ÚTIKRITIKA.HU / Kairó






Kairó

Kairó dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás és pénzváltás | Közbiztonság | Piramisok | Egyiptomi múzeum | Kairói bazár | Óváros (kopt Kairó) | Egyéb látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Kairó - Utazás és nyaralás

Kairó dióhéjban

  • Kairó a 16 milliós lakosságával a legnépesebb afrikai város (a világ 13. legnépesebb városa). A gigaváros Alsó-Egyiptomban fekszik a Nílusnál.
  • Kairónak mérsékelt mediterrán a klímája, de a Földközi-tenger partjaihoz képest a nappali és éjszakai hőmérsékletek között nagyobb a különbség és kevesebb a csapadék. Július és augusztus a legmelegebb 35 fok körüli nappali hőmérséklettel. Januárban és februárban éjszaka 8 fokra is lehűlhet, de nappal 20 fokhoz közeli jellemzően a hőmérséklet. Kairóban ritkán esik az eső, április és október között szinte soha.
  • Kairó és Alexandria alapvetően biztonságos, s így biztonságos az átszállás a kairói nemzetközi repülőtéren is. A közelmúltban több terrortámadást hajtottak végre főleg karhatalmi szervek központjai és egységei ellen, így fokozott körültekintés javasolt. (Külügym.)
  • Kairó az egyetlen afrikai város, ahol metró működik. A nyolcvanas, kilencvenes években építették. Három vonala van, összesen 70 kilométer hosszúsággal.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Hogy a gyerekeim az iskolában tanult piramisokat láthatták (én már láttam korábban kétszer is)
  2. Hogy nem éreztünk semmi veszélyhelyzetet (2013. december)
  3. Az óváros (kopt negyed) hangulatos utcái és a sok látnivaló, a sikátorok

Nem tetszett

  1. A turistás éttermekben a középszerű turista menük
  2. Sok helyen a por, a szemét, a rendetlenség

Vélemények

"Ha utazásszervező lennék, lenne pár érdekes, szép hely Kairóban, amit bevennék a programba:

  • Kezdeném a kopt negyeddel

  • Templom, kopt múzeum egy helyen

  • S pár lépésre, egy igen szép kort megért mecset

  • A Citadel of Salah al Din, azaz Muhamad Ali mecset

  • A Moqattam hegyi templom együttes

  • A bazár, Khan el Khalili

  • Al Azhar mecset

Persze ezek csak tippek, időigényes, és lehet fárasztó is, de evvel lenne teljes egy városnézés. Egyiptom arab ország, előnyeivel, hibáival kell elfogadni. Soha nem lesznek környezetvédők, s hogy koszos, el kell fogadni. Közbiztonság... Jobb, mint Budapesten a 4-6 villamoson - éjjel is élhető. Kairóról beszélek, hiszen ott élek - télen - 8. éve töltöm kint a teleket, lenne mit mesélni." (AnaMi, 2015)

Szállás

Ajánlott szállodák:

2 csillagos: Hotel Vienna

3 csillagos: Hotel Longchamps, Hotel Concorde

4 csillagos: Hilton Hotel Cairo Zamalek, Hilton Hotel Pyramids Golf Resort

5 csillagos: Hotel InterContinental Cairo Semiramis

Közlekedés

"Kairóban a városi közlekedés egy európai ember számára maga a legteljesebb káosz, jóformán semmilyen közlekedési szabályt nem tartanak be. Állandóan tülkölnek, kezükkel jelzik az irányváltást és a legváratlanabb manővereket végzik, ha éppen valahová be akarnak fordulni. A városból kijutni még egy őslakosnak is komoly problémát jelent. Éppen egy, a Nílust átszelő hídon araszoltunk, amikor rádöbbentünk: szembe megyünk a forgalommal. Ám a kocsisor egy idő után szinte kettévált előttünk, és mi minden baj nélkül, simán rágördülhettünk a Holtak Városa mellett vezető széles autósztrádára." forrás

Metró

"Afrikában Kairó volt az első város, ahol metró épült. Az első, 44 kilométeres vonal 1987-ben nyílt meg. Ma három vonal működik, összesen 68 kilométeren. Naponta négy millióan utaznak rajta, ami az agglomerációval együtt 17 milliós egyiptomi fővárosban is jelentős tétel. A szerelvényen külön nőknek fenntartott vagonok is vannak, azoknak, akik tartanak férfi utastársaiktól. Aki nem, az utazhat a vegyes vagonokban is. A rendkívül tömött szerelvények meglehetősen ritkán járnak, de többségükön megbízhatóan működik a légkondicionáló. A legnyomasztóbb dolog a vagonok bejáratánál történik. Az ajtók kinyitása után az ezernyi utas egyszerre kezdi meg a ki- és beszállást, ami így sokkal tovább tart, mint ha várnának pár másodpercet a peronon állók, mielőtt a vagonba préselik magukat a kifelé igyekvőkkel együtt." forrás

Étkezés

Jön!

Vásárlás és pénzváltás

Jön!

Közbiztonság

Jön!

Piramisok

A nagy piramisok (Kheopsz, Khefren, Mukerinosz) közül csak a Kheopsz fáraó piramisába lehet bemenni. Ezt klausztrofóbiásoknak nem ajánljuk. Nagyon hosszú, szűk és levegőtlen a folyosó. Eljutva a közepébe igazából a semmit lehet látni. (Maga az idegenvezető is lebeszéli erről a turistákat.) Az érdekes érzet kedvéért amúgy tán nem érdemes kihagyni a dolgot. Ehhez ott van egy kisebb piramis, amelynek a belsejében történő mászkálás kevésbé fárasztó, komplikált. Persze ez utóbbiban is füllesztő lehet a meleg. (Van, aki még a kisebbik piramis esetén is félúton visszafordul, mert nem bírja a levegőtlen, szűk folyosót.)

A piramisok térségében az árusok persze nagyon rámenősek. Jobb kerülni a szemkontaktust, mert az felbátorítja őket. Legegyszerűbb őket határozottan elutasítani, vagy egyszerűen csak levegőnek nézni őket. Ha az árus számára teljesen nyilvánvaló, hogy portékája iránt nem érdeklődünk, akkor békén hagy minket. Sok helybéli próbál egy kis keresethez jutni azzal, hogy odaáll a turisták mellé lefényképezéshez, majd utólag közli, hogy kér némi juttatást (baksist) a szolgálataiért. Ne engedjük, hogy a fejünkbe nyomjanak kendőt, kalapot, ránk aggassanak bármit, mert azért pénzt fognak kérni. És sokat. Nem szabad átvennünk semmilyen ajándéktárgyat, amit - úgymond - ingyen odaadnak nekünk, mert ezzel be akarnak minket csapni, azaz fizetésre akarnak minket kötelezni.

Kheopsz piramis

A piramis homokos, egyenetlen talajú környezete miatt tanácsos kirándulós, zárt cipőben és nem szandálban odamenni.

"Először a Kheopsz fáraó piramisát nézzük meg. Csodálatos! Rengeteg a turista rendőr, vigyáznak nagyon ránk. A turista rendőrök itt tevéken rohangálnak. Vannak tevés arabok is jó sokan, ezeket zavarják el tőlünk, nehogy kifosszanak. Férjem mondta, üljek fel az egyikre, jól néztem volna ki, elvették volna az értékeimet. Többször előfordult, hogy a turistát felcsalták a tevére, majd kivitték a sivatagba és elvették az értékeit. (2011)" (forrás: egyiptomban.blog.hu)

Szfinx

Pár száz méterre van a piramisoktól. A szfinx gyönyörű, bár sokak meglepődnek, hogy kisebb, mint azt az ember gondolta volna. A szfinxnél különösen nagy az embertorlódás. Sorba kell állni, hogy a látogató bejuthasson a Szfinx belső kertjébe.

,, Hang és fény játék kíséretében nézhettük meg az építményeket. A 35 perces utat, több mint egy óra alatt tettük meg, akkora dugó volt mindenhol. Hogy őszinte legyek, számomra nem volt nagy durranás. Azt gondoltam, hogy nagyobbak. Lehet túl messze voltak és csak azért. Ez már sosem fog kiderülni!
A show keretein belül történeteket meséltek a fáraokról. Igazi turistacsalogató program. Ha valaki arra jár érdemes megnézni. Szép színesen kivliágítják őket :D (2016)" forrás

Egyiptomi Múzeum

Kb. 2 órás program. Az idegenvezető szerint ennél hosszabb idő látványa a turisták többségének már emészthetetlen lenne. Fontos! Fényképezni nem lehet. Szigorúan veszik! Jobb egyáltalán nem is vinni fényképezőgépet a múzeumba. Különböző kapukon és átvilágító berendezéseken keresztül vezet az út befelé.

Rengeteg lelet, történelmi emlék. Az idegenvezető rutinosan tudja, hogy a nagy választékból mit érdemes megnézni, azaz hol érdemes megállni, és picit időzni. Természetesen az idegenvezetés révén alapinformációkat kap a turista az egyiptomi történelem lényegesebb elemeiről. Érdemes persze valamicskét előre olvasni az ókori Egyiptomról, mert így élvezetesebbé válik a látottak befogadása.

Csúcsélmény persze látni Tutankhamon aranykoporsóját és sírhelyének maradványait, a sírjában talált kincseket. Képekről sokan ismerik a színarany halotti maszkot és a szarkofágot. A múmia terembe külön belépőt kell váltani. Rengeteg turistacsoport van, és az idegenvezetők egymást próbálják túlkiabálni. Ez, és a folytonos tolongás, a csoport előrehaladásának siettetése, némileg rontja a múzeumlátogatás élményét. Nyilván kellemesebb úgy múzeumot látogatni, hogy a turista a saját tempóját követi, és maga szelektál.

"A múzeum a Tahrír téren található. Fényképet készíteni nagy bánatomra tilos volt, nem is mertem megkockáztatni. Annyi gépfegyveres rendőr lesett minket látogatókat. Talán attól féltek, hátha a melltartóban vagy alsó gatyóban becsempészünk egy bombát? Azt, hogy mit láttunk szinte leírni se lehet. Királyi múmiák, Tutanhamon kincsei, ékszerek, pénzérmék, papiruszok, szarkofágok, szkarabeuszok." (forrás: egyiptomban.blog.hu)

Kairói bazár

"A bazárban üvöltöznek, erőszakoskodnak minden árus nekünk támad, kiabál, mutogat. Na, ez engem sokk hatásként ért. Itthon sem nagyon járok piacra, nem bírom a tömeget. De ami ott volt, az minden képzeletet felülmúlt nálam. Állandóan a kezembe akarták nyomni az árujukat, hogy szuvenír. De a vezetőnk előre figyelmeztetett nehogy bármit is elfogadjunk, mert akkor utána követelni fogják, hogy adjunk pénzt nekik. Az összegre nem emlékszem már, de tudom, hogy azonnal a felét mondtam az árusnak. Erre elkezdett üvölteni, mint a sakál, körbe szaladta az üzletet vagy ötször, tépte a haját, mutogatott veszettül. Én meg csak a vállam vonogattam. Ez ment vagy 10 percig, egyszer már fel is álltunk, hogy na ebből elegünk van, de visszaültetett. Egyszer csak üvöltve legyintett és odaadta, az általam mondott árért. Igaz, hogy kifele lökött akkorát rajtam, hogy úgy estem ki az üzletből. Ezt sosem fogom elfelejteni." (forrás: egyiptomban.blog.hu)


"A múzeum után kaptunk egy órát, hogy bemenjünk a Kairói bazárba. Nem mertünk nagyon bemenni féltünk, hogy eltévedünk. A bazárba üvöltöznek, erőszakoskodnak minden árus nekünk támad, kiabál, mutogat. Na, ez engem sokkhatásként ért. Itthon sem nagyon járok piacra, nem bírom a tömeget. De ami ott volt, az minden képzeletet felülmúlt nálam. Állandóan a kezembe akarták nyomni az árujukat, hogy szuvenír. De a vezetőnk előre figyelmeztetett nehogy bármit is elfogadjunk, mert akkor utána követelni fogják, hogy adjunk pénzt nekik. Az egyik annyira erőszakos volt, hát bementünk az üzletébe. Rögtön székeket tuszkolt alánk, ami olyan koszos volt, azt hittem hozzá ragadok. Elkezdődött az alkudozás.

Én olyan vagyok, ha azt mondom adok érte 100 Ft-t, akkor nekem hiába mondja az eladó, hogy 110, nem veszem meg, ha nem adja oda. Nem a 10 Ft, hanem az elv, hogy amit kimondtam, abból nem engedek, inkább akkor nem kell az áru. Az összegre nem emlékszem már, de tudom, hogy azonnal a felét mondtam az árusnak. Erre elkezdett üvölteni, mint a sakál, körbe szaladta az üzletet vagy ötször, tépte a haját, mutogatott veszettül. Én meg csak a vállam vonogattam. Ez ment vagy 10 percig, egyszer már fel is álltunk, hogy na ebből elegünk van, de visszaültetett. Egyszer csak üvöltve legyintett és odaadta, az általam mondott árért. Igaz, hogy kifele lökött akkorát rajtam, hogy úgy estem ki az üzletből. Ezt sosem fogom elfelejteni. (2011)" (forrás: egyiptomban.blog.hu)

Óváros (Kopt Kairó)

Sok mindent szépen restauráltak, a negyed érdekes a régi épületekkel, templomokkal, és bár tisztább, mint sok más kairói környék, azért is itt elég sok a szemét. Kairói viszonylatban nyugis negyed, itt nem rohanják le a turistákat az árusok.

(Fotó: Reem Borhan)

Egyéb látnivalók

Jön!

Olvasmányos linkek

Jön!

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon