ÚTIKRITIKA.HU / Kairó - kopt negyed

Több templom szűk sikátorokkal kapcsolódik össze, melyek mentén könyveket árulnak. A zsidó templom különösen érdekes volt a története miatt, hiszen egykori mecsetből alakították át. A Függő templomot a római erőd tornyaira építették, innen kapta a „függő templom” nevet. Számos gyönyörű ikon és történelmi könyv látható itt. Az egyik sikátorban egy térkép mutatta Jézus és családja útját, amikor gyermekkorában, Gábriel arkangyal utasítására, Heródes haláláig Egyiptomban vártak. (2025)

Hűha, eljutni az „Ó-Kairóba” – vagy ahogy valójában hívják, a „kopt negyedbe” – igazi élmény. Ez a kis terület tiszta, gyönyörűen és nagy gonddal karbantartott, tele vallási emlékekkel, amelyeket érdemes felfedezni. Sétálva a csendes, történelmi kövezeten Kairó – és az emberiség – története kel életre. Leggyakrabban egy „egynapos kairói túra” részeként keresik fel, de egy útikönyvvel vagy az internettel is könnyen bejárható. Nagyon ajánlott. (2025)

Egy fallal körülvett város a városban, egy kis területen egy teljesen más kultúra, a kopt keresztények birodalma Kairón belül. Talán a világon nincs máshol ennyi egy területre jutó keresztény templomok száma. A legrégibb ortodox templom alatti barlangban még a Szent Család is megpihent három hónapra, de mégis a legérdekesebb talán a jó magasra épült Függő Templom az V. századból, amely a Babylon erődítmény két római bástyája fölé épült.
A kopt keresztények templomai legtöbbször kívülről nem díszesek, egy rendes kockaház hatását mutatják, belülről viszont az ornamentika igazi gazdagságával találkozik a látogató.

A koptok imájukat nem hangosan vagy magukba fordulva teszik hanem kis papírokra írják fel könyörgésüket, amelyet az oltár falán egy kis nyílásba helyeznek. Majd énekes formában könyörögnek Istenhez megbocsátásért.
Aki a kopt városban jár ne hagyja ki az egykori Metropolita palotában berendezett Kopt Múzeumot amely a Nílus folyó völgyének összes kopt műemlékeit gyűjtötte össze.
Érdemes egy nagy sétát tenni az óriási területen fekvő temetőben is ahol házszerű sírboltok állítanak emléket az elhunytaknak. (Ata, 2023)

Odajutás

A kairói kopt negyedhez legközelebbi metrómegálló a Mar Girgis (St. George) állomás a 1-es (piros) metróvonalon. A kijárattól gyakorlatilag rögtön a kopt negyedben találja magát: itt van a Kopt Múzeum, a Függő templom, valamint a Szent Sergius templom is.

Ami a biztonságot illeti:
– A kairói metró az egyik leggyorsabb és legbiztonságosabb közlekedési mód a városban. A káoszos forgalmat könnyű vele kikerülni.
– A turisták is használják, de inkább helyiek utaznak rajta, főleg munkába vagy iskolába menet.
– A szerelvények első kocsijai a nők számára vannak fenntartva – férfiak nem ülhetnek be oda, viszont nők eldönthetik, hogy külön kocsiban vagy vegyesben utaznak.
– Zsebtolvajlás ritkább, mint a zsúfolt piacokon vagy a buszokon, de nagy forgalmú állomásokon érdemes figyelni a táskára.
– A metróállomásokon sok a rendőr és a katona, ezért általában nyugodt a hangulat.

Uberrel mentünk oda, de visszafelé nehéz volt taxit találni, mert a közlekedési rendőrök nagyon megnehezítették a helyzetet.

Íme egy reális kép arról, mennyi idő és költség lehet a Mövenpick Hotel Cairo – Media City-ből a kopt negyedbe jutni metróval, 2025-ben:

1. Hotel → legközelebbi metróállomás (pl. Giza vagy El Monib, 1-es piros vonal)
– Ez kb. 20–25 km, forgalomtól függően 30–50 perc autóval vagy taxival.
– Taxi/Uber ára: kb. 150–200 egyiptomi font (7–10 euró).

2. Metróval a kopt negyedhez
– A piros vonalon kell utazni (pl. Giza/El Monib állomástól) a Mar Girgis megállóig.
– Ez kb. 20–25 perc menetidő.
– Jegy ára: 10–15 egyiptomi font (kevesebb mint 0,50 euró).

3. Mar Girgis megállótól gyalog
– Közvetlenül az állomás mellett van a kopt negyed, így gyalog 2–3 perc alatt bent van a negyed szívében.

Összesen odaút: kb. 1–1,5 óra, a forgalomtól függően.
Költség: kb. 170–220 EGP (8–11 euró) egy útra.

Ha két fő utazik, sokszor egyszerűbb és kényelmesebb egyenesen taxival/Uberrel menni a kopt negyedig, mert az ár különbsége nem túl nagy, viszont elkerülhető az átszállás.

1. Taxi/Uber végig a Mövenpickből a kopt negyedbe

Menetidő: kb. 1–1,5 óra (forgalomtól függően).

Ár: kb. 350–450 egyiptomi font (15–20 euró).

Három főnek kényelmes: együtt utaztok, nincs átszállás.

Hátrány: ha csúcsforgalom van, a dugóban ülés elnyújthatja az utat.

2. Taxi/Uber a hotelből a legközelebbi metróállomásig + metró a Mar Girgisig

Első szakasz taxi/Uberrel: kb. 150–200 EGP (7–10 euró).

Metójegyek három főre: kb. 30–45 EGP összesen (kb. 1,5 euró).

Összesen: kb. 180–250 EGP (8–12 euró).

Menetidő: szintén kb. 1–1,5 óra, a taxi útszakasz miatt.

Hátrány: át kell szállni, metróban tömeg lehet, nyári hőségben ez kényelmetlenebb lehet.

👉 Három főnél a teljes taxival/Uberrel való utazás a legegyszerűbb és nem sokkal drágább.
Az árelőny minimális (kb. 3–6 euró különbség összesen), de a kényelem sokkal nagyobb, mert nem kell a metróban tömeggel bajlódni.

Rövid tanácslista, ha hárman indultok útnak Kairóban Uberrel vagy taxival a Mövenpickből a kopt negyedbe:

1. Uber előnyösebb, ha lehet
– Általában biztonságosabb, átláthatóbb az ára, és nem kell alkudozni.
– Ha egy sofőr lemondja az utat, azonnal hívjatok másikat – ez sajnos gyakori.

2. Ha taxival mentek
– Mindig előre egyezzetek meg az árban. A taxisok szeretnek irreális összegeket kérni turistáktól.
– Hasznos trükk: kérdezzétek a hotel recepcióját, hogy mondjon reális viteldíjat, így könnyebb alkudni.

3. Autó mérete
– Hárman vagytok, így a legtöbb személyautó elég lesz, de ha sok csomag van, inkább Uber „Comfort” vagy nagyobb autótípust rendeljetek.

4. Biztonság és viselkedés
– A kocsiban mindig legyen bekapcsolva a GPS a telefonon, hogy lássátok, jó irányba megy.
– Fizetésnél kisebb bankjegyeket használjatok, mert „nincs vissza” gyakori trükk.

5. Időzítés
– Ha reggel indultok, számoljatok a forgalommal: csúcsidőben 1,5 óra is lehet az út.
– Délután, estefelé általában valamivel gyorsabban lehet haladni.

Közbiztonság&Kellemetlenségek

A Kopt negyed nappal teljesen biztonságos, sőt, talán az egyik legnyugodtabb része Kairónak, mert vallási terület lévén más a légköre, mint Downtown-ban – itt kevesebb az üvöltözés, a tolakodás, és az emberek tiszteletteljesebbek. Az utcán való átkelés itt is kihívás, de azért jobb, mint a belvárosban, mert keskenyebbek az utcák és lassabban mennek az autók, bár a Mar Girgis metró kijáratánál a főúton azért koncentrálni kell. A legnagyobb kellemetlenség itt nem a zaklatás, hanem az agresszív "idegenvezetők", akik a metróállomásnál és a Babiloni erőd bejáratánál várnak turistákra, és ragaszkodóan próbálnak rád sózódni.
Amikor kiszállsz a Mar Girgis metrónál, azonnal körbeveszik a pasik, akik azt mondják "closed today, I show you" vagy "you need guide, very cheap" – ez hazugság, a templomok nyitva vannak, és nem kell guide. A legjobb stratégia, ha egyáltalán nem állsz meg, nem veszel fel szemkontaktust, és egyenesen mész a célod felé, mert ha egyszer belekeveredsz beszélgetésbe, húsz percig nem szabadulsz. Volt, hogy egy srác végigkövetett a Függő Templomnál, mondván hogy ő a "hivatalos guide", aztán a végén pénzt kért azért, hogy "vigyázott" rám – ilyenkor határozottan nemet kell mondani és elmenni.
Biztonsági szempontból a templomokban és a kopt múzeumban abszolút rendben vagy, sőt, van egy megnyugtató csend és béke, amit máshol nem találsz Kairóban. A Függő Templomban (Al-Muallaqa) és a Szent György templomban udvariasan kérik, hogy takard le a vállad, ha nyitott ruhában jössz, de nem szigorúak, mint a mecsetekben – én mindig viszek magammal egy könnyű sálat. A negyedben sétálva feltűnik, hogy keresztek vannak a házakon, kopt zászlók lógnak, és kopt zenemotívumok szólnak a kis boltokból – ez egy párhuzamos világ muzulmán Kairón belül.
A legnagyobb veszély itt a lépcsők és az egyenetlen kövezet: a Babiloni erőd területe tele van meredek, kopott kőlépcsőkkel, szűk átjárókkal, és ha esett az eső, csúszósak – mindig nézz a lábad elé. Este hat után a negyed csendesedni kezd, a turisták eltűnnek, és akkor már inkább ne maradj, mert bár nem veszélyes, de kihalttá válik, és a rossz megvilágítású sikátorok kényelmetlenek. A helyi kopt közösség barátságos, sokszor angol vagy francia idős hölgyek önkénteskednek a templomokban, és szívesen mesélnek, ha kérdezed őket – velük sokkal jobb beszélgetni, mint az utcai "guide"-okkal.
Praktikus tanács: a kopt múzeum belépője megéri, mert légkondicionált, tiszta mosdók vannak, és lenyűgöző a gyűjtemény, szóval ez jó pihenőhely a kairói hőségben. A legjobb élményem az volt, amikor péntek délelőtt mentem, szinte senki nem volt ott, és a Függő Templom udvarán ülve hallgattam a kopt liturgikus éneket, ami átszivárgott a templomból – tíz percig semmi tolakodás, semmi stressz, csak a történelem súlya és a béke. Az egyetlen dolog, amire figyelj: ne fotózz kopt családokat engedély nélkül, mert vannak, akik érzékenyek erre, és tiszteld, hogy ez nekik nem turistalátványosság, hanem élő vallási közösség.

Látnivalók

Íme egy kétórás, 10 éves gyerekkel is kényelmesen bejárható sétaútvonal a kairói kopt negyedben:

Kezdés: a Kopt Múzeumnál érdemes indítani, mert itt minden légkondicionált és rendezett. A gyerek is könnyebben megérti a történeteket, ha először látja képeken, ikonokon, hogyan kapcsolódik az ókori Egyiptom a kereszténységhez. Itt kb. 20–25 perc elég.

Innen pár lépésre van a Függő templom (El-Muallaqa), amely látványával azonnal magával ragad. A rövid sétán belül a templomot kb. 15 perc alatt be lehet járni, elmesélve közben, hogy „ez egy templom, ami tényleg a levegőben állt” – a gyerekek ezt nagyon szeretik.

Következő állomás a Szent Sergius és Bacchus temploma (Abu Serga), ahol a Szent Család menedékéről lehet mesélni. Nem kell sok idő, 15 perc elég, de a kripta misztikus hangulata különleges élmény lehet a gyereknek is.

Ezután átsétálhattok a Ben Ezra zsinagógához, ami csak pár percre van. Itt 10 perc bőven elég, főleg ha elmondjátok neki, hogy a hagyomány szerint Mózes kosárkáját itt találták meg – a bibliai történet biztosan megragadja a figyelmét.

Befejezésként a Szent György görög ortodox templom következik. Ez már a kör végén van, 10–15 perc alatt bejárható, és a kupolás belső tér nagy hatást tesz a gyerekekre.

Összesen: kb. 1 óra 45 perc kényelmes tempóban, rövid pihenőkkel együtt.

Íme egy gyerekbarát mesélési tippsor a kairói kopt negyed bejárásához, hogy egy 10 éves gyereknek is élvezetes legyen:

1. Kopt Múzeum
– Mondd el neki, hogy ez olyan, mint egy időutazás: itt lehet látni, hogyan keveredett össze a fáraók világa a keresztényeké.
– Mutass meg neki egy régi ikont vagy kéziratot, és kérdezd: „Szerinted hány ember érhetett hozzá az elmúlt ezer évben?”

2. Függő templom (El-Muallaqa)
– Hangsúlyozd, hogy a templom egy római erődre épült, ezért hívják „függőnek” – olyan, mintha a levegőben lógna.
– Kérd meg, hogy keresse meg az ikonok közül a legtöbb állatot ábrázolót – kis „felfedezőjátékként”.

3. Szent Sergius és Bacchus temploma (Abu Serga)
– Mondd el, hogy a legenda szerint itt aludt Jézus, amikor kisgyerekként Egyiptomba menekült.
– A kriptában suttogva beszéljetek, mintha ti is rejtekhelyen lennétek – ettől titokzatos kalandnak tűnik.

4. Ben Ezra zsinagóga
– Azt a történetet meséld el neki, hogy Mózes babakosarát itt találták meg a folyó partján.
– Tegyél fel kérdést: „Szerinted milyen lehetett egy kisbabának kosárban utazni a Níluson?” – ettől könnyebben elképzeli.

5. Szent György görög ortodox templom
– Mondd el, hogy Szent György egy sárkányölő hős is volt a legendák szerint, így a templom olyan, mintha egy lovag történetéhez tartozna.
– Kérd meg, hogy figyelje meg a kupolát: „Szerinted hány emelet magas lehet?” – a gyerekek szeretik a méretek kitalálását.

Így a látogatás mesés kalanddá válhat, ahol minden állomáson egy-egy új történet várja.

A függő templom

(El-Muallaqa, Hanging Church) – A kopt kereszténység egyik legismertebb temploma, amelyet a római erőd egyik bástyája fölé építettek. Gazdag ikonfala és különleges atmoszférája miatt a negyed leglátogatottabb pontja.

Amikor belépünk, a város zsivaját lassan felváltja a gyertyák füstje és az ikonokkal teli falak áhítatos csendje. A templom különlegessége, hogy a római erőd egyik bástyájára épült, így belépve valóban úgy érezhetjük, mintha a levegőben lebegne. Az aprólékosan faragott ikonosztáz és a mennyezeti famunka olyan, mintha egy időkapun keresztül a kopt kereszténység hajnalába lépnénk vissza.

József és Mária állítólag itt talált menedéket Heródes király elől, amikor Egyiptomba menekültek.

Kairó kopt negyedének fő látványossága a lenyűgöző vallási építmény, a Függő templom, amely nevét onnan kapta, hogy a régi Babilon római erődjének falaira emelték. Rendkívül ősi épület, belsejében az ikonok és díszítések magukkal ragadóak, különösen a tizenhárom oszlop, amelyek Jézust és a tizenkét apostolt jelképezik. Ez az egyiptomi kopt közösség egyik legfontosabb temploma.

Szent Sergius és Bacchus temploma

(Abu Serga) – A hagyomány szerint a Szent Család itt húzódott meg Egyiptomba menekülése idején. A kriptája emiatt különleges zarándokhely.

Ez a templom sokak számára a szent menedék helye, hiszen a hagyomány szerint itt talált menedéket a Szent Család, amikor Egyiptomba menekült. A kriptába leereszkedve egyszerre lesz úrrá az emberben a tisztelet és a meghatottság, mert a kőfalak és a fülledt levegő mintha őriznék Mária és József lépteit. Ez nemcsak történelem, hanem élő emlékezet.

Ben Ezra zsinagóga

– Egyiptom legrégebbi zsinagógája, amelyhez legendák fűződnek, például hogy itt találták meg Mózes kosárkáját a Nílusban. Ma múzeumként működik.

Fehér falai és csendes belső terei különleges békét sugároznak. Bár ma már múzeumként működik, a hely szelleme még mindig áthatja a zsinagógát. A legenda szerint itt találták meg Mózes kosárkáját, ami miatt a látogatónak az az érzése támad, hogy bibliai történetek lépnek életre körülötte.

Bent a fotózás tiltva van-

Kopt Múzeum

– Egyedülálló gyűjteménye bemutatja a kopt művészetet, ikonokat, kéziratokat, szobrokat és textíliákat, amelyek hidat képeznek az ókori egyiptomi és a keresztény kultúra között.

Aki ide belép, mintha egy titkos kincstárban járna, ahol az ókori egyiptomi motívumok keverednek a keresztény szimbolikával. Az ikonok színei, a több száz éves kéziratok és a finoman díszített textíliák szinte suttognak a régi idők hangján. Ez a hely segít megérteni, hogyan élte túl és őrizte meg magát a kopt kultúra a birodalmak árnyékában.

Szent György görög ortodox templom

– A kör alaprajzú, impozáns templom az egyik legikonikusabb épület a negyedben, és a görög ortodox közösség központja.

A kör alaprajzú templom kívülről is impozáns, de belül a hatalmas kupola és a színes freskók igazi fenséget árasztanak. Az udvaron gyakran látni imádkozó embereket, akik mécsest gyújtanak a szentek képei előtt. Aki belép ide, azt egyszerre érinti meg a monumentalitás és a bensőséges áhítat.

Kopt temető

A kopt temető a Mari Girgis (Szent György) templom mögött terül el, és amikor először botorkálsz be a szűk kapun, úgy érzed, mintha egy titkos, elfeledett világba léptél volna – senki sem irányít ide turistákat, pedig ez talán a legautentikusabb élmény a Kopt negyedben. A sírok zsúfoltan sorakoznak egymás mellett, fehérre meszelt vagy kopott kőből faragott sírkövek, rajtuk kopt keresztekkel, arab és kopt feliratokkal, és látszik, hogy családok évszázadok óta temetkeznek ugyanoda. Az ösvények rendezetlenek, szemeteltek, helyenként bokrokkal benőttek, és nincs itt semmi nyugati értelemben vett temető-fenntartás – ez egy működő, élő, kaotikus temetkezési hely.

Biztonsági szempontból nappal teljesen rendben van, de számíts rá, hogy egyedül vagy, nincs itt turista, és ha egy helyi temető-őr vagy sírgondozó meglát, odajön és próbál "segíteni", ami valójában borravalóért van. Nekem volt olyan, hogy egy idős férfi elkezdett mutogatni régi sírokat, mesélt róluk arabul keverve angollal, aztán a végén nyújtotta a tenyerét – adtam neki húsz fontot, és elégedett volt. A hangulat különös: egyszerre melankolikus és nyugtalan, mert látod, hogy egyes sírok ápolt virágokkal vannak díszítve, mások pedig teljesen elhagyatottak, repedeznek, düledeznek.

A legérdekesebb a temető mélyebb része, ahol régebbi, XIX. századi sírok vannak, némelyiken francia vagy olasz feliratok – itt temették a levantei kopt családokat, akik Kairó gazdag kereskedői voltak. Ha szereted a temetőket és a历史i helyeket, ez arany, de ha kísérteties helyek nyugtalanítanak, inkább hagyd ki, mert van valami nyomasztó a szűk sírok közötti bolyongásban. Gyakorlati tanács: ne menj be egyedül, ha nő vagy, mert bár nem veszélyes, de kényelmetlen lehet, ha valaki követni kezd, és segítséget sem tudsz hívni – inkább menj délelőtt, amikor vannak helyi hozzátartozók is.

A legnagyobb élmény számomra az volt, amikor rátaláltam egy XIX. század végi sírkápolnára, aminek az ajtaja nyitva volt, benéztem, és láttam a falakat díszítő fakult freskókat, kopt szimbólumokkal – senki sem volt ott, csak én és a múlt. Ne fényképezz mindent válogatás nélkül, mert ha jön egy gyászoló család, tiszteletlenség, és joggal haragszanak meg – a diszkréció itt kulcsfontosságú.

Kik az egyiptomi koptok?

A koptok Egyiptom őslakosai, akik már jóval a muszlim hódítás előtt, a fáraók kora után kereszténnyé váltak, és a neve is a görög "Aigyptos" szóból ered – ők azok, akik folytonosságot jelentenek az ókori Egyiptom és a mai Egyiptom között. Ma körülbelül 10-15 millió kopt él Egyiptomban, bár pontos számokat nehéz tudni, mert a kormány szándékosan homályban tartja, hogy ne legyen nyilvánvaló, mekkora kisebbségről van szó – a becslések 10-20 százalék között mozognak. A kopt ortodox egyház 2025-ben is hatalmas intézmény, saját pátriárkával, templomokkal, iskolákkal, és valahogy sikerült megőrizniük identitásukat 1400 év muszlim többség alatt.

A hétköznapi kapcsolat a koptok és muszlimok között bonyolult: vannak vegyes városnegyedek, ahol békésen megférnek egymás mellett, dolgoznak együtt, üzletelnek, de van egy láthatatlan fal is. Kopt barátaim mesélték, hogy soha nem érzik magukat teljesen egyenrangúnak – a munkahelyen, az egyetemen mindig ott van a tudatban, hogy ők "a másik". 2025-ben a Szíszi-rezsim hivatalosan védi a koptokat, új templomokat engedélyez, karácsonyt nemzeti ünneppé tette, de ez inkább showcase, mert a mindennapokban a diszkrimináció megvan. A kormányzati pozíciókban, a hadseregben, a rendőrségen szinte nincsenek koptok magas szinteken, és ez nem véletlen – van egy láthatatlan üvegplafon.

A sztereotípia szerint a koptok gazdagabbak, ügyesebbek az üzletben, jobban tanulnak, és összefogóbbak – ezt muszlim egyiptomiaktól is hallottam, néha irigységgel, néha elismeréssel. Azt mondják, hogy a koptok kevesebbet isznak (bár isznak, hiszen keresztények), tisztábbak, megbízhatóbbak az üzleti életben, míg a muszlimok "lusták és korruptak" – persze ez rasszista általánosítás, de létezik. A koptokat csuklójukon tetoválással jelölik: egy kopt kereszt van bevésve, ami örök azonosító – ezt gyerekkorban csinálják, és ez egyszerre büszkeség és stigma.

Politikailag a helyzet feszült: 2011 óta, a Mubarak-rezsim bukása után, rendszeresen támadják kopt templomokat, falvakat, és a hatóságok gyakran nem védik meg őket hatékonyan. Volt, hogy muszlim tömeg felgyújtott kopt házakat, mert egy kopt fiú muszlim lánnyal találkozott – ilyenkor a rendőrség későn érkezik, és senkit nem vonnak felelősségre. A koptok ezért hálásak Szíszi tábornoknak, mert a Muzlim Testvériség idején, Murszi elnöksége alatt rettegtek, hogy iszlám állam lesz Egyiptomból – Szíszi megmentőként jelent meg számukra. De ez is csapda: a koptok政治ilag kiszolgáltatottak, nem mernek kritizálni, mert tudják, hogy nélkülük még rosszabb lenne.

A hétköznapokban látszik a különbség: a kopt negyedekben keresztek vannak a házakon, a boltokban keresztény zenék szólnak, az utcákon nincs hidzsáb – ez párhuzamos világot teremt. Kopt taxisofőrrel beszélgetve elmesélte, hogy ő soha nem mondja meg muszlim utasnak, hogy kopt, mert előfordult, hogy kiszálltak és nem fizettek, vagy leszólták. A vegyes házasság hivatalosan lehetséges, de társadalmilag tabu: ha egy kopt lány muszlim fiúhoz megy, gyakran kitagadja a család, és fordítva még ritkább. A sztereotípia szerint a koptok zárkózottak, összetartóak, "klánokban" élnek, és ezt részben ők is vállalják, mert túlélési stratégia.

Vallási szinten a különbség óriási: a koptok nem böjtölnek ramadánban, disznóhúst esznek (bár ritkán, mert drága és nehéz beszerezni), alkoholt isznak, és nőik nem takarják el magukat. A kopt ortodox liturgia ősi, arám és kopt nyelven történik részben, amit már senki sem beszél, de szentnek tartják – ez misztikus, idegen élmény még nyugati keresztényeknek is. A kopt húsvét és karácsony más időpontban van, mint a nyugati keresztényeké, mert a julián naptárt követik – ez további elhatárolódás a többségtől.

Kopt értelmiségiekkel beszélgetve éreztem a frusztrációt: ők egyiptominak érzik magukat, sőt, "az igazi egyiptomiaknak", de folyamat magyarázkodniuk kell, védekezniuk, és soha nem érezhetik úgy, hogy hazájuk urai. 2025-ben van internet, van kopt diaszpóra Amerikában, Ausztráliában, Kanadában, és ők pénzt küldenek haza, lobbit csinálnak, de ez sem oldja meg a feszültséget. A legjobb barátságok, amiket láttam, muszlimok és koptok között azok voltak, ahol művelt, városi, liberális emberekről volt szó – de ezek kivételek, nem szabályok.

Egyiptomi koptok - történelem

A koptok története az ókori Egyiptomból indul, amikor az egyiptomi nyelv és kultúra még virágzott, aztán jött a görög hódítás, majd a római uralom, és valahol a második-harmadik században a kereszténység beáramlott a Nílus völgyébe. Szent Márk evangélista alapította állítólag az alexandriai egyházat az első században, és innentől Egyiptom a keresztény világ egyik legfontosabb központja lett – itt születtek a sivatagi remeték, az első szerzetesek, akik barlangjaikban imádkoztak és böjtöltek. A negyedik században az egyiptomi keresztények elvben győztek, amikor a Római Birodalom kereszténnyé vált, de aztán jött a dogmatikai szakadás: a koptok nem fogadták el a khalkhédóni zsinaton kimondott tanítást Krisztus két természetéről, és ezzel elszakadtak Rómától és Bizánctól.

Ez a szakadás nem teológiai szőrszálhasogatás volt, hanem politikai lázadás: az egyiptomiak nem akartak alárendelődni a konstantinápolyi vagy római egyháznak, és saját útjukat járták – ők lettek a monofizita, később miafizita keresztények. Amikor 641-ben az arab muszlim seregek bevonultak Egyiptomba, a koptok először örültek, mert a bizánci keresztények elnyomták őket, és az arabok kezdetben toleránsabbak voltak. De aztán lassan elkezdődött az iszlamizáció: a koptoknak jizya adót kellett fizetniük, nem viselhettek fegyvert, nem építhettek új templomokat könnyen, és társadalmilag másodrendűvé váltak.

A következő évszázadokban a koptok száma folyamatosan csökkent: egyesek áttértek az iszlámra, mert könnyebb életet jelentett, mások megtartották hitüket, de elszegényedtek és vidékre szorultak. A középkorban voltak brutális üldözések is, például a mameluk szultánok idején templomokat romboltak le, koptokat erőszakkal térítettek, és a kopt nyelv fokozatosan kihalt a hétköznapi használatból – csak a liturgiában maradt meg. A tizenkilencedik században, Mohamed Ali pasa modernizációja idején a koptok újra felemelkedtek: ügyesek voltak az adminisztrációban, a pénzügyekben, és lassan egy kopt középosztály alakult ki.

A huszadik században, Nasser elnöksége alatt szocializmus volt, és a vallás háttérbe szorult, ami paradox módon jó volt a koptoknak, mert mindenki "egyiptomi elvtárs" volt, nem keresztény vagy muszlim. De Szadat idején, a hetvenes években Szadat szövetséget kötött az iszlamistákkal, és elkezdődött az iszlám újjáéledés, ami a koptoknak rossz hír volt – ettől kezdve egyre több támadás érte őket. 1981-ben

Szadat még a kopt pátriárkát is házi őrizetbe helyezte, hogy megmutassa: az iszlamisták kedvéért feláldozza a kisebbségeket.
Mubarak harminc éve alatt (1981-2011) a koptok valahogy megéltek: volt diszkrimináció, voltak támadások, de a rezsim féken tartotta a szélsőséges iszlamistákat – ez egy furcsa status quo volt. A 2011-es forradalom után a káosz kitört: templomokat gyújtottak fel, falvakat támadtak meg, és 2013-ban, amikor Murszi muszlim testvériségi elnök bukott, szisztematikusan égetették a kopt templomokat. Azóta Szíszi tábornok alatt a helyzet stabilizálódott, de a koptok tudják, hogy ők a rendszer túszai: ha Szíszi megbukik, és iszlamisták jönnek, akkor őket söprik el először – ezért hallgatnak, támogatják a diktatúrát, és remélik, hogy túlélik ezt a korszakot is, ahogy túlélték az elmúlt 1400 évet.

Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.

Új hozzászólás beküldése

* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon

Nyaralás Egyiptomban - akciós utazások!!!
VISTA ajánlatok

KAPCSOLAT

utikritika [kukac] utikritika.hu

Útikritika.hu

SZÁLLÁSFOGLALÁS

IMPRESSZUM