönnek ellenőrök és szigorúak)

A Guggenheim múzeum, kívül-belül

Átsétálni a Vizcaya-hídon, a belépőt borsosnak találtam, de nekem megérte

Esti séta a Casco Viejoban, miután elállt az eső, kitisztult az égbolt, kigyúltak a fények, az utcák pedig megteltek élettel

Sétálni a Parque Etxebarriában és rálátni az egész városra

Sok kis kávézó-pékség van (panadería), ahol jókat lehet reggelizni

Ha esik az eső Bilbaoban, akkor sem kell kétségbe esni, van elég kulturális program és tapas bár

A baszk feliratok (Ez erre, vagyis: Tilos a dohányzás), emberek, akik baszkul szólalnak meg

San Sebastianban az óváros és a mezítlábas séta a tengerparton

San Juanban a végtelen óceán és az érintetlen természet

Laguardia óvárosa és az azt körülvevő őszi, napos, ezer színben játszó borvidék

Végül: a rengeteg zöld, a rendkívül részletgazdag és fegyelmezett épületek, a partmenti promenádok, modern építészettel keveredve, a rengeteg hálás fotótéma. Semmilyen más tájhoz nem hasonlít, ahol korábban jártam. Végig bennem volt az érzés, hogy „Hűha, ez is Spanyolország!”

Nem tetszett

Bilbao viszonylag drága

Az angollal nehéz boldogulni (üdítő kivétel az információs iroda)

Hiába a jól kiépített metróhálózat, rögtön az első nap lerobbant az egész, így a húszpercesre tervezett út hetvenpercesre sikeredett

Silányak a boltok, nem csábítanak vásárlásra

Van pár elhanyagolt épület, mely lepukkantsága miatt szocreál jelleget ölt

Itt is megjelentek az ócska bóvlit áruló afrikaiak, és akadt pár koldus

San Sebastianban az egyik pinchos-falatka kikészítette a gyomromat

Egyes tapas-bárokban a felszolgálók közönye a vendégek iránt

A buszközlekedés egyszer kitűnő, máskor nehézkes és megőrjít: vannak pontos és remek távolsági buszok (akár az egész országot beutazhatjuk velük), és vannak buszok, melyek ritkán vagy egyáltalán nem jönnek, a beígért menetidő ellenére sem, így sehogysem sikerült eljutnom Loyolába, mely egyáltalán nincs messze Bilbaotól (pedig kíváncsi voltam rá)

(Csics Zsófia, 2015)

A baszkokról

A baszk emberek, vagyis a baszkok (Euskaldunak), Spanyolország és Franciaország határvidékén élnek, főként a Baszkföld nevű régióban (Euskal Herria). A baszkok kultúrája gazdag és különleges, egyedi hagyományokkal, szokásokkal és társadalmi jellemzőkkel rendelkeznek. Az alábbiakban néhány érdekes tényt és jellegzetességet gyűjtöttem össze róluk.

A baszkok eredete rejtély, de úgy vélik, hogy az egyik legősibb népcsoport Európában. Genetikai és nyelvi elemzések szerint a baszkok leszármazottai azoknak az embereknek, akik már az őskorban, a jégkorszak után éltek a Pireneusok régiójában.

A baszk emberek többsége római katolikus, és a vallás nagy szerepet játszik a mindennapi életükben. Fontosak a helyi szentek és vallási ünnepek.

A baszk mitológia számos egyedi elemet tartalmaz, például Mari-t, a földanya istennőt, és Akerbeltz-t, a kecskefejű szellemet. Ezek a hiedelmek többnyire a kereszténység előtti időkből származnak.

A baszkok jelentős része támogatja a Baszkföld autonómiájának vagy függetlenségének növelését Spanyolországtól és Franciaországtól. Ez politikai mozgalmakban és helyi autonómiában nyilvánul meg.

,, Általánosító megállapítások a baszkokról: nyers a modoruk, nem annyira mosolygósak, imádják a hasukat, lazák, nagy a baszk nemzeti tudatuk. Az utóbbit illetően baszkföldön bizony nagyon is vegyes a kép. Vannak baszkok, akik vállalják spanyolságukat, és a másik végleten olyanok, akik vad szeparatisták (az extrém végletet, a terrorizmust támogaókat ne is említsük). A turista, ha nincsenek nyelvi akadáályok, nyugodtan kérdezhet heliyeket arról, hogy miként vélekednek, éreznek Baszkföldről és a Spanyolországhoz tartozásról. Sok baszk tisztább vérűnek tartja magát, mint a többi spanyolországi, akik - a baszkok szerint - keverék népségek. A baszkok baromi büszke emberek, szóval inkább ne mondjunk nekik olyasmit, hogy úgyse mered megcsinálni (No hay cojones). Főleg ne mondjuk ezt, ha nem akarjuk, hogy megcsinálja.A baszk férfiak többsége számára a vakmerőség tiszteletre méltó tulajdonság.

Faggattam egy helyi ismerőst, hogy a baszkok gyakran miért tünnek olyan távolságtartónak, kicsit ridegnek, különösen a dél-spanyolországiakhoz képest. Az ismerős szerint a baszkok egymás között azért elég kövzetlenek, viszont a ridegséget az alapján szokták feltételezni, hogy a baszkok nem szoktak erősen a mások szemébe nézni. Ráadásul a baszkok a többi spanyolországihoz képest többet vágnak komolyságot sugárzó képet, nem vigyorognak folyton, és főleg tekintetükből nehezebben olvashatók le érzelmek.

Más: Meglepetéssel olvastam fejtegetéseket arról, hogy a baszkoknak örmény gyökereik is lehettek. " (K. J., 2016)

A baszk nyelvről

A baszk nyelv, helyi nevén euskara, egyedülálló a nyelvek világában, mivel nem tartozik egyik ismert nyelvcsaládhoz sem. Ez az egyetlen fennmaradt preindoeurópai nyelv Nyugat-Európában, nem rokon sem a spanyol, sem a francia nyelvekkel.

Hagyományosan hét főbb nyelvjárása van, de ezek az utóbbi évtizedekben szabványosításra kerültek az Euskara Batua (egységesített baszk) formájában, hogy megkönnyítsék a nyelvoktatást és használatot.

Az 1960-as évektől kezdve jelentős nyelvújítási mozgalom indult, amely az Euskara Batua létrehozásához vezetett. Ez az egységesített forma nagyrészt a Gipuzkoán belüli nyelvjárásokon alapul, és használatát az oktatásban és a médiában támogatják.

Baszkföldön (Basque Country/Euskadi) és Navarrában (Navarre/Nafarroa) a baszk nyelv hivatalos nyelv a spanyol mellett. Franciaországban, az Észak-Baszkföldön (Pays Basque/Basque Country) nincs hivatalos státusza, de kulturálisan jelentős.

Az iskolákban különböző oktatási modellek közül lehet választani: csak baszk nyelvű oktatás, kétnyelvű oktatás (baszk és spanyol) vagy csak spanyol nyelvű oktatás. A kétnyelvű és baszk nyelvű modellek népszerűsége nőtt az utóbbi évtizedekben.

A baszk nyelv eredete ismeretlen, de egyértelmű, hogy jelenléte a régióban több ezer évre nyúlik vissza.

A spanyol polgárháború (1936-1939) és a Franco-rezsim (1939-1975) alatt a baszk nyelv használata korlátozott volt. A nyelv újjáéledése a rezsim bukása után kezdődött meg, és azóta a nyelv használatát és oktatását erősen támogatják.

Körülbelül 750,000 ember beszéli a baszk nyelvet Spanyolországban és Franciaországban együttvéve. A legtöbb baszk nyelvű ember Spanyolországban, Baszkföldön él.

A legutóbbi (2022) statisztikák szerint Baszkföldön (Spanyolország) az emberek 33% (kb. 650,000 fő) beszél folyékonyan baszkul, míg további 19% (kb. 370,000 fő) érti, de nem beszéli folyékonyan. Franciaországban, Észak-Baszkföldön az emberek körülbelül 20%-a (kb. 50,000 fő) beszél baszkul.

Baszkföldön (Spanyolországban) a baszkoknak csak mintegy 10-15%-ának az elsődleges kommunikációs eszköze a baszk nyelv. Ez a szám magasabb vidéki területeken és alacsonyabb a városokban, ahol a spanyol nyelv domináns.

A baszk nyelvet beszélők nagy része kétnyelvű, azaz baszk és spanyol (vagy francia) nyelvet is használ a mindennapi életben. A fiatalabb generációknál egyre nagyobb az érdeklődés a baszk nyelv iránt, és sokan részt vesznek baszk nyelvi oktatásban.

A baszk nyelv fontos szerepet játszik a baszk kultúrában, különösen az irodalomban, zenében és népművészetben.
Számos helyi rádióállomás, televíziós csatorna és újság van, amelyek baszk nyelven sugároznak vagy jelennek meg.
A baszk nyelv központi szerepet játszik a helyi ünnepek és hagyományok fenntartásában.

Hasznos információk

Tiszteletbeli konzul Bilbaoban: Juan Carlos Pérez de Unzueta Arrieta

Cím: Iturriondo, 18 PAE Ibarrabarri Edif. F Metro 1ºC, 48940 Leioa (Vizcaya)
Telefon: (+34) 94 652 28 59, (+34) 608 858 835

Hasznos tanácsok:

A higiéniai körülmények teljesen jók, mint Európa többi részén, a csapvíz nem valami finom, de iható.
A közbiztonság megfelelő, pár dolgot azért érdemes fejben tartani, értéket autóban ne hagyjunk, a buszpályaudvaron érdemes egy fokkal óvatosabbnak lenni a szokásosnál, és a Bilbao pályaudvara és a folyó közti kerületben sem tanácsos sokat mászkálni (szintén helyi embertől származó információ).
Ha országutak vagy strandok mentén Club kiírást látnuk akkor ne higyjük azt, hogy ott egy éjszakai lokál, bulihely funkcionál. A Club jelzés mögött a kupleráj intézménye rejlik.
Ajánlott bérelt autóval közlekedni. Annyi látnivaló van, kár lenne bármit is kihagyni.

Baszk konyha és gasztronómia

A baszk konyha és gasztronómia nagyon gazdag és változatos. Az ételek általában erős és gazdag ízűek, és a helyi alapanyagokra támaszkodnak.

Néhány híres baszk étel közé tartozik a pintxos, ami a baszk tapasnak felel meg, és többféle fogást kínál a hagyományos sajtos és sonkás szendvicsektől a bonyolultabb tenger gyümölcsei vagy húsételekig. Másik híres étel a marmitako, ami egy halevessel készült pörkölt, és a bacalao pil-pil, ami sózott tőkehalból készült szaftos és fűszeres fogás.

A baszk konyhát és gasztronómiát jellemzi a szezonális és helyi alapanyagok felhasználása, és az ételkészítési technikák hagyományos módszerei. A baszkok gyakran használnak tengeri alapanyagokat, sajtokat, füstölt sonkát, zöldségeket, zöldfűszereket, gyümölcsöket, babot és egyéb hüvelyeseket, valamint különféle húsokat, például marhát, bárányt és sertést.

San Sebastian

San Sebastian lakossága közel 15 ezer.
Bilbao és San Sebastian közti távolság: 77, 52 km

Ata fotója

Látnivalók:

Óváros, a barokk stílusú Basílica de Santa Maria
Az óvárost megelőző sétálóutca, a Catedral de Buen Pastor (kicsit hasonlít a Notre Dame-ra)
A tengerparti városháza, az előtte elterülő park és tengerparti sétány

,, San Sebastianban a legmagasabb az egy lakosra jutó Michelin-csillagos éttermek száma. De nem csak erről van szó. A legkisebb boltok, a piacok, a helyi késdobálók is szuper izgalmasak bárkinek, aki szeret enni. Lehet sok száz euróért is olyat kapni, amit sehol máshol a világon, de közben nagyjából hatszáz forintból is olyan halakat, kolbászokat, sonkákat tudtunk venni, amik ebben az ár-minőség arányban itthon egyszerűen nem léteznek. (2018)" forrás

Bakio

Csak szörfösöknek! Nem kellemes a tengerparton ücsörögni, a szél hideg és letépi a nem szörfös turista fejét.
Bilbao és Bakio közti távolság: 28,70 km

San Juan de Gaztelugatxe

(kiejtés: szán huán de gáztelugácse)

Egy tengerbe nyúló sziklán álló kápolnához lehet itt túrázni. Maga a kirándulóút egy nagyobb, összefüggő túraútvonal része. A jó sportcipő ide kötelező!

Bakio és San Juan közti távolság: 3,12 km

Laguardia

Az Álava tartományban fekvő (Bilbaotól délre 84 km) kisvárosnak az óváros az igazi látványossága, az épületek más stílusban épültek, mint Bilbaoban és környékén. Ez már a La Riojával határos szőlővidék, sok helyen lehet bort kóstolni.

Getaria

San Sebastiantól nem messze fekvő tengerparti kis település. nagyon aranyos kis városka, két nagy látnivalója akad: a strandja és a Cristóbal Balanciaga Múzeum, amelyik a nagy haute couture mesternek állít emléket.

r. k. fotója

Olvasmányos linkek

,, A baszk konyha nagyon jól áll alapanyagokkal. A régiót az egyik oldalról az Atlanti-óceán, egész pontosan a Vizcayai-öböl határolja, Galícia után a baszk területen megy legjobban a halászat Spanyolországban, ennek megfelelően rengeteg a friss hal-rák-kagyló. (2018)" forrás