ÚTIKRITIKA.HU / Albánia










Albánia

Egészség | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás és pénzváltás | Szórakozás | Közbiztonság | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk | Fotóegyveleg

Egészség

A két ország között nincs semmiféle egészségügyi egyezmény, ezért ajánlatos odautazás előtt egészségbiztosítást kötni. Albániában az egészségügyi ellátás az otthoni színvonalnál jellemzően rosszabb minőségű. Az egészségügyi és higiéniás feltételek nem mindig felelnek meg az európai normáknak. Magas színvonalú ellátásra leginkább csak a magánklinikákon és rendelőkben számíthatunk, azonban ilyenek csak a fővárosban és néhány nagyobb városban léteznek. A legtöbb, nálunk is használt gyógyszer a helyi gyógyszertárakban beszerezhető, azonban célszerű figyelni arra, hogy ne a távol-keleti, olcsóbb változatokat vásároljuk meg, hanem megbízható gyógyszergyárak termékeit.

Egyáltalán nem javasolt vezetékes vizet inni, ilyen vízből készült jégkockával italt hűteni, de még a fogmosás is csak palackozott vízzel ajánlott. A gyümölcsöt, főzeléknövényeket és a salátát szintén palackozott vízzel kell jól lemosni vagy hipermangános vízzel fertőtleníteni. A romlandó élelmiszerek vásárlásakor körültekintéssel kell eljárni, és mindig ellenőrizni kell az áruk szavatossági időpontját. Az utcai árusoktól, bódékból nyers hús- és tejtermékeket nem javasolt vásárolni

Közlekedés

A turisták egyik legjellemzőbb panasza Albániával kapcsolatban az, hogy a belső közlekedés túl nehézkes. Nem lehet Albániába utazni nemzetközi vasútvonalon! A belső vasúti közlekedés roppant elmaradott. Tirana főpályaudvara csaknem misztikus. Találgatni kell, hogy mire szolgál az épület. A közlekedési morál rossz, a közlekedés szabályait a legtöbb autós egyénileg értelmezi. Kerékpárral vagy gyalogosként különösen nagy körültekintéssel kell közlekedni a városokban.

A fővárosban biztonságosan lehet közlekedni. Hasonló a helyzet a nagyobb városokban és a főútvonalakon. Az autóutak és főútvonalak általában megfelelő minőségűek (Hani i Hotit-Shkodra-Tirana-Durres-Fier-Vlore, illetve tovább a tengerparton dél felé; Qafe Than-Elbasan-Tirana, Tepelena-Kakavia-Saranda). A közlekedést a mellékutakon gyakran az utak rendkívül rossz állapota nehezíti. A hagyományos autóstérképeken sárgával jelzett másodrendű utak a valóságban sokszor nagyon nehezen járhatóak.

Távolsági buszközlekedés

A távolsági buszközlekedés - beleértve az iránytaxi jellegű kisbuszokat - az ország minden részében kiterjedt. A buszok és mikrobuszok menetrendjében eligazodni nagy kihívás egy külföldi turistának. Már az is nagy feladat, hogy az ember megtalálja a megfelelő megállót. Tiranának tulajdonképpen nincs is központi buszpályaudvara. Ha nem saját vagy bérelt autóval akarunk Albániában közlekedni, akkor nagy türelemre van szükség. Előfordul, hogy egy menetrend szerint közlekedő buszt egyszerűen nem indítanak el, mert nincs elég mennyiségű utas. Ha autózzunk, akkor az utak rossz állapota miatt sok helyen nem tudunk 40 km./óránál nagyobb sebességben haladni.

Vonatozás

A helyi vonatok lassúak és kifejezetten alacsony komfortfokozatúak.

Taxizás

A nagyobb városokban van taxi, a viteldíj alacsonyabb, mint nálunk.

Autókölcsönzés

Az ismert nemzetközi gépkocsikölcsönzők Albániában is megtalálhatók.

"Még nem találkoztam néppel, amely olyan bensőséges, szeretetteljes viszonyt ápolna gépkocsijaival, mint az albánok. Lehet, hogy régen a juhaikat szerették, de hogy most a Mercedes Benzekhez vonzódnak kórosan, az egészen biztos. Az albán autópark a magyarnál jóval fényesebb. Néhány Smarton és új Minin kívül alig vannak kis autók, cserébe minden nap látni Hummert és Porschét, valamint a legkülönfélébb nyugati felső kategóriás járműveket, de a Mercedesek, Mercik, Merdzsók és Mergák trónját semmi nem veszélyezteti. Gyakran előfordult, hogy tíz szembejövő autóból hat volt Mercedes, és háromnál kevesebb szinte soha. Ennyi autóhoz sok benzin kell, Albániába pedig a nagy cégek még nem tették be a lábukat, így benzinkútból is annyi van, mint a világon sehol.

A rekord egy 10 kilométeres szakaszon 11 kút volt. Mivel pedig az albán utak nem tartanak lépést az járműparkkal, gyakori jelenség például a semmiben végződő szabályos autópálya, szervizből is annyi van, mint a szemét. Az albán ember nem azért vette azt a drága Mercedest, hogy szégyenkeznie kelljen a hiányos úthálózaton rárakodó porral, ezért az ország leggyakoribb kisvállalkozása a Lavazh, az autómosó. Meg sem merném becsülni, mennyi lehet belőle az országban, de nem lepne meg, ha mind a 3 000 000 lakosra jutna egy. És mindig, mindegyik nyitva van, és éppen mosnak is benne egy nyugat-európai rendszámú luxusautót. (2014)" forrás


"Ami nagyon nagyon durva Albániában az a közlekedési morál. Nápolyban ehhez képest úgy vezetnek, mint a kis angyalok. Itt hiába volt zöld a lámpa, szinte alig akartak megállni az autók. Félve mentem át a zebrákon, mert ezek úgy vezetnek, mint az őrültek. (2014)" forrás


"Albániában a KRESZ ismerete kimerül a „zöldnél lehet menni”-ben, szóval ha nekem feltűnik, akkor ott már gáz van. A duda azt jelenti, hogy „jövök!”, az index az egy teljesen felesleges, sokszor csak megtévesztésre használt eszköz, az utakra felfestett sávoknak sincs különösebb jelentőségük, a forgalmi rendőr sokszor csak ront a káoszon. Az, hogy balra kanyarnál a mögötted jövő simán beelőz totál megszokott. A háromsávos úton 5 sávnyi autó sem zavar senkit. A a legviccesebb előzés (4 sávos úton belső sávból balra, ahogy kell, csak épp volt szembe forgalom, így azokat is kikerülte úgy, hogy még kijjebb ment) is csak nekünk tűnt fel.

A skót lovagom az első fél óra után vett egy nagy levegőt és úgy döntött, hogy egy gigantikus dodzsem pályának tekinti innentől az egészet és nem csak bevallottan, de láthatóan élvezte is. A gyalogosok sem sokkal jobbak, ott és akkor mennek át ahol, és amikor akarnak, pl. szatyrokkal átmászni az autópályát elválasztó falon simán belefér. Egyetlen dolgot nem vett be a gyomrom, az pedig az, hogy érdekérvényesítésképpen rengetegszer tolják előre a forgalomban a babakocsit, na, ez milyen már! (2015)" forrás


"Albániában az utak itt minden figyelmeztetés nélkül válnak keskeny, sittel vagy rosszabb esetben hulladékkal felszórt földutakká. A táblák néha jobbra jelzik azt a várost, amely balra található. Az autópályának nevezett autóútról a le- és felhajtás legtöbbször egyszerűen úgy történik, hogy egy szakaszon hiányzik a szalagkorlát, és ha épp nem jön senki, fel lehet hajtani a földútról. A benzinkutakon hiába van részletesen felsorolva, milyen bankkártyákkal lehet fizetni, valójában nincs terminál, a kutas egyszerűen zsebre teszi a pénzt. (2015)" forrás

Étkezés

Európában három ország van, ahol egyáltalán nincs McDonald's: Vatikán, Örményország és Albánia.

"Hogy az albánok jelentős része legalább egy ideig élt Nyugat-Európában, igazi áldás az országba érkező turistának. Egyrészt mert a lakosság többsége legalább alapszinten beszél valami idegen nyelvet, ami vendégként elég is arra, hogy angol-német-olasz keveréknyelven mindenhol lehessen vacsorát rendelni és megérdeklődni, hogy kinél van a templom kulcsa. De sokan ennél jóval magasabb szinten is bírják a világnyelveket, egészen eldugott vidéki benzinkút alkalmazottai között is akadt olyan, aki kifogástalan angolsággal magyarázta el, hogy mi, mennyi, merre.

A külföldi vendégmunkán összegyűjtött pénzecskéből hazai vállalkozásba fogó albánok pedig nagyon sokat emelnek az idegenforradalom színvonalán. Aki egy athéni étteremben vagy római kávézóban mosogatva kuporgatott össze egy kis tőkét, miközben látta, hogy hogy is kell egy ilyen helyet működtetni, az nem fogja elfelejteni otthon sem a fortélyokat, ha a saját lábára áll. Mind az albán szálláshelyeken, mind az albán éttermekben jóval magasabb a kiszolgálás színvonala, mint Magyarországon, és a minimális árszint feletti éttermekben az is jobb, ami a tányérra kerül.

Ráadásul a töredékéért annak, ami akár Magyarországon, akár az Adria-menti országok közül a többiben megszokott. Tirana-külsőn, a helyi felső tízezer által látogatott étteremben sem sikerült két főnek 7000 forintnál többet elverni, és a felkapott tengerparti üdülőhely legelitebb étterme is csak minimálisan volt ennél drágább. Albániában jól enni fele, de inkább harmada annyiba kerül, mint néhány országgal északabbra, és a szállások árai is hasonlóan alakulnak. Nyáron a tengerparton nem, de az ország belsejében királyi lakosztályokat lehet megszerezni esténként 13 000 forintért. (2014)" forrás


"Nagyon-nagyon finom ételeik vannak, a saláták mindig frissek, a paradicsom olyan tűzvörös, hogy az már bordó, és igen (el sem hiszem, hogy ezt leírom), van az az ország, ahol finomabb a tejföl. Csak a fiatal állatot használják főzéshez, és még most is átfut rajtam a kellemes borzongás, ha arra az isteni sült gidára gondolok, amit együtt ettünk, de szerintem a turistás helyeken annyira nem veszik ezt komolyan, ott igenis eléd tolják az öregebb állatból készült kaját. Persze az is finom, félreértés ne essék! A tengeri herkentyűk és halak is ott vannak a topon, de a kedvencem a tave dheu (ez ilyen pörköltszerű cucc túróval keverve cserépedényben).

Ezek után kicsit furcsa, de igaz: elég szűkös a választékuk. Mindenhol ugyanazt a kb. 15-ös listát kínálják, és ha az ember ott él és főz magának illetve néha elmegy étterembe, az ok, de turistaként ha más választás nincsen, kicsit egyhangúvá tud válni. Ami viszont világbajnok minden tekintetben azok a sütik, mert vannak cukrászdáik is és volt ahova még az egész nyaralás végén csak azért visszautaztunk, hogy még egyszer sütizhessünk náluk. Viszont, képzeljétek, nincs koktél. Sehol! Persze az életnek nem elengedhetetlen része, na de mégis csak egy bő hetet tengerpartokon töltöttünk! (2015)" forrás


"Mivel rengeteg albán ment dolgozni Olaszországba, gondoltuk, az itáliai konyha biztos kiváló lesz. Az árak alapján a helyi gazdagokat kiszolgáló étteremben az egyébként tényleg kiváló, friss tengeri halakból készült, kétfogásos vacsoránkat két óra alatt sikerült csak szervírozni. Azért ezt annyira nem bántuk a pazar naplemente miatt. Nagyon becsületesek, nem kell félni túlszámlázástól. Nagyon kellemes élmény volt, hogy amikor egy étteremben nem volt kávé, akkor csak annyit mondtak, semmi gond, megoldják. A pincér átlépett a szomszédos kávézóba, és már hozta is az italainkat. Erről a szomszédból hozta a számlát, és nem kért semmilyen felárat. A kávézók egyébként a helyi élet központi elemei, szinte mindenki beugrik egy feketére mindennap. Az olasz kapcsolatok miatt kiváló is minden kávé, de ha reggeliznénk, akkor magunknak kell hozni a pékségből az ételt, azt szinte sosem tartanak. (2015)" forrás


,, A modern éttermeken kívül vannak olyan helyek is, ahol a mát a régmúlttal (ókor vagy középkor) ötvözték. Sok helyen a középkori várak műemlékvédelmét úgy oldják meg, hogy azokat az állam étterem üzemeltetésre bérbe adja vendéglátósoknak, cserébe a vendéglátós rendben tartja a középkori várat és környezetét, mindezt a műemlékvédelmi hatóság felügyelete alatt.

Az ételeket általában az asztal közepére tálalja a pincér, onnan szed magának mindenki ízlése és kapacitása szerint. Turista helyeken természetesen kiporciózott adagok is vannak, hiszen nem várható el egy külföldi látogatótól, hogy ismerje az albán étkezési szokásokat.

Albániára is érvényes, mint bármely más országra, ahová turistaként látogatunk, hogy ha igazán helyi ízeket szeretnél kóstolni, térj be oda, ahol a helyiek étkeznek. Kis kifőzdékbe, sütödékbe, ahol a berendezés egyszerűbb, pincér sincsen, a tulajdonos vagy valamelyik családtag szolgál ki. Biztos, hogy azt kapod, amit az ottaniak, és az árak is mérsékeltebbek, mint a turista helyeken.

A bureket, az albán nemzeti gyorskaját, amelyet tölteléktől függően 30-100 Lekig (70-230 Ft) terjedő áron minden utcasarkon lehet kapni. Van húsos, káposztás, babos, spenótos, túrós, paradicsomos. A qofte (ejtsd: tyofte), amit szintén mindenhol árulnak, ugyancsak egy közkedvelt étel. A szerb csevapcsicsához, vagy a román micshez hasonlatos fasírtszerű hús, szintén olcsón. (2016)" forrás


,, Számos étteremben szabad tűzön sütik a húsokat és a zöldségeket. A csontos húsokat az albánok ízletesebbnek tartják, valamint azokat lehet „kézzel-villával” enni. Van egy találó mondásuk is: „A nőt és a húst kézzel fogjuk, a szénát pedig vasvillával.” Tehát a húst kézzel esszük, a zöldségeket, salátát villával. Mivel az éttermekben mindenhol papírabrosszal terítik le az asztalt, nem számít, ha „malackodunk”, mert az étekezés végén a pincér egyszerűen összefogja az abroszt, és azzal mehet a szemétbe. Szinte minden ételhez hoznak citromot is, ami például a halételek és levesek ízesítésén túl azért is jó, mert a nyári melegben frissít, valamint az étkezés végén a kinyomott citromba törölhetjük a kezünket, ami kiválóan oldja a zsírt, így az elengedhetetlen kávé megivásáig nem kell felállni az asztaltól." forrás kezet mosni." forrás

Vásárlás és pénzváltás

  • Albániában a banki szolgáltatások elfogadható színvonalúak. Tiranában és a nagyobb városokban több helyen található pénzfelvevő automata, és számos üzletben már lehet bankkártyával is fizetni. Tanácsos azonban arra készülni, hogy a legtöbb helyen készpénzzel tudunk csak fizetni.
  • Sok helyen próbálnak minket rávenni arra, hogy a helyi pénz helyett inkább euróval fizessünk. Ragaszkodjunk a lekkel való fizetéshez, mert így járunk jobban. Az eurós árat úgy adják meg, hogy számunkra rossz árfolyamon kalkulálnak.
  • Az albán valuta 5, 10, 20, 50 és 100 lekes fémpénzekben, 200, 500, 1000, 2000 és 5000 lekes papírpénzben van forgalomban. Pénzváltás számtalan helyen, minden korlátozás nélkül megoldható.
  • 1 albán lek (ALL) = 2.27 HUF (2017. február)
  • Tirana központján kivül van néhány nagy bevásárlóközpont (pl. Tirana East gate, QTU, Citypark). A Skander bég tér közelében, a nagy mecset mellöl közlekednek ingyenes ingajárati buszok némelyekhez.

Krujai bazár

"Évezredeken át fennmaradt, a 20. század elején majdnem eltűnt, de a kommunista rezsim alatt újra életre kelt a Pazari i Derexhikut, avagy a krujai öreg bazár. Az 1900-as évek elején még 150 bolt színesítette, tartalmazva mindazokat a dolgokat, melyre a városnak szüksége volt, ma 60 üzlet működik, tömve kizárólag turistáknak szánt tárgyakkal. Kruja városa Albánia egyik leglátogatottabb turista célpontja, a krujai várba a macskaköves bazársoron át vezet fel az út. A bazár igazi keleties hangulatú, fellelhetők új dolgok és régiségek, a különbség csupán annyi, hogy itt az eladók nagyon segítőkészek azonban diszkrétek, nem akarják minden áron ránk sózni a portékájukat, de szívesen elbeszélgetnek velünk, és nagyon örülnek, amikor megtudják, hogy MAGYAROK VAGYUNK!" forrás

Szórakozás

A mozlim Albániában a női test takarása részleges (részeges?)

Közbiztonság

Albániában az utóbbi időben megszaporodtak a gépkocsik vagy ingatlanok illetve azok tulajdonosai elleni, célzott, távirányítással működésbe hozott bombákkal végrehajtott támadások. A merényleteknek a célszemélyeken kívül a támadás közelében levő járókelők személyében vétlen áldozatai is lehetnek. Szintén új jelenségként közúti közlekedési eszközökön utazók elleni, halálos áldozattal is járó rablásra is sor került az elmúlt hetekben, illetve gyakoribbá váltak az erőszakos, élet elleni bűncselekmények.

Az ország legnagyobb részén – különösen a városokban és a tengerparti üdülőövezetben – a nappali órákban alapvetően megfelelő a közbiztonság. Turisták elleni szervezett, ismétlődő akciók nem jellemző gyakorisággal, de előfordulnak. Az észak-albániai Tropoja városában történt szándékosan provokált ütközés, melynek kapcsán azonnali, helyszíni kártérítést követeltek az elkövetők, Durresben a tengerparti övezetben útlevelet, értékeket loptak el, míg Tiranában ismétlődő gyakorisággal történt utcán viselt ékszerek leszakítása külföldiek, közöttünk honfitársunk sérelmére. A jelzett esetek a nyári idegenforgalmi szezonban történhetnek, ezért fokozott óvatosságra van szükség a közúti közlekedésben – különösen a kerékpárral és motorral érkezők esetében - és a városnézések során is.

Jóllehet az albán kormányok az utóbbi időben komoly eredményeket értek el a közrend és a közbiztonság javításában, a szervezett bűnözés változatlanul markánsan jelen van az országban. Továbbra is igen jelentős számú fegyver és lőszer van illegálisan a lakosság és a bűnözők kezében. Az egyes bűnszervezetek közti leszámolásoknak néha vétlen áldozatai is vannak. Emiatt változatlanul nem javasolt a késő esti órákban sem Tiranában, sem a vidéki városokban az utcán tartózkodni és célszerű elkerülni a kétes hírű szórakozóhelyeket.

A rendőrség az ország egyes hegyvidéki területeit nem tudja ellenőrzése alatt tartani. Ezek a területek egyben az ország legelmaradottabb, legnehezebben megközelíthető részei is, ahol ritkán fegyveres bandák rablásaira is sor kerülhet (Tropoja és Bajram Curri városok körzete, délen pedig a Gjirokaster város közelében lévő Lazarat település körzete). E területeken nappal is csak csoportosan, helyi kísérővel ajánlatos az áthaladás.

"Albánia veszélyes – szervezett bűnözés, korrupció? Bűnözés, korrupció minden országban van, de megnyugtathatlak, Te mint közember, turista, semmit nem látsz, érzékelsz az országnak ebből a szegmenséből. Egyébként küzdenek ellene, és nagyon jó eredményeik vannak. A közbiztonság semmivel sem rosszabb, mint például Magyarországon, sőt, nagyon sok tekintetben jobb. Sok a rendőr az utakon, és a külföldiekkel itt is elnézőek. (2016)" forrás

Magyar külképviselet

A tiranai magyar nagykövetség

  • Címe: Rruga Skenderbej 16.
  • Telefon: 00-355-4 - 2232-238, 2234-903
  • Ügyelet: 00-355-4-232-238 /munkaidőn kívül az üzenetrögzítő az ügyeletet adó diplomata mobiltelefon-számát közli/
  • Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Heizer Antal
  • E-mail: mission.tia@mfa.gov.hu

Konzuli hivatal

  • Telefonja: (00)-(355)-(4) 355-4-223-2238
  • Ügyelet: 00-355-4-2232-238
  • Konzul: dr. Varga Szabolcs
  • E-mail: mission.tia@mfa.gov.hu
  • Ügyfélfogadás: telefonos bejelentkezés alapján

Egyéb hasznos információk

A mobiltelefonos hálózatok az ország legnagyobb részében elérhetőek, a lefedettség a távoli hegyvidéki területeken azonban nem teljes.

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon