ÚTIKRITIKA.HU / Albánia






hirdetes


útikritikák


Albánia

Durrës | Shkoder | Sarandë | Berat | Butrinti | Gjirokastra | Vlorë |Kékszem-forrás| Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Berat - 10 eurós ebéd lenyűgöző kilátással - shish kebab, párolt borjúhús zöldségekkel, sajtsaláta, no meg, helyi konyak - s.i.fotója

.

Durrës

A várossal külön aloldalon foglalkozunk - itt


Shkoder

vagy Shkodra?

88 ezres lakosság.

SHKODER - TISZTELETBELI KONZULÁTUS

  • Tiszteletbeli konzul: Kliti Hoti --------- Cím: Lagja “Qemal Stafa”, Rruga “Jorgji, Karamitri” nr. 25, Shkodër, Albánia
  • Telefon: +355-682-020-275 - E-mail: kliti.hoti@novartis.com
  • Konzuli terület: Shkodër, Kukës, Lezhë megyék (qarku-k)

"Shkodra érdekes mix volt: lepukkadt, régi, omladozó házak között már ott voltak a szépen renovált és újonnan épített villák és hotelek is. Az utak meglepően vadiújaknak látszottak és tényleg egyetértek Ginix-szel, amikor azt ajánlja, hogy egy viszonylag új térkép is valószínűleg már elavult Albániában, annyi új utat építenek évente. A szállónktól kb. 50 méterre pont szemben volt Shkodra legnagyobb mecsetje. Szép volt nagyon a sok magas minaretjével, de hajnali fél 5-kor a müezzin nem volt éppen a legnépszerűbb azok között, akik még szerettek volna aludni. Mi is úgy éreztük, hogy vallásilag nincs feszültség az országban, Shkodra is tele volt úgy mecsetekkel, mint katolikus templomokkal.

A hotel előtt futott egy sétálóutca, amin tucatnyi kávézó, étterem, kocsma stb., stb. csábította a rengeteg külföldit. Finomabbnál finomabb kajákat ettünk, és még nekem sem voltak problémáim, mert vegetáriánusként rengeteg salátát ettem és mivel halat azért eszem, nem haltam éhen. A húsevők meg kipróbáltak minden érdekes étket és minden ízlett nekik. Megismerkedtünk Shkodra sikátoraival is. A közbiztonság olyan jó, hogy egyáltalán nem volt semmi problémánk, még az egyedül járkáló turista nőknek sem a sikátorokban. Elmentünk megnézni Shkodra nagy erődítményét, ami nagyon érdekes volt. Hatalmas és jó magasan van fönt a város fölött, így a kilátás fantasztikus. Sokat fotóztunk ott is, mert volt mit. (2015)" forrás


"Megnéztük az ortodox templomot és kívülről pedig a mecsetet, majd volt 20 perc szabad program, ami arra volt elég, hogy oda-vissza sétálhassunk a sétálóutcán. Durva volt, hogy a koldus cigány gyerekek ha meglátnak egy külföldi buszt, egyből mennek oda kéregetni, sőt követnek is az utcán. Ami nekem feltűnt még, hogy az utakon nincsenek jelzések (záróvonal, felezővonal). (2014)" forrás


" A város szélén, az ulcinji és tiranai út találkozásánál emelkedő vár érdemli meg figyelmünket, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a hegyekre, a skhodari tóra, a sok szigettel tagolt folyóra és a folyótorkolatra. Rosafa várát közel 700 méternyi vastag fal veszi/vette körül.

Rosafa legendája nagyban hasonlít Déva várához: vagyis amit raktak estére, az reggelre leomlott. Három testvér építette, akik nem értették ennek az okát, egészen addig, amíg egy bölcs arra nem járt, aki elárulta, hogy scak akkor lehet befejezni a várat, ha valamelyikük feleségét beépítik a falba. Azt áldozzák fel, aki másnap reggel elsőként érkezik a várhoz az ebéddel. A legkisebb testvér felesége ért oda, aki azt kérte, hogy ha már befalazzák, akkor a maradjon kint a jobb szeme, hogy láthassa hogyan nő a kisfia; a jobb lába, amivel a bölcsőjét ringatja; és a jobb melle, hogy etethesse. Ezek után fel tudták építeni a várat. Érdekes, hogy a vár közepén helyezkedik el a Szent István katedrális romjai, melyből a középkorból mecsetet csináltak és egy minaretet is felhúztak mellé. " forrás

Sarandë

Sarande-ról külön oldalon írunk - itt




Berat

Berat városkáról külön aloldalon írunk - itt: https://utikritika.hu/albania/berat


Butrinti

,, Butrint romváros Albánia egyik legjelentősebb történelmi épületegyüttese - hellenisztikus, római, bizánci, velencei és török emlékek keveréke, ezért is olyan különleges, és ezért szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. A nagy kiterjedésű Butrinti tó partján fekszik. Nem egész 2 órát szoktunk ott lenni, az idegenvezetővel jártuk körbe az egész parkot, mindenről beszélt részletesen.

Bár érdekes a történelme, engem nem nagyon győzött meg maga a hely... tulajdonképpen csak romok összessége... Jobb állapotban csak a bazilika és a színház maradt fenn, valójában eddig csak a város kb 45 %-át tárták fel. Van néhány jó állapotban fennmaradt mozaik padló is, de ezt ritkán lehet látni mert be van fedve homokkal hogy így védjék. Nekem szerencsém volt, mert mindkettőt láthattam, állítólag kétévente cserélik a homokot, ilyenkor látható. Egy kis darab mozaik megfigyelhető a bazilika oltáránál is a bal sarokban, és érdekesek a kőbe vésett feliratok (rabszolgák nevei) a színház falánál. Az itt lévő sekély tóban pici teknősök úszkálnak. Az egész park szintje nagyon alacsonyan van, ezért sokszor elárasztja a talajvíz. Egyébként az egész park nyugodt, ha kikerüli az ember a tömeget, érdemes sétálni, vannak padok is sok helyen pihenésre. (2017)" forrás

b. m. fotója

,, Évente több tízezer turista keresi fel a görög-albán határ melletti Butrint romvárosát. A turisták nagy része hajóval érkezik Korfuról, de sokan a közeli nagyon kedvelt albán nyaralóvárosból Sarandából vagy Ksamilból is érkeznek. Akik, eddig látták biztos nem csalódtak, mert a gyönyörű helyen fekvő római romváros nagyon szépen fennmaradt (most már karbantartott) ahol felfedezhetjük az elmúlt kétezer év valamennyi korszakát. 

Butrint nem messze van az albán-görög határtól és Ksamil albán üdülővárostól. Könnyen megközelíthető autóval, de a környező városokban (legyen az albán Sarande, vagy Korfu) kínálnak egy vagy fél napos kirándulásokat is.
GPS: N39 45 4 E20 1 34
Elég jó út vezet Sarandéból egészen Butrintig (azért csak érdemes volt 1959-ben Hruscsovnak ellátogatni ide, mert csak azért építették). A nyári fő turista szezonban is lehetett parkolni. Nekünk nem volt gond, de számolni kell a sok busszal illetve lehet időszak mikor nehezebb találni parkolót. Nem kell fizetni. A fő szezonban sorban állással számolni kell, de nem volt vészes. A belépőjegy 700 lek/fő (kb 1650 ft) (2016). 10 fős csoport esetén 500lek/fő. A bejáratnál érdemes felmarkolni a térképet.

Összeségében nagyon jó program a fák által védett csodálatos romokat megnézni és sétálni. Könnyű program mindenki számára. Fantasztikus hely lehetett fénykorában a város.

Emellett ne feledkezzünk el a környéken található strandokról és partszakaszokról. Ksamil gyönyörű, de ha valaki szeretne helyet, akkor már reggel menjen, mert délelőtti órákban már egy gombostűt sem lehet leejteni, nemhogy üres helyet találni. Ezt szó szerint lehet venni.  (2017)" forrás

Gjirokastra

https://utikritika.hu/albania/gjirokastra

Vlorë

https://utikritika.hu/albania/vloravlor

Kékszem-forrás

💧A Kékszem-forrás Albánia egyik legfelkapottabb természeti látványossága. Az ország déli részén található forrásból legalább 50 m mélyről tör fel a kristálytiszta, 12°C-os víz. (Ez körülbelül a szauna utáni hideg medence hőmérsékletének felel meg, először le is zsibbadt a lábunk 😃)
A misztikus karsztlyuk valószínűleg mélyebb, mint 50m, de eddig tudtak búvárok lemerülni, így pontos mélysége egyelőre nem ismert. A víznek óriási ereje és hozama van: akár 18.000 l/mp. Olyan nagy erővel tör felszínre, hogy a beleugráló embereket is azonnal viszi ki a sodrás a part felé. Innen ered a Bistrice folyó, ami végül a Jón-tengerbe torkollik. Az egész terület gyönyörű, a buja zöld növényzet és a türkiz patak összhangja szemet gyönyörködtető. 💙
Felkapottsága mutatkozik az idelátogatók számán is, elég sokan voltak. Ha tömeg nélkül szeretnéd megnézni, akkor nyáron a kora reggelt ajánljuk, (viszont számíts arra, hogy ilyenkor nem süt ide a nap:utolsó kép), vagy a főszezonon kívüli utazást.
🚗Egy poros, egysávos út vezet ide, a parkoláshoz csúcsidőben türelem kell, forgolódni, kerülgetni kellett egymást. Be lehet jönni autó nélkül is, akkor gyalog kell megtenni az utat.
⛺Mi a parkolóban éjszakáztunk végül néhány lakóautó társaságában, patakcsobogás mellett aludtunk.😊
🥗 Van két étterem, ajándékboltok, és egy éjjel is nyitva tartó mosdó, tökéletes hely volt egy éjszakára, reggel pedig szinte csak a mienk volt a forrás és környéke.
💵Árak
50 lek/fő
100 lek/autó
Az őr a rendszámunkra ránézve már messziről kiabálta magyarul, hogy 'kétszáz'. (Kb.600 Ft) (2021)


Albánia a történelmi helyszínek mellett telis-tele van lenyűgöző természeti látnivalókkal, túrázási lehetőségekkel. Főként a nyugati és déli hegységeket járva igazi csodákra bukkanhatunk.
Ezek közé tartozik a Sarandától egy órára található Kék Szem Forrás is, ahova egy kiépített térköves út vezet a parkolóból. A legnagyobb szerencsénkre, mivel sikerült a legnagyobb vihart elkapnunk, pont amikor itt akartunk volna túrázni.
De a szakadó esőnek voltak nem várt pozitív következményei is 🙂
🔹Hiszen megtapasztalhattuk, hogy:
✌️Ezek az természetes árnyalatai a kéknek és zöldnek még viharban is gyönyörűek
✌️A bérautó kézifékje végülis kibírta a 30 fokos nedves lejtőt pár kő segítségével, így a kocsi nem a tóban várt minket
✌️Milyen is egy birkanyájjal együtt araszolni 15 percig a főúton
✌️Minden okkal történik és a rövidebb túra miatt felfedezhettük Gjirokastrát, ami Beratot követően talán a legszebb történelmi város Albániában


Olvasmányos linkek

Mount Cika :
A Gjipe parttól még feljebb található ez a kb. 2000 m magas tengerpart melletti hegy. Sajnos mi nem jutottunk fel a tetejére, mert kicsit elszámoltuk az időnket de abszolút nem lehetetlen. Viszont aki erre vállalkozik az mindenképp reggel kezdjen mászni mert egész napos program.
Mi a Hotel Keshtjella Llogara-nál tettük le a kocsit és a műútról felfelé egy kis ösvényen indul a túraútvonal. Itt egyébként egy étterem is van, ahol ettünk a kirándulás után. (2022)


"Leusa: A számtalan birkás-szamaras-tehenes albán faluból érdemes nem találomra választani, hanem azt, ahol esetleg van valami hozzáadott érték is. A csak gyalog megközelíthető Leusában ez egy ikonokkal és freskókkal teli templomocska. A nem túl távoli Labove hasonló intézményével kombinálva ez már egész napos megmerítkezés az albán vidéki létben.

Valbona: Albániában a hegyek a legjobbak, és az albán hegyeket ebben a völgyben lehet a legjobban élvezni. Tökéletesen jelölt, mégis teljesen érintetlen ösvényeken kirándulni egész nap, aztán hatalmas adag bárányt enni joghurttal – ettől érzi az ember, hogy Albánia nem európai kuriózum, hanem világszínvonalú úti cél. (2014)" forrás


"Albánia masszív erődrendszerét Enver Hodzsa kommunista diktátor építtette ki azután, hogy összeveszett kommunista szomszédjával, Jugoszláviával, sőt legfőbb támaszával, Kínával is, és teljesen izolálta az országot haláláig, 1985-ig. A bunkerek hatalmas hálózatát a tengerparton és a szárazföld belsejében arra alakították ki, hogy a nyugati "imperialista" hatalmak támadása idején így álcázzák a katonaságot. Az ország költségvetésének az egynegyedét a hadseregre költötték. A "bunkerization" művelet nem közvetlenül a hatalomra jutása (1944) után, hanem 1967-ben kezdődött és egészen haláláig (1985) tartott. Az egy-két személy befogadására alkalmas bunkereken kívül készültek komolyabbak is, amelyek el voltak látva elektromos árammal, vízvezetékkel, szellőző-berendezéssel. 12-15 centiméter vastagságú vasbeton- és acélajtókkal szerelték fel őket, hogy ideig-óráig a gáztámadás és a nukleáris csapás elsődleges következményeitől is megvédje a bent tartózkodókat. 750 ezer elhagyott betongomba tarkítja Albánia városait, mezőit és az ország különböző pontjait." forrás


"Fontos tudni, hogy Albániába a természetért, nem pedig az emberiség nagy alkotásaiért érdemes utazni. A ritkán lakott, hegyes, elmaradott vidéken eleve nem épültek soha olyan nagy dolgok, ami pedig véletlenül igen, azt vagy az erre vonuló hadseregek, vagy a múlttal és főleg a vallással szakítani igyekvő kommunisták szinte kivétel nélkül lerombolták. Vannak ugyan az országban ókori romok, bizánci templomok és közepesen régi mecsetek, de ezek közül mindegyik műfajban lehet a környező országokban sokkal jobbat látni. A kivételt a jellegzetesen albán városkák jelentik, amelyekből néhány meg tudott maradni érintetlenül, a rendszerváltás utáni állapotmegőrzés pedig csak javított rajtuk. Ezeket jellemzően meredek hegyoldalra építették, hatalmas, komplett klánoknak otthont adó, esetenként kifejezetten nagypolgári házakkal. De ezeknek sincs esélyük versenyezni az albán táj szépségével.

Albániában kétféle táj van: kopár hegy és nem annyira kopár hegy. Minél közelebb van az ember a déli, görög határhoz, annál kopárabb a táj, de bujának nevezhető növényzet északon is csak a magasabb hegyek közti völgyekben van. Aki már járt Dalmáciában vagy a görög szigetvilágban, annak ismerős lesz a látvány, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy az albán vidék hozza azt a bukolikus idillt, amit az ott élő földművesek nyilván szívesen lecserélnének egy új traktorra, turistaként viszont csak pluszt jelent.

Albánia közepes méretű városainak foghíjtelkein is lehet legelő tehenet látni, vidéken pedig egyértelműen a mezőgazdaság és az állattartás az úr. És a közhiedelemmel ellentétben nemcsak birkát tartanak, hanem gyakorlatilag minden elképzelhető haszonállatot, különös tekintettel a pulykára, amely Közép-Albánia egyes vidékein a gazdaság motorjának tűnt. Odáig nem mennék, hogy benzingőzben fulladozó, félkész családi házakkal és omladozó közintézményekkel teli albán városokat elbűvölőnek nevezze, de ezeket leszámítva szinte valamennyi településnek volt valami bája, elsősorban a mindenhol tobzódó teraszos vendéglátóhelyeknek köszönhetően.

Az albán vidék olyan, amilyennek egy amerikai turista Kelet-Európát elképzeli: vidám kisfiúk libákat, fejkendős nénik pedig hercig szénakazlakat terelgetnek, miközben a teljes férfilakosság kávézókban trécsel. A hegyeknek köszönhetően pedig a díszlet mindenhol minimum szép, az igazán magas hegyek közt pedig lenyűgöző. Ízlés kérdése, hogy valaki hegyekért vagy alföldekért rajong, de az albán hegyvidék a maga műfajában világszínvonalú. A Dinári-alpok legdélebbi nyúlványa ott fekszik, ahol az egykori Jugoszlávia utódállamai és Albánia találkoznak, a földrajzi és történelmi elszigeteltségnek pedig turistaszempontból csak jót tett a vidéknek. Albániában nemzeti sport a szemetet kivágni a száguldó Mercedes ablakán, de itt, a 2500 méteres hegyek közt simán lehetett egy teljes napot kirándulni úgy, hogy egy darab eldobott műanyaggal se kelljen találkozni. (2014)" forrás

Fotóegyveleg

Durres - festett fal - Mázsár Fanni fotója

Dekoratív kisbusz érett sofőrrel Beratban - t. p. fotója



Vissza az elejére


Kommentek

úti kritikus, 2020. 02. 17. 02:34
Máriának:
Természeti látnivalók közül különösen ezeket ajánlom, ha belefér az időkeretbe:
Karavasta lagúna (Divjake Karavasta Nemzeti Park), Theth, Valbona nemzeti park, Koman-tó


úti kritikus, 2020. 02. 17. 01:00
Máriának:
Autóbérléssel 5 napba beleférhet: Tirana, Butrint, Saranda, Gjirokastra (Kékszem Forrás), Berat. A közutak álllapotta nagyon vegyes. Érdemes 50-60 km/óra sebességgel kalkulálni a távolságok megtételének időigényességét. Óvatosan kell vezetni, mert az albánok fegyelmezetlenül vezetnek. Távolsági buszokkal lehet körutazást tenni, de komplikáltabb és kb egyharmaddal kevesebb fér bele a programba.


Maria Toth, 2020. 02. 16. 23:13
Kedves Utikritikus!
Tiranaba repulunk aprilisban. (harman, 50+ no) Szeretjuk az aktiv kikapcsolodast, a hegyeket, a termeszeti szepsegeket es a regi telepuleseket. Melyek azok a latnivalok amelyeket 5 napba suritve feltetlenul ajanlanal? Merjunk autot berelni? Milyenek az utak, es mennyire tartjak be a kozlekedesi szabalyokat? Tomegkozlekedessel mely helyeket lehet elerni? Meg ezer kerdesem lenne...
Koszonom, ha valaszolsz.


Varjú Éva, 2019. 08. 27. 15:03
Kedves Úti kritikus!
Szeptember közepén utazunk Durres-be. Repülővel megyünk és nem is szeretnénk autót bérelni. Szeretném megkérdezni milyen kirándulási lehetőségek vannak a környéken amik tömegközlekedéssel elérhetők? (Tirana és Durresen kívül)
Köszönöm a választ.


Kis Balázs, 2019. 07. 06. 00:37
Tisztelt úti kritikus!
Köszönöm az előző válaszát! Most afelől érdeklődnék, hogy a déli tengerparti sávban melyik az rész, amelyik tömeg szempontjánól elviselheő?. Borsh, Ksamil, Lukova?
Köszönettel: Kis Balázs


úti kritikus, 2019. 07. 02. 20:17
Balázs! Csillagtúrázós, buszozós felfedezéshez Saranda város a legpraktikusabb. Nem ott vannak a legszebb strandok, de onnan busszal könnyebb közlekedni az említett helyekre és a strandokhoz is.
Azzal viszont kalkulálni kell, hogy a tiranai reptérről Sarandába a buszozás legalább 5 óra 15 perc.


Kis Balázs, 2019. 07. 02. 19:29
Tisztelt Útikritikus!
Aug. 10-20 között repülővel megyünk Albániába. Autóbérlésben nem gondolkodunk. Több minden szeretnénk megnézni pl. Durres, Berat, Gjirokastra, de alapvetően a déli rész tengerparti sávját céloznánk meg. Mit javasol, hol üssünk tábort délen illetve, hogyan lehet azt megközelíteni? Köszönettel: Kis balász


úti kritikus, 2019. 07. 01. 21:19
javítás: Dhermi Beach
A Borsh után pont.


úti kritikus, 2019. 07. 01. 21:18
Boglárka!
Ezeket a nem tömegturistás strandokat ajánlom: Gjipe Beach, Dhermi Berach, Drymades vagy a Borsh
Korfuból a kompok Sarandából indulnak, szeptember 11 után a felnőtt oda-vissza jegy: 38 euró


Simon Boglárka, 2019. 07. 01. 13:23
Kedves Utikritikus!
Szeptember közepére van repjegyünk Albániába.Melyik tengerparti részt ajánlanád, ahol lassan mélyülő "romantikus" tengerpart van. De ha nem strandolós időt fognánk ki, tudjunk kirándulós programot is szervezni a közelben,vagy esetleg átkompozni Korfura. A komp vagy hajó mennyibe kerülhet és honnan indul?
Előre is köszönöm a választ!


Deak Kati, 2018. 04. 02. 20:09
Olvastam, hogy a kempingezést felejtsük el, mi bebarangoltuk fél Europát lakókocsival, szertetném tudni, mi a helyzet Albániában kempingek terén, mire kell felkészülni, juniúsban szeretnénk menni, előre is köszönöm


Zsolt, 2017. 07. 31. 18:21
Kedves Utikritikus! Ha Dhermit választjuk...mert Kshamil ettől is messzebb van Dhermi közelében hol találunk érdekeyet...pl rommaradvány stb.


úti kritikus, 2017. 07. 13. 14:50
Zsolt!

Tengerpart vonatkozásában ezeket ajánlom:
Ksamil, ahol van homokos strand is, de a lényeg az ottani kis szigetek meglátogatása. Ksamil strandjai privátak, de így legalább gondozottabbak. Dhermi kavicsos strandos, szép fenyőfás környezet és lehet sznorkelezni. Jók még ezeke: Himara, a nyugis Bunec, a bulis Jale Beach. Kedvencem a Lukova. Ha van bérautó, akkor szép hely a Llogara hágó nemzeti park. Turistáskodásra jó (persze Tiranán kívül) Berat, Kruja és a Theth nemzeti park. Sznorkelezés szempontjából a déli, sziklás parti részek az érdekesek. Sarandát én nem nagyon csípem, de nem véletlenül vannak ott búvárközpontok.


M. Zsolt, 2017. 07. 13. 13:08
Szia Utikritikus!
Aug 23-26-ig leszünk Albániában, repülővel megyünk autót szeretnénk bérelni, haverral. A terv tengerpart. Melyik várost ajánlod, ahol tényleg csodás a tenger és esetleg a tenger élővilágát is lehet élvezni, megcsodálni, illetve egy napot azért rászánnánk valami különlegesebb helyre is Albániában. Miket javasolsz?


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon