ÚTIKRITIKA.HU / Kairó






Kairó

Kairó dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás és pénzváltás | Közbiztonság | Piramisok | Egyiptomi múzeum | Kairói bazár | Óváros (kopt Kairó) | Egyéb látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

v.j. fotója

Kairó dióhéjban

  • Kairó 9,5 milliós város. A gigaváros Alsó-Egyiptomban fekszik a Nílusnál.
  • Kairónak mérsékelt mediterrán a klímája, de a Földközi-tenger partjaihoz képest a nappali és éjszakai hőmérsékletek között nagyobb a különbség és kevesebb a csapadék. Július és augusztus a legmelegebb 35 fok körüli nappali hőmérséklettel. Januárban és februárban éjszaka 8 fokra is lehűlhet, de nappal 20 fokhoz közeli jellemzően a hőmérséklet. Kairóban ritkán esik az eső, április és október között szinte soha.
  • Kairó és Alexandria alapvetően biztonságos, s így biztonságos az átszállás a kairói nemzetközi repülőtéren is. A közelmúltban több terrortámadást hajtottak végre főleg karhatalmi szervek központjai és egységei ellen, így fokozott körültekintés javasolt. (Külügym.)
  • Kairó az egyetlen afrikai város, ahol metró működik. A nyolcvanas, kilencvenes években építették. Három vonala van, összesen 70 kilométer hosszúsággal.

v.j. fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Hogy a gyerekeim az iskolában tanult piramisokat láthatták (én már láttam korábban kétszer is)
  2. Hogy nem éreztünk semmi veszélyhelyzetet (2013. december)
  3. Az óváros (kopt negyed) hangulatos utcái és a sok látnivaló, a sikátorok

Nem tetszett

  1. A turistás éttermekben a középszerű turista menük
  2. Sok helyen a por, a szemét, a rendetlenség

Vélemények

"Ha utazásszervező lennék, lenne pár érdekes, szép hely Kairóban, amit bevennék a programba:

  • Kezdeném a kopt negyeddel

  • Templom, kopt múzeum egy helyen

  • S pár lépésre, egy igen szép kort megért mecset

  • A Citadel of Salah al Din, azaz Muhamad Ali mecset

  • A Moqattam hegyi templom együttes

  • A bazár, Khan el Khalili

  • Al Azhar mecset

Persze ezek csak tippek, időigényes, és lehet fárasztó is, de evvel lenne teljes egy városnézés. Egyiptom arab ország, előnyeivel, hibáival kell elfogadni. Soha nem lesznek környezetvédők, s hogy koszos, el kell fogadni. Közbiztonság... Jobb, mint Budapesten a 4-6 villamoson - éjjel is élhető. Kairóról beszélek, hiszen ott élek - télen - 8. éve töltöm kint a teleket, lenne mit mesélni." (AnaMi, 2015)

Szállás

Alapvetően a városközpont és a piramisokhoz közeli hotelek kelentik a 2 fő opciót. Ha hétköznapi nyüzsgést akarunk látni, akkor persze egy eblvárosi hotelt érdemes választani. A piramisok térsége kieső helyen van, igaz a belvárosi szálláshelyről pedig, taxizni kell a piramisokhoz.

, Ajánlott szállodák:

2 csillagos: Hotel Vienna

3 csillagos: Hotel Longchamps , Hotel Concorde

4 csillagos: Hilton Hotel Cairo Zamalek, Hilton Hotel Pyramids Golf Resort

5 csillagos: Hotel InterContinental Cairo Semiramis

Más kairói szállodák árai, foglalása - hotelscombined.com magyarul

Közlekedés

"Kairóban a városi közlekedés egy európai ember számára maga a legteljesebb káosz, jóformán semmilyen közlekedési szabályt nem tartanak be. Állandóan tülkölnek, kezükkel jelzik az irányváltást és a legváratlanabb manővereket végzik, ha éppen valahová be akarnak fordulni. A városból kijutni még egy őslakosnak is komoly problémát jelent. Éppen egy, a Nílust átszelő hídon araszoltunk, amikor rádöbbentünk: szembe megyünk a forgalommal. Ám a kocsisor egy idő után szinte kettévált előttünk, és mi minden baj nélkül, simán rágördülhettünk a Holtak Városa mellett vezető széles autósztrádára." forrás


,, A sáv, lámpa, zebra szavak ismeretlenek az egyiptomiak számára, és már az első taxizásom közben feltűnt, hogy mekkora káosz van Kairóban az utakon, ugyanis mindenki csak megy előre, előzgetnek össze-vissza, és gyakorlatilag folyamatosan dudálnak ész nélkül. A belváros gyakorlatilag állandóan be van állva, jellemző a hatalmas dugó. A másik kedvencem, az a gyalogos közlekedés. Ugyebár se zebra, se lámpa, néhol még járda sem akad, így kénytelen az ember az autók között átsétálni az úton a másik oldalra. Először ijesztő volt és nehéz, sosem tudtam, mikor indulhatok, az autók általában nem lassítanak, sőt, így nagyon kell szlalomozni és trükközni, hogy el ne üssenek. A belvárosban könnyebb, hisz ott jóval lassabbak az autók, mint itt a külvárosban, ahol azért van egy bizonyos sebesség, de pár nap gyakorlás után mert nem volt szükségem a helyiek segítségére az átjutásnál. Kb. olyan, mint egy extrém sport, bár életre szóló traumát okozhat, ha egy 10 méter széles út közepén negyvenen dudálnak rád.

A tömegközlekedés pedig egy külön kategória, a buszozás annyit takar, hogy jön egy csotrogány mikrobusz, aminek az ajtajából egy ember lóg ki, aki üvölti, hogy merre tart a jármű, aki akar, az felszállhat, szépen megmondod, hova akarsz eljutni, majd kifizeted azt az 1 vagy 2 fontot.

Érdemesebb taxizni, hihetetlenül olcsó, én gyakorlatilag mindenhova taxizom, vagy UBER kocsit rendelek (ez is szintén olcsó). Nem minden taxis beszél angolul, így néha kézzel-lábbal kell mutogatni a célállomást, és még beszállás előtt meg kell egyezni egy árban, mivel nem minden taxiban van díjszámláló, és ha van is, akkor is esélyes, hogy gyorsabban pörög, mint kéne. Ja, és alkudozni ér. Csak szemléltetésképp, milyen árakról beszélünk: hétvégén kitaxiztunk a Mall of Arabia-hoz, ami egy 30 km-re lévő hatalmas pláza, és amikor azt mondom, hogy hatalmas, akkor nem Aréna Pláza méretre gondolok, hanem TÉNYLEG óriási, középen szabad tér, tele éttermekkel, szökőkutakkal, van vagy 30 beléptető kapu, mindegyiknél átvilágítanak. Szóval ezért a röpke 30 km-es taxizásért mindössze 50 EGP-t (kb.1900 forint) kellett fizetnünk összesen. Hajnali 1-ig vízipipáztunk és teáztunk a pláza közepén egyébként, egyedül ilyenkor viselhető el az időjárás. (2015)" forrás

Metró

"Afrikában Kairó volt az első város, ahol metró épült. Az első, 44 kilométeres vonal 1987-ben nyílt meg. Ma három vonal működik, összesen 68 kilométeren. Naponta négy millióan utaznak rajta, ami az agglomerációval együtt 17 milliós egyiptomi fővárosban is jelentős tétel. A szerelvényen külön nőknek fenntartott vagonok is vannak, azoknak, akik tartanak férfi utastársaiktól. Aki nem, az utazhat a vegyes vagonokban is. A rendkívül tömött szerelvények meglehetősen ritkán járnak, de többségükön megbízhatóan működik a légkondicionáló. A legnyomasztóbb dolog a vagonok bejáratánál történik. Az ajtók kinyitása után az ezernyi utas egyszerre kezdi meg a ki- és beszállást, ami így sokkal tovább tart, mint ha várnának pár másodpercet a peronon állók, mielőtt a vagonba préselik magukat a kifelé igyekvőkkel együtt." forrás

Étkezés

Jön!

Vásárlás és pénzváltás

Jön!

Közbiztonság

2018. áprilisi helyzetkép alapján Kairót nem neveznénk kiemelkedően veszélyes helynek a turista szempontjából. Terrorveszély annyi más helyen is van a világon, s e tekintetben kairó csaknem átlagos helynek mondható. 

Vigyázni kell az utak rossz álllapotára, a zsebtolvajokra és a turisták becsapására szakosodott emberekre. Legyen eleve gyanús, ha valaki szóba áll velünk. A végén többnyire kiderül, hogy valamire rá akar minket venni, vagy szedni. Persze előfordulhat, hogy gyerekek azért akarnak csak velünk szelfizni, hogy utána dicsekedhessenek a fehér ,,barátaikkal". 

Piramisok

A nagy piramisok (Kheopsz, Khefren, Mukerinosz) közül mind a háromba be lehet menni, de adott napon mindig csak kettő van nyitva (a Kheopsz mindig, a másik kettő felváltva). Ezt klausztrofóbiásoknak nem ajánljuk. Nagyon hosszú, szűk és levegőtlen a folyosó. Eljutva a közepébe igazából a semmit lehet látni. (Maga az idegenvezető is lebeszéli erről a turistákat.) Az érdekes érzet kedvéért amúgy tán nem érdemes kihagyni a dolgot. Ehhez ott van egy kisebb piramis, amelynek a belsejében történő mászkálás kevésbé fárasztó, komplikált. Persze ez utóbbiban is füllesztő lehet a meleg. (Van, aki még a kisebbik piramis esetén is félúton visszafordul, mert nem bírja a levegőtlen, szűk folyosót.)

A piramisok térségében az árusok persze nagyon rámenősek. Jobb kerülni a szemkontaktust, mert az felbátorítja őket. Legegyszerűbb őket határozottan elutasítani, vagy egyszerűen csak levegőnek nézni őket. Ha az árus számára teljesen nyilvánvaló, hogy portékája iránt nem érdeklődünk, akkor békén hagy minket. Sok helybéli próbál egy kis keresethez jutni azzal, hogy odaáll a turisták mellé lefényképezéshez, majd utólag közli, hogy kér némi juttatást (baksist) a szolgálataiért. Ne engedjük, hogy a fejünkbe nyomjanak kendőt, kalapot, ránk aggassanak bármit, mert azért pénzt fognak kérni. És sokat. Nem szabad átvennünk semmilyen ajándéktárgyat, amit - úgymond - ingyen odaadnak nekünk, mert ezzel be akarnak minket csapni, azaz fizetésre akarnak minket kötelezni.

v.j. fotója

Kheopsz piramis

A piramis homokos, egyenetlen talajú környezete miatt tanácsos kirándulós, zárt cipőben és nem szandálban odamenni.

"Először a Kheopsz fáraó piramisát nézzük meg. Csodálatos! Rengeteg a turista rendőr, vigyáznak nagyon ránk. A turista rendőrök itt tevéken rohangálnak. Vannak tevés arabok is jó sokan, ezeket zavarják el tőlünk, nehogy kifosszanak. Férjem mondta, üljek fel az egyikre, jól néztem volna ki, elvették volna az értékeimet. Többször előfordult, hogy a turistát felcsalták a tevére, majd kivitték a sivatagba és elvették az értékeit. (2011)" (forrás: egyiptomban.blog.hu)

Szfinx

Pár száz méterre van a piramisoktól. A szfinx gyönyörű, bár sokak meglepődnek, hogy kisebb, mint azt az ember gondolta volna. A szfinxnél különösen nagy az embertorlódás. Sorba kell állni, hogy a látogató bejuthasson a Szfinx belső kertjébe.

,, Hang és fény játék kíséretében nézhettük meg az építményeket. A 35 perces utat, több mint egy óra alatt tettük meg, akkora dugó volt mindenhol. Hogy őszinte legyek, számomra nem volt nagy durranás. Azt gondoltam, hogy nagyobbak. Lehet túl messze voltak és csak azért. Ez már sosem fog kiderülni!
A show keretein belül történeteket meséltek a fáraokról. Igazi turistacsalogató program. Ha valaki arra jár érdemes megnézni. Szép színesen kivliágítják őket :D (2016)" forrás


,, A Szfinx egy nagyra nőtt díszoroszlán, mint amik kicsiben a Lánchídon ülnek Budapesten. Egyébként nem a szélessége, hanem a hosszúsága 72 méter, ami azért szép nagy, csak a piramisokhoz képest kicsi. A gond az, hogy utobbiakra nem lehet felmenni. Azaz fel lehet, csak utána örökre kitiltanak Egyiptombó. Pedig, az lenne az igazi."

v.j. fotója

Egyiptomi Múzeum

Kb. 2 órás program. Az idegenvezető szerint ennél hosszabb idő látványa a turisták többségének már emészthetetlen lenne. Fontos! Fényképezni nem lehet, csak ha 50 egyiptomi fontért veszünk erre engedélyt. Az engedéllyel (photo pass) bárhol fotózhatunk, kivéve két szobát: Tutankhamonét, a múmiáét. Jobb egyáltalán nem is vinni fényképezőgépet a múzeumba. Különböző kapukon és átvilágító berendezéseken keresztül vezet az út befelé. Viszont a mobiltelefonbevitelét nem tultják, szóval sutyiba néhányan megpróbálnak így fotózni. Nem ajánljuk, de megemlítjük ezt. 

Rengeteg lelet, történelmi emlék. Az idegenvezető rutinosan tudja, hogy a nagy választékból mit érdemes megnézni, azaz hol érdemes megállni, és picit időzni. Természetesen az idegenvezetés révén alapinformációkat kap a turista az egyiptomi történelem lényegesebb elemeiről. Érdemes persze valamicskét előre olvasni az ókori Egyiptomról, mert így élvezetesebbé válik a látottak befogadása.

Csúcsélmény persze látni Tutankhamon aranykoporsóját és sírhelyének maradványait, a sírjában talált kincseket. Képekről sokan ismerik a színarany halotti maszkot és a szarkofágot. A múmia terembe külön belépőt kell váltani. Rengeteg turistacsoport van, és az idegenvezetők egymást próbálják túlkiabálni. Ez, és a folytonos tolongás, a csoport előrehaladásának siettetése, némileg rontja a múzeumlátogatás élményét. Nyilván kellemesebb úgy múzeumot látogatni, hogy a turista a saját tempóját követi, és maga szelektál.

"A múzeum a Tahrír téren található. Fényképet készíteni nagy bánatomra tilos volt, nem is mertem megkockáztatni. Annyi gépfegyveres rendőr lesett minket látogatókat. Talán attól féltek, hátha a melltartóban vagy alsó gatyóban becsempészünk egy bombát? Azt, hogy mit láttunk szinte leírni se lehet. Királyi múmiák, Tutanhamon kincsei, ékszerek, pénzérmék, papiruszok, szarkofágok, szkarabeuszok." (forrás: egyiptomban.blog.hu)

Kairói bazár

(Khan el-Khalili bazár)

"A bazárban üvöltöznek, erőszakoskodnak minden árus nekünk támad, kiabál, mutogat. Na, ez engem sokk hatásként ért. Itthon sem nagyon járok piacra, nem bírom a tömeget. De ami ott volt, az minden képzeletet felülmúlt nálam. Állandóan a kezembe akarták nyomni az árujukat, hogy szuvenír. De a vezetőnk előre figyelmeztetett nehogy bármit is elfogadjunk, mert akkor utána követelni fogják, hogy adjunk pénzt nekik. Az összegre nem emlékszem már, de tudom, hogy azonnal a felét mondtam az árusnak. Erre elkezdett üvölteni, mint a sakál, körbe szaladta az üzletet vagy ötször, tépte a haját, mutogatott veszettül. Én meg csak a vállam vonogattam. Ez ment vagy 10 percig, egyszer már fel is álltunk, hogy na ebből elegünk van, de visszaültetett. Egyszer csak üvöltve legyintett és odaadta, az általam mondott árért. Igaz, hogy kifele lökött akkorát rajtam, hogy úgy estem ki az üzletből. Ezt sosem fogom elfelejteni." (forrás: egyiptomban.blog.hu)


"A múzeum után kaptunk egy órát, hogy bemenjünk a Kairói bazárba. Nem mertünk nagyon bemenni féltünk, hogy eltévedünk. A bazárba üvöltöznek, erőszakoskodnak minden árus nekünk támad, kiabál, mutogat. Na, ez engem sokkhatásként ért. Itthon sem nagyon járok piacra, nem bírom a tömeget. De ami ott volt, az minden képzeletet felülmúlt nálam. Állandóan a kezembe akarták nyomni az árujukat, hogy szuvenír. De a vezetőnk előre figyelmeztetett nehogy bármit is elfogadjunk, mert akkor utána követelni fogják, hogy adjunk pénzt nekik. Az egyik annyira erőszakos volt, hát bementünk az üzletébe. Rögtön székeket tuszkolt alánk, ami olyan koszos volt, azt hittem hozzá ragadok. Elkezdődött az alkudozás.

Én olyan vagyok, ha azt mondom adok érte 100 Ft-t, akkor nekem hiába mondja az eladó, hogy 110, nem veszem meg, ha nem adja oda. Nem a 10 Ft, hanem az elv, hogy amit kimondtam, abból nem engedek, inkább akkor nem kell az áru. Az összegre nem emlékszem már, de tudom, hogy azonnal a felét mondtam az árusnak. Erre elkezdett üvölteni, mint a sakál, körbe szaladta az üzletet vagy ötször, tépte a haját, mutogatott veszettül. Én meg csak a vállam vonogattam. Ez ment vagy 10 percig, egyszer már fel is álltunk, hogy na ebből elegünk van, de visszaültetett. Egyszer csak üvöltve legyintett és odaadta, az általam mondott árért. Igaz, hogy kifele lökött akkorát rajtam, hogy úgy estem ki az üzletből. Ezt sosem fogom elfelejteni. (2011)" (forrás: egyiptomban.blog.hu)

Óváros (Kopt Kairó)

Sok mindent szépen restauráltak, a negyed érdekes a régi épületekkel, templomokkal, és bár tisztább, mint sok más kairói környék, azért is itt elég sok a szemét. Kairói viszonylatban nyugis negyed, itt nem rohanják le a turistákat az árusok.

(Fotó: Reem Borhan)

Egyéb látnivalók

Citadella

Kairói tévétorony

Al-Azhar park

Halottak városa

Olvasmányos linkek

,, Kairó építészetileg szerfelett sokszínű, egymást váltják az ókeresztény, a bizánci, a kolonista, a funkcionalista és a posztmodern egyházi és világi épületek. A városképre mindazonáltal leginkább a minaretek ezreinek „erdeje” jellemző, amely sziluettet csodálva – főként szürkület idején – megkérdőjelezhetetlenül felelevenednek az embernek az Ezeregyéjszaka meséinek sejtelmes, varázslatos hangulatai.

Építészetileg komplex képet mutat az egyiptomi ókeresztény építészet remekeinek helyet biztosító Ó-Kairó, amely a város középkori ragyogásának szimbóluma. A városrészben homokkőből épült ősi templomok, kazamaták, szűk utcák váltják egymást. Ettől nem messze található a főváros talán legegységesebb városrésze, a bizánci építészet remekeit felsorakoztató Fatimida-Kairó.

A negyed egykori főutcája a Kaszaba, ahol egymást követik (pontosabban követték) az ezüst-, arany- és rézműves műhelyek, a fűszerboltok, a vízipipákat, kávékuriózumokat és selyemkelméket árusító üzletet, karavánszerájok, sebiljek (ivókút), kuttabok (alapfokú iskolák). (Manapság – sajnos – az egykori bazár hangulata megváltozott és a kínált portékák növekvő hányada nem a helyi mesteremberek terméke, hanem nyugati vagy távol-keleti importból származik.) A bazárként is funkcionáló utcát hatalmas kapuk zárják le.

Egykoron Kairót körülölelő monstrum falrendszeren belülre 60 kapun keresztül lehetett bejutni, ezekből mára csak három, az ikerminaretjeiről híres közel 900 éves Bab-az Zuvejla, a Bab-al Futuh és a Bab-al Nasr, tehát a győzelem és hódítás kapui állnak. (2015)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

úti kritikus, 2018. 05. 01. 14:43
Itt is hangsúlyozzuk, hogy a zöld betűkkel írt tartalmaknak nem mi vagyunk a szerzői. Azokat csak véleményként feltesszük, anélkül, hogy minden mondatával azonosulnánk. Ez nyilvánvalóbban vonatkozik a kommentekre. Anita esetében mi pl. inkább így fogalmaztunk volna: Ez nem elvi kérdés. Te az ottani alkudozási illemet nem tartottad be.


Anita, 2018. 05. 01. 09:06
"A nagy piramisok (Kheopsz, Khefren, Mukerinosz) közül csak a Kheopsz fáraó piramisába lehet bemenni."

Mind a háromba be lehet, de adott napon mindig csak kettő van nyitva (a Kheopsz mindig, a másik kettő felváltva).

"Fényképezni nem lehet. Szigorúan veszik! Jobb egyáltalán nem is vinni fényképezőgépet a múzeumba."

2016 végén már lehetett fényképezni a múzeumban. Külön fotójegyet kellett hozzá venni, anélkül bevinni se engedik a gépet.

"Én olyan vagyok, ha azt mondom adok érte 100 Ft-t, akkor nekem hiába mondja az eladó, hogy 110, nem veszem meg, ha nem adja oda."

Ez nem elvi kérdés, simán paraszt voltál. Az alkudozás során ő egyre lejjebb megy az árral, neked meg illik egyre többet ajánlani, és valahol félúton találkoztok. Ha nem a helyi illemszabályok szerint csinálod, akkor bele se kezdj, mert így udvariatlanságnak számít.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon