ÚTIKRITIKA.HU / Berat

Berat egy aranyos városka tele ottomán műemléképületekkel, az Osumi folyó két partján, amit a nevezetes Gorica-híd köt össze. Egy nagy vár néz le a városra és a völgyre. Berat az UNESCO kulturális világörökségének egyik helyszíne, az ,,Ezer ablakos városnak" is nevezik.

Berat nem tengerparti település, magas hegyek között fekszik, és három részre osztható: újváros, óváros a folyó két partján – keresztény és muzulmán negyeddel –, valamint a vár, amely a mai napig lakott része a településnek.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Séta a Gorica negyed keskeny, macskaköves utcácskáin

2. Útbaigazítási kéréseinknél a helyiek segítőkészsége

3. Hallani, hogy a városkában nincsenek jelentős felekezeti viszályok

Minaret és a háttérben egy ortodox templom - o. b. fotója

Nem tetszett

1. Egyes utcák - sajnos- szemetesek, még a várnegyedben is, ami elszomorító (plus itt-ott pisiszag)

2. Sajnos, az óvárostól nem messze a városképbe nem illlő épületek is magasodnak. Hamarosan elkészül az ötcsillagos szálloda, mely a washingtoni Capitoliumra hajaz... (Ízlésficam)

3. Olvastuk, hogy a várba fel vezető út meredek, de az így elképzelthez képest is olyanabb volt

Odafent - sz. sz. fotója

Vélemények

A város gyönyörű, sőt festői. Az oszmán építészetre emlékeztető régi épületek, fehérre meszelt sok ablakos aranyos házikók, a vár, minaretek, mecsetek, templomok, az albán hegyek csoda szép látványa minden irányban és az aranyos folyócska, ami kettészeli. Messziről csoda jó képeket lehet csinálni. Közelről jópofa az óváros tekergő utcáin eltévedni. A vár környék teljesen üres, nyugodt, remek kilátással. Tényleg ott a helye a világörökségi listán.

"Maga Berat három részből áll: A Mangalem városrészből, a felette található várrészből, és a Gorica negyedből. Ezeken kívül van még egy negyedik rész is, a modern Berat, amely a környék ipara miatt jött létre. Mindegyik városrész lakott, beleértve magát a várat is.

A város alapos bejárására aligha elég egy teljes nap. Ha valaki tényleg szereti a műemlékeket, az ódon templomok hangulatát, akkor szánjon rá legalább két napot, mert az egész város egy nagy, nyitott múzeum, a muszlim (oszmán) és keresztény (bizánci) múlt furcsa keveréke.

Az ország lakossága többségében muzulmán vallású, de jelen van a katolikus és az ortodox egyház is, és békésen megférnek egymás mellett. Az albánok a török uralom előtt (1388) többségükben egyébként katolikusok voltak.

A kommunista diktatúra hatására a mély vallásosság nem érzékelhető az itteni hétköznapokban, tehát természetes az alkoholfogyasztás, a szórakozóhelyek látogatása, a sertéshús fogyasztás, az emberek öltözködése és viselkedése is teljesen európai.

xxx

Berat belvárosában, a folyó mentén, a sétálóutcán számtalan étterem és cukrászda található, ezek egyikében ebédeltünk mi is. A kiszolgálás udvarias volt, mint általában, bár túlzott sietősséggel nem lehet vádolni a személyzetet. Ez a hozzáállás meglehetősen jellemző, a helyiek általában ráérősen töltik mindennapjaikat.(2015)" forrás

Beratba, melyet az útikönyvek „ezerablakos városként” emlegetnek. Valóban, a Mangalem és a Gorica negyed sokablakos, fehér házikói - mint megannyi, egymás mellett megbúvó fehér gyöngyszem - tekintenek le az Osumi folyó völgyére.

Berat Albánia egyik legöregebb és legszemrevalóbb városa, melyet szerencsére még a kommunista vezetés is „múzeumvárosként” kezelt, így az óváros nem esett a kommunista várostervezés áldozatául.

A domboldalakra felkúszó ezerablakos város látképe talán Albánia egyik legismertebb szimbóluma. (2017)" forrás

Egyik legjobb állapotban fennmaradt oszmán (török) város a Balkánon. Messziről olyan mintha egymásra épültek volna a házak.

Berat ősi, történelmi város, már a bronzkorban lakták a környékét, az illírek egyik fő települése volt az ókorban, de alapítását Krisztus előtt 314-re teszik, amikor Kasszandrosz makedón király elfoglalta a várost. Utána jött a római, majd a bizánci korszak, és többek között majd 500 évig török uralom alatt is volt.

Óvárosa a világörökség része. Hegyek ölelte völgyben, az Osum folyó két partján fekszik. Fellegvára a 13. században épült, minket fel is vitt idáig a busz. A várnegyed lakott, több étterem is van itt, és nem utolsó sorban mintegy 30 görögkeleti templomából 10 máig fennmaradt; köztük 13. ,14. századi ortodox templomok.

A vár alatt található a Mangalem negyed, melynek jellegzetes épületeiről kapta az "1000 ablakos város" nevet Berat.

A folyó túlpartja is hasonló építésű: zegzugos utcák, fehér házak uralta domb; ez a Gorica. Végül is mi itt találtunk a számtalan közül egy nagyon rokonszenves éttermet, a régebbi híd lábánál. Nem is csalódtunk a berati steak-ben. Ráadásul nagyon olcsó volt: sült zöldséges tállal együtt mindössze 600 lekbe került, ketten jól laktunk belőle.

Sajnos, az óvárostól nem messze a városképbe nem illlő épületek is magasodnak. Hamarosan elkészül az ötcsillagos szálloda, mely a washingtoni Capitoliumra hajaz...

Még valami: a várnegyed nagyon csúszós, és onnan leereszkedni sem egyszerű, így ajánlatos túracipőt magunkkal vinni. (2023)

Albánia legszebb és leghangulatosabb városa az UNESCO világörökség részét képező Berat, amelynek jellegzetességét az ablakos kőházak adják, amik egymásra épültek a domboldalban és emiatt úgy néz ki, mintha egy épületet alkotnának rengeteg ablakkal.
Középkorban fontos kereskedelmi útvonal volt, amely kiállta az idő próbáját, például az Enver Hoxha alatt indított “panelprogram” ide nem ért el, megtartva ezzel egyedi városképét.
Leszámítva a mecseteket leginkább egy olasz történelmi kisvárosra emlékeztet a macskaköves utcácskákkal.
A berati vár a 13. században még a városhatárt képezte, de mára már teljesen körbe épült.
🤔 Érdekesség, hogy a vár területen a mai napig élnek emberek, ott sétálva úgy érezheted mintha megállt volna az idő, a lehető legjobb értelemben. A helyiek roppant kedvesek és vendégszeretőek. Mi itt ismerkedtünk meg egy nénivel, aki a saját házába is meghívott minket majd kávé és süti kíséretében megbeszéltük az élet nagy dolgait, ő albánul mesélt, mi pedig magyarul bőszen bólogattunk.
👉 Ha a várban jársz ajánljuk, hogy keresd fel:
▪️a Blakhernai Szűz Máris templomot
▪️a Szentháromság templomot
▪️a Vörös és Fehér mecseteket
▪️Kilátó pontot a várban egy hatalmas albán zászlóval
▪️Panoráma éttermet
▪️Helyi kézműves termékeket (fügelekvár)
▪️Vendégszerető embereket
❓Tudtad, hogy a környék híres a fügéjéről?

Odajutás

Tiranából Beratba eljuthatunk bussza, taxival vagy bérautóval.

Busz

500 lek (kb. 1900 HUF) a buszjegy. E viszonylatban a buszok 20-30 ercenként közlekednek reggel 5:40 és délután fél hat között. A Dél és Észak (South and North Bus Terminal) jelzésű tiranai buszpályaudvarról indulnak a buszok.

Busszal a Tirana-Berat távolság kb. 2 óra 30 perces utazást jelent.

Taxi egy útra kb. 65-80 euró.

Bérautó egy napra kb. 25 euró plsz kb. 30 euró üzemanyagköltség.

Szállásválasztás

Ajánlott hotelek:

Hotel Belgrad Mangalem (egy gyönyörűen felújított, tradicionális berati ház)

Helyi közlekedés

Ha autóval érkezünk a városba, akkor célserű leparkolni a várdomb alján az óvárosban, ugyanis nagyon meredek, és csúszós út vezet fel a várba.

A helyi taxik nem használnak taxiórát, szóval előre meg kell alkudni a viteldíjban.

Nincs tömegközlekedési busz, ami felisz a vár tetejéhez.

A központ és a vár környéke abszolút biztonságos. Este sokkal többen voltak a várban (is), mint napközben. Autós felmenetelt javaslok a felső parkolóig, mert ha végig akarjátok barangolni a várat, az se kevés gyaloglást jelent, ne a felkaptatáson menjen el az összes energiátok. (Kb. 2 óra) Berat hangulatilag este teljesen más arcát mutatja, mint napközben. Az üzletek 21 ó-ig voltak nyitva. (2021)

Nagyon meredek és megerőltető gyalogosan a várba feljutni, viszont csodás időutazás ott lenni.....de, van rá lehetőség, hogy majdnem a főkapuhoz lehessen menni autóval is. Van kialakított parkoló....buszok is szoktak odáig elmenni.

Étkezés

A Mangalem negyedben van a legnagyobb választék éttermekből és kávézókból.

Beratban a legtöbb vendéglő családi vállakozás és jellemzően organikus alapanyagokból főznek. Házias koszt.

Két ajánlott vendéglő:

Antigoni étterem - csodás a kilátás a folyóra és a Mangalem negyedre

Lili házias konyhája - olyan minha egy háznál vendégségben lennél - csak vacsorázni lehet, 18:00-tól

A Berat-i konyha egyedülálló Albániában. Berat híres olíva- és bortermő vidék. Tradicionális Berat-i ételek a bárány, kecske, pulyka, valamint a pácolt és savanyított dolgok. Helyi specialitás a töltött pulyka helyi borral kísérve, aszalt szilvás hús, fóliában sült csirke rizzsel, diós steak, grillezett bárány, rizzsel töltött paprika és szőlőlevél.

Édességek közül legérdekesebb a mazsolás kabuni, amely egy hagyományos Berat-i desszert, melyhez vajon párolt rizst, meleg vízbe áztatott mazsolát megfőznek birkanyakból készült levesben (régen kizárólag herélt kos nyakából készítették). Majd cukrot, fahéjat és őrölt szegfűszeget adnak hozzá, és hidegen tálalják. forrás

d. g. fotója

Vásárlás

Az óváros legtetején két kedves néninél üdítőt és sört lehet fogyasztani. Az árak kicsit borsosabbak (kb. másfél-kétszerese a boltinak). Három üdítőért és egy kis üveg sörért 700 leket (kb. 2600 HUF) fizettünk), de mindenképpen érdemes itt elidőzni, mert a teraszukról gyönyörű kilátás nyílik az egész városra. (2019)

,,Butik" - d. g. fotója

Egyéb praktikus információk

1. Berat meglátogatására az ideális időzítés az április és június valamint a szeptember és az október.

2. Beratban a központi turista információs iroda a főtéren van, aminek az a neve, hogy Teodor Muzaka

Nyitvatartás: 9:00-tól 19:30-ig hétfőtől vasárnapig júniustól és szeptember végéig, más hónapokban 16:00-ig vannak csak nyitva.

3. Beratban a közbiztonság tökéletes.

Várnegyed

(helyi neve: Kalaja Berat)

A Berat nevű vár vagy erődítmény, amely egy háromszög alakú sziklás hegyre épült, 1440 méteres kerületű, 24 torony és két kapu található benne. Ősi alapjaival a 6., 13., 15. és 19. században többször átépítették és ma nem csak az egyik legnagyobb lakott vár, hanem egy olyan kőarchívum is, amely különböző korú stílusokat kínál: Illyria, római-bizánci, albán és török.

Itt található az 1797-ben épült, Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szentelt ortodox templom, amely jelenleg az Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeumnak ad otthont.

A vár helyén már az i.e. 4 században egy illír erődítmény állt, mely a goricai párjával egységet képezett. Gyalogosan meglehetősen meredek kaptató vezet a várhoz, de még meredekebb csapásokon lehet némileg rövidíteni az utat. A berati citadellát még napjainkban is lakják: az ódon falak között bóklászva, mi egy csipkekészítő néni műhelyébe kukkantottunk be, és megcsodáltuk a szebbnél-szebb csipkemunkákat. forrás

Gyalog indultunk fel a várba. Az út elég meredek, és bár teljesen száraz idő volt, így is iszonyatosan csúszott. Én az Ipanema szandálomban eléggé szenvedtem, sportcipőben egy fokkal azért jobb volt -állítólag.

Nincs nagyon kitáblázva, hogy merre kell menni, de azért nem olyan nehéz megtalálni. Egy viszonylag széles út visz fel, de ha el is tévedünk picit, legalább hangulatos szűk utcákon sétálhatunk. :D

A vár is nagyon hangulatos. Ugyanilyen szűk utcácskák találhatóak itt is. A házak stílusa nagyon jellegzetes, fehérek sötétbarna kerettel.

A látnivalókról a belsővárban: van itt a 13.-14. század fordulóján épült ortodox templom (Szentháromság-templom), és itt található Albánia két legrégebbi mecsetének, a vörös és fehér mecsetnek a romja is. A vörös mecsetnek a minaret része nagyjából 3 m-es magasságban van meg. Kívülről mindegyik nagyon szép, viszont egyikbe sem lehet bemenni és sajnos teledobálták a belsejüket szeméttel. (2017) forrás

sz. sz. fotója

A vár maga inkább egy rom, de a zegzugos utcácskák hangulata felejthetetlen .A vár falai között vannak házak, ahol még ma is élnek emberek. Itt is megtapasztaltuk az albán emberek vendégszeretetét, amihez nagyon könnyen hozzászoktunk.

Volt egy bácsika a mosoly nyelvén beszéltünk vele, behívott minket az udvarára ahol egy mozaikképet mutatott egy régi ház falán ami csak onnan volt látható ha nem hív be soha nem láttuk volna meg.
Ezek a gesztusok nagyon nagyon nyitott, szeretetteljes embereket takarnak.

A vár romja itt is rejteget egy múzeumot, ami egy csodálatos templom, a maga ódon falai között csodákat láttunk.
Innen az ezer ablak városrészt kerestük fel, ahol szakadó esőben készült néhány fotó, megpróbáltuk bejárni az szűk kis utcákat, de az eső elmosta a lelkesedésünket és néhány sikátor után jöhetett a jól megérdemelt ebéd. (2022)

Mangalem városrész

A vár (erődítmény) alatti Mangalem városrész lakói döntően mozlimok.

A Mangalem-negyed a vár alatti rész, amiről a város az „ezerablakos” nevet kapta. A sok fehér sokablakos épület sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek. A délutáni nap erősen sütötte a házakat, és amikor megkérdeztük a helyi idegenvezetőnket, hogy nem nagyon melegek-e a házak nyáron, azt mondta, hogy ilyenkor a helyiek a hátsó, hűvös szobákba költöznek, télen viszont jól jön a napsütés.

Ebben a negyedben egyértelműen a muszlim hatás az erősebb, itt élt a muszlim lakosság, ezért itt találhatók a ma is használatban lévő mecsetek: az Ólom-mecset – amely a minaret tetejének ólom borításáról kapta a nevét, a Király-mecset – amely az egyik legöregebb Albániában, és az Agglegények-mecsete. Az “agglegények” a korabeli Berat kereskedőinek nőtlen férfiakból szervezett fegyveres őrségét alkották. A szó eredet a török bekar, mely elsősorban agglegényt jelent, de ebből ered a magyar “betyár” szó is.

Ez a negyed a kézművesek negyede, fa- és kőfaragó mesterek, ezüstművesek, bélyeg- és érmegyűjtők lakják. A kézműves ipar főleg a 19. sz. elején virágzott.

A Mangalem részben került berendezésre a Néprajzi múzeum, mely egy hagyományos kőházban található. A két emeletes épületben megörökítették a régi városi utcaképeket, a kis céhek üzleteit, és a tipikus albán otthont a mindennapi élet kellékeivel. forrás

r. i. fotója

Gorica negyed

A folyó túlsó partján lévő Gorica városrész lakói zömében ortodox keresztények.

Kifigyeltük, hogy a Gorica egyik kis utcájából túraútvonal indul a felette magasodó hegyre, így érdeklődtünk a szállásadóinktól, hová vezet. Mikor próbáltuk magyarázni, hogy a „hegyre” szeretnénk túrázni, azok csak bámultak ránk, miről hadoválunk. Majd jött az isteni szikra: „Ja a „dombra”!” No igen… a 118 m tengerszint feletti magassághoz szokott lényünk már „hegynek” titulálta a pár száz méter magas dombot, ami albán viszonylatban csak kisebb dombocskának számít.

A tikkasztó melegben nekünk ez a pár száz méter emelkedő is épp elég kihívás volt: tücsökciripelés közben másztunk fel a keskeny ösvényen egyre feljebb és feljebb, míg végül a domb tetején elértünk az illír erődítés romjaihoz. Itt leültünk a szikla peremére, és csak bámultuk az alant elterülő – valóban - ezerablakos város fehér házait és a barnásvörös háztetőket. forrás

A Gorica-híd Berat egyik kulturális és építészeti műemléke és egyik szimbóluma. Körülbelül 1780-ban Ahmet Kurt Pasha építtette, a felső rész fából készült, a hídelemek pedig kőből épültek. 1922-ben újjáépítették, 129,3 m hosszú, 5,3 m széles, 10 méterrel a folyó fölé emelkedik, és 7 db íve 9 és 16,7 m közötti.

A Gorica városrészbe több hídon is átjuthatunk. A Gorica-híd eredetileg fából épült, majd később kőből újították fel. Érdekessége, hogy a legenda szerint a híd lábánál egy üreg található, melyben állítólag halálra éheztettek egy fiatal lányt, hogy elűzzék a szellemeket, melyek a hidat védték.

A Gorica városrész is szűk utcákból áll, de itt az ortodox lakosság élt, így az itteni templomok ortodox templomok, többek között a Szt. Szpiridon-székesegyház és a Szt. Tamás templom. Az egymás mellett sorakozó éttermekből szép kilátás nyílik a várra és a Mangalem-negyedre. forrás

b. k. fotója

A modern városrész

(Újváros)

Más látnivalók

Szentháromság templom (Kisha Shen Triadha) (Holy Trinity Church)

sz. o. fotója

Közeli látnivalók

1. Az alig 10 kilométerre fekvő, i. e. 588-ban alapított Apollonia római város maradványait bemutató múzeumegyüttese.

Érdekességek

1. Beratot azért nevezik "Ezer Ablakos Városnak", mert az óvárosában a hagyományos házak díszes és gazdagon faragott ablakokkal vannak pompáznak. Ezek az ablakok sokszínű üveglapokkal és fából készült keretekkel vannak díszítve gyönyörű mintákkal, aprólékosan kidolgozott részletekkel.

A sok ablak funkcionális szerepet is játszik, mivel segít a házak hűtésében a forró nyári hónapokban, miközben az áramló levegőt is átengedi.

2. A város fölötti hegyre a kommunizmus alatt egy hatalmas ENVER feliratot raktak ki kőből, Enver Hoxha kommunista diktátor keresztnevét. A kommunizmus bukása után fiatalok kicsit átalakították a betűk sorrendjét, és ma az angol NEVER (soha) szó látható, melynek jelentése: soha többet diktatúra, soha többet kommunizmus. forrás

Olvasmányos linkek

A legenda szerint a város úgy keletkezett, hogy két óriás Tomorr és Shpirag összekülönbözött egy szép Berat-i lányon, és harcba keveredtek. Tomorr éles kardjával addig kaszabolta ellenfelét, amíg az halálos sebeket kapott, Shpirag viszont hatalmas kövekkel dobálta Tomorr-t, így végül mindketten belehaltak a küzdelembe. Mindketten heggyé váltak (a Tomorr-hegység Albánia második legmagasabb hegye – 2416 m, a Shpirag pedig 1228 m), a lány könnyeiből pedig keletkezett az Osum-folyó, ami kettészeli a várost. A lány szíve kővé vált, abból teremtődött a Berat-i vár. forrás