ÚTIKRITIKA.HU / Az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma

Az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma

Az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma - bevezető| Odajutás|Eligazodas|  Közeli látnivalók|

.

           Festett szarkofágok - A múzeum felső szintjén a temetkezési szokásokat és az ókori sírművészetet is bemutatják. - T. A. fotója 

Az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma - bevezető

Az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma (National Museum of Egyptian Civilization, röviden NMEC) Kairó déli részén, Fustat városrészben található, a Nílus partján. Ez volt az iszlám Kairó legelső települése, így maga a helyszín is történelmi jelentőségű. A múzeumot hivatalosan 2017-ben nyitották meg, de teljes pompájában 2021-ben vált látogathatóvá, amikor ide helyezték át a híres fáraómúmiákat a Tahrír téri régi Egyiptomi Múzeumból.

A NMEC nem egyszerűen egy gyűjtemény, hanem egy átfogó történeti múzeum, amely Egyiptom teljes múltját mutatja be a legkorábbi neolitikus időszaktól egészen a modern korig. A kiállítás tematikusan épül fel: nemcsak a fáraók korát tárja elénk, hanem a kopt, az iszlám és a modern egyiptomi kultúrát is. Így a látogató nem pusztán az ókori leletek között sétál, hanem végigkövetheti Egyiptom civilizációjának folyamatos fejlődését.

A múzeum egyik legnagyobb különlegessége a Királyi Múmiák Csarnoka, ahol 22 uralkodó földi maradványait őrzik, köztük II. Ramszeszét és Hatsepszut királynőét. A termet szándékosan félhomályosra tervezték, hogy a látogatók szinte szakrális hangulatban találkozhassanak a történelem e lenyűgöző alakjaival. Ez a kiállítás világszerte egyedülálló abban, ahogyan a tudományos bemutatást és a méltóságteljes légkört ötvözi.

Az NMEC építészeti szempontból is figyelemreméltó: modern, letisztult formavilágát az egyiptomi táj és a Nílus-parti építészet ihlette. A kiállítási terek tágasak, a megvilágítás korszerű, és az interaktív eszközök segítségével a látogatók digitálisan is felfedezhetik a tárgyak történetét. Az intézmény külön hangsúlyt fektet az oktatásra és a kutatásra, így az egyiptomi régészet egyik új központjává vált.

A régi Egyiptomi Múzeum a Tahrír téren ma is fontos, de elsősorban a 19. századi gyűjteményi logikát tükrözi, szűk termekkel és klasszikus vitrinkiállításokkal. A Nagy Egyiptomi Múzeum (Grand Egyptian Museum, Giza) ezzel szemben monumentális méretű, és főként az ókori korszakra, különösen Tutanhamon kincseire összpontosít. A NMEC viszont átfogóbb szemléletű: a civilizáció folytonosságát mutatja be, összekapcsolva a múltat a jelennel.

Éppen ez adja a múzeum többletét: itt nemcsak a fáraók világát látjuk, hanem Egyiptomot mint élő, változó kultúrát, amely több ezer év óta folyamatosan formálódik. A látogatás nemcsak történelmi élmény, hanem érzelmi utazás is, amely segít megérteni, miért maradt ez az ország a civilizáció egyik legmaradandóbb bölcsője.

Az NMEC ezért nem pusztán egy múzeum, hanem egy kortárs kulturális központ, ahol a múlt és a jelen kéz a kézben jár.

Odajutás

A Media City (Egypt Media Production City) Kairó nyugati részén, a 6th of October városrészben található, míg az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma (NMEC) a Nílus túloldalán, Fustatban, vagyis a város déli részén helyezkedik el. A két pont között viszonylag nagy a távolság, és a kairói forgalom sűrűsége miatt az utazási idő elég változó lehet.

Taxi vagy Uber útvonal:
A legegyszerűbb és legkényelmesebb mód az utazásra a Uber vagy a Bolt használata. A sofőrök jól ismerik mindkét helyszínt, így nem kell külön magyarázkodni. Az út általában 45–70 perc alatt tehető meg, attól függően, milyen napszakban indul el (a reggeli és délutáni csúcsidőben akár 90 perc is lehet).

Távolság: kb. 35–40 km
Utazási idő: 45–70 perc
Költség (2025-ben):

Uber/Bolt: kb. 250–350 egyiptomi font (EGP) normál forgalom esetén

Hagyományos taxi: hasonló összeg, de érdemes előre megegyezni, hogy ne próbáljon túl magas árat kérni.

Tipp:
– Az Uber előnye, hogy az alkalmazásban előre látod a viteldíjat, és nem kell alkudozni.
– Érdemes elindulás előtt ellenőrizni a forgalmat a Google Térképen; ha a Nílus-hidak torlódnak, célszerűbb lehet kicsit később indulni.
– A múzeum környékén biztonságos a leszállás, és könnyen lehet visszafelé is fuvart hívni.

Összességében tehát egy órás, kényelmes, légkondicionált autóúttal érdemes számolni, kb. 8–10 euró költséggel.

Vélemények

Az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma (NMEC) kétségtelenül a legjobb hely Kairóban, ha valaki Egyiptom királyi múmiáit szeretné látni. A Múmiák Galériája rendkívül igényesen van kialakítva, és egyszerre lenyűgöző és tiszteletteljes élményt nyújt – bár bent tilos a fényképezés, ami az egyetlen hátránya.

A múzeum többi része gyönyörűen rendezett, időrendben mutatja be az egyiptomi civilizáció fejlődését a legkorábbi időktől egészen napjainkig.

Ha csak egyetlen múzeumra van idő Kairóban, a NMEC legyen az, mert kihagyhatatlan élmény mindenkinek, akit lenyűgöz Egyiptom gazdag történelme. (2025)

Legalább egy órát érdemes rászánni ennek a kellemes múzeumnak a felfedezésére. A tömeg itt sokkal kisebb, mint a GEM-ben vagy az Egyiptomi Múzeumban. A hangulat kiváló, és nagyon élveztük az itt töltött időt.

Ez egy nagyszerű múzeum – hatalmas, tiszta, és a kiállított emlékek tágas, rendezett térben vannak bemutatva. A múmiáknak szentelt részleg a legelbűvölőbb része az egész múzeumnak, mert valóban úgy érzi az ember, mintha visszautazna az ókori világba.

A viszonylag új, ezért különösen kellemesen látogatható múzeum két részből áll. A felső szinten (DRC) az egyiptomi civilizáció tárgyai láthatók – főként ókori leletek, néhány a muszlim korszakból –, ami tartalmában nem sokban különbözik a kairói Egyiptomi Múzeumtól. Az igazi érdekességet azonban a föld alatti rész jelenti, ahol mintegy húsz múmia tekinthető meg, köztük az adott kor legnagyobb fáraóival. (Be kell vallani, kicsit különös érzés ezeket a testeket ilyen közvetlen közelről látni...) (2025)

Fantasztikus hely gyerekekkel való látogatáshoz, és Kairóban kihagyhatatlan látnivaló. Valóban igaz, hogy némelyik múmiának épen megmaradt a haja és a fogai, és az arcvonásaik is jól kivehetők.

Ne hagyd, hogy a múzeum mérete elriasszon – valójában elég sok benne a kihasználatlan tér. A belső kiállításokat kb. 40 perc alatt végig lehet járni, különösen, ha valaki ismeri az egyiptomi fáraókat és királynőket. Ha nem, az sem gond – a tájékoztató táblák nagyon jók, és az egész múzeum angolul beszélők számára is könnyen érthető.

A kávézót nem próbáltam, de más látogatók szerint finom és nem is drága.

Nagyon jó múzeum, érdemes felkeresni, a bejárat könnyen megközelíthető az utcáról.

Belépés után balra találhatók a mosdók, valamint van egy ruhatár és (francia) kávézó is, ahol mi is megálltunk egy kávéra és egy paninire – mindkettő finom volt.

A felső szint áttekinthetően berendezett, sok olvasnivalóval és rengeteg érdekes tárggyal.

Az alsó szinten található a múmiakiállítás, ami igazán lenyűgöző – időrendi sorrendben mutatja be a fáraókat, és betekintést nyújt abba, mit ért el mindegyik uralkodó az élete során.

Mindenképpen megéri ellátogatni, nagyjából két órát érdemes rászánni.

A hajómodellek, a fejdíszek és a harci szekér egyszerűen lenyűgözőek. Ne a múmiás alagsorral (The Royal Mummies Gallery) kezdjétek, mert úgy van meg a slusszpoén!

Eligazodás

Az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma (NMEC) felső szintje átfogó képet nyújt az egyiptomi civilizáció fejlődéséről az őskortól egészen napjainkig. A kiállítások időrendben haladnak, így a látogató ténylegesen végigsétálhat Egyiptom történetén, a legkorábbi telepesektől a modern államig. Már a bejáratnál ősi kőeszközök és kerámiák mutatják be, hogyan éltek az első közösségek a Nílus mentén. A következő termekben az ókori Egyiptom társadalmi életébe nyerhetünk betekintést: a mindennapi eszközök, ékszerek és írások segítenek megérteni, milyen kifinomult kultúra virágzott itt több ezer éve.

Külön szekció foglalkozik a vallással és a temetkezési szokásokkal, ahol szarkofágok, amulettek és istenábrázolások sorakoznak. A látogató megismerheti az írás fejlődését is, a hieroglifáktól a kopt és arab írásig, ami jól érzékelteti a folytonosságot az egyiptomi történelemben. A központi csarnokban egy idővonal fut végig, amely vizuálisan köti össze az egyes korszakokat, a Fáraók korától a római, bizánci és iszlám időszakokon át.

Kiemelt helyet kapott az orvostudomány és a tudományos fejlődés bemutatása is, ahol papiruszok és rekonstrukciók szemléltetik, milyen magas szinten állt az orvosi ismeret már az ókorban. A textilrészleg különösen látványos, színes len- és gyapjúszövetekkel, amelyek az egyiptomi kézművesség finomságát tükrözik. A látogatók találkozhatnak rekonstruált lakóhelyekkel és makettekkel is, amelyek bemutatják, hogyan néztek ki a falvak és paloták különböző korszakokban.

A modern kor felé haladva a múzeum bemutatja az egyiptomi kopt keresztény és iszlám művészetet, gyönyörű faragásokkal, falfestményekkel és kalligráfiákkal. A XX. századot idéző rész pedig az egyiptomi nemzeti identitás kialakulására összpontosít, fényképekkel, dokumentumokkal és filmrészletekkel.

Összességében a felső szint célja nemcsak az, hogy bemutassa az egyiptomi civilizáció tárgyi örökségét, hanem hogy érzékeltesse az ország történelmi folytonosságát és kulturális gazdagságát. A kiállítások modern, interaktív módon vannak elrendezve, így a látogatás egyszerre tanulságos és élményszerű.

xxxx

Az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma (NMEC) legnagyobb szenzációja kétségkívül az alagsorban található Múmiák Galériája, ahol húsz királyi múmia látható, köztük II. Ramszesz, III. Thutmosz, I. Széti és Hatsepszut királynő földi maradványai. A látogatás már a bejáratnál különleges: a világítás tompa, a hőmérséklet szabályozott, és halk zene kíséri a belépőt, hogy méltóságteljes, szinte szakrális hangulatot teremtsen. Az egész kiállítótér úgy van kialakítva, hogy a látogató úgy érezze, egy sírkamrába lép vissza az időben.

A múmiák üvegkapszulákban nyugszanak, speciális klímában, hogy biztosítva legyen a konzerválásuk. Mindegyik mellett rövid, informatív leírás található, amely bemutatja az uralkodó életét, tetteit és uralkodásának jelentőségét. A vitrinek fölött digitális kijelzők mutatják az adott fáraó arcrekonstrukcióját, sírleletét vagy az uralkodásához kapcsolódó műtárgyakat. Különösen megrendítő látni, hogy néhányuknak épen maradt a haja, a fogai vagy az arcvonásai, ami rendkívül életszerűvé teszi a látványt.

A tárlat időrendi sorrendben vezeti végig a látogatót az Újbirodalom uralkodóin, bemutatva, hogyan változott a balzsamozás technikája és a temetkezési szokások. A háttérben projektorral vetített jelenetek idézik fel a fáraók temetési menetét, a papok szertartásait és az istenekkel kapcsolatos hiedelmeket. A fény és hanghatások finoman irányítják a figyelmet, hogy a látogató ne pusztán néző, hanem részese legyen egy történelmi utazásnak.

A galéria külön hangsúlyt fektet arra, hogy a múmiákat ne szenzációként, hanem méltósággal és tisztelettel mutassa be. Az egyik teremben rövid videó ismerteti a múmiák átszállítását a korábbi Egyiptomi Múzeumból a NMEC-be – ez volt a híres „Fáraók Aranymenete”, amelyet az egész világ figyelemmel kísért. A kiállítás célja, hogy a látogató ne csupán a testeket lássa, hanem megértse az emberi történetet mögöttük: a hatalmat, a hitet, az öröklétbe vetett bizalmat.

A látogatók gyakran csendben, meghatódva haladnak végig a folyosókon, hiszen a hely atmoszférája valóban különleges. Fényképezni tilos, hogy megőrizzék a nyugalmat és a konzerválási körülményeket. A múmiák galériája nemcsak tudományos, hanem mélyen emberi élmény is: közelebb hozza a látogatót azokhoz az emberekhez, akik több ezer éve uralták a világ egyik legnagyobb civilizációját.

Amikor az ember elhagyja a termet, olyan érzése támad, mintha egy időutazásból térne vissza, amely során a történelem nem könyvlapokon, hanem szemtől szemben elevenedett meg előtte.

Közeli látnivalók

Igen, az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma (NMEC) környéke, vagyis Fustat és a Régi Kairó (Old Cairo) városrész, rendkívül gazdag látnivalókban. Ez a város legrégebbi területe, ahol Egyiptom iszlám, kopt és zsidó öröksége egymás mellett él. Ha már ott jár, érdemes legalább fél napot rászánni a környék felfedezésére.

A múzeumhoz legközelebb található az Amr ibn al-Ász-mecset, amely Egyiptom és egész Afrikai kontinens első mecsete, a 7. századból. Egyszerű, de történelmileg rendkívül jelentős épület, és ha épp nincs ima, a turistákat is szívesen beengedik körülnézni.

Néhány perc autóútra fekszik a Kopt negyed, Kairó egyik legkülönlegesebb része, ahol kanyargós utcácskákban régi keresztény templomok és kolostorok bújnak meg. A legismertebb közülük a Lógó templom (Hanging Church), amely a kopt kereszténység egyik legszentebb helye. Innen gyalog elérhető a Szent György templom, a Szent Sergius templom (ahol a hagyomány szerint a Szent Család menedéket talált Egyiptomba menekülésekor), valamint a Kopt Múzeum, amely gyönyörű ikonokat és ősi kéziratokat őriz.

A közelben található továbbá a Ben Ezra zsinagóga, a kairói zsidóság történelmi központja, ahol egykor a híres genizát – a több ezer éves iratokat tartalmazó dokumentumgyűjteményt – is felfedezték.

Ha valakit inkább az iszlám örökség érdekel, rövid autóúttal elérhető az Iszlám Kairó városrész, benne a Citadellával, a Mohamed Ali-mecsettel, valamint a hangulatos Khan el-Khalili bazárral, amely az egyik legélénkebb és legszínesebb piac a Közel-Keleten.

Összességében a múzeum környéke nem csupán egy látványosság, hanem Egyiptom vallási és történelmi rétegeinek élő lenyomata – egy terület, ahol néhány kilométeren belül találkozhatunk az ókori, a keresztény, az iszlám és a modern Egyiptommal is.

Fotóegyveleg

Tiye királyné (Kr. e. 1338) arcának rekonstrukciója, Ehnaton anyja és Tutanhamon nagyanyja, egy múmia alapján készült. A csontozatából is látszik, hogy gyönyörű nő volt – mindegy, fekete, fehér vagy barna bőrű. Egyszerűen lenyűgöző látni, hogyan nézhettek ki valójában.- G. N. 

Kommentek