ÚTIKRITIKA.HU / Gjirokastra

Albánia két UNESCO világörökségi városa közül az egyik Berat, a második pedig a ,,kő városa+, Gjirokastra. A 4. századi, különös csengésű nevet viselő települést a legenda szerint Argyros görög hercegnő alapította. Akkor még Pirrocastrának hívták.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Sok más albán városhoz képest Gjirokastra egy kifejezetten szép, tarka, hangulatos és vidám hely.

2. A sok kis hangulatos kávézó

3. A várból a kilátás

4. Az Oszmán Birodalom korabeli, jellemzően a 17. században épült, egyemeletes házak igazán érdekesek, izgalmas kinézetűek.

5. Roppant kedvesek a helyiek, és az árusok nem tolakodóak

6. Ahol a bazár térségében ezek az utcák találkoznak: Konti, Zenebishti, Shpata, Kadare és Zejtarёve

Nem tetszett

1. A szuvenírboltok választékában sok silány, fantáziátlan termék (sok Made in China)

2. Berat azért építészetileg még érdekesebb, mint Gjirokaster

Vélemények

Alapvetően az erődbe szerettünk volna felmenni de sajnos arról lekéstünk. Viszont ez a hely mindenképpen megér egy pár mondatot. Az óváros részen abszolút egységes az építészet és nagy élmény volt a sétálóutcákat járni. Nem igazán illik bele a balkáni szedett-vedett képbe, és ez pozitív megállapítás. (2022)

Gjirokastra fő jellegzetessége az intenzív kőhasználat, amely a szürke palatetős, boltíves házaktól kezdve a macskaköves utcákon át egészen a domb tetején álló várig terjed, amely Albánia legnagyobb erődítménye. Gjirokastra a bazársorával azonnal belopta magát a szívembe, amelyet a Citadella látványa és a faláról elém táruló látvány csak tovább tetézett. forrás

Gjirokastra nem hétköznapi hely. Az óváros igen meredek, macskaköves (pontosabban hosszúkás, téglalap alakú köves) utcákból áll, amelyeken autóval is közlekednek (mi is itt mentünk fel kétszer, de nem szeretnék beszélni róla…).

A vár még feljebb van, de megéri felmászni! A várban lévő múzeum is szuper, illetve a Néprajzi Múzeumot és a Skenduli-házat sem szabad kihagyni, ezekben berendezett hagyományos szobákat, népviseleteket, stb. láthatunk.

A bazár ötágú sugárban helyezkedik el a vár alatt. (2024)

Egyértelműen a legszebb albán kisváros, amelynek óvárosa gyakorlatilag úgy néz ki, mint 150 éve. Ez relatíve sok turistát vonz, de az összkép még így is bőven élvezhető, köszönhetően az olyan kényelmi szolgáltatásoknak, mint a színvonalas szálláshelyek és éttermek. " forrás

R. Gyuri fotója

,, Gjirocaster felé iútközben megnézzük a Kék szemet, ami egy természeti jelenség, rengeteg helyi turistával. Tulajdonképpen egy víz alatti forrás 45 méter mélyről jön fel és nagyon, nagyon kék. Meglepő módon Gjirocaster felé a végén van 20 km egyenes út, ilyet már régen láttunk.

A város világörökség, van a hegyen egy vár a 13 századból, amúgy bizánci város volt, amíg a 17 században el nem foglalták az ottománok. Innentől felvirágzott, többségében áttért a muszlim hitre, a Bektashi szufi hit központja lett. Megnéztük az erődöt a dombon, nem túl érdekes, de a kilátás jó. Van egy fegyvermúzeum, amit kihagytunk, régi amcsi repülő roncs, óratorony meg egy csomó fal.

A város a régi ottomán házakkal, macskaköves utcákkal sokkal érdekesebb. A házaknak lapos kővel van fedve a teteje és nincs két egyforma. Némelyiket belülről is meg lehet nézni, egy 1700-ban épületbe mi is bemegyünk. Van vagy 3 szintes plusz pince, összesen 64 ablaka, 9 kéménye és 6 pottyantós wc-je van.

Minden kőből meg fából, vannak téli szobák amik fűthetőek, a nyitott tűzrakó másik oldala a gőzfürdőként működő fürdőszoba, nyári szobák amik levegősek és vendégfogadó nagyszoba ami gyönyörű rozettás plafonnal és gránátalmákkal díszített tűzrakó hellyel van díszítve. Az esővizet gyűjtik a tetőről és egy 130.000 literes ciszterna látta vízzel a házat. (2016)" forrás

R. Gyuri fotója

,, A város híres szülöttje Enver Hodzsa kommunista diktátor, akinek tevékenysége ellenére a város megőrizte oszmán kori arculatát.

A város felett elhelyezkedő várban fegyvermúzeum található, innen csodálatos kilátás nyílik a városra. Itt rendezik meg minden évben az Albán Folklór Fesztivált, ahol a polifonikus énekstílussal is megismerkedhetünk." forrás

Odajutás

Gjirokstra országúton 220 kilométerre van Tiranától. Autóval kb. 3 óra 10 perc az út, busszal három és fél óra.

Sarandából autóval 1 óra 20 perc a városka (55 km).

Szállás

4 csillagos Vila Sharm - R. Gyuri fotói

Helyi közlekedés

A városka nagyjából két részre osztható, az óvárosra a dombon és az újvárosra az alatta fekvő völgyben. Szinte bárhova el lehet sétálni, ha az ember képes megküzdeni a meredek macskaköves utcákkal.

A taxik olcsóak, és van egy közösségi buszkörút, amely összeköti az óvárost és az újvárost, kb. 30 lekért.

A város központjában lévő körforgalomból a buszállomásig egy viszonylag sík, könnyű, 10 perces sétát kell tenni a fő sugárúton. A taxik kb. 200 lekért megteszik ezt az utat.

Parkolás

Ha autóval behajtunk az óvárosba, akkor nagyon ügyelni kell a parkolási szabályokra, mert könyörtelenül büntetnek (jellemzően közel 4 ezer forint).

Étkezés

Egy burek kb. 380 forintba kerül.

A város a Qifqi-ról is ismert: sült étel, rizsből, tojásból és fűszerekből készül. Helyi specialistás a fehér sajt.

R. Gyuri fotója

Vásárlás

Jók a tejtermékek.

"A város kézműves ipara nagyon fejlett, fa- és kőfaragó mesterek, textilművesek, bőrdíszművesek üzleteiben szép dolgokra akadhatunk a város utcáit járva. Gjirokastra környékén az állattartás is jelentős, remek kecske- és birkasajtot vásárolhatunk, melyeket az ország számos részére szállítanak." forrás

b. m. fotója

A bazár

Az óváros kis utcáiban lévő sok-sok kis üzletet, hívják bazárnak. Szóvak nem olyan jellegű, mint a közel-keleti bazárok.

R. Gyuri fotója

Szórakozás

Megtaláltuk a legeslegjobb pubot, de tényleg: Bukowski Pub. Folyamatosan szólt a blues, de tényleg a legjobb zenék, a pultos pedig elképesztően kedves volt, már második este is úgy éreztük magunkat, mintha törzsvendégek lennénk. (2024)

Más praktikus információk

1. Turista információs iroda: közel a bazárhoz. Nyitva mindennap 9AM-5PM (Március-november); 9AM-3PM (Dec-Feb).

2. A kövezet jellege miatt érdemes strapabíró lábbelit viselni a városka felfedezésekor:

B. M. fotója

Óváros

R. Gyuri fotója

Vár

R. Gyuri fotója

,,Felsétáltunk a város felett uralkodó, zord kinézetű várhoz. A citadellát már a vaskorban is lakták, a ma látható falak Ali Tepeleni Pasához köthetőek. A bejárat után rögtön egy második világháborús fegyvergyűjteményt tekinthetünk meg, ez egy különálló múzeumi részben folytatódik, ahová extra be lépőt kell fizetnünk, ha a had- ill. fegyvertörténet rajongói vagyunk. A múzeumi rész az egykori várbörtönben található, ahol egyébként egészen 1968-ig tartottak foglyokat. A nácik a második világháború folyamán 500 rabot zsúfoltak össze 50 cellába, s itt tartották a kivégzéseket is. Mi eltekintettünk a hátborzongató hely meglátogatásától, s inkább a terasz felé vettük az irányt.

A terasz sarkában egy amerikai repülőgép pihen, amelyet 1957-ben albán MIG-ek kényszerítettek leszállásra. Az albán verzió szerint a repülő kémkedést végzett, az amerikai verzió szerint pedig véletlenül keveredett albán légtérbe. Kicsit tovább, a várudvar északkeleti sarkában emelkedik az óratorony, háttérben csodás kilátással a Drinos-völgyre ill. a Lunxhëria-hegyekre. Letérve a kitaposott főcsapásról, kissé beljebb merészkedtünk a romok között.

Bár a város 1961 óta „múzeum város” címet élvez, és 2005 óta a Világörökség része, sajnos a tradicionális gjirokastrai házak továbbra is ki vannak téve a tűzvészeknek, az illegális építkezéseknek, és – felújítás - híján az összeomlásnak.(2017)" forrás

R. Gyuri fotója

m. e. fotója

Más látnivalók

Szkenduli-ház

Ez egy 18. századi családi ház. Megépülése óta ugyanannak a családnak a nemzedékei éltek/élnek ott!!!

v. m. fotója

Zekate-ház

sz. k. fotói

Környékbeli látnivalók

A Kék szem (The Blue Eye)

A Kék szem forrás a nevét onnan kapta, hogy a közepe mélykék, a széle felé haladva pedig azúrkék, majd világos kékeszöldre változik a víz színe. Innen ered a 25 km hosszú Bistrica folyó, amely Sarandától délre torkollik a Jón-tengerbe. A forráshoz érdemes vinni fürdőruhát is és megmártózni a kristálytiszta forrásban. forrás

R. Gyuri fotói

A Syri i kaltër vízforrást szokás kék szemnek hívni, és igazi kuriózum az albán természeti látványosságok palettáján. A föld alatti forrás hatalmas erővel, másodpercenként 18.000 liter vizet pumpál a felszínre, amely egy természetes, a kék minden színében játszó medencében gyűlik össze. A víz annyira tiszta, hogy lelátni egészen 50 méter mélyre. Bár teljesen nem sikerült a búvároknak lemerülni az aljáig, buborékok formájában látni, ahogy a víz folyamatosan jön fel a felszínre.

A Syri i kaltërt látva nehéz elképzelni, hogy 2004-ben a forrás elapadt, ám ma már szerencsére bőven adja a vizet magából a látogatók legnagyobb örömére. Pár éve hivatalosan is betiltották a fürdőzést, de sem a szabályok, sem pedig a víz konstans, 10 fokos hőmérséklete nem riasztja vissza a hűsölni vágyókat a sziklafalról való leugrálástól. forrás