ÚTIKRITIKA.HU / Kairó látnivalói

Kairó látnivalói

Giza|Piramisok| Egyiptomi múzeum|  Kopt negyed|Iszlám Művészeti Múzeum| Bab Zuweila| Banknegyed|Abdeen palota| Hasszán szultán mecsete|Pharaonic Village|

Giza

Az első gizai este szíven ütő élmény volt, annak ellenére, hogy bőségesen utánaolvastuk, hogy mi vár majd ránk. Azon nem lepődtünk meg, hogy más turista este 10 után nem rótta a poros utakat Gizában és a szemétre is számítottunk, no meg a ló- és teve termék szagra…
De arra nem számítottunk, hogy mennyire nehéz lesz ételt kérő gyerekek, rengeteg hajléktalan és rossz bőrben lévő kutyák és macskák tömkelege mellett elhaladni. 😥( 2023)

Piramisok

A nagy piramisok (Kheopsz, Khefren, Mukerinosz) közül mind a háromba be lehet menni, de adott napon mindig csak kettő van nyitva (a Kheopsz mindig, a másik kettő felváltva). Ezt klausztrofóbiásoknak nem ajánljuk. Nagyon hosszú, szűk és levegőtlen a folyosó. Eljutva a közepébe igazából a semmit lehet látni. (Maga az idegenvezető is lebeszéli erről a turistákat.) Az érdekes érzet kedvéért amúgy tán nem érdemes kihagyni a dolgot. Ehhez ott van egy kisebb piramis, amelynek a belsejében történő mászkálás kevésbé fárasztó, komplikált. Persze ez utóbbiban is füllesztő lehet a meleg. (Van, aki még a kisebbik piramis esetén is félúton visszafordul, mert nem bírja a levegőtlen, szűk folyosót.)

A piramisok térségében az árusok persze nagyon rámenősek. Jobb kerülni a szemkontaktust, mert az felbátorítja őket. Legegyszerűbb őket határozottan elutasítani, vagy egyszerűen csak levegőnek nézni őket. Ha az árus számára teljesen nyilvánvaló, hogy portékája iránt nem érdeklődünk, akkor békén hagy minket. Sok helybéli próbál egy kis keresethez jutni azzal, hogy odaáll a turisták mellé lefényképezéshez, majd utólag közli, hogy kér némi juttatást (baksist) a szolgálataiért. Ne engedjük, hogy a fejünkbe nyomjanak kendőt, kalapot, ránk aggassanak bármit, mert azért pénzt fognak kérni. És sokat. Nem szabad átvennünk semmilyen ajándéktárgyat, amit - úgymond - ingyen odaadnak nekünk, mert ezzel be akarnak minket csapni, azaz fizetésre akarnak minket kötelezni.

A piramisos körutunkat úgy csináltuk meg, hogy egy taxissal mentünk végig, elvitt a szakkarai piramisokhoz, ott megvárt, bevitt a területre autóval, utána át Dashur-ba, megvárt...stb. szakaszonként 50 fontért, így a Gíza-Szakkara-Dashur-Memphis-Gíza körünk 40 dollárért megvolt hatunknak összesen. 🙂 A taxiba, sima személyautó 7-en utaztunk 🙂 🙂 senkit nem érdekelt, csak mi jól szórakoztunk, és a végén még láttuk, hogy mi nem is voltunk sokan, mert másik kocsiból is ömlött ki az ember tömeg. (egy másik magyar családdal utaztunk+vezető). Ezen a körön elképesztő nyomorral, brutál szeméttel találkozol útközben, amit nem jó látni, szörnyű. Én fel voltam készülve, de azért a valóság sokkolt. Gondoltuk a belváros majd jobb lesz és szebb, ez csak a vidéki szegénység. Hát nem. Ez kőkemény afrikai nyomor és mocsok, a levegő meg... hát jobb, ha nem veszel levegőt, mindenhol nagyon rossz minőségű. Ide lelkiekben jobban fel kell készülni, mint gondoltam.

A piramisok közül a Lépcsős piramisba érdemes bemenni leginkább. Az kényelmes és a legszebb. A Vörös piramis és a Tört falú piramis alacsony szűk és hosszú meredek járata embert próbáló és nincs bent semmi a büdös levegőtlen üres kamrán kívül, de ha benézel, gondolj arra, hogy ki is kell jönni majd, és csak jó kondiban lévőknek ajánlom, jó derékkal. megküzdöttünk az egyikkel és tanulva belőle már a másikba nem indultunk el.

Két bejárata van a piramisterületnek, a nem Sphinx oldalon kevesebben mennek be, mi ott laktunk, gyorsan egyszerűen csak besétáltunk a hoteltől pár perc alatt.(2023)

---

Belépők (2023):

• Gízai piramis mező (alapjegy): felnőtt 240 EGP, diák 120 EGP

• Khufu piramis belseje: felnőtt 440 EGP, diák 210 EGP

• Khafré piramis belseje: felnőtt 100 EGP, diák 50 EGP

• Menkauré piramis belseje: Jelenleg ZÁRVA

• Mers Ankh Tomb: felnőtt 50 EGP, diák 25 EGP

A területre besétálva nagyon sokan lettünk hirtelen. Rengeteg volt a turista és emellett a helyi emberek ismét kínálták a portékájukat és programjaikat, mint például a tevegelés és a lovaglás. Mi tudtuk, hogy mindenképp akarunk majd egyet tevegelni, mivel még sohasem próbáltuk ki. Azt viszont nem, hogy ki lenne erre a legmegfelelőbb ember. Az első piramishoz elérve nagyon csodálkoztunk, hogy milyen magas maga az építmény és azok a kövek is, amikből össze épül ez a csoda. Nagyon tetszett nekünk a látvány és teljesen le voltunk nyűgözve tőle. Majd jött az első ember, aki a tevegelést akarta ránk tukmálni, 60 amerikai dollárért cserébe. Ez egy 1 órás út lett volna, ami természetesen fejenként került volna ennyibe, ami rengeteg pénz. Mondtuk egyből is, hogy ez nagyon sok és először a piramisokat akarjuk megnézni alaposabban, illetve a Khufu piramis belsejére vagyunk kíváncsiak. Erre a fickó se szó, se beszéd, már vitt is minket a piramis bejáratához. Ráadásul úgy, hogy az embereket félretolva, mi legyünk az elsők, akik bemennek és utána jöhet majd neki a biznisz. Persze nem vagyunk buták és utána is olvastam, így tudtuk, hogy ennyit biztosan nem fogunk kifizetni, de majd megegyezünk vele, ha kijöttünk. (2023) forrás

Kheopsz piramis

A piramis homokos, egyenetlen talajú környezete miatt tanácsos kirándulós, zárt cipőben és nem szandálban odamenni.

"Először a Kheopsz fáraó piramisát nézzük meg. Csodálatos! Rengeteg a turista rendőr, vigyáznak nagyon ránk. A turista rendőrök itt tevéken rohangálnak. Vannak tevés arabok is jó sokan, ezeket zavarják el tőlünk, nehogy kifosszanak. Férjem mondta, üljek fel az egyikre, jól néztem volna ki, elvették volna az értékeimet. Többször előfordult, hogy a turistát felcsalták a tevére, majd kivitték a sivatagba és elvették az értékeit. " (forrás: egyiptomban.blog.hu)

---

A piramis belsejébe vezető út roppant izgalmas volt, mivel oly rég vágytunk már ilyen élményekre. Igazi Indiana Jones-nak éreztük magunkat, ahogy egyre csak hatoltunk befelé az ókori építményben. Ami igazán érdekes volt, hogy a belsejében nem hideg, hanem pokoli hőség uralkodott, így amire kiértünk a pólóm eléggé vizes lett. A belsejében nagyon szűk helyeken kellett elég sokat menni, mire elértünk a legbelső terembe. Itt díszítés nem volt, viszont így is nagyon tetszett nekünk, hogy egy piramis belsejébe találtuk magunkat. (2023) forrás

Szfinx

Pár száz méterre van a piramisoktól. A szfinx gyönyörű, bár sokak meglepődnek, hogy kisebb, mint azt az ember gondolta volna. A szfinxnél különösen nagy az embertorlódás. Sorba kell állni, hogy a látogató bejuthasson a Szfinx belső kertjébe.

,, Hang és fény játék kíséretében nézhettük meg az építményeket. A 35 perces utat, több mint egy óra alatt tettük meg, akkora dugó volt mindenhol. Hogy őszinte legyek, számomra nem volt nagy durranás. Azt gondoltam, hogy nagyobbak. Lehet túl messze voltak és csak azért. Ez már sosem fog kiderülni!
A show keretein belül történeteket meséltek a fáraokról. Igazi turistacsalogató program. Ha valaki arra jár érdemes megnézni. Szép színesen kivliágítják őket :D (2016)" forrás

---

,, A Szfinx egy nagyra nőtt díszoroszlán, mint amik kicsiben a Lánchídon ülnek Budapesten. Egyébként nem a szélessége, hanem a hosszúsága 72 méter, ami azért szép nagy, csak a piramisokhoz képest kicsi. A gond az, hogy utóbbiakra nem lehet felmenni. Azaz fel lehet, csak utána örökre kitiltanak Egyiptomból. Pedig, az lenne az igazi."

Egyiptomi múzeum

Belépődíj 160 egyiptomi font (kb. 3200 HUF).

Főbejárat - m.z. fotója

Kb. 2-3 órás program. Az idegenvezető szerint ennél hosszabb idő látványa a turisták többségének már emészthetetlen lenne. Fontos! Fényképezni nem lehet, csak ha 50 egyiptomi fontért veszünk erre engedélyt. Az engedéllyel (photo pass) bárhol fotózhatunk, kivéve két szobát: Tutankhamonét, a múmiáét. Jobb egyáltalán nem is vinni fényképezőgépet a múzeumba. Különböző kapukon és átvilágító berendezéseken keresztül vezet az út befelé. Viszont a mobiltelefonbevitelét nem tultják, szóval sutyiba néhányan megpróbálnak így fotózni. Nem ajánljuk, de megemlítjük ezt.

Rengeteg lelet, történelmi emlék. Az idegenvezető rutinosan tudja, hogy a nagy választékból mit érdemes megnézni, azaz hol érdemes megállni, és picit időzni. Természetesen az idegenvezetés révén alapinformációkat kap a turista az egyiptomi történelem lényegesebb elemeiről. Érdemes persze valamicskét előre olvasni az ókori Egyiptomról, mert így élvezetesebbé válik a látottak befogadása.

Csúcsélmény persze látni Tutankhamon aranykoporsóját és sírhelyének maradványait, a sírjában talált kincseket. Képekről sokan ismerik a színarany halotti maszkot és a szarkofágot. A múmia terembe külön belépőt kell váltani. Rengeteg turistacsoport van, és az idegenvezetők egymást próbálják túlkiabálni. Ez, és a folytonos tolongás, a csoport előrehaladásának siettetése, némileg rontja a múzeumlátogatás élményét. Nyilván kellemesebb úgy múzeumot látogatni, hogy a turista a saját tempóját követi, és maga szelektál.

Ohotin Viktor fotója

.

"A múzeum a Tahrír téren található. Fényképet készíteni nagy bánatomra tilos volt, nem is mertem megkockáztatni. Annyi gépfegyveres rendőr lesett minket látogatókat. Talán attól féltek, hátha a melltartóban vagy alsó gatyóban becsempészünk egy bombát? Azt, hogy mit láttunk szinte leírni se lehet. Királyi múmiák, Tutanhamon kincsei, ékszerek, pénzérmék, papiruszok, szarkofágok, szkarabeuszok." (forrás: egyiptomban.blog.hu)

                                                                 Viktor fotói

Múmia - Viktor fotója

Kopt negyed

Ata fotói

Egy fallal körülvett város a városban, egy kis területen egy teljesen más kultúra, a kopt keresztények birodalma Kairón belül. Talán a világon nincs máshol ennyi egy területre jutó keresztény templomok száma. A legrégibb ortodox templom alatti barlangban még a Szent Család is megpihent három hónapra, de mégis a legérdekesebb talán a jó magasra épült Függő Templom az V. századból, amely a Babylon erődítmény két római bástyája fölé épült.
A kopt keresztények templomai legtöbbször kívülről nem díszesek, egy rendes kockaház hatását mutatják, belülről viszont az ornamentika igazi gazdagságával találkozik a látogató.

Az oltár a zsinagógákhoz hasonlóan baldachin alá épült de a koptoknál ovális alakú a szentély és emellett az ortodox templomok ikonosztáza is szembeötlő.

A koptok imájukat nem hangosan vagy magukba fordulva teszik hanem kis papírokra írják fel könyörgésüket, amelyet az oltár falán egy kis nyílásba helyeznek. Majd énekes formában könyörögnek Istenhez megbocsátásért.
Aki a kopt városban jár ne hagyja ki az egykori Metropolita palotában berendezett Kopt Múzeumot amely a Nílus folyó völgyének összes kopt műemlékeit gyűjtötte össze.
Érdemes egy nagy sétát tenni az óriási területen fekvő temetőben is ahol házszerű sírboltok állítanak emléket az elhunytaknak. (Ata, 2023)

Ata fotói

Iszlám Művészeti Múzeum

angol neve: Museum of Islamic Art

Ata fotója

Kiégett, elhagyatott óriási rózsaszín épület áll Kairó modern negyedének egyik központi terén. Ez volt hajdanán az Egyiptomi Rendőrség székháza. 2014 januárjában akkora autóba rejtett bombatámadás érte az épületet hogy nemcsak a központ égett ki teljesen hanem a szemben fekvő Iszlám Civilizáció múzeuma is súlyosan megsérült.
A páratlan ezüst és műkincseket kiállító múzeum három évig bezárt és 2016 végén helyreállítva újra megnyílt és a terrortámadásnak "köszönhetően" így Kairó legmodernebb, interaktív múzeuma lett. A Közel-Kelet leggazdagabb iszlám kultúrát bemutató kiállítása kapott az óriási épületben helyet.
Állandóan tele iskolás látogatócsoportokkal, és fiatal művészekkel akik a műtárgyakból nyernek ihletet alkotásaikhoz. (Ata, 2023)

Ata fotói

Bab Zuweila

Banknegyed

Kairónak külön banknegyede is van. Nemcsak a gyarmati időket idéző tőzsde, a központi bank és biztosítótársaságok székházai vannak itt de a Banque Misr azaz az Egyiptom Bank - az ország legnagyobb kereskedelmi bankjának épületegyüttese.
Tudtad? A Banque Misr-t alig száz éve, 1920-ban alapították de olyan rohamosan gyarapodott és nőtte ki magát, hogy négy székházépületre is tellett. Azonban a négy épületet nem átépítették hanem egymás mellé húzták fel. Így a mai napig látható az első kis palota, a harmincas évek elegáns historizáló, stílusú óriási vörös központja, a hetvenes években épült Kairó első felhőkarcolójaként is számontartott székház és a legújabb kevésbé mutatósra sikerült modern épület.
Elgondolkodtató azonban hogy micsoda gazdagság jellemezte Egyiptomot a II. Világháború előtt csak ezekből a palotákból kiindulva....(Ata, 2023)

Ata fotói

Abdeen palota

Hétszáz éven át az egyiptomi uralkodók nem mozdultak ki a biztonságos erődítményből a Citadellából, onnan irányították hatalmuk.

Khedive Ismail királynak, a pazarló uralkodónak viszont már nem felelt meg a modern technikai vívmányokat hiányoló palota így Párizsból sztár építészt hívott és a versailles-i palotához hasonlatos 500 szobás királyi székhely építésére adott megbízást.

Hat évig tartott a munka és a király már a pompás modern palotában fogadta a neves vendégeket a Szuezi csatorna megnyitójára 1869-ben. A nagy kiadás volt viszont a király veszte is. Annyira eladósította magát az építkezéssel hogy hitelért cserébe kénytelen volt a briteknek átadni a tényleges uralmat az országa és a csatorna felett is. Innen számíthatjuk a Brit Protektorátus kezdetét is.

Az Abdeen palota volt viszont a királyság utolsó székhelye is mert 1952-ben itt adott ultimátumot az utolsó királynak Nasszer hogy lemondjon és elhagyja az országot és kikiáltották az Egyiptomi Köztársaságot.
Sajnos a palota ma is a mindenkori egyiptomi elnök reprezentációs palotája és egy része látogatható ahol az elnökök külföldön kapott ajándékai kerültek kiállításra.

Be nem mentem mert bosszantott hogy a külföldiektől hússzor annyi belépőt kérnek mint a helyiektől valamint mint Isztambulban a Dolmabahce palota belépődíjjal itt is az Abdeen bevétele közvetlenül Sissi elnök zsebébe vándorol. (Ata, 2023)

Hasszán szultán mecsete

Hasszán szultán mecsetet amely minden bizonnyal amikor épült a világ legnagyobb imaháza volt Mekkán és Medinán kívül. A mecset és a közvetlen mellé épült medresze Kairó szinte minden pontjáról látható. Habár Mohammed Ali dinasztiaalapító uralkodó a Citadellában épített újító ottomán mecsetet, a családi kriptának mégis a Citadella lábánál fekvő ősi Hasszán mecsetet választotta. Díszes pazar márvány síremlék a király és összes leszármazottjának türbéje.
A mecset egy másik szárnyában vannak a száműzetésben meghalt uralkodók sírjai. Az 1952-ben elűzött utolsó egyiptomi király I. Faruk márványszarkofágja akit állítólag Nasszer elnök mérgezett meg 1965-ben. A mellette lévő teremben nyugszik az utolsó iráni sah,akit a radikális iszlám hatalomátvétel után csak Egyiptom fogadott be üldöztetése után. (Ata, 2023)

Ata fotói

Kék mecset

Kék Mecsetnek hívott imaház amely arról kapta becenevét hogy Mekka felé néző keleti falát a törökországi Iznikből hozott kék csempék díszítik. A mecset a díszített Mamluk építészet egyik legszebb alkotása.

Al Azhar mecset

Az ősi Al-Kahira legrégebbi mecsete, az Al Azhar. A Fatimida uralkodók kezdték építeni 970 körül de szinte minden dinasztia bővítette a szakrális épületet. Maga a mecset óriási területen fekszik és a Próféta medinai mecsetéhez igen hasonlatos építmény stílusában.

Pharaonic Village

Előre kell foglalni. 

Citadella

Most építgetik a Citadellához felvezető utat és a környékét. Fent rengeteg iskoláscsoport várt a bejutásra. Elég kaotikusnak tűnt a helyzet. Próbáltuk megtalálni a megfelelő sort, végül két angol turiszttal erősítve eljutottunk ahhoz a bódéhoz, ahol a jegyet lehetett venni. Az idei évtől a turistáknak csak kártyával lehet fizetni a belépőjegyekért. A Revolut teljesen jól működött mindenhol.

A jegyvásárlás után jött a szokásos biztonsági ellenőrzés: vetkőztetés, táskaröntgenezés. Ez egyébként nagyon fárasztó volt két héten keresztül: mindenhol ment ez az egrecíroztatás, többnyire értelem nélkül, mert pl. sokszor rá se bagóztak, hogy mit mutat a röntgen a táskában. Máshol meg az egész táskát kipakoltatták, átnézték.

A Citadellát Egyiptom uralkodói számára építették, a keresztes háborúk híres hadvezére, Szaladin alapította 1176-ban. Napjainkban fenségesen magasodik a város fölé, és ikonikus kilátást nyújt az alant elterülő városra és a - szmogba vesző - mecsetekre.

Elsőként a 14.századi al-Nászir-mecsetet néztük meg. Ez az egyetlen megmaradt mameluk kori épület a Citadellában. Itt még hellyel-közzel volt szőnyeg, de a galambürülék és por miatt nem volt épp a legtisztább. Elfelejtettem, hogy a mecsetlátogatáshoz nem ártana egy pót zokni. L. ki is volt akadva, és az egyik lábára egy nylonzacskót, a másikra az esőhuzat tokját ekecselte fel.

A következő állomásunk a Citadella jellegzetes látképét adó 19.századi, Oszmán stílusú Mohamed Ali-mecset volt. Itt már a bejárat előtt árusítottak élelmes árusok lábra húzható műtős lábzsákot 10 fontért a turistáknak. Miután a zoknink már így is-úgy is retkes volt, nem vettünk. Nem is nagyon érte volna meg, mert a márványpadló annyira hideg volt, hogy az udvari mosdókutat csak kutyafuttában fényképeztük le, majd igyekeztünk mihamarább a mecset belsejébe jutni, szőnyegpadlóban reménykedve. Nem jött be. Viszont a mecset belseje, kupolái csodásak, kár, hogy nem tudtunk rá koncentrálni a talpunkat sütő hideg miatt. Alig vártuk, hogy végre újra a cipőbe bújhassunk.

(2024) forrás

Kommentek