ÚTIKRITIKA.HU / Japán

A rövidtávra érkező látogatók mindenképpen rendelkezzenek egészségügyi ellátást fedező utasbiztosítással. Az egészségügyi szolgáltatás magas színvonalú, egyben igen költséges. Orvosi ellátás igénybevételekor nehézséget jelenthet a kommunikáció, bár az orvosok jelentős része beszél idegen nyelven. A külföldi látogatóktól - biztosítás megléte mellett is - általában a kezelés teljes költségének helyszíni kifizetését kérik. A hosszú távon Japánban tartózkodóknak a japán egészségbiztosítási rendszerbe kell bejelentkezniük. Havonta fizetendő kb. 100 USD-nek megfelelő biztosítási díj ellenében a biztosító az egészségügyi ellátás költségének 70%-át fedezi. Mindenkinek ajánlott, hogy minden alapgyógyszert vigyen magával, inkább többféle legyen, mint kevés. Kevés japán patikus beszél jól angolul. Nyilván a krónikus betegségekre szedett gyógyszerekre ez fokozottan igaz.

Japánban nagy súlyt fektetnek a tisztaságra, és a japán kultúrában gyökerező közösségi szellem érzékelhető az egészségügy területén is. Beteg emberek gyakran maszkokban járnak, hogy ne fertőzzék meg embertársaikat, a mentőhálózat - melyet a tűzoltóság működtet - jól felszerelt, az önkormányzatok rendelkeznek járványügyi programokkal. Japán egészségügyi és járványügyi helyzete igen jó, az utazók számára védőoltás, egyéb különös elővigyázatosság nem szükséges. A japán gyermekek körében a B encephalitis elleni védőoltás kötelező, ezt a hosszú távon Japánban tartózkodó, rendszeresen gyermekközösségbe járó külföldi gyermekek számára is ajánlott.

Diétás víz? WTF?

Víz kinézetű kóla - Kriszta fotója

Higiéniai maximalizmus

Japánban az illemhelyek többségénél a vécécsészébe be van építve egy bidét jellegű szerkezet, amiből vízsugár mossa nagydolgozás után az ülepnyílásunkat. Ez a módi manapság japánban már általános mind az otthonokban, mind a jobb közvécékben. A vasútállomások és más helyek közvécéiben azért még a hagyományos japán guggolós rötyi is működik. Természetesen az is elektromos. A gombok nyomkodása előtt érdemes alaposan megvizsgálni őket, általában a külföldiek kedvéért a lehúzó gombon szokták a funkciót is jelölni. A kék gomb körül keresgéljünk, a piros kerülendő, az általában a segítség kérésének gombja és szirénázással is jár a megnyomása. Lehet persze próbálkozni, de inkább a szálláson lévő wc-vel.

Szinte az összes közwc-ben, a nőiben persze vannak gyerek segítő berendezési tárgyak. Mindenhol van egy fülke, ahol található egy csinos kis gyerekülőke babáknak, amiben az anyuka rögzíteni tudja a magával hurcolt babát, ameddig a dolgát végzi. Van térdmagasságban mosdókagyló és piszoár is a kisfiúknak. Természetesen van pelenkázó, pakolós hely és természetesen van rendszeres takarítás. És a kisgyerekesek is természetesen tisztán hagyják ott maguk után a mosdót.

,, Azt mondják Japánban diplomával kell rendelkezned, hogy értsd hogyan működik a toalett, ami akár igaz is lehet, mert eléggé egyszerű elveszni a rengeteg nyomógomb között. Hiperszónikus toaletteket használnak, amelyik melegíti az ülőkét, bidéként funkciónál, és akár öblítés hangot is tud imitálni. Utóbbi gondolkodóba is ejtett, hogy mi ennek a haszna." forrás

,, Tiszta, igényes és ingyenes nyilvános WC-k mindenhol. A japán WC-k megérdemelnének egy külön cikket is, ám amit itt most kiemelnék, hogy bárhol, bármikor perceken belül találtunk tiszta, igényes és teljesen ingyenes mosdókat. Ott a metró aluljáró nyilvános WC-i is kb. olyan állapotban voltak, mint itthon egy-két szálloda mellékhelyisége." forrás

,, A turista WC-re bárhol el tud menni, ingyen. A toilet mindenütt tiszta, még azokon a metróállomásokon is, ahol napi félmillió ember fordul meg. A WC ülőke is megér egy misét: fűthető, spriccolós, zenél, illatosítós és egyéb perverz (pl. masszázs) funkcióban is működtethető." (N.K., 2017)

,, Japánban az orrfújás nagyon illetlen dolog, igyekezzünk nyilvános helyen kerülni, ellenben a harákolás, szipogás és a hangos leves szürcsölés elfogadott. Talán ha tudnák, hogy a zsebkendőbe orrfújás többet segít a maszknál a bacik elleni harcban….

Más: Az emberek fele papír orvosi maszkban jön-megy az utcán. Szerintük ápol és egyben eltakar, nyugati szemeknek nagyon bizarr látvány. Mintha egy kórházi osztag masírozna mindenhol. Ez is a higiéniamániára vezethető vissza, bár csak az utóbbi évtizedekben, főleg a kétezres évek SARS, madárinfluenza és H1N1 járványai után vált tömegessé. 2014-es adat szerint 4billió! maszkot adtak el Japánban.

Mostanra a járványok, betegségek, tavasszal a pollenek elkerülése mellett divatkellék is lett. Kapható arcra igazított alakú, hogy a szép V alakot formázzon a fej, és ne egy bumszlit, van krémmel kezelt a kellemes tapintásért, és mindenféle kawaii mintás verzió.

A maszk Japánban az uniszex, önkéntes csador, hiszen nem látjuk a másik ember arcának nagy részét. A legmosolyogtatóbb maszkos jelenetet egy fiatal lány adta elő egy vonaton. Levette a maszkot, gondosan kirúzsozta magát, majd visszahelyezte a szájtakarót. Szerencsére legalább a bolti eladókon és a pincéreken jellemzően nincs maszk." forrás

,, A hotelek többségében fürdőzni is lehet, ingyen, kizárólag meztelenül, de akinek most felcsillant a szeme egy kis pucér ázsiai nőitest-fesztiválban reménykedve, gyorsan vegyen vissza a lelkesedésből, nem koedukált áztatás folyik, óránként cserélődnek a nemek, amire a hotelben figyelmeztetnek is. Ha már a fürdésnél járunk, egy apróságot el kell magyaráznunk, mielőtt még ott állna az ember értetlenül a fürdőkád mellett a kezében egy indokolatlannak tűnő műanyag sámlival. A japánok számára mint minden, a fürdés is egyfajta szertartás. Az átlagos mosdást a zuhany alatt, egy bárhol, akár párszázas boltban is kapható széken végzik el, majd jöhet a kád, és egy kis pácolódás a forró vízben.

A kád azonban az európai verzióhoz nagyjából csak a formájában hasonlít. Egy tetővel ellátott, teljes egészében lefedhető és fűthető fürdőalkalmatosságról van szó, amelyben csak körülbelül hetente cserélik a vizet. Mivel maga az alapos mosdás már a kádba ülés előtt megtörténik, ez nem is annyira furcsa tett, mint amilyennek először hangzik. A fürdő fűtését a legtöbb esetben egy japán ház bármely pontjáról intézhetjük a felszerelt termosztátokkal, melyek figyelmeztetnek is minket, amikor a víz elérte a kellő hőfokot. Amikor az éjszaka sötétjében egyszer csak egy japán női hangot hallasz, ami valamit mond (azt, hogy kész a fürdővíz), előveszed a keresztet, a fokhagymát és a legjobb tudásodat is, amelyeket a japán horrorokból szedtél össze. Kevés lesz a technika ellen.

De hogy egy másik furcsaságra is felhívjuk a figyelmet, tekintsünk csak meg egy átlagos japán vécét. Az első, második és ezredik ránézésre is kissé high tech kinézetű, már-már egzotikus alkalmatosság az európai szemet túl sok gombbal zavarja meg, ezek azonban mindössze beépített bidét és ülőkemelegítőt takarnak. Már a legegyszerűbb verziók is tartalmazzák ezeket az extrákat, de nem ritka a természeti hangokat lejátszó vagy a saját illatosítót tartalmazó változat sem.

Igazán furcsa, de a hipermarketekben már ilyenek várnak minden kedves érdeklődőt, így ha véletlenül azt hallod, hogy az óceán hangjai vegyülnek némi bélgáz-kieresztésre hajazó hanggal, akkor nyugtázhatod, hogy nem egy cunami készül elvinni a mosdót, hanem valaki egyszerűen csak elképesztő lazasággal megnyomta a karfán található play gombot. Mosdó egyébként az utolsó kis üzletben is van. És szabadon használható. (2013)" forrás

"Ok. Egy ilyen wc kell nekünk is otthonra. Felejthetetlen. Jani"

Hogyan töröljük ki a fenekünket Japánban? videós útmutató

Dohányzás Japánban

Japánban nehéz nemdohányzó területet találni az éttermekben. Sok japán politikus érdekelt a dohányiparban és a dohányzásellenes törvények meghozatalát ez is akadályozza. Ha utáljuk a bagószagot, akkor készüljünk fel arra, hogy japánban étkezőhelyeken (is) el kell viselni a bűzt. Reptereken, állomásokon mindig vannak dohányzó szobák, ajánlatos ott rágyújtani.

Közlekedés

Tömegközlekedés

A japán tömegközlekedés jól szervezett és biztonságos. A tömegközlekedési eszközökön távolságarányos díjat kell fizetni. A menetjegyet az utazás végéig meg kell őrizni, mert az állomás elhagyásához szükséges. Ha valaki többet utazott, mint amennyit fizetett, az automata kapu szépen visszaküldi a Fare adjustment automatához. Ott szépen kifizeti az árkülönbözetet és már mehet is útjára.

,, Japánban a legfontosabb közlekedési eszköz a vonat, kocsival csak kevesen járnak. A vonatokon és metrókon (tulajdonképp ez is vonat) a fiatalabbak nyomkodják a telefonjukat, a középkorúak és idősebbek alszanak. Nem
beszélgetnek egymással és telefonálni is tilos. Be is tartják. Röhej az Iphone imádat; a szomszédos Koreában gyártják a világ legjobb androidos telefonjait, itt meg az almás butafont hájpolják. Egyébként mindent szeretnek, ami amerikai. Én mindenki amerikai, aki nem ázsiai.

Egyébként autóval a bal oldalon közlekednek. Érdemes biciklivel is ott menni, és akkor nem áll le a forgalom. De elnézőek, mert az amerikai (én), aki a biciklin ül, biztosan, nem régen érkezett.

A közlekedési rendszert egy-két nap alatt ki lehet ismerni és onnantól kezdve már nem is olyan izgalmas közlekedni. Érdemes elkerülni a reggeli (ezt az ember úgyis átalussza, lásd fenn, időeltolódás) és délutáni csúcsot, mert az egyébként kedves japánok ekkor megvadulnak és igen parasztok tudnak lenni a járműveken.

Érdekes, hogy náluk nem ismert az udvariasság. A nőket nem engedik előre sehol, de talán praktikus is, mert bármikor megálltam, hogy magam elé engedjek egy hölgyet, ahogy itthon tanították, rögtön tömeg alakult ki mögöttem, mivel megállítottam az emberfolyamot.

Tokióban a mozgólépcsőn a bal oldalra állnak az utasok, Narában és Oszakában jobb oldalra. Kiotóban össze vissza." (N.K. naplójából)

,, A szararimen (japán öltönyös irodai alkalmazott) egyik alapvető tulajdonsága, hogy siet. Sétálva átszállni egyik metróról a másikra – ez időpocsékolás, hiszen az utat szaladva is meg lehetne tenni, és akkor több idő marad munkára. Ebből következik, hogy – hiába jönnek öt percenként a metrók – a szararimennek mindig arra kell felszállnia, ami épp már zárná az ajtókat. Irodai munkából adódó rossz fizikuma miatt nem rendelkezik olyan izomerővel, hogy puszta kézzel megfogja a záródó metróajtókat. Tudja jól, hogy megalázó módon odacsípné a kezét, így a fájdalmat elkerülendő inkább az esernyőjével döf egyet előre, és bedugja az ajtók közé. Ennek a manővernek három eredménye van, és egyik sem az, hogy ő fel tud szállni a metróra. (2015)" forrás

,, A tömegközlekedés fejlettsége. Természetesen nem lehet kihagyni a japán tömegközlekedés minőségét és fejlettségét sem. A vonatok és metrók kb. másodperc pontossággal indulnak és érkeznek, késés gyakorlatilag nincs. A Shinkansen ágyúgolyó vonatok éves átlagos késése például 36 (!) másodperc, úgy, hogy naponta átlag 800 ilyen vonatot indítanak. Vicces dolog lenne egyébként a magyar és a japán vonatok összehasonlítása, bár sajnos nem sok értelme lenne, mivel mi kb. ott tartunk, ahol ők tartottak 50 évvel ezelőtt. " forrás

,, Folyamatos alvás a közlekedési eszközökön: Az elején furcsa volt, aztán már csak aranyos, hogy mindenki, mindenhol, mindig alszik. Vagyis a közlekedési eszközökön néha állva, többnyire ülve, az iskolástól a középkorú pasin keresztül, az öreg néniig alszanak, mindenki. Ha szerencséd van, nem melletted bólogatnak és dőlnek rád, de a lényeg, hogy mindig úgy intézik, hogy felébrednek annál a megállónál, ahol le kell szállniuk. Ja, és nem függ attól hogy milyen napszak van, lehet kora reggel vagy éppen dél, tök mindegy, aludni jó!" forrás

Vasút

A vasúti közlekedés pontos és megbízható. Sőt: a japán vonatok a világon a legpontosabban közlekedők. Az átlagos késés mindössze 18 másodperc. Japánban a vonatok annyira zsúfoltak, hogy külön vasúti alkalmazottak feladata az utasoknak a szerelvényekbe való bepasszírozása. A JR vonatai elérhetőek a Japan Railpasszal, a shinkansen is az. Érdemes kihasználni, ha már megvettük, a nagyvárosokban belső utakat is meg lehet vele tenni. A shinkansenhez előzetes foglalás kell, főleg a hét végi utazásoknál. Ha valaki nem tudja előre, mikor utazik pontosan, akkor az indulásokat kell feltérképezni, majd az első három kocsihoz beállni a sorba. Általában azok a foglalás nélküli kocsik. A sorban állást itt is nagyon komolyan veszik, nem illik tolakodni. Minden szerelvényt kitakarítanak indulás előtt, nagyon látványosan és nagyon hatékonyan.

"Shinkansen: Sinanszennel utaztunk Nagojáig. Szóval IC-vel gyorsvonatozás Nagojáig. Na erre biztos felhördülne egy-két japán, de így talán könnyebben érthető MÁV-on nevelkedett honfitársaimnak, hogy mi is az a sinkanszen. Röviden: gyors, pontos, kényelmes. Gyors, mert kb. 240 km/h sebességgel száguldott a mi Nozomi elnevezésű vonatunk. Pontos, mert nem percre, hanem másodpercre pontosan indul és érkezik. Ez különösen izgalmas volt, mikor 110 ember szállt fel, vagy épp le a vonatról a két perces várakozási idő alatt. Kényelmes, mert a három-kettő felosztású ülések jobbak tágasabbak és praktikusabbak, mint egyes repülőgépeken, ráadásul forgathatók is, vagyis az utas kedve szerint egymás felé fordíthatja egységenként azokat. A kalauz még mindig meghajol, mikor ki- vagy belép a vagonba, a büfés kisasszony szintén. Nála egyébként már inkább a vasúti kártyával fizettek a vásárlók, ahogy láttam.

Japánban a legtöbb közlekedő nem jegyet vált, hanem bizonyos összeget tölt egy műanyag kártyára (legelterjedtebb a Suica vagy a Pasmo) és azzal közlekedik. Praktikus, mert mindenhol beléptető kapu van, vagyis a bérletet is minden alkalommal csekkolni kell és ezt a kártyát csak oda kell érinteni a leolvasóhoz és már mehet is tovább az ember. Ráadásul elég elterjedt már az elfogadása, szinte mindenféle helyen ki van téve a leolvasó egység. Boltokban, belépős helyeken. A múltkor pl. egy buddhista szentélybe lehetett így megváltani a belépőjegyet. Vagy épp taxiban fizetni egy most futó reklám szerint. (2014)" forrás

,, A japánok nagyon figyelmesek, de azért Shinjukuban, csúcsforgalomban, pláne ha neked másik irányba kellene menned, mint a tömegnek, eléggé nehéz tud lenni." forrás

,, A vasúthálózat sűrű és az itthoni viszonyokhoz képest valószínűtlenül pontos. Az országon belül szinte mindenhová el lehet jutni vonattal. A vasútállomások a repterekkel ellentétben a városközpontokban vannak, így a Japánban szinte egyedülálló nagysebességű vonat sok esetben még a repülésnek is versenyképes alternatívája. Külön felemelő, hogy a vasútállomásra belépésünk és a vonat indulása közt max 10 perc telt el úgy, hogy még a jegyet is megvettük közben. Nincsenek körülményes biztonsági ellenőrzések a vonat a hétköznapi közlekedés része akár csak a metró vagy a busz. (ezzel szemben Spanyolországban vonaton már-már repülőtéri szintű ellenőrzést tapasztaltunk) (2016)" forrás

Belső légi közlekedés

A két legnagyobb légitársaság (ANA, JAL) járatai behálózzák a szigetországot. A Fukuoka Tokyo vonal 2017-ben a világ negyedik legsűrűbben repült várospárja volt.

Hajóforgalom

A szigeteket összekötő hajóforgalom a személyszállításban kisebb jelentőségű.

Autóval

A közúti közlekedésben a balkéz-szabály érvényes, ami különös figyelmet érdemel az idelátogató magyaroktól. Kevés a baleset, a japán gépjárművezetők figyelmesen vezetnek, a hatóságok rendszeres ellenőrzéssel betartatják az előírásokat. Japánban magyar, illetve Magyarországon kiállított nemzetközi jogosítvánnyal nem lehet autót bérelni. Az autóbérlés előfeltétele a japán jogosítvány megléte. Magyar állampolgár az érvényes, a nagykövetségen konzul által hitelesített japán fordítással ellátott jogosítványa bemutatása után a rendőrségen kiegészítő vizsgát letéve juthat hozzá a Japánban érvényes gépjármű vezetői engedélyhez. A tankolás külön kaland, nincsenek otthon megszokott kutak, a benzines cső a plafonról lóg le.Ezért Tokió kellős közepén is könnyű tankolni. Más kérdés, hogy a külföldi simán elsétál tízszer a benzinkút előtt mire észre veszi egyáltalán.

"A japán automata benzinkutak használatát külföldieknek nagyon nem ajánljuk. Egyetlen büdös szó nincs rajtuk angolul, a működésük pedig elsőre cseppet sem logikus. Ha nem segít nekünk egy készséges helyi, tankolni sem sikerült volna, nemhogy megkapni a visszajárót, ami direkt a gép másik felén jön ki. A legjobb japán benzinkutak F1-boxutca rendszerben működnek, a benzines pisztolyok pedig sci-fiszerűen a plafonról lógnak, hosszú vezetékeken. Amint begördül az ember, egyből előugrik egy alkalmazott irányítani a leparkolást. A megállás pillanatában egy másik overallos már vetődik is a tanksapka felé, még páran pedig vadul elkezdenek ablakot mosni, olajszintet és légnyomást mérni, meg amit még a kedves úrvezető parancsol. És a legjobb, hogy közben folyamatosan szinkronban ordítva felelgetnek egymásnak. (2008)" forrás

Taxizás

A taxik biztonságosak, távolság alapú fix díjazást alkalmaznak, a borravaló Japánban ismeretlen. Érdemes okostelefonról rendelni, ha tudjuk az úticélt és van wifi. Így kerülhetőek a "nem beszél senki angolul" típusú érdekes csevegések a japán taxisokkal. Uber gyakorlatilag nincs.

Étkezés

Japánban elképesztően sok éttermet lehet találni. Ennek háttere az is, hogy a japánok kulturális és gyakorlatias okokból étkezni szinte soha nem hívnak vendéget magukhoz. Ha vendégeskedni akarnak, akkor vendéglőbe hívják az ismerőst. Sok japán étteremben kínálnak déli menüt (teishoku). A menü tipikusan húsból vagy halból áll, valamint egy csésze mizo leves (nekem csak ezt ne!), "befőttes" zöldség és rizs. Egy ilyen menü nem drága és az éhség nagyját képes csillapítani. A japán gyorséttermek étkei minőségben egész jók és az árak is visszafogottak. Vannak gyorséttermek, amelyek a gyuudon nevű marhahúsos kajára specializálódtak, pl. a Sukiya és a Matsuya.

Japánban fellelhetők az ismert amerikai gyorsétterem-láncok üzletei is.
Sok japán étteremben az étkezés után a számlát a kasszánál kell kiegyenlíteni.
Számos japán étterem kirakatában láthatók az étkek műanyagutánzata. Ennek van előnye, mert a pincérnek könnyen meg tudjuk mutatni, hogy mit akarunk rendelni.
Japánban a borravalózás nem szokásos. Viszont az éjjel-nappal nyitva tartó étkezőkben alkalmaznak 10 százalékos éjszakai felárat.
Az adagok sokszor "japánok", nagy kajáláshoz szokott utazóknak kicsik
Kimondottan kevés a zöldség és a gyümölcs
A legtöbb helyen ki van írva, hogy telefonálni tilos. És be is tartják.
Amikor van wi-fi, az is vacak általában.
Speciális kávézók és étkezdék szép számmal vannak. Például sünivel uzsonnázni? A sünik egyébként aranyosan, de deprssziósnak tűnnek.

"A hasát szerető ember óriási elvárásokkal érkezik Japánba, és éppúgy, ahogy a közlekedés hatékonyságával vagy az általános tisztasággal kapcsolatban, e téren sem kell csalódnia. Bár mi három hét alatt arra jutottunk, hogy a vietnami és a kínai konyhát többre tartjuk a japánnál, elismerjük, rosszat enni Japánban nagyon nehéz. Ahogy az országban úgy általában is, a gasztronómiában sincsen semmi gagyi, a minőség minden esetben elsőrangú. Viszont – legalábbis a mi Ázsiához szokott pénztárcánknak – nem olcsó, így utunk során ez volt az első ország, ahol a helyi konyhák egy részéből szabályosan ki voltunk zárva. Így például kimaradt a japán császári haute cuisine, a főleg zöldségek mesteri elkészítésére és tálalására specializált kaiseki, és azt sem tudjuk, hogy mennyivel jobb a háromszáz dolláros szusi a hatvan dollárosnál.

,, Sok-sok étterem van, ami egy otthoni szobával azonos méretű. Képzelj el egy hosszú pultot ami elválasztja a szakácsokat a vendégektől és pár széket. Végigkövetheted a munkafolyamatokat, és sok jó ember kis helyen is elfér alapon fogyaszthatod el a tál ramen-edet. Általában ilyen helyek előtt hosszú sor áll, és a menetrend a következő: rendelsz, eszel, befejezed és mész. Nincs sok csevegés, de van annál több szürcsölés. Itt ha a leves evésekor szürcsölő hangot adsz ki, azt jelenti, hogy ízlik. Bezzeg anno otthon az asztalnál nem sokan örültek neki, amikor ezt csináltam

Az éttermekben az asztalodon találod a számlát, amikor végzel a kasszához kell menned és ott fizetsz. Eddig még nem találkoztam kivétellel.

Csekély arányban van pár étterem, ahol bankkártyát elfogadnak, nagyrészben csak készpénzzel tudsz fizetni. Mindig legyen nálad készpénz! Mi azt hittük, hogy azért már több helyen van kártyás fizetés, de nem! :) " forrás

Kriszta fotója

Szerencsére a japán éttermi kínálat tényleg nagyon széles, és messze nem korlátozódik a legfelső árkategóriára. Európai szemmel és szájjal az mindenképpen furcsa, hogy szinte minden étterem specializálja magát egyfajta ételre, van, ahol csak szusi van, máshol csak soba, csak tempura, csak okonomiyaki, csak sukiyaki (magyarázatok mindjárt). Tehát az ember akkor dönti el, hogy mit fog enni, amikor az éttermet választja ki, étlappal a kézben csak finomhangolásra van lehetőség. A világon máshol sem szokatlan az ilyen típusú éttermi specializáció, de sehol sem olyan fokon, mint itt.

A Japánban általunk látogatott, nem túl drága éttermek szinte mindegyikének nélkülözhetetlen kelléke a kirakatban elhelyezett műanyag ételek egész hadserege. Három hét után sem tudtunk betelni a bámulásukkal, pedig különösebben nem is néznek ki jól, azok pedig egyenesen ijesztőek, amelyek nyugati ételeket próbálnak utánozni. Nincs rémisztőbb, mint egy calzone pizza műanyagból, amely éppen azt a pillanatot kapja el, ahogy a kettévágott batyuból kiloccsan a paradicsomszósz. A makettek nagy előnye viszont, hogy segítségükkel tényleg pontosan be lehet lőni, egy adott étteremben mit lehet enni, és ha bent senki nem beszél egy büdös szót sem angolul, elég kirángatni a pincért az utcára, majd rábökni a leggusztább műanyag-fogásokra. (2008)" forrás

Kirakati műanyag sör - Kriszta fotója

,, Zöld tea ízesítésű édességek. Elsőre még azt mondod, hogy de jó, ezt megkóstolom, aztán azt, hogy ilyet soha többet.
Amivel csak az a baj, hogy így akkor nem marad más, mert szinte minden a boltban kapható édesség zöld tea ízesítésű volt. Bár remélem ez csak valami tavaszi trend volt, mint nálunk a bodzás sör." forrás

,, Tényleg Japánban a legjobb a szushi! ATsukiji halpiacon elképesztő mennyiségű friss hal vár eladásra szinte minden nap, nem csoda, hogy a szushi minősége is kíváló, persze ugyanakkor az árak is az eget verdeshetik, DE, szushit egyszerű találni olcsón Tokióban, és ez nem megy a minőség rovására.

Ajánlom a Ganso sushi-t, azaz Sushi Go-Round-ot. Ugyan nem iPad-del adod le a rendelésedet, de kíváló minőségű halakkal, nagy adag kedvességgel és ingyen zöld teával várnak. Utóbbihoz az asztalon találsz forró vízet és zöld tea port, amiből 1 tk. bőven elég.

Ha Michelin csillagos szushira vágysz, nincs akadálya, csak időben kell asztalt foglalnod, akár hónapokkal az időpont előtt. Mi egy kicsit sajáltuk rá a pénzt, hiszen nem ritkán egy vacsora 80-100.000 Ft-ba kerül fejenként, persze életreszóló élményt jelent/het az illetőnek.

+Tipp: sok-sok étteremnek van ebéd ajánlata, ami akár az esti ár 1/4-ébe kerül. Mi a Katsura Sushi étterembe mentünk el, ahol a 15 db-os szet miso levessel, és zöld teával, 1050 jen-be került, ami kb. 2500 Ft. A sushi séf körüli bárasztalnál ültünk, és az elkészült sushi-t egyből kaptuk az előttünk heverő bambuszlevélre. Megérte? Még jó, hogy, ezért is szívből ajánlom mindenkinek! Nyitáskor, 11:30-kor érdemes már ott lenni, hogy elcsíphess pár szabad helyet. A környéken dolgozók között eléggé kedvelt kis étterem, iziben tele lesz (tapasztalat). (2016)" forrás

Tematikus kávézó Tokióban - Sündisznókat etetnek a kirakatban - Kriszta fotója

A japánok szinte mindig főtt ételt esznek és a világon a legtovább élnek. Kevesebb húst esznek, mint a kaukázusi
emberek, ezért kevésbé büdösek valamint a meleget jobban bírják, így kevésbé izzadnak. E két okból kifolyólag parfümöt nem vagy nem nagyon használnak.

A kajához pálcikát kapunk, mellyel olyan enni, mint gereblyével diót szedni. No de a levest ki is lehet szürcsölni a tálból, sőt, úgy illik. A többi cuccot, ami a tálban van, amikor nem néznek, kézzel ki kell halászni és betömni az arcunkba. Szakét (vénasszonyok által megrágott rizsből, az aminosavak elbomlásának segítségével erjedő pálinkakülönlegesség) ne
igyunk, hacsak nem akarunk hányásízt érezni a szánkban." (N. K., 2017)

,, Minőségi sushi és tengeri herkentyűk. Japánban nagyon nehéz rosszat enni. Nekünk azért egyszer sikerült, de tény, hogy nagy általánosságban a japán kaják kiválóak. Főleg, aki szereti a tengeri cuccokat és a sushit. Mi ez utóbbira annyira rá voltunk kattanva, hogy ebédre, vacsorára, sőt, volt olyan is, hogy reggelire is azt ettünk. A frissessége és minősége természetesen utánozhatatlan, de a legjobb hír, hogy mindez teljesen elérhető áron." forrás

,, Hát igen, szusit Japánban kell enni, hátránya, hogy utána, minden szusibár, főleg Budapesten, nagyon gyenge." forrás

,, Minden egyes étterem, gyorsétterem és kifőzde gondol arra, hogy te épp csak beestél hozzájuk, ezért biztosítanak valamit, hogy kezet tisztíts. Éttermekben forró nedves kis kéztörölközőket adnak kisebb étkezdékben pedig előre csomagolt nedves törlőkendőt. Ezek mindenhol ki is vannak rakva és bármikor elvehetsz még, ha szükséged van rá.
Étterem és a csipogó

Többször egy bevásárlóközpontban ettünk itt, amikor fizettünk nem kaptuk meg rögtön az ételt, akkor készítették el frissen, ezért egy csipogót kaptunk (volt olyan hely ahol még kis kijelzője is volt a csipogónak és reklámokat sugárzott a készülék), ami jelzett, amikor kész lett az étel, visszavittük a csipogót megkaptuk a friss, forró ételt." forrás

,, Japán drága, Tokió meg különösen, de lehet olcsó ételeket találni. Például az éjjel-nappalik mindegyikében van egy kis pult friss ételekkel, olajban kisült tengeri herkentyűkkel. Ezen kívül itt lehet találni 120-160 yenért onigirit, ami háromszög alakú rizs „szendvics” (tojással vagy valamilyen hallal), ami tipikus japán étel, laktató és olcsó. Vigyázat! Nagyon sok desszert készül vörös bab pürével, ami pont úgy néz ki, mint a csokiszósz, vagy csokipuding, csak amikor beleharapsz, akkor jössz rá, hogy hoppá ez bab...
Minden étterem elkészíti az ételeinek valósághű másolatát műanyagból, ezt ki is állítják a kirakatba, ez nagy segítség a turistáknak.
Borravaló: egyáltalán nincsen! Viszont sok étteremben van asztaldíj (inkább a drágább éttermeknél), amit (mivel leültél és használtad az asztalt) a végösszegbe beleszámolnak (kb. 300-500 yen)." forrás

Italautomaták szinte minden sarkon (Ajánlott link)

Vásárlás, pénzváltás és árak

Japán pénzneme a jen. A pénzváltás az országba érkezéskor valamennyi nemzetközi repülőtéren és kikötőben megoldott. Ugyancsak általános a pénzváltás a nagyobb szállodákban. Fontos figyelembe venni, hogy az eurót nem minden bankban váltják. A pénzváltás szempontjából legszélesebb körben elfogadott külföldi valuta az USA dollár. A külföldi bankkártyák használata korlátozott. Egyes fizetőhelyek és bankautomaták csak a japán bankok által kibocsátott kártyákat fogadják el. Szintén figyelemmel kell lenni arra, hogy a bankautomaták meghatározott üzemidő szerint működnek, éjszaka, hétvégéken és ünnepnapokon csak korlátozottan vagy egyáltalán nem üzemelnek.

A hal és a hús viszonylag olcsó Japánban. A gyümölcs viszont roppant drága. Egy darab alma belekerülhet akár 600 forintba is. Egy köteg banán kb. 1500 forint. A sárgadinnye a legdrágább gyümölcs. Döbbenetesen drága.

Az árak általában adóval együtt vannak kiírva, de ennek ellenére sok helyen felszámolnak még pár százaléknyi taxot, főleg a kisboltoban.

Árak (forintba átszámolva):

Egy csésze kávé (egy kávézóban): 850 HUF
Egy üveg helyi sör: 1200 HUF
Egy üveg Coca Cola: 480 HUF
Egy pohár bor egy bárban: 1260 HUF
Egy koktél: 1800 HUF
Egy kis szelet csokoládé (58 g): 360 HUF
Egy üveg ásványvíz (1,5 l): 480 HUF
Egy napvédő krém szupermarketben: 1070 HUF
Szúnyogirtó: 1600 HUF
3 fogásos vacsora két főre borfogyasztással: 16 700 HUF

"Japán nem drága. Illetve pontosítanánk. Nekünk Japán drága volt, mert az utóbbi tíz hónapban ahhoz szoktunk, hogy ott eszünk, ahol akarunk, ott iszunk, ahol akarunk, és úgy utazunk, ahogy akarunk. Ázsia többi részéhez képest Japán igenis drága, még a nevetségesen olcsó Vietnamhoz vagy Indonéziához képest költségesebb Fülöp-szigetekről érkezve is egyik meglepetésből a másikba estünk a földönkívülinek tűnő árakat látva. Erre az élményre azért számítottunk, sőt, meg voltunk győződve, hogy Japán még Európa nyugati feléhez képest is nagyon fog fájni a pénztárcánknak. Néhány nap után viszont már láttuk, hogy Japán nem csak Berlinnél és Barcelonánál tud olcsóbb lenni, hanem egy kis odafigyeléssel akár Budapestnél is.

Mielőtt rátérnénk a számok csodálatos világára, térjünk ki arra, hogy mi az, ami "olcsó", mi az, ami "drága", és mi az, ami "megéri". A világ lerohadt részei, például az a sok béndzsa ország Üzbegisztántól Indonéziáig, ahol eddig jártunk - olcsó. Azért a kevés pénzért cserébe az ember nem mindig kap minőséget, de a "megéri-e?" kérdés egyszerűen nem merül fel ilyenkor sem, illetve akiben igen, az üsse fel a Google-t a "szarrágó" kifejezésnél. A fejlett világ viszont, valamint annak közvetlen perifériája – drága. Vannak persze fokozatok, hiszen míg London és Barcelona borzalmasan drága, Berlin és Budapest csupán közepesen, Peking és Pozsony meg csak egy kicsit.

Természetesen nem Magyarország a világ egyetlen pontja, ahol pofátlan árakkal lehet találkozni, amelyekért cserébe vacak szolgáltatást és vacak árut kap a vevő. Ezért is volt kellemes meglepetés Japán, ami ugyan tényleg jóval drágább, mint Tádzsikisztán és Mianmar, viszont gyakorlatilag teljesen lehúzás- és átverés-mentes. A harmadik hét vége felé jöttünk rá, hogy Japán volt az első ország utunk során, ahol senki nem idegesített minket fel, márpedig mi, akárcsak a világ turistáinak jelentős része, akkor vagyunk hajlamosak a leginkább idegrohamot kapni, amikor a megkopasztásunkra megy a játék.

Valószínűleg lehetséges Japánban is valami stikli áldozatául esni, de ehhez külföldiként nagyon sokat kell vesződni. Ami borzalmasan drága, az borzalmasan jó is itt, mi legalábbis ez a szabály alól egyetlen kivételt sem találtunk. Ha a japán étel drága, akkor finom. Ha a japán vonat drága, akkor gyors és halálosan pontos. Ha a japán sör drága, akkor jobban csapolják, mint Németországban. Kétségünk sem volt azzal kapcsolatban, hogy a tokiói kirakatban látott, ötmillió forintos kimonó tényleg ér ennyit, már ha az ember egyáltalán tudja, hogy pontosan mit is kell egy kimonón értékelni. És – és ez lesz most itt a mi szempontunkból a lényeg – Japánban egyáltalán nem olyan sok pénzért is lehet nagyon jó minőséget kapni. (2008)" forrás

Erős szamuráj harcos lehetsz - mármint ha veszel valami szamurájos öltözéket

"A japánok jó fejek. Már csak azért is, mert kitalálták a konbinit, ezt a remek bolthálózatot, amiből szinte minden utcasarkon találsz kettőt-hármat. És most nem túloztam. A Family Mart, a Lawson és a 7 Eleven behálózták az egész országot, nagyvárosokban simán előfordul, hogy tízméterenként találsz belőlük egyet. És ezek csak a nagyobb cégek. Éjjel-nappal nyitva. Igazi mentsvára bárkinek. Ez az én templomom. Itt tényleg meghallgatnak. Ha éjjel főtt-sült ételre vágyom, kapok. Ha üdítőt, sört, whiskyt szeretnék, vehetek. Ha cup noodle-t ennék, amint megvettem, feltölthetem forró vízzel, ha készételt veszek a hűtőből, megmelegítik, hogy mire hazaérek, meg tudjam enni a hozzá járó evőpálcikával. Az üdítőhöz szívószál, a jégkrémhez kiskanál. Kérdés nélkül. Szatyorba pakolva. Ingyen.

A konbini ezerszer több mint egy sima éjjel-nappali, ahol bármit lehet venni. Beadhatod a ruháidat tisztíttatni, vehetsz koncertjegyet, fénymásolhatsz, pénzt vehetsz fel, fotókat hívathatsz elő, levelet adhatsz fel, és ami a legjobb, a széles újságkínálatot meg is veheted, de ha csak beleolvasnál egy mangába, nem hajtanak el Kazahsztánig, hogy gondolkozz el az életedről, hagynak, hadd művelődjön a gyerek bármeddig. Gyakorlatilag lehetetlen úgy bemenni egy konbinibe a nap bármely szakában, hogy ne álljon egy, de inkább 4–5 ember az újságosnál, miközben képregényt olvas. Mennyország! (2014)" forrás

,, Italautomaták: Ez az egyik kedvencem itt Tokióban. Szinte minden egyes sarkon bele lehet futni egybe. Ha piros címkét látsz az ital alatt, az azt jelenti, hogy forró/meleg. Tehát simán vehetsz egy forró jázmin teát, kávét szinte bárhol, és az áruk is elég jó: átlagban 130 jen, ami 315 Ft-nak felel meg. Bárcsak mindenhol lenne ilyen a világon." forrás

,, Az árakról: a helyi pénz a jen, értéke 1 jen kb. 2,3 forint. Fél liter ásványvíz 100 jen, 80 g csoki 125 jen, zéró kóla 160 jen, édes péksütemény 180 jen, ajándék gyerek hajcsat 200 jen, metrójegy kb. 250 jen, kávé 300 jen, doboz cigi 460 jen, korsó sör 500 jen, biciklibérlés egy napra 500 jen, egytál ázsiai junkfood 7-800 jen, vonatjegy 50 kilométerre 1000 jen, nindzsa ruha 5800 jen, vállalható szamurájkard 12 000 jen, nagyon gyors vonatra jegy 14 000 jen (Tokió-Kiotó 500 km, 2 ó 10 p). (N. K., 2017)

,, „A japán közértek polcainak kínálata legtöbbször olyan, mintha egy fogadás eredménye lenne, amit évtizedekkel ezelőtt kötött két mágnás az élelmiszeriparban. Az egyik szerint nem lehet a világ összes ízét kombinálni a világ összes ételével. A másik viszont azt mondta, adj nekem időt, és bebizonyítom, hogy minden párosítás lehetséges”- írtam egy korai posztban. A japán közértekben kapható mindenízű minden tökéletesen passzol az utcákon látható dolgok befogadásához. A csúcskonyhához nem nagyon volt szerencsém, de a licsis-sós üdítők, paradicsomlés sörök, wasabis csokik, valamint a Blade Runner-utcák sarkain gőzölgő kifőzdékben kapható ramenek világa bőven kárpótolt ezért. (2017)" forrás

,, A japánok imádják a luxust. Minden nagyobb vasútállomás egyben bevásárlóutca, alul, felül, vagy körben, és tuti találunk valami érdekeset. 🙂 De még egy olyan, japán viszonyok között isten háta mögötti hely vasútállomása is Louis Vuitton boltba torkollik mint Wakayama. A vásárlóerejük megvan hozzá, a világ nagy luxusmárkáinak kedvenc piaca a japán. Bőven vannak csak Japánban népszerű saját divatmárkák is. Sportolóknak, futóknak különösen nehéz lesz nem bemenni az Asics és a Mizuno boltjaiba. Ha egy Európában csak nagyon kevés helyen kapható prémium (mi más? ) japán sportmárkára vágyunk, a Descente verhetetlenül menő. Mindenből az újat preferálják, ami hátulütőként töméntelen mennyiségű szemét termeléshez vezet.

A japánok általában, de a nők különösen stílusosak. Szinte mindenki visszafogottan sminkel, az öltözködésükre már kevéssé a kawaii vonal, a harsányság a jellemző. Minden nőnek tuti van legalább egy ballonkabátja, és japanikum női viselet a megsztájlingolt divatmaszkok mellett a sportcipő bő, pörgős szoknyával. Még ez is jól áll nekik, mert a túlsúly itt nem létező probléma. Szakadt japánt nem nagyon látni, hajléktalan nagyon kevés van az utcákon, de még ők is élethelyzetükhöz képest rendezettek. (2018)" forrás

,, Bemegyünk egy boltba, hogy magunkhoz vegyünk valami üdítőt. Hogy nem tudnak angolul, az az alaphelyzet, aki pedig tud, az bár ne tudna! De hagyjuk, elindul az activity. Ha sikerrel jársz, akkor a japán pénztáros legalább kétszer megköszöni a vásárlást. Bemész egy pékségbe, veszel egy egyszerű sütit. Az eladók (nem egy, az összes) meghajolva köszönik meg neked, hogy őket választottad. Mi történik itt?

Bizonyos boltok ajtaja felé nem véletlenül írták fel anno, hogy „a vevő számunkra az isten”. Tényleg istennek érzed magad, a kiszolgálás minősége olyan, amit sehol máshol nem fogsz megtapasztalni. Egy Starbucksban például a matcha latte-vásárlásomat a teljes stáb megköszönte. Már vártam, mikor jönnek a fényképezőgéppel, hogy a falra is kikerüljek egy bekeretezett fotó formájában a többi egymilliárd vásárló mellé, de a művelet elmaradt. (2013)" forrás

,, Japánban mindenki udvarias, köszönnek, ha belépsz egy boltba, igyekszenek mindig segíteni, és mindig éreztetik veled, hogy te veszed igénybe a szolgáltatást, ők pedig ennek tudatában a legjobb szolgáltatást igyekszenek megadni neked.

Fizetés a boltokban: Az esetek 99%-ban van egy kis tálka, abba kell belehelyezni a pénzt, az előadó KÉT KÉZZEL elveszik a tálcát (a két kéz használata a tisztelet jele), a visszajárót két kézzel adják oda. A legtöbbször leragasztják a zacskót, amiben kapod a terméket, hogy máshol ne feltételezzék, hogy beletettél valamit. Mindenhol adnak zacskót, ingyen." forrás

Piacok

Hajnali tonhalárverés a legendás tsukiji halpiacon (Ajánlott link)

Szórakozás

Törvény szerint a késő éjszakai táncolás Japánban tilos.
A karaoke japán szó, annyit jelent, hogy "üres zenekar".
Hivatalosan nincs szerencsejáték, van viszont pacsinko. Ami egy szerencsejáték, kis csalással. Viszont elképesztően zajos és kellemetlen hely.

Be kell menni egy ilyen pacsinkóba, mert poénos - Kriszta fotója

Közbiztonság

Japán a külföldi turista szempontjából egyértelműen biztonságos ország. A külföldi turisták kiszámítható szabályvilágban érezhetik magukat. Japánban a bűncselekmények száma lényegében stagnál az utóbbi 10-12 évben. Sokat lehet olvasni a japán szervezett bűnözésről, de a külföldi turistát ez a probléma nem érinti, legfeljebb közvetve, ha olyan szórakozóhelyeket látogat, amit az ottani maffia ellenőriz. Komolyabb veszélyt jelenthet a nemzetközi szervezett bűnözés, amely egyre intenzívebb Japánban. Japán nyitottabbá vált és egyre több külföldi munkaerőt alkalmaznak. A külföldiek egymással történő kommunikációja a kisebb nyelvi és kulturális akadályok miatt könnyebb, így veszélyt jelenthet a Japánba látogatók bűncselekményekbe való bevonása akár tudatlanul, akár tudatos hozzájárulásukkal.

A tokió magyar nagykövetség felhívja a Japánba bármilyen célból beutazó magyar állampolgárok figyelmét arra, hogy semmilyen szúró-vágó (emberi élet kioltására alkalmas) eszközt ne tartsanak maguknál. A japán a rendőrség bárhol - de különösen a forgalmas turisztikai központokban - és bármikor ellenőrizheti az ott megforduló turistákat, hogy tartanak-e maguknál, a rendőrség szerint veszélyesnek minősülő szúró-vágó eszközt. Érdekes, hogy Japánban évente átlag mindössze két fegyveres gyilkosság esik meg.

Japánban a kábítószerekkel kapcsolatban a “nulla tolerancia” elve érvényesül, a gyenge kábítószerek fogyasztása is súlyos börtönbüntetést vonhat maga után. A külföldiek helyzete Japánban jogilag rendezett, a szabályokat megsértőkkel szemben a jól működő apparátus az előírt szankciók szigorú és megalkuvás nélküli alkalmazásával lép fel.

Japán - ezért (is) jó a közbiztonság? - videó

"Külföldiek előállítása esetén a rendőrség többnyire biztosít anyanyelvű tolmácsot (javasoljuk, hogy a magyar előállított ehhez ragaszkodjon is, mert az idegen nyelven történő kommunikáció félrevezető lehet) és értesíti az adott ország nagykövetségét, de a nagykövetség munkatársainak, valamint az ügyvédnek a jelenlétét a kihallgatásokon általában nem engedi. A rendőrségi előállítás a Magyarországon általában szokásosnál kisebb vétségekért is előfordulhat, és időtartamában jócskán meghaladhatja a Magyarországon megszokottat (23 napig is eltarthat). A vádemelésig szokatlanul hosszú idő telhet el, ezalatt a gyanúsítottak körülményei rosszabbak az Európában megszokottnál, és ellátásuk részben térítésköteles. Javasoljuk, hogy a későbbi nehézségek elkerülése érdekében a magyar gyanúsítottak semmilyen japán nyelvű jegyzőkönyvet vagy nyilatkozatot ne írjanak alá." (magyar nagykövetségi forrás, 2013)

"A közbiztonság Japánban kivételesen jó. Félelem nélkül lehet sötét helyeken mászkálni, dolgokat elhagyni, majd újra megtalálni és az már a családi legendáriumunk része, hogy egy jó évig nem zártam a Régi Ház ajtaját, mert nem találtam a kulcsomat nem, nem akkor törtek be.

Másodszor, ott van ez a yakuza nevű dolog, ami azért korántsem legenda. A yakuzához, bár jól láthatóan jelen vannak, a gaijinnak általában kevés köze van, mivel nem fecsérlik arra az energiájukat, hogy feleslegesen vegzálják a külföldieket, én már stoppoltam is egyszer yakuzát annó, nagyon kedves ember volt, ennél ők sokkal lukratívabb üzletekben utaznak. De amennyiben a gaijin, vagy akár a bennszülött, oktalanul beleártja magát a dolgaikba, okoskodik, emberkedik, akkor rosszul járhat. Az amerikai barátomat megagyaló ifjú jó eséllyel valami frusztrált chimpira lehetett, akinek rossz napja volt, ez különösen a rendőrség reakciójából vált nyilvánvalóvá, a yakuzával ugyanis ők is csínján bánnak. Hogy miért van ez így, az külön posztot érdemelne, de szerintem ennek bőséges irodalma van, ld. pl. Jake Adelstein e témában megjelent könyvét "Tokyo Vice" címmel, úgy tudom magyarul is megjelent. Lényeg, hogy do not mess with the yakuza.

Harmadszor, és mintegy a fentiek metszésvonalában: Tokyóban élve az embert könnyen eltölti egyfajta sebezhetetlenség érzése; a többiek is betartják a szabályokat, semmi rossz nem történhet velem, biztonságban vagyok. Ez a jelenség leginkább az Európában bóklászó, mulya japán turistákon figyelhető meg, köztudomásúlag rajtuk gyakorolnak a kezdő zsebtolvajok, de már magamon is észrevettem, hogy ha odahaza mozgok, híján vagyok a korábbi egészséges életösztönömnek. Mert itt Tokyóban a gaijin gondolkodás nélkül beszól a tolakodóknak, ordibál, ha biciklizés közben leszorítja egy figyelmetlen autós, és odamegy a részegen hangoskodó motorosokhoz és szigorú hangon leteremti őket. (2012)" forrás

Veszély! Vigyázz a fejedre! A jeges hó kapcsolatba akar kerülni veled errefelé

Magyar külképviselet

A tokiói magyar nagykövetség konzuli hivatala:

Cím: 2-17-14. Mita, Minato-ku, Tokyo 108-0073
Előhívó: (00)-(81)-(3)
Telefon: 3798-8801, 3798-8802, 3798-8803, 3798-8804
Ügyelet: (00)-(81)-(90)-9149-2077
Fax: 3798-8812
Konzuli ügyelet: (00)-(81)-(90)-9149-2077

Konzul: dr. Haidegger-Nagy Ágnes Éva

Ügyfélfogadás: K,CS 8:30-16:30 (Csak előzetesen egyeztetett időpont alapján.)
E-mail: consulate.tio@mfa.gov.hu

Egyéb hasznos információk

Hálózati feszültség, mobil szolgáltatások:

A hálózati feszültség egyedülállóan 100 V (nem az amerikai kontinensen használt 110V). Kelet-Japánban 50 Hz, Nyugat-Japánban 60 Hz. A hálózati csatlakozóhoz adapterre van szükség, amerikai adapterre. Erre elektronikai cikkek vásárlásakor is figyelemmel kell lenni. Japánban a mobiltelefon hálózatok 2 gigahertzes technológiával működnek és nem GSM rendszerűek. A külföldi mobiltelefon készülékek - beleértve az ún. háromnormás készülékeket is - Japánban nem használhatók.

,, Magyarországot hívni 1100 forintért lehet/perc. Viberen ingyen. Wifi minden szállodában van és rengeteg a free wifi spot is. Pl. minden metróállomáson. Egyébként óriási az információdömping, állandóan bemondanak valamit és mindent ki is írnak, rengeteg képpel és nagyra nyitott szemű mesefigurákkal (anime) illusztrálnak." (N. K., 2017)

,, Minden alkalmazott, bolti eladó, liftkezelő, vasutas, recepciós, bárki, akivel kommunikálni kell hangosan dalolva üdvözöl. Ha belépünk valahova jön az Ohayou Gozaimasu! = Jó reggelt! vagy a Konnichiwa!=Jó napot!, távozáskor pedig zeng a köszönő Arigato Gozaimasu! Mindenki érezteti, hogy értünk van és örül neki, hogy tőle veszünk szolgáltatást. Két kézzel veszik el ha átnyújtunk valamit. Kézfogás helyett meghajlás van. A vonatokon a kalauzok mindig visszafordulnak a kocsi ajtajában és mielőtt kilépnek meghajolnak az utasok felé. Sokfelé lehet olvasni, hogy a japánok kedvessége nagyon felszínes, egymással is nagyon távolságtartóak." forrás

Ünnepek:

A japánok szeretnek ünnepelni és ragaszkodnak a hagyományokhoz. Még ma is számtalan vallási rítus él, amit a mai japán emberek évről-évre megtartanak. A japánoknak igen sok ünnepük van, a 13 állami ünnepen kívül még tartanak fesztiválokat, azaz "macurikat" is. Ezek nagyobb ünnepségsorozatok, amik nem csak a japánok, de a turisták számára is sok élményt, látnivalót tartogatnak.

Nemzeti ünnepek:

Január 1. - Újév (O-Shogatsu): Az újév a legnépszerűbb ünnepek egyike. Az ünneplés 3 napig tart, ez a tisztelgő, és rokonlátogatások, a szentély-, illetve templomjárás, az ajándékozás és a vidámság ideje. A házaknak és a ruháknak tisztáknak kell lenni - a bejáratot és az autókat fenyőgallyakkal, bambusszal, a szobákat növényekkel, naranccsal, kis papírrákokkal díszítik fel. Éjfélkor a harangokat 108-szor kongatják meg, ezzel elűzve a buddhizmus 108 rossz szellemét. Jellemző ilyenkor a nagy vendégjárás, szerencsekívánás, az utcákon mindenhol szórakoztató események, látványosságok várják az ünneplőket. Mindhárom napon tradicionális ételeket és italokat fogyasztanak. Szilveszterkor szoba- (hajdina) tésztát esznek, ami a hosszú életet szimbolizálja. Dolgoznia azonban senkinek sem szabad és, bár hivatalosan csak január 1. számít ünnepnek, a hivatalok és a vállalatok december 29. és január 3. között zárva tartanak.
Január 15. - Felnőtté válás ünnepe (Seijin-no hi): Ezen a napon ünneplik a 20. életévüket betöltő, nagykorúvá lett fiatalokat. Japánban a jogi értelemben vett nagykorúvá válás 20 éves kortól van. Ekkor nyeri el a választójogot, válik szabaddá dohányozni és szeszes italt fogyasztani.
Február 11. Államalapítás ünnepe (Kenkoku-no hi)
Március 21. Tavaszi napéjegyenlőség
A természet ünnepe.
Április 29. növények ünnepe (Midori-no hi)
A néhai Hirohito császár születésnapja, új néven megőrizték munkaszüneti napnak.
Május 3. Az Alkotmány ünnepe
Május 4. Munkaszüneti nap
Május 5. Gyermekek napja
A három, egymáshoz közel eső, gyakran szombattal és vasárnappal kiegészülő állami ünnep alkotja az ún. „Aranyhetet”. A gyermeknapon, korábban a fiúk ünnepén a fiúk hagyományos ajándékokat: szamuráj sisakot, miniatűr kardot kapnak. Ma már a lányok is kapnak ajándékot. Ezen a napon körmenetet tartanak, amelyen egy kisméretű szentélyt, O-mikosit hordoznak körbe a közösség tagjai.
Szeptember 15. Idősek napja
Az öregek tiszteletének ünnepe.
Szeptember 23. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe
Ezen a napon felkeresik a templomokat, és halottaikért imádkoznak.
Október 10. Az egészség és sport ünnepe
Számos vállalati és iskolai sportversenyeket rendeznek ilyenkor.
November 23. Hálaadás a munkáért
December 23. Akihito császár születésnapja – Japán nemzeti ünnepe
A császári család a palota erkélyén fogadja a jókívánságokat.

Egyéb fesztiválok, ünnepek

Február 3. A tavasz kezdete (Setsubun) - A holdnaptár szerint a tél utolsó napja, melyet országszerte minden nagyobb szent helyen ördögűző, szerencsehozó babszórással ünnepelnek. Ez - bár nem hivatalos, mégis - nagyon fontos ünnep a japánok életében, a régi kínai (buddhista) naptárban ugyanis ezen a napon kezdődött az újév. Az ünnep lényege, hogy elüldözzék az óévből a gonoszságot, a betegséget és a rossz szerencsét, és üdvözöljék az újévben a boldogságot, egészséget és jó szerencsét. A "mame-maki" hagyományos szertartását (maréknyi bab szétszórása) papok vagy például szumó birkózók végzik, akik különösen népszerűek, hiszen már testalkatukkal elijesztik a gonoszt.
Március 3. A lányok ünnepe (Hina matsuri) - Ez a lányok, vagy a babák ünnepe. Az ünnep jelképei a történelmi alakokat, udvari dámákat ábrázoló Hina bábuk.
Július 7. A két csillag ünnepe (Tanabata fesztivál) - A Tanabata fesztivál két, egymást szerető, de a Tejút által elválasztott alak, vagyis két csillag, az Altair (a pásztorfiú), és a Vega (a szövőlány) együttállását ünnepli. A történet szerint ilyenkor a Pásztorfiú átkel a madárhídon, és meglátogatja kedvesét. A kivételes együttállás a kívánságok beteljesülését fejezi ki, ezért a japánok kis bambuszfákat díszítenek e napon, és kívánságokkal teleírt papírokkal aggatják tele, remélve, hogy azok valóra válnak. Az ünnepet az utcákon is látványos felvonulással, dalokkal, tánccal ünneplik.
Július 16-17. Gion matsuri - A kiotói eseménysorozat, mely talán a legismertebb japán ünnep egy hónapig tart. Fénypontja a 17-i színpompás felvonulás. A közel 1000 éves hagyományra visszatekintő ünnep őse a pestisjárvány megszűnéséért fohászkodó tisztulási szertartás volt.
Augusztus 13-16. A lelkek fesztiválja (O-bon) - Az O-bon a buddhista hit szerinti örök életre emlékeztet. 13-án este a családtagok felkeresik az elhunyt ősök sírját és otthonukban több ősi szokás felelevenítésével készülnek a hozzávetőleg 1400 éves ünnepre. A vallás szerint a holtak lelkei ilyenkor felkeresik régi otthonukat, ezért az emberek lampionokat helyeznek el a házak bejárata körül, hogy vezessék a szellemeket, ételáldozatokat mutatnak be a házi oltárok előtt vagy a templomokban, és különleges táncot (bon-odori) lejtenek. A családok hanabit, házi tűzijátékot is rendeznek. Az ünnep végén a lampionokat a folyóra teszik, hogy visszavezessék a lelkeket saját világukba. Ez a hét egyike azoknak a ritka alkalmaknak, amikor a japán emberek valóban kiveszik szabadságukat.
November 15. Sichi-go-san - A szerencsésnek tartott 7-5-3 számokról elnevezett ünnep. Ezen a napon a 3-7 éves kislányokat és az 5 éves kisfiúkat felöltöztetik legszebb ruháikba és felkeresik a védő istenség szentélyét, ahol jó egészségükért és szerencsés jövőjükért imádkoznak.
Karácsony - A karácsony "kereskedelmi" ünnep, akárcsak a Valentin-nap. Már hetekkel előtte megjelenik a télapó, az üzletek tele vannak karácsonyfával, ajándékokkal, de mindennek nem sok köze van a keresztény Karácsonyhoz