ÚTIKRITIKA.HU / Gjirokastra

Albánia két UNESCO világörökségi városa közül az egyik Berat, a második pedig a ,,kő városa+, Gjirokastra. A 4. századi, különös csengésű nevet viselő települést a legenda szerint Argyros görög hercegnő alapította. Akkor még Pirrocastrának hívták.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Sok más albán városhoz képest Gjirokastra egy kifejezetten szép, tarka, hangulatos és vidám hely.

2. A sok kis hangulatos kávézó

3. A várból a kilátás

4. Az Oszmán Birodalom korabeli, jellemzően a 17. században épült, egyemeletes házak igazán érdekesek, izgalmas kinézetűek.

5. Roppant kedvesek a helyiek, és az árusok nem tolakodóak

6. Ahol a bazár térségében ezek az utcák találkoznak: Konti, Zenebishti, Shpata, Kadare és Zejtarёve

Nem tetszett

1. A szuvenírboltok választékában sok silány, fantáziátlan termék (sok Made in China)

2. Berat azért építészetileg még érdekesebb, mint Gjirokaster

Vélemények

Alapvetően az erődbe szerettünk volna felmenni de sajnos arról lekéstünk. Viszont ez a hely mindenképpen megér egy pár mondatot. Az óváros részen abszolút egységes az építészet és nagy élmény volt a sétálóutcákat járni. Nem igazán illik bele a balkáni szedett-vedett képbe, és ez pozitív megállapítás. (2022)

Gjirokastra fő jellegzetessége az intenzív kőhasználat, amely a szürke palatetős, boltíves házaktól kezdve a macskaköves utcákon át egészen a domb tetején álló várig terjed, amely Albánia legnagyobb erődítménye. Gjirokastra a bazársorával azonnal belopta magát a szívembe, amelyet a Citadella látványa és a faláról elém táruló látvány csak tovább tetézett. forrás

Gjirokastra nem hétköznapi hely. Az óváros igen meredek, macskaköves (pontosabban hosszúkás, téglalap alakú köves) utcákból áll, amelyeken autóval is közlekednek (mi is itt mentünk fel kétszer, de nem szeretnék beszélni róla…).

A vár még feljebb van, de megéri felmászni! A várban lévő múzeum is szuper, illetve a Néprajzi Múzeumot és a Skenduli-házat sem szabad kihagyni, ezekben berendezett hagyományos szobákat, népviseleteket, stb. láthatunk.

A bazár ötágú sugárban helyezkedik el a vár alatt. (2024)

Berat egyértelműen Albánia legszebb kisvárosa, amelynek óvárosa szinte teljesen megőrizte 150 évvel ezelőtti arculatát. Ez természetesen vonzza a turistákat, de a város hangulata még így is bőven élvezhető. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a látogatók kényelmét színvonalas szálláshelyek és jó éttermek biztosítják, így a történelmi környezet felfedezése mellett a pihenés is kellemes élményt nyújt.

R. Gyuri fotója
Gjirokastër felé tartva útba ejtettük a híres Kék Szemet, egy különleges természeti jelenséget, amely rengeteg helyi látogatót vonz. Lényegében egy víz alatti forrásról van szó, amely 45 méter mélyből tör fel, és elképesztően intenzív, mély kék színben ragyog. Meglepő élmény volt, hogy a város felé vezető úton a végén mintegy 20 kilométeren át egy teljesen egyenes szakaszon haladtunk – ilyet Albániában ritkán látni.
Gjirokastër, amely az UNESCO világörökség része, a hegyoldalban magasodó 13. századi váráról és történelmi utcáiról híres. A város a bizánci időkben alapult, majd a 17. században az oszmánok foglalták el, ezután virágkorát élte, és a Bektashi szufi közösség egyik központjává vált. Felmentünk az erődbe is: maga az építmény talán nem túl izgalmas, de a kilátás a környékre pazar. Itt található egy fegyvermúzeum, egy amerikai repülőgép roncsa, óratorony és hatalmas kőfalak.

A város igazi báját azonban a macskaköves utcák és a régi, jellegzetes oszmán házak adják, amelyek lapos kőtetőikkel és egyedi formáikkal különleges hangulatot árasztanak. Több ház belülről is látogatható; mi egy 1700-ban épült, impozáns otthonba léptünk be. Ez a háromszintes, pincével kiegészülő ház 64 ablakkal, 9 kéménnyel és 6 pottyantós mellékhelyiséggel büszkélkedett. Az épület minden részlete kőből és fából készült, téli szobáiban fűtésre alkalmas kandallókkal, amelyek másik oldala gőzfürdőként szolgáló fürdőszobába nyílt. A nyári szobák világosak és szellősek, a vendégfogadó helyiség pedig gyönyörű, rozettás mennyezettel és gránátalma motívumokkal díszített kandallóval fogadta a látogatókat. A tetőről összegyűjtött esővizet egy 130 000 literes ciszterna tárolta, amely ellátta vízzel az egész házat.

R. Gyuri fotója
Gjirokastër egyik legismertebb szülötte Enver Hoxha, a kommunista korszak hírhedt diktátora, akinek uralma ellenére a város megőrizte jellegzetes oszmán kori városképét.
A település fölött magasodó vár ma fegyvermúzeumnak ad otthont, és bástyáiról lenyűgöző panoráma tárul a látogató elé. Ugyanitt rendezik meg minden évben az Albán Folklórfesztivált, ahol a látogatók a híres albán polifonikus énekhagyományt is megtapasztalhatják.

Odajutás

Gjirokstra országúton 220 kilométerre van Tiranától. Autóval kb. 3 óra 10 perc az út, busszal három és fél óra.

Sarandából autóval 1 óra 20 perc a városka (55 km).

Szállás

4 csillagos Vila Sharm - R. Gyuri fotói

Helyi közlekedés

A városka nagyjából két részre osztható, az óvárosra a dombon és az újvárosra az alatta fekvő völgyben. Szinte bárhova el lehet sétálni, ha az ember képes megküzdeni a meredek macskaköves utcákkal.

A taxik olcsóak, és van egy közösségi buszkörút, amely összeköti az óvárost és az újvárost, kb. 30 lekért.

A város központjában lévő körforgalomból a buszállomásig egy viszonylag sík, könnyű, 10 perces sétát kell tenni a fő sugárúton. A taxik kb. 200 lekért megteszik ezt az utat.

Parkolás

Ha autóval behajtunk az óvárosba, akkor nagyon ügyelni kell a parkolási szabályokra, mert könyörtelenül büntetnek (jellemzően közel 4 ezer forint).

Étkezés

Egy burek kb. 380 forintba kerül.

A város a Qifqi-ról is ismert: sült étel, rizsből, tojásból és fűszerekből készül. Helyi specialistás a fehér sajt.

R. Gyuri fotója

Vásárlás

Jók a tejtermékek.

Gjirokastërben a kézműves hagyományok ma is élénken jelen vannak: a macskaköves utcák mentén fa- és kőfaragó műhelyek, textilkészítők és bőrdíszművesek boltjai kínálnak igényes, egyedi darabokat. A város környékén az állattartás is jelentős, különösen a kecske- és juhtej feldolgozása. Az itt készült sajtok nemcsak a helyi piacokon keresettek, hanem Albánia számos vidékére eljutnak.

b. m. fotója

A bazár

Az óváros kis utcáiban lévő sok-sok kis üzletet, hívják bazárnak. Szóvak nem olyan jellegű, mint a közel-keleti bazárok.

R. Gyuri fotója

Szórakozás

Megtaláltuk a legeslegjobb pubot, de tényleg: Bukowski Pub. Folyamatosan szólt a blues, de tényleg a legjobb zenék, a pultos pedig elképesztően kedves volt, már második este is úgy éreztük magunkat, mintha törzsvendégek lennénk. (2024)

Más praktikus információk

1. Turista információs iroda: közel a bazárhoz. Nyitva mindennap 9AM-5PM (Március-november); 9AM-3PM (Dec-Feb).

2. A kövezet jellege miatt érdemes strapabíró lábbelit viselni a városka felfedezésekor:

B. M. fotója

Óváros

R. Gyuri fotója

Vár

R. Gyuri fotója

Felkapaszkodtunk a város fölé magasodó, komor látványt nyújtó várhoz, amelynek helyén már a vaskorban is éltek emberek. A ma látható falak Ali Tepeleni pasához köthetők. A bejárat után egy második világháborús fegyvergyűjtemény fogad, amely egy különálló múzeumi részben folytatódik – ide külön belépőt kell váltani, ha valaki érdeklődik a had- és fegyvertörténet iránt. Ez a kiállítás az egykori várbörtönben kapott helyet, ahol egészen 1968-ig tartottak fogva rabokat. A náci megszállás idején 50 cellában mintegy 500 foglyot zsúfoltak össze, és itt hajtották végre a kivégzéseket is. Mi inkább a terasz felé vettük az irányt, kihagyva a nyomasztó belső tereket.

A terasz sarkában egy amerikai repülőgép áll, amelyet 1957-ben albán MIG-ek kényszerítettek leszállásra. Az albán verzió szerint kémkedett, az amerikai magyarázat viszont véletlen légtérsértésről szól. A vár északkeleti sarkában magasodik az óratorony, ahonnan pazar kilátás nyílik a Drinos-völgyre és a Lunxhëria-hegyekre. Ha letérünk a főbb útvonalról, a romok között csendesebb, eldugottabb részekre is rátalálhatunk.

Bár Gjirokastër 1961 óta „múzeumváros”, és 2005 óta a Világörökség része, a hagyományos házak ma is veszélyeztetettek: tűzvészek, engedély nélküli építkezések és a felújítások hiánya miatt több épület az összeomlás szélén áll.

R. Gyuri fotója

m. e. fotója

Más látnivalók

Szkenduli-ház

Ez egy 18. századi családi ház. Megépülése óta ugyanannak a családnak a nemzedékei éltek/élnek ott!!!

v. m. fotója

Zekate-ház

sz. k. fotói

Környékbeli látnivalók

A Kék szem (The Blue Eye)

A Kék Szem forrás a nevét különleges színéről kapta: közepe mély, sötétkék, amely a part felé haladva azúr árnyalatba, majd világos kékeszöldbe vált. Innen ered a 25 kilométer hosszú Bistrica folyó, amely Sarandától délre ömlik a Jón-tengerbe. A kristálytiszta, hűs vizű forrás nemcsak a látványával nyűgöz le – érdemes fürdőruhát is vinni, és megmártózni ebben a természeti csodában.

R. Gyuri fotói
A Syri i Kaltër, vagyis a „Kék Szem” az albán természeti csodák egyik legkülönlegesebbje. Ez a föld alatti forrás hatalmas erővel, másodpercenként mintegy 18 000 liter vizet tör a felszínre, mely egy természetes, a kék árnyalatainak lenyűgöző játékában ragyogó medencében gyűlik össze. A víz tisztasága elképesztő – akár 50 méter mélyre is le lehet látni –, ám a búvároknak eddig nem sikerült elérniük a fenekét. A mélyből folyamatosan feltörő buborékok árulkodnak a forrás állandó erejéről. Nehéz elképzelni, hogy 2004-ben egyszer elapadt, ma viszont bőségesen ontja a vizet. Néhány éve hivatalosan betiltották a fürdőzést, de a szabályok és a víz állandóan 10 fokos hőmérséklete sem tartja vissza a merész látogatókat attól, hogy a sziklafalról a mélybe vessék magukat.