ÚTIKRITIKA.HU / A múmiákról

A múmiákról

A múmiák az ókori Egyiptom egyik legrejtélyesebb hagyománya, és ma is lenyűgözik az embereket világszerte. Az egyiptomiak azért készítettek múmiákat, mert hitték, hogy a halál után is szükség van a testre a túlvilági életre.
A legkorábbi múmiák véletlenül jöttek létre: a forró sivatagi homokba temetett holttestek természetes módon kiszáradtak és megmaradtak. Amikor az egyiptomiak észrevették ezt, elkezdték szándékosan tartósítani a halottakat. Az első mesterséges múmiák kb. 5000 évesek!
A múmiakészítés igazi művészet volt, amit csak speciálisan képzett papok végezhettek. Először kivették a belső szerveket - a gyomrot, beleket, májat és tüdőt külön kanopu edényekbe tették, amelyeket állat- vagy emberfejű tetők védtek. Érdekes, hogy a szívet bent hagyták, mert úgy hitték, ott lakik a lélek.
Az agyat egy hosszú, kampós pálcával húzták ki az orrlyukakon keresztül - ezt bizony nem volt könnyű megcsinálni! Utána a testet 40 napra nátronba (természetes sóba) temették, ami teljesen kiszárította. A kiszáradt testet drága olajokkal és illatszerekkel kenték be, majd méteres vászoncsíkokba tekerték.
A gazdag emberek múmiáit aranyozott maszkokkal és ékszerekkel díszítették. Tutanhamon fáraó múmiáján például egy gyönyörű, tiszta aranyból készült arcmaszk volt, ami 10 kilót nyomott! A szegényebbek múmiái egyszerűbbek voltak, de ők is próbálták megőrizni szeretteiket.
Nem csak embereket mumifikáltak - imádott háziállataikat is! Találtak múmiává tett macskákat, kutyákat, krokodilokat, madarakat, sőt még bikákat is. A szent Ápisz bikákat hatalmas szarkofágokba temették, amelyek akár 70 tonnát is nyomhattak.
A múmiák mellé rengeteg dolgot tettek a sírba: ételt, italt, játékokat, fegyvereket, ékszereket. Úgy gondolták, ezekre szükségük lesz a túlvilágon. Néha kis szolga-szobrokat is melléjük helyeztek, amelyek állítólag életre keltek és dolgoztak helyettük.
A múmiákat gyakran több, egymásba illeszkedő koporsóba tették. A koporsókat gyönyörűen díszítették hieroglifákkal és az istenek képeivel. A leghíresebb múmiakoporsók fából készültek, és élénk színekkel - arannyal, kékkel, zölddel - festették őket.
A múmiakészítés nagyon drága volt - egy átlagos mumifikálás annyiba került, mint amennyiből egy munkás egy évig megélt! Ezért sokan előre spóroltak rá egész életükben. A fáraók múmiáinak elkészítése hónapokig tartott és rengeteg szakember dolgozott rajta.
Érdekes, hogy a múmiák arcát gyakran kifestették, hogy életszerűbbnek tűnjenek. A szemhéjukra szemeket festettek, hogy "láthassanak" a túlvilágon. A hajukat is gondosan rendezték, néha parókát is tettek rájuk.
A középkorban az európaiak azt hitték, hogy a múmiák gyógyító erővel rendelkeznek. Porrá őrölték őket és gyógyszerként árulták! Szerencsére ma már tudjuk, hogy ez butaság volt, és a múmiákat tudományos kincsként óvjuk.
A múmiák bandázsai közé gyakran amuletteket rejtettek - kis védelmező tárgyakat. A szkarabeusz bogár alakú amulett volt a legnépszerűbb, mert az újjászületést jelképezte. Egy múmián akár 100 amulett is lehetett!
A 19. században "mumifikáló partikat" rendeztek, ahol az emberek összegyűltek, hogy közösen bontsanak ki egy múmiát. Ma ezt vandalizmusnak tartanánk, de akkor ez volt a szórakozás! Rengeteg értékes múmia pusztult el így.
A modern tudomány CT-vizsgálattal és röntgennel tudja megvizsgálni a múmiákat kibontás nélkül. Így megtudhatjuk, milyen betegségekben szenvedtek, mit ettek, sőt még azt is, hogyan haltak meg. Kiderült például, hogy sok fáraónak rossz fogai voltak a sok édesség miatt!
Tutanhamon múmiájának vizsgálata során kiderült, hogy csak 19 éves volt, amikor meghalt, és valószínűleg egy kocsibalesetben sérült meg. A lábán törést találtak, ami elfertőződhetett. Ez megcáfolta a korábbi gyilkossági elméleteket.
A leghíresebb női múmia Nofertiti királynőé lehetett, akit 2003-ban azonosítottak - bár ezt még mindig vitatják a tudósok. Hatshepsut női fáraó múmiáját egy apró fogdarab segítségével találták meg, ami pontosan illett a koponyájába!
Ramszesz fáraó múmiája annyira jó állapotban maradt meg, hogy még az arcvonásai is felismerhetők. Amikor 1976-ban Franciaországba vitték restaurálni, útlevelet állítottak ki neki, amiben az állt: "Foglalkozás: Király (elhunyt)"!
A múmiák néha meglepetéseket rejtenek: találtak már múmiában elrejtett papirusztekercseket, titkos üzeneteket, sőt még gyilkos tőrt is! Egy pap múmiájában 50 méter hosszú papirusz volt, tele varázslatokkal.
Az átok legendája a múmiák kibontásához kapcsolódik. Amikor Carter felnyitotta Tutanhamon sírját, állítólag egy felirat állt rajta: "A halál gyors szárnyakon jön arra, aki megzavarja a fáraó álmát." Bár ez valószínűleg csak legenda, több expedíciós tag tényleg rejtélyes módon halt meg.
A múmiakészítés titka sokáig elveszett - az utolsó igazi múmiát kb. 1600 éve készítették. A modern tudósok próbálták újra felfedezni a technikát, de a kísérleti múmiák nem olyan jók, mint az ókoriak.
Egy érdekes tény: a "múmia" szó az arab "mumiya" szóból ered, ami eredetileg bitument jelentett. Az arabok azt hitték, hogy a múmiák fekete színét bitumen adja, pedig valójában a balzsamozó olajok okozták.
A vikingek és az inkák is készítettek múmiákat, de egész más technikával. A vikingek a hidegben fagyasztották meg halottaikat, az inkák pedig a magas hegyek csúcsán. A kínai Han dinasztia pedig jade öltönyökbe temette uralkodóit.
Ma a múmiák segítenek megérteni az ókori betegségeket. Találtak már múmiákban malária, tuberkulózis, sőt még rák nyomait is. Ez segít a tudósoknak megérteni, hogyan fejlődtek ezek a betegségek az évezredek során.
A legkisebb múmiák csecsemőké voltak - ezeket különös gonddal készítették el. Néha kis játékokat is melléjük tettek. A gyermekmúmiák vizsgálata szomorú, de fontos információkat ad az ókori gyermekhalandóságról.
Modern technológiával ma már meg tudjuk határozni a múmiák DNS-ét is. Így derült ki például, hogy Tutanhamon szülei testvérek voltak, ami akkoriban megszokott volt a királyi családokban. Ez magyarázhatja a fiatal fáraó egészségi problémáit.
A múmiák arcának rekonstrukciójával ma már "találkozhatunk" az ókori egyiptomiakkal. Számítógépes technikával a koponya alapján megalkotják, hogyan nézhetett ki az illető életében. Így láthattuk meg Ramszesz vagy Nefertiti "igazi" arcát.
Érdekes, hogy nem minden fáraó múmiáját találták még meg. Kleopátra és Nagy Sándor sírja például még mindig rejtély. Régészek ma is keresik őket - ki tudja, talán egyszer te leszel az, aki rátalál!
A múmiák a világ sok múzeumában láthatók, de az egyiptomiak szeretnék, ha mind hazakerülne. Kairóban épül egy hatalmas új múzeuma, ahol méltó körülmények között mutatják be őket. A múmiákat speciális klímaszabályozott vitrinekben őrzik.
A múmiakészítés hagyománya tulajdonképpen a modern orvostudományban él tovább. Amikor a tudósok szövetmintákat vagy szerveket tartósítanak kutatáshoz, hasonló elveket használnak, mint az ókori egyiptomiak.
A múmiák által megismerhettük az ókori egyiptomiak életét, szokásait, hitvilágát. Minden múmia egy-egy időkapszula, amely 3-5000 év távolságából üzen nekünk. Tanulmányozásuk még ma is új felfedezéseket hoz.
A jövőben talán még több titkot fedezünk fel a múmiák segítségével. Új vizsgálati módszerekkel olyan dolgokat tudhatunk meg, amiről ma még fogalmunk sincs. Lehet, hogy pont te leszel az, aki egy fontos felfedezést tesz!
A múmiák nem csak tudományos szempontból fontosak - emlékeztetnek minket az emberi élet értékére és arra, hogy minden kultúra másképp próbálja megérteni a halált és az életet. Az ókori egyiptomiak hite szerint a múmiák által örökké élhettek.
Ma már nem készítünk hagyományos múmiákat, de egyesek kérésére modern módszerekkel tartósítják a testüket. Ez nagyon drága és ritka, de mutatja, hogy az emberek ma is foglalkoznak az örökkévalóság gondolatával.
A múmiák tanulmányozása izgalmas kaland - minden új felfedezés közelebb visz minket az ókori Egyiptom megértéséhez. Ki tudja, milyen titkokat rejtenek még a sivatag homokja alatt várakozó, felfedezetlen sírok és múmiák!

Kommentek