ÚTIKRITIKA.HU / Montenegró










Montenegró

Általános turisztikai tanácsok | Budva | Podgorica | Herceg Novi | Cetinje | Kotor és környéke | Skodrai-tó | Perast | Ostrogi kolostor | Durmitor Nemzeti Park | Becici | Sveti Stefan | Fotóegyveleg

Montenegró - Látnivalók és nevezetességek

Általános tanácsok

Budva

"Budva a turizmus metropolisza Montenegróban, köszönhetően számos strandjának, kiváló minőségű szolgáltatást nyújtó, igényes hoteljeinek és kulturális látnivalókban bővelkedő óvárosának. Stari Grad, az óváros egy kis félsziget csücskében fekszik, gyönyörű panorámát nyújtva a végében fekvő Citadella tetejéről (belépő: 3 euró). A várfallal körülvett óváros kövezett, hangulatos utcáin órákat lehet sétálgatni a kis üzletek, kávézók, a tengerből frissen kifogott tengeri herkentyűket kínáló éttermek és a templomok között. A város már az előszezonban is kellemes kikapcsolódást nyújt mediterrán éghajlatával és hűvös utcácskáival, a nyár beköszöntével pedig teljesen megtelik nyüzsgő élettel. Az óváros mellett található kikötőben mindenképp érdemes egy sétát tennünk, egyrészt itt lehet a környékező partokat bejáró hajótúrára jelentkezni, másrészt megcsodálhatjuk a békésen ringatózó hatalmas luxusjachtokat, melyek a világ számos pontjáról érkezve pihennek meg a kikötőben.

Budvában az egyetlen hotel, amelynek saját strandszakasza van, az Avala Resort & Villas, melynek szobáiból fantasztikus kilátás nyílik egyik oldalról az óvárosra és a tengerre, a másik oldalról pedig a hegyekre és a kikötőre. A saját tengerparti szakaszon kívül egy feszített víztükrű kinti medencével is rendelkezik, melynek különlegessége, hogy benyúlik a tenger fölé, ahonnan mesés kilátás nyílik a mélykék tengerre és a mellette elnyúló óvárosra. Innen pár perc alatt lejuthatunk a kis kávézókkal tűzdelt tengerparti öbölbe és a hangulatos óvárosba is. A Budvában található hotelek és apartmanok összességében igényesek, tiszták, közel vannak a hosszan elnyúló tengerparthoz, és legtöbbjük ingyenes széffel és wifivel rendelkezik. Találunk köztük forgalmasabb részen fekvő szállásokat is, a nyugodt pihenést kedvelőknek pedig a csendesebb utcácskákban található vagy a központtól távolabb eső szállásokat javasoljuk.

A budvai tengerparti sétány nappal a fürdőzők kedvence, az este felé pedig újra megtelik élettel: együtt korzózhatunk a helyiekkel, elfogyaszthatunk egy kiadós tengeri vacsorát, sétálhatunk a kikötőben, vagy akár betérhetünk valamelyik zenés szórakozóhelyre. A budvai nyitott szórakozóhelyek éjjel 1 óráig kaptak engedélyt a zenélésre, utána elhalkul a város, és csendes üzemmódban folytatódik tovább az éjszakai élet, megfelelő pihenést biztosítva a központi helyen lakóknak is." (Gy. Gabi, 2015)

"Budva egy zsúfolt turista paradicsom, a Slovenska plaza egy hosszú strand és felette egy sor szuveníres, pleskavica sütő, vurstli, gagyi-árusok, éttermek, bárok amit akarunk. Kissé nekem túl nyüzsis, de van akit ez vonzhat. Építkeznek ezerrel, minden talpalatnyi helyet be akarnak építeni, látszik hogy utakra és parkolókra nem is gondolnak. Az öböl közepén épp most húznak fel egy tornyot, ami az eddig felépült jó pár szálloda panorámáját tönkre vágja. Becici felé pedig két megahotelt építenek a földnyelvre, ezzel is tovább rombolva a panorámát. Mintha az orosz/szerb Monaco-ban járnák olyan érzésünk van. Az utcákon szerb/orosz fiatalok tömege vonul (állítom céltalanul). Ha mégis itt akarunk megszállni akkor szezonon kívűl ajánlatos szerintem.. (2012)" forrás

Podgorica

Montenegró fővárosa, a kb. 140 ezres lakosságú Podgorica két fő turisztikai látványossága a Hristovog Vaskrsenja, a Feltámadás temploma, és a Morača-folyón átívelő millenniumi híd.

,, Kár, hogy egy ilyen szép országnak ilyen csúf fővárosa van. Nem csupán csúnya, hanem ráadásul unalmas és élettelen is. Podgorica egy porfészek! Már a puszta közepén lévő elhelyezkedése is hátrányos. A lakótelepes házak annyira rondák, hogy hiába próbálják mindenféle élénk színnel hangulatosabbá varázsolni. 

Amúgy egy kicsi város, kis lakossággal. Nem is érezhető valamiféle lüktetés. Nincs igazán semmi látnivaló. Az utcák gyakran üresek, unalmasak, főleg napközben és a nyári hőségben. Legalább esténként a város központjának kellős közepén van némi mozgás. Kávézókban üldögélnek emberek, a munka után a helyiek szorgosan bevásárolnak.   

Sok a magára hagyott épület, sok a kátyu, a a túltöltött kuka. Az ilyesmik néhány balkáni városban akár a helyi karakter elfogadható részei is lehetnek, de nem Podgoricában. Az embereket látva az volt az érzésem, hogy ők maguk sem élvezik annyira az itteni létet.

Podgorica a turista számára optimális esetben csak arra szolgálghat, hogy csillagtúra szerűen innen fedezze fel Montenegró szépségeit, lévén a legtöbb látványosság, szép hely egy órán belül elérhető távolsági busszal. Ha autóval mész Montenegróba, akkor ne is tervezzél semmi időtöltést Podgoricában. Sajnálom, hogy ilyen és ennyi rosszat kellett írnom Podgoricáról.

Még mielőtt megkapom a magamét ezért a lesújtó szövegért, közlöm, hogy tudom: ezt a várost a 2. világháborúban 72-szer bombázták. Igen, szomorú, hogy nem skerült azóta széppé varázsolni. És azt is elismerem, hogy a nyári 40 fokos hőségben nincs kedve a helyi népnek életet lehelni a városba. A buszpályaudvar és a vasúti pályaudvar viszont az év bármely hónapjában rondának hat.  (Tbéka, 2013)"

Herceg Novi

"A 14. században alapított Herceg Novit a virágok és lépcsők városának is nevezik. A kedvező éghajlata miatt igen kedvelt desztináció, télen is 10-15 C fok körül alakul a hőmérséklet. Még az év legrövidebb napján is kb. 8 órát süt a nap, és nyáron pedig a misztrál szél hűsítő hatása érződik a térségben. Ennek köszönhetően gyönyörű, dús mediterrán növényzet jellemző a városra, egészen kora tavasztól elkezdenek virágba borulni a különféle növényfajták, májusban finom jázmin illat borítja be a kerteket.

A skandináv országokból sokan látogatnak a 36 000 lakosú Herceg Noviba az év minden szakaszában. Télen is van miért ide utazni: ekkor kerül megrendezésre a Mimóza Fesztivál, melyet több, mint negyven éve minden decembertől március első napjáig megtartanak a tavasz első virága, a mimóza tiszteletére. A fesztivál ideje alatt számos kulturális, szórakoztató és sport programon, valamint egy maszkabálon és egy halász ünnepségen vehetnek részt az ide látogatók. Az ünnepség záró programja pedig egy közös mimóza szedés Herceg Novi partjainál.

A város a nyár beköszöntével egy nyüzsgő nyaralóközponttá alakul át, kellemes Riviérájának és a sok programlehetőségnek köszönhetően. Mindenképp érdemes egy hosszú sétát tennünk óvárosába és megtekintenünk a főbb nevezetességeit: a Savina-kolostort, a Szent Jeromos templomot és a jellegzetes Óratornyot. Az óváros (Stari Grad) magas erődjeiről pompás kilátás nyílik az öbölre. Herceg Novi tökéletes kiindulópont a környék bejárásához: innen könnyen eljuthatunk a meseszép Kotori-öbölbe, valamint hajókirándulások keretein belül is felfedezhetjük a partszakasz szépségeit." (Gy. G., 2015)

Cetinje

"Utazási iroda szervezésében jutottunk el Cetinjébe, majd onnan a Lovćen Nemzeti Parkba. Cetinje egykoron az ország fővárosa volt, ma Montenegró vallási központja, és fontos szerepet tölt be a helyiek nemzettudatában. Itt található többek között az ország Nemzeti Múzeuma az egykori Királyi Palota épületében. Megnéztük a Szent Péter-kolostort, sétálgattunk a városban. Érdekes volt látni az egykoron itt működő olasz, francia és görög nagykövetségek épületeit. Bár Cetinje csak 45 perce fekszik a tengerparttól, még főszezonban is álmos kisváros képét nyújtja, ahová már nem ér el a turisták hada. A városból szűk, kanyargós hegyi úton mentünk fel a Lovćen tetejéhez. Az itt felépített mauzóleumban nyugszik II. Petar Petrović Ňjegos, a montenegrói történelem egyik legfontosabb alakja. Ezt bizonyítja végső nyughelye is, hiszen a nemzeti hős innen egész hazáját belátja. Bár közel sem ez az ország legmagasabb pontja, de a több mint 1700 méteres magasságban fekvő Lovćenen az ember mégis úgy érzi, mintha a világ tetején állna. Tiszta időben állítólag Olaszországig is ellátni." forrás

Kotor és környéke

  • A Kotor-régió természeti és kultúrtörténeti értékei az UNESCO kulturális világörökségének a részét képezik.
  • A Kotorhoz, azaz az öblébe történő behajózás óriási élmény, mert a mediterrán térségben nincs még egy ilyen, a norvég fjordvidékhez hasonlítható festői táj.
  • Kotor egy kis, szépséges városka, alig 6 ezer lakossal. A kb. 4 és fél kilométer hosszú városfallal körülvett Kotorban kellemes sétálgatni a szűk, kanyargós utcákban. Kotor óvárosa lenyűgöző a régi házakkal.
  • Kotor egyik fő látványossága felmenni a meredek szerpentineken egy magaslatra és onnan lenézni az egész pazar öbölre.
  • Kotor kikötőjébe sok tengerjáró köt ki.

"Montenegró tengerpartja némiképp eltér a tőle északra húzódó dalmát vidékekétől. A part kevésbé tagolt, már nincsenek nagy, hosszan elnyúló szigetek. Itt található az Adriai part egyik legszebb tengeröble, a Kotori-öböl. A hegyek között helyenként kiszélesedő, másutt összeszűkülő, négy részre tagolódó öblöt hatalmas, meredek hegyek ölelik körül. Partján kis települések sorakoznak egymás mellett. Az öböl északi részén fekvő Risanban II. századi padlómozaikokat láthatunk. A belső öbölrész összeszűkülő bejáratával szemben helyezkedik el Perast, melyet a velenceiek önálló köztársaságként ismertek el a középkorban! A Perast körüli tengerrészen két kis sziget emelkedik ki a vízből: a Szent György sziget, amely állítólag Böcklin híres "Holtak szigete" c. festményének ihletadója, és a Škrpjelai Madonna szigete, ahol a perastiak a zsákmányolt ellenséges hajókat süllyesztették a vízbe… Az öböl névadó települése, Kotor. A várost a rómaiak alapították, az azóta eltelt évszázadok során számos nép váltotta egymást e helyen, sokszor békésnek egyáltalán nem nevezhető módon. Mára ezek a "csatározások" a történelemkönyvek lapjain sorakoznak; amit a jelenkor embere itt láthat, az a különböző kultúrák egymás mellett éléséből, egymásra épüléséből kialakuló egységes egész, megfűszerezve a semmivel sem összehasonlítható "tengeri hangulattal": középkori templomok, zegzugos sikátorok, termő narancsfákkal, reneszánsz és barokk paloták, virágos erkélyek.

A Kotori öblöt a legjobban a Njegus-ba vezető szerpentinről tekinthetjük meg, innen nem csak a Kotori, hanem a Tivati öblöt is jól láthatjuk. Mi Budva felől mentünk fel, de Kotorból is megközelíthető természetesen. Az út keskeny egysávos, bizonyos időközönként vannak beállók ahol elengedhetjük az ellenkező irányban közlekedőket, illetve több helyen szélesebb az út. Ha viszont busszal találkozunk akkor az lehet hogy tolatgatós történet. Érdemes korán menni mert kisebb a forgalom és jobb képeket lehet csinálni. Mi nem mentünk fel a Lovceni (a montenegróiak szent hegye 1749 m magas) NP-ban található mauzóleumig (itt alussza örök álmát a nemzet legnagyobb fiának tartott püspök-költő, II. Petar Petrovič Njegoš), mivel azt olvastam hogy onnan már hiányos a panoráma és az útról jobb. A mauzóleum amúgy Cetinje felől is megközelíthető állítólag.

Mi inkább több helyen megálltunk fényképezni felfelé és utána pedig le/elmentünk Njegusba, megkóstoltuk a helyi sonkát (prsut) és sajtot (sir, mint oroszul), illetve a Rakiji-t ami annyit tesz pálinka és többféle fajtája van (törköly - losa ?, kajszi - kajsi :), alma - jabloka, szilva a legjellemzőbb). Több árus és egy-két étterem van Njegusban. Akitól vettük a sonkát elég jó fej volt, kínálgatta kóstolásra a dolgait, a mama rögtön hozta feles poharat és nem sajnálta a pálinkát. A kedvesség inkább a hegyekben, vagy akkor volt tapasztalható ha pénzt kaptak, amúgy nem egy kedves népség.

Visszatértünk Kotorba ahol parkolás után (a strand melletti parkolóban, óránként fél euró szóval elég olcsó) a Kotori vár megmászására indultunk. Két helyen lehet felmenni a várba, az egyik feljárat a csatorna melletti bejárattól indul, a másik a városközpontból. 3 EUR-t kértek tőlünk, ha korán megyünk lehet még nincsenek ott a srácok. Érdemes az egyik feljáraton felmenni a másikon le. Nem tudom szintben mennyi volt, de kb. 1350 lépcsőfokot számoltunk, valahol 260 m szintet írtak, annál talán picit több. Nagy melegben vigyünk magunkkal sok vizet és mindenképpen cipőben induljunk Neki, kemény(ebb) túra, állítólag kígyók is vannak, de szerintem ez kamu. A kilátás viszont pazar és leírhatatlanul gyönyörű. (2012)" forrás

"A Kotori-öböl vitathatatlanul a montenegrói partvidék legcsodálatosabb része. Ha Kotorban járunk, az óváros bejárása alap, de ne hagyjuk ki a város felett 260 méteren magasodó Szent János-erődöt sem. Az oda vezető út igencsak embert próbáló (főleg kánikulában), de a fent fogadó látvány minden fáradságért kárpótol. Ha napos, meleg időben másszuk meg a hegyet, nem árt, ha van nálunk sapka vagy kalap és egy üveg ásványvíz. Ha már Kotorban járunk, feltétlenül látogassunk el a várostól 18 kilométerre fekvő Perastba. A festői fekvésű városkánál talán nincs is megkapóbb egész Montenegróban, a kikötőből pedig halászhajókkal tudunk átkelni az öböl két aprócska szigetének egyikére, a Szirti Madonnára."

"Két olyan hely volt Budva környékén, ahová autó híján nem tudtunk egyénileg eljutni, mert nagyon körülményes és drága lett volna, ezért befizettünk egy-egy csoportos túrára. Az egyik a Skadari-tó, mely a Balkán legnagyobb tava és egyben nemzeti park is. A tó területén Montenegró és a szomszédos Albánia osztozik. Az egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező tó a legkülönfélébb madárfajok fészkelő helye, még pelikánok is élnek itt. A tó nagy részét tavirózsák borítják."


"Kotor kötelező látnivaló a Montenegróba látogatóknak, felejthetetlen élményt kínálva az ide utazóknak. A Kotori-öböl kétség kívül az adriai tengerpart egyik legszebb öble, mély vize lehetőséget ad az óceánjáró hajók kikötésére is, négy részre tagolt öblét pedig túrázásra kiválóan alkalmas magas hegyek ölelik körül (például a Lovcen-hegy).

Kotor kikötője és a velencei uralom alatt épült városfala az UNESCO világörökség része, a középkori óvárosának kellemes atmoszférájú sikátoraiban, apró terein sétálva egy pillanatra úgy érezzük, megáll velünk az idő. Kis üzletei és kávézói, narancsfái és virágos erkélyei idilli mediterrán hangulatot árasztanak magukból. Építészeti és történelmi szempontból is érdemes megtekintenünk az alábbi nevezetességeket: a román stílusú Szent Trifun-székesegyházat két jellegzetes harangtornyaival, a 12. századi Szent Anna-templomot a 15. századi freskóival, a 14. századi barokk oltárral rendelkező Szent Klára-templomot, az 1195-ben épült, bizánci-román stílusú Szent Lukács-templomot, a 13. századi Szűz Mária-templomot és a Tengerészeti Múzeumot. Ám az itteni látnivalók nem merülnek ki a hangulatos óváros felfedezésével: az igazi kihívás a meredek hegyoldalra épült korabeli erődítmény megmászása, ahonnan fenséges látvány tárul elénk az öbölre." (Gyarmati Gabi, Vista, 2015)


,, A horvát tengerpart nagy előnye, hogy nem csak gyönyörű, de viszonylag gyorsan elérhető a számunkra. Aki mégis veszi az időt, pénzt, fáradságot, és délebbre merészkedik a szépséges Adria Magistralén, újabb és újabb csodákra lelhet. Ilyen a montenegrói Kotor, amely sokak szerint az Adria legszebb öblében fekszik.


Kotor kikötője és a velencei időkben épült városfala az UNESCO világörökség része. Az óvárosban igazi mediterrán idill vár ránk, zegzugos sikátorok, narancsfák, virágos erkélyek, középkori templomok, freskók, reneszánsz és barokk paloták.

A várba két helyen lehet feljutni, a csatorna melletti bejárattól, illetve a városközpontból. Érdemes odafelé az egyiket, lefelé a másikat választani. A belépő három euró (950 Ft). Az ezernél is több lépcsőfok kánikulában komoly kihívás, de a fenti látvány mindenért kárpótol.

És ha már erre járunk, ne hagyjuk ki a Kotortól csak 18 kilométerre fekvő Perastot. A lentebb zöldellő, fentebb már kopár hegy lábánál elterülő városka hihetetlen látvány, kikötőjéből pedig halászhajók indulnak az öböl két aprócska szigetének egyikére, a Szirti Madonnára.
Már csak azért is érdemes áthajózni, hogy ebből a szögből is ráláthassunk a mesés középkori kikőtővároskára.

Amúgy a szigeten egy 1630-ban épült barokk templomot találunk, amelyben a tengerészek több mint 2500 ezüstlapocskát helyeztek el hálából, amiért épségben hazatértek veszélyes útjaikról. A másik sziget (Szent György)nem látogatható, régen oda temetkeztek a perastiak, ma pedig egy bencés kolostor áll rajta. (2016)" forrás


,, Északi kapujából indul a középkori várfal felfelé, a 260 méter magasan lévő Szent János erődhöz, melynek megmászása nem kis feladat, de a pazar kilátás minden turistát csábít. Mi sem voltunk kivételek! Orsival ketten felmásztunk 1500 lépcsőfokon, fantasztikus kihívás volt. A hazautazás előtti napot választottuk, mondván, ha véletlenül megrokkanunk, akkor már úgyis mindegy, nem sokat veszítünk! Nyáron érdemes reggel indulni, mivel délelőtt 10-11 óráig még a hegy mögött van a nap.

Piros színnel jelölték a fokozottan veszélyes utakat, de már a sárga is kemény feladat volt! Első ránézésre lehetetlen vállalkozásnak tűnik, (és még ráadásul 3 Eurót is kérnek a kapunál) de a vállalkozó szellemű turisták nekivágnak… Minden tisztelet a nyugdíjas korosztálynak, (akik szinte többen voltak, mint a fiatalok) elképesztő kitartással meneteltek felfelé.

Velünk együtt indult el egy idősebb pár, akik hamarabb felértek, mint mi. Jött még egy fiatal pár is, a férj hátán hatalmas hátizsák, amibe beleültette 2 éves kisfiát és karján a 6 éves kislányával törtetett felfele! A kislány néha leugrott, szökdelt párat a lépcsőn, aztán visszakéredzkedett.

Kemény munka mindenkinek, mi 1 óra alatt értünk fel az erődhöz. De a látvány kárpótolt minden fáradtságért! Onnan nézni szerte szét, nem mindennapi látvány! Az öbölben horgonyzó hatalmas tengerjárók csupán makettek lettek. Szóval, így vagy úgy, mindenkinek felejthetetlen élmény volt!

Kotor városához szervesen hozzátartoznak a cicák, még macskamúzeum is van! Minden ház előtt, minden ablakban és minden hűtőmágnesen ott vannak.

Az óváros mellett ott van a piac, ahol meglelhető a híres njegus-i szélben szárított sonka, a finom sajtok, na és a mézédes szőlők és dinnyék.! (2015)" forrás


,, Az egyre több nyaralóhely és szálloda építése miatt lekerülhet az UNESCO világörökségi listájáról a montenegrói Kotor. Az ENSZ szervezete az év végéig adott időt arra, hogy a város visszafordítsa az elturistásodást, úgy látják ugyanis, hogy annyira sok szálláshely épült az utóbbi időben, hogy az már az óváros eredeti szépségét veszélyezteti. Le kell állítani a folyamatban lévő építkezéseket is, mert a turistáknak épített toronyházak mellett kezdenek eltörpülni a régi épületek.

Az UNESCO 2014-ben előbb határozottan megtiltotta a további építkezést a városban, később viszont ezt a határozatot enyhítette, és már csak javasolta, hogy az építkezések kontrollált körülmények között folyjanak a jövőben. Mivel ezeket a javaslatokat Montenegró nem tartotta be, a szervezet tavaly összeállított egy listát, amelyen a Kotor világörökségi listán tartásához szükséges lépések szerepelnek. A 12 pontos lista legfontosabb eleme, hogy az épületek felhúzása előtt egy bizottságnak kellene elbírálnia, az építkezés milyen hatással lenne a kulturális és természeti örökségre.

A város és környéke az 1400-as évek elejétől az 1700-as évek végéig a velencei köztársaság uralma alatt állt, a városképet így nagyban meghatározza a velencei barokk építészet, és a középkori városközpont máig őrzi a velencei hangulatot. Kotor később az osztrák császárság, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá került. (2017)" forrás

Skodrai-tó

A Skadari (avagy Skodrai) tó könnyen megközelíthető Budvából, az Adriai-tenger partjától pedig mindössze 7 km-re található. A fényképezőgépünket semmiképp ne hagyjuk otthon, hiszen a tavat körülvevő magas hegyek fenséges látványt nyújtanak. Útközben érdemes megállni több alkalommal is, gyönyörködni a hegyvonulatok és a természet nyújtotta látványban.

A Skadari-tó a Balkán legnagyobb tava, Montenegró négy nemzeti parkjának egyikét képezi. A tó kétharmada Montenegróhoz tartozik, egyharmada pedig Albániához. A nemzeti park híres flórájáról és faunájáról: a tó 270 bejegyzett madárfaj otthona, olyan veszélyeztetett fajoknak is, mint például a dalmát pelikán és a fekete íbisz, valamint gazdag és változatos halállománya is van. A tó felfedezésére kiváló hajós túrák indulnak, különféle programlehetőségekkel. Mi egy hajótúra keretében egy kis halászkunyhónál kötöttünk ki és itt fogyasztottuk el ebédünket: különféle sült halakat és bárányhúst, köretként pedig zöldségeket és káposztasalátát szolgáltak fel. Eztán pedig lehetőségünk volt egy rövid strandolásra egy eldugott kis öbölben, a természet lágy ölén, mielőtt a hajó vissza vitt minket a kiindulási helyre.

"A Skadari-tó oyan hely volt Budva környékén, ahová autó híján nem tudtunk egyénileg eljutni, mert nagyon körülményes és drága lett volna, ezért befizettünk egy csoportos túrára. A Skadari-tó a Balkán legnagyobb tava és egyben nemzeti park is. A tó területén Montenegró és a szomszédos Albánia osztozik. Az egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező tó a legkülönfélébb madárfajok fészkelő helye, még pelikánok is élnek itt. A tó nagy részét tavirózsák borítják."

Perast

"Kotorttól 12 km-re van nyugatra, és a legjobban megőrzött barokk épületeket találjuk Perastban. A legerősebb és a leggazdagabb a XVII. és a XVIII. században lett, amikor a tengerészet mint hivatás megerősödött a városban. Ebben az időben épültek a legszebb épületek Perastban. A hajós kapitányok palotái barokk stílusban készültek, ezek közül kitűnik a Bujović 1693-ban épült, a Zmajević, Badović és Smekja. A kulturális épületek közül említésre méltó a Sv. Nikola templom a XV-XVII. században épült. Igen gazdag templomi hagyatékkal rendelkezik. A Pravoszláv templom építése 1740-ben kezdődőtt egy híres velencei építész Djuzeppe Beati tervei alapján. A harang és a falak készültek el, a templom alakja egy megmaradt fa makettről ismert.

A Perast körüli tengerrészen két kis sziget emelkedik ki a vízből: a Szent György sziget, amely állítólag Böcklin híres "Holtak szigete" c. festményének ihletadója, és a Škrpjelai Madonna szigete, ahol a perastiak a zsákmányolt ellenséges hajókat süllyesztették a vízbe... Szent György templom a Perast előtt álló szigetre épült. A benedikti apátsághoz tartozott a XII. században épült ahol 1452-ben kápolnát építettek. Igen gazdag muzeális festészeti gyűjtemény található itt itáliai festőktől. A templomot 68 festmény díszíti, Tripo Kokolja perasti festő készítette őket. A legismertebb barokk festő a XVII. századból.

Mi egy hajótúra részeként látogattuk meg ami Kotorból indult, több kisebb hajó fogad utasokat e célból. 15 eur/fő volt a költsége és kb. 4-5 óra volt. Kotor-Perast-a kompnál kis kitérő és jöttünk vissza. Megálltunk Perastban fél órára és fél órára szintén az egyik szigeten. Budvában csak egész napos hajótúrákat árulnak, úgy hogy busszal elvisznek Tivatba, ott hajóra szállnak és mennek Perastig, majd Kotor és onnan busszal vissza Budva. Ez 20 eur/fő. Mi egy kisebb túrát akartunk nem 10 órásat és nem is fizettük be előző nap a foglalót. (2012)" forrás

Ostrogi kolostor

"Az Ostrogi kolostor a Danilovgrad és Niksic közötti útról tudjuk elérni, onnan még kb. 8 km pocsék úton. Keskeny egysávos kátyús, néhol hiányzik is, korlát nélküli hegyi szerpentin hatalmas forgalommal. Gyakran teherautók és buszok is használják. Az alsó kolostor után új kétsávos utat építettek, ami egy nagy parkolóhoz vezet. Innen gyalog mászhatunk tovább felfelé a kolostorig amit a hegybe vágtak bele. Belülről nem annyira érdekes. Ez az út volt a legrosszabb, a Kotori szerpentin és a Skadarsko tó is viselhető ehhez képest szerintem. Az alsó kolostornál árusok hada található, vehetünk mézet, szörpöt, kegytárgyakat bármit. (2012)" forrás

Durmitor Nemzeti Park

Becici

A Budvától dél-keletre fekvő Becici városát jellemzően azoknak ajánljuk, akik csendesebb, nyugodtabb nyaralásra vágynak, itt találhatóak a montenegrói elit villái is. Hosszú, homokos tengerpartja egyszer már elnyerte a Földközi-tenger legjobb strandja címét is. Budva városa gyakorlatilag karnyújtásnyira található (2-3 km), így aki egy kis pezsgésre vágyik, bármikor elérheti innen azt is.

Sveti Stefan

Sveti Stefan apró szigetét egy keskeny homokpad köti össze a szárazfölddel, ezen keresztül tudunk bejutni az elszigetelt szálloda-komplexumba. A szemrevaló kőházakból épült falut még a 15. században alapították a montenegróiak, nevét a tetején álló templomról kapta. 1960-ban alakították át szálloda-szigetté, és jelenleg a luxus pihenőhelynek számító szigetre csak az ott nyaralók léphetnek be ingyenesen, egyébként a belépésért külön fizetni kell. Sveti Stefan sok híresség kedvelt üdülőhelye, nyaralt már itt Elizabeth Tailyor, Sophia Loren, Kirk Douglas és Sylvester Stallone is. A homokpad két oldalán található strandok közül a bal oldali egy fizetős strand, a jobb oldali partszakasz pedig az ott nyaraló vendégek számára van fenntartva.

Fotóegyveleg


Biogradska Gora

Perast

Tara - rafting

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon