ÚTIKRITIKA.HU / Málta










Málta

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Emberek | Gasztronómia | Vélemények | Fotóegyveleg

Földrajz

Afrika és Szicília között, valahol félúton emelkedik ki a Földközi-tengerből 3 lakott és 2 lakatlan sziget. Ez így jelenti Máltát. A fősziget leghosszabb kiterjedése 60 kilométer, a szélessége 30 kilométer. Málta a főszigeten kívül még két kis lakott szigetből áll. Gozo 40 kilométer hosszú és 16 kilométer széles, míg Comino nyolcszor öt kilométeres. Mindkét sziget a főszigettől északra helyezkedik el. Málta déli csücskénél található a kicsi, terméketlen és lakatlan Filfla sziget (jelentése bors), mely teljes terjedelmében nemzeti park. Málta másik lakatlan szigete a Comino-tól 100m-re található Cominotto (Cominocska) emiatt a turisták át is úszhatnak, apály idején átsétálhatnak. De a szigeten se ivóvíz, se egy épület nincs. Máltának eléggé sík a domborzata, a legmagasabb pontja, a Dingly Cliffs is mindössze 260 méter. Szicília kb. 120 kilométerre, Tunézia partjai pedig kb. 300 kilométerre van Máltától. Európában itt a legnagyobb a népsűrűség, így a beépítettség is zsúfolt, alig vannak erdők. Azok fái az év nagy részében kopáran bólogatnak, buja zöld növényzet a klíma miatt leginkább csak kora tavasszal csodálható meg Máltán.

"Jó hír a többnyelvűség. Elég angolul tudni, azzal szó szerint mindenki elboldogul, bár megvan a maguk saját akcentusa hozzá. Eddig egyetlen emberrel találkoztunk Máltán, akivel nem tudtunk angolul beszélni. Olaszt is elég jó eséllyel lehet használni. Tudni kell azt is, hogy sok helyen (árusok, boltok, közlekedés) előnyben részesítik a helyieket, amelyet legegyszerűbben természetesen a “megtanulhatatlan” máltai nyelvvel lehet elérni: aki máltaiul kér valamit, annak egyszerűen más árat mondanak. Erre azokon a helyeken érdemes figyelni, ahol sok turista van (főleg Qawra, Tas-Sliema, San Ġiljan, Valletta) vagy ahol magánszemélytől, kis bódéból, teherautóból vásárolunk valamit, nehogy lehúzzanak. Érdemes rákérdezni az árakra először. Persze azt is érdemes figyelembe venni, hogy helyenként maga a kereskedő dönthet úgy, hogy máltaiaktól kevesebbet kér ugyanazért a szolgáltatásért (tipikus pl. a vízi taxiknál), illetve a buszokon eleve kevesebbet kell fizetnie annak, akik máltai személyi igazolvánnyal rendelkeznek." forrás

Időjárás

Európában Málta az egyik legkellemesebb klímájú ország. Szubtropikus mediterrán az éghajlat Máltán, azaz száraz, forró nyár, és enyhe, de némileg nedves, igen párás tél jellemzi. Igazán napsütéses ország, hisz évente átlagban 300 a napsütéses napok száma. Keveset esik, ha mégis, akkor október és február között. Áprilisban kellemes, 20, akár 25 fok körüli a hőmérséklet. Igaz a tenger vize csak 16 fokos, ezért csak a mindenre elszánt és lelkes búvárok és tanoncaik merészkednek be ilyenkor a tengerbe, kisgyerekes családoknak a tenger vize nyáron lesz kellemesen hűsítő. Ha valaki a szigetet üde és buja pompájában akarja látni, akkor áprilisban érdemes utazni. Ez az év egyetlen hónapja, amikor Málta igazán zöldbe öltözködik. A máltai nyár forró, napközben perzselő, éjszaka párás, ezért nem ajánlott ez az időszak annak, aki nagyon nem bírja a hőséget. Az átlag hőmérséklet 32 C, de ez persze lehet még ennél is magasabb. A szeptember még párásabb.

A 10 legnapsütöttebb európai város listáján Valetta az első (2957 napos óra egy évben).

"A hőmérséklet! Nos igen, itt nem nehéz meteorológusnak lenni, hiszen kb. fél éven át csak ugyan azt kell szajkózni minden nap: napsütés és 35 fok várható. Ám már a megérkezés pillanatában érződött, hogy teljesen más ez a 35 fok, mint itthon. A szigeten folyamatosan fúj a szél, ami leginkább északnyugat felől érkezik, így még a legnagyobb forróság is könnyebben viselhető el, mint hazánkban!
A folyamatos napfény, a pezsgő élet, a vidám emberek szinte lehetetlenné teszik, hogy ebben az országban bárki is ne érezze jól magát." (L. Ferenc, 2013)

A máltaiak nyáron szabad idejük nagy részét a strandokon töltik, ami nem is meglepő, így ez az időszak alkalmas lehet a helyiekkel való megismerkedésre. Ha szúnyogok aktivitása fontos szempont, akkor érdemes tán kihagyni az augusztusi nyaralást. Az augusztus amúgy is nagyon forró lehet, meg poros is. A nyárvége mellett szól viszont az, hogy ilyenkor szinte minden este van a szigeten valahol valami festa (helyi körmenet), ünnep, és ez nagy élmény. A legideálisabb - az úti kritikus is ezt ajánlja - az április illetve a május.

"Mi nyáron utazunk Máltára és igen, forró volt! A régi, tradicionális, ajtó nélküli buszokat mostanában cserélték le modern, újabb típusúakra, így a sziget körbejárása némileg hűsítő élmény is lehet – ugyanakkor, szinte minden történelmi színhely és látnivaló a tűző napon tekinthető meg, jelentősebb árnyék nélkül, de azt gondolom, hogy aki egy resortban szeretne lazulni és pihenni a medence hűsében, végül is megteheti Máltán, de az ugyanolyan, mint bármelyik másik mediterrán üdülőhelyen…"

Hogy ne csak a tavaszt és a nyarat említsük, az október és a november is lehet még kellemesen napos és meleg, hiszen az Atlanti-óceán felől érkező légáramlatok okozta viharok után a levegő lassan hűl le, így még Szent Márton havában is kellemesen lehet Máltán nyaralni. A vitorlás sport szerelmesei pont az őszi szelek miatt jönnek októberben, a minden évben megrendezett Rolex kupára, mely Valletta világhírű sporteseménye.

Málta időjárása

,, Máltán a hőség kezelésében (is) szeretik a helyiek az egyszerű megoldásokat. Kézenfekvő a tengerpartok aktív használata, sokan akár hétköznap ebédidőben kiugranak a víz mellé fél óra pancsolásra, aztán délután folytatják a munkát. Akad olyan ismerős, aki nem hajlandó a 16-17 fokosra lehűtött irodában dolgozni, inkább otthonról jelentkezik be, a saját kanapéjáról dolgozik és menekül be 15 percenként a zuhany alá.

Azok, akik nem annyira szerencsések, hogy légkondicionált helyiségekben dolgozzanak, átállnak a hosszú sziesztákra, illetve a bevállalósabbak egyszerűen el sem mennek dolgozni. Mindennapos esemény, hogy reggel 5-kor már javában folyik egy-egy építkezés, majd 11 körül pillanatok alatt ürül ki a munkaterület, hogy aztán - jó esetben - este 6 körül újra nekilássanak. (Egyéb esetek: 11-kor vége a munkanapnak, utána már csak a vastag falakon belül várják az enyhet adó estét.)

És valóban: eljő az est és vele benépesülnek a járdák! A vidéken, ill. kisvárosokban nemes egyszerűséggel kiülnek a házak elé a küszöbre vagy a járdaszegélyre, a proccabb vagy kényelmesebb csapatok kempingszékeket hoznak és akár éjfél utánig is folyik a kvaterkázás és a különböző (alkoholos) üdítőitalok intenzív fogyasztása. Az éjszakai elfoglaltságot követően a szerencsésebbek kihasználhatják a tipikus máltai építészet biztosította lehetőségeket: nem a házban, hanem teraszokon, ill. a lapos tetőkön térnek nyugovóra, akadnak teljes családok, akik együtt alszanak a csillagos ég alatt." forrás


,, A szélről: A Földközi-tenger dél-közép részén való elhelyezkedése következtében Máltán egész évben számítani kell szeles időre. Szeptember és január között a nyirkos széljárás, a grigal északkelet felöl esőt hoz, misztrál egész évben északnyugatról hoz hűvös, száraz szelet.

Málta, a fősziget északi negyede (pl. Mellieha) szelesebb az átlagnál. Főleg az északnyugati rész. Az egész szigeten kellemetlen lehet a szeles idő esténként. Decemberben akadnak szélmentesebb napok. Egészen tavaszig erősen szeles az időjárás."

Történelem

Az évezredek, évszázadok folyamán stratégiai tengeri elhelyezkedése miatt Máltára minden errefelé érdekelt harcias, mohó társulatnak fájt a foga. A rómaiak, az arabok, normannok, törökök, spanyolok, franciák és britek hajóztak ide hadakkal. Máltán a nevezetességek között vannak olyan építmények, amelyek több mint ötezer évvel ezelőtti emberi jelenlétről tanúskodnak. Az idegen népek közül először a föníciaiak hajóztak Máltára (időszámítás előtt 1200 körül). A sziget neve is e kereskedőnéptől való: a föníciai Maleth szó annyit jelent, hogy menedék. Több mint háromszáz éven át időztek a föníciaiak a szigeten és a máltai nyelv gyökerei is az ő nyelvükből valók. Az időszámítás előtti 3. században a római birodalom kebelezte be Máltát. Fontos említést tenni arról, hogy a legenda szerint Szent Pál római fogságába szállításakor hajótörés miatt Málta földjére kényszerült egy időre. Vannak történészek, akik kételkednek abban, hogy ez az esemény valóban megtörtént. A mélyen katolikus hírű máltaiak nem kételkednek, amúgy meg a Szent Pál-öböl turisztikai látványosság és egyben zarándokhely is. A 9. századtól Málta arab uralom alá került és a sok évszázados hódoltság jelentős hatással volt a szigetország civilizációjára. Érdekesség, hogy Európa legkatolikusabb országában a helyi nyelven az isten szó ez: allah!

Lényeges esemény volt a 16. században, hogy Máltát egy lovagrendnek adták. Míg minekünk Mohács jutott, addig a lovagok 1565-ban kevesebb, mint tízezer védővel visszaverték a háromszoros túlerővel támadó törököket. Egész Európa ünnepelte akkor a máltai lovagokat. A turisták manapság láthatják azokat a kőerődöket, amelyeket a szigetlakók építettek az újabb török próbálkozások kivédésére. A 19 század elejétől a britek uralták Máltát egészen 1964-ig, amikor Málta független lett. A brit csapatok azonban csak 1979-ben hagyták el Máltát. A britek mély nyomot hagytak a máltai civilizációban. Nem csoda, hogy Máltán az angol nyelv az egyik hivatalos nyelv. Málta 2004-ben lett az Európai Unió tagja és mivel a Schengen-övezethez tartozik, a magyaroknak nem kell érkezéskor útlevél ellenőrzésen átmennie, ha Budapestről vagy például Bécsből repülnek ide.

,, A zárt erkélyek titka: az arabok honosították meg a sziget mára ikonikussá vált színes, zárt erkélyeit: az arab feleségek a zárt erkélyek spalettái mögött akár fedetlen arccal is figyelhették az utcai történéseket. Ma már egy ilyen erkély megépítése kisebb vagyonba kerül.
Arab hagyomány a habarcs nélküli kőkerítés is: a telkeket, veteményeseket, szántóföldeket választják el egymásra rakott mészkövekkel, mert ezeken átfolyik a víz, nem gyűlik meg egy tócsában, azaz nem mossa ki a talajt. Egyébként meg nagyon szépek is ezek a kerítések." (Aracsi Andi, Vista Szeged, 2015) 

Manapság

Furcsa módon Málta gazdaságában a nagyipari halászatnak nincs jelentős szerepe. Mivel nyersanyagkincse sincs, így a mindenkori kormánynak főleg a turizmusra és néhány agrár-, fél- és késztermék (textíliák, játékok, zöldségek és gyümölcsök) exportjára kell hajtania a bevételi oldalon. Próbálkoznak azzal is, hogy cégeket csábítsanak ide offshore pénzügyi lehetőségek kínálatával. A máltai parlamenti demokrácia világában két nagy párt van, amelyek között valójában csekélyek a politikai különbségek. Ehhez képest a szigetlakók a pártállásukat képesek hatalmas szenvedéllyel átélni, akár mint egy fociklubhoz való hűséget. Ennek gyökerei a hetvenes, nyolcvanas évekbe nyúlnak vissza, amikor a két párt hívei annyira berágtak egymásra, hogy akár képesek lettek volna egymást a vízbe fojtani, persze a tengerbe. Érdekesség, hogy Máltán a választásokon a voksolásra jogosult lakosság 80 százaléka az urnákhoz járul. Mindig szenvedélyes esemény a választások eredményének kihirdetése. Az utóbbi idők egyik legjelentősebb változása Máltán, hogy 2011-ben népszavazást tartottak a válásról, ami ez idáig hivatalosan nem volt lehetséges, ám 2011-től a parlament és az ország lakóinak nagy része is úgy döntött, hogy ezt lehetővé teszik. Málta a világ országai közül szinte az utolsó, ahol eddig ez nem volt lehetséges.

A régi sárga buszok, amik Málta jelképeivé váltak, mára eltűntek, és helyettük modern, légkondicionált zöld buszok közlekednek. Sűrűbb járatok vannak azóta, és persze kényelmesebb, de már nem kuriózum. A régieket már csak incentive csoportoknak adják bérbe rendezvényekhez. Málta jelenében fontos és érdekes színfolt (és gazdaságilag is kedvező), hogy Hollywood felfedezte a szigetet magának és egyre több, főleg történelmi témájú és nagy költségvetésű filmet forgatnak itt. Csak néhány ezek közül: Trója, Gladiátor, München, Popeye, Agora, stb… Ennek köszönhetően, ha jó időben vagyunk jó helyen, olyan filmcsillagokat láthatunk kávézgatni Mdina és Valetta utcáin, mint Brad Pitt, Daniel Craig vagy Geoffry Rush. Az utóbbi 10 évben kedvelt esküvői helyszín is lett Málta. Gyönyörű kastélyai vannak, amiket a nyaralni érkező turista nem is feltétlenül lát, hiszen nem tud róla, pedig Málta barokk kastélyainak némelyike egész biztos megér egy kirándulást. Csak néhányat említünk: Palazzo Parisio, Palazzo Falcon, Palazzo Zamitello. A lovagi és barokk kastélyok kertjei csodás és romantikus helyszínei életre szóló élménnyé tehetik az esküvőket, amit egyre több külföldi pár is kihasznál.

Szintén érdekes tudni és elgondolni, hogy Máltán nincs metró, villamos, vonat és nincsenek hegyek és folyók sem. A máltaiak mindent maguk teremtenek elő, vagy külföldről importálják, ami az élethez kell. Miután Máltán nincsenek hegyek, kitermelni való építőanyaguk sincs, mint nálunk a mészkő, egyedül a sárga homokkő áll a rendelkezésükre, amit gyakorlatilag évszázadok óta maguk alól bányásznak ki. De ez a forrás előbb utóbb kiapad, ezért ma már inkább csak díszítésre, külső homlokzati dekorációként használják. Ez a kő nyáron hűsít, de mivel a nedvességet magában tartja, télen is hideg. Máltán nincs gázfűzés sem, a gázpalackok pedig igen drágák, ezért mindenki – aki megteheti – árammal fűt, ez sem olcsó, így Máltán télen nagyon hideg van a lakásokban. Ezt megerősítette sok magyar munkavállaló is, akik a téli hónapokban is Máltán éltek, bizony több réteg ruha szükséges, nem csak az utcán. A tengervizet az emberek maguk tisztítják. Az utóbbi években ez látható is, a víz minősége a partok mellett egyre jobb. Szintén érdekesség, hogy mivel Máltán a természetes partok sziklásak, a homokos strandokra Jordániából szállítják a homokot.

Máltán jónak mondható az életszínvonal, pedig alacsonyabbak a keresetek, mint a nyugat-európai országokban. Viszont az árak alacsonyabbak. A máltaiak életének kényelmességét jelzi, hogy a turizmusban az alkalmazotti, beosztotti munkakörökben sok külföldit dolgoztatnak. Sok máltai étteremben észre lehet venni, hogy a strapás munkát nem helyi ember végzi, hanem vendégmunkás, köztük sok kelet-európai. A pincérek közül sok a magyar.

Egy 2016-os európai felmárás szerint Európában Máltán a legnagyobb a túlsúlyos emberek aránya.

"Máltát nyaranként megszállják a turisták. Mivel a terület nem növekszik, a helyiek kiszorulnak azokról a részekről, ahol a legtöbb turista van. Márpedig egyes települések lakossága a háromszorosára tud nőni. A látnivalók és hotelek körüli részeken (Sliema, San Ġiljan, Buġibba és Qawra, Valetta és Msida, stb.) szinte alig látni máltait, és sok más helyen is rengeteg a külföldi (Rabat, Mdina a Három Város, Mosta, Mellieħa, stb.) ilyen helyekre inkább csak dolgozni járnak. A strandokon (főleg a homokos strandokon) lépni sem lehet a nyaralóktól. A máltaiak azonban néhány helyet még “őriznek” maguk számára. Ezek ritkán szerepelnek a szervezett utak programján, autó nélkül nehezen megközelíthetők, és viszonylag kevés a látnivaló. Nem arról van szó, hogy titkolnák, inkább nem erőltetik, hogy a turizmus ezeket a részeket is meghódítsa. Ilyenek Mġarr városka és annak Zebbiegħ része, Għar Lapsi öble vagy éppen Ħondoq ir-Rummien. De ilyen például az a tény is, hogy útikönyvek, filmek, leírások, ahol a máltai szokások szóba kerülnek, mindig hangsúlyozzák, hogy este 6-7 körül a tengerpart és strandok kiürülnek, és mindenki hazamegy. Arról már nem szól a fáma, hogy sok helyen a helyiek este 8-9 körül újra feltűnnek, hogy egyik kedvenc időtöltésüket élvezzék: a barbecue-t, amikor a parton sütik a húst, söröznek, beszélgetnek és élvezik a tenger jó levegőjét. Ennyit legalább sikerült maguk számára megtartani a mérete miatt eléggé “ellopott” országukból." forrás

Emberek

A máltaiak lazák, komótosak. Kimondottan szeretik lassan tenni a dolgukat. (A máltaiak a világon a leglustább nép, 72 százalékuk meg sem moccanna, hogy kicsit is sportoljon. Erre a következtetésre jutott a The Lancet című brit tudományos folyóirat, amely nemzetközi „lustalistát” állított össze 122 ország lakóinak életmódadatait figyelembe véve.). A máltaiak melegszívűek, aranyosak és barátságosak, ám a turistákkal nem elegyednek szóba lépten-nyomon. Van bennük némi távolságtartás az idegenek irányában, ugyanakkor egymás között kifejezetten nyitottak. A Máltára látogató turista ugyanakkor bizton számíthat a helyiek segítőkészségére, ha egy kicsit is bajba kerül, és persze segítenek útbaigazításban is. Ezt remek angolsággal vagy olaszul is megteszik. A saját nyelvüket használják, de például a pénzt mindig angolul számolják. A lakosok egy része jobban rokonszenvezik az olaszokkal, mint az angolokkal.

Ha a külföldi kíváncsi a helyiekre, akkor érdemes belátogatnia egy kocsmába vagy egy kávézóba, betérni egy-egy limonádéra (esetleg Kinnie-re - Málta nemzeti büszkesége - akinek bejön) vagy sörre az igazán autentikus kocsmák egyikébe a nem turistás övezetekben. Számtalan ilyen van Vallettában és a „három városokban”. Ezeken a helyeken sok az öregúr, akik szenvedélyesen diskurálnak vagy kártyáznak. Biztos lehet az idegen, hogy a beszélgetésükből nem marad ki a politizálás. Érdekesség, hogy Máltán szinte minden településnek van egy zenekara, egyfajta rezesbanda, amelynek muzsikusai és baráti körük komolyan összetartó társaságot képeznek. Helyi (zömében vallási jellegű) fesztiválok, események idején aztán a zenekarok a híveikkel együtt nagy felhajtást csapnak.

A máltaiak igen nagy hányadban vallásosak (98 százalékuk római katolikus), sőt aktívan templomba járók. A vasárnapi és ünnepi alkalmakkor a misére elmenni jelentős családi és társasági eseménynek számít. A máltai katolikus egyháznak igen nagy a befolyása az ország társadalmi életére. Máltán tilos az abortusz és a válás is az volt egészen 2011-ig. (A világon már csak a Fülöp-szigeteken és Máltán van ilyen szigorúság válás ügyben.) Ugyanakkor Máltán az egyházi hierarchia hétköznapi befolyása az emberek mindennapi életére az utóbbi kb. 10 évben egyre halványodik. Például az erkölcsi jellegű botrányok dolgában az idősebbek ezen-azon képesek hevesen felháborodni, míg a fiatalabb generációk már sok mindenre legyintenek és maguk között hajlamosak kinevetni az idősek és az egyház konzervativizmusát. A fiatalok azért még így is kevésbé balhésak és bevállalósak, mint a legtöbb európai országban a kortársaik. Ebben biztos szerepet játszik az is, hogy a kicsi szigeten mindenki túlságosan szem előtt van, és nem lehet feltűnés nélkül megúszni a különcködést.

Nyáron a máltaiak közül sokan sziesztáznak kora délután, a legnagyobb hőség idején. Sok üzlet is bezár, amikor az emberek 2-3 órát szunyálnak. A nyári estéken aztán a helyiek telezsongják az utcákat, sétányokat, partokat. A kisgyermekes családok is késő estig kint vannak az utcákon. Jóllehet Máltán a nők és a férfiak együtt is mutatkoznak, eléggé jellemző, hogy a kocsmákban, kávézókban alig van helyi nő. Jellemző módon a vasárnapi mise után a templom előtt nemek szerint kettészakad a diskuráló nép. A férjek (itt is) csak módjával vesznek részt az otthoni háztartási munkákban és a gyereknevelésben. A máltaiak családcentrikusak, mégpedig nem csupán a szűk családi keretek között. Az unokatestvérek, nagybácsik, nagynénik, nagyszülők szintjén is elég nagy az összetartás a magyarokhoz képest. Az idősebb máltaiak manapság sokat panaszkodnak arra, hogy a családi kötelékek egyre inkább lazulnak. A máltai roppant büszke ember, és nagyon ad arra, hogy milyen kép alakul ki róla akár a szélesebb környezetben is. Kimondottan adnak arra, hogy megvédjék családjuk tisztes renoméját.

Máltán hosszabb időt eltöltött magyarok szerint nem lehet azt mondani, hogy a máltaiak kifelé mutatott erkölcsössége teljesen őszinte, mert igen sok a képmutatás. Az érzékiség vonatkozásában tény, hogy Máltán nem lehet egyetlenegy szex boltot se látni és a kilencvenes években a szigeten nagy felhördülést keltett a pornográfnak igazán nem nevezhető Playboy magazin terjesztésének kezdete. Egyenesen az ördög művének nevezték a havi lap árusítását. Ugyanakkor a privát közbeszédben, a fiatalok internetes vitafórumain a ,,fülledt erotika” és a vaskosan pikáns viccelődés uralkodik.

Más. A turisták gyakran gondolják a máltaiakról, hogy veszekednek, mert hangosan beszélnek egymáshoz. Valójában ez a hangos beszéd náluk teljesen természetes és nem jelent indulatosságot. Na persze mediterrán temperamentummal hadonászva gesztikulálnak és gyakori az olyan fizikai érintkezés, mint a vállon veregetés, hátba vágás, vicces lökdösődés, pacsizás stb. A máltaiak elég jól és kényelmesen élnek, és az ország húzóágazatában, a turizmusban, jelentős részben külföldiekkel végeztetik el a munkát. Hogy érthető legyen: ha egy jól menő máltai családnak van mondjuk öt étterme az ország különböző pontjain, akkor adott esetben az alkalmazottak többsége külföldi. Ők dolgoznak, a máltai családé a haszon. A máltaiak közül sokan olyan bőrszínűek, mint az arabok. Még véletlenül se tegyünk olyan megjegyzést, amelyet a helyi ember a máltaiak "learabozásként" értelmezhet, mert ez nagyon feldühítheti őket. Egyébként sok máltai nyíltan vagy leplezetten utálja a szigeten legálisan vagy illegálisan élő fekete-afrikaiakat.

Tanács: Ha busszal megyünk a szigeten valahová strandolni, akkor fürdés után semmiképpen se szálljunk fel fürdőruhában, lengén, vizesen öltözve a buszra, mert a sofőr akár letessékelhet minket. Volt ilyenre példa! Vegyük tudomásul, hogy Máltán ilyen dolgokban a helyiek nem lazák.

"Máltaikról alkotott külföldi vad sztereotípiák: a máltai férfiak arrogáns seggfejek, a máltai nők úgy néznek ki, mint a férfiak pl. szőrösek, a máltaiak folyton minden miatt dühösek; a máltaiak mégis boldogok, de ez a délután sziesztának köszönhető; a máltaiak szeretik beleütni az orrukat mások dolgaiba; a hagyományokra nagyon adnak, nem akarnak változásokat."


"Meglepődve olvasom a korábbi hozzászólásokban, hogy a helyieket barátságtalannak tartják! Én többükkel elbeszélgettem, voltak akik maguk kezdeményezték a beszélgetést, látván hogy turista vagyok és sorban ajánlották a jobbnál jobb úti célokat, amiket érdemes megtekinteni." (L. Ferenc, 2013)

Turista etikett

1. Szeretlek máltai nyelven: Jien Inhobbok

Gasztronómia

Külföldi utazás után hazatérve, ha értékelünk, majdnem annyira fontos, hogy milyen benyomást tett ránk az ország gasztronómiája, mint maguk a látnivalók, vagy, hogy milyen volt a szállásunk… Ezért érdemel külön fejezetet Málta étkezési kultúrája, legjellegzetesebb ételei és természetesen azok legtutibb lelőhelyei, persze a teljesség igénye nélkül. Máltán a gasztronómia felöleli az arab, az olasz és az angol jellegzetességeket egyaránt, megtalálhatók a középkori lovagok által a maiakra hagyományozott húst-hússal ételei, de a dél-olasz és szicíliai szegények által behozott egyszerű tésztaételek is, mint például a pizza. (bár manapság kevés hely lehet a világon, ahol nem népszerű a pizza, de ide tényleg a dél-olasz szél fújta be, nem az amerikai reklám dömping.)

Általánosságban

Egyes vélemények szerint nem sok a hagyományos máltai étel - leginkább nyulat és csigát szolgálnak fel a máltai fatányéroson, így mindenki számoljon ezzel, ha azt kéri. Érdemes kipróbálni a báránycombot, vagy fasírtot körettel. Leginkább az angol "konyhára" vannak berendezkedve, ezért kissé ízetlen a konyha. Aki szereti a hamburgereket, annak nem lesz gondja, de a pizza nagyon nem jó. Bár természetesen a kivétel Máltán is erősítheti a szabályt, még pizza-ügyben is, ugyanis ha valaki nem étteremben, hanem a St Julian’s-beli számtalan utcai pizzás-bodega egyikében, pl. Luiginál (aki se nem olasz, se nem máltai, annál inkább észak-afrikai) vesz frissen sült, az orra előtt kívánság szerint összeállított pizzát, és dobozból az utcán fogyasztja el, akkor azért érhetik még kellemes csalódások.

Hagyományos - halat, vadat, s mi jó falat…

De hagyjuk a pizzát egy pillanatra, hiszen Máltán – mégiscsak egy mediterrán szigeten vagyunk – elengedhetetlen és kihagyhatatlan megemlíteni a tenger gyümölcseit és a halakat. Bár nagyüzemi halászat exportra nem folyik Málta partjainál, és állítólag halászatra az október és a november a legalkalmasabb hónapok, azért Máltát ellátja a tenger bőséggel, és az év minden napján hozzájuthatunk friss rákhoz, kagylóhoz, calamari-hoz és természetesen ízletes halakhoz. Ki ne hagyja senki a hallevest (aljotta), a kardhalat (pixxispad) és a calamari a’la grillia-t (egész konkrétan a Hugo’s bárjában az Intercontinental szálloda mellett közvetlenül jobbra az első kapualjban)! Dacára annak, hogy Málta egy sziget a tenger közepén, a halételek egyáltalán nem olcsók. Viszont valóban ízletes, friss halakat, tenger gyümölcseit ehetünk!

Mik még a leggyakoribb alapanyagok a máltai háziasszony és egy jó séf konyhájában? A húsok közül a legnépszerűbb a már említett nyúl (Fenek), de népszerű a sertés, a kecske (tejéből a sajtok is), a birka és tartanak csirkét is. Zöldségek közül köretnek a burgonya, és minden mediterrán éghajlatot kedvelő zöldséggel találkozhatunk, gyümölcsök közül főleg a citrusokkal. Mint Dél-Ázsiában vagy más európai ember gyomrának meredek étkezési szokásokat felvonultató országban, azért Máltán is akadnak olyan helyi ételek, amelyeket a közép-európai turisták igencsak sanda szemmel méregetnek, és kétséges, hogy jó étvággyal és főképp bizalommal kóstolnának meg. Például egész biztosan megosztóak lehetnek a nyúl belsőségeiből készült fogások, mint a nyúlmájas tagliatelle, vagy az egymásba göngyölt húsok, mint a marha szelet, melyet megtöltenek még darált hússal (!!!) olíva bogyóval és esetleg tojással és szalonnával is. (ez a bragioli)

Egészségünkre! - Kicsit az italokról

Máltának van saját bora, söre és üdítője is, a Kinnie (édes-kesernyés-narancsos). Pár éve az egyik nagy üdítőital gyártó (Az élet Coke oldalán…) kijöttek Máltán egy, a Kinnie-ével teljesen megegyező ízű Fanta-sztikus itallal. Globalizáció, hiába…Azért mi kóstoljuk meg a Kinnie-t ha Máltán járunk és a boraikat is, például a Marsovin és a La Vallette (testes, vörös) borokat, vagy a sörüket, melynek neve CISK.

Édesszájúak figyelmébe

Máltán az édességeket ugyanúgy inspirálta és alakította az idők során az olasz, az arab és a más környező országok kultúrája, mint a többi ételt. Sokaknak az olaszosak ízlenek a legjobban, kellemes, könnyed íz világuk miatt. Az arab és mór beütésű tömény édességek persze nagyon finomak, de pár falat bőven elég belőlük. Jellemzőek a szezonális, helyi gyümölcsöket tartalmazó piskóta alapú, krémes, pudingos édességek, csakúgy, mint a szottyos, mézes, többrétegű leveles tésztából tekert kis, falatnyi gyönyörűségek. Kötelező program annak, aki ellátogat Mdina középkori falai közé, hogy beüljön a Fontanella Tea Garden cukrászdába, és elfogyassza a máltai naplementében a legcsodásabb csoki tortát, amit valaha kóstolt!

"Többfelé ettünk már fagyit Máltán, és alapvetően két teljesen eltérő típust sikerült felfedeznünk: az egyik az általunk is ismert krémfagyi, a másik valamiféle helyi típus, kevésbé hideg, grízes és töményen édes. Ezt leginkább a mozgó árusoknál sikerült kapnunk. Azt hiszem én nem fogok többet próbálkozni vele, de ez ne tartson vissza senkit! A hagyományos krémfagyik viszont finomak szoktak lenni, a legjobbat eddig a vallettai Café Cordinában ettük (Triq ir-Repubblika, a Nagymesteri palota melletti téren)." forrás

Éttermek

Némely turisták véleménye szerint a legjobb éttermek Máltán a nagyobb szállodákban találhatók, mint például a Westin Dragonara hotelben a Quadro Restaurant vagy a Bedouin Bar, vagy a St. Julian’s-beli Intercontinentalhoz tartozó Paranga, amit a hoteltől pár méterre az öböl partjára építettek, fantasztikus kilátással a vízen ringó hajókra, vagy a hotelen belül található ázsiai étterem, az Eastern Breeze. Máltán teljesen más kategória a már említett utcai étkezés, itt aztán megtalálható a világ minden konyhája: olasz, kínai, japán, esetleg mixed asian , de van itt török kebabosok, olasz (vagy afrikai) pizzások, hamburgeresek, palacsintások. Persze megtalálhatók a középutat képviselő (árban mindenképp) hagyományos éttermek, mint például a Capriccio St. Julien’s-ben, szerintem St. Julian’s vagy a La Fumia Vallettában, ahol állítólag a legjobb szicíliai konyhát találhatjuk. Sajnos, a gyorséttermek ugyanúgy begyűrűztek Máltára is, mint a világ összes többi országába, így akad itt a Mekin kívül Burger King és KFC is. Az úti kritikus azt ajánlja, hogy azért ezeket felejtsük el Máltán, hiszen annyi kulináris élményben lehet részünk egy máltai utazás alatt, hogy vétek lenne silány kajára pazarolni időt és pénzt.

Néhány máltai specialitás étvágygerjesztőnek

  • Pastizzi és Qassatat: A pastizzi (rombusz alakúra hajtogatott leveles tészta ricotta vagy zöldborsó püré keverékével töltve) Málta egyik legkedveltebb snackje, ország szerte standoknál, bárokban (ahogy ők hívják: KIOSK) és egyáltalán, szinte bárhol kapható, kb 0,3 euro-ért. Nem szabad kihagyni. A qassatat majdnem ugyanaz, de könnyedebb tésztából készül és kerek formájú, kicsit kisebb, mint a pastizzi.
  • Gbejniet vagy Gbejna: Gozo szigetéről származó kecskesajt, amely kapható natúr, vagy fűszeres (borsos) változatban. Általában kicsi, kerek tallérocskákba formázva kapható. Nem túl markáns íze miatt nagyon finom egy szelet máltai kenyéren, pár szelet napon érlelt paradicsommal vagy akár csak Galetti-vel (helyi natúr tallérszerű ropogtatni való). Minél tovább érlelt, annál markánsabb az íze, az egészen friss gbenja leginkább a mozzarella semleges ízére hasonlít.
  • A máltai kenyér (Hobz): A máltaiak borzasztóan büszkék a kenyerükre (hobza) állítólag napi 1 kg-ot is megesznek belőle fejenként…ez nem tűnik kímélő jellegű tempónak, és nem kötelezi a turistát a példa követésére. A máltaiak szerint az ő kenyerük a legjobb a világon. A külföldön élő máltaiak állítólag az otthoni kenyerüket hiányolják a leginkább az étkezés vonatkozásában. Azt mondják fennkölten, hogy külföldön nem lehet igazi máltai kenyeret sütni, mert annak mennyei ízét a sziget levegője adja meg. Vannak, akik azt állítják, hogy Málta középső részén található Qormi városban vannak a legjobb pékségek. Ezt a várost ma is úgy ismerik, hogy a "pékek városa".
  • Hobz Biz-zejt: A bruschetta máltai testvére, trendi bárokban szolgálják fel, máltai kenyérszeletek meglocsolva jó minőségű extra szűz olíva olajjal és megpakolva napon érlelt paradicsom darabokkal, hagymával, fűszerekkel…ahogyan a régi szegényebb máltaiak szerették…vagyis inkább, ahogyan megengedhették maguknak…azt pakolták rá, ami a kamrában akadt.
  • Aljotta: Halleves fokhagymával, paradicsommal és sok majorannával. Kihagyhatatlan!
  • Fenek (nyúl): A máltaiak egyik legnépszerűbb étele, sok féle módon készítik, a leggyakoribb, hogy fűszeres pörkölt alapon főzik meg a nyulat és aztán felöntik borral. De készítik sütve vagy akár raguként spagetti körettel is. Számunkra talán elvadult ötlet lehet, de Máltán késztenek nyúlmájas spagettit is. Bátrak bevállalhatják!
  • Torta Tal- Lampuki: Ez egy piteszerű finomság lampukival töltve (máltai hal, ami kizárólag szeptembertől novemberig halászható Málta partjainál). A töltelékhez adnak még olívát, diót, szőlőt és zöldségeket.
  • Ross il Forn: Sült rizs vagdalt hússal, ami lehet sertés vagy marha, baconnel, tojással és ricottával körítve.
  • Bragiioli: Egy szelet marha vagy borjúhús, megtöltve sajt, sonka, és fűszerek keverékével, majd megsütve nyílt lángon vagy sütőben. forrás

Vélemények

"Ettem jókat is Máltán, a pizzák finomak, találtunk egy szuper kínai helyet és egy olasz éttermet is, ahol életem legfinomabb fogásait fogyasztottam el. Ezeken túl nekem a máltai konyha semmi extra, habár rajongója lettem a Kinnie nevű helyi üdítőital specialitásnak, és még mindig próbálok rájönni a titkára a bruschetta máltai verziójának, ami szintén nagyon, de nagyon bejött."


"Az olasz befolyás egyértelműen érezhető a máltai konyhán. A pizza és a tészta ételek a legtöbb helyi lakos kedvencei közé tartoznak. Azért természetesen vannak helyi specialitások is, mint a „pastizzi” vagy a vörösborban főtt nyúl ragu. Számomra emlékezetesek maradnak a máltai vacsorák, az biztos."


"Ha két dolgot kéne kiemelnem, hogy máltai utunk során mi volt a legemlékezetesebb, akkor azt mondanám, hogy a tenger és a kaja! Bár ez csak az én véleményem, hasonlókat hallottam zengeni a repülőn hazafelé több utastárstól is. Sok mindent kipróbáltunk, de az abszolút listavezető a „pastizzi” volt, a helyiek kedvelt snack-je, ami gyakorlatilag nem más, mint egy fajta vajas, leveles tészta párnácska, borsó püré és ricotta keverékével megtöltve és kisütve. Nekem ez az „érdemes meghalni érte” kategória. Én személy szerint két darabbal jóllaktam, de Steven 3-4-nél bírt csak leállni. Darabja 30 euro cent-be kerül átlagosan a legjobb „Pastizzeria”-kban, tehát még spórolni is tudunk, ha ezt a mennyi, helyi finomságot dobjuk be ebédre (de a nap bármely szakában egyébként…) a puccos és drága éttermi alkotások helyett. Rajongója lettem, nem is kérdés…"


"…a másik újdonság, amit kipróbáltunk, pedig sosem hittem volna, hogy egyszer megteszem, az a nyúl, vagyis a Fenek volt. A pincérünk javasolta, és miért is ne??? Egy ország kultúrájának szerves része a gasztronómiája, az ételeken keresztül ismerhetjük meg jobban lakóit, történelmüket, szokásaikat…hát hajrá, csak bátran…a nyulat vörösborban főzik és volt az állagában valami, ami miatt nem őrülök meg érte továbbra sem, de összességében érdekes ízű és mégiscsak tradicionális máltai étel, örülök, hogy nem hagytam ki…"


"…Málta mindössze 1,5 órányi hajóútra fekszik Szicíliától és emiatt borzasztóan érezhető a konyháján az olasz hatás. A legjobb desszert például, amit Máltán ettem az olasz cannoli volt!!! Ropogósra kisütött cső alakúra hajtott tészta, megtöltve édes, tejszínes vagy citromos krémmel, pici porcukorral meghintve…A máltai édességek közül elég sok az arabos, törökös jellegű is, sokrétegű tésztából készült édes, mézes, csucsogós szószban úszó, az európai ízlésnek talán túl édes desszerteket is sok helyen találunk."


"Mivel rengeteg angol turista van a szigeten, így próbálnak az ő kedvükbe járni. Emellett az ellátásban erősen érződnek a helyi szokások és specialitások is. Előszeretettel szolgálnak fel nyulat, bárányt, disznót, marhát, elvétve még halat is. De például a csirke meg pulyka mintha nem is létezne náluk. Éttermekben az étlapon lehet találni, de a szállodákban az 1 hét alatt nem sikerült találkozni egyikkel sem. Másik probléma volt még ha volt normális köret akkor nem volt hús vagy fordítva. A szállodákban friss gyümölcsökből sem voltak túlzottan felszerelkezve illetve a zöldségfélék is hiányoztak. Legtöbb szállodában az olasz konyhából is akad választék. Általában különféle spagettik vagy penne tészták, de előfordult pizza is." (Krisztina. Vista Győr, 2013)


"Őszintén szólva elég csalódott voltam a máltai gasztronómiától, amikor először utaztam oda pár éve, azt reméltem, hogy Olaszország és az arab világ találkozásánál egészen különlegesen jó keveredésre számíthatok. Az olasz konyha könnyed eleganciája és az arabok izgalmas fűszerezése kiadhatott volna valami nagyon egyedit és fantasztikusat is, ehelyett maradt a kissé jellegtelen, gyakran túl nehéz és nem túl változatos kínálat. Így aztán kicsit aggódtam, hogy ezúttal is csak az unalomig ismételgetett gozói kecskesajt és a túlcukrozott paradicsompüré lesz-e a fő attrakció." forrás


"Málta nemzeti eledele a nyúl, szinte minden étlapon szerepel, leggyakrabban borban pácolják, és fokhagymával ízesítik. Igen ízletes fogás, persze kétségkívül nem mindenkinek imponál mondjuk a nyúlmájas spagetti, a nyúlpörkölt (fenek biz zalza), vagy éppen a nyúlpástétom (torta tal-fenek). Akinek nincs ínyére megenni az aranyos kis tapsifülest, fogyasszon inkább tintahalat és különféle finom tengeri halakat (sügér, pilótahal, vörös márna, kardhal), vagy éppen szárnyas, esetleg darált húsos ételeket. Vétek lenne kihagyni a helyi hallevest (aljotta), a marhahúslevest zellerrel (brodu), vagy éppen az olasz minestrone leveshez hasonló minestrá-t. Érdemes megkóstolni a ricottával töltött raviolit is, valamint a timpaná-t, ami egy rakott tésztaféle. Az ínyencek nem hagyhatják ki a töltött padlizsánt, a töltött velőt, a csigát, a borsos juhsajtot sem." forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

nazgul, 2016. 08. 19. 09:16
Sok a csúsztatás, és pontatlanság a cikkben. Málta méretei túlzottak /jócskán /, Szicilia 93 kilóméter Valletta-pozzallo, / nem megbántás kép, mert itt élek, és így fogadom el őket, de a Máltaiak egyáltalán nem olyan segítőkészek, mint ahogy sokan hiszik, sőt!sokszor kimondottan rosszindulatúak, a külföldieket,turistákat lenézik, nyűgnek érzik őket, pedig nekik köszönhetik a jólétüket. A turizmus nélkül Málta " halott" lenne.És egyáltalán nem szereotípia, a máltai férfiak döntő többsége valóban seggfej, arrogáns, a nők szőrösek, és sokszor nehéz megállapítani, hogy tényleg egy nő. és a hab a tortán, hogy én még ilyen buta nemzettel nem találkoztam, miközben meg vannak győződve róla, hogy ők zsenik, és mindenki más hülye. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg az értelmi, és testi fogyatékos.Nem véletlen....Mind ezek dacára imádok itt élni, és aki tudja ezeket helyén kezelni, és tud alkalmazkodni, annak a sziget valódi paradicsom. A leírtak az egyéni véleményeim, nem megbántásból írtam, de úgy érzem, másképp lát aki itt tölt pár napot, és másképp aki itt él.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon