ÚTIKRITIKA.HU / Az egyiptomiak arabsága

Az egyiptomiak arabsága

Az egyiptomiak nemzeti önazonossága nagyon összetett és érdekes téma, amit sokan félreértenek. Bár arabul beszélnek és az Arab Liga tagjai, sok egyiptomi elsősorban egyiptominak vallja magát, nem pedig arabnak.

Az ősi egyiptomiak nem voltak arabok - ők egy teljesen különálló nép voltak, akiknek saját nyelvük és kultúrájuk volt. A mai egyiptomiak nagy része ezeknek az ókori egyiptomiaknak a leszármazottja, különösen a falvakban élők, akiket felláhnak neveznek.

Az arabok csak 641-ben érkeztek Egyiptomba, amikor meghódították az országot. Az évszázadok során keveredtek a helyi lakossággal, de a genetikai kutatások azt mutatják, hogy az egyiptomiak többsége ma is főleg ókori egyiptomi eredetű.

Érdekes, hogy amikor egy egyiptomit megkérdeznek a származásáról, gyakran azt mondja: "Ana Masri" (egyiptomi vagyok), nem pedig "Ana Arabi" (arab vagyok). Ez mutatja, hogy mennyire erős az egyiptomi identitás.

A kopt keresztények különösen büszkék arra, hogy ők az "igazi" ókori egyiptomiak leszármazottai. A "kopt" szó tulajdonképpen az "egyiptomi" görög változatából származik, és a kopt nyelv az ókori egyiptomi nyelv utolsó formája.

Nasszer elnök az 1950-es években próbálta erősíteni az arab egységet és identitást, de még ő is "Egyiptom fáraójának" nevezte magát. Az egyiptomiak szeretik hangsúlyozni, hogy az ő civilizációjuk 7000 éves, míg az arab kultúra "csak" 1400.

Az egyiptomi arab nyelvjárás annyira különbözik a többi arab nyelvtől, hogy más arab országok lakói néha nehezen értik meg. Az egyiptomiak büszkék erre a különlegességre, és sok ókori egyiptomi és kopt szó maradt meg a nyelvükben.

Amikor az egyiptomiak a piramisokról vagy a fáraókról beszélnek, gyakran mondják: "a mi őseink építették ezeket". Ez nem csak turisztikai szlogen - sokan tényleg úgy érzik, hogy közvetlen kapcsolatuk van az ókori egyiptomiakkal.

Az egyiptomi zászló is kifejezi ezt a kettősséget: a piros szín a forradalmat, a fehér a békét, a fekete a múltat jelképezi, míg a sas Szaladin arab hódító címerállata. De sokan a sast a fáraók sólymaként is értelmezik!

Érdekes jelenség, hogy míg hivatalosan arab országnak számítanak, az egyiptomiak gyakran különbséget tesznek magukat és a "valódi" arabok között, akik a Perzsa-öböl országaiból származnak. Néha még vicceket is mesélnek a szaúdiakról vagy más öböl menti arabokról.

Az egyiptomi filmek és zenék az egész arab világban népszerűek, de gyakran tipikusan egyiptomi témákat dolgoznak fel. A híres egyiptomi énekesnő, Umm Kulthum dalai tele vannak utalásokkal a Nílusra, a fáraókra és az egyiptomi múltra.

Az iskolában az egyiptomi gyerekek sokkal többet tanulnak az ókori Egyiptomról, mint az arab történelemről. Büszkén mutatják meg a turistáknak a múzeumokat és műemlékeket, és szeretnek a "fáraók földjéről" beszélni.

Sokan úgy gondolják, hogy Egyiptom hidat képez Afrika, Ázsia és a Mediterráneum között. Ez a földrajzi helyzet alakította az egyiptomi identitást is - nem csak arabok, nem csak afrikaiak, hanem mindezek keveréke.

A modern egyiptomi nacionalizmus gyakran hivatkozik az ország hosszú, folyamatos történelmére. Szeretik hangsúlyozni, hogy míg más népek jöttek-mentek, Egyiptom mindig Egyiptom maradt, a Nílus völgyében.

Az egyiptomi konyhában is látszik ez a sokszínűség: van benne fáraó-kori, kopt, arab, török és mediterrán hatás is. A nemzeti étel, a kushari például tipikusan egyiptomi találmány, amit máshol nem esznek az arab világban.

Amikor külföldön vannak, az egyiptomiak általában egyiptomiként mutatkoznak be, nem arabként. Ha megkérdezik tőlük, hogy arabok-e, gyakran azt válaszolják: "Arab nyelven beszélek, de egyiptomi vagyok."

A fiatal egyiptomiak között egyre népszerűbb az ókori egyiptomi szimbólumok - például az élet kulcsa vagy a szkarabeusz - viselése. Ez is mutatja, hogy keresik a kapcsolatot ősi múltjukkal.

Az "arab tavasz" során sokan viseltek fáraó-maszkokat vagy ókori egyiptomi jelképeket a tüntetéseken. Ez azt üzente, hogy Egyiptom problémáit egyiptomiként, nem pedig az arab világ részeként akarják megoldani.

A vallási kérdésekben is látszik ez: bár muszlimok, az egyiptomi iszlám sok helyi hagyományt őriz. Például a fáraók korából származó tavaszi ünnepet, a Sham el-Nesszimet muszlimok és keresztények együtt ünneplik.

Az egyiptomiak nemzeti önazonossága tehát egy különleges keverék: beszélnek arabul és muszlim országban élnek, de mélyen kötődnek ókori egyiptomi örökségükhöz, és elsősorban egyiptominak, nem pedig arabnak tekintik magukat. Ez teszi Egyiptomot olyan egyedivé az arab világban!

Kommentek