.
A Fontvieille kikötő (Port de Fontvieille) a Monacói Hercegi Palota (Palais Princier de Monaco) közeléből, a szikla tetejéről nézve - K. V. fotója
.
2025-ben Monaco magánszektorában a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó havi átlagbére 4 841 euró, míg a mediánbér 3 256 euró. A legjobban kereső 10% több mint 7 346 eurót visz haza havonta, míg az alsó 10% kevesebb mint 2 241 eurót keres.
A minimálbér 2024. november 1-jétől 2 007,72 euróra emelkedett havi szinten, 39 órás munkahét mellett.
A legjobban fizetett ágazatok közé tartozik a pénzügyi és biztosítási szektor (átlagosan 6 305 euró/hó), az információs és kommunikációs technológiák (4 195 euró/hó), valamint a nagykereskedelem (3 747 euró/hó). Ezzel szemben az építőipar (2 931 euró/hó), a tudományos és műszaki tevékenységek (2 898 euró/hó), illetve a kiskereskedelem (2 894 euró/hó) az alacsonyabb átlagbérekkel rendelkező ágazatok közé tartoznak.
A társadalombiztosítási járulékok Monacóban kedvezőbbek, mint Franciaországban: a munkavállalói hozzájárulás mértéke 15,9%, szemben a francia 22%-kal. Ezáltal a nettó bérek magasabbak lehetnek azonos bruttó jövedelem mellett.
A palota magasságából a kilátás, sőt ami még jobb: rálátni egész Monacóra a kaszinó teraszairól, lényegében a Fairmont hotel tetőkertjéről
Nézni a helyi népeket (nem a többi turistát!)
Cápát simogatni és hatalmas tengeri akváriumokat csodálni az Oceanográfiai Múzeumban
A jachtkikötő
Meglepően jó és olcsó a buszos tömegközlekedés (2 euró a menetjegy)
A vártnál könnyebb parkolás
A Brasserie de Monaco sörözőben 18 és 20 óra között kedvezményesen sörözni
A hajnali Marché de la Condamine, ahol a milliomosok mellett a helyiek is ugyanúgy alkudoztak a szarvasgombára.
Az Oceanográfiai Múzeum tetőteraszáról a kilátás naplemente előtt, amikor rózsaszínbe borult az egész hercegség.
Az F1 pálya bejárása gyalog kora reggel - a Casino előtti kanyar sokkal meredekebb, mint tévében látszik.
Egy váratlan találkozás II. Albert herceggel a kikötőben, aki kedvesen visszaköszönt a meglepett turistáknak.
A Jardin Exotique kaktuszai között talált apró gyík, ami türelmesen pózolt a fényképezőgépemnek.
Monaco strandolásra egyáltalán nem alkalmas, egyetlen közstrandja (Larvotto Beach egyes részei) közepes és túlzsúfolt (van egy privát beach, de az drága)
A palotán, a kaszinón és az Oceanográfiai múzeumon kívül nincs igazán nagy durranás látnivaló
A Monte Carlo Casino előtti mesterkélt "fotózkodási pontok" és a kötelező belépési díj turistáknak.
Egy kávézó, ahol 12 eurót kértek egy eszpresszóért, csak mert a Café de Paris teraszán volt.
A helikopterek állandó zaja a kikötő felett, ahogy a "gazdagokat" szállítják Nizzából.
Az agresszív luxusautó-fotósok a Casino téren, akik mindenkivel összevesztek, aki belelógott a képbe.
A miniatűr közstrand zsúfoltsága - egy törölközőnyi helyért is harcolni kellett a Larvotto-n.
Be kell vallanom, számomra ez az apró miniállam nem hagyott olyan mély nyomot. Tény, hogy tiszta, rendezett, van egy szép kikötője, és azúrkék tenger öleli körül, de szakadt farmeros utazóként nem igazán tudtam kiélvezni a kaszinók világát vagy a luxusüzletek csábítását. Valahogy azt éreztem, hogy Monte Carlo elsősorban erről szól – csillogásról, pénzről, státuszról –, és kevésbé valami olyasmiről, amihez én igazán kapcsolódni tudnék.
Monaco az a hely, ahol az ember könnyedén csórónak érezheti magát.
Ez a kis ország maga a modern Kánaán – minden sarkából árad a jólét, mintha az arany meg a pezsgő csordogálna az ereszcsatornákból. Adóparadicsom lévén itt tényleg minden a luxusról szól, még ha ezt kifinomult módon is tálalják. Nem fognak rád nézni ferde szemmel, amiért nem Gucci szettben sétálsz – de attól még te magad fogod érezni, hogy nem vagy része ennek a világnak. És ez az egész kissé furcsa, mert sok lakás mintha lakatlan lenne, inkább befektetési célpont, mint valódi otthon. Az utcák csendesek, steril eleganciát árasztanak, de emberi nyüzsgésből meglepően kevés jut.
A város – ami egyben maga az ország is – két fő részre tagolódik: Monaco-Ville, az óváros sziklás magaslataival, és Monte-Carlo, a fényűzés és a kaszinók világa. A Forma–1 rajongóinak külön élmény az utcai versenypálya, de emellett érdemes megnézni a Hercegi Palotát, az óváros hangulatos sikátorait, és persze a híres Nagy Kaszinót is.
Ami praktikus, hogy Nizza és Monaco között a vonatút mindössze körülbelül 25 perc – az oda-vissza jegy ára pedig teljesen vállalható, 5 és 10 euró között mozog. A vonatok emeletesek, tiszták, kényelmesek és meglepően csendesek – maga az utazás is egy élmény.
Őszintén szólva Monaco csillogó világa engem sosem vonzott igazán. Lehet gyönyörködni az elegáns épületekben, elmerülni a városállam különös történeteiben, de a luxusautók, a hivalkodó gazdagság, a csillogás és a pompa engem inkább hidegen hagynak, mintsem lenyűgözzenek. El tudom képzelni, hogy azok, akik szívesen álmodoznak fényűző életformáról, jobban elragadtatják magukat itt – nekem viszont túl mesterkélt. Az út második felében Provence lankás vidékein barangoltunk, és ott éreztem igazán otthon magam – bocsánat a kifejezésért, de az már inkább az én világom. Monaco egyszeri látogatásra jó volt. Láttuk, amit látni kellett – és az élmény szépen el van téve egy polcra.
Dél körül beugrottunk egy sushi étterembe, mert éppen az volt kéznél. Meglepő módon nem is volt különösebben drága – később úgy láttuk, hogy árakban Monaco semmivel sem verte a déli francia tengerpart többi részét.
Elsétáltunk a kikötő másik végébe, benéztünk egy zárt parkolóba, ahol sorakoztak a szebbnél szebb autók. Aztán ahogy felfelé tartottunk a lifttel, megszólaltam a páromnak, hogy jó lenne vizet szerezni a kutyának – mire a mellettünk álló férfi magyarul köszönt ránk. Kicsi a világ, főleg, ha egy magán parkolóban is összefutsz egy honfitárssal, akit nem is kerestél.
Megcsodáltuk a lenyűgöző jachtokat, majd lifttel felmentünk a sziklára. Azt tényleg ajánlom bárkinek – gyalog felkaptatni a meredek ösvényeken nem éppen leányálom, a lift kényelmesebb, és ráadásul útközben is gyönyörű a kilátás. Fent az óvárosban sétáltunk, megnéztük a Hercegi Palotát, lőttünk néhány képet a Forma–1-es pálya ikonikus szakaszáról is. Este visszabandukoltunk a kikötőbe, még fotóztunk egy sort, aztán fél 11 körül kidőltünk – jóleső fáradtsággal, de őszintén szólva nem különösebb nosztalgiával.
Ebben a városban (országban) mindannyian tanulhatunk egy kis alázatot. Aki a frissen elnyert közbeszerzési pályázaton talált millióit Mercédeszre vagy BMW-re költi és idejön, hogy a maradékot feltegye a rulett asztalra, meglepetten tapasztalhatja, hogy a negyvenmilliós verdáját itt úgy elhajtja a portás a kaszinó elől, mint úszómester a kukucskáló kölyköket a női napozótól. (2022) forrás
Monaconak nincs repülőtere, viszont van több helikopter leszállópályája. Monaco egyszerűen nem elég nagy ahhoz, hogy saját repülőtere legyen. Csúcs-időszakokban átlagban 20 percenkét száll le helikopter a leszállópályák valamelyikén.
Monaco autóúton 1245 kilométerre van Budapesttől. Megállás nélküli vezetést modellezve a távot 12 óra alatt lehet megtenni. 1211 kilométeren autópályán közlekedünk. Egy útra kb. 56 ezer forintot kell kalkulálni üzemanyagra és matricára.
A Wizzair repül Nizzába. A Nizza-i repülőtérről Monaco autóval 40 kilométeres távon kb. egy órás vezetés irányonként egysávos, kacskaringós országúton. Autót érdemes bérelni.
Nizzából vonaton Monacoban vagyunk 14-22 perc alatt. 3-5 euró a menetjegy. Naponta 50 vonatjárat szolgál Monaco-Monte Carlo és Nizza között.
Monaco (Monte Carlo) pályaudvara, ahonnan vonattal mentünk vissza Nizzába
Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a Francia Riviéra és benne Monaco meglátogatásakor éppen Monacóban szálljanak meg.
Helyi viszonylatban olcsó hotelnek számítanak: Hotel de Versailles és a Hotel de France. Keresgélni ezen a linken lehet.
Január és március között a legolcsóbbak a helyi hotelek. Viszonylag olcsók.
Monaco napközbeni parkolás turisták számára meglehetősen jól szervezett és viszonylag megfizethető. A hercegségben körülbelül 40 nyilvános parkolóház és közel 20 000 parkolóhely áll rendelkezésre, ami jelentős kapacitást biztosít az ország mindössze 2 négyzetkilométeres területéhez képest.
Az első óra parkolás ingyenes a legtöbb parkolóházban, ami különösen kedvező a rövid látogatásokhoz. Ezt követően az árak 2,80 euró 1 óra 15 percért, 4,40 euró 1,5 óráért, 5,90 euró 1 óra 45 percért és 7,30 euró 2 óráért. A hosszabb parkításnál 3 óra 11,60 euróba, míg 4 óra 14,50 euróba kerül.
A napi parkolási díj 20-30 euró között mozog, függően a parkolóház helyétől és a turisztikai vonzerő közelségétől. Este 19:00 és reggel 8:00 között jelentősen olcsóbb a parkolás: 0,60-0,70 euró óránként.
Az utcai parkolás lehetőségei korlátozottak. Mindössze 1000 utcai parkolóhely van az egész hercegségben, 2,40 euró óránként, maximum két órás időtartammal a legtöbb területen. Az elektromos autók ingyenesen parkolhatnak az utcákon, és vasárnaponként minden autós ingyen parkolhat.
A turisták számára különösen ajánlott parkolóházak közé tartozik a Parking des Pêcheurs azok számára, akik a hercegi palotát vagy az Oceanográfiai Múzeumot szeretnék meglátogatni. A Monte Carlo Casino közelében található parkolóház ideális a luxus nevezetességek felfedezéséhez.
A 2024 áprilisában megnyitott Les Salines parkolóház 1790 férőhellyel park-and-ride lehetőséget kínál, ahol 2 órás parkolás 4 euróba kerül a normál 7 euróval szemben. Innen ingyenes buszjáratokkal lehet eljutni a városközpontba.
A fizetés több módon lehetséges: készpénzzel, bankkártyával a parkolóautomatáknál, vagy mobil alkalmazásokon keresztül, mint a PayByPhone és a Monapass. Az integrált szolgáltatások között szerepel az elektromos autó töltés, liftek, mosdók és akadálymentes hozzáférés.
Természetesen egy földalatti garázsban parkoltuk le a verdát, mert az utcán csak kihalásos alapon lehet parkolóhelyhez jutni. A 24 eurós napi ár, az egynegyedét tette ki szállásköltségünknek, pedig az autónk nem igényel tiszta törölközőt, minibárt és légkondicionálást.
Megállapítottam, hogyha Monacóba költözöm, parkolóba fektetem a felesleges milliárdjaimat. Ennek persze igen csekély az esélye, és nemcsak az említett összeg hiánya miatt, hanem a világ legnagyobb népsűrűsége is aggaszt kissé. Nehezen viselem a tömeget. (2022) forrás
Monacóban az étkezés a turisták számára általában magasabb árfekvésű, de vannak olyan helyek, ahol viszonylag olcsóbban is lehet étkezni. Az árak várostól és a helytől függően változnak, de egy olcsó ebéd egy főre 7-10 euró körül mozog. A vacsorák drágábbak, a legolcsóbbak ára 12-16 euró körül alakul, különösen, ha a helyiek által is kedvelt helyeket keresed.
A Place d'Armes piac körül és a piacon belül található néhány étkezési lehetőség, ahol a helyiek is szívesen megfordulnak. Ezek az éttermek és bisztrók kedvezőbb árakkal dolgoznak, mint a város központi részein található luxuséttermek. A piacon friss alapanyagokból készült helyi ételeket kínálnak, és itt is lehet találni gyorsétterem jellegű lehetőségeket.
Monaco kikötője környékén, különösen a Port Hercule-nál, a luxusjachtok között több elegáns étterem található, amelyek viszont magasabb árkategóriába esnek. Azoknak, akik kedvezőbb áron szeretnének étkezni, érdemes elkerülni a közvetlenül a Kaszinó tér környékén található éttermeket, mivel ezek kifejezetten a turistákra fókuszálnak, és ennek megfelelően drágábbak.
A kisebb kávézókban és pékségekben lehetőség van egyszerűbb ételek, szendvicsek, sütemények és kávé vásárlására, ami ideális azok számára, akik gyors és olcsó megoldást keresnek.
Érdemes figyelni az étlapokon található napi ajánlatokat (menu du jour), mivel ezek gyakran kedvezőbb árúak, mint az á la carte ételek. A város külsőbb részein és a Fontvieille negyedben is találhatók megfizethetőbb éttermek, ahol helyi ételeket kóstolhatunk.
Aki szeretne egy különleges gasztronómiai élményt, de nem akar vagyonokat költeni, annak a kisebb, családi tulajdonban lévő vendéglők és bisztrók jó alternatívát nyújtanak.
Óvárosi pizzeria - 10-13 euró egy teljes pizza
A városban mindenhol van sok kis divatárubutik és ajándékbolt. A legtöbb bolt az óvárosban található.
A legelegánsabb butikok a Cercle d'Or környékén vannak.
Monte Carlóban vásárolni egészen különleges élmény – és kétségkívül nem a szűkebb pénztárcájú utazóknak való. A luxust kedvelő európai elit mellett itt könnyedén elolvadhat a hitelkártya. A legelegánsabb ruhaboltok a „Golden Circle” (Arany Háromszög) nevű negyedben sorakoznak, amelyet az Avenue Monte Carlo, az Avenue des Beaux-Arts és az Allées Lumières határol. Itt Hermès, Christian Dior, Gucci és Prada üzletei várják a látogatókat. A Place du Casino környékén a világmárkák legnevesebb ékszerüzletei – például Bulgari, Cartier és Chopard – kínálják csillogó portékáikat.
Sok turista azonban inkább csak nézelődni jár erre, kirakatot bámulni és élvezni a fényűző atmoszférát – még akkor is, ha nem vesznek semmit. A boltok általános nyitvatartása: 9:00–12:00 és 15:00–19:00.
Ha valaki inkább a helyi színekre kíváncsi, érdemes ellátogatni a Condamine piacra a Place d'Armes téren. Ez az 1880 óta működő, élénk és hangulatos piac ideális hely az ajándékvásárláshoz, nézelődéshez vagy alkudozáshoz – apró boltok, butikok és barátságos árusok teszik színessé. Ha viszont modernebb környezetben szeretne vásárolni az ember, csak pár perc séta a rue Princesse Caroline sétálóutca.
A Fontvieille Bevásárlóközpont szintén egy „földközelibb” alternatíva. Itt 36 bolt található, ahol elektronikai cikkeket, ruhákat, bútorokat, CD-ket lehet venni, és van egy Carrefour szupermarket is, valamint egy McDonald’s. A monacói turista irodában ingyenes vásárlási útmutató is kérhető.
Ajánlott helyek vásárláshoz vagy nézelődéshez:
Le Métropole Shopping Center, 17 Avenue des Spélugues. Nyitva hétfőtől szombatig 10:00–20:00, vasárnap zárva. Elegáns környezet, 80 üzlet, gyönyörű csillárok.
Fred Boutique, 6 Avenue des Beaux-Arts. A világ egyik kevés Fred üzlete közül ez az egyik, Monaco hercegi családjának hivatalos ékszerésze. Még ha vásárolni nem is, nézelődni mindenképp érdemes.
Boutique du Rocher, 1 Avenue de la Madone. Grace hercegnő alapította az 1960-as években. A bevétel jótékony célokra megy, a kínálat pedig igényes: kézzel faragott képkeretek, tükrök, kerámiák, játékok és lakberendezési tárgyak.
Davidoff, 17 Avenue des Spélugues (Galeries du Métropole). Exkluzív szivar- és cigarettabolt, hozzáértő személyzettel.
Galerie Moghadam, 23 & 41 Boulevard des Moulins. Díjnyertes szőnyeg- és faliszőttes bolt, kiváló minőségű, kézzel szőtt darabokkal.
Pratoni Monaco, 7 Avenue Princesse Grace (Larvotto). Nyitva 10:00–12:30 és 14:00–19:30. Monacói divatmárka, elsősorban férfiaknak, olasz és monacói kézműves gyártás, egyedi méretre szabott ruhákkal.
Kaszinó (Casino de Monte Carlo)
1863-ban nyitották meg kapuit.
Mindössze egy parkon kellett átvágnunk, hogy elérjünk a kaszinóhoz. A kora délutáni hőségben alig lézengett valaki a XIX. századi épület előtt – aki ott volt, az is inkább a sportkocsik mellett pózolt, mintha egy autószalonban járnánk. Az igazi nyüzsgés csak estefelé indul be, amikor a magas sarkakon billegő, feltöltött ajkú, szoborszerű nők megérkeznek – lábak a nyakig, testre simuló ruhákban, és olyan tekintettel, mintha árlistát olvasnának le rólad.
Árcímke nem lóg rajtuk, de az embernek mégis olyan érzése támad, mintha egy kifutón járnának. A belépő tíz euró – ezzel ugyan csak a nyerőautomatás részbe lehet bejutni, de már az is elég sokaknak, hogy készüljön egy fotó a vörös szőnyegen vagy a kristálycsillár alatt. Mert ha Monaco valamit jól csinál, az az illúzió: bárki úgy érezheti, hogy egy pillanatra része lehet a nagyvilági csillogásnak – még ha csak egyetlen zseton erejéig is.
Természetesen, ha már ott jártunk, mi is bementünk a híres kaszinóba. Elvileg elég szigorú az öltözködési szabályzat – este csak frakkban engednek be, legalábbis papíron. Napközben viszont lazább a légkör: akkor még nincs játék, csak délutántól indul a pörgés, estére pedig minden rátesz még egy lapáttal a csillogásból. Én rövid ujjú ingben és hosszúnadrágban, de sportcipőben mentem, és gond nélkül bejutottam.
A belépés az előtérbe ingyenes – ott megnézheted az épület belsejét, néhány képet meg egy kiállított rulettasztalt. A tényleges játéktérre viszont 25 euró a belépő, amit az étteremben le lehet fogyasztani. Játszani általában 5–10 eurós indulótőkével lehet, attól függően, hol próbálsz szerencsét. Én az utolsó 20 eurómat tettem fel a sors kegyére – érdekes módon ugyanennyivel távoztam is.
Ettől függetlenül tényleg érdemes bemenni, mert az épület elképesztően szép, és van egy sajátos, elegáns hangulata, ahogy a francia krupiék gyakorlott mozdulatokkal dobálják a zsetonokat.
A kaszinó bejáratához érve olyan autók parkolnak, amelyeknek az egyik gumijára is csak akkor futná, ha életed végéig félreteszel. Magyar rendszámot nem nagyon fogsz látni. És igen, ott állnak a tökéletes frizurájú, napszemüveges nők, akik egy pillantással átlátnak rajtad – pontosan látják, hogy amit te menő fast fashion cuccnak gondoltál, az itt legfeljebb szolid szegénységi bizonyítvány. A zakódból kilóg a vonatjegy, és te leülsz a 20 euróddal, miközben a krupié alig vesz észre.
Közben jönnek a németek, olaszok, franciák, és úgy szórják az ezer eurós zsetonokat körönként, mint ahogy te gyerekkorodban a szotyi héját köpködted a ház előtt. Ha eddig nem tűnt volna fel, hogy egy másik világban jársz, akkor a hangos nevetés közepette elveszített pár ezer eurójukon mulató gazdag turisták látványa egészen biztosan rád hozza az érzést: bármennyi pénzed is lesz az életben, mindig lesz egy hely, ahol kicsinek érzed magad. És Monaco pont ilyen hely.
Dress code: Mivel kb. semmi értelmezhető információt nem találtam a neten, így leírom nektek a valós öltözködési szabályokat melyek a kaszinóba belépőkre vonatkoznak. Minden ami a kaszinó hivatalos oldalán van, az el van túlozva és csak este 7 után érvényes. Nap közben is elvárt az elegáns megjelenés, de nem kötelező a hosszú nadrág, sem a zakó/blézer. Egy rövid short-ban, ingben és egy egyszerűbb cipőben minden gond nélkül be fognak engedni. A melegítők és egyéb sportruházatok viszont továbbra is kerülendők.
Alaptétek: Black Jack (25€), Craps (10€), Roulette (konkrét számokra 5€, minden egyéb 20€), Poker (10€).
A belépő 17€ volt, amiből 10€-t le lehetett inni a bárban a 20€-s koktélokból. Pár kör rulett, félkarú és körbenézés után elhagytuk a kaszinót. (2022) forrás
(Palais de S.A.S. le Prince de Monaco)
8 euró a belépő.
A Monacói Hercegi Palota (Palais Princier de Monaco) a Monacói Hercegség hivatalos királyi rezidenciája, és a Grimaldi család székhelye több mint 700 éve. A palota Monaco-Ville városrészben, a híres Le Rocher szikláján található, ahonnan pazar kilátás nyílik a Földközi-tengerre és Monaco városára.
A palota eredetileg egy 12. századi erőd volt, amelyet a Genovai Köztársaság épített, és a Grimaldi család 1297-ben vette át az irányítást. Az évszázadok során az erődítményt többször bővítették és átalakították, így nyerte el mai formáját. A palota egyszerre tükrözi a középkori erődítmények szigorú stílusát és a reneszánsz valamint barokk építészet eleganciáját.
A palota külső udvara és építészete lenyűgöző látványt nyújt, de a belső terei még nagyobb pompával rendelkeznek. A díszes Állami Termek, mint például a Throne Room (Trónterem) és a Mazarine Room, gyönyörű freskókkal és műalkotásokkal vannak díszítve, amelyek a hercegi család gazdag történelmét tükrözik.
A Palota udvarán minden nap 11:55-kor sor kerül az őrségváltásra, amely a látogatók körében rendkívül népszerű látványosság.
A palota belső terei időszakosan látogathatók, különösen a nyári hónapokban, amikor a hercegi család nincs Monacóban. Ekkor a látogatók betekintést nyerhetnek a hercegi rezidencia lenyűgöző terméibe, és megismerhetik a Grimaldi család gazdag történelmét.
A Hercegi Palota egy ikonikus helyszín Monaco történetében és kultúrájában, valamint a Grimaldi család uralkodói örökségének központja.
Aji fotója
A Hôtel de Paris Monte-Carlo az egyik legismertebb és legexkluzívabb szálloda a világon, amely Monaco szívében, a híres Place du Casino téren található. Az 1864-ben épült luxusszálloda az elegancia és a kifinomultság megtestesítője, és az idők során a nemzetközi elit, hírességek és királyi családok kedvelt úti céljává vált.
Az épületet Charles Garnier, a párizsi Operaház tervezője álmodta meg, és az évek során többször felújították, hogy a modern igényeknek megfelelő kényelmet és szolgáltatásokat nyújtsa. Az építészeti stílus neoklasszicista, és az épület lenyűgöző homlokzata harmonikusan illeszkedik a Monte-Carlo Kaszinó elegáns környezetéhez.
A szálloda belső tereit luxus bútorok és értékes műalkotások díszítik, minden részletében a klasszikus elegancia tükröződik. Az Hôtel de Paris híres a világszínvonalú szolgáltatásairól, exkluzív szobáiról és lakosztályairól, amelyekből gyönyörű kilátás nyílik a Földközi-tengerre és Monaco városára.
A hotel híres gasztronómiai kínálatáról is, mivel itt található a Le Louis XV – Alain Ducasse étterem, amely három Michelin-csillaggal rendelkezik, és a világ egyik legjobb éttermeként tartják számon. Emellett a szálloda különleges borospincéjében több ezer kiváló minőségű bor található.
Az Hôtel de Paris nemcsak a luxus és a kényelem szinonimája, hanem a monacói életmód jelképe is, ahol a vendégek egy igazán exkluzív élményt élhetnek át a hercegség szívében.
Monaco híres kikötője, a Port Hercule, az egyik legfontosabb és legimpozánsabb kikötő a Földközi-tengeren. A kikötő Monaco északi részén, Monte-Carlo közelében található, és történelmi jelentőségű, hiszen már az ókori rómaiak is használták. A Port Hercule a 20. század elején nyerte el jelenlegi formáját, amikor a természetes öböl körül mélyebb és nagyobb kikötőt alakítottak ki.
Port Hercule nemcsak a jachtok és luxushajók számára szolgál kikötőhelyül, hanem Monaco gazdasági életében is kulcsfontosságú szerepet játszik. A kikötő több száz hajó befogadására alkalmas, köztük a világ legnagyobb és legfényűzőbb jachtjait is gyakran itt lehet látni. Minden évben számos híresség és gazdag üzletember érkezik hajóval Monaco partjaira, különösen az olyan exkluzív események alkalmával, mint a Monacói Nagydíj vagy a Monaco Yacht Show.
A kikötő körül nyüzsgő élet zajlik, a part menti sétányon luxusüzletek, éttermek és kávézók találhatók, ahol a látogatók élvezhetik a festői kilátást a Földközi-tengerre és a kikötőben horgonyzó jachtokra. A környék különösen élénk a Monacói Nagydíj idején, amikor a Forma-1-es pálya egy része a kikötő mellett fut, és az esemény világszerte vonzza a látogatókat.
Monaco másik kisebb, exkluzívabb kikötője a Port de Fontvieille, amely egy modernebb negyedben található, és szintén kiváló hely a luxusjachtok kikötésére. A hercegség kikötői tehát nemcsak a hajósok paradicsoma, hanem Monaco presztízsének és luxus életstílusának is szerves részei.
(Musée océanographique)
14 euró a belépő.
A Monacói Oceanográfiai Múzeum (Musée Océanographique de Monaco) a világ egyik legismertebb és legimpozánsabb tengeri tudományos intézménye, amelyet 1910-ben alapítottak. A múzeum a híres Le Rocher szikláján helyezkedik el, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Földközi-tengerre.
Az intézmény alapítója, II. Albert herceg, nagy rajongója volt az óceánoknak, és szenvedélyesen támogatta a tengeri kutatásokat. A múzeum gyűjteménye az ő felfedező útjain szerzett tengeri leletekre épült, és azóta folyamatosan bővült. Különleges kapcsolat fűzi az intézményt Jacques-Yves Cousteau híres óceánkutatóhoz, aki több mint harminc évig volt az intézmény igazgatója.
A múzeumban több mint 6000 tengeri faj található meg, köztük ritka halak, korallok, cápák és teknősök, amelyek természetes élőhelyükhöz hasonló körülmények között élnek. Az egyik leglátványosabb része az intézménynek az óriási akvárium, amely különböző tengeri ökoszisztémákat mutat be, köztük a trópusi zátonyokat és a Földközi-tenger élővilágát.
A kiállítások nemcsak a tengeri élőlények bemutatására koncentrálnak, hanem a tengerkutatás történetére, a fenntarthatóságra és az óceánok megóvására is nagy hangsúlyt helyeznek. A múzeum területén interaktív kiállítások és multimédiás bemutatók várják a látogatókat, különösen az óceánok védelméről és az éghajlatváltozás hatásairól.
Az épület maga is lenyűgöző, hiszen közvetlenül a tengerparti sziklán épült, 85 méterrel a vízszint felett. Az épület homlokzata és belső terei is művészeti remekművek, amelyek még különlegesebbé teszik a látogatást.
A Monacói Oceanográfiai Múzeum a tudomány, a természet és a fenntarthatóság találkozási pontja, amely nemcsak a tengeri élővilág szépségeit mutatja be, hanem fontos oktatási és kutatási szerepet is betölt a tenger megőrzésében.
,, Ezt az intézményt Jacques-Yves Cousteau vezette sok-sok éven át. Az épület hatalmas, 3 szintes - alul kisebb nagyobb akváriumok vannak, rengeteg vízi élőlénnyel, középen és fent pedig maga a gyűjtemény. Az óriáskagylótól, az óriáskalmáron át a bálnacsontvázig minden van itt... Láttunk hatalmas cápa fogazatot, bálnavadász eszközöket, búvárfelszereléseket, moziztunk, nézelődtünk. Szép és gondosan összeválogatott, de nem éreztem a "különlegességet" benne (Bécsben a Tenger háza, vagy Pesten a Természettudományi Múzeum hasonló élményt nyújt.)" forrás
Bejárat
A Monacói Botanikus Kert (Jardin Exotique de Monaco) a Földközi-tenger partján, egy sziklás dombon található, és különleges egzotikus növényekkel büszkélkedik. A kertet 1933-ban nyitották meg, és mára a világ egyik legismertebb botanikus kertje lett, különösen a szukkulens növények terén. A látogatók csodálatos kilátást élvezhetnek a tengerre és Monaco városára, miközben különleges kaktuszokat és pozsgás növényeket csodálhatnak meg. A kertben található növények főleg a szárazságtűrő fajok közé tartoznak, amelyeket Afrikából, Amerikából és a Közel-Keletről hoztak ide. A kert legnagyobb látványossága a barlang, amelyet vezetett túrák során lehet megtekinteni. A barlang különleges cseppkőképződményeket rejt, és lenyűgöző látványt nyújt a természet szerelmeseinek. Az itt található több ezer növényfaj közül sok különösen ritka, ami még különlegesebbé teszi a látogatást. A kert gondosan karbantartott útjai és lépcsői kellemes sétára invitálják a látogatókat. Az egzotikus növények mellett a kert tudományos kutatásokat is végez a szukkulensek megőrzésével és tanulmányozásával kapcsolatban. A Jardin Exotique nemcsak botanikai, hanem kulturális szempontból is értékes helyszín. A látogatás során a természet és a város harmonikus találkozása páratlan élményt nyújt. Az év bármely szakában érdemes ide ellátogatni, hiszen a mediterrán klíma lehetővé teszi, hogy egész évben virágzó növényeket lássunk.
Katedrális
A Monacói katedrális (hivatalos nevén: Katedrális Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának) az ország egyik legfontosabb vallási épülete, és Monaco óvárosában, a Le Rocher szikláján található. A katedrálist 1875 és 1903 között építették neoromán stílusban, fehér mészkőből, amelyek La Turbie közeléből származnak.
A katedrális jelentős történelmi és kulturális helyszín, hiszen itt tartják a Monacói hercegi család fontos eseményeit, például esküvőket és temetéseket. A katedrális híres arról is, hogy itt nyugszanak a Grimaldi-ház több tagja, köztük III. Rainier herceg és Grace Kelly hercegné.
A templom belső tere gazdag díszítésű, és jelentős műalkotásokkal büszkélkedik, köztük François Brea híres oltárképével, amely 1500-ban készült. Az impozáns orgona és a márvány oltár is kiemelkedő része az épületnek.
A katedrális különösen népszerű turisztikai látványosság, amely nemcsak vallási jelentőséggel bír, hanem építészeti szempontból is lenyűgöző.
A herceg oldtimer autó gyűjteménye
A Monacói Herceg Oldtimer Autógyűjteménye, hivatalos nevén a Prince of Monaco's Car Collection, egyedülálló és lenyűgöző autógyűjtemény, amely több mint 100 ritka és történelmi autóból áll. A gyűjtemény főként a Monacói Hercegség híres vezetője, III. Rainier herceg szenvedélyéből jött létre, aki nagy rajongója volt a klasszikus autóknak.
A kiállítást 1993-ban nyitották meg a nagyközönség számára, és jelenleg a Fontvieille negyedben található, egy kifejezetten erre a célra épített, modern épületben. A gyűjtemény darabjai az autógyártás történelmének különböző korszakait ölelik fel, kezdve a korai 20. századi veterán járművektől a klasszikus versenyautókon át a modern sportkocsikig.
A kollekció különlegességei közé tartoznak a luxusmárkák, mint a Rolls-Royce, Ferrari, Maserati, Lamborghini és Bugatti. Több egyedi jármű is megtalálható itt, köztük azok, amelyeket a Monacói hercegi család különleges eseményeken használt, például hivatalos látogatásokon vagy esküvőkön.
Az autók nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem a motorsport iránti hercegi rajongást is tükrözik. Monaco híres az évente megrendezett Formula-1-es Nagydíjról, így a gyűjteményben találhatóak híres versenyautók is, amelyek valaha részt vettek a legendás versenyen.
A kiállítás látogatása izgalmas élményt nyújt az autók szerelmeseinek, mivel a járműveket lenyűgöző állapotban tartják fenn, és részletesen bemutatják azok történelmét és jelentőségét.
Kaszinó tér
A Kaszinó tér (Place du Casino) Monaco egyik legismertebb és legikonikusabb helyszíne, a luxus és elegancia szimbóluma. A tér Monaco szívében, Monte-Carlo városrészben található, és központi szerepet játszik az ország életében.
A tér központi eleme a híres Monte-Carlo Kaszinó, amelyet 1863-ban nyitottak meg, Charles Garnier, a párizsi Opera építészének tervei alapján. A kaszinó az egyik legelőkelőbb és legszebb épület a világon, és az évtizedek során a nemzetközi elit és hírességek egyik kedvenc találkozóhelyévé vált.
A Kaszinó tér környékén luxushotelek, mint például a Hôtel de Paris, valamint prémium márkákat kínáló butikok találhatók. A tér előtti szökőkút és pálmafák alatt luxusautók sorakoznak, amelyek tovább erősítik a hely exkluzív atmoszféráját.
A tér különleges események helyszíne is, mint például a Monaco-i Nagydíj idején, amikor a Formula-1-es autók száguldoznak az utcákon. A Kaszinó tér a luxus, a történelmi építészet és a Monte-Carlo-i életstílus tökéletes találkozási pontja, és minden Monaco-ba látogató számára kötelező látványosság.
Régi Monaco a katedrálissal
Régi Monaco, más néven Monaco-Ville vagy az Óváros, a hercegség történelmi központja, amely a híres Le Rocher (A szikla) nevű sziklás magaslatra épült. Ez a terület az egyik legősibb része Monacónak, és a hercegi család rezidenciája, a Monacói Hercegi Palota is itt található.
Monaco-Ville szűk, macskaköves utcái és régi épületei megőrizték a középkori hangulatot, ami egyedülálló atmoszférát teremt. Az óváros több száz éves múltra tekint vissza, mivel Monaco története a 13. századig nyúlik vissza, amikor a Grimaldi család átvette az uralmat a terület felett.
A negyed legfontosabb nevezetességei közé tartozik a Monacói Hercegi Palota, ahol a hercegi család jelenleg is él, valamint a Monacói Katedrális, amely a hercegi család temetkezési helye. Itt található a híres hercegné, Grace Kelly nyughelye is.
Az óvárosból gyönyörű kilátás nyílik a Földközi-tengerre, és látogatói élvezhetik a szikláról nyíló panorámát a kikötőre és Monte-Carlo modern részére. A Jardin Saint-Martin park zöldellő kertjei ideálisak a sétára, és a területen több történelmi múzeum is található, például az Oceanográfiai Múzeum, amelyet Jacques-Yves Cousteau is vezetett.
Régi Monaco megőrizte báját és autentikus hangulatát, így a látogatók betekintést nyerhetnek a hercegség gazdag történelmébe, miközben felfedezik az egyik legszebb és legkülönlegesebb városrészt.
Monaco Grand Prix
k. m. fotója
Monaco alkotmányos monarchia, hercegség, amit a Grimaldi család mindenkori leszármazottai uralnak. Ez Európa legrégebbi uralkodó családja. 2002-ig úgy volt, hogy amennyiben nincs a Grimaldi családban utód az uralkodásra, akkor Franciaország veszi át a mini ország feletti uralmat. De 2002-ben született egy olyan szerződés Franciaország és Monaco között, hogy amennyiben nincs a Grimaldi családban utód, Monaco akkor is megtartja független nemzeti státusát. Jelenleg II. Albert - Ranier és Grace második gyermeke, egyetlen fiúgyermeke - az uralkodó. Monaco egy adóparadicsom. Csakis a turizmus és a kaszinók tartják pénzügyileg életben. Az egyetlen természetes erőforrása: a halászat. A közvélekedéssel szemben Monaco azért nem teljesen adóparadicsom. Tény, hogy nincs jövedelemadó, viszont az állandó lakosoknak (rezidensek) az árukra és a szolgáltatásokra 19,6 százaléka ÁFA - kell fizetni és az itteni cégek a teljes profitjuk egyharmadát az államkasszába nyomják. Naponta több mint 50 ezer francia és olasz ingázik Monacoba munkavégzés céljából.
-----------------------
Monaco, a világ második legkisebb állama, 2024-re gyakorlatilag teljesen elfogyott a beépíthető területekből, így a tengert kezdte „meghódítani” egy holland mintára készült, új városrésszel. A „Mareterra” nevű projekt során mesterséges félszigetet alakítottak ki 2 milliárd euróból, amelyet speciális, hullámokat elnyelő betonkamrákra építettek. Az így létrehozott terület 3%-kal növeli Monaco méretét. Az új városrészben luxuslakások, villák, üzlethelyiségek és közterek kaptak helyet, valamint egy kis kikötő is. Bár hivatalosan a lakhatási gondokat enyhítené a fejlesztés, a négyzetméterenként 100 ezer eurós árak inkább a szupergazdagokat célozzák. Monaco ezzel a lépéssel folytatja a már az 1960-as években elkezdett terjeszkedését a tenger irányába.
Nizzából mindössze harminc perc alatt elérhető Monaco – akár autóval, akár vonattal vagy busszal indulunk útnak. Ahogy közeledünk a hercegséghez, hamar szembetűnik, mennyire ki van használva minden négyzetméter: minél kisebb a terület, annál intenzívebb a beépítettség. Nem véletlenül ez a világ legsűrűbben lakott állama.
Péntek este érkeztünk Monte-Carlóba, és természetesen útba ejtettük a híres kaszinót is. A tér már messziről vibrált – úgy tűnt, mintha nem is lenne más esti program a városban, mint autóval érkezni, körbefordulni a kaszinó előtti rövid szakaszon, és stílusosan leparkolni. Egymást váltották a Ferrarik, Rolls-Royce-ok és Lamborghinik – méltóságteljesen gördültek be, mintha csak egy vörös szőnyegen vonulnának. Alig telt el tizenöt perc, de máris úgy éreztem, több százmillió eurónyi luxusautót láttam, mint addig egész életem során összesen.
És hát nem csak lóerőből volt sok. A csillogás a megjelenés minden elemére kiterjedt – ruhák, kiegészítők, frizurák, testek. Az összhatás inkább volt egy mozgó divat- és életstílus-parádé, mint egy klasszikus városnéző program.
Monacóról a legtöbben elsőre a fényűzésre, a kaszinókra és a csillagászati árakra asszociálnak, pedig léteznek ott is jóval elérhetőbb alternatívák, különösen, ha az ember egy kicsit nyitott szemmel jár. A kikötőnél, közvetlenül a buszmegállóval szemben található egy meglepően jól felszerelt szupermarket, ahol az árak nemcsak korrektek, de néhány termék esetében még alacsonyabbak is, mint a közeli Nizzában. A hely egyáltalán nem tűnik turistacsapdának: tiszta, rendezett, és a friss zöldségeket, gyümölcsöket folyamatosan párásító rendszer frissíti – már-már látványosság önmagában is.
Aki először jár Monacóban, annak kihagyhatatlan élmény végigsétálni a híres Forma–1-es pálya útvonalán. A kikötőtől elindulva, lépésről lépésre ismerősek lesznek a kanyarok, az alagút, a célegyenes, és ahogy az ember felsétál a kaszinóig, hirtelen azon kapja magát, hogy nem is várost néz, hanem egy mozgó luxusautó-kiállításon vesz részt. Lamborghini, Ferrari, Rolls–Royce – mintha nem is közlekednének, csak lassan, elegánsan megmutatnák magukat.
Monte-Carlóba az ember nem elsősorban kultúráért utazik. Bár kellemes sétákat lehet tenni a város makulátlanul tiszta utcáin, és időnként feltűnik egy-egy elegáns palota vagy díszes középület, a kaszinó előtti tér is rendezett és látványos, sőt még egy kisebb, díszfákkal szegélyezett városi kert is kínál némi zöld nyugalmat – de Monaco valódi karakterét nem ezek adják. Az igazi élményt a valószerűtlen jólét hangulata határozza meg.
Monaco állampolgárai mentesülnek a jövedelemadó alól, az állami bérlakások díja pedig nevetségesen alacsony – igaz, csak a kiváltságos helyiek férhetnek hozzá. A társasági adó minimális, a pénzügyi szolgáltatások kiemelkedő színvonalúak, a banktitokhoz pedig Európán belül is kevesen értenek úgy, mint itt. Mindez együtt egy adóparadicsom precíz mechanizmusát működteti, a Riviéra csillogó díszletei között.
A belvárosi utcákban szabályos sorban parkoló Ferrarik, Lamborghinik és Maseratik nem különcködésként hatnak, inkább természetes tartozékai a helyi közlekedéskultúrának. Az ember itt hamar megérti, miért nem a körúton rendezik a Forma–1-es futamokat. A legnagyobb attrakció mégis kétségtelenül a kaszinó, ahová a világ minden tájáról szívesen térnek be azok, akiknek nem okoz fejfájást néhány ezer euró egyetlen éjszaka alatt. Mielőtt belépnek, jellemzően épp csak lehorgonyozzák jachtjukat a kikötőben.
A kikötő önmagában is látványosság: monumentális luxusjachtok sorakoznak egymás mellett, úgy, hogy az ember – még ha nem is irigykedik – önkéntelenül is porszemnek érzi magát a világ túlfelén. Ha viszont szeretnénk kipipálni a kötelező nevezetességeket, azt gyorsan megtehetjük, hiszen Monaco alig több mint 2 km², néhány óra alatt bejárható.
A Hercegi Palota a város legfontosabb történelmi épülete: a 12. században emelték, és egy sziklaszirt tetején trónol, inkább hasonlít egy erődre, mint klasszikus értelemben vett palotára. Ez nem véletlen – a Grimaldi-család 1297 óta él itt, és az épület az évszázadok során számos támadásnak állt ellen. A közeli katedrális sem marad ki a látogatók útvonalából: a Szeplőtelen Fogantatásnak szentelt templom kevésbé ismert a carrarai márványairól, annál inkább arról, hogy itt temették el Grace Kellyt, Monaco egykori hercegnőjét, akinek emléke a mai napig átszövi a városállam szellemiségét.
Amikor megérkeztünk Monacóba, a kikötő mellett parkoltunk le egy mélygarázsban – az óránkénti 1,5 eurós díj kifejezetten kedvezőnek tűnt, különösen egy ilyen helyen. Nem számítottam rá, hogy épp itt fogom kimondani: „meglepően olcsó volt.”
A kikötő maga lenyűgöző látványt nyújtott. Elegáns vitorlások, luxusjachtok és csillogó motorcsónakok sorakoztak a vízen, mintha mindegyik külön jelenet lenne egy reklámfilmből. A parton pedig ott parkoltak a hozzájuk illő autók: márkás, tökéletesen tisztára polírozott járművek, mintha egy mozdulatlan parádé részei lennének. Mindez azonban nem tolakodóan hivalkodó – csak egyszerűen van. Ami meglepett, az az emberek közvetlensége volt: senkiről sem ordított, hogy milliomos, mindenki természetesen viselkedett, barátságosan, mintha csak egy dél-francia kisvárosban járnánk.
A Hercegi Palota szépen karbantartott, harmonikusan illeszkedik a sziklaszirtre épült óváros hangulatába, de méretét tekintve meglepően visszafogott. Kissé csalódottan tapasztaltuk, hogy bent fotózni nem lehetett, és sajnos az őrségváltást is lekéstük. Egy pillanatra átfutott rajtam a gondolat: „Ez most a Neveletlen hercegnő forgatási helyszíne, vagy a valóság?” – mert pontosan olyan elegáns és meseszerű volt a légkör.
A palotába és a mellette található múzeumba közös belépőjegyet váltottunk: 2025-ben felnőtteknek 19 euróba, gyerekeknek 9 euróba került. A látogatás után még sétáltunk egy kicsit az óváros szűk utcácskáin, ahol a házak színes homlokzatai és a kis kávézók meghitt hangulata zárta le a napot. A kaszinó most kimaradt – gyerekekkel ez amúgy sem opció –, de talán legközelebb bepótoljuk.
A monacói sétát érdemes a kikötő környékén kezdeni, mivel innen felfelé vezet az út a város látványosabb pontjaihoz. Bár a forgalom ezen a részen élénk, a járda mentén gondosan kialakított teraszok és kilátópontok várják azokat, akik megállnának egy percre gyönyörködni a tenger látványában. Némelyik helyen padokat is találunk, ahonnan nemcsak a kikötő csillogása, hanem a nyílt víz kéksége is lenyűgöző. Az egyik ilyen kilátónál legalább egy órát töltöttünk – napfényben melegedve, szinte mozdulatlanul nézve a hullámokat, mintha az idő is lassabban telt volna ott.
Ezután következett a Jardin Exotique, azaz az Afrika-kert, ahol kaktuszok, szukkulensek és mediterrán növények burjánzanak egy meredek sziklafalon – nem csak látványos, de különleges mikroklímájú hely is. Innen továbbsétáltunk Monte-Carlo híres kaszinója felé. A környéken nem csak egy kaszinó található: több játékterem is egymás mellett áll, szinte mindegyik előtt teraszos kávézók sorakoznak. Ezekben, ha valaki nem bánja a borsos árakat, napsütésben üldögélve kortyolhatja el az eszpresszóját – és közben stílusosan figyelheti az érkezők járműveit, öltözékeit és gesztusait.
A kaszinó maga meglepett: nem futurisztikus, nem csillog-villogó, hanem régi stílusú, díszes épület – sokkal inkább emlékeztet egy apró palotára vagy múzeumra, mint egy klasszikus szerencsejáték-központra. Elegáns és szép, letisztult részletekkel, méltóságteljes homlokzattal.
A kaszinó mögötti parkolóban épp egy spontán oldtimer-találkozóba futottunk bele. A klasszikus autók ott sorakoztak ragyogóan kitisztítva, a tulajdonosok büszkén álltak mellettük, miközben turisták sokasága fotózta őket lelkesen. Bár engem általában kevéssé hoznak lázba az autók, az egyik jármű mégis megállásra késztetett: egy tökéletes másolat a Vissza a jövőbe film ikonikus DeLorean-jából. Doki és Marty nélkül is működött a varázs.
rojszrojsz
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Gábor, 2022. 07. 06. 11:17
Monaco fél nap alatt:
https://fikatours.blogspot.com/2022/06/monaco.html