.

Az utólag kiszínesített lakóházak egyike - k.u. fotója
Lakosság (2025-ben): 536,000
Tiranában elég zavaró, hogy alig lehet parkolóhelyet találni, szinte minden köztéri parkolóhelyet kibérel valaki, amit táblákkal jelölnek és elhajtanak, ha ott állsz meg. A város építészeti szempontból semmiképp nem mondható szépnek, igazi Balkán. Nem úgy tűnik, mintha lenne egy jól végig gondolt építkezési stratégia. (2025)
“Tiranának van egy nagyon érdekes hangulata. Egy nyugodt, de mégis pezsgő, mediterrán várost képzelj el olyan épületekkel, amikről nem tudod eldönteni, hogy ez most teljesen komoly-e vagy csak vicc, és melyik a város igazi arca…(2023)
,, Szkander bég forog a sírjában...hát réges-régen jártam Tiranában. A gyönyörű rózsákkal és fákkal teli főtér egy betonrengeteg lett. S hová lett a múlt amikor 1970-ig az Óratorony majd a Tirana International hotel volt az albán főváros legmagasabb épülete?
Egymás után nőnek ki a főtér körül a felhőkarcolók amelyek agyonnyomják e balkáni város egykori báját...
Megépült közben a Nagymecset is amely meg szinte eltapossa a közvetlenül mellette lévő piciny parlament épületét.
Kedves albán barátaim! Világváros így nem lesz Tirana." (ata, 2022)
Nekem Tirana kifejezetten megnyerő volt. A belvárosban ma már alig érződik bármiféle mélyebb szegénység: tágas utak, modern, magas épületek és lendületes fejlődés határozza meg a hangulatát. Úgy érzem, néhány év múlva igazán vagány, karakteres fővárossá érhet. (2022)
Nem mondanám, hogy Tirana klasszikus értelemben véve szép város lenne – mert nem az. Viszont rendkívül színes, tele van élettel, és meglepően jól érzi magát benne az ember.
Tirana egy igazán sokoldalú, lüktető, lélegző város. Egészen jó gasztro-élet van, az éttermek szinte tele vannak minden este a belvárosban. (2021)
Tirana egyszerre mutat modern, tehetős arcot és egészen elmaradott, időnként meghökkentően kaotikus képet – és mindezt néha néhány lépésnyi távolság választja csak el egymástól. Ez a kettősség adja a város egyik legérdekesebb vonását: sosem tudni, a következő utcasarkon melyik világgal találkozol.
A város hangulata nehezen írható le, mert egyszerre nyugalmas és mégis folyamatosan vibráló. Egy mediterrán ritmusú hely, ahol az ember hol modern üvegépületek, hol pedig olyan házak mellett halad el, amelyekről nehéz eldönteni, hogy sosem fejezték be őket vagy már rég túl vannak a fénykorukon. A magas toronyházak és a lepusztult lakótömbök különös, kissé abszurd kontrasztot teremtenek. A parkok tele vannak élettel, mintha minden elképzelhető városi jelenet ott zajlana egyszerre: gyerekek, kávézók, zöld árnyék, sportolók, hangok és illatok keveredése.
A város tele van meghökkentően olcsó, jó kávézókkal és meglepően kiváló éttermekkel, ahol az ember könnyedén talál valami finomat anélkül, hogy mélyen a zsebébe nyúlna. Tirana nem a lélegzetelállító látnivalókról szól, hanem egy olyan hangulatról, amely máshol már eltűnt vagy átalakult. Valami nosztalgikus, valami vad, valami váratlan – és ettől különleges.
Azoknak ajánlom, akik nem a klasszikus turistacélpontokat keresik, hanem kíváncsiak egy valódi kuriózumra, elérhető közelségben és jó árakon. Tirana látnivalói között valóban nincs egyetlen olyan épület vagy tér sem, amely miatt feltétlenül odautazna az ember, mégis érdemes eljönni, mert a város atmoszférája az, ami igazán megmarad. (2024)
A legtöbb látnivaló a főtér környékére koncentrálódik, így könnyen bejárható gyalog is. A Et'hem Bey mecset sajnos továbbra is felújítás alatt áll, ezért csak kívülről lehetett megcsodálni, viszont a mellette álló Óratorony továbbra is látogatható, és a belépő ára jelenleg 200 lek. A közvetlen közelben található Bunk'Art 2 kiállításra a jegy 500 lek, és továbbra is az egyik legérdekesebb program a városban, ha valaki szeretné megérteni Albánia közelmúltjának légkörét.
A Nemzeti Történeti Múzeum hétfőn zárva tart, így ez most kimaradt. Elsétáltunk az egykori Enver Hoxha piramis épületéhez is, amely továbbra is romos, lezárt állapotban áll; inkább történelmi emlék, mint valódi látványosság, de még mindig van valami sajátos hangulata a környékének.
Az óváros itt nem létezik, és maga a város első pillantásra inkább kusza, sokszínű, mintsem klasszikus értelemben vett „szép”. Mégis van benne valami különös vonzerő: egy olyan sajátos atmoszféra, amelyben a kelet ritmusa és a nyugat lendülete egymásba folyik, és ettől Tirana élénk, impulzív, folyamatos mozgásban lévő helynek hat.
A zöldterületek száma feltűnően nagy, ami különösen fontos egy olyan sűrűn lakott városban, ahol a forgalom szinte állandó háttérzaj. A mediterrán éghajlat miatt a pálmák, leanderek és különféle citrusfélék szinte minden utcán díszítik a teret, és némi könnyedséget adnak a város kissé kaotikus városképéhez.
Tiranát bátran ajánlom mindenkinek, akit vonz Európa egykori legelszigeteltebb országának fővárosa, és szeretné látni, hogyan tud egy város egyszerre gyorsan fejlődni mégis megőrizni a maga hagyományos karakterét. Az ételek ízletesek és barátságos árakon kaphatók, az emberek pedig melegszívűek. Ideális úti cél azoknak, akik szeretnék megtapasztalni, milyen érzés a kelet és nyugat határán álló, élő, vibráló városi közegben eltölteni néhány napot.
Tirana továbbra sem tartozik a kimondottan szép városok közé. A közlekedés kaotikus, és még mindig sok olyan, a régi rendszerből visszamaradt épület áll, amelyek elég lehangoló látványt nyújtanak. A legtöbb fontos látnivaló a Skanderbeg tér környékére sűrűsödik, így legalább könnyen bejárhatók egymástól. Ami viszont egyértelmű pozitívum: rengeteg kellemes, hívogató kávézó és cukrászda működik a belvárosban, és ezek nagyon sokat javítanak a város hangulatán.
Egyik kedvenc balkáni fővárosomban megmásztam az Óratornyot hogy felülről is megnézzem Szkanderbég terét, bekukkantottam az Operába is egy balett próbára de lementem a föld alá is hogy Enver Hoxha beteges félelmet is megnézzem. Hatalmas bunkert épített a belváros közepén ahová az egész pártvezetés le tudott volna települni egy támadas során. (Ata, 2022)
Tirana kellemes meglepetés volt számomra. Kicsit olyan érzésem volt mintha a 80-as évek magyar, közepes méretű városait összekeverték volna a 2020-as Frankfurttal és Isztambullal. Komcsi épületek-felhőkarcolók-mecsetek-keresztény- templom. Van itt minden! Érdekes és egyedi !
A belváros szerintem kevésbé kaotikus, mint a kifelé haladva a városból. A piacokon olcsó jó minőségű gagyi ruhákat is vásárolhatunk nem tukmálnak és nem akarnak átverni!
Ha valaki euróval érkezik érdemes Western Union pénzváltót keresni mert 1,13 ba váltanak amúgy 1 eu 100 lek így pedig 1 euért 113 leket kapunk! (2022)
Tiranában ma is akad két olyan, félbehagyott monstrum, amelyek a város lakóinak szemében inkább szégyenfoltok, mintsem fejlesztések. Az egyik a Nagy Mecset építkezése, amelynek támogatása hosszú ideje elakadt, így az egész beruházás félkészen áll, és a helyiek többsége szerint eleve nem sok keresnivalója volt a város közepén. A másik a hírhedt, félkész toronyház építkezés, amelyet szinte mindenki rossz szemmel néz: évek óta nem halad, a körülötte lévő járdaszakaszt lezárták, és maga az épület is kifejezetten csúf látvány.
A városlakók gyakran „Tirana szégyenének” nevezik, és ehhez nehéz nem csatlakozni. Egy olyan városban, amely rengeteget fejlődik és szépül, ezek a félbehagyott óriások valóban kilógnak a képből – és sajnos nem jó értelemben.(2025)
Érdekes tapasztalat volt, mert a mai Tirana hangulata erősen visszavitt abba a korszakba, amikor Budapest még kereste az új arcát a kétezres évek elején. Ott még teljesen természetes, hogy az éttermekben gond nélkül rágyújtanak, a kisboltokban cigarettát vehetsz, a piacokon pedig nyíltan árulják a dohányt. Az autósok néha úgy közlekednek, mintha minden utcasarok az övék lenne: ahol éppen nekik kényelmes, megállnak, és egy bekapcsolt vészvillogó náluk nagyjából olyan felmentést jelent, mint máshol egy szolgálati jelvény. A buszok világában pedig még erősebben érződik a régi idők lendülete: se digitális kijelző, se hangos bemondó, sokszor még a járatszám is inkább találós kérdés, a jegyet pedig a kalauztól lehet megvenni kizárólag készpénzért.
A belváros viszont látványos átalakuláson megy keresztül. A főteret nemrég újították fel, és körülötte sorra szépülnek vagy emelkednek az új épületek. Ugyanakkor rengeteg helyen még mindig feltűnik, milyen mély nyomokat hagyott a hosszú társadalmi elszigeteltség és a szegénység. Láttunk olyan házat, amelyről nem lehetett eldönteni, hogy félbehagyott építkezésről van szó vagy egyszerűen leomlott a vakolat, és olyan is akadt, ahol minden tégla más formájú és színű volt, mintha éppen abból rakták volna, ami éppen kézre esett.
Mindez azonban nem teszi zárkózottá a várost. Az emberek meglepően barátságosak, az ételek pedig ízletesek és nagyon jó áron vannak, így az egész kiruccanásnak kifejezetten pozitív íze maradt bennem. Szívből tudom ajánlani Tiranát bárkinek, aki kíváncsi egy olyan fővárosra, amely még keresi a saját új ritmusát, és közben tele van élettel. Nyáron persze érdemes inkább a tengerpart felé venni az irányt, de tavasszal vagy ősszel kifejezetten jó döntés a városnézés, amikor a hőség sem nyomja el a hangulatát. (2025)
Akik először látoganak Tiranába, azoknak érdemes a centrum Tregu Cam nevezetű övezetébe foglalni szállást. Közel van a Szkander bég tér, aol és amelytől nemmessze van lénygeében minden nevezetesség. Hátránya a zajosság.
A Blloku negyedben lévő hotelek szobáiba eljuthatnak a közeli éjszakai lokálok ricsajai. Viszont egy nagyon kellemes, élettel teli negyede Tiranának, ahol mindenféle bolt könnyen megtaláható.
A 30-35 évnél régebbi lakóházakban lévő airbnb lakások bérlése esetén nem árt tudni, hogy jellemzők a vízellátási szünetek estétől reggelig.
Repülőtérről a városközpontba

A Tirana Nemzetközi Repülőtér (TIA) Tirana városközpontjától északnyugatra, Rinas falu közelében található, mintegy 17 kilométer távolságra.
Taxi: A repülőtérről a belvárosba való eljutás taxival körülbelül 20–25 percet vesz igénybe, a forgalomtól függően. A viteldíj nagyjából 2 200 lek, ami 2025-ben körülbelül 7 000 forintnak felel meg. A hivatalos taxik sárga színűek, és a repülőtér épülete előtt várakoznak. Kerülje az érkezési csarnokban megszólító, nem hivatalos taxisokat. Utazás előtt mindig egyeztessen a viteldíjról a sofőrrel.
Busz (Rinas Express): A Rinas Express buszjárat óránként közlekedik a repülőtér és Tirana központja, a Skanderbeg tér között. A szolgáltatás reggel 6 órától este 6 óráig elérhető. A menetidő körülbelül 25–30 perc. A jegy ára 350 lek, ami 2025-ben hozzávetőlegesen 1 100 forintnak felel meg. A jegyet a buszon, közvetlenül a sofőrtől lehet megvásárolni
,, Autóvezetés szempontjából nem kell félni Tiranától sem, de a sok dugó és a sávok hiánya (annyi autó megy egymás mellett, amennyi épp elfér - három sávos úton akár 5 autó is) picit macerássá teszi a vezetést...
Egy szabály van: aki kevésbé félti az autóját, az megy elsőre :) Én nem féltettem a bérautót, féltse a Mercis a sajátját, ha már lecserélte rá a csacsit ;) " (bébé, 2019)
,, Bementünk egy körforgalomba... Na még olyat! 😁 Kínomban röhögőgörcsöt kaptam. Én még eddig ilyet nem láttam... 😀 (sz.g. 2019)
A tiranai nemzetközi repülőtér érkezési termináljánál kizárólag engedéllyel rendelkező, sárga színű taxitársaságok végezhetnek személyszállítást. A hivatalos taxik közvetlenül az érkezési csarnok előtti parkolóban várakoznak. Mielőtt beszállnánk, érdemes rákérdezni a viteldíjra – jellemzően 20–25 euró közötti összegért szállítanak a belvárosba, a pontos ár a célponttól és a forgalomtól függ.
Sokan alkalmaznak egy bevált „trükköt”: elsétálnak a terminál indulási oldalához, ahol elektromos taxik rakják ki az utasaikat. Itt gyorsan megkérdezhetjük a sofőrt, hogy szabad-e, visszamenne-e Tiranába, és mennyiért. A tapasztalat szerint ilyen esetekben már akár 13 euróért is be lehet jutni a városba, különösen, ha nem túl távoli a cél. Ez a megoldás gyorsaságot igényel, mivel a sofőröknek csupán néhány percük van az utasledobásra, mielőtt a repülőtér parkolási felügyelete büntetést szabna ki a tilosban várakozásért.
Furcsán hangozhat, de jelenleg ez a helyi gyakorlat – és sok utazó él is vele, ha épp van szabad taxi a megfelelő időben.
Taxi
Csak legális, sárga színű taxiba tanácsos beülni. Gyakran a taxiban nincs vagy nem működik taxióra és így a turista kénytelen előre alkudozni a viteldíjról.

Taxi egy szépen helyreállított környéken (a Skanderbeg tér déli oldalától induló reprezentatív városi tengely) - S. I. fotója

Sárga taxi és a fehér City Taxi (előtérben a a Downtown One toronyépület) - R. Gyuri fotója

Amerika-imádat - Ata fotója
Autózás&autóbérlés
Tiranában jelen vannak az ismert nemzetközi autókölcsönző társaságok.
A városban 40 kilométer/óra a maximális megengedett sebesség.
Az albániai autóvezetés általánosságban véve nem kevés bátorságot kíván, de Tirana néhány körforgalmában az ember úgy érzi, mintha éveket öregedne, mire sikerül sértetlenül és a megfelelő irányban kihajtania – anélkül, hogy ripityára törné a bérelt autót. Némi odafigyeléssel és sok türelemmel végül bejutottunk a belvárosba, és egy kis szerencsével még parkolóhelyet is találtunk.
Busz
Tiranában olcsón lehet busszal közlekedni. Jegyet lehet venni a sofőrtől. A buszok elég rossz állapotban vannak.
A tíranai buszközlekedés a spontaneitás iskolája: sosem tudhatod biztosan, mikor érkezik a járatod, de legalább van időd elmélkedni az élet nagy kérdésein. A járművek korát tekintve gyakran érezheted, hogy időutazáson veszel részt a '90-es évekbe, ami nosztalgikus élmény – legalábbis azoknak, akik imádják a kiszámíthatatlan rugózást. Míg a városi térképen a buszvonalak szépen mutatnak, a valóságban a sofőrök néha kreatívan értelmezik az útvonalakat, így egy egyszerű utazás is kalandtúrává válhat. A csúcsforgalomban az ember megtanulhatja, hogy a személyes tér csupán egy luxusfogalom, amit a buszra lépve azonnal el kell felejteni. Bár a jegyárak meglepően barátságosak, a jegykezelők néha kevésbé azok, különösen ha turista vagy és nem beszélsz albánul. A legforgalmasabb vonalakon a felszállás művészete megközelíti egy kontaktsport szintjét, ahol csak a legelszántabbak jutnak fel elsőre. Mindezek ellenére a tíranai buszközlekedés mégis a város pulzusát adja, ahol az igazi helyi életérzést talán sehol máshol nem tapasztalhatod meg ilyen közvetlenül.

A helyi járatokon még mindig vannak kalauzok - Ata fotója
Kerékpár

A város ahol a biciklisáv szélesebb az autókénál és közepén fut. Ata fotója
Meglepően nem olcsó!
2025: Olcsó étteremben egy főétel egy főre: kb. 4000 HUF-nak megfelelő lek, Középkategóriás étteremben 2 főre, 3 fogásos vacsora: 20,000 HUF, . Helyi, bolti 530 HUF, import sör (0,33 l): 700 HUF
,, Az albánok nagyon jól főznek! Nem a legdiétásabb a konyhájuk, viszont jókat lehet enni, ráadásul nem drágán. Ha kávéznál vagy teáznál, akkor készülj fel arra, hogy meglepően olcsó helyek vannak.
Az albán konyha alapvetően mediterrán konyha, a “megszokottól” annyiban tér el, hogy -szerintem- jobban szeretik a húst. Oké az ábra inkább az, hogy hús, hússal, hozzá zöldségek. 🙂 általában marhából vannak az ételek, de szeretik a birka / kecskehúst is.
Éhen senki nem fog maradni, az biztos, mert a salátákat is igen jól készítik!
Ha édesszájú vagy, érdemes az utcai kirakattal és kiadóablakkal ellátott cukrászdák/pékségek kínálatát végigkóstolni. Nem fogod megbánni! Olcsók és jók az albán pékáruk, sütik.
Biztos ismered a burekot. Az albán neve byrek, kb. ugyanaz az étel, kicsit zsrosabban.
De a levesek közül nekem nagyon ízlett a bableves és a zöldségleves is, meg a többi leves is. Oké, én leveses vagyok 🙂" forrás
Tiranában mindenképpen érdemes felkeresni az Új Piacot (Pazari i Ri), ahol a kulináris kínálat egészen széles spektrumot ölel fel: az elegáns haléttermektől a családias, egyszerűbb vendéglőkön át egészen olyan kis sütödékig, ahol akár az albánok egyik jellegzetes fogását, a sült bárányfejet is meg lehet kóstolni.
A város éttermi életének másik központja a Blloku negyed, ahol szinte mindenféle nemzetközi konyhát megtalálni. Az albán specialitásokat kínáló helyek mellett sorakoznak az olasz, spanyol, mexikói, japán és más nemzetek ételeire specializálódott éttermek is. Külön említést érdemel egy igazán különleges hely, ahol az étkezés mellé egy kis állatkert is társul – nem véletlenül viseli a „Medve asztala” nevet.
Bazi nagy albán zabálás 🙂
Az Avni Rustemi körtér és a Gurakuqi sugárút találkozásánál mennyei illatok csalogatják a látogatót esténként. Messziről látszik ahol felszáll a füst ott sorakoznak egymás mellett Tirana híres grill éttermei a zgarek.
Itt készülnek az albán konyha különlegességei a korcai kernacek amelyet hagymával, fűszeres sóval tálalnak, hozzá grill buci és feta sajtos görög saláta dukál. Természetesen mivel ez a finomság is Korca városából ered ezért tipikusan Korca sör csúszik rá a leginkább:)
Én a Fatosi Zgaret választottam, itt remek volt a hangulat, a jóképű pincér fiúk igazi show műsorral szolgáltak fel 🙂 (Ata, 2024)
A Blokku negyedben tömörülnek azok a szórakozóhelyek, ahol hajnalig mennek a bulik. A bárokban, lokálokban feltűnő, hogy a helyi fiatalok nem isznak alkoholt, vagy keveset. Ha részegeket látnuk, azok jellemzően külföldi turisták.
A Blokku negyedben van vagy 50-60 hely a romkocsmától a puccos nightclub-ig minden.Vannak éttermek is arrrafele, jó hely, nekünk tetszett.
Tirana éjszakai élete 2024-ben jelentősen fellendült, köszönhetően a város növekvő turisztikai népszerűségének és a fiatal, kozmopolita lakosságnak. A Blloku negyed továbbra is a buliélet központja, tele bárokkal, koktélbárokkal és éjszakai klubokkal, ahol a helyi fiatalok és turisták hajnalig szórakoznak. Az árak meglepően barátságosak más európai fővárosokhoz képest, egy sör általában 2-3 euró, míg egy koktél 5-7 euró körül mozog. A szórakozóhelyek általában éjfél után kezdenek megtelni, és hajnali 4-5 óráig tartanak nyitva, így érdemes később indulni.
A biztonsági helyzet alapvetően jó, Tirana biztonságos város a turisták számára, de mint minden nagyvárosban, itt is érdemes értékeidet figyelemmel kísérni és kerülni a rosszul megvilágított, elhagyatott helyeket éjszaka. Taxi használatakor mindig kérd, hogy a sofőr kapcsolja be a taxamétert, vagy használj megbízható alkalmazásokat, mint például a helyi E-Taxi vagy a Merr Taxi. Ha autentikus albán élményre vágysz, látogass el a hagyományos tavernákba (meyhane), ahol élő népzenével kísérik a vacsorát, majd később táncra perdülnek a vendégek. A Wilson Square és a Pazari i Ri (Új Piac) környéke is népszerű találkozóhely, ahol nyáron számos szabadtéri bár és rendezvény várja a látogatókat.
A nyelvi akadályok viszonylag alacsonyak, különösen a fiatalabb albánok körében, akik gyakran jól beszélnek angolul és nagyon barátságosak a turistákkal. Érdemes kipróbálni a helyi italspecialitásokat, mint a raki (szőlőpálinka) vagy a boza (fermentált italt), de mértékkel, mert erősebbek lehetnek, mint amire számítasz. Figyelj arra, hogy a legjobb klubokba néha belépőt kell fizetni hétvégente, általában 5-10 euró körüli összeget.
Az albánok szeretnek későn vacsorázni és hosszan beszélgetni étkezés közben, így egy tipikus éjszaka gyakran egy étteremben kezdődik, majd bárok és klubok következnek. Naprakész információkért a legmenőbb helyekről és eseményekről nézd meg a "Tirana Nightlife" vagy a "My Tirana" közösségi média oldalakat, ahol rendszeresen közzéteszik a legjobb bulikat és programokat
R. Gyuri fotója
Az üzletekben nem jellemző az alkudozás.
Tirana legnagyobb bevásárlóközpontja a TEG (Tirana East Gate). Délelőtt 10-től este 10-ig tart nyitva, a hét minden napján.
Nagy bevásárlóközpont! A cenrumból az L2-es és L8-as buszokkal 40 lekért könnyen eljuthatsz oda. Az üzletek választéka egyértelműen jobb, mint Toptaniban. A bevásárlóközpontban olyan üzletek találhatók, mint a H&M, Bershka, Stradivarius, Zara stb.

R. Gyuri fotója
Tiranában érdemes különösen odafigyelni, merre lép az ember, főleg sötétedés után. A közvilágítás sok helyen változatlanul gyenge vagy hiányos, és az utcák, járdák állapota is hagy kívánnivalót maga után. A boltok és garázslehajtók bejáratai sok esetben úgy vannak kialakítva, hogy egyszerűen a járdából hasítanak ki egy darabot, emiatt váratlan mélyedések és szintkülönbségek nehezítik a közlekedést. Ezek a gödrök nappal is veszélyesek, de este, rossz látási viszonyok között különösen figyelni kell. A belvároson kívül még gyakoribbak az ilyen meglepetések, de központi helyeken is előfordulnak. Aki nem néz rendszeresen a lába elé, könnyen bokatöréssel vagy horzsolásokkal zárhatja a napot. Ez nem túlzás, hanem a helyi valóság része, amire a turisták gyakran nincsenek felkészülve. Tiranában gyalogosan közlekedni gyakran kalandosabb, mint autót vezetni. (2025)

A Szkander bég téren csak biciklis rendőrök járőröznek. - Ata fotója

Rendőrautó (Aiways U5 márkájú és típusú elektromos SUV) - Ata fotója
Tirana látnivalóiról külön aloldalon írunk (ma) a Katának és a Katinak dedikálva: https://utikritika.hu/albania/tirana_latnivaloi
Hiába törekedett Enver Hodzsa arra, hogy a fővárost a múltat végleg maga mögött hagyó, szigorúan kommunista mintavárossá formálja, Tirana mégsem vált ilyenné. Ma sokkal inkább egy hamisítatlan mediterrán város arcát mutatja: éjfélkor még nyüzsögnek az utcák, kisgyerekes családok ülnek a teraszokon vacsorához, a levegő pedig tele van beszélgetéssel és nevetéssel. Bár a helyiek közül nem mindenki engedheti meg magának, hogy teljes mértékben élvezze az élet nyújtotta örömöket, sokan mégis mindent megtesznek azért, hogy részesei legyenek annak a pezsgésnek, ami estéről estére átjárja a várost.
Tirana, Albánia fővárosa ma már kifejezetten modern, nyugatias hangulatú város benyomását kelti. A város egyik legfontosabb kulturális látnivalója továbbra is a Nemzeti Történeti Múzeum, amely a főtéren állva szinte minden látogató útvonalába beleesik. Városnézés közben betértünk egy korszerű bevásárlóközpontba is, amely kínálatában és hangulatában alig különbözik bármely más európai plázától – a nemzetközi márkák mellett helyi üzletek is megtalálhatók benne.
Külön öröm volt megtapasztalni, hogy még egy egyszerű ruházati bolt alkalmazottai is magabiztosan és készségesen beszéltek angolul – ez egyértelműen jelzi, mennyire nyitottá vált a város a külföldiek felé az elmúlt években. Egy apró, mégis emlékezetes részletre is felfigyeltünk: egy belvárosi utazási iroda kirakatában – ahol láthatóan büszkén őrzik a múlt relikviáit – még mindig ott díszelgett a Malév régi logója. Bár a magyar légitársaság már 13 éve nem működik, Albániában a neve még mindig jól cseng, nosztalgikus értékkel bír – úgy tűnik, egy darabka márkává vált történelemként él tovább a helyiek emlékezetében.
A Dajti Express kabinja siklik a hegyoldal fölött, ahonnan Tirana környékének zöld dombjai és tavai tárulnak elénk - P. Cs. fotója
Kivételesen szép idő fogadott minket, ami csak még inkább kiemelte Tirana mediterrán jellegét. Az utcák élettel teltek meg: a járdákon sétálók hömpölyögtek, a parkokban idősebb férfiak ültek körben az asztaloknál, dominóztak, sakkoztak, kártyáztak, miközben az asszonyok a közeli árusoktól vásároltak friss portékát. Olyan érzésünk támadt, mintha az egész város a házak falain kívül lélegezne. Amikor megérkeztünk a főtérre, első utunk a turista információs irodába vezetett, ahol beszereztük a városnézéshez szükséges térképeket és aktuális információkat.
Tirana szerencsére nem az a fajta város, ahol hosszú kilométereket kell gyalogolni a látnivalókért – a legtöbb nevezetesség gyalogosan is kényelmesen bejárható. Városnézésünket a központi téren kezdtük, amely a híres albán hős, Szkander bég nevét viseli. A tér körül sorakozik a város több fontos épülete: az Óratorony, Tirana egyik legrégebbi építészeti emléke, a finoman díszített Et’hem Bey mecset, a Nemzeti Történeti Múzeum, valamint az Opera impozáns épülete. A tér közepén Szkander bég lovas szobra magasodik, méltóságteljesen figyelve az arra járókat.
Épp delet harangoztak – vagy inkább szólalt meg a müezzin hangja a mecset minaretjéből –, amikor körbejártuk a teret. Bár Albánia egykor a világ egyetlen hivatalosan ateista állama volt, ma már újra látható, hallható és érezhető a vallási élet jelenléte: az ország továbbra is elsősorban muszlim vallású lakossággal bír, ám békés sokszínűsége és nyitottsága minden sarkon tetten érhető.
Valamiért vonzódom a balkáni életstílushoz, a hagyományos építészetükhöz, a lepukkantabb részekhez és ahhoz a végtelen egyszerűséghez, ahogyan az életüket élik. Nincs túlbonyolítva semmi, amit ott látsz, az van, nem köntörfalaznak. Ládákból összerakott random piac, agyoncsomózott villanyvezetékek, utcára kiteregetett ruhák és szaladgáló tyúkok az utcán. És akkor vagy ember, ha van legalább egy 25 éves Mercid. Élik az életüket és nem törődnek azzal, mit szólnak ehhez mások. Bár legtöbbször a mások is így élnek ott, szóval ez mindegy is.
Tiranaban keresnem kellett, hogy olyat lássak, amiért jöttem, mert meglepően kulturált a belvárosa. Így kicsit kijjebb sétáltam és néhány kisebb utcácskába is bekukkantottam. Biztos vagyok benne, hogy a külváros ennél jobban hozza leszakadt balkáni feelinget, de helyismeret hiányában oda most nem mentem.
Amennyit láttam, az nagyon tetszett és a helyiek bár furán néztek rám néha, nagyon kedvesek. Köszönnek, mosolyognak, útba igazítanak, ha kell. Az albánok nagyon szimpatikusak.
Szerintem érdemes felfedezni a városnak ezt az arcát is, ha már idelátogat az ember. (2025)

A 2019-ben átadott Air Albania stadion (Egy másik stadionban kaptunk ki VB-selejtezőn) - s.i. fotója


A Sheshi Italia (Olaszország tér) területén gyakran tartanak szabadtéri fesztiválokat, sörfesztiválokat és nyári rendezvényeket a Parku i Madh mellett, a városközpontban.

Még nem EU-tagok, de már szeretik...

A Skanderbeg tér közelében álló, frissen felújított rózsaszín városháza
R. Gyuri fotói

OTP Bank Tiranában - R. Gyuri fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
paris, 2023. 08. 20. 17:23
Tirana egy nagyon jópofa város. Kedves, segítőkész helyiek, szuperfinom kenyér, olcsó közlekedés.
Látványosságból nincs sok, úgyhogy inkább az atmoszférát lehet értékelni, a hatalmas tereket, a megalomán felhőkarcolókat és mellettük megbúvó romos szocreál házikókat.
(2023. április)
Bálint, 2021. 11. 17. 20:01
"Az autólopások gyakoriak."
Ennek teljesen az ellentéte az igaz.
Albániában gyakorlatilag nincs autólopás!