ÚTIKRITIKA.HU / Tirana látnivalói

Tirana látnivalói

Általános tanácsok Tirana felfedezéséhez|Szkander bég tér&szobor|Vár |Blloku|Dajti-hegy| Bunkermúzeumok| Más múzeumok|Grand Park (Parku i Madh)| Érdekes negyedek|Utramodern Tirana| Fotóegyveleg

j. k. fotója

Általános tanácsok Tirana felfedezéséhez

Vannak különböző kombinált jegyek. Például olyan, ami a két bunkermúzeumra és a titkosszolgálatról szóló múzeumra is érvényes. Tán érdemes az első nap elmenni a központi turista információs irodába, mert ott idegen nyelveken lehet tájékozódni ezekről a kombinált jegyformákról is. A Tourist Info Point címe: 8RJ8+4Q4, Rruga Ded Gjo Luli (a főtéren, a Nemzeti Múzeum épülete mögött).

A libegős programot érdemes összekötni a Bunk'Art1 meglátogatásával, mert a kettő közel van egymáshoz. Van erre a kettőre is praktikus kombinált jegy.   

Nagyon javasoljuk angolul tudóknak, hogy vegyenek részt egy 2-3 órás Free Walking Tour-on, ahol a végén adható borravaló az idegenvezetőnek (ebből él). A legnépszerűbb 2 óra 15 perces és fejenként 16 euró körüli összeget ilik adni. Az Opera épülete előtt van a gyülekező. Időpontokat ezen a honlapon lehet látni:  https://tiranafreetour.com

Tirana látnivalói nem tartoznak a régió legkiemelkedőbbjei közé, és mivel többségük egymáshoz közel található, a felfedezésükhöz nem szükséges sok idő. A főbb nevezetességek akár fél nap alatt is bejárhatók. Jó időben érdemes felmenni a közeli hegyre is, ahonnan szép kilátás nyílik a városra, és akár egy kisebb kirándulásra is lehetőség nyílik.

Ha valaki siet, egy-másfél nap is elegendő lehet a város felfedezésére. Ám ha szeretnénk megérezni Tirana hangulatát, üldögélni egy kellemes kávézóban, figyelni a helyiek mindennapjait, és olcsón jókat enni, akkor egy laza, ráérős tempóban eltöltött 2–3 nap is könnyen megtelik élményekkel.

Szkander bég tér&szobor

A Szkander bég tér Tirana szíve, tágas, tiszta és gondozott városi központ, amely a főváros felfedezésének egyik legpraktikusabb kiindulópontja. Innen indulnak a nagy sugárutak, és a tér számos jelentős látnivalónak ad otthont: itt található a Nemzeti Történelmi Múzeum, az 1823-ban épült Et'hem Bey mecset, a Bunk’Art 2 kiállítóhely, a piramis alakú konferenciaközpont, az 1960-ban átadott Kultúra Palotája, a várrom, az 1821-es óratorony, a hírhedten csúnya Tirana Hotel (1979), a 2001–2012 között épült új ortodox katedrális, valamint a tér központi látványossága, a Szkander bég lovasszobra. A téren ingyenes wifi is elérhető, és az autóforgalomtól mentes területe parkosított részekkel is rendelkezik.

Miként Tirana egészére, úgy a térre is jellemző az építészeti eklektika: a különböző korok és stílusok izgalmas, de egyben zavaros elegyben jelennek meg. Késő délután és kora este különösen érdekes figyelni a téren időző helyieket, leginkább a tér északi részén, valamelyik bár teraszáról. Ugyanakkor sötétedés után, esti megvilágítás híján a tér már nem annyira látványos, és a vadul cikázó kerékpárosok és mopedesek olykor veszélyeztetik a gyalogosokat. A környezetben álló, elhibázott arányú toronyépületek pedig erős kontrasztot alkotnak a történelmi és kulturális értéket képviselő épületekkel.

D. H. fotója

Szkander bég szobra

Ez az albán nemzet fő jelképe. 1968-ban adták át, a bég (méltóságok kapták ezt a címet az ottomán időkben) halálának 500. évfordulóján. Az akkori albán kommunista vezetés az ideológiailag elhajlónak teknitett Szovjetunió miatt nem emelhetett Lenin-szobrot, Sztálin-szobor volt itt, de annak megtartása a hatvanas években már disszonáns lett volna (amúgy az egész albán kommunista uralomra a sztálinista jelző illik a legjobban). Albán elhunyt kommunista vezér híján, az albán diktátor, Enver Hodzsa szobra kerülhetett volna ide, de személyi kultuszába  éppen nem fért bele, hogy róla alkossanak szobrot a főtéren. Maradt a törökverő középkori hős, mint vonzerőt tutira garantáló jelképes alkotás. A törökverés azért átmeneti volt, hiszen Albánia azért, 500 éven át ottomán uralom alatt élt. Amúgy a lovas szobor mint műalkotás esztétikailag átlagos, lényegében közhelyes.    

Szkander béget egyes tanulmányok és szakértők a történelem tíz, mások pedig az öt legkiemelkedőbb hadvezére közé sorolják. Vitathatatlan tény, hogy a hozzá köthető mintegy harminc nagy csatából – amelyek során többszörös túlerőben lévő oszmán seregekkel szállt szembe – mindössze egyet veszített el.

A hagyomány azt is megőrizte, hogy Szkander bég rendkívüli erejű férfi volt: kardjait csak ő tudta könnyedén felemelni és megforgatni. Kettő is volt neki – az egyiket a pápa ajándékozta, a másik pedig egy több mint egy méter hosszú, súlyos, török típusú szablya volt. E két fegyver szimbolikusan is kifejezi, hogyan vált Szkander bég egyszerre az európai és az oszmán hadművészet mesterévé. A pápai ajándék pedig annak jelképe, hogy a „kereszténység atlétájaként”, a „keresztény Európa védelmezőjeként” tisztelték, akit Albánia – ma már többségében muszlim lakossága – számos irodalmi műben és internetes forrásban Európa és a világ hőseként ábrázol.

Albán források szerint II. Mehmed (II. Mohamed) szultánt annyira megviselte, hogy sosem tudta legyőzni őt, hogy beteg lett bele. Elődje, II. Murád – aki janicsárvezérként nevelte és béggé nevezte ki – az albán hagyomány szerint bánatában halt meg, miután Szkander bég a szolgálatából megszökve visszatért népéhez, és az 1450-es évek elején Kruja ostrománál nem sikerült elfoglalnia a várost. Legalábbis így írta le Marin Barleti, Szkander bég első életrajzírója, aki 1504-ben vetette papírra a nagy hadvezér és államférfi nevezetes tetteit.

Et’hem Bey mecset

Ez a kicsi, 1789 és 1823 között  épült mecset a maga nemében szép, főleg az esti megvilágításban. Ahogy annak lenni kell, a müezzin imára szóílító kornyikálását a nap folyamán hallani lehet, pedig sem itt, sem az országban máshol nincs hevületes hitélet, bármennyire is ösztönzi az ilyesmit sok pénzzel Törökország és több dúsgazdag arab állam. Ezt a mecsetet pl. 2021-ben a törökök pénzéből restaurálták.

A mecsetbe meghatározott nyitvatartási időkben - 9 és 12, valamint 2 és 4 között, de pénteken a nagy ima napján csak 14:30-tól - be lehet menni a lábbelit levéve, nők kendő viselésével. 10-20 perc alatt körbe lehet néni, belül nem annyira látványos. A két termének színpompás freskóiban azért lehet gyönyörködni. (Az iszlám művészeti ábrázolás univerzális szabályától eltérve a freskókon - érdekes módon - élőlények ábrázolása is előfordul.

Nincs sok ilyen régi műemléképület Tiranában, szóval illik a turistának azt megtisztelni. Főleg annak tudatában, hogy a kommunista diktatúra - minden más mecsetet beleértve - ezt is bezárta, és csak 1991 elején nyították meg a vallásosságról addig leszoktatott hívek előtt, egyben ünnepelve a rendszerváltást. 

b. s. fotója

,, Habár a Nagymecset már régen elkészült de még nem nyitott meg így a tiranai muszlim közösség már kinőtte a központi mecsetet. Gyékény szőnyegeket terítettek a dzsámi elé hogy senki ne maradjon le az imáról.

Harminc éven át épült a tiranai ottomán vezetőről elnevezett Ethem Bég mecset és 2021-ben az átadás bicentenáriumára a török állam teljesen felújította.

A gyönyörű teljesen egyedi festett mecset a Balkán legszebb XIX.századi dzsámija olasz építész munkája. (Ata, 2024)

Kultúrpalota

A Tiranai Kultúrpalota (albánul: Pallati i Kulturës) Tirana Pazari i Vjeter területén épült Enver Hodzsa kommunista diktátor utasítására.  Ehhez az építkezéshez a régi bazárt és Mahmud Muhsin Bey Stërmasi történelmi mecsetét is lerombolták az Albán Munkáspárt uralma alatt, a kommunista ország állami ateizmusáról szóló nyilatkozatának megfelelően.

Az új épület alapkövét Nyikita Hruscsov szovjet pártvezér helyezte el 1959-ben. (Akkor még Albánia efogadta a Szovjetunió vezető szerepét. 1961-ban történt a Moszkvával való szakítás.) A munkálatok 1963-ban fejeződtek be. Az építészeti stílus nagyon hasonlít a kelet-európai kommunista korszak szocreál brokkos épületeire.

a. b. fotója

Az épületben az építés óta gyakorlatilag nem történt felújítás. A Kultúrpalota magában foglalja az Albán Nemzeti Könyvtárat és az Albán Nemzeti Opera- és Balettszínházat.

Nemzeti Történeti múzeum

Albánul: Muzeu Historik Kombetar

A tér északi részén található.

Belépőjegyet csak készpénzzel lehet venni. A pénzügyi áldozathozatal nem fájó: 500 lek (1800 HUF)

Bár belül eléggé komor, és nem különleges, de két okból megfontolható meglátogatása: Albánia történelmében mélyebbre áshatunk, valamint ha egészségügyi okból nagy előnynek tekintjük a légkondicionálás hiányát (ismerünk ugyebár konkrétan ilyen, amúgy húsleves főzésében profi embertársat...).

K.-T. Gyuri fotói

A három szint felhozatalából - többek szerint - a lényeg a földszinten van, ahol az illir. görög, római régészeti leletek vannak mutatóban, és itt vannak angol kiírások is. 

A múzeumban fotózni tilos, de könnyen megy e tekintben a vétkezés. Valamint: a múzeum kronológiai rendje kusza. Az épület maga a kommunista éra kötezezően betartott ízléstelenségétől nem tért el. A múzeum illemhelyei a hagyományokat hűségesen követve,  az idegenforgalom növekedési trendjére fittyet hányva: koszosak.  

Vár

albánul: Kalaja e Tiranes

Majd elállt a lélegzetem amikor a frissen átadott Tiranai Várba léptem. Sokáig a város szégyenfoltja volt, az óváros kellős közepén a Parlament és a Szkander Bég tér szomszédságában. Csak egy kapu és a déli várfal állt, mögötte elhagyatott romos terület.

Örömmel tapasztaltam, hogy egy remek ötletnek köszönhetően itt lett Tirana új Food court negyede, posh éttermekkel, kávézókkal, drága üzletekkel. Jó ide belépni habár még be kell laknia a helyieknek ezt az óriasi szórakozónegyed komplexumot.

Ha valaki Albaniában egy erődre, várra gondol, akkor azt a város feletti magaslaton keresi. Nem úgy Tiranában ahol a Toptani családi birtoka az óváros kellős közepén sík területen volt. A középkor óta állt itt erődítmény amelyet Tirana 1817-es öt hónapig tartó ostroma szinte teljesen elpusztított. A Toptani család gyorsan újjáépítette de a helytartó Ottomán Pasha 15 év múlva újra elpusztította.. 1925-ig volt a gazdag család tulajdona majd funkcióját vesztette a Királyság éveiben.

Enver Hoxha idején nem kezdtek vele semmit mert a főúri múlt jelképe volt így az enyészeté lett az óváros egyik legértékesebb része. Szerencsére ez a szégyenfolt mára eltűnt. (Ata, 2024)

Blloku

Kb. 15 perce gyalogtávlságra van a Szkander bég tértől.

Ez Tirana legmozgalmasabb negyede. Trendi környezet. Tele van éttermekkel, bárokkal, kávézókkal. Tirana éjszakai életének a centruma, de hangulatos napközben is. Ez a kommunista érában zárt villanegyed volt, ahol a magas rangú pártfunkvionáriusok laktak, köztük a nagy vezér is. Villáik egy részéből éjszakai klubokat alakítottak ki. Mondén negyed. Az itteni Sky Tower nevű felhőkarcoló azonban egyáltalán nem való ide. 

Vannak olyan turiisták is, akik szerint a Bllokunak nem igazán rokonszenves, markáns a karaktere, lévén a villák és a modern házak össze-vissza keverednek. Klasszikus turista nevezetesség itt nincs. Enver Hodzsa villájából tán majd kialakítanak valami múzeumot, de ez csak terv.  Az viszont a valóság, hogy a város legszínvonalasabb éttermeinek többsége itt található. 

sz. é. fotója

k. m. fotója

Dajti-hegy

Libegővel vagy gyalog kirándulva

A Szkander bég tértől kék busszal lehet odajutni. 40 lek a jegy egy útra.

A libegőre a jegy oda-vissza 1400 lek (kb. 5100 HUF). 15 perces az út a libegővel.

Sok turista a legjobb tiranai programjának nevezte.

R. Gyuri fotói

Pro

Kár kihagyni, ha több napot töltünk a városban. Bármennyire szennyezett lent Tirana levegője, azért a kilátás látványos, dacára annak, hogy a főváros festői szépségűnek semmiképpen nem nevezhető. 

Az irányonként mindössze kb. 15-20 perces gyalogtúrás megközelítés egészségesebb, ráadásul fent a levegő sokkal tisztább, mint a centrumban.

Kontra

A libegő üvegfalait vandálok telekarcolták, s ez - valamint a szembe tűző nap - erősen rontja a kilátás élvezetét.

Az erre érzékenyek számára kellemetlené teheti a programot, amikor fent erős a széljárás

A kilátó szintjén hiányoznak a szolgáltatások, egy étteremtől eltekintve.  

A főváros egyik legnépszerűbb kirándulóprogramja, és egyben látványos élménye a Dajti Ekspres – vagy ahogy helyben mondják, Teleferiku – függővasút. A név írásmódja nem tévedés: albánul valóban „ks”-szel írják, ahogyan még ma is találkozni lehet néhány TAKSI feliratú autóval a városokban, és az eszpresszót is „kafe ekspres”-nek hívják. (Az „x” hang pedig az albán nyelvben a „dz” megfelelője.)

A felvonó alsó állomása Tirana főterétől mindössze körülbelül tíz perc autóútra található, a város keleti külvárosában. Innen a modern kabinokkal nagyjából negyedóra alatt lehet feljutni a Dajti-hegyre, ahonnan tiszta időben lélegzetelállító panoráma nyílik a fővárosra és a környező vidékre. Nyáron a hegyen érezhetően hűvösebb a levegő, így a forró, zsúfolt városból való menekülésre is ideális. A hegytetőn éttermek, kávézók, rövidebb túraútvonalak és különböző szabadtéri programok várják a látogatókat, így a felvonózás önmagában is élmény, de akár egy egész délutánt is érdemes itt eltölteni.

p. cs. fotója

Érdemes feljutni a libegővel a Dajti-hegyre, hiszen nyáron a hegyen kellemesen hűvös van, télen pedig gyakran hó borítja a tájat – ami a mediterrán éghajlatú vidéken igazi különlegesség. A felvonó alsó állomása alatt található Albánia egyik legérdekesebb látnivalója, egy 106 szobás, atombiztos bunker, amelyet mindenképpen érdemes megnézni – ilyen létesítménnyel máshol aligha találkozhatunk.

A Dajti-hegyen átkelni is remek élmény, akár autóval, motorral, vagy a vállalkozó kedvű és jó erőnlétű látogatóknak kerékpárral. A táj gyönyörű, tavakkal, vízeséssel, és útközben több hangulatos étterem is várja az utazót. Ezekben kiváló bárány- és kecskegida-ételeket, valamint friss pisztrángot kínálnak – utóbbit néhol akár magunk is kifoghatjuk, mielőtt az asztalra kerül.

Tiranától nem messze található Petrela vára is, amely Kruja után Albánia második legfontosabb történelmi zónája. A hagyomány szerint a várat Szkander bég nővére, Mamica védte, így a helyszín nemcsak természeti szépsége, hanem történelmi jelentősége miatt is figyelemre méltó.

---

Ha szép az idő, igazán érdemes felmenni a Dajti-hegy tetejére a kabinos felvonóval. Bár az út még így is viszonylag hosszú, minden percét megéri: magasról suhansz el erdők, rétek, házak és egy tó felett, majd a hegytetőről ráláthatsz egész Tiranára, és meglepődhetsz, milyen hatalmas területet foglal el a város. Fontos tudni, hogy kedden a felvonó nem közlekedik.

A hegyen több étterem is működik, ahol érdemes megállni egy ebédre vagy kávéra – már csak a kilátás miatt is, hiszen ilyen panorámával ritkán van alkalma az embernek étkezni. A Dajti Tower üvegfalú kávézója ráadásul körbeforog, nagyjából egy óra alatt téve meg a teljes kört, így minden irányból megcsodálhatod a tájat. Tiszta időben akár a tengerig is elláthatsz.

A felvonó alsó állomásához való eljutás már kicsit nagyobb kihívás, és jó eséllyel helyiekkel is kommunikálnod kell. A belvárosból két buszjárat jön szóba: a Porcelan és a Kombinat feliratú. Ha a főtéren megszólítasz valakit, és megemlíted a „Dajti Ekspres” nevet, valószínűleg útba igazítanak. Még biztosabbra mehetsz, ha felkeresed a központban működő turista-információs irodát, ahol jól beszélnek angolul, és pontosan megmondják, honnan indulj. A buszjegyet a járművön kell megvenni, ára 2025-ben 40 lek.

---

Az egyik busz narancssárga, a másik kék színű – talán így könnyebb lesz felismerni őket. Mindkettő viszonylag sűrűn közlekedik, így valószínűleg nem kell sokat várnod. Arra azonban készülj, hogy a felvonó alsó állomása egy félreeső utca végén található, és onnan körülbelül 10–15 percet kell felfelé gyalogolni a hegyre – ez teljesen túlélhető. Útközben, a bal oldalon láthatsz egy boltot, amelyet olasznak szántak, de véletlenül fordítva festették fel a zászló színeit, így inkább magyar lobogóra hasonlít. Ez jelzi, hogy már pontosan a Dajti Ekspres kiindulási állomásánál jársz.

Az út során egy kis patakon is át kell kelned, amelynek partján háziállatok legelésznek, ugyanakkor szomorú módon rengeteg szemét is hever – a kidobott hűtőszekrénytől kezdve a mindennapi háztartási hulladékig. 

.

Bunkermúzeumok

„Az ördög akkor ver tanyát, mikor egy ember különbnek képzeli magát a többinél.” (Teréz anya) Ez az ember Enver Hodzsa, aki a II. vh. végétől négy évtizeden át az Albán Munkáspárt teljhatalmú diktátora volt. Atomháborútól rettegve 173000 bunkert építtetett Albániában, melyből két Tiranait múzeumnak rendeztek be az emlékezést szolgálva. A négyemeletes BUNKART 1-ben van Enver Hoxha irodája, lakrésze, sőt egy színházterem is.

Bunk'Art 1

Nincs a városközpontban, hanem külterületen (kb. 4-5 kilométerre a centurmtól), de nem túl komplikált oda eljutni. A Szkander bég téren kell egy kék színű, 11-es számú (kiírása: Quender-Porcelaine) buszra felszállni, és a buszvezető jelzi, hogy mikor kell leszállni. A buszjegy ,,súlyos" 160 forintnak megfelelő lekbe kerül. A buszozás kb. félórás. Taxival 20 perc. 

Mindennap nyitva van 9:30 és 18 óra között. A jegy 700 lekbe kerül (kb. 2600 HUF).  Van 1000 lekért kombinált jegy, ami a Dajti-hegyes libegő használatára is kiterjed. A Bunk'Art1 pénztára csak készpénzt fogad el, és amúgy 500 méterre van a múzeum bejáratától.  

Ha több napot töltünk Tiranában, akkor feltétlenül érdemes meglátogatni ezt a nevezetességet, annak akit érdekel az albán kommunista éra idióta Nyugat-ellenes megszállottságához köthető bunkemánia története. Láthatóak azok a termek, amelyekben Enver Hodzsa, a rémes kommunista diktátor bújt volna el ,,a Nyugat Albániát sújtó atomtámadása" elől.

A földalatti, labirintusos múzeum 5 szintes és több mint száz (!) terme van, szóval hatalmas területű. Vannak látogatók akik 4-5 órát is képesek itt eltölteni. A felületesebb látogatás is eltart minimum két órát. Érdemes legalább megfontolni privát idegenvezető helyben történő felfogadását, mert van bőven érdekes mondanivaló.

Pro:

Összességében kultúrált, gondozott. Sok mindent meg lehet tudni Albánia 20. századi történetéről. Sokkolóan érdekes, izgalmas.  

Az Auditórium mérete lenyűgöző.

Jó hogy vannak angol kiírások (bár érdemes lett volna a szövegeket szakszerűen lektorálni)

A vécé meglátogatása meglepetéssel szolgál (de nem azért mert koszos lenne). Tessék kipróbálni.

A másik bunkermúzeum, a Bunk'Art2 ugyan a központban van, de sokkal kevésbé érdekes és fajsúlyos, mint ez. 

Kontra:

A bejutás néha kaotikus, részben az idegenvezetők fárasztó nyomulása miatt.

A kiálltás információhalmaza és a múzeum dimenziója akár megterhelőnek is érezhető.

A folyosók szűkek, és ha sok a látogató, akkor zsúfoltság alakulhat ki (inkább nyáron).

A múzeum témája értelemszerűen nagyon nyomasztó.

Így nézhetett ki egy vegyesbolt a hatvanas évek táján (Mondjuk, Kubában manapság a nép elfogadna ilyesmit is.) - R. Gyuri fotója

A lovak számára is tároltak gázvédő maszkot arra az esetre, ha a gaz Nyugat megtámadná a kommunista Albániát. - s.i. fotója

R. Gyuri fotói

Bunk'Art 2

Bunkermúzeum

700 lek (kb. 26000 HUF) a belépőjegy - csak készpénzt fogadnak el!

Van 3 nap időkeretben hazsnálható kombinált jegy, ami mindkét Bunk'Art múzeumra biztosít belépést.

cs. a. fotója

Pro

A centrumban (A Szkander bég terén lévő mecset mögött) van, azaz könnyen elérhető.

Van angol kiírás.

Rövidke (max. másfél órás) program, ha nem akarunk túl sokat tájékozódni az albán komcsi uralom történetéről.

Kontra

Túl sok a kiírás, túl kevés a tárgyi illusztrálás (négy vacak bábu).

Gyakran van zsúfoltság.

Kisebb, kevésbé izgalmas, nem annyira tartalmas, mint a Bunk'Art2

A bemutatott történelmi múlt lehangoló, nem egy vidám élmény.

s. i. fotója

Más múzeumok

Falevelek Háza

(House of Leaves) (albánul: Shtëpia me Gjethe)

Nem érdemes kihagyni, ha több napot vagyuk Tiranában. Az ortodox katedrálissal szemben található a kétemeletes épület. 

Másfél-2 órás program. 700 lek a belépőjegy (kb. 2600 HUF). Csak készpénzben lehet fizetni, és eurót nem fogadnak el. Nem ajánlatos a zárás előtti órában érkezni, mert a 19 órai zárás előtt pár perccel már csaknem kiebrudalják a látogatókat. Amúgy kilenckor nyitnak.

Többek szerint tartalmasabb múzeum, mint a központban lévő Bunk'Art2. Az albán kommunista érában a belső elnyomás és a tragikomikus kémelhárítás gépezete intenzitásban, paranoiában, túlzásban messze felülmúlta azt ami pl. a Szovjetunióban kágépéileg vagy az NDK-ban stázilag folyt.

Az nagy poztívum, hogy akiírásoknak van agol fordítása is. Roppant informatív, meglepően profin összerakott múzeum, abban az épületben ahol vallattak, kínoztak. 

A múzeum neve amúgy csak abból adódott, hogy a ház falait részben benőtte a futónövényzet. 

aji

A Shtepia me Gjethe, magyarul Falevelek Háza, egy különleges történeti múzeum Tirana belvárosában, amelyet a hajdani titkosszolgálat, a Sigurimi – az albán „ÁVH/KGB” – egykori központjának épületében alakítottak ki. Lényegében az albán „Terror Háza”, amely a kommunista titkosszolgálat működését mutatja be.

A kiállítás megrázó képet ad arról, hogy a hárommilliós Albániában mintegy 200 ezer beépített besúgó dolgozott a rendszernek, és egészen a nyolcvanas évek végéig működtek a Gulág-típusú munkatáborok. A sztálini mintára kiépített terror minden eleme jelen volt: tömeges megfigyelés, megfélemlítés, bebörtönzések és kivégzések. A múzeum falain több ezer kivégzett és több tízezer bebörtönzött nevét olvashatjuk, bár valószínű, hogy rajtuk kívül számos további, soha nyilvántartásba nem vett áldozat is volt.

Grand Park (Parku i Madh)

Tirana déli részén hatalmas park szép (mesterséges) tóval, kávézókkal ,étteremmel.

Gyalog 20-25 percre van a Szkander bég tértől.

v. e. fotója

Pro

Jó a levegő, nyugalom, relaxáló, jó kikapcsolódás, ha már elegünk van a centrum zajos, büdös autós forgalmából.

Egészséges sétálás sok-sok kavicsos gyalogösvényen, kisebb dombok itt-ott

Üldögélni a tóparti kávézók egyikének teraszán

Van ott egy templom is

Sok pad

Kontra

Pázsitos terepből lehetne több is

A magas fák kellemes árnyékot nyújtanak, ha amúgy hőség van.

A park déli része nem annyira gondozott, mint az északi

Az utóbbi 10-15 évben a park csak nem felét beépítették szórakoztatóipari létesítményekkel. 

Érdekes negyedek

A Bllokuról és a Tregu Camról már volt a honlapon már szó. 

Zona 1

Ez Tirana egyik legtrendibb negyede. Előnye, hogy közel van az Új Bazárhoz (Pazari i Ri), ami gyümölcs-zöldség piac. A bazár környéke tele van bárokkal, kávézókkal, éttermekkel. Este mozgalmas a negyed, de éjszaka nincs sok zaj, azaz ha itt van a szálláshelyünk, akkor nyugodtan tudunk aludni.

Jó étterem itt pl. a Zgara és a Trattoria Logu.

Komuna e Parisit

Itt van a Nagy Park. Ez a negyed tele van szuper pékségekkel ! Nincs a központban, s ezáltal nem annyira zajos és légszennyezett. 

21 Djetori

Hátizsákos turistáknak való negyed a központban

Más látnivalók

Az Önálló albán ortodox egyház temploma

Albánul: Kisha Ortodokse Autoqefale e Shqipërisë - Angolul: Orthodox Autocephalous Church of Albania

R. Gyuri fotója

Nem műemlék (2012-ben adták át), de érdekes. Egy görög származású amerikai építész tervezte, akár ezer hívőt is be tud fogadni. Ez a Balkán egyik legnagyobb ortodox temploma. Az 50 évnyi vallásellenes komcsi rendszer hatása érződki azon, hogy a miséken max.  félig van tele a templom.

A városközpontban van, nem messze a Skander bég tértől. Nagy, modern templom bizánci stíluselemekkel kihangsúlyozva. A 46 méter magas Óratornya jól látszik a főtérről. 

Belül és kívül is attraktív, karakteres. Szépek a falak, a boltívek, az oltár, és főleg a kupola. Tetszetős a belső világosság, szépen cizellált a kapu. Aki azonban sok eredeti, régi ortodox templomot látott utazásai során, esetleg túl visszafogottnak, túl szerénynek érrzékelheti ezt a templomot.

R. Gyuri fotói

Albániában a mozlimok vannak többségben, de 20-25% az ortodox keresztények aránya. A keleti ortodox egyház elsimeri az itteni egyház autonómiáját.

Rruga Murat Toptani

A főtérből nyíló sétálóutca. 

m. e. fotója

Ez egy kellemes, a fasoros jellegű, forgalommentes sétány, ami a vár valamint a Toptani bevásárlóközpontnál kezdődik és a Teréz anya tér felé tart. A főtérből nyílik. Több kávézó és étterem, butik, sőt még egy közvécé is,  található itt.Tágas, mozgalmas. Népszerű a fiatalok körében. Ami sokaknak nem tetszhet, hogy a kávézókból, bárokból harsogó zene összevekeveredve zűrzavarossá válik.

Rinia Park

Rinia azt jelenti albánul, hogy ifjúság. Ez egy kellemes, tiszta, gondozott városi park. A pók alakú bevásárlóközpont, az új kaszinóval tán  nem ide való. A park főbejáratánál látható a Függetlenség emlékmű, amit Albánia függetlenné válásának 100. évfordulója alkalmából emeltek, 2012-ben. (1912-ben az 500 éven át tartó ottomán uralomtól szabadul meg az ország,). Este szépek a kivilágított szökőkutak.  

A park a Blloku negyedhez esik közel.

a. p. fotója

Tímárok hídja (angolul: Tanner's Bridge)

Albánul: Ura e Timárs (!)

Ez egy, az ottomán birodalom idejéből megmaradt, kicsi kőhíd. Ne keressük mint a folyón átivelő hídat, mert valójában csak mellette van. A 18. században épült és akkor még a később elterelt Lena-folyón ívelt át. Egyáltalán nem egy látványos, sőt inkább elhanyagolt nevezetesség, de tán megbecsülni illik, hiszen a városban kevés az igazán régi műemlék. A 20. század második felében a kommunista rezsim csaknem mindent elpusztított, ami a múltra emlékeztetett. (A Szkander béghez köthető emlékek jelentették a kivételt.)

Keskeny és nincs korlát - m. b. fotója

Piramida

Újabb egy remek újdonsággal lett gazdagabb Tirana.
Érdekes az albán főváros új kulturális központja a Piramis ( Piramida ) A hófehér magas építmény már messziről látszik a belvárosból szinte mindenhonnan és gyönyörű kilátó teraszáról a legszebb a naplemente Tiranában.

A kívülről nyitott vagy üveggel fedett építmény elég futurisztikus, egymásra épített kockákból és téglatestekből áll amelyekben mind kávézók vagy kiállítótermek vannak 🙂
A Tiranai látogatás legjobbjai közé került nálam, semmiképp nem érdemes kihagyni! (Ata, 2024)

Ultramodern Tirana

R. Gyuri fotója

Érdekességek

1. A Szkander bég térről pluszban: 

 A sokáig falusias jellegű Tiranában 1979-ig a piciny Sahat azaz az Óratorony volt a legmagasabb épület de utána is másfél évtizedig a fehér International Hotel volt 15 emelet magasságával Albánia legnagyobb épülete...
A Hotel International volt nevéből fakadóan az ország egyetlen szállodája ahol külföldiek megszállhattak.

Az óriási tér másfél millió térkőből áll azt szimbolizálva, hogy az ingázókkal együtt naponta másfél millió albán él vagy fordul meg Tiranában azaz a teljes lakosság fele. A tér középről a szélek felé lejt mert a télen lehulló csapadékot elvezetik és a tér alatt esőgyűjtőkben tárolják. Ebből locsolják a teret nyaranta amikor a 49c-os hőségben a térkövek elviselhetetlen meleget sugároznának ki. Tehát a tér passzív tér saját magát látja el a természet segítségével

A téren áll Ethem Bég dzsámija amely a Balkán egyetlen festett mecsete. Az iszlám tiltja ugyan az emberábrázolást de nem rendelkezik virágmotívumokról sem városábrázolásról. Az Ethem Bég dzsámit ugyanis egy olasz építész tervezte és bántotta a szemét a sok dísztelen mecset. Így ő virágmotívumokkal futtatta végig kívülről az épületet és a bejárat felé Tirana egykori látképét tette.

A tér névadója a sheshi dísze Szkander Bég lovasszobra. Kasztrióta György azonban krujai keresztények gyermeke volt akit az Ottománok elrabolták gyerekként és Isztambulba hurcoltak. Maga a szultán is felfigyelt a rendkívül tehetséges katonanövendékre és gyorsan ívelő pályafutása miatt Nagy Sándorhoz hasonlították. A szultán nagy gondban volt mert a Balkánra küldött hadai élére mégsem nevezhetett ki keresztény parancsnokot így Nagy Sándor után muszlim nevet kapott azaz Sándornak Iszkendernek keresztelték át innen a Szkander Bég elnevezés.
A lovasszobor maga beszéli el Szkander Bég életét. A ló egy lábon ágaskodik azaz a harcos nem csatában hanem öregkorában halt meg. A két lábon ágaskodó ló a harci halált jelentette. Ezenkívül Szkander Bég lovának farka lefelé áll ami azt jelenti tulajdonosa soha nem vesztett csatát életében 🙂

A téren jelenleg is épül Albánia legmagasabb épülete amely ha elkészül 150 méter magas lesz.
Persze az csak adalék hogy itt van Albániában a 0 kilométer és innen indul minden út szerte az országba és Tiranába is. (Ata, 2024)

Fotóegyveleg

Az albán "geci" szó magyarul "farmer" vagy "dzseki" jelentéssel bír, attól függően, hogy milyen kontextusban használják.-  E. L. fotója

Kommentek