ÚTIKRITIKA.HU / Egyiptom 2000 óta







útikritikák


Egyiptom 2000 óta

A 21. század Egyiptomot Hoszni Mubarak hosszú uralmának végső szakaszában találta. Az elnök ekkor már 19 éve volt hatalmon, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy fiát, Gamal Mubarakot készíti fel utódjául. A 2000-es évek elején több alkotmányos és gazdasági reform történt, de ezek főként a hatalmi elit érdekeit szolgálták.

2004-ben megalakult a Kifája (Elég!) mozgalom, amely Mubarak lemondását követelte és ellenezte a dinasztikus öröklést. 2005-ben először tartottak többjelöltes elnökválasztást, de Mubarak 88%-kal nyert a manipulált választáson. Ugyanebben az évben a parlamenti választásokon a hivatalosan betiltott Muszlim Testvériség független jelöltjei a mandátumok 20%-át szerezték meg.

A 2000-es évek közepén egyre több blogger és aktivista használta az internetet a rendszer kritizálására. 2008-ban általános sztrájkot hirdettek Facebook-on, ami részleges sikerrel járt. 2010-ben Khaled Szaíd fiatalembert halálra verték a rendőrök Alexandriában, ami országos felháborodást váltott ki.

január 25-én, a tunéziai forradalom hatására tüntetések kezdődtek Kairóban és más városokban. A "Mindannyian Khaled Szaíd vagyunk" Facebook-oldal és más aktivisták a Tahrir térre hívták az embereket. A tüntetések gyorsan tömegmozgalommá nőttek, január 28-án, a "harag péntekjén" százezrek vonultak utcára.

Mubarak először belügyminiszterét menesztette, majd alelnököt nevezett ki 30 év után. Február 11-én végül lemondott és átadta a hatalmat a hadsereg vezetésének. A Tahrir téren ünneplő tömeg azt skandálta: "A nép ledöntötte a rezsimet!"

A Legfelsőbb Katonai Tanács vette át ideiglenesen a hatalmat, és demokratikus átmenetet ígért. 2011-2012-ben több fordulós parlamenti választást tartottak, amelyen a Muszlim Testvériség Szabadság és Igazságosság Pártja szerezte a legtöbb mandátumot. A szalafista An-Núr párt lett a második legerősebb erő.

2012 májusában és júniusában elnökválasztást tartottak, ahol a második fordulóban Mohamed Morszi, a Muszlim Testvériség jelöltje győzött Ahmad Safík volt miniszterelnökkel szemben. Morszi lett Egyiptom első demokratikusan választott elnöke, és júniusban hivatalba lépett.

Morszi elnöksége azonban konfliktusokkal telt volt. 2012 novemberében alkotmányos nyilatkozatot adott ki, amely ideiglenesen megkérdőjelezhetetlenné tette döntéseit. December végén népszavazással elfogadták az új alkotmányt, de az ellenzék bojkottálta a szavazást.

2013 júniusában milliókat mozgósító tüntetések kezdődtek Morszi ellen a Tamarrud (Lázadás) mozgalom felhívására. Július 3-án a hadsereg Abdel-Fattáh esz-Szíszi védelmi miniszter vezetésével eltávolította Morszit a hatalomból. Adli Manszúr, az alkotmánybíróság elnöke lett az ideiglenes államfő.

A Muszlim Testvériség hívei tüntetéseket szerveztek Morszi visszahelyezéséért. 2013. augusztus 14-én a biztonsági erők felszámolták a kairói Rábaa és Nahda tereken lévő táborokat, a műveletben több száz tüntető halt meg. December 25-én a kormány terrorista szervezetté nyilvánította a Muszlim Testvériséget.

2014 januárjában népszavazással fogadták el az új alkotmányt, amely megerősítette a hadsereg szerepét. Májusban elnökválasztást tartottak, amelyen esz-Szíszi a szavazatok 97%-ával győzött. Júniusban hivatalosan is átvette az elnöki tisztséget.

Szíszi hatalomra kerülése után keményen fellépett minden ellenzéki mozgalom ellen. Több ezer Muszlim Testvériség-tagot és aktivistát börtönöztek be, köztük Morszit is. 2015-ben új terrorellenes törvényt fogadtak el, amely széles körű felhatalmazást adott a hatóságoknak.

2015 novemberében egy orosz utasszállító gépet robbantottak fel a Sínai-félsziget felett, 224 ember halt meg. Az Iszlám Állam helyi ága vállalta magára a merényletet. A Sínai-félszigeten azóta is folyamatos harcok zajlanak a hadsereg és a dzsihadisták között.

2016-ban Egyiptom súlyos gazdasági válsággal küzdött. Novemberben a kormány lebegtetni kezdte az egyiptomi fontot, ami drasztikus inflációt okozott. Az IMF 12 milliárd dolláros hitelt nyújtott, cserébe szigorú gazdasági reformokat követelve.

2017-ben és 2018-ban több nagy terrortámadás történt, kopt keresztény templomok és mecsetek ellen. 2017 novemberében a Bir al-Abd mecsetben 311 ember halt meg, ez volt Egyiptom modern történelmének legsúlyosabb terrortámadása. Szíszi meghirdette a "Comprehensive Operation Sinai 2018" hadműveletet.

2018 márciusában elnökválasztást tartottak, ahol Szíszi gyakorlatilag ellenfél nélkül indult, mivel minden komoly kihívót letartóztattak vagy visszalépésre kényszerítettek. A szavazatok 97%-ával újraválasztották.

2019 áprilisában népszavazáson módosították az alkotmányt, lehetővé téve, hogy Szíszi 2030-ig elnök maradhasson. Szeptemberben ritka utcai tüntetések törtek ki Mohamed Ali építési vállalkozó korrupcióellenes videói nyomán, de ezeket gyorsan elfojtották.

2020-ban a koronavírus-járvány súlyosan érintette Egyiptomot, különösen a turizmust. A kormány részleges lezárásokat vezetett be, és gazdaságélénkítő intézkedéseket hozott. Az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt sokan otthon haltak meg.

2021 márciusában az Ever Given konténerhajó megfeneklett és eltorlaszolta a Szuezi-csatornát hat napra. Ez napi 9,6 milliárd dollár kereskedelmi forgalmat blokkolt, ráirányítva a figyelmet a csatorna globális jelentőségére.

2022-ben Egyiptom az orosz-ukrán háború miatt súlyos gazdasági kihívásokkal szembesült. Az ország a világ legnagyobb búzaimportőre, és főleg Oroszországból és Ukrajnából szerezte be gabonáját. Az élelmiszerárak drasztikusan emelkedtek.

2023-ban az egyiptomi font tovább gyengült, az infláció 40% fölé emelkedett. A kormány újabb IMF-hitelt vett fel, és megpróbálta diverzifikálni gazdaságát. Több nagy infrastrukturális projektet indítottak, köztük egy új fővárost Kairótól keletre.

2024 februárjában újabb elnökválasztást tartottak, amelyen Szíszi harmadszor is győzött. A választást nemzetközi megfigyelők kritizálták a szabad verseny hiánya miatt. Az ellenzéki jelöltek közül többen visszaléptek vagy börtönben voltak.

Ma Egyiptom továbbra is tekintélyelvű rendszerként működik, ahol korlátozott a szólásszabadság és a politikai részvétel. Becslések szerint 60 ezer politikai fogoly van az országban. Az emberi jogi szervezetek rendszeresen kritizálják a helyzetet.

Ugyanakkor a kormány jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre: új utak, hidak, az új közigazgatási főváros építése. A Szuezi-csatornát kibővítették, hogy nagyobb hajók is áthaladhassanak rajta.

A gazdasági helyzet továbbra is nehéz: magas infláció, munkanélküliség, különösen a fiatalok körében. A lakosság 30%-a a szegénységi küszöb alatt él. A kormány próbálja csökkenteni az állami támogatásokat, ami népszerűtlen intézkedés.

Regionális szinten Egyiptom igyekszik megőrizni befolyását. Közvetítő szerepet játszik a palesztin frakciók között és Izrael és a Gázai övezet között. Részt vesz a líbiai rendezési folyamatban is.

A klímaváltozás komoly kihívást jelent: a tengerszint emelkedése veszélyezteti a Nílus-deltát, ahol a lakosság nagy része él. A vízhiány is egyre súlyosabb probléma, különösen az etiópiai Nagy Reneszánsz Gát miatt.

2025-ben Egyiptom keresztúton áll: a stabilitás és a demokratikus fejlődés, a gazdasági reformok és a szociális igazságosság között kell egyensúlyoznia. A fiatal lakosság egyre türelmetlenebb, de a változás útja továbbra is bizonytalan.


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon