ÚTIKRITIKA.HU / Kairó - Egyiptomi Múzeum (a régi)

A főcsarnokban fő középső galéria, ahol a fáraók és nemesek monumentális szobrai állnak két oldalon, köztük szarkofágok és kőkoporsók sorakoznak.- K. Kriszta fotója

Egyiptomi Múzeum - bevezető

A taxisoknak hangsúlyozni kell, hogy a Tahrir Square- nél lévő múzeumról van szó, nem a teljesen máshol lévő Great Egyptian Museumról.

Vasárnapokon és keddenként általában kevesebb látogató pénteken sok.

The Egyptian Museum

(a régi, kairói múzeum a Tahrír téren) arabul így hangzik: المتحف المصري
(al-Matḥaf al-Miṣrī)

Az új Nagy Egyiptomi Múzeum (Grand Egyptian Museum, GEM) megnyitása jelentős változásokat valószínűsít a régi Egyiptomi Múzeum gyűjteményének elosztásában és szerepében:

Sok olyan kiemelt és értékes tárgy – így például Tutankhamun-kincsek – várhatóan átkerül az új múzeumba, hogy ott modernebb környezetben, korszerű kiállítási technikákkal mutassák be azokat.

A régi múzeum szerepe fokozatosan átalakulhat: kisebb, tematikus kiállításokat tarthat, illetve inkább kutatási, oktatási és speciális közönséget kiszolgáló feladatokat lát el.

A régi múzeum épülete idővel felújításon eshet át, hogy történelmi értékét és működőképességét megőrizze, miközben a nagy többség a látogatók figyelmét az új múzeum kapja.

Már 2025 májusában 163 darabot szállítottak át a Tutankhamun-kincsekből a Tahrir Téren álló múzeumból az új múzeumba, hogy ott együtt jelenhessék meg őket.

A terveik szerint a teljes Tutankhamun-kollekció (több ezer tárgy) egy helyen, a GEM-ben kerül bemutatásra – ezt az állományt fokozatosan továbbítják át a régi múzeumból.

Nem minden tárgy kerül át: különösen a szélsőleg sebezhető, hatalmas méretű, törékeny, illetve olyan darabok, amelyek mozgatása kockázatos, valószínűleg továbbra is a régi múzeumban maradnak.

A régi múzeum funkcióját átalakíthatják: az épület és a kiállítások inkább történeti, múzeumtörténeti vagy kiegészítő szerepet kaphatnak, nem pedig a legfőbb turisztikai attrakcióként szolgálnak.

Az áthelyezési folyamat lépésenként történik a restaurálás és előkészítés függvényében — tehát nem egyszerre, hanem fokozatosan, szakaszokban várható, hogy egyes kiemelt darabokat már korábban átadnak.

A jelenlegi információk alapján nagyjából így néz ki az áthelyezések ütemezése a régi Egyiptomi Múzeumból a Nagy Egyiptomi Múzeumba (GEM):

2023–2024
– Több száz Tutankhamun-tárgyat (ékszerek, szarkofágok, kocsik, szobrok) restauráltak és fokozatosan átszállítottak a GEM-be.
– A legnagyobb, ikonikus tárgyak előkészítése is megkezdődött, de ezek mozgatása lassú és körültekintő folyamat.

2025
– A teljes Tutankhamun-kollekció szinte teljes egészében a GEM-ben lesz látható, beleértve a híres aranymaszkot is.
– További nagy értékű műtárgyak (például királyszobrok és szarkofágok) is átkerülnek, főleg azok, amelyek látványos központi kiállítási elemek lesznek.
– A régi múzeumban a hangsúly a kisebb, kevésbé mozgatott tárgyakon, illetve speciális tematikus kiállításokon marad.

2026–2027
– A GEM teljes gyűjteményének fokozatos bővítése várható, így más korszakokból is kerülnek át darabok (Újbirodalom szobrok, sírmellékletek).
– A régi múzeum profilja várhatóan a múzeumtörténetre, kutatásra és kisebb időszaki tárlatokra szűkül.

Hosszabb távon
– A GEM lesz a fő attrakció a nagy látogatói tömeg számára, míg a Tahrir téri múzeum inkább másodlagos, kiegészítő szerepet kap.

👉 Ez azt jelenti, hogy 2025 nyarára a régi múzeum már nem adja vissza a teljes élményt: a leghíresebb műtárgyak (például Tutankhamun kincsei) a GEM-be költöznek.

Érdemes a régi Egyiptomi Múzeumot a GEM mellett is felkeresni, mert itt még mindig több ezer eredeti tárgy látható, köztük olyan kisebb leletek, amelyeket nem szállítanak át. A Tahrir téri épület hangulata különleges: a 19. századi múzeumi miliő autentikus élményt nyújt, mintha időutazásban lenne része. Ráadásul a régi múzeumban sokkal kevesebb a látogató, így nyugodtabban lehet szemlélődni és közelebbről megcsodálni a műtárgyakat, mint a zsúfolt GEM-ben.

Íme egy rövid lista arról, miért és mely termek miatt érdemes a régi Egyiptomi Múzeumot (Tahrir tér) 2025-ben is felkeresni:

Régi kairói stílusú kiállítótermek: a klasszikus vitrinek és a szinte zsúfolt elrendezés különleges atmoszférát ad, amely máshol már ritkaság.

Predinasztikus és korai dinasztiák leletei: sok olyan edény, szobrocska és sírmelléklet látható itt, amelyeket nem szállítottak át, és kiválóan mutatják Egyiptom legősibb kultúráit.

Óbirodalmi szobrok: több fáraó és tisztviselő kőszobra, amelyek a szigorú, archaikus stílust képviselik.

Középbirodalmi sírmellékletek: fából faragott hajók, kis szobrok, amelyek a túlvilági életet illusztrálják.

Múmiagyűjtemény: bár a királyi múmiák nagy részét már átszállították, továbbra is láthatók papok és előkelők múmiái, valamint érdekes állatmúmiák.

Kisebb Tutankhamun-tárgyak: nem minden került át, néhány kisebb ékszer, edény és használati tárgy még mindig itt található.

Összességében a régi múzeum intimebb, emberközelibb élményt ad, ahol a látogató nemcsak az ikonikus darabokért, hanem a régészet apró csodáiért is időt tölthet.

Ez a szobor Hórusz isten és egy III. Ramszesz fáraó közös ábrázolása, és a múzeum egyik híres alkotása. A mű fekete gránitból készült, és az Újbirodalom idejéből (Kr. e. 12. század körül) származik. A szobron Hórusz — a sólyomfejű égisten, a királyi hatalom és védelem jelképe — védelmezően a fáraó mögött áll, szárnyait köré terjeszti. - K. Kriszta fotója

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. A kiállított tárgyak elképesztő gazdagsága

2. Akkor is érdemes volt megnézni, hogy az újat (Grand Egyptian Museum) is megnéztük.

3. A legfelső emelet a legérdekesebb

4. A hely az 1920-as éveket idézi, fából készült vitrinek, kis poros szekrények, bájosan avítt az egész.

Nem tetszett

1. Nincs légkondicionálás

2. Erősen látszik a lestrapátság, az elöregedettség

3. A személyzet némely tagja bunkón viselkedik. A szabályok betarttatása érthető feledat, de a stílus nem megfelelő.

4. Nem lehet fotózni

5. Feliratok gyakorlatilag nincsenek.

Vélemények

Aki Kairóban jár, semmiképp sem hagyhatja ki az Egyiptomi Múzeumot – igazi utazás ez az ókori Egyiptom világába. Kár, hogy néhány hónappal lemaradtunk az új, gízai múzeum megnyitásáról, de amit itt láttunk, az sem okozott csalódást.

Sok műtárgy mély benyomást tett ránk – egészen különleges élmény szemtől szembe látni olyan híres alkotásokat, amelyeket korábban csak képeken ismertünk. A Tutanhamon-termek valósággal árasztják a történelmet: ott van az ikonikus arany maszk, a díszes trón, a szarkofág és a sírból előkerült ékszerek – mind lenyűgöző, bár a termek rendkívül zsúfoltak. Hatsepszut szfinxe csak egy a sok elképesztő darab közül, amelyeknél az ember egyszerűen nem tud továbbmenni.

A múzeum ugyan kissé megviselt már, és a szervezés is lehetne gördülékenyebb, de ha van időnk és türelmünk, a látogatás minden percét érdemes kiélvezni. Így lehet igazán átélni a történelem súlyát és a gyűjtemények szépségét. (2025. március)

Az épület megőrizte eredeti hangulatát, és gyönyörű! Nekünk ez jobban tetszett, mint az új múzeum a gízai fennsíkon. (2025. szeptember)

Életem legjobb múzeuma, és valószínűleg soha nem is látok majd ennél lenyűgözőbbet. Gyerekkori álmom vált valóra, amikor láthattam a múmiákat és az összes ősi leletet. Olyan érzés volt, mintha a gyerekkorom történelemkönyvei elevenedtek volna meg a szemem előtt. Szavak sincsenek rá, mennyire megható élmény volt. (2025)

Remélhetőleg az új múzeum inkább arra fognak összpontosítani, hogy mik ezek a tárgyak, honnan származnak és mire szolgáltak – nem pedig arra, melyik sírrabló vagy gyarmati kalandor találta meg őket, és mikor.

Odabent egy kicsit kaotikus a hely, és a táblák sem mindig egyértelműek, de ez egyáltalán nem rontotta el az élményt. Azt ajánlom, hogy érdemes idegenvezetőt vagy audioguide-ot kérni, hogy igazán meg lehessen érteni, mit is lát az ember.

Ez az arany halotti maszk Psusennesz I. fáraóhoz (más néven Psusennesz I. vagy Pasebakhaenniut I.) tartozik, aki az XXI. dinasztia idején, Kr. e. 1047–1001 között uralkodott. A maszk a taniszi királysírból került elő, és ma a múzeum egyik legértékesebb aranylelete. - K. Kriszta fotója

Odajutás

Mindig hangsúlyozni kell a Tahir teret, azt tényleg minden taxis ismeri.

Látogatási útmutató

A földszinten egy gazdag gyűjtemény található nagyobb méretű műtárgyakból, köztük szobrokból és domborművekből. Az anyagot kronologikus sorrendben, az elő-dinasztikus kortól egészen a görög–római időszakig, az óramutató járásának megfelelően rendezték el. Itt láthatók az Újbirodalom emlékei is, köztük a földszint központi darabja: III. Amenhotep és Tije hatalmas szobra.

Az első emeleten kisebb tárgyakat őriznek, például papiruszokat, érméket, textíliákat, valamint egy lenyűgöző gyűjteményt fa szarkofágokból. Egész termek sorakoznak, ahol a szarkofágok egymás fölé helyezett faszekrényekben vannak kiállítva.

Kihagyhatatlan látnivaló Yuya és Thuya teljes temetkezése, valamint a nagy fáraók – Hufu, Hafré és Menkauré – szobrai, a piramisok építőié. A Tanis-gyűjtemény gazdagsága és pompája szinte vetekszik Tutanhamon sírjának leleteivel: ezüstkoporsók, aranymaszkok, királyi szarkofágok és ékszerek tartoznak hozzá.

A múzeum bejárására érdemes legalább néhány órát szánni, és ajánlott idegenvezetőt fogadni, hogy a látogatás valóban teljes élményt nyújtson. Az épület feliratozása nem mindig egyértelmű, és az első látogatóknak gyakran nehéz eligazodni benne.

Praktikus

Azt javaslom, hogy ne vigyetek hátizsákot vagy táskát, mert azokkal nem engednek be. Ilyenkor egy nagyon kicsi bódéhoz irányítanak, ahol le lehet adni a holmit – ez a múzeum bal oldalán található, és gyakorlatilag egy férfi őrzi a nyitott polcokat, amelyekbe mindenki a saját csomagját teszi. A múzeumban nincsenek mosdók, azok kint vannak, balra kell fordulni, amikor kijön az ember. (2025)

Környéken

A múzeum közvetlenül a Tahrír téren található, Kairó belvárosának szívében, így rengeteg látnivaló akad a környéken. Érdemes megcsodálni a belváros épületeit, majd végigsétálni a pezsgő hangulatú Talaat Harb bevásárlóutcán. A Nílus-parti sétány (Corniche) mindössze tízpercnyi gyaloglásra van, ahonnan a Qasr el Nil hídon átkelve remek kilátás nyílik a belvárosra.

Fotóegyveleg

A múzeum földszintjén a régi thébai templomfalak domborműveit bemutató részen a látványos, kapuszerű szerkezetek a Luxor és Karnak környéki templomok falainak rekonstruált szakaszait jelenítik meg. A fotón látható nagy kőtömbök Újbirodalmi (Kr. e. 16–11. század) domborművek eredeti elemei, amelyeket a templomokból emeltek át ide. - K. Kriszta fotója

Egy festett egyiptomi koporsó belső oldala, a Középbirodalom vége vagy az Újbirodalom (Kr. e. 11–9. század) idejéből. Ilyen díszítésű koporsókat gyakran papok, írnokok vagy nemesi rangú személyek számára készítettek. A fotó nagyon hasonlít a Theban (Thébai) koporsók stílusára, amelyekből több is látható ebben a múzeumban.- K. Kriszta fotója

A múzeum földszintjén, a kőszarkofágok és koporsók galériája - A fal mentén látható monumentális kőkoporsók az Újbirodalom és a Harmadik Átmeneti Kor (Kr. e. 16–9. század) időszakából származnak. Ezek a szarkofágok többnyire nem fáraókhoz, hanem főpapokhoz, magas rangú tisztségviselőkhöz és nemesekhez tartoztak, akik a királyokhoz hasonlóan igyekeztek isteni módon eltemetkezni. - K. Kriszta fotója

H. H. fotója

T. A. fotója

Ez a híres Rahotep és Nofret szoborcsoportja, az ókori Egyiptom IV. dinasztiájának idejéből (kb. i. e. 2600 körül), amely a Kairói Egyiptomi Múzeum egyik legértékesebb darabja. A szobrokat 1871-ben találták meg Meidumban, Rahotep sírjában. Rahotep valószínűleg Széphrén fáraó testvére volt, és magas rangú tisztviselőként szolgált — a címei között szerepelt a „király fia”, „hadvezér” és „Héliopolisz főpapja”. Mellette ül felesége, Nofret, akinek neve azt jelenti: „A szépséges”.

A szobrok festett mészkőből készültek, és lenyűgöző módon megőrizték eredeti színeiket. Rahotep bőre barna-vörös árnyalatú, míg Nofreté világosabb, ami megfelel az ókori egyiptomi művészet konvencióinak: a férfiakat napbarnítottan, a nőket világosabb bőrrel ábrázolták. Mindkettőjük szeme hegyikristályból és obszidiánból készült, így rendkívül életszerű a tekintetük — ez sok látogatót meglep, mert olyan, mintha „visszanéznének”.

A szoborcsoport a Régi Birodalom portréművészetének egyik csúcspontja, és különösen azért híres, mert az arcok szinte teljes épségben fennmaradtak, természetes kifejezéssel és finom részletekkel.

A képen látható, 2025 óta azonban már a Nagy Egyiptomi Múzeumban látható aranyozott szobrocskák az Egyiptomi Múzeum (Kairó) gyűjteményéhez tartoznak, és Tutanhamon sírjából (KV62, Királyok Völgye) származnak. Ezek a kanópuszláda őrzőszobrai vagy más néven védőistenségek (Hórusz-fiak) alakjai.

A négy istenség az elhunyt belső szerveit védelmezte a túlvilági életre való felkészítés során:

Imsety (emberfejű) – a májat védte, Ízisz oltalma alatt.

Hápi (páviánfejű) – a tüdőt védte, Nephthüsz istennő oltalma alatt.

Duamutef (sakálfejű) – a gyomrot védte, Neith oltalma alatt.

Kebehszenuf (sólyomfejű) – a belet védte, Szelket oltalma alatt.