ÚTIKRITIKA.HU / Tirana látnivalói

Vannak különböző kombinált jegyek. Például olyan, ami a két bunkermúzeumra és a titkosszolgálatról szóló múzeumra is érvényes. Tán érdemes az első nap elmenni a központi turista információs irodába, mert ott idegen nyelveken lehet tájékozódni ezekről a kombinált jegyformákról is. A Tourist Info Point címe: 8RJ8+4Q4, Rruga Ded Gjo Luli (a főtéren, a Nemzeti Múzeum épülete mögött).

A libegős programot érdemes összekötni a Bunk'Art1 meglátogatásával, mert a kettő közel van egymáshoz. Van erre a kettőre is praktikus kombinált jegy.

Nagyon javasoljuk angolul tudóknak, hogy vegyenek részt egy 2-3 órás Free Walking Tour-on, ahol a végén adható borravaló az idegenvezetőnek (ebből él). A legnépszerűbb 2 óra 15 perces és fejenként 16 euró körüli összeget ilik adni. Az Opera épülete előtt van a gyülekező. Időpontokat ezen a honlapon lehet látni: https://tiranafreetour.com

Tirana látnivalói nem túl jelentősek, ráadásul mivel a többségük egymáshoz igen közel helyezkedik el, rengeteg időt sem kell a felkutatásukra szánni. A legfontosabb látnivalók tényleg felkereshetők fél nap alatt. Ha az idő jó, akkor a hegyre is érdemes felmenni, akár egy kisebb kirándulást is lehet tenni.

Ha nagyon rohansz, akkor egy-másfél nap, ha szeretnéd élvezni a hangulatot, elüldögélni egy jó kávézóban és a helyi népet tanulmányozni, jókat enni olcsón, akkor 2-3 nap simán elmegy ezzel a laza nézelődéssel. (2018) forrás

Szkander bég tér&szobor

A tér elég nagy, tiszta és gondozott. Itt van a Nemzeti Történelmi Múzeum, az Et"hem Bey mecset (1823), a Bunk'Art2, a piramis alakú konferenciaközpont, a kultúra palota (1960) a várrom, egy óratorony (1821), a rémes Tirana Hotel (1979), az új ortodox katedrális (2001-2012), de a fő látványosség a Szkander bég lovaszobra.

A tér területén van ingyenes wifi elérés.

Pro

Praktikus eligazodási pont a főváros felfedezése során, a nagy sugárutak kiinduló pontja

Miként az Tirana egészére is érvényes, a tér látnivalói építészetileg némileg izgalmasan, ellentmondásosan, ekletikusan, zavarosan vegyülnek.

Késő délután és kora este érdekes tanulmányozni a téren időző helyieket, leginkább a tér északi részén valamelyik bár teraszán ülve.

Autóforgalomtól mentes, van parkos része

Kontra

Nincs esti megvilágítás és sötétedés után nem annyira látványos

A téren a vadul cikázó kerépkárosok és mopedesek veszélyeztetik a gyalogosokat.

A tér közegében az elfuserált toronyépületek kontrasztosak, és nem feltétlenül vonzóan

d. h. fotója

Szkander bég szobra

Ez az albán nemzet fő jelképe. 1968-ban adták át, a bég (méltóságok kapták ezt a címet az ottomán időkben) halálának 500. évfordulóján. Az akkori albán kommunista vezetés az ideológiailag elhajlónak teknitett Szovjetunió miatt nem emelhetett Lenin-szobrot, Sztálin-szobor volt itt, de annak megtartása a hatvanas években már disszonáns lett volna (amúgy az egész albán kommunista uralomra a sztálinista jelző illik a legjobban). Albán elhunyt kommunista vezér híján, az albán diktátor, Enver Hodzsa szobra kerülhetett volna ide, de személyi kultuszába éppen nem fért bele, hogy róla alkossanak szobrot a főtéren. Maradt a törökverő középkori hős, mint vonzerőt tutira garantáló jelképes alkotás. A törökverés azért átmeneti volt, hiszen Albánia azért, 500 éven át ottomán uralom alatt élt. Amúgy a lovas szobor mint műalkotás esztétikailag átlagos, lényegében közhelyes.

Szkander béget egyes tanulmányok, szakértők a történelem top 10, mások top 5 legkiemelkedőbb hadvezére között tartják számon. Tény, hogy a mintegy 30 nagy csatából, melyekben szembeszállt a többszörös túlerőben levő oszmán-török seregekkel, mindössze egyet vesztett el.

Egyes albán vélemények szerint II. Mehmed (II.Mohamed) szultán egészen belebetegedett, hogy nem tudta őt legyőzni. Elődje, II.Murád, aki janicsárvezérré nevelte és béggé nevezte ki, az albán hagyomány szerint bánatába halt bele, miután a szolgálatából népéhez visszaszökött Szkander béget nem sikerült neki az 1450-es évek elején Krujából kifüstölnie. Legalábbis ilyeneket ír Barleti Marin, Szkander bég első életrajzírója, aki 1504-ben írta meg a nagy hadvezér és államférfi nevezetes tetteit.

A hagyomány szerint Skenderbeu annyira erős volt, hogy kardjait csak ő bírta könnyedén felemelni és meglendíteni, más egyszerű földi halandó nem. Kettő is volt neki. Az egyiket a hagyomány szerint a pápától kapta, a másik pedig, egy több mint egy méter hosszú, sok kilós török típusú szablya volt. Ez szinte szimbolikus kép arról, hogy Szkander bég hogyan lett guruja az európai és a török hadászati tudománynak és harcmodornak is. A pápai ajándék jelképe annak is, hogy Szkander béget a "kereszténység atlétájának", a "keresztény Európa védelmezőjének", Európa és a világ hősének mutatja be a ma muzulmán többségű Albánia számos irodalmi műve, illetve internetes portálja.forrás

Et’hem Bey mecset

Ez a kicsi, 1789 és 1823 között épült mecset a maga nemében szép, főleg az esti megvilágításban. Ahogy annak lenni kell, a müezzin imára szóílító kornyikálását a nap folyamán hallani lehet, pedig sem itt, sem az országban máshol nincs hevületes hitélet, bármennyire is ösztönzi az ilyesmit sok pénzzel Törökország és több dúsgazdag arab állam. Ezt a mecsetet pl. 2021-ben a törökök pénzéből restaurálták.

A mecsetbe meghatározott nyitvatartási időkben - 9 és 12, valamint 2 és 4 között, de pénteken a nagy ima napján csak 14:30-tól - be lehet menni a lábbelit levéve, nők kendő viselésével. 10-20 perc alatt körbe lehet néni, belül nem annyira látványos. A két termének színpompás freskóiban azért lehet gyönyörködni. (Az iszlám művészeti ábrázolás univerzális szabályától eltérve a freskókon - érdekes módon - élőlények ábrázolása is előfordul.

Nincs sok ilyen régi műemléképület Tiranában, szóval illik a turistának azt megtisztelni. Főleg annak tudatában, hogy a kommunista diktatúra - minden más mecsetet beleértve - ezt is bezárta, és csak 1991 elején nyították meg a vallásosságról addig leszoktatott hívek előtt, egyben ünnepelve a rendszerváltást.

b. s. fotója

Kultúrpalota

A Tiranai Kultúrpalota (albánul: Pallati i Kulturës) Tirana Pazari i Vjeter területén épült Enver Hodzsa kommunista diktátor utasítására. Ehhez az építkezéshez a régi bazárt és Mahmud Muhsin Bey Stërmasi történelmi mecsetét is lerombolták az Albán Munkáspárt uralma alatt, a kommunista ország állami ateizmusáról szóló nyilatkozatának megfelelően.

Az új épület alapkövét Nyikita Hruscsov szovjet pártvezér helyezte el 1959-ben. (Akkor még Albánia efogadta a Szovjetunió vezető szerepét. 1961-ban történt a Moszkvával való szakítás.) A munkálatok 1963-ban fejeződtek be. Az építészeti stílus nagyon hasonlít a kelet-európai kommunista korszak szocreál brokkos épületeire.

Az épületben az építés óta gyakorlatilag nem történt felújítás. A Kultúrpalota magában foglalja az Albán Nemzeti Könyvtárat és az Albán Nemzeti Opera- és Balettszínházat.

Nemzeti Történeti múzeum

Albánul: Muzeu Historik Kombetar

A tér északi részén található.

Belépőjegyet csak készpénzzel lehet venni. A pénzügyi áldozathozatal nem fájó: 500 lek (1800 HUF)

Bár belül eléggé komor, és nem különleges, de két okból megfontolható meglátogatása: Albánia történelmében mélyebbre áshatunk, valamint ha egészségügyi okból nagy előnynek tekintjük a légkondicionálás hiányát (ismerünk ugyebár konkrétan ilyen, amúgy húsleves főzésében profi embertársat...).

A három szint felhozatalából - többek szerint - a lényeg a földszinten van, ahol az illir. görög, római régészeti leletek vannak mutatóban, és itt vannak angolkiírások is.

A múzeumban fotózni tilos, de könnyen megy e tekintben a vétkezés. Valamint: a múzeum kronológiai rendje kusza. Az épület maga a kommunista éra kötezezően betartott ízléstelenségétől nem tért el. A múzeum illemhelyei a hagyományokat hűségesen követve, az idegenforgalom növekedési trendjére fittyet hányva: koszosak.

Blloku

Kb. 15 perce gyalogtávlságra van a Szkander bég tértől.

Ez Tirana legmozgalmasabb negyede. Trendi környezet. Tele van éttermekkel, bárokkal, kávézókkal. Tirana éjszakai életének a centruma, de hangulatos napközben is. Ez a kommunista érában zárt villanegyed volt, ahol a magas rangú pártfunkvionáriusok laktak, köztük a nagy vezér is. Villáik egy részéből éjszakai klubokat alakítottak ki. Mondén negyed. Az itteni Sky Tower nevű felhőkarcoló azonban egyáltalán nem való ide.

Vannak olyan turiisták is, akik szerint a Bllokunak nem igazán rokonszenves, markáns a karaktere, lévén a villák és a modern házak össze-vissza keverednek. Klasszikus turista nevezetesség itt nincs. Enver Hodzsa villájából tán majd kialakítanak valami múzeumot, de ez csak terv. Az viszont a valóság, hogy a város legszínvonalasabb éttermeinek többsége itt található.

Dajti-hegy

Libegővel vagy gyalog kirándulva

A Szkander bég tértől kék busszal lehet odajutni. 40 lek a jegy egy útra.

A libegőre a jegy oda-vissza 1400 lek (kb. 5100 HUF). 15 perces az út a libegővel.

Sok turista a legjobb tiranai programjának nevezte.

Pro

Kár kihagyni, ha több napot töltünk a városban. Bármennyire szennyezett lent Tirana levegője, azért a kilátás látványos, dacára annak, hogy a főváros festői szépségűnek semmiképpen nem nevezhető.

Az irányonként mindössze kb. 15-20 perces gyalogtúrás megközelítés egészségesebb, ráadásul fent a levegő sokkal tisztább, mint a centrumban.

Kontra

A libegő üvegfalait vandálok telekarcolták, s ez - valamint a szembe tűző nap - erősen rontja a kilátás élvezetét.

Az erre érzékenyek számára kellemetlené teheti a programot, amikor fent erős a széljárás

A kilátó szintjén hiányoznak a szolgáltatások, egy étteremtől eltekintve.

Függővasuttal felmenni Tirana hegyére és onnan panorámát nézni.

"Az albán főváros egyik látványossága és a szabadidő eltöltésére remek lehetőség a Dajti Ekspres vagy ahogyan itt hívják a Teleferiku. A név nem elírás, albánul „ks”-szel írják, ahogyan a mai napig lehet még látni néhány TAKSI feliratú autót is a városokban, és a presszó kávét is úgy mondják: „kafe ekspres”. :) (Az „x” ugyanis itt a „dz” megfelelője.)

Tirana főterétől kb. 10 perc autóútra található a felvonó épülete (ez még Tirana külvárosa), tehát aki nyáron egy kis felfrissülésre vágyik, és menekülne a forró városból, a felvonóval igen hamar, 15 perc alatt felér a Dajti-hegyre, ahol kellemesen hűvös, friss környezet fogadja." forrás

p. cs. fotója

,, Érdemes felmenni a libegővel a Dajti-hegyre egy jó program lehet, nyáron azért, mert a hegyen hűvösebb van, télen pedig lehet fenn hó, ami a mediterrán részen nem jellemző. Ha már a libegőhöz megyünk, alatta van a nagy 106 szobás atombiztos bunker, azt is érdemes megnézni, ilyet máshol nemigen látni.

Ugyancsak érdemes átmenni is a Dajti-hegyen autóval, de akár motorral vagy az edzettebbeknek kerékpárral, gyönyörű a táj, tavak, vízesés és remek bárányos, kecskegidás, valamint pisztrángos éttermek vannak, az utóbbiak némelyikénél akár magunknak is kifoghatjuk az elfogyasztani kívánt halat.

Nem messze Tiranától Petrele várát is érdemes felkeresni, ez Albánia második legfontosabb történelmi zónája Kruja után, melyet Szkander bég nővére, Mamica védett." forrás

Ha jó az idő, érdemes felmenni a hegy tetejére a kabinos felvonóval. Az út elég sokáig tart még felvonóval is, de megéri. Erdő, mező, házak, tó fölött fogsz “elrepülni” elég magasan, majd amikor felértél, föntről megcsodálhatod a várost és megláthatod, milyen meglepően nagy kiterjedésű.

Arra vigyázz, hogy kedden nem jár egyáltalán a felvonó.

A hegyen éttermek vannak (kipróbáltuk mindkettőt, egész jók, egyetek, ha megéheztek – meg különben is mert ilyen kilátással az ember nem eszik gyakran) a Dajti Tower-ben lévő kávézó még körbe is forog (fenti kép jobb oldalán az üveg részben van a kávézó) körülbelül egy óra alatt. Ha szerencséd van és elég tiszta az idő még a tengerig is elláthatsz!

Hogy jutsz a kabinos felvonó indulási részéhez?

Na, ez már egy keményebb dió és helyiekkel is kommunikálnod kell. A belvárosból 2 busz indul, az egyik a Porcelan, a másik a Kombinat feliratú. Ha a főtéren valakit leszólítasz és mondod neki, hogy “Dajti Ekspres” segíteni fog, de hogy teljesen irányban legyél, van a ….ban egy turista infó is, ott jól beszélnek angolul, megmondják merre indulj, hogy megtaláld a buszmegállót. Jegyet a buszon kell venni, 40 lek az ára. (2017)
Az egyik busz narancssárga, a másik kék színű, hátha így könnyebb lesz. Mindkettő elég gyakran jár, valószínűleg nem kell majd sokat várnod, de arra készülj, hogy a felvonó egy félreeső utca végéből indul és mindenképpen gyalogolnod kell hegynek felfelé 10- 15 percet. Túlélhető. Útközben, bal oldalon lesz egy bolt, amit olasznak szántak, de véletlenül fordítva festették fel a színeket, így magyarra sikeredett a zászló 😀 Itt van pontosan a Dajti Ekspres kiindulási állomása.
Lesz egy patak is amit keresztezned kell, mindenféle háziállatok vannak a partján és rengeteg szemét -a hűtőszekrénytől a sima háztartási szemétig. (2017)" forrás

.

Bunkermúzeumok

Bunk'Art 1

Nincs a városközpontban, hanem külterületen (kb. 4-5 kilométerre a centurmtól), de nem túl komplikált oda eljutni. A Szkander bég téren kell egy kék színű, 11-es számú (kiírása: Quender-Porcelaine) buszra felszállni, és a buszvezető jelzi, hogy mikor kell leszállni. A buszjegy ,,súlyos" 160 forintnak megfelelő lekbe kerül. A buszozás kb. félórás. Taxival 20 perc.

Mindennap nyitva van 9:30 és 18 óra között. A jegy 700 lekbe kerül (kb. 2600 HUF). Van 1000 lekért kombinált jegy, ami a Dajti-hegyes libegő használatára is kiterjed. A Bunk'Art1 pénztára csak készpénzt fogad el, és amúgy 500 méterre van a múzeum bejáratától.

Ha több napot töltünk Tiranában, akkor feltétlenül érdemes meglátogatni ezt a nevezetességet, annak akit érdekel az albán kommunista éra idióta Nyugat-ellenes megszállottságához köthető bunkemánia története. Láthatóak azok a termek, amelyekben Enver Hodzsa, a rémes kommunista diktátor bújt volna el ,,a Nyugat Albániát sújtó atomtámadása" elől.

A földalatti, labirintusos múzeum 5 szintes és több mint száz (!) terme van, szóval hatalmas területű. Vannak látogatók akik 4-5 órát is képesek itt eltölteni. A felületesebb látogatás is eltart minimum két órát. Érdemes legalább megfontolni privát idegenvezető helyben történő felfogadását, mert van bőven érdekes mondanivaló.

Pro:

Összességében kultúrált, gondozott. Sok mindent meg lehet tudni Albánia 20. századi történetéről. Sokkolóan érdekes, izgalmas.

Az Auditórium mérete lenyűgöző.

Jó hogy vannak angol kiírások (bár érdemes lett volna a szövegeket szakszerűen lektorálni)

A vécé meglátogatása meglepetéssel szolgál (de nem azért mert koszos lenne). Tessék kipróbálni.

A másik bunkermúzeum, a Bunk'Art2 ugyan a központban van, de sokkal kevésbé érdekes és fajsúlyos, mint ez.

Kontra:

A bejutás néha kaotikus, részben az idegenvezetők fárasztó nyomulása miatt.

A kiálltás információhalmaza és a múzeum dimenziója akár megterhelőnek is érezhető.

A folyosók szűkek, és ha sok a látogató, akkor zsúfoltság alakulhat ki (inkább nyáron).

A múzeum témája értelemszerűen nagyon nyomasztó.

Így nézhetett ki egy vegyesbolt a hatvanas évek táján (Mondjuk, Kubában manapság a nép elfogadna ilyesmit is.) - s.i. fotója

A lovak számára is tároltak gázvédő maszkot arra az esetre, ha a gaz Nyugat megtámadná a kommunista Albániát. - s.i. fotója

Bunk'Art 2

Bunkermúzeum

700 lek (kb. 26000 HUF) a belépőjegy - csak készpénzt fogadnak el!

Van 3 nap időkeretben hazsnálható kombinált jegy, ami mindkét Bunk'Art múzeumra biztosít belépést.

Pro

A centrumban (A Szkander bég terén lévő mecset mögött) van, azaz könnyen elérhető.

Van angol kiírás.

Rövidke (max. másfél órás) program, ha nem akarunk túl sokat tájékozódni az albán komcsi uralom történetéről.

Kontra

Túl sok a kiírás, túl kevés a tárgyi illusztrálás (négy vacak bábu).

Gyakran van zsúfoltság.

Kisebb, kevésbé izgalmas, nem annyira tartalmas, mint a Bunk'Art2

A bemutatott történelmi múlt lehangoló, nem egy vidám élmény.

s. i. fotója

Más múzeumok

Falevelek Háza

(House of Leaves) (albánul: Shtëpia me Gjethe)

Nem érdemes kihagyni, ha több napot vagyuk Tiranában. Az ortodox katedrálissal szemben található a kétemeletes épület.

Másfél-2 órás program. 700 lek a belépőjegy (kb. 2600 HUF). Csak készpénzben lehet fizetni, és eurót nem fogadnak el. Nem ajánlatos a zárás előtti órában érkezni, mert a 19 órai zárás előtt pár perccel már csaknem kiebrudalják a látogatókat. Amúgy kilenckor nyitnak.

Többek szerint tartalmasabb múzeum, mint a központban lévő Bunk'Art2. Az albán kommunista érában a belső elnyomás és a tragikomikus kémelhárítás gépezete intenzitásban, paranoiában, túlzásban messze felülmúlta azt ami pl. a Szovjetunióban kágépéileg vagy az NDK-ban stázilag folyt.

Az nagy poztívum, hogy akiírásoknak van agol fordítása is. Roppant informatív, meglepően profin összerakott múzeum, abban az épületben ahol vallattak, kínoztak.

A múzeum neve amúgy csak abból adódott, hogy a ház falait részben benőtte a futónövényzet.

aji

Ez egy speciális történeti múzeum, a Shtepia me Gjetia, magyarul a Falevelek Háza, amit a hajdani titkosszolgálat, a helyi ÁVH / KGB, azaz a Sigurimi néhai központjának épületében alakítottak ki. Az itteni Terror Háza gyűjteménye a kommunista titkosszolgálati tevékenységéről. szól Mintegy 200 ezer beépített besúgó volt a 3 milliós Albániában, a nyolcvanas évek végéig működtek Gulág-típusú munkatáborok és a sztálini típusú terror minden egyéb jellemzője. Több ezer kivégzettet és több tízezer bebörtönzöttet nevesítenek a múzeum listái, valószínűleg rajtuk kívül rengeteg további névtelen, nem nyilvántartott áldozat is volt. forrás

Grand Park (Parku i Madh)

Tirana déli részén hatalmas park szép (mesterséges) tóval, kávézókkal ,étteremmel.

Gyalog 20-25 percre van a Szkander bég tértől.

v. e. fotója

Pro

Jó a levegő, nyugalom, relaxáló, jó kikapcsolódás, ha már elegünk van a centrum zajos, büdös autós forgalmából.

Egészséges sétálás sok-sok kavicsos gyalogösvényen, kisebb dombok itt-ott

Üldögélni a tóparti kávézók egyikének teraszán

Van ott egy templom is

Sok pad

Kontra

Pázsitos terepből lehetne több is

A magas fák kellemes árnyékot nyújtanak, ha amúgy hőség van.

A park déli része nem annyira gondozott, mint az északi

Az utóbbi 10-15 évben a park csak nem felét beépítették szórakoztatóipari létesítményekkel.

Érdekes negyedek

A Bllokuról és a Tregu Camról már volt a honlapon már szó.

Zona 1

Ez Tirana egyik legtrendibb negyede. Előnye, hogy közel van az Új Bazárhoz (Pazari i Ri), ami gyümölcs-zöldség piac. A bazár környéke tele van bárokkal, kávézókkal, éttermekkel. Este mozgalmas a negyed, de éjszaka nincs sok zaj, azaz ha itt van a szálláshelyünk, akkor nyugodtan tudunk aludni.

Jó étterem itt pl. a Zgara és a Trattoria Logu.

Komuna e Parisit

Itt van a Nagy Park. Ez a negyed tele van szuper pékségekkel ! Nincs a központban, s ezáltal nem annyira zajos és légszennyezett.

21 Djetori

Hátizsákos turistáknak való negyed a központban

Más látnivalók

Az Önálló albán ortodox egyház temploma

Albánul: Kisha Ortodokse Autoqefale e Shqipërisë - Angolul: Orthodox Autocephalous Church of Albania

aji

Nem műemlék (2012-ben adták át), de érdekes. Egy görög származású amerikai építész tervezte, akár ezer hívőt is be tud fogadni. Ez a Balkán egyik legnagyobb ortodox temploma. Az 50 évnyi vallásellenes komcsi rendszer hatása érződki azon, hogy a miséken max. félig van tele a templom.

A városközpontban van, nem messze a Skander bég tértől. Nagy, modern templom bizánci stíluselemekkel kihangsúlyozva. A 46 méter magas Óratornya jól látszik a főtérről.

Belül és kívül is attraktív, karakteres. Szépek a falak, a boltívek, az oltár, és főleg a kupola. Tetszetős a belső világosság, szépen cizellált a kapu. Aki azonban sok eredeti, régi ortodox templomot látott utazásai során, esetleg túl visszafogottnak, túl szerénynek érrzékelheti ezt a templomot.

Albániában a mozlimok vannak többségben, de 20-25% az ortodox keresztények aránya. A keleti ortodox egyház elsimeri az itteni egyház autonómiáját.

Rruga Murat Toptani

A főtérből nyíló sétálóutca.

m. e. fotója

Ez egy kellemes, a fasoros jellegű, forgalommentes sétány, ami a vár valamint a Toptani bevásárlóközpontnál kezdődik és a Teréz anya tér felé tart. A főtérből nyílik. Több kávézó és étterem, butik, sőt még egy közvécé is, található itt.Tágas, mozgalmas. Népszerű a fiatalok körében. Ami sokaknak nem tetszhet, hogy a kávézókból, bárokból harsogó zene összevekeveredve zűrzavarossá válik.

Rinia Park

Rinia azt jelenti albánul, hogy ifjúság. Ez egy kellemes, tiszta, gondozott városi park. A pók alakú bevásárlóközpont, az új kaszinóval tán nem ide való. A park főbejáratánál látható a Függetlenség emlékmű, amit Albánia függetlenné válásának 100. évfordulója alkalmából emeltek, 2012-ben. (1912-ben az 500 éven át tartó ottomán uralomtól szabadul meg az ország,). Este szépek a kivilágított szökőkutak.

A park a Blloku negyedhez esik közel.

a. p. fotója

Tímárok hídja (angolul: Tanner's Bridge)

Albánul: Ura e Timárs (!)

Ez egy, az ottomán birodalom idejéből megmaradt, kicsi kőhíd. Ne keressük mint a folyón átivelő hídat, mert valójában csak mellette van. A 18. században épült és akkor még a később elterelt Lena-folyón ívelt át. Egyáltalán nem egy látványos, sőt inkább elhanyagolt nevezetesség, de tán megbecsülni illik, hiszen a városban kevés az igazán régi műemlék. A 20. század második felében a kommunista rezsim csaknem mindent elpusztított, ami a múltra emlékeztetett. (A Szkander béghez köthető emlékek jelentették a kivételt.)