ÚTIKRITIKA.HU / Alexandria

Alexandria

Alexandria - bevezető| Tetszett&Nem tetszett| Vélemények| Odajutás| Szállásválasztás| Helyi közlekedés| Étkezés| Vásárlás| Közbiztonság&Kellemetlenségek| Más praktikus információk|Corniche sétány |Bibliotheca Alexandrina|Qaitbay erőd|Montazah palota és kertjei|Alexandria Aquarium |Kom el-Dikka római amfiteátrum| Történelmi háttér| Érdekességek| Fotóegyveleg 

Alexandria - bevezető

Lakosság (2025-ben): 5,2 millió, a vonzáskörzetével együtt 5,5 millió

Alexandria Egyiptom második legnagyobb városa, a Földközi-tenger partján fekszik, Kairótól 220 kilométerre északnyugatra.

Nagy Sándor makedón király alapította i.e. 331-ben, és hamarosan az ókori világ egyik legfontosabb kulturális és kereskedelmi központjává vált. A város egykor a híres ókori könyvtár és a világítótorony, a Pharosz otthona volt, amely a világ hét csodájának egyike volt, de mindkettő megsemmisült az évszázadok során. A ptolemaida dinasztia alatt Alexandria volt Egyiptom fővárosa közel 300 évig, és itt élt Kleopátra, az utolsó fáraónő is.

Ma Alexandria modern kikötőváros, amely megőrizte mediterrán jellegét és kozmopolita hangulatát, bár kevésbé turistás, mint Kairó vagy Luxor. A város gazdasága főként a kikötőre, a kereskedelemre és az iparra épül, mivel Egyiptom legfontosabb tengeri kapuja. Az éghajlat mediterrán, enyhe telekkel és meleg, száraz nyarakkal, a legjobb látogatási időszak október és április között van. A főbb látnivalók közé tartozik a modern Bibliotheca Alexandrina, a Qaitbay erőd, amely a híres világítótorony helyén áll, a római amfiteátrum és a Kom el-Shoqafa katakombák.

A város híres a tenger gyümölcseiről és halétkeiről, valamint a hagyományos egyiptomi és mediterrán konyha keverékéről. Alexandria lakossága főként arab, de a város történelme során görög, olasz, francia és zsidó közösségek is éltek itt, amelyek nyomai ma is láthatók az építészetben és a kultúrában.

A közlekedés a városban kihívást jelenthet a kaotikus forgalom miatt, de taxi, Uber és a jellegzetes sárga villamosok segítségével lehet közlekedni.

A Corniche, a tengerparti sétány 15 kilométeren át húzódik, és a helyiek kedvenc találkozóhelye, különösen naplementekor. Alexandria fontos oktatási központ is, több egyetemmel és kutatóintézettel, köztük az Alexandria Egyetemmel. Bár a város elvesztette ókori dicsőségét, még mindig Egyiptom ablaka a Földközi-tengerre és fontos kulturális központ maradt.

Alexandria arab neve الإسكندرية (al-Iskandariyya), amely közvetlenül Nagy Sándor arab nevéből származik - arabul الإسكندر الأكبر (al-Iskandar al-Akbar). A város nevét alapítójáról, Nagy Sándorról (görögül Alexandros) kapta, aki i.e. 331-ben alapította a települést egyiptomi hadjárata során. Nagy Sándor több mint 70 várost nevezett el magáról birodalmában, de az egyiptomi Alexandria vált közülük a leghíresebbé és legjelentősebbé.

Az arabok a 7. századi hódításuk után is megtartották a város eredeti görög nevének arab változatát, ami mutatja a hely történelmi jelentőségét. A helyiek gyakran csak "Iskandariyya" néven emlegetik, vagy még rövidebben "Alex"-nek nevezik a várost. Érdekes, hogy míg más ókori egyiptomi városok arab neve gyakran teljesen különbözik az eredeti névtől, Alexandria esetében az arab elnevezés hűen őrzi az alapító emlékét.

A város neve tehát több mint 2300 éve változatlan formában utal megalapítójára, ami ritkaság a világtörténelemben. Ez is mutatja, hogy Nagy Sándor milyen mély nyomot hagyott nemcsak a város, hanem az egész régió történelmében és kultúrájában.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

Nem tetszett

A Corniche tengerparti sétány nagy részén magas betonfalak és tömbök zárják el a kilátást és az utat a vízhez, így a sétálók nem tudnak közvetlenül a tengerhez jutni.

Vélemények

Odajutás

A Kairó és Alexandria közötti vonatút Egyiptom egyik legkényelmesebb közlekedési módja, a távolságot körülbelül 2,5-3 óra alatt teszi meg a gyorsvonat. A Ramses pályaudvarról indulnak a vonatok, amely Kairó központjában található és metróval könnyen megközelíthető. A leggyorsabb és legkényelmesebb választás a Special vagy Express jelzésű klímás vonatok, amelyek óránként vagy kétóránként indulnak reggel 6-tól este 10-ig. Az első osztályú jegy ára körülbelül 100-150 egyiptomi font (3-4,5 euró), míg a másodosztály 50-70 font (1,5-2 euró) körül mozog, tehát az árkülönbség nem jelentős, de a kényelem szempontjából megéri a felárat.

Az első osztályon szélesebb, kényelmesebb ülések vannak, kevesebb utas, működő légkondicionáló és általában tisztább mosdók, ami különösen fontos a turisták számára. A biztonság szempontjából az első osztály jelentősen jobb választás, mivel kevésbé zsúfolt, a személyzet figyelme, és az utastársak is általában nyugodtabbak. A jegyeket érdemes előre megvenni a pályaudvaron a külön külföldi turistáknak fenntartott pénztárnál, ahol angol nyelven is beszélnek, vagy online az ENR (Egyptian National Railways) weboldalán, bár a helyszíni vásárlás gyakran egyszerűbb. Ne vásároljon jegyet az utcai árusoktól vagy a peronon kínálgatóktól, mindig a hivatalos pénztárhoz menjen.

A vonaton büfékocsi működik, de érdemes vizet és kis harapnivalót vinni magával, mivel a kínálat korlátozott. Az ablak melletti ülést válassza, mert gyönyörű a kilátás a Nílus-deltára, különösen az utazás első felében. Mindig őrizze az értékeit, használjon kis lakatot a táskáján, és a pénztárcáját, útlevelét tartsa testközelben. A Sidi Gaber állomáson érdemes leszállni Alexandriában, amely közelebb van a turistanegyedhez és a főbb szállodákhoz, mint a végállomás, a Misr Station. Számítson rá, hogy a vonat késhet 15-30 percet, ezért ne tervezzen szoros programot érkezés utánra. A vonatút összességében biztonságos, kényelmes és autentikus módja az utazásnak, ráadásul a repülőnél jelentősen olcsóbb és a városközpontból indul.

Szállásválasztás

Alexandriában a szállásválasztásnál érdemes a San Stefano vagy Rushdy negyedben keresni, mivel ezek a város modern, biztonságos részei, ahonnan könnyen elérhető a Bibliotheca Alexandrina és a főbb látnivalók. Alternatívaként a Montazah környéke is jó választás lehet, amely ugyan távolabb esik a belvárostól, de csendesebb, elegánsabb környezetet kínál tisztább strandokkal és a híres palotakerttel a közelben. A Stanley Bridge környéke szintén népszerű a turisták körében központi elhelyezkedése miatt.

A biztonság szempontjából mindenképpen olyan szállást válasszon, ahol 24 órás recepció működik biztonsági szolgálattal, a közös terekben térfigyelő kamerák vannak, és a szobákban széf található. Fontos, hogy a bejárat és környéke jól megvilágított legyen, és ha autóval érkezik, legyen zárt parkoló. A tisztaság megítéléséhez olvassa el a friss, három hónapon belüli értékeléseket, és keresse azokat a megjegyzéseket, amelyek említik a napi takarítást, a felújított fürdőszobákat vagy az allergiamentes szobákat. A Booking.com-on a 8 pont feletti tisztasági értékelés általában megbízható.

Városnézéshez praktikus, ha a szálloda concierge szolgáltatást nyújt helyi tippekkel, van csomagmegőrző, és a recepción lehet taxit hívni. A korai reggeli opció hasznos lehet, ha korán szeretne indulni a látnivalókhoz. Kerülje el az Anfushi és a régi kikötő környékét, amely zsúfolt és zajos, valamint az El-Max és Dekheila ipari területeket. A Corniche legnyugatibb része sem ajánlott, és a forgalmas utcára néző földszinti szobák is kerülendők a zaj miatt.

A 4 csillagos árszinten jó ár-érték arányt úgy érhet el, ha közvetlenül a szálloda weboldalán foglal, ami gyakran 10-15%-kal olcsóbb. Hétköznapi érkezéssel is spórolhat, és vegye figyelembe, hogy a városra néző szobák általában kedvezőbbek és gyakran csendesebbek, mint a tengerre nézők. Városnézésnél az all-inclusive ellátás általában nem éri meg. Foglalás előtt mindenképpen nézze meg a környéket Google Street View-n, böngéssze át a vendégek által feltöltött friss fotókat a TripAdvisoron, és ellenőrizze, hogy a szálloda válaszol-e a negatív értékelésekre, mivel ez a vendégközpontú szolgáltatás jele.

Helyi közlekedés

Alexandria egy hosszú, keskeny város, amelyet a mocsaras Nílus-delta és a tenger közé szorított a földrajz. Fő ütőere, a kelet–nyugati irányban húzódó Corniche, mintegy 30 kilométeren át követi a partvonalat. A látogatók számára előny, hogy minden közlekedés ezen a fő tengelyen halad, így alig kell egy percet várni, hogy elcsípjünk egy taxit, buszt vagy mikrobuszt a megfelelő irányba. A villamosvonal ezzel párhuzamosan fut, egy-két háztömbbel beljebb.

A város nyugati végén áll a Qaitbey-erőd, amelyet a hajdani világhírű világítótorony, a Pharos romjainál (és részben annak köveiből) építettek. Innen a Corniche ívesen halad az keleti kikötő körül, mögötte az Anfushi-félszigettel, majd eléri a Saad Zaghloul tér környéki központi szállodaövezetet. Ezután elhalad a kikötő keleti végén, a móló mentén, szemben az új alexandriai könyvtárral. A város nevezetességeinek többsége, valamint a legtöbb szállás és étterem ezen a zsúfolt, 5–6 kilométeres sávon vagy annak közelében található. A Corniche azonban tovább húzódik kelet felé a kissé elhanyagolt Rushdy, San Stefano és Mandarah tengerparti negyedeken át. A Montazah csillogó szállodái rövid színfoltot jelentenek, majd a külvárosi, szalagszerű beépítés folytatódik egészen Aboukirig.

Alexandria egy nagyon hosszú város, de a Corniche mentén jó a közlekedés. A város több kilométerre benyúlik a lagúnák mögé is, de arra nincs sok okod elmenni.

Gyalogosan

Alexandria forgalma első látásra kaotikusnak tűnhet az európai turisták számára, de néhány alapszabály betartásával biztonságosan lehet gyalogolni a városban. A helyiek rutinosan lavíroznak az autók között, de turistaként jobb óvatosnak lenni és követni a helyieket, amikor átkelnek az úton - várjon, amíg egy kis csoport gyűlik össze, és velük együtt keljen át. A zebráknál ne számítson arra, hogy az autók automatikusan megállnak, inkább szemkontaktust kell felvenni a sofőrökkel és határozottan, de óvatosan elindulni, amikor látja, hogy lassítanak. A legforgalmasabb utakon, mint a Corniche vagy a Saad Zaghloul, keresse a gyalogos felüljárókat vagy aluljárókat, még ha ez kis kerülőt is jelent.

A járdák gyakran egyenetlenek, töredezettek vagy hiányoznak, ezért mindig nézzen a lába elé és viseljen kényelmes, zárt cipőt, amely megvédi a lábát. Az esti órákban különösen fontos a jól kivilágított utcákon maradni, mivel sok mellékutcában gyenge vagy hiányzó a közvilágítás, és a járdaszegélyek, gödrök nehezen láthatók. A főbb turistanegyedekben, mint San Stefano vagy a Bibliotheca Alexandrina környéke, általában jobb a járdák állapota és biztonságosabb a gyaloglás. A Midan Saad Zaghloul (a központi tér) környékén különösen figyeljen, mert itt keresztezi egymást több forgalmas út, és a körforgalom átkelése igazi kihívás lehet.

A helyiek gyakran dudálnak, de ez inkább figyelemfelhívás mint agresszió, ne ijedjen meg tőle. A taxi- és mikrobus-sofőrök gyakran lassítanak a gyalogosok mellett és kiabálnak, hogy felajánlják szolgáltatásaikat - egy határozott "la shukran" (nem, köszönöm) általában elegendő. Ha túl kockázatosnak érzi az átkelést valahol, inkább kerüljön vagy fogjon taxit rövid távra is, a néhány fontos megvétele megéri a biztonságot. A mobiltelefont csak biztonságos helyen vegye elő, ne az út szélén állva navigáljon, mert elvonhatja a figyelmét a forgalomról.

A legjobb időszak gyaloglásra a kora reggel vagy késő délután, amikor enyhébb a hőség és valamivel kevesebb a forgalom. A pénteki délelőttökön különösen kellemes a séta, mivel ekkor imaidő van és jelentősen csendesebb a város. Alexandria alapvetően biztonságos város a gyalogosok számára, csak más ritmusban és szabályok szerint működik, mint az európai városok - ha elfogadja ezt és alkalmazkodik hozzá, hamarosan magabiztosan fog közlekedni.

Taxival

Alexandria sárga-fekete taxijai kényelmes és olcsó közlekedési módot kínálnak a városon belül. Arra viszont figyelj, hogy a sofőrök szinte soha nem használják a taxiórát (évek óta nem frissítették a díjszabást), és szívesen túláraznak mindenkit, aki nem helyi – legyen az külföldi vagy más egyiptomi. Ezért mindig állapodj meg az árban, mielőtt beszállsz. Ha egynapos kirándulásra jössz Alexandriába, a legjobb, ha a vasútállomás előtt bérelsz egy taxit egész napra.

Ha taxit szeretnél leinteni, integess a sofőrnek, és mondd be hangosan az úti célodat. Ha beleegyezik, félreáll az út szélére, hogy felvegyen. Előfordul, hogy olyan taxi is megáll, amelyben már ül utas – ezeket az ajánlatokat jobb elutasítani. Mindig nézz körül, mielőtt kiszállsz: ha bármit elveszítesz, nincs központi szám, amit felhívhatnál, és alig van esély, hogy visszakapd a dolgaidat.

Az Uber és a Careem is működik Alexandriában, de a Careem alkalmazás egyiptomi telefonszámot igényel a regisztrációhoz.

Villamossal

2025-ben Alexandria villamoshálózata továbbra is működik, de inkább autentikus élmény, mint kényelmes közlekedési forma. A kocsik nagyon régiek, nyikorgóak, és a tisztaságuk erősen változó – a helyiek szerint egyes járatok elfogadhatók, mások kifejezetten porosak és kopottak. A higiéniai szint alapvetően alacsony, így nem ajánlott étellel-itallal felszállni, és érdemes kézfertőtlenítőt vinni.

Biztonsági szempontból a villamos napközben viszonylag biztonságos, főleg a forgalmasabb vonalakon (pl. Raml Station környékén), de sötétedés után kevésbé javasolt a használata, mert ritkul a forgalom és nő a zsebtolvajlás kockázata. A női kocsik a kék villamosokon továbbra is külön vannak, és a helyiek szigorúan betartják ezt. A menetdíj 2025-ben is nagyon olcsó (pár egyiptomi font), de a rendszer pontossága és menetrendje kiszámíthatatlan. Összességében a villamos inkább helyi látványosság és olcsó városnéző opció, mint megbízható közlekedési eszköz — rövid nappali utazásokhoz viszont biztonságosan kipróbálható.

Étkezés

Vásárlás

Közbiztonság&Kellemetlenségek

Bár a bűnözés ritkán erőszakos Alexandriában, óvakodj a zsebtolvajoktól, és ne mutogasd az értékeidet, valamint ne viselj övtáskát feltűnően. Az utcagyerekek, taxisok és mások időnként zaklathatják a turistákat, de általában visszavonulnak egy-két határozott „La!” („Nem!”) után. Mondhatod azt is, hogy „la shukran” („nem, köszönöm”) vagy „emshi” („menj!”).

Alexandria konzervatív város, ezért a nőknek ajánlott eltakarni a vállukat, a hasukat, a dekoltázst és a lábukat. Még így is előfordulhat, hogy beszólnak vagy zaklatják őket az utcán, különösen, ha egyedül sétálnak. Ilyenkor a legjobb reakció, ha figyelmen kívül hagyod a zaklatót, és úgy teszel, mintha nem hallanád. Vallási helyekre belépve mindig takarjuk el a fejünket.

Más praktikus információk

Corniche sétány

A tengerparti sétányon lehet biciklizni, fagyizni, és nézni a helyi halászokat. Különösen szép naplementekor.

Bibliotheca Alexandrina

Az Alexandriai Könyvtár (Bibliotheca Alexandrina) hatalmas, akár 8 millió könyv befogadására is képes. Van benne vezetett túra, amelyre nem kell előre bejelentkezni, egy óriási olvasóterem, planetárium, valamint külön könyvtárak a vakok, a gyerekek és a multimédiás anyagok számára, továbbá régészeti és kézirattár-múzeum is.

Az ókori híres könyvtár elpusztult, és ennek helyén építették meg ezt a modern, egyedi stílusú épületet. A múzeumban számos történelmi dokumentum található, köztük néhány Homérosz-mű is.

A Bibliotheca Alexandrina nyitvatartási ideje a következő: vasárnaptól csütörtökig 10:00-19:00 óráig, pénteken 14:00-19:00 óráig, szombaton pedig 10:00-14:00 óráig tart nyitva. A könyvtár péntekenként délelőtt és állami ünnepnapokon zárva tart.

A belépőjegyek ára nagyon kedvező. Az általános belépő körülbelül 70 egyiptomi font (kb. 2 euró), ami tartalmazza a vezetett túrát, a Culturama bemutatókat, a Szadat Múzeumot és a hozzáférést az állandó és időszaki kiállításokhoz. Turisták számára 70 EGP (2 euró) a belépő, míg az éves tagság helyieknek 100 EGP (3 euró), külföldieknek pedig 500 EGP (15 euró). Diákoknak és nyugdíjasoknak kedvezmények járnak.

A múzeumok és speciális kiállítások külön jegyet igényelnek, de ezek ára is nagyon alacsony. Az inkluzív jegy hozzáférést biztosít a főkönyvtárhoz, az Antikvitások Múzeumához, a Kéziratok Múzeumához és az ingyenes múzeumokhoz. A múzeumok és a planetárium látogatása felárat igényel a 150 EGP-s (4,5 euró) alapjegyhez képest.

Az ingyenes vezetett túrák angolul 45 percenként indulnak vasárnaptól csütörtökig 11:45 és 16:30 között, szombaton pedig 12:10 és 15:00 között. Emellett francia, olasz és spanyol nyelvű túrák is elérhetők. A túra nagyon informatív, bemutatja az épület építészetét, szimbolikáját és az ókori könyvtár örökségét.

A jegyeket a Port Said utcán található jegypénztárban lehet megváltani. A könyvtár tagjai a tagsági kártyájukkal jegy vásárlása nélkül léphetnek be. Érdemes későn délután érkezni és a múzeumokkal kezdeni, mivel a könyvtár 17 óra után kiürül, de 19 óráig nyitva marad, így nyugodtabban lehet nézelődni.

Fontos tudnivalók: ételt nem lehet bevinni, de vizet igen. A 16 év alatti gyerekek nem mehetnek be a főolvasótermekbe, de számukra külön gyerekkönyvtár és megfigyelő terület áll rendelkezésre. Az épület teljes mértékben akadálymentes, kerekesszékek is kölcsönözhetők a recepciónál.

A Bibliotheca Alexandrina gyereklátogatási szabályaiösszetettek és sokszor félreérthetők. A főkönyvtári olvasótermekbe nem mehetnek be 16 év alatti gyerekek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyerekek teljesen ki vannak zárva a könyvtárból, mivel az épületben több, kifejezetten nekik kialakított részleg is működik.

A Children's Library (Gyerekkönyvtár) a főépület első emeletén található, és 6-11 éves gyerekek számára van kialakítva, tele játékokkal, könyvekkel és oktatási anyagokkal. Van egy külön Young People's Library is a tizenéveseknek és fiatal felnőtteknek, amely szintén gazdag könyv- és médiaállománnyal rendelkezik. Ezek a részlegek szabadon látogathatók a megfelelő korosztály számára, és kifejezetten arra tervezték őket, hogy a gyerekek is élvezhessék a könyvtár nyújtotta élményeket.

Van azonban egy megtekintő terület, ahonnan a gyerekek (és felnőttek) beláthatnak a hatalmas főolvasóterembe, így ők sem maradnak ki teljesen ebből a látványból. A múzeumokba és kiállításokra vonatkozó korhatár szintén változó - egyes források szerint ezek is 16 éves korhatárhoz kötöttek, míg mások szerint bizonyos kiállítások gyerekeknek is látogathatók.

A Planetárium például kifejezetten családbarát, 2D és 3D vetítésekkel az űrkutatásról, a természetről és Egyiptom történelméről, amelyek kimondottan gyerekeknek szólnak. Az ALEXploratorium szintén egy interaktív tudományos központ, ahol a gyerekek játékos formában ismerkedhetnek meg tudományos jelenségekkel. Ezek a részek tehát teljesen nyitottak.

Személy szerint Alexandriát kevésbé lenyűgözőnek találtam Luxorhoz és Asszuánhoz képest, de ha már a városban jársz, a könyvtár látogatása kötelező program, és kevesebb mint két órát vesz igénybe.

---

Csodálatos könyvtár, fantasztikus gyűjteményekkel. A belépőjegyembe vezetett túra is beletartozott, és a túravezetőm rendkívül felkészült és barátságos volt. Külön fizettem a régészeti múzeumba való belépésért, ahol négy részleg volt: ókori egyiptomi, alexandriai, kopt és iszlám. Mindegyik viszonylag kicsi volt, de nagyon érdekes tárgyakat mutatott be. (2025)

Qaitbay erőd 

A 15. századi erőd a Földközi-tenger partján áll, ahol egykor a híres világítótorony volt. A bástyákról csodálatos kilátás nyílik, és a gyerekek imádják felfedezni az ősi folyosókat.

Montazah palota és kertjei

Hatalmas park tengerparti sétányokkal, ahol lehet piknikezni és futkározni. A palota mesebeli látványa lenyűgözi a gyerekeket.

Alexandria Aquarium

Kis, de érdekes akvárium helyi tengeri élőlényekkel, tökéletes egy délelőtti programnak.

Kom el-Dikka római amfiteátrum

Egyiptom egyetlen római színháza, ahol a gyerek elképzelheti az egykori előadásokat.

Történelmi háttér

Kevés városnak van olyan gazdag múltja, mint Alexandriának; kevés város volt tanúja ennyi történelmi eseménynek és legendának. Nagy Sándor (Iskander al-Akbar) alapította Kr. e. 331-ben, és Alexandria a görög–római Egyiptom fővárosává vált; kulturális jelentőségét a Pharosz, a legendás világítótorony szimbolizálja.

A helyen korábban egy Rhakotis nevű halászfalu állt, de Nagy Sándornak nagyobb tervei voltak. A város stratégiai fekvése egyértelmű volt: kiváló természetes kikötője volt, mögötte egy lagúna védte a szárazföldi támadásoktól, termékeny vidék vette körül, és ellenőrzése alatt tarthatta a Níluson felfelé és a Vörös-tenger felé vezető kereskedelmi útvonalakat. A kikötő megközelítése azonban nehéz volt: a partvonal és a tengeri szigetek alacsonyak voltak, jól látható jelzések nélkül, így a hajósok könnyen zátonyra futhattak. Hogy segítsék a hajókat, Nagy Sándor utódai, I. és II. Ptolemaiosz világítótornyot építettek a közeli Pharosz-szigeten. Több mint 100 méter magas volt, így csak a nagy piramisok múlták felül. A tetején bronztükör verte vissza nappal a napfényt, éjszaka pedig olajos gyapjúval táplált láng világított. Ez volt az ókori világ Hét Csodájának egyike. A sziget neve, „Pharosz”, később minden világítótorony elnevezésévé vált, innen származik például a francia phare szó is.

Egy több mint egy kilométer hosszú móló kötötte össze a szigetet a szárazfölddel, amely két részre osztotta a kikötőt – keleti és nyugati öbölre. A móló mentén az évszázadok során felhalmozódott az iszap és feltöltés, így alakult ki a mai Anfushi-félsziget. A világítótornyot súlyos földrengések rongálták meg 956-ban, 1303-ban és 1323-ban, majd lassan használaton kívülre került. 1480-ban Qaitbey szultán a romjainak köveit felhasználva erődöt építtetett a helyén. A többi részét a tenger eróziója elmosta, és ma a tengerfenéken nyugszik. Az ókori leírások, a modern víz alatti régészet és a műholdas felvételek kombinációja azonban részletes képet ad róla.

Alexandria I. és II. Ptolemaiosz uralma alatt nemcsak a kereskedelem révén virágzott, hanem mint a tudás központja is. Céljuk az volt, hogy megszerezzenek és megértsenek minden elérhető kéziratot. A kikötőbe érkező hajókat átkutatták, az írásokat elkobozták és papiruszra másolták. Az alexandriai könyvtárban ezeket lefordították, rendszerezték és tanulmányozták. Tudósok, filozófusok és tudományos emberek özönlöttek ide, hogy ezeken dolgozzanak és új műveket hozzanak létre. Ennek egyik eredménye volt a Szeptuaginta, a héber szent iratok első görög fordítása, amely később a Biblia Ószövetségének alapja lett.

A kereskedelem és a tudás révén Alexandria kozmopolita várossá vált, ahol a legnagyobb zsidó közösségek és hellenisztikus kultúrák éltek együtt. Megőrizte jelentőségét és Egyiptom fővárosa maradt, miközben a hatalom más központokba helyeződött át: Róma felemelkedése és bukása, Bizánc növekedése, Perzsia térnyerése. De a várost természeti katasztrófák (például az i. sz. 365-ös cunami) és háborúk, különösen Róma elleni harcok sújtották, és a híres könyvtár elpusztult. Amikor az arabok 641-ben meghódították Egyiptomot, új fővárost alapítottak délen, Fustatban (a mai Kairóban). Politikailag, gazdaságilag és szellemi értelemben Alexandria többé nem volt központi szerepben.

A város kereskedelmi kikötőként tovább élt; Marco Polo 1300 körül a világ két legforgalmasabb kikötője közé sorolta (a kínai Quanzhou mellett). Stratégiai fekvése miatt azonban minden hódító sereg útjába esett: Napóleon csapatai 1798-ban elfoglalták, de 1801-ben a britek visszavették az alexandriai ostromban. Később Mohamed Ali egyiptomi uralkodó újjáépíttette a várost, de az 1881-es Orabi-felkelés és az európaiak elleni mészárlások miatt a britek megtorolták: az alexandriai bombázás három napig tartott, és a városközpont nagy része romba dőlt.

Alexandria azonban újra felemelkedett. A második világháború előtti és alatti kozmopolita, kissé dekadens életstílus szülte legnagyobb költőjét, K. P. Kavafiszt, és ihlette Laurence Durrell Alexandriai négyes című regényciklusát, valamint E. M. Forster műveit, köztük az Alexandria: Történelem és útikalauz (1922) című könyvet, amelyet sokan a valaha írt legjobb útikönyvnek tartanak.

Ez a világ azonban az 1950-es években megingott, amikor Gamal Abdel Nasser nemzeti vezető hatalomra került, államosította a gazdaság nagy részét, és megtiltotta a külföldieknek, hogy vállalatokat birtokoljanak vagy működtessenek. Ez tízezreket kényszerített távozásra, köztük csaknem 150 000 fős görög közösséget, így Alexandria elvesztette kozmopolita jellegét.

A mai Alexandria egy poros, tengerparti egyiptomi város, ahol 5 millió ember él alacsony, kopott házakban és külvárosokban. Mégis, mint Egyiptom fő kikötője, gazdasági szíve továbbra is dobog, és nyáron sok turista látogatja a strandokat. Bár a város sok része felújításra szorul, történelmi múltja még mindig érzékelhető: a francia stílusú parkok, a néhány megmaradt francia utcatábla, valamint a görög éttermek és kávézók emlékeztetnek egykori fénykorára.

Zsidó múlt Alexandriában

Alexandria zsidó közössége az egyik legősibb a diaszpórában, története egészen a város i.e. 331-es alapításáig nyúlik vissza, amikor Nagy Sándor meghívta őket az új városba. A ptolemaioszi korban a zsidók Alexandria lakosságának közel egyharmadát alkották, saját negyedükben éltek, és itt készült el a héber Biblia görög fordítása, a Septuaginta. A római és bizánci uralom alatt váltakozó időszakok következtek, voltak virágzó periódusok és üldöztetések is, de a közösség fennmaradt és az arab hódítás után is jelentős maradt. A középkorban és az oszmán időkben Alexandria zsidósága főként kereskedelemmel foglalkozott, szoros kapcsolatokat ápoltak más mediterrán zsidó közösségekkel, különösen Isztambullal és Livornóval.

A 19. század végén és a 20. század elején a város kozmopolita jellege új virágkort hozott, amikor európai, főként olasz és görög zsidó családok telepedtek le, és a közösség létszáma elérte a 25-30 ezer főt. Ebben az időszakban a zsidók kulcsszerepet játszottak a város gazdasági és kulturális életében, bankárok, kereskedők, orvosok és értelmiségiek voltak, akik több nyelven beszéltek és hidat képeztek Kelet és Nyugat között. Az 1920-as és 30-as években az alexandriai zsidók többsége már inkább franciául vagy olaszul beszélt otthon, mint arabul vagy ladino nyelven, és európai típusú iskoláikban nevelkedtek. A cionista mozgalom is jelen volt, de a legtöbb alexandriai zsidó inkább egyiptominak és alexandriainak vallotta magát, mint cionistának.

A fordulópont 1948-ban következett be, amikor Izrael állam megalakulása után Egyiptom hadat üzent, és a zsidókat ellenséges idegenekként kezdték kezelni. Az 1948-as arab-izraeli háború után pogromok törtek ki, zsidó üzleteket gyújtottak fel, és sok családot internáltak vagy kiutasítottak az országból. Az 1952-es egyiptomi forradalom és Nasszer hatalomra jutása kezdetben reményt keltett, de az 1956-os szuezi válság során a helyzet drámaian romlott. Nasszer kormánya elrendelte a zsidó vagyon elkobzását, a brit és francia állampolgárokat - köztük sok zsidót - kiutasították, és a "cionista" megbélyegzés alatt gyakorlatilag minden zsidót ellenségnek tekintettek.

1956 és 1957 között körülbelül 14 ezer zsidó hagyta el Alexandriát, sokan csak egy bőrönddel távozhattak, vagyonukat hátrahagyva. A következő években folyamatos volt az elvándorlás, a megmaradt zsidókat megfigyelés alatt tartották, útlevelüket bevonták, és sok férfit börtönbe zártak hamis vádakkal. Az 1967-es hatnapos háború után újabb üldözési hullám következett, amikor a még megmaradt néhány ezer zsidót házi őrizetbe helyezték, majd fokozatosan "önkéntes" távozásra kényszerítették. Az alexandriai zsidók többsége Franciaországba emigrált, ahol a francia nyelvtudásuk és kultúrájuk miatt könnyebben be tudtak illeszkedni, különösen Párizsban és Marseille-ben alakultak ki jelentős alexandriai zsidó közösségek.

Sokan választották Izraelt is új hazájuknak, ahol főként Tel-Avivban és Askelonban telepedtek le, míg mások az Egyesült Államokba, elsősorban New Yorkba, vagy Latin-Amerikába, főként Brazíliába költöztek. 1970-re Alexandria egykor virágzó zsidó közössége gyakorlatilag megszűnt létezni, mindössze néhány tucat, főként idős ember maradt, akik nem tudtak vagy nem akartak elmenni. Ma Alexandriában alig néhány zsidó él, a valamikor 15 zsinagógából csak egy működik alkalmanként, és az egykor büszke közösségnek csak az épületei, temetői és az emléke maradt. A száműzött alexandriai zsidók és leszármazottaik világszerte őrzik egyedi kultúrájukat, amely ötvözte a mediterrán, arab és európai hagyományokat, és ma is nosztalgiával emlékeznek elveszett hazájukra, amit arabul "Masr" néven emlegetnek.

Az egyetlen ma is működő zsinagóga Alexandriában az Eliyahu Hanavi (Illés próféta) zsinagóga, amely a Nabi Daniel utca 69. szám alatt található a városközpontban. Az 1850-ben befejezett épület egy korábbi, 1354-es zsinagóga helyén áll, amelyet Napóleon serege bombázott le 1798-ban. Ez a nagyobb a város két megmaradt zsinagógájából, körülbelül 700 hívő befogadására alkalmas. Az egyiptomi állam 64 millió font (4 millió dollár) értékű felújítást végzett rajta, amely három évig tartott, miután 2016-ban a tető és a lépcsőház összeomlott.

A zsinagóga látogatása sajnos nem egyszerű és szigorú biztonsági előírások vonatkoznak rá. A látogatáshoz útlevél bemutatása és az utazási program részletei szükségesek, és körülbelül 30 percet kell várni az engedélyre. A látogatást Ben Youssef Gaon-on, a helyi zsidó közösség elnökén keresztül kell megszervezni, aki az ötvenes évei végén jár és a közösség egyik legfiatalabb tagja. Az épület gyakran zárva van, ha nincs jelen a közösség egy tagja, és a hozzáférést rendőrök ellenőrzik az épület északi oldalán lévő kapunál.

A zsinagóga 2020. január 10-én nyílt meg újra a felújítás után Dr. Khaled El-Enany turisztikai és régiségügyi miniszter jelenlétében. Az épület lenyűgöző belső tere hatalmas rózsaszín márványoszlopokkal és a férfi hívők állandó ülőhelyein ma is látható sárgaréz névtáblákkal emlékeztet a közösség egykori virágkorára. A zsinagóga elején egy zárt kamrában 30 Tóra-tekercset őriznek, amelyek Alexandria összes zsinagógájából származnak. Jelenleg mindössze 52 zsidó él egész Egyiptomban, ebből csak 8 Alexandriában.

A biztonsági helyzet miatt a zsinagóga látogatása változó lehet, ezért érdemes előre érdeklődni a helyi turisztikai irodákban vagy szállodájában. 2012-ben biztonsági okokból bezárták a zsinagógát a zsidó főünnepek alatt. Habár a felújítás után újra megnyitották, a látogatási lehetőségek továbbra is korlátozottak és ellenőrzöttek maradtak. A zsinagóga egy megindító emlékmű Alexandria egykor virágzó multikulturális múltjáról, és látogatása különleges élmény azok számára, akik érdeklődnek a város gazdag zsidó öröksége iránt.

Érdekességek

További beszámolók

Sajnos 2025-ben is igaz, hogy Alexandria tengerpartja csalódást okozhat azoknak, akik a Vörös-tenger vagy más mediterrán városok tiszta strandjait várják, mivel a Corniche nagy részén valóban betonblokkok választják el a járókelőket a tengertől, és a városi strandok gyakran zsúfoltak és szeméttel szennyezettek. A kellemetlen szag különösen nyáron lehet zavaró, amikor az algák felszaporodása és a város szennyvízkezelési problémái miatt a víz minősége romlik, ráadásul a forgalmas kikötő közelsége sem segít a helyzeten. Érdemes inkább a várostól keletre vagy nyugatra fekvő, tisztább strandokat felkeresni, mint például a Montazah vagy az Agami Beach, ahol jobb körülmények között lehet fürdőzni, bár ezek is messze vannak a Földközi-tenger más részein megszokott színvonaltól.

Fotóegyveleg

Kommentek