ÚTIKRITIKA.HU / Albánia

Albánia

Egészség | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás és pénzváltás | Szórakozás | Közbiztonság | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk | Fotóegyveleg

.

Bazár Krujéban - t. r. fotója

.

Egészség

Albániában az állami egészségügyi ellátás az itthoni színvonalnál jellemzően rosszabb minőségű. Az egészségügyi és higiéniás feltételek nem mindig felelnek meg az európai normáknak. Magas színvonalú ellátásra leginkább csak a magánklinikákon és rendelőkben számíthatunk, melyek azonban csak a fővárosban és a nagyobb városokban találhatóak.

Egyes, hazánkban is használt gyógyszerek a helyi gyógyszertárakban is beszerezhetőek, azonban célszerű figyelni arra, hogy ne a távol-keleti, olcsóbb változatokat vásároljuk meg, hanem megbízható gyógyszergyárak termékeit. A gyógyszertárak legtöbb helyen déltől 16 óráig zárva tartanak..

Vannak olyan vélemények, hogy egyáltalán nem javasolt vezetékes vizet inni, ilyen vízből készült jégkockával italt hűteni, de még a fogmosás is csak palackozott vízzel ajánlott. A gyümölcsöt, főzeléknövényeket és a salátát szintén palackozott vízzel kell jól lemosni vagy hipermangános vízzel fertőtleníteni. Vannak jócskán ellenvélemények is, amelyek szerint a csapvíz igenis iható, nagyobb kockázatok nélkül. A helyiek gond nélkül isszák a csapvizet, és megmosolyogják a külföldit, amiért e vonatkozásban parázik.

A romlandó élelmiszerek vásárlásakor körültekintéssel kell eljárni, és mindig ellenőrizni kell az áruk szavatossági időpontját. Az utcai árusoktól, bódékból nyers hús- és tejtermékeket nem javasolt vásárolni. Albániában az élelmiszerek egészségesek, de a nyári hónapokban - lehetőség szerint - utána kell nézni, hogy a hőségben rendesen hűtve tartották-e azokat.

Ha nyári hónapokban utazunk oda, akkor érdemes vinni szúnyogriasztó szereket. A strandokon vigyázzunk, hogy ne lépjünk a tengerfenéken üvegszilánkra vagy tengeri sünre.

Albániában nagyon sokan cigiznek. Ez feltűnik a turistának. A hatóságok hiába tiltják a dohányzást az éttermekben, a tilalmat sok helyen semmibe veszik.

Az albániai utazáshoz mindenképpen tanácsoljuk utasbiztosítást kötni. Ezen a linken - a honlapunk jóvoltából - kedvező árú ajánlatot lehet kapni.

Közlekedés

Reptéri transzfer

„Durrestől délre, a Skembi i Kavajes tengerpartján töltöttünk egy hetet. Tiranába a Wizzairrel repültünk, majd a reptérről taxival mentünk a szállodába. A hotel 50 euróért kínált transzfert, de az interneten megtaláltam a Merr Taxit, akik ugyanezt 30 euróért biztosították. Teljesen korrektek voltak, így visszafelé is őket választottuk.”

A Merr Taxi megbízható és kedvező opció a reptéri transzferhez.

Albániában gépkocsival közlekedők figyelmébe (részletesen):

Albániát a nyári szezonban (július-augusztus hónapokban) évről évre egyre nagyobb számú turista keresi fel, elsősorban tengerparti nyaralás céljával. A megnövekedett személyforgalom gyakran több órás várakozást okoz a közúti határátkelőhelyeken. Különösen a pénteki és vasárnapi napokon jellemző, hogy dugók alakulnak ki a Montenegró és Koszovó felé vezető utakon, illetve hosszú várakozásra kell számítani e határátkelőkön.

2024-ben Albánia szárazföldi határainál a helyzet nem változott sokat: az ellenőrzések alaposak, különösen, ha a déli vagy nyugati határátkelőknél lépsz be az országba. Az autók teljes kipakoltatása, drogkereső kutyák és a karosszéria rejtett zugaiban való kutakodás egyáltalán nem szokatlan – a félórás procedúra szinte standard eljárás, amit néha fanyar humorral megtoldva a határőrök még kommentálnak is.

A „vad és lélegzetelállító” albán táj persze kárpótol az élményért: a határon töltött extra idő után az érintetlen hegyvidék és a lenyűgöző tengerpart látványa gyorsan feledteti a kellemetlenségeket. Albánia továbbra is Európa egyik utolsó érintetlen gyöngyszeme maradt, és a hatóságok ezt minden lépésnél egyértelművé is teszik az oda érkező látogatóknak.

2024 októberében Albániában a benzin ára magasabb, mint Magyarországon. Albániában egy liter 95 oktános benzin 177 lekbe kerül, ami 726 HUF-nak felel meg. Magyarországon az átlagos benzinár jelenleg kb. 603 HUF/liter.

Változó, de SOHA ne Albániában tankolj, összes környező ország olcsóbb már rég. Tudom hihetetlen de így van.. Mi vagy Macedóniában, vagy Szerbiában, vagy Boszniában szoktuk tele vágni, de még Horvátban is jobban jársz és ez a "háború" előtt is így volt. (2022)

Albániában a közlekedési morál eléggé rossz. A közlekedési szabályokat a legtöbb albán autós sajátosan értelmezi. Emiatt a gyalogos turistáknak a városi utcákon különösen nagy körültekintéssel kell mozogni.

A fővárosban biztonságosan lehet közlekedni. Hasonló a helyzet a nagyobb városokban és a főútvonalakon. Az autóutak és főútvonalak általában megfelelő minőségűek (Hani i Hotit-Shkodra-Tirana-Durres-Fier-Vlore, illetve tovább a tengerparton dél felé; Qafe Than-Elbasan-Tirana, Tepelena-Kakavia-Saranda). A közlekedést a mellékutakon gyakran az utak rendkívül rossz állapota nehezíti. A hagyományos autóstérképeken sárgával jelzett másodrendű utak a valóságban sokszor nagyon nehezen járhatóak.

,, Nem nehéz Albániában autót vezetni. A főutak többsége jó állapotban van, de gyakran csak lassan lehet haladni a sok kanyar és néhány helyen a sűrű forgalom miatt. Az albánok gyakran előznek beláthatatlan kanyarokban is, és az sem ritka, hogy az utca kellős közepén parkolnak le." (bédé)

---

Akiknek nem ajánlom Albániát.
Bizonytalan sofőröknek! Az útviszonyok nagyon változatosak, egyik percben még mész a tükörsima autópályán, majd lefordulsz egy főútra, ahol olyan tengely törő kátyúk vannak, hogy az ember csak pislog, miután elharapta a nyelvét. Az utakon random bárhol előforduló bari, kecske, boci csordák felbukkanására is folyamatosan számítani kell. Albániában az, amit mi itthon kresz-ként ismerünk, nem létezik! Nem használják az indexet, elsőbbség adás fogalma ismeretlen, a körforgalom pedig örök talány számukra, mert mindenki minden irányból és egyszerre fog bemenni és kijönni!! Elakadas jelző bárhol és bármikor feljogosítja őket a megállásra. Egy nap alatt felvettük a ritmust, és semmi gond nem volt, de nagyon körültekintően kell vezetni! (2024)

---

,, Az utak mostanra jók, de a szabályokra nem figyelnek. Viszont, ha felveszitek a ritmust, akkor vezetni sem nehéz. Tehén/kecske/birka bármikor kerülhet az utatokba. A körforgalomban annak van elsőbbsége aki előbb odaér. A városban nem mennek gyorsan, nekünk nem volt vészhelyzetünk, de azért figyelni kell." (nnk)

---

2024-ben Albániában továbbra is sok Mercedes fut az utakon, de már nem a személyautók fele tartozik ehhez a márkához. Az országban jelenleg a német autómárkák általánosságban nagyon népszerűek, és bár a Mercedes-Benz még mindig jelentős arányban van jelen (nagyjából 30% a gépjárműállományból), a Volkswagen lett az egyik legkeresettebb új autómárka Albániában. Az utakon főként idősebb Mercedes modelleket, például a 90-es évek E-osztályait látni, amelyek megbízhatóságuk és tartósságuk miatt népszerűek.

---

2024-ben Albániában a közutakon a gépkocsik közlekedését akadályozó állatvilág  kellően változatos. Készülj fel arra, hogy nemcsak festői szerpentinek, hanem teljes állatsereglet kísér majd. Találkozhatsz tehénnel, kecskékkel, szamarakkal.

Az utak szűkek és kanyargósak, a sebesség korlátozott inkább a kanyarok ésaz  állatok kerülgetéset, mint a szabályok követése miatt. Egy 70 km-es szakasz kb. másfél óra, így a tájban gyönyörködő megállások és koccanásmentes szlalomok kihagyhatatlan programnak számítanak.

---

,, Az utak jók, de délen azért baromi lassan lehet néha haladni, nincsenek autópályák, csak szerpentines utak -> így Ksamil felé azért nem 2 perc az út Tiranából...viszont olyan szép a kilátás, hogy megéri a sok-sok óra autóvezetés. Aztán Ksamiltól az Ohridi tóig...hát az sem volt 2 perc. 🙂 Délen alapvetően lassabban lehet haladni, Északon pl. Shkodra és Tirana között baromi gyorsan.
Autópályadíjak nincsenek.
Árak tekintetében szintén észak olcsóbb, dél és főleg az üdülőrészek jóval drágábbak, de ez mindenhol így van a világon.(k.z., 2021)

---

Nagyon-nagyon kalandos a vezetés Albániában. A körforgalomban biciklistől kezdve, szamarakon át, minden jöhet szemben, az "autópályákra" van, hogy nincs felhajtó, így ahogy csak bírja az autó, nyomni kell a gázt felhajtáskor Az autópálya szélén dinnyét, zöldségeket, de még van, hogy kis nyuszikat is árulnak. Az ottani sofőrök nem igazán ismerik a KRESZ szabályait, mennek amerre látnak, így mindenképpen csak tapasztalt és kellően laza sofőrnek ajánlanám.

---

Sok jópofa bejegyzés van arról, hogy közlekednek az albánok. Sokak számára ez ijesztőleg hat. Mi jó pár tank benzint itt hagytunk már, soha sem volt egyetlen balesetveszélyes helyzetünk sem. Számítani kell rá, hogy autópályán a leállósávban bicikli, tricikli, motor stb. jön velünk szemben, kárt nem okoz. Körforgalomban élő nyulat vagy CD-t árulnak. Záróvonal a szaggatott vonallal egyenértékű. Indexet nem használ, ha van egy autónyi hely, hadd tegye be (befogja "megkérdezésetek nélkül"). Dudál ha boldog, ha szomorú. Albániában a duda nem ugyanazt jelenti, mint idehaza, kint dudálással jelzik azt, hogy "vigyázz, jövök"! Vészvillogó arra való, hogy az út közepén megálljon, ha be akar menni boltba, haverhoz valamit elintézni.
Az "alkalmazkodáson" van a hangsúly! Magyar rendszámú autót csak kirívó közlekedési szabálysértés miatt büntet, de ezzel ne éljetek vissza!
Amire figyeljetek, ami az albán közlekedésben a legveszélyesebb: a kóbor állatok, többségében kutyák (sok van). Különösen sötétben.
Az oda-visszaút Koszovón át szinte végig pálya, aki közlekedett már kulturáltan autópályán annak nem kell mitől tartania! (m.g., 2022)

---

A nagyobb autók iránti vonzalom sem csökkent: a helyi utakon nem ritka a luxus-SUV vagy egy Porsche, és még a Hummerek is feltűnnek a városi forgalomban.

Albánia városaiban az üzemanyag-ellátás is "albán stílusban" működik: az utakon egymást érik a benzinkutak. Egy 10 kilométeres szakaszon akár 12 kúttal is találkozhatunk – az üzemanyag-ellátás szinte túlzásba viszi a választékot, míg a nagyobb üzemanyagcégek még nem jelentek meg Albániában.

Az utak viszont gyakran megkérdőjelezhető minőségűek, a semmibe torkolló autópályák és a hirtelen véget érő sávok továbbra is a közlekedési rutin részét képezik. Az ország minden szegletében virágzó kisvállalkozás a "lavazh" vagyis autómosó: mintha minden egyes lakosra jutna legalább egy ilyen szolgáltatás. Bármikor mész, mindig nyitva van egy-egy lavazh, és éppen csillogóra tisztítanak egy német rendszámú luxusautót. Az albán sofőr nem tűri a port – legyen szó földútról vagy városi kátyúkról, az autóknak ragyogniuk kell. (2024)

---

A rendőrségen, - merthogy berepedt az autóm szélvédője és a nagykövetségen azt tanácsolták, hogy vetessek fel jegyzőkönyvet a biztosítónak - mikor beültünk a jegyzőkönyvet felvetetni, az egyik rendőr egy idő után bezárta a bódé ajtaját, hogy a légkondi hatását még jobban lehessen érezni, ugyanis ők úgy használták az őrsöt és a kondit, hogy nyitva volt az ajtó.

A rendőrautók már nem Daciák, hanem Fordok. Az, hogy mindenkinek Mercedes-e van sem igaz, legalábbis erre a területre nem. Volt itt minden, Audi, BMW, Toyota, Hyundai , Kia, FIAT, Peugeot, Renault, Dacia, Porsche, Lamborghini…Egy dolog volt felesleges minden autóban az pedig nem más, mint az irányjelző. Mint ahogy vannak országok a világban, ahol nincs fűtés az autóban (eleve úgy gyártják) úgy itt lehetne olyan, hogy nincs irányjelző, mert teljesen fölösleges, úgyse használják.
Rossz nyelvek szerint a nagyon drága autókkal jön este a maffia és beszedi a védelmi pénzt a kereskedőktől…(2024)

---

Albániában a közlekedési morál 2024-ben sem sokat változott: a forgalom káoszos és kiszámíthatatlan. Míg Nápoly vezetési stílusa közismerten „lazább,” Albániában a vezetők hajlamosak inkább „vadabbul” viselkedni. A zöld lámpa sem mindig garancia arra, hogy az autók megállnak a zebránál – sokszor még gyorsítanak is, mintha a gyalogosok számára nem léteznének szabályok. Így az átkelés egy-egy zebrán valódi figyelmet és határozottságot igényel, mert a sofőrök gyakran élik ki az utakon a „mindent bele” hozzáállást.

Az intenzív közlekedési helyzet az albán nagyvárosokban a helyiek számára megszokott, de az idelátogatóknak nem árt az óvatosság és a körültekintés minden egyes lépésnél.

---

Albániában 2024-ben a közlekedési morál továbbra is kaotikus és kiszámíthatatlan. Míg más déli országokban, például Nápolyban, a vezetési stílus laza, itt a sofőrök inkább a „vad” kategóriát képviselik. A zöld lámpa szinte csak ajánlás, és a gyalogos átkelőhelyek sem garantálják a biztonságot: gyakori, hogy az autók épp csak lassítanak, vagy akár rá is gyorsítanak a zebrán átkelők közelében.

A gyalogos közlekedés Albániában szinte bátorságpróbának számít, ahol a határozottság és a gyors reakciók életmentőek lehetnek. Az ilyen intenzív forgalmi helyzet a helyieknek megszokott, de a látogatóknak érdemes résen lenniük minden egyes úttesten való átkeléskor, mivel az utakon az „élj a mának” hozzáállás a vezetési stílus alapja.

---

2024-ben Albániában a közúti viszonyok továbbra is meglepő fordulatokat tartogatnak: az aszfaltozott utak sok helyen minden figyelmeztetés nélkül keskeny földutakká válnak, gyakran törmelékkel vagy szeméttel borítva. Az útjelző táblák néha „kreatívak,” előfordul, hogy egy várost balra jelölnek, miközben valójában jobbra található. Az autópályának hívott főutakon a le- és felhajtás még mindig improvizatív: egyes szakaszokon egyszerűen hiányzik a szalagkorlát, így aki elég bátor, könnyen ráhajthat a földútról, feltéve, hogy nincs szembejövő forgalom.

A benzinkutak is hasonló élményeket kínálnak. Bár az állomásokon részletesen kiírják a bankkártya-elfogadást, valójában sok helyen továbbra sincs működő terminál – az esetek többségében a készpénz a kutas zsebében landol.

Az albán közlekedési infrastruktúra egyszerre kihívás és kaland, amely némi rugalmasságot és egy jó adag humorérzéket igényel minden látogatótól.

---

Albániában az „autópályák” (helyi értelemben annak nevezett utak) mindig szolgálnak némi meglepetéssel. Ha épp száguldozol a belső sávban, ne lepődj meg, ha a felezőkorláton üldögél egy ember, aki komoly nyúlelőnyt kínál: igen, nyulakat árul, és kihajolva próbálja a figyelmedbe ajánlani őket, miközben néhányan valóban félreállnak egy kis alkudozásra. Azon sem érdemes meglepődni, ha a leállósávban szembetalálkozol egy bácsival, aki épp a biciklijén suhan a forgalommal szemben, vagy egy idős nénivel, aki a felezőkorláton átmászva emeli át a biciklijét.

Albániában minden lehetséges – és annak az ellenkezője is! Ha szembejön veled egy sajátosan átalakított jármű, ami akár Ázsiában is megállná a helyét, az teljesen normális. Egyeseknek itt ilyen járműre telik, de legalább nem fosztják meg őket az „önálló közlekedés” izgalmaitól.

---

Az albán riviérán a turizmusfejlesztés fókusza ma is leginkább a gyorsan megtérülő, közvetlen bevételeket hozó hotelek, éttermek és egymáshoz hasonló szuvenírboltok építésére irányul. Az infrastrukturális háttér – mint az úthálózat fejlesztése, parkolóházak építése vagy az utak szélesítése – viszont továbbra is minimális szinten maradt. Ezzel szemben északon, a hegyvidékeken mostanra kiváló minőségű utak épültek, egyfajta paradox helyzetet teremtve, hogy a legelérhetetlenebb részeken lettek a legjobb utak.

Az autópályákon túl Albánia közúthálózata gyakran szűk, kétszer egy sávos, és lakott területeken még tovább szűkül, mivel a helyiek jobb híján bárhol leparkolnak – legyen az kanyar, szerpentin vagy meredek hegyoldal. Járdák inkább hiánycikknek számítanak, mintsem alapvető elemnek, ami a gyalogos közlekedést is megnehezíti.

A nyári szezonban a sok ezer turista által keltett folyamatos zaj és dudaszó zavaró, és a legrövidebb autós utazás is stresszes próbatétel. A közlekedés egy bonyolult, sajátos káoszban zajlik, ahol minden sofőr úgy manőverezik, mintha az összes szabály rá nem vonatkozna – viszont szinte ösztönösen felkészültek arra, hogy bármi megtörténhet. A dugókban, ahol a kétsávos út gyakran négy-ötsávossá válik a jobbról előző autósok vagy a szemközti sávban „előzgető” járművek miatt, gyorsan világossá válik, hogy itt tényleg minden lehetséges.

Autókölcsönzés

Az ismert nemzetközi gépkocsikölcsönzők Albániában is megtalálhatók.

2022-es infók: Az átlagos ár naponta 41 dollár, de jó üzletnek számít 31 dollár alatt1. A legnépszerűbb autótípus a mini, amely átlagosan 62%-kal olcsóbb, mint a többi autótípus1. A legnépszerűbb autókölcsönző cég a SICILY BY CAR.

Ha Tirana repülőterén szeretnél autót bérelni, akkor az Albania Airport Rent a Car egy lehetséges választás2. A cég telefonszáma: 068 408 80082. Ha más helyen szeretnél autót bérelni Albániában, akkor a Rent Point Albania széles választékot kínál különböző járművekből. A Hyundai i10-től a Ford Tranzitig sokféle modell közül választhatsz. Az árak naponta 26 eurótól kezdődnek.

Albániában autókölcsönzéshez a következő dokumentumokra van szükséged:

Érvényes jogosítvány
Útlevél
A nevedre szóló hitelkártya
Ezenkívül ha külföldről hozod be a saját vagy a bérelt autódat Albániába, akkor szükséged lesz egy zöldkártyára is2. Ez egy papírlap, amely igazolja, hogy az autód rendelkezik a törvény által előírt biztosítással Albániában való vezetés közben

GoRent Albania, korrekt volt nagyon, nincs depozit. (2023)

---

A repülőtér kijárati oldalán több vállalkozás is üzemel autóbérlést kínálva, de azzal számolni kell, hogy a nyári hónapokban nem mindenkinek van elég autója, akinek pedig több van, az drágább illetve nagyobb összegű kauciót vagy hitelkártyát kér. Nyáron a túlkereslet miatt drágább az autóbérlés, mint más időszakokban. Itt jegyzem meg, egy 30 EUR / éj áron lefoglalt, semmi szolgáltatást nem nyújtó "munkásszálló" vagy egy igényesebb, transzfert is biztosító apartman üzemeltető között óriási a különbség! (m.g., 2022)

Tömegközlekedés

A turisták egyik legjellemzőbb panasza Albániával kapcsolatban az, hogy a belső közlekedés túl nehézkes. Nem lehet Albániába utazni nemzetközi vasútvonalon! A belső vasúti közlekedés roppant elmaradott. Tirana főpályaudvara csaknem misztikus. Találgatni kell, hogy mire szolgál az épület.

Távolsági buszközlekedés

A távolsági buszközlekedés - beleértve az iránytaxi jellegű kisbuszokat - az ország minden részében kiterjedt. A buszok és mikrobuszok menetrendjében eligazodni nagy kihívás egy külföldi turistának. Már az is nagy feladat, hogy az ember megtalálja a megfelelő megállót. Tiranának tulajdonképpen nincs is központi buszpályaudvara. Ha nem saját vagy bérelt autóval akarunk Albániában közlekedni, akkor nagy türelemre van szükség. Előfordul, hogy egy menetrend szerint közlekedő buszt egyszerűen nem indítanak el, mert nincs elég mennyiségű utas.

Buszok, kis transzferek is járnak, nem tudom pontosan meddig, de Tiranaba sokáig az biztos. Első nap Durresbe néztem szét, a part nem extrém látvány. Majd tovább álltam hamar Vlorába, kalandos kisbusszal. Ne lepődj meg , hogy a buszmegálló, mint olyan, Albániában alig létezik ! 😅 De segítőkészek az emberek és minden nagyobb város között 1-2 óránként megy valami vagy transzfer kisbusz vagy rendes busz.

Én a rendes buszokat nem használtam, mert mindig pont kisbusz jött. Hát érdekes élmény ezeken utazni, olyan érzésem volt mintha Afrikában játszódó film részese lennék. Lepukkantak, régiek, de valahogy még is hangulatosak. Főleg akkor éreztem annak, amikor én európai azt hittem mikor felszállt egy szegény család kezükben egy tortás dobozhoz hasonlító dobozzal...ami aztán kiderült hogy élő kis csirkék. Jah, és nem mellesleg az autópályán vett fel utasokat random ez a kisbusz, pl. engem is. (2024)

Vonatozás

A helyi vonatok lassúak és meglehetősen alacsony komfortfokozatúak. Személyforgalom jelenleg csak a Shkodra-Durres-Vlore szakaszon létezik.

Taxizás

A nagyobb városokban van taxi, a viteldíj alacsonyabb, mint nálunk.

Ha taxit fognál, és az autón a TAKSI feliratot látod. Az albánok általában minden idegen szót, nevet átírnak fonetikusan, pl. Nju Jork, Bruklin, Xhenifer, olykor még a taxi is taksinak van írva. Sokszor hivatalos iratokon is a külföldiek nevét fonetikusan írják, pl. a Nagy vezetéknevet Nagjnak, a Kisst Kishnek, a Kovácsot pedig Kovaçnak. forrás

Étkezés

Meglepően sokan tudnak valamilyen szinten angolul. Csaknem minden étteremben van az étlapon angol fordítás is. Valójában könnyebb Albániában az éttermekben angolul kommunikálni (már ha mi is tudunk), mint Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban.

Az albániai éttermek árai 2024-ben még mindig kedvezőek, különösen a legtöbb európai országhoz képest. Egy egyszerűbb étkezés egy helyi étteremben átlagosan 850-1000 lekbe kerül (kb. 2700-3200 HUF), míg egy kétszemélyes, háromfogásos vacsora középkategóriás étteremben 3500-4000 lekbe kerülhet (kb. 11 000-13 000 HUF)​

A gyakran fogyasztott ételek közül például egy saláta körülbelül 400-500 lekbe (kb. 1300-1600 HUF), egy közepes méretű pizza 700-900 lekbe (kb. 2200-2900 HUF), míg egy tál tészta vagy egy adag grillezett hús 800-1200 lekbe kerül (kb. 2600-3900 HUF)​

A tengeri ételek, például a grillezett hal vagy a garnélarák ára is barátságos, egy adag átlagosan 1000-1300 lek (kb. 3200-4100 HUF)​

Összességében az albániai étkezési élmények elérhető áron vannak, és több helyi étterem közül választhatsz, amelyek hasonló kínálattal és minőséggel várják a vendégeket.

Albánia továbbra is egyike azoknak az európai országoknak, ahol nincs McDonald's étterem. 2024-ben, a globális terjeszkedés ellenére, a gyorséttermi lánc még mindig nem talált utat Albániába, elsősorban a helyi gasztronómiai szokások, a kisebb piaci kereslet és az erős helyi konkurencia miatt. A McDonald's hiánya mellett Örményország és Vatikán város is McDonald's-mentes terület maradt Európában

Ebéd Gjirokastër-ben - Ata fotója

Albániában a nyugat-európai tapasztalatokkal hazatérő albánok jelenléte nagyban hozzájárul a turisták számára nyújtott szolgáltatások minőségéhez. Az albánok jelentős része, akik időt töltöttek külföldön, alapszinten beszél valamilyen világnyelvet, ami megkönnyíti az utazók számára az angol, német vagy olasz nyelven való kommunikációt. Gyakran találkozhatsz olyan benzinkutak alkalmazottaival is, akik kifogástalan angolsággal segítenek eligazodni az országban​

Az albán vendéglátásban dolgozók egy része külföldön tanulta meg a szakma csínját-bínját, és ezek a tapasztalatok hazai vállalkozásaikban is érzékelhetők. Az albán éttermek és szálláshelyek kiszolgálási színvonala ennek köszönhetően kiváló, sőt, sok esetben meghaladja a magyarországi szintet. Az éttermek árai is rendkívül kedvezőek: még a Tiranán kívüli, felsőbb kategóriájú éttermekben is két fő egy kiadós vacsorát fogyaszthat el 7000 forint körüli áron

sz. sz. fotója

Albánia konyhája valódi ínyencségekkel várja a látogatókat. Az éttermekben a saláták ropogósan frissek, a paradicsom intenzíven vörös, szinte bordós árnyalatban pompázik, és igen, Albániában a tejföl is gazdagabb ízű, krémesebb, mint amit máshol megszokhattunk. A főzéshez kizárólag fiatal állat húsát használják, ami egyedi, zamatos ízt ad az ételeknek. A sült gida különleges élmény volt, de azért a turistásabb helyeken néha belefuthatsz az idősebb húsból készült fogásokba is. Ezek is ízletesek, csak más karakterűek.

A tengeri herkentyűk és a halak frissek, a tave dheu pedig kihagyhatatlan: egy helyi, pörköltszerű fogás túróval, cserépedényben készítve. Bár az étlapok kínálata korlátozott – általában ugyanaz a 15-20 fogás található mindenütt –, az ízek nem csalódást okoznak. Ha több napig tartózkodsz Albániában, a választék egyhangúnak tűnhet, de a desszertek kárpótolnak mindenért. Az albán cukrászdák süteményei egyszerűen fantasztikusak; volt, hogy a nyaralás végén kifejezetten egy kedvenc cukrászdába tértünk vissza újra.

Ami talán meglepő: a koktélok szinte teljes hiánya. A tengerparton sem kínálnak koktélokat, ami hiányozhat egy hosszabb, napfényes vakáció során. Mégis, az albán gasztronómia egyedi élményt nyújt – egy olyan világot, ahol a friss alapanyagok és az autentikus ízek kerülnek előtérbe.

---

A sok olaszországi munkavállalás miatt Albániában a helyiek gyakran átvették az itáliai konyha alapjait, így a tengeri ételek kiválóak. Egy, a helyi tehetősebbek által kedvelt étteremben kétszemélyes, friss tengeri halakból álló vacsoránkat két órán keresztül szolgálták fel – de a csodás naplemente miatt egyáltalán nem bántuk a várakozást. A szolgáltatás becsületes és barátságos, túlszámlázástól nem kell tartani, ami igazán kellemes meglepetés volt.

Az albán kávézók a mindennapok központjai, ahol szinte mindenki megáll egy gyors feketére, és az olasz kapcsolatoknak hála, a kávé minősége kiváló. Ha valamelyik helyen épp nem volt kávé, a pincér egy egyszerű „megoldjuk” után átment a szomszéd kávézóba, és hozta az italunkat – felár nélkül, mintha ez teljesen természetes lenne. Az éttermekben reggelit azonban nem szokás kínálni, így ha péksüteményt szeretnénk, érdemes magunknak hozni a pékségből, hiszen az éttermek ritkán tartanak ilyen ételeket.

---

2024-ben Albániában továbbra is élvezhetők olyan vendéglátóhelyek, ahol a modern konyhát és az ősi albán történelmi hangulatot ötvözik. Sok középkori vár és műemlék ma is étteremként funkcionál: az állam ezeket vendéglátósoknak adja bérbe, akik felelnek a vár és a környezet karbantartásáért, természetesen a műemlékvédelem szigorú felügyelete alatt. Ezekben az éttermekben gyakran családias stílusban, az asztal közepére tálalják az ételeket, így mindenki a saját ízlése szerint válogathat. Turistahelyeken viszont kiporciózott adagokat is kínálnak a nemzetközi látogatók számára​

Ha valóban autentikus albán ízeket keresel, a helyiek által kedvelt kisebb kifőzdéket érdemes választani, ahol a tulajdonos vagy családtagok szolgálnak ki. Itt nemcsak a helyi specialitásokat élvezheted, de az árak is jóval kedvezőbbek, mint a turistáknak szánt éttermekben.

Az albán „street food” kedvencei, mint a burek és a qofte, változatlanul népszerűek. A bureket (30-100 lek, kb. 90-300 HUF) számos ízesítésben árulják – húsos, spenótos, túrós és káposztás változatban is kapható. A qofte, amely a csevapcsicsához hasonló fasírtszerű húsétel, szintén mindenhol elérhető, és szintén pénztárcabarát opció​

---

Albániában számos étterem hagyományos módon, szabad tűzön sütött hús- és zöldségételeket kínál. Az albánok a csontos húsokat különösen kedvelik, mert ízesebbnek tartják, és ezeket kézzel-villával illik fogyasztani. Egy találó helyi mondás szerint: „A nőt és a húst kézzel fogjuk, a szénát pedig vasvillával” – ami annyit tesz, hogy a húst kézzel, míg a zöldségeket és salátákat villával eszik.

Az éttermekben az asztalokat gyakran papírabrosszal terítik, így nem gond, ha evés közben kissé „kószábbak” leszünk: a vacsora végén a pincér egyszerűen összehajtja és eltávolítja a papírt. Szinte minden fogáshoz adnak citromot, ami nemcsak halakhoz és levesekhez kiváló, hanem frissít is a melegben, sőt, a kinyomott citromlével étkezés végén a kezünket is megtörölhetjük. Így az utána következő elengedhetetlen albán kávét anélkül élvezhetjük, hogy kezet kellene mosni.

---

Tapasztalatom tavaly Albániában:
- beültüunk enni egy apartmanház aljában lévő étterembe családostul, a gyerekek éhesek voltak.
Kérdezem a pincér srácot, hogy lehet-e kártyával fizetni,mert nincs nálunk albán lek. Mondja, hogy sajnos nem!
Mondom akkor van-e a faluban ATM?
Mondja nincs.
Akkor hol van?
Mondja, hogy a városban, ami 20 km ide.
Puff.
Akkor mi legyen?
Mondja, egyetek nyugodtan, aztán majd behozzátok holnap!
Ilyet mikor láttál Magyarországon? (2022)

---

Turista centrumon kívüli helyen mentünk el étterembe, ott nagy adag ételeket kaptunk, nem is bírtuk megenni, de lehetett kérni csomagolást. Kecskehúst nem sikerült ennünk, azt mondta a pincér nehéz beszerezni, meg előre kell szólni telefonon. Maradtunk a grillezett báránynál, ami rágós volt, de ez megint csak helyi szokás lehet, mert Korfun a souvlakiban is rágós volt a sertés.

Narancs!!! Életemben nem ettem még olyan friss narancsot, mint amit egy itteni gazda árult 100 lek-ért (400,-Ft/kilogram) Kicsit sárgább volt, de nem savanyúbb, sőt mézédes és amit még narancsba sohasem tapasztaltam: ropogós. Nyilván ez utóbbi a frissességnek volt köszönhető. Ez itthon akkor lesz, ha mi is termelünk majd narancsot. 😊 Egész albán nyaralásunk alatt ez volt a legpozitívabb élményem. (Attila, 2024)

---

Albániában nincs borravaló. Természetesen ők sem ellenségei a pénznek, de nem várják el. Ha elégedett vagy és adsz, elfogadják, de vidéken többnyire ma még nem is értik, miért adsz többet, mint ami a blokkon van. (2023)

---

Örök és globális turisztikai szabály, ha jót akarsz enni, egyél ott, ahol a helyiek esznek. Ezért ha nincs különösebb igényed arra, hogy abroszos, három kanál, három villa, három kés, három pohár teríték mellett étkezz, keresd Albániában a papír abroszos kisvendéglőket és ne csak az árak miatt, hanem azért is, mert jobb eséllyel jutsz tradicionális albán ételekhez.
És ha már anyagiak jönnek szóba, ma már érdemes ügyelni arra, hogy itt is jó eséllyel érdemes előre tisztában lenni az árakkal, legjobb, ha van beárazott menü. Az albánok a szegénység miatt hajlamosak arra, hogy úgy véljék, a külföldi jóval tehetősebb náluk, ezért külföldinek többnyire drágább a cech, mint a helyeiknek. Árazott menü esetén ilyen hiba nem fordulhat elő. Természetesen ez nem tipikus, de könnyen bele lehet futni....(2023)

---

. Isteni finom minden(kivéve a gyorskaját, az felejtős), aki szereti a tengeri kütyüket annak ez egy Mennyország. A kedvenc kis éttermünk idén sem hagyott cserben, ugyanaz a minőség és mennyiség mint tavaly. Ők a Kosova Restaurant a parton. A pizzájuk első osztályú, bár ez általánosságban is elmondható, olasz ételekben nagyon jók. Itt a pizza 500-800lek. Láttam valamivel olcsóbban is máshol.

Egy 2 személyes haltál 2500lek, egy tál kagyló 500 lek, tintahal 800lek, tenger gyümölcsei spagetti 800lek, érdemes megkóstolni az agyagedényben még forrva tálalt finomságaikat ezek is 600-800lek körül vannak. A grillcsirke 600lek, a csevap darabja 50lek a grillcsirkésnél, az étteremben 450lek 8db. Görög saláta a grillcsirkésnél 200lek, étteremben 400lek. A sült krumpli 200 és 300lek. 5en vagyunk 2 kamasszal, mondhatom rengeteget eszünk 4000- 6300ig fizettünk eddig mindig sörrel, rakival, üdítővel. Reggelire finomak a péksütik, a burek stb. Albániában jó enni. (2023(

Vásárlás és pénzváltás

Pénzváltás:
Megérkeztek a Rinas reptérre, "becsekkoltok" az országba, és szembejönnek a pénzváltók. Ilyenkor, aki még nem járt kint, hajlamos engedni a csábításnak és "itt a váltó, de jó, nem megyek én sehová, jó lesz ez".
De: lehetőség szerint reptéren vagy bankban a pénzváltást (EUR --> Lek) kerüljétek. Jelenleg a "reptéri árfolyam" 100 EUR = 9 200-9 300 lek, ugyanez (második kép) egy normál váltóban, ugyanazon napon 100 EUR = 10 100 lek.
Ha nem sikerül a váltás, vagy nem szeretnétek váltani, úgy egyre több helyen bankkártyával vagy lényegében már mindenhol EUR-ral ugyanúgy tudtok boldogulni. (2024)

2023: Mi azt tapasztaltuk, hogy a part közeli boltokban ilyen árak vannak, mint itthon. Viszont egy nem felkapott és nem tengerparti városban olcsóbbak a nagyobb boltok.

---

A kis helyi élelmiszerboltokban (igazi albán helyi bolt, nem turizmusra szakosodott ksamili) fogalmad sincs, hogy mi mennyibe kerül, mert az árak az esetek többségében nincsenek feltüntetve, ezért mikor megkérded angolul, hogy mennyibe kerül csak a szerencsén múlik, hogy nem egy külföldi turistára szabott – jóval magasabb - árat mondanak be, már ha persze értik az angolt. (Bent a fő lehúzóközpontban mindenki folyékonyan beszél angolul.)

Utolsó előtti nap elhatároztuk, hogy vacsorára kipróbáljuk a grillcsirkéjüket, az biztosan puhább lesz, mint a bárány. Nem messze tőlünk készítették faparázson. Hazafelé jövet érdeklődtünk az árak felől. 1kg csirke 10 euró, egy kilogramm bárány 26 euró, mondhatnám úgy is, hogy a csirke 1000 lek, a bárány 2600 lek. Volt, amikor úgy fizettem dinnyéért, hogy lekkel és euróval vegyesen, sőt az étteremben is keverve fizettem, nem jelentett problémát. 1 euró= 100 lek
Próbáljuk ki a csirkét az biztosan nem lesz rágós. Hazamentem, pénzt vettem magamhoz, visszatérek a helyszínre, mondom kérek egy grillcsirkét. Az eladó leveszi a nyársról, majd viszi be a boltba. Én megyek utána, mégis csak látni szeretném, amikor leméri, mert olyan fél kiló és 1 kg közé saccoltam a tömegét, mondom lehet kérek még egyet, mert olyan picikék ezek a csirkék. Hát láss csodát a csirke ára darabra változott… Nem mérték le, hanem mondták, hogy one chicken 10 euró, nem egy kiló. Gondolkodtam rajta, hogy akkor kérjek egy bárányt 26 euróért? Az valószínűleg kilóra lett volna, de utolsó este volt és már annyira belefáradtam a velük való hadakozásba, hogy hagytam a fenébe az egészet. A csirke, amit hazavittem, mivel nem volt mérlegünk a konyhában (meg más se nagyon), így csak megsaccolni tudom 70-80dkg lehetett. Ez volt 4000,-Ft.

(2024)

---

• Albániában a banki szolgáltatások elfogadható színvonalúak. Tiranában és a nagyobb városokban több helyen található pénzfelvevő automata, és számos üzletben már lehet bankkártyával is fizetni. Tanácsos azonban arra készülni, hogy a legtöbb helyen készpénzzel tudunk csak fizetni.
• Sok helyen próbálnak minket rávenni arra, hogy a helyi pénz helyett inkább euróval fizessünk. Ragaszkodjunk a lekkel való fizetéshez, mert így járunk jobban. Az eurós árat úgy adják meg, hogy számunkra rossz árfolyamon kalkulálnak.
• Az albán valuta 5, 10, 20, 50 és 100 lekes fémpénzekben, 200, 500, 1000, 2000 és 5000 lekes papírpénzben van forgalomban. Pénzváltás számtalan helyen, minden korlátozás nélkül megoldható.
• 1 albán lek (ALL) = 3,80 HUF (2024. MÁRCIUS)
• Tirana központján kivül van néhány nagy bevásárlóközpont (pl. Tirana East gate, QTU, Citypark). A Skander bég tér közelében, a nagy mecset mellöl közlekednek ingyenes ingajárati buszok némelyekhez.
• A cigi olcsóbb, mint Magyarországon: kb. 800 forintnak megfelelő lek egy csomag

K-T. Gy fotója

Otthon vásárolsz albán LEK-et!
Magyarországon is olykor lehet vásárolni albán fizetőeszközt, LEK-et, jellemzően Budapesten, de rettenetesen drága (rossz beidegződés pl. a korábbi horvát kuna váltás miatt, vagy a kádári valuta könyv miatt 😃 ).
Albániában a nemzetgazdaságban is számottevő tétel miatt hatalmas a vendégmunkások hazautalása, ezért megszámlálhatatlan helyen van pénzváltó, ahol korrekt és egységes árfolyamon váltanak főleg eurót, de bármi más "kemény" valutát, akár az utcai árusok is (nem az árfolyamon nyerészkednek, de ez egy másik történet).
Boltokban is fizethetsz itt euróval, és akár LEK-ben is adnak vissza, ha úgy kéred.
Persze 50 LEK tétel kávét nem lehet euróban kifizetni, fém eurót nem fogadják el szívesen.
Ezért hozz pl. eurót és válts olykor - olykor épp annyi LEK-et, amennyit 1-2 napi költésre előre gondolsz.

Ha van, hozz bankkártyát, viszonylag sok - sok helyen tudsz fizetni, én kb. 60-40 %-ban ezt használom évek óta. Pénzfelvételt azonban a bankok nem tolerálják kedvesen, erre ne építs.... (Nem Albán specifikus probléma!)

Volt már, aki mindenféle fizetőeszköz nélkül utazott ki, pusztán forinttal (van ilyen is 🙂 , pl. egy kiadós párkapcsolati veszekedés után felpattant a sértődött pasi az első gépre, ami itt tette le 😃 ), ha ilyen csapdába esel, akkor sincs gond, Tiranában váltanak forintot is LEK-re, természetesen horror árfolyamon....

---

De még utolsó nap is emlékeztetőt kaptunk az albán huncutságból. Délelőtt 11-kor megálltunk Livandhjában venni két görögdinnyét. Ott, ahol már 3-szor vettünk dinnyét és sok minden mást is, konkrétan csíkos görögdinnyét 20 lek/kilogramm árért most az asszony helyett a férj volt a boltban. Feltettem egy 13 és egy 10 kilogrammos dinnyét a pultra és mondtam, hogy ezeket kérjük. S láss csodát a dinnye ára a háborús inflációnak, vagy valami másnak köszönhetően felszökött 35 lek-re, hiába mondtuk neki, hogy de hát már többször vásároltunk itt 20 lekért/kg, ő kötötte az ebet a karóhoz és mondta, hogy ez 35 lek. Nekünk meg már mivel igyekeztünk az albán-görög határra nem volt kedvünk másik boltba menni, így kifizettük a kilónkénti 35-lek-et, illetve az egyik dinnyét otthagytuk.

Girokastel városában, ami nem tengerparton van, találtunk olyan szupermarketet, ahol az árak 90%- fel volt tüntetve.(2024)

---

,, Ha a piacon a termékeken tízszeres árat látsz kiírva: Albániában 1965-ben történt egy pénzügyi reform, aminek következtében az addig használatos pénzükből elhagytak egy nullát, így lett az új Lek. Ennek ellenére a lakosság túlnyomó része még mindig régi Lekben számol (még a fiatalok is). Ha valami 100 Lekbe kerül, ők azt 1.000 Leknek mondják, de mindenki tudja a valós értéket. Tehát ha a piacon azt látod, hogy a paradicsom 400 Lek, akkor annak a valós értéke 40 Lek/kg, azaz kb. 100 Ft. Egyébként tényleg ennyibe kerül szezonban. (2017)" forrás

---

A szupermarketekben a pénztárnál olyan reklámszatyrokat adnak, ami nálunk - tapasztalásom szerint - a 70-es, 80- as években volt kapható, vagyis elnyűhetetlen, eszméletlen erős anyagból készült, szinte öröklétű műanyag szatyrokat. (2024)

---

,, Mit érdemes vásárolni?

Az albán élelmiszerek közül olívaolajat, olajbogyót, fügelekvárt, Szkander bég konyakot. És a szokásos ajándéktárgyakat, az albán nemzeti lobogót idéző piros alapon fekete sasos pólót, sapkát, labdát bármelyik ajándéküzletben, és Kruja-ban kézzel készített dolgokat, ezüst ékszert, olajfából faragott használati tárgyakat, szép terítőket, sálakat. Esetleg egy kis kecske- vagy birkasajt is elfér a bőröndben. " forrás

---

Bankkártya (Revolut kártya) használat (EUR vagy Lek?)
A bankkártya használat Albániában még nem mindenhol elterjedt, nagyobb boltokban elfogadják, kisebb tengerparti marketekben pedig inkább nem. Bankkártya legyen Nálatok, ahol tudjátok használjátok (nincs lenyúlás, nincsenek rejtett költségek, kb. mintha az EU bármelyik országában használnátok).
Az EUR-t helyben célszerű átváltani és lek-kel fizetni. Vannak kisboltok, egyes helyek ahol nem szeretik, vagy nem jól váltják, de pl. vannak benzinkutak, ahol 1 EUR = 119-120 lek és korrektül váltják. Összességében lek-kel, ahol tudtok ott kártyával fizessetek.
Ahol fogadnak bankkártyát, ott tudtok Revolut kártyát is használni!
Utazáskor kizárólag EUR-t hozzatok (vagy előző évről megmaradt Lek-et 😉 ) Pénzváltással Magyarországon nem kell foglalkozni, egyrészt rosszul váltják, másrészt kevés helyen, Albániában pedig "minden sarkon". Legrosszabbul a reptéren váltanak. (m.g., 2022)

Krujai bazár

"Évezredeken át fennmaradt, a 20. század elején majdnem eltűnt, de a kommunista rezsim alatt újra életre kelt a Pazari i Derexhikut, avagy a krujai öreg bazár. Az 1900-as évek elején még 150 bolt színesítette, tartalmazva mindazokat a dolgokat, melyre a városnak szüksége volt, ma 60 üzlet működik, tömve kizárólag turistáknak szánt tárgyakkal. Kruja városa Albánia egyik leglátogatottabb turista célpontja, a krujai várba a macskaköves bazársoron át vezet fel az út. A bazár igazi keleties hangulatú, fellelhetők új dolgok és régiségek, a különbség csupán annyi, hogy itt az eladók nagyon segítőkészek azonban diszkrétek, nem akarják minden áron ránk sózni a portékájukat, de szívesen elbeszélgetnek velünk, és nagyon örülnek, amikor megtudják, hogy MAGYAROK VAGYUNK!" forrás

f.m. fotója

Szórakozás

Albániában az éjszakai élet sokszínű, és a különböző városokban eltérő lehetőségek várják a látogatókat. A főváros, Tirana, pezsgő klubokkal és bárokkal teli éjszakai életet kínál, különösen a trendi Blloku negyedben. Itt olyan helyeket találsz, mint a Folie Terrace vagy a Lollipop Club, ahol élénk zene szól hajnalig, és sok helyen tetőtéri bárokból gyönyörködhetsz a város fényeiben. A Tirana-i klubok és bárok széles italkínálattal várnak, és jó lehetőséget kínálnak a helyi közösséggel való ismerkedésre​

Sarandában, a tengerparti városban, amely népszerű nyáron, a part menti bárok és szabadtéri klubok dominálnak. Mango Beach és az Orange Lounge Club olyan helyek, ahol nemcsak táncolhatsz, hanem élvezheted a DJ-k által vezetett zenés esteket és a tengeri panorámát is. A rooftop bárok, mint a Hou Nalu, kiváló választás, ha egy laza estére vágysz, ahonnan megcsodálhatod a naplementét az Ion-tenger felett​

Tanácsok:

Öltözködés: Sok helyen laza öltözetet elfogadnak, de elegánsabb klubokban érdemes kicsit felöltözni.
Italok és árak: A koktélbárok ára általában kedvezőbb, mint más európai tengerparti városokban, így érdemes kipróbálni a helyi specialitásokat is.
Szállítás: Albániában zéró tolerancia van az ittas vezetésre, ezért érdemes taxival közlekedni az éjszakai helyszínek között, vagy ha lehet, inkább szállást foglalni a közelben.

Ez a sokszínű éjszakai élet garantálja, hogy Albániában minden látogató megtalálja a számára ideális szórakozási lehetőséget.

Albánia, amelynek lakossága nagy része muszlim, meglepően laza hozzáállással kezeli az éjszakai életet és az alkoholfogyasztást, különösen a turisták által kedvelt városokban, mint Tirana, Saranda és Dhërmi. Ezeken a helyeken számos bár, klub és étterem működik, ahol alkoholos italokat is kínálnak, és a helyiek, valamint a látogatók is rendszeresen fogyasztanak alkoholos italokat, sőt, éjszakai szórakozóhelyeken a bulizás és italozás teljesen megszokott jelenség​
Albánia muszlim lakossága jellemzően szekuláris megközelítést vall, így az alkohol és a modern éjszakai élet a társadalomban széles körben elfogadott. A tengerparti nyaralóhelyeken és Tirana városában az éjszakai élet színtere meglehetősen aktív, és a vendéglátóhelyek bőséges italkínálattal várják a látogatókat.

Közbiztonság

Albániában az utóbbi időben megszaporodtak a gépkocsik vagy ingatlanok illetve azok tulajdonosai elleni, célzott, távirányítással működésbe hozott bombákkal végrehajtott támadások. A merényleteknek a célszemélyeken kívül a támadás közelében levő járókelők személyében vétlen áldozatai is lehetnek. Szintén új jelenségként közúti közlekedési eszközökön utazók elleni, halálos áldozattal is járó rablásra is sor került az elmúlt hetekben, illetve gyakoribbá váltak az erőszakos, élet elleni bűncselekmények.

Bár lopások ritkán fordulnak elő, a zsúfolt strandokon nem javasoljuk értéktárgyak, okmányok szabadon hagyását. Útlevél, személyi igazolvány felhasználására ritkán van szükség, így célszerűbb azokat zárt helyen tartani.

Az ország legnagyobb részén – különösen a városokban és a tengerparti üdülőövezetben – a nappali órákban alapvetően megfelelő a közbiztonság. Turisták elleni szervezett, ismétlődő akciók nem jellemző gyakorisággal, de előfordulnak. Az észak-albániai Tropoja városában történt szándékosan provokált ütközés, melynek kapcsán azonnali, helyszíni kártérítést követeltek az elkövetők, Durresben a tengerparti övezetben útlevelet, értékeket loptak el, míg Tiranában ismétlődő gyakorisággal történt utcán viselt ékszerek leszakítása külföldiek, közöttünk honfitársunk sérelmére. A jelzett esetek a nyári idegenforgalmi szezonban történhetnek, ezért fokozott óvatosságra van szükség a közúti közlekedésben – különösen a kerékpárral és motorral érkezők esetében - és a városnézések során is.

Jóllehet az albán kormányok az utóbbi időben komoly eredményeket értek el a közrend és a közbiztonság javításában, a szervezett bűnözés változatlanul markánsan jelen van az országban. Továbbra is igen jelentős számú fegyver és lőszer van illegálisan a lakosság és a bűnözők kezében. Az egyes bűnszervezetek közti leszámolásoknak néha vétlen áldozatai is vannak. Emiatt változatlanul nem javasolt a késő esti órákban sem Tiranában, sem a vidéki városokban az utcán tartózkodni és célszerű elkerülni a kétes hírű szórakozóhelyeket.

Rendőrautó Ksamilban - k.v. fotója

A rendőrség az ország egyes hegyvidéki területeit nem tudja ellenőrzése alatt tartani. Ezek a területek egyben az ország legelmaradottabb, legnehezebben megközelíthető részei is, ahol ritkán fegyveres bandák rablásaira is sor kerülhet (Tropoja és Bajram Curri városok körzete, délen pedig a Gjirokaster város közelében lévő Lazarat település körzete). E területeken nappal is csak csoportosan, helyi kísérővel ajánlatos az áthaladás.

Albániában, bár a szervezett bűnözés és korrupció jelen van, a turisták és mindennapi látogatók ebből általában semmit nem tapasztalnak. Az ország aktívan küzd a bűnözés és korrupció ellen, és az elmúlt években jelentős eredményeket értek el ezen a téren. A közbiztonság jellemzően jó, gyakran még biztonságosabbnak is számít, mint egyes közép-európai országokban, például Magyarországon. A rendőri jelenlét erős, különösen a nagyobb városokban és az utakon, ahol a külföldiekkel szemben általában segítőkészek és elnézőek​
Az albán közbiztonsági helyzet tehát stabil, és a turisták számára többnyire barátságos és biztonságos környezetet nyújt, amelyben az utcai bűnözés mértéke alacsony, és a rendőrök jelenléte biztosítja a kellemes tartózkodást.

---

Albániáról igen rossz véleménnyel vannak imádott kis hazánkban - is. Koszosak, kirabolnak, meglopnak, eladják a vesédet, ott még háború van, maffia hatalom van, Albánia a Balkán segglyuka ... (ezek a pejoratív téveszmék)...
Bátran állítom, hogy innen még alig - alig ment haza rossz élménnyel valaki, ami ezeket az előítéleteket illeti.
A közbiztonság zseniális, a háborút a Délszláv háború miatt vélik ..... Ami ugye itt nem volt soha... A maffia, a vérbosszú, bármennyire is albán gyökerű, az utca embere ebből semmit nem lát, érez, annyira látens....
Legjobb, ha személyesen megtapasztalod.  (2023)

Magyar külképviselet

Konzuli hivatal

• Telefonja: (00)-(355)-(4) 355-4-223-2238 - Ügyelet: 00-355-4-2232-238
• Konzul: dr. Kulcsár Antal - E-mail: mission.tia@mfa.gov.hu

Egyéb hasznos információk

1. A mobiltelefonos hálózatok az ország legnagyobb részében elérhetőek, a lefedettség a távoli hegyvidéki területeken azonban nem teljes.

A tiranai reptéren lehet venni telefonkártyát az Albtelecomnál. 8,50 euró és 15 gb internetet tartalmaz, és 1000 percet valamint 10 perc nemzetközi hívást is. A kártya 14 napig használható.

Tourist pack / Internet:
Vodafone lefedettsége jó, boltban, kártyafüggetlen telefonba SIM kártyát lehet venni mellyel úton is van Nálatok Internet (repülővel érkezve Vodafone bolt van a Rinas reptéren belül, autóval érkezve kártyát tudok vásárolni már Koszovóból betérve a határ után. Rinas Airport-on 2000 lek volt egy ilyen csomag, melyet 1 telefonba betéve a Net megosztható és az adatmennyiség magas (úgy emlékszem 32 Gb.). (m.g., 2022)

---

2 féle vodafonos SIM-kártyát lehetett vásárolni 3000, illetve 3500 lekért (12 000;14 000,-Ft) mindegyik 21 napig érvényes. Az egyik 40 Gb adattal és már nem emlékszem hány perc albániai ingyenes telefonhívással, a másik 100 GB adattal és korlátlan országon belüli hívással bírt. Ezt mindenképp meg kell venni, mivel unión kívül vagyunk és 0,1 mb adat a telefonunkra 10,-Ft. (Kivéve, ha vásároltunk itthon unión kívüli adatmennyiséget.) De például nekünk szükségünk volt még utazásunk során szerb SIM-kártyára is kb. 2500,-Ft-ért. Az albán SIM-kártyát viszont a legfontosabb helyeken pl. élelmiszerboltokban nem lehet használni, mert az üzletben nincs térerő. Itt lett volna a legnagyobb szükség a Google fordítóra, hogy megtalálja az ember például a tejfölt. (Attila, 2024)

2. Albánia Bulgárián kívül az egyetlen európai ország, ahol az igen-nem kifejezése fordítva történik, a bólogatás nemet, az oldalra való fejingatás pedig igent jelent.

3. Albánul a „jo” szó „nemet” jelent, így amikor mi, magyarok, lelkesen ismételjük, hogy „jó, jó” és bólogatunk mellé, az albánok ezt úgy értelmezik, mintha nagyon határozottan nemet mondanánk valamire. Ezért érdemes figyelni a reakcióinkra, hogy elkerüljük a félreértéseket. Ha pozitív választ szeretnénk adni, próbáljunk inkább „po”-t mondani, ami az „igen” megfelelője albánul, így egyértelműen kommunikálhatjuk, hogy egyetértünk vagy helyeslünk.

4. A tengerparti szakaszon a nyári csúcsszezonban átmenetileg előfordulhatnak korlátozások a vezetékes vízhálózat és az elektromos hálózatban.

5. A legforróbb időszakban gyakoriak az erdő- és bozóttüzek, melyek miatt elterelések, útlezárások előfordulhatnak.

6. Vízi járművek használatakor körültekintően járjunk el a balesetek elkerülése érdekében, az ilyen eszközöket használó helyi személyek gyakran nincsenek tisztában a vonatkozó szabályokkal.

7. Regisztrálj konzuli védelemre!
A konzuli védelem jó. Pár perc és regisztráció után praktikusabban élvezed a konzuli szolgáltatásokat és védelmet, akárcsak ha elhagyod az úti okmányodat, de komolyabb bajok esetén is.
A Magyar külképviseleti misszióra bármikor korrektül számíthatsz!

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek