ÚTIKRITIKA.HU / Egyiptom

Egyiptom a világon a legtöbb arab lakost számláló ország.
A lakosság 90 százaléka muzulmán (elsősorban szunnita), 9 százaléka kopt keresztény és egy százaléka egyéb keresztény.
A lakosság 99 százaléka az ország területének mindössze 5,5 százalékát lakja be.

Időjárás

Egyiptom időjárása

Történelem

Általános történészi vélemény szerint az egyiptomi történelem az i.e. 3200-ban kezdődött, amikor Menesz király (más néven Narmer) egyesítette a Felső- és az Alsó-Királyságokat. Az utolsó őshonos dinasztiát i.e. 341-ben a perzsák buktatták meg, majd jöttek a görög, római és bizánci uralmak. II. Pepi fáraó (időszámításunk előtt 2246-2152) a történelem leghosszabb ideig uralkodó személye. 94 éven át volt Egyiptom királya. 6 éves korában került a trónra. Állítólag mézzel leöntött rabszolgákat tartott maga közelében, hogy a legyek ne rá szálljanak. II. Ramszesz-t (i.e. 1279-1212) gyakran nevezik az egyiptomi birodalom legjelentősebb fáraójának. 60 éven át uralkodott Egyiptom felett és ő volt az egyetlen fáraó, akinek nevéhez tartozott a Nagy jelző. Nagy volt a nemzőképessége is: több mint 90 gyermeke volt, igaz ehhez nyolc hivatalos feleség és közel száz ágyas "asszisztált" neki. Vörös haja volt, és emiatt (is) Szeth istenhez képzettársították.

Az ókori Egyiptomban a nők több joggal és kiváltásággal rendelkeztek, mint a legtöbb nőtársuk abban a korban. Lehetett tulajdonuk, üzletelhettek, válást kezdeményezhettek. A gazdag családból való nők doktorok vagy akár papnők is lehettek. Az ókori Egyiptomot a civilizáció bölcsőjének nevezték. Évezredekkel ezelőtt ott fedezték fel a zárat és a hozzá való kulcsokat, a fésűt, az ollót, a kozmetikumokat, a dezodort, a parókát és a fogkefét, persze a fogkrémmel együtt. Az arabok a 7. században vezették be Egyiptomban az iszlámot és az arab nyelvet.

2011 januárjában forradalom tört ki Egyiptomban. A hatalmas tüntető tömegek szólásszabadságot, szabad választásokat, a rendőri brutalitás és a kormányzati korrupció felszámolását követelték. Tüntettek a magas munkanélküliség, az infláció és a rendkívüli törvénykezés ellen is. Mubara elnök erőszakgépezete brutálisan támadt a tüntetőkre, legalább 800 embert megöltek, több mint hatezret megsebesítettek. Február elején Mubarak elnök lemondásra kényszerült. Az egyiptomi forradalom némi lázadást lobbantott lángra Jemenben, Szíriában, Jordániában, Líbiában és Bahreinben is.

Manapság

Egyiptomban a havi minimálbér 48 700 forintnak megfelelő helyi pénz (2015).

Egyiptom afrikai viszonylatban fejlett országnak számít. Az infrastruktúra jól kiépített, persze nem olyan szinten, mint az arab olajállamokban. Egyiptomban jelentős állami szubvenciókkal tartották jó ideje alacsonyan az üzemanyag- és az élelmiszerárakat. Kérdéses, hogy ezeket az állami támogatásokat a gazdaság teljesítőképessége alapján fent lehet-e tartani. Az egyiptomi férfiak 83 százaléka írástudó, a nőknél ez az arány csak 59,4 százalék. Sok turista rácsodálkozik arra, hogy Egyiptomban miért nincsenek kész állapotban a tetők (sőt van, ahol részben hiányzik is). A magyarázat: mindaddig, amíg egy háznak nincs készre kiépített teteje, addig az épületet nem tekintik késznek, és ezért még nem kell fizetni ingatlanadót.

"Nem tetszett a felfegyverzett katonák állandó és látható jelenléte - bár bennünk, európaiakban kellemetlen érzést kelt fiatal, csőre töltött gépfegyveres srácok látványa a homokzsákokkal védett őrhelyeken, a helyiek örülnek ennek a látványnak, nekik ez jelenti a biztonságot és SZERETIK is a katonáikat. Tegyünk hát mi is így, ők így vigyáznak ránk.

A Mubarak-éra alatt (is) Egyiptom tulajdonképpen katonai diktatúra volt, de abból a "vidám barakk"-fajta. Az bukást megelőző években azonban a korrupcióval megmérgezett katonaságban és rendőrségben végleg megrendült a lakosság korábban töretlen bizalma. Ez Mubarak elűzésekkor helyrebillenni látszott, amikor - emlékezzünk - a Mubarak elleni tüntető tömeget nem kergették el erőszakkal, hanem mint "rendfenntartók" vettek részt az eseményekben. Később pedig többen átálltak a tüntetők oldalára.

A Muzulmán Testvériség kormányra kerülésével azonban még nem állt helyre teljesen a rend és bizalom, mivel ők is inkább a saját szolgálatukba próbálták állítani a fegyveres erőket, ahelyett, hogy eredeti szerepkörüket betöltve az országot és a lakosságot védették volna velük. A katonák eltűntek az utcákról, ezzel párhuzamosan nőtt meg a bűncselekmények száma. A helyzetet a bizonytalan biztonsági helyzet miatt meredeken csökkenő turisztikai bevételek és az egyre romló gazdasági helyzetből adódó további szegényedés is fokozta. Így Morsiék stratégiája úgy tűnik végzetes hiba volt számukra.

A fegyveres erők hathatós támogatásával megbuktatták a Mubarak helyét ideiglenesen átvevő rendszert és ma az ország vezetője, az az Al-Sissi tábornok, aki még a katonaság kötelékének tagjaként vezető szerepet vállalt Morsi és a Muzulmán Testvériség megbuktatásában. Mindezek oly mértékben növelték meg a fegyveresek iránti tiszteletet, szeretetet, bizalmat, amit itt mi elképzelni sem tudunk. Tehát ha katonát látnak felfegyverezve az utcán az jusson eszükbe, hogy ott, a saját környezetében a jelenléte a biztonságot és a békét testesíti meg." (G. E., 2015)

"Nagyon sok egyiptomi férfi fején sötét barna foltokat láttunk, a szállodában is a pincéreken. Kísérőnk megdöbbentett, hogy ez bizony bőrrák. Ez attól van, hogy imádkozás közben a fejüket a földhöz csapkodják. Minél nagyobb a folt, annál büszkébbek rá. Azért láttunk annyi fekete ruhás nőt. Ők két évig gyászolnak, addig fekete lepelben járnak. Ezzel jelzik, hogy gyászolnak és, hogy szabadok, lehet nekik udvarolni. Kairóban borzalmas nagy a szemét mindenhol, az egyiptomi ember semmit nem dob el, felhordja a háztetőre. Ez elég nevetséges látvány a háztetők teli vannak szeméttel. Köztisztasági egy héten egyszer próbál rendet rakni, nem nagy sikerrel. Az iskola 6+3 osztály. A nyugdíjkorhatár 67 év + 2 évet dolgozhatnak még." (forrás: egyiptomban.blogspot.hu)

Gazdaság

A helyi munkaerő 12 százalékát foglalkoztatja a turizmus. Az egyiptomi állam bevételeiben jelentős szerepet játszanak a Szuezi-csatornán áthaladó hajókra kivetett adók.

Az egyiptomiakról

Az egyiptomiak fölöttébb büszkék országuk évezredekre visszanyúló nevezetes történetére, kulturális örökségére. Van egy mondásuk: Masr ummi dunya!, azaz Egyiptom a világ anyja.
Szeretik hangsúlyozni, hogy ők nem olyanok, mint a többi közel-keleti arabok, és büszkék afrikaiságukra. Sok egyiptomi az arab anyanyelve dacára nem igazán szereti magát arabként definiálni. Sok egyiptomi amúgy nem is arab.
Az egyiptomiak (ha nem túl szegények) odavannak az arany ékszerekért, nem véletlen tehát, hogy rengeteg az ékszerbolt.
Az egyiptomiak zömében mérsékeltek a vallási hitéletükben. A nők többsége kendőt visel (de sokan nem!), ennek azonban többnyire nem vallásosság az oka, hanem családi, vagy társadalmi elvárás.
Az egyiptomi lakosság 65 százaléka 25 év alatti, s főleg a városi fiatalok életfelfogása eléggé nyugatias. A konzervatív életszemlélet inkább a falvak lakóira és a városi idősebb korosztályra jellemző.
Az egyiptomiak vademberek, ha autó kormánya előtt ülnek, amúgy zömében jószívű, érdeklődő, segítőkész lelkek. Rendkívül családcentrikusak és imádják a gyerekeket. A turista családok kisgyerekeit mindenhol nagy szeretettel ajnározzák.
A világon Egyiptomban a legnagyobb az aránya a túlsúlyos nőknek.

v.j. fotója

,, Luxorba utazva érdekes volt látni a mindennapi emberek életét a ramadán alatt, ezt Hurghadán és a többi turistás részen nem igazán figyelhető meg. Szerencsénk volt, mert egy nagyon kedves egyiptomi idegenvezetőt kaptunk, Mohamedet aki rengeteget mesélt a szokásaikról a kultúráról és a vallásról. Magható volt látni, ahogy a tehetősebbek ramadánkor, napnyugta után a mai napig megvendégelik a rászorulókat és együtt "reggeliznek". (B. Ildi, 2018)

Az arabok és a vicc (Ajánlott link)

Turista etikett

A Vörös-tenger parti nyaraló övezeteket leszámítva Egyiptom egyéb részein a visszafogott öltözködés javasolt. A férfiak a városokban ne járkáljanak rövidnadrágban, a nők ne öltözködjenek mini szoknyába, ciciket kipakoló felsőkbe. Általános szabály, hogy testünkből minél kevesebbet mutassunk fedetlenül.
A turista párok közterületeken, a nyilvánosság közegeiben nyugodtan járhatnak kéz a kézben, akár puszit is adhatnak egymásnak.
Ha helyieket akarunk lefotózni, akkor kérjünk előre ehhez engedélyt tőlük, főleg vidéken, ahol az emberek elég bizalmatlanok az idegenekkel szemben. Katonákat, rendőröket ne fényképezzünk, és főleg ne fotózzunk katonai és rendőri objektumokat.
Mecsetekbe lépés előtt vegyük le a lábbelinket és hagyjuk az előterekben.
Különösen mostanság kerülni kell az Egyiptom politikai helyzetével kapcsolatos kérdezősködéseket. Az egyiptomi társadalom rendkívül megosztott és akaratlan állásfoglalásunkkal akár sértődést is okozhatunk.
Kerüljük a hangos beszédet, a jómódunkkal való bármilyen hivalkodást. Sok egyiptomi koldusszegény és tekintettel kell lenni érzékenységükre.

Gasztronómia

"Az egyiptomi ételek jelentős része török, libanoni vagy perzsa eredetű. Mint minden arab országban, itt is meghatározza a muszlim vallás, hogy mi kerülhet a tányérra. A legfőbb nemzeti étel a több ezer éves múlttal bíró fúl medamesz, azaz a főtt bab. Reggelire fogyasztják, de pitába töltve ebédre is eszik. Népszerű még a falafel, amit Kairóban taamijának hívnak, csicseriborsó helyett lóbabból készül." forrás

Kosari:

A kosari az csak Egyiptomban van – és egyúttal maga A Nemzeti Étel is. Tészta, lencse, rizs és csípős paradicsomszósz az alapja, amit tovább lehet extrázni csicseriborsóval és sült hagymával. Habár a kosari nyilván nem a fáraók korából ered, valahogy mára mégis ez vált a nemzeti étellé. Annyira szeretik a, hogy számos étterem van, ahol semmi más nincs a menün – így például az általunk is meglátogatott Abu Tarek, amely egy 3 emeletes étterem volt, és mindig tele volt, akármikor mentünk. forrás