ÚTIKRITIKA.HU / Egyiptom 20. századi történelme

Egyiptom 20. századi történelme

Egyiptom a 20. század elején még brit protektorátus volt, ami azt jelentette, hogy bár volt saját kormánya, a britek ellenőrizték a külügyeit és a hadseregét. Az egyiptomiak egyre türelmetlenebbül várták a teljes függetlenséget.1919-ben hatalmas tüntetések törtek ki Kairóban és más városokban a brit uralom ellen. A Wafd párt vezetője, Szaad Zaglul lett a függetlenségi mozgalom szimbóluma.1922-ben Nagy-Britannia kénytelen volt elismerni Egyiptom névleges függetlenségét, és Fuád lett az első király. Ugyanebben az évben történt a régészet egyik legnagyobb felfedezése: Howard Carter brit régész megtalálta Tutanhamon fáraó 3000 éves, érintetlen sírját a Királyok Völgyében.A két világháború között Egyiptom modernizálódni kezdett: új iskolák, egyetemek és gyárak épültek. 1936-ban az angolok végre kivonultak az ország nagy részéből, de a Szuezi-csatorna környékén maradtak.A második világháború idején Egyiptom semleges maradt, de területén zajlott az El-Alameini csata, ahol Montgomery brit tábornok legyőzte Rommel német csapatait. Ez a csata fordulópontot jelentett a háborúban.1948-ban Egyiptom más arab országokkal együtt megtámadta az újonnan létrejött Izraelt, de vereséget szenvedett. A vereség sokkoló volt, és növelte az elégedetlenséget Faruk király korrupt rendszerével szemben.
július 23-án a Szabad Tisztek nevű titkos katonai szervezet puccsot hajtott végre. Vezetőjük, Muhammad Nagíb tábornok volt, de a háttérben Gamal Abden-Nasszer őrnagy irányított.
Faruk királyt száműzték, és 1953-ban kikiáltották a köztársaságot. Nasszer hamarosan félreállította Nagíbot, és 1954-ben ő lett Egyiptom vezetője.Nasszer arab szocialista politikát vezetett be: földreformot hajtott végre, államosította a nagyvállalatokat. 1956-ban bejelentette a Szuezi-csatorna államosítását, ami nemzetközi válságot okozott.

Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael titokban összefogott Egyiptom ellen. Izrael október 29-én megtámadta Egyiptomot, majd a britek és franciák ultimátumot adtak mindkét félnek a csatorna kiürítésére, amit Egyiptom elutasított, így ők is beavatkoztak november 5-én. Az ENSZ és különösen az USA erős nyomására, valamint a Szovjetunió fenyegetésére a támadók kénytelenek voltak leállítani a hadműveleteket és kivonulni. Bár katonailag Egyiptom vereséget szenvedett, politikailag Nasszer győztesként került ki a válságból, mivel megőrizte a csatorna feletti ellenőrzést.

Az 1960-as években megépült az Asszuáni főgát a szovjet segítséggel. Ez a hatalmas építmény szabályozta a Nílus áradásait, villamos energiát termelt, de a Nasszer-tó miatt sok ókori emléket el kellett költöztetni.Nasszer megpróbálta egyesíteni az arab világot: 1958-ban létrehozta az Egyesült Arab Köztársaságot Szíriával. Az unió azonban csak három évig tartott.1967 májusában Nasszer kiutasította az ENSZ békefenntartóit a Sínai-félszigetről és lezárta a Tiráni-szorost. Izrael megelőző csapást mért Egyiptomra, és hat nap alatt legyőzte az arab koalíciót.A hatnapos háborúban Egyiptom elvesztette a Sínai-félszigetet és a Gázai övezetet. A vereség sokkoló volt, Nasszer le akart mondani, de a nép az utcára vonult és marasztalták.1970-ben Nasszer szívrohamban meghalt, temetésén milliók vettek részt. Utóda Anvar Szadat lett, aki teljesen más politikát kezdett folytatni.Szadat szakított a szovjet orientációval és Amerika felé fordult. Gazdaságpolitikáját "nyitásnak" (infitah) nevezte, több teret adott a magánvállalkozásoknak.
október 6-án, jom kippur ünnepén Egyiptom és Szíria váratlanul megtámadta Izraelt. Az egyiptomi csapatok átkeltek a Szuezi-csatornán és betörtek a Sínaira.

Bár a háború végül patthelyzetet eredményezett, Egyiptom visszanyerte önbecsülését. Szadat ezt kihasználva béketárgyalásokba kezdett.1977-ben Szadat történelmi látogatást tett Jeruzsálemben és beszédet mondott az izraeli parlamentben. Ez példátlan lépés volt egy arab vezető részéről.1978-ban Camp Davidben Jimmy Carter amerikai elnök közvetítésével Szadat és Menahem Begin izraeli miniszterelnök békeszerződést írtak alá. Egyiptom visszakapta a Sínai-félszigetet, cserébe elismerte Izraelt.A békéért mindketten Nobel-békedíjat kaptak, de az arab világ kiközösítette Egyiptomot. Sok egyiptomi is ellenezte a békét.
október 6-án, a jom kippuri háború évfordulóján rendezett katonai díszszemlén iszlám szélsőségesek meggyilkolták Szadatot. Az egyik merénylő azt kiáltotta: "Megöltem a fáraót!"

Szadat alelnöke, Hoszni Mubarak vette át a hatalmat. Rendkívüli állapotot hirdetett, amit aztán 30 évig fenntartott.Mubarak folytatta elődje Amerika-barát politikáját, de óvatosabb volt. Megtartotta a békét Izraellel, és közvetítőként lépett fel az arab-izraeli konfliktusban.Az 1980-as és 90-es években Egyiptom gazdasága lassan növekedett, de a népesség még gyorsabban. A munkanélküliség és a szegénység nagy probléma lett.Az iszlám fundamentalizmus egyre erősödött, több terrorista merénylet is történt turisták ellen. A kormány keményen lépett fel, ezreket börtönöztek be.Az 1990-es évek végén megjelent az internet, és a fiatalok új lehetőségeket láttak. 2000-es években bloggerek és aktivisták kezdték kritizálni a rendszert.Mubarak egyre idősebb lett, és sokan attól tartottak, hogy fiát, Gamált akarja utódjává tenni. A korrupció és a rendőri brutalitás egyre elviselhetetlenebb lett.

Kommentek