Ghisonaccia (Középkelet-Korzika) - f. r. fotója
.
Korzika elképesztően, letaglózóan, felfoghatatlanul drága!
Nem tudom, hogy a kontinentális Franciaországban milyenek az árak, mert ott még nem jártam, de mindent elmond, hogy 3 hétre 900 euró éppen hogy elég volt – mindezt úgy, hogy mindig éhes voltam, és sosem éreztem magam kényelmesen! Oké, ebben benne van a komp árától kezdve az utolsó fagyi is, de például semmilyen felesleges vackot, szuvenírt stb. nem vettem, és csak kempingben szálltam meg. Volt, hogy még ott sem, mert több éjszakát is vadkempingeztem!
A benzin literje 2 euró körül mozog, de láttam 2.20-ért is. Egy rossz reggeli (egy baguette, arra valami felvágott meg egy kakaó) sosem jön ki 7 euró alatt, és lássuk be, ezzel nem lehet jól lakni, főleg nem, ha – mint én – napi alsó hangon 5 ezer kalóriát égetsz! A hegyen, az utolsó utáni étteremben is 12 euró egy rossz Margarita pizza, frekventáltabb helyeken 14 alatt nincs is. Ha pedig valami húst is szeretnél rá, 18 alatt ne is gondolkodj! Cserébe a pizza minősége csapnivaló! Egy normális főétel 30-40 euró alatt egyszerűen nincs, így egy "romantikus" vacsora alkalmával nem nehéz egy 120 eurót elkölteni, és még csak nem is biztos, hogy jól fogunk lakni.
A kemping ára biciklivel (tehát nem kellett külön az autóért fizetni, és áramot sem kértem soha) 12-18 euró/éjszaka között mozgott. Itt 2-3 csillagos helyekről beszélünk, tehát semmi luxus! Szóval nem éppen diszkont árszintű hely! Vannak ugyan Spar és egyéb nagyobb áruházláncok, de horror árakra kell készülni, főleg ha gyümölcsöt vagy húst akarunk venni.
Mindent egybe véve, örülök, hogy jártam itt. Idővel amúgy is minden megszépül, még ha kétszer majdnem el is jutottam a töréspontig a szigeten! Egy biztos: ha hátizsákosként akarod felfedezni, semmiképpen se becsüld alá a költségeket – minden másra ott a Mastercard! (Bóka Marci, 2024 update)
Miután Bastia felől elindulva bejártad az egész szigetet, itt, Porto környékén állva érted meg igazán, milyen valóságos is az a gyakran idézett mondás: Korzika nem más, mint egy hegy a tengerben. Egy szerpentin peremén állsz, alattad a szakadék, mélyében a Scandola természetvédelmi terület vörös sziklái merülnek bele a Ligur-tenger sötétkék vizébe, mintha óriások önként hajoltak volna a hullámok közé, hogy vállukon tartsák ezt a vad és büszke szigetet. A tenger tükrét fürkészed, s ahogy a mélybe nézel, meglepetten látod, hogy odalent a víz alatt is ugyanazok a rózsaszínes, vöröses és bordó árnyalatok sejlenek fel, mint amilyenek a felszínen emelkednek.
Még a repülőről lenézve úgy gondoltad, négy nap elegendő lesz erre a szigetre. De ahogy közeledsz, s a szirtfalak és vöröses háztetők lassan hegyekké és városokká nőnek, egyre világosabbá válik: ennek a francia tartománynak a felfedezéséhez nem napok, hanem hetek, talán hónapok kellenének. Itt minden megvan, amit másutt oly nehezen talál az ember – tengerpart, amely nem túlzsúfolt; hegyek, amelyek embert próbálóak, de nem legyőzhetetlenek; sziklák, amelyeket a hullámverés koptat, és szelek, amelyek bárkát indítanak útnak a nyílt víz felé. És mindezt átszövi egy olyan latin kultúra és történelem, amelyhez ritkán kerülhetünk ilyen közelségbe – eleven és érzéki, nemcsak a szemnek, hanem a léleknek is.
Reggel egy másik világban ébredsz. A teraszról alig néhány lépés a part, majd a tenger. Épp annyi hely, hogy elfér rajta egy magányos futó meg egy lóháton vágtató nő. Éjjel eső áztatta a tájat, a felhők még most is nehezek, s az ezüstös, tompa fény szinte álomszerűvé formálja a horizontba olvadó várost. A csinos pincérnő tálcán hozza a kontinentális reggelit: gőzölgő hosszú kávé kancsóban, ropogós mini-bagett, illatos croissant, aranyló vaj, gesztenyeméz és egy kanálnyi bordó ribizlilekvár – mindez egy verandán, ahol nem siet senki, s ahol az idő nem diktál, csak kísér.
Korzika még mindig elérhetetlen közvetlen fapados járattal hazánkból, így a szigeten alig találkozunk magyar turistával – ami különös, mert a Földközi-tenger negyedik legnagyobb szigete lenyűgöző kincseket rejt. Elképesztő öblök, Európa egyik legizgalmasabb túraútvonala, vad hegyi falvak, és egy szinte mediterrán-dzsungelszerű növényvilág fogadja az utazót.
A megközelítés sem egyszerű, sem olcsó – de minden ráfordított forint bőségesen megtérül. Ha komolyan gondoljuk a felfedezést, legalább másfél hetet érdemes rászánni, de ha több időnk van, azt is könnyedén megtöltjük élményekkel.
A szigeten minden drágább, mint a szárazföldön – benzin, autóbérlés, étkezés –, nem ritkán többszörös áron. Ezért a legésszerűbb megoldás talán az, ha Szardíniáig eljutunk fapadossal, majd onnan bérelünk autót, és komppal kelünk át. Aki vállalja az utazást saját autóval, annak viszont hosszú, de emlékezetes kalandban lesz része.
Ha valaki azt mondja, Korzika drága, az még nem fejezi ki a lényeget. Ez a sziget brutálisan drága. Olykor zavarba ejtően az. Jóval többe kerülhet itt egy nap, mint Párizsban – szóval csak az jöjjön ide spontán, aki nem nézi az árakat. A többieknek alapos tervezés ajánlott.
A távolságok kicsinek tűnnek a térképen, de az utak gyakran szűkek és kanyargósak – néhol még a tükröket is be kell hajtani, hogy elférjen az autó a kőhidak alatt. Ne siessünk, hagyjunk időt az utazásra, mert a táj úgyis megállásra kényszerít.
A strandok változatosak: vannak finomhomokos, kavicsos és sziklás partok is, ízlés kérdése, kinek mi tetszik – de a víz mindenhol kristálytiszta. Korzikán mindenki megtalálja a kedvenc öblét.
Bonifacio: A város szinte a semmiben lebeg, a házak a sziklafal peremén lógnak, mintha csak a szél tartaná őket. A kikötői séta fagylalttal a kézben már csak azért is emlékezetes, mert a gombóc ára tízszerese lehet annak, amit nemrég még Szardínia egyik eldugott falucskájában fizettünk. A sikátorokon felkaptatva a város szívébe jutunk, ahonnan egyenesen a Tengerésztemetőbe érdemes sétálni – különös, csendes világ ez, időn kívül.
Corte: Hatezer lakosával már-már városnak számít itt. A levegő mindig mozgásban van, a nyári hőség se forrósítja át teljesen az utcákat. A hangulatos sikátorokon, meredek lépcsőkön felérünk a várhoz, ahonnan visszafelé kacskaringózva bejárható az egész település. Itt kóstoltam először nutellás calzonét – nem felejthető élmény.
Speloncato: Egy apró, elhagyatottnak tűnő falu, ahol az idő megállt. Ezeréves kőházak, pár kóbor kutya, falakon franciaellenes graffitik és golyónyomok – nyers és megrázó emlékek. Mégis, valami különös nyugalom lengi körül. Ezekben a hegyi falvakban érezni igazán Korzika lelkét.
Porto: Nem is a település, hanem a környezete teszi felejthetetlenné. Vörös sziklák sorakoznak a part mentén, némelyik 900 méter magasra nyúlik. Nyáron gyakoriak a torlódások – mindenki félrehúzódik, hogy lefotózza ezt az elképesztő tájat. Ez az útvonal nem véletlenül Európa egyik legszebb „scenic drive”-ja – még ha nincs is igazán jó magyar kifejezés erre.
Cap Corse: Korzika legészakibb félszigete – egy külön kis világ a világban. Érdemes valamelyik faluban eltölteni egy éjszakát, majd másnap végigutazni a keskeny, szerpentines utakon. Útközben elhagyott azbesztbánya, magányos tengeröblök, apró, néma falvak és lélegzetelállító kilátások váltják egymást. Egy teljes napot is kevésnek fogsz érezni.
Bastia: Sokan Ajaccióra esküsznek, de számomra Bastia sokkal élőbb, izgalmasabb. Forgalmas kikötő, színes piacok, elegáns sugárutak és váratlan kis terek – nem múzeumváros, hanem valódi élet. Ha Korzika arca érdekel, nemcsak a képeslapok világa, akkor ide is el kell jönnöd.
TETSZETT:
A Calanches de Piana vörös sziklái között egy rejtett öböl felfedezése, ahol csak a sirályok voltak társaságnak.
Egy reggeli Porto-Vecchio piacán, ahol egy idős pásztorné saját készítésű brocciu sajtját kóstoltatta.
A Bavella-tűk alatt egy spontán találkozás vaddisznókkal, miközben a hajnali ködben túráztam.
Bonifacio óvárosában egy kis bár terasza, ahol helyi Patrimonio bort kortyolgatva néztem a sziklára épült házakat.
Az Île Rousse strandján talált tengeri sün héja, amit a helyi halász magyarázata szerint szerencsét hoz.NEM TETSZETT:
A Bastia-Ajaccio út őrült szerpentinjei és a helyiek veszélyes előzései a szakadék mellett.
Calvi óvárosában egy étterem, ahol a "friss" languszta gumis volt, és még le is tagadták.
A Porto kikötőjében egy túravezető, aki kétszeres áron akarta eladni a hajókirándulást "mert túrista vagy".
A zsúfolt Palombaggia strand augusztusban, ahol még állóhelyet is alig találtam.
Egy éjszaka Corte-ban, ahol a szállás alatt hajnalig tartó kocsmai verekedés volt, és senki nem tett semmit.
Tipikus korzikai táj elhagyott félig összedőlt kőházzal az út szélén,háttérben a hegyekkel! Amelyiken hó van az a Monte Cinto, Korzika legmagasabb hegye! - Bóka Marci fotója
A Korzikába történő eljutás egyik legélménygazdagabb módja egyértelműen a tengeri út, amely nemcsak praktikus, de elképesztő panorámát is nyújt az utazónak a Földközi-tenger azúrkék vizein. Franciaországból Nizza, Toulon és Marseille kikötőiből indulnak kompjáratok, míg Olaszországból Livorno, Genova és Savona a legfőbb indulási pontok, személyes kedvencem a Nizzából induló hajóút, amely körülbelül 5-6 órát vesz igénybe és általában 80-150 euró között mozog egy retúrjegy ára, attól függően, hogy előszezonban vagy főszezonban utazunk.
Érdemes tudni, hogy a nyári csúcsszezonban (június közepétől augusztus végéig) akár 30-50%-kal is magasabbak lehetnek az árak, és a helyek is gyorsan betelnek, így legalább 2-3 hónappal előre foglalásra van szükség, különösen ha autóval tervezünk utazni. A kompok fedélzetén meglepően kényelmesek a körülmények, a nagyobb hajókon étterem, bár, üzletek, és néha még medence is található, a kisebb, gyorsjáratú hajókon pedig korlátozott, de tiszta és kényelmes szolgáltatások várnak.
Ha autóval utazunk, számoljunk azzal, hogy ez extra költséget jelent, általában 50-100 euró plusz fejenként, viszont a szigeten való közlekedés szempontjából rendkívül hasznos, hiszen a tömegközlekedés bár létezik, de nem fedi le a legszebb, eldugottabb részeket. Kedvenc korzikai úti célom Ajaccio, a sziget nyugati partján található főváros, ahová Marseille-ből 10-12 órás éjszakai kompút is vezet, ami bár hosszabb, mint a nappali, de így szállásköltséget spórolhatunk, és kipihenten érkezünk meg a csodálatos szigetre.
Mi komppal érkeztünk Livornóból Bastiába, saját autóval. Ha nem találunk kedvező repülőjáratot a szigetre, érdemes Pisába repülni, s onnan átkompozni. Az autóbérlés előnyösebb, ha már a szigeten történik, de akár Olaszországból is át lehet vinni az autót, nem kellene, problémát jelentsen. A 4 és fél órás átkelés kicsit talán hosszú, így ha pihenni szeretnénk, kabint is bérelhetünk magunknak. (2023) forrás
Korzika szálláshelykínálatában szerencsére nem dominálnak a hatalmas hotelkomplexumok. Sokkal jellemzőbbek a kisebb apartmanházak, kempingek, a falusi panziók. Korzikán a szálláshelyek júniusra, júliusra, augusztusra gyorsan elkelnek. Kockázatos e főszezoni hónapokban helyben improvizálni a szálláshely megszerzését. Persze akadhatnak üres szobák, de egyáltalán nem biztos, hogy a fő szempontjainknak megfelelőek. Ha azonban valaki e három hónapon kívülre tudja időzíteni a korzikai utatását, olcsóbban tud szálláshelyet találni és nagy választékból. Sok szálláshelyen a szobák májusban fele annyiba kerülnek, mint a nyári hónapokban.
,, Vadkempinggel óvatosan, nagyon nem szeretik! Tűzgyújtási tilalomról tájékozódjatok, mert már túl vagyunk több nagy tűzön. " (k.zs, 2020)
A szigetnek összesen 1047 kilométeres partszakasza van, azaz nagy a választék fürdésre alkalmas öblök és strandok között. Különösen szép strandokkal van megáldva az északi part, Calvitól Saint Florentig, valamint a délkeleti partvonal Cap Corse körüli térsége, Porti Vecchio és Bonifacio között. Még a nyári főszezonban is lehet mindig találni a zsúfolt strandokon kívül nyugis, gyakran néptelen öblöket. A korzikai strandok jó részénél a víz lassan mélyülő, azaz családos nyaralásra alkalmas.
Plage de Saleccia: Több km hosszú vakítóan fehér homokos part! Szerintem egyértelműen a sziget legszebb strandja! (Bóka Marci véleménye és fotói)
,, Már már szinte tényleg karibi feelinges a hely. Finom fehér homok tiszta víz! Sznorkelezni nem érdemes mert ugyan a víz nagyon tiszta,viszont semmi nincs benne!Már június elején is sokan vannak itt,el sem tudom képzelni milyen túlzsúfolt lehet úgy igazán szezonban."
-----------------------------
Porto Pollo
Porto Pollo sárga homokos strandja a háttérben a hegyekkel ahonnan leereszkedtem! Ezek között a hegyek között van Sarténe ami a képen nem látszik. (Bóka Marci)
Plage Canettu
,,Szerencsére nem egy túl felkapott hely! Csodás a víz meg a part is,amikor én ott voltam egész nap erős szél fújt!Nem tudom ez máskor is így van-e!Gyerekes családoknak jó hely lehet tekintve hogy nincsenek túl sokan,és a többi strandhoz képest is meglehetősen lassan mélyül a víz.
Ami a legjobb hogy tényleg teljesen mentes mindenféle emberi behatástól! Itt nincs büfé,jetski bérlés,üvöltő zene stb...csak a természet!" (Bóka Marci)
Plage di Lotu
A Plage di Lotu egy gyönyörű strand Korzika északkeleti partvidékén, amely különleges vadon szépségéről és kristálytiszta vizéről híres. A fehér homokos öböl festői sziklák között húzódik meg, amelyek védett környezetet teremtenek a fürdőzők számára. A víz itt kivételesen tiszta és türkizkék színű, ami ideális körülményeket biztosít a sznorkelezéshez és búvárkodáshoz. A strand viszonylag nehezen megközelíthető, mivel gyalogosan kell lejutni egy meredek ösvényen, ami természetes szűrőként működik és megőrzi a hely békés hangulatát. Az infrastruktúra minimális - nincsenek strandszolgáltatások, büfék vagy napernyő-kölcsönzés, így érdemes minden szükségeset magunkkal vinni. A természetvédelmi szempontok miatt fontos, hogy tiszteletben tartsuk a környezetet és ne hagyjunk magunk után szemetet. Összességében a Plage di Lotu tökéletes választás azok számára, akik autentikus mediterrán strandélményre vágynak, távol a tömegturizmus zajától.
Kb. 20 perces hajókirándulásra van Saint Florenttől! Szerintem nem is igényel kommentárt....elég ránézni a képre..... (Bóka Marci)
Plage de Ficaghjola
A strand Piana és a Capu Rossu között található félúton. Elég meredek, szűk szerpentin vezet le hozzá, ami gyalogosan hosszadalmas is, ezért az autós lejutás a javasolt. A part kavicsos, néhány látványos vörös sziklával. Eldugottsága miatt nyugodt is, és talán az egyik legkellemesebb strand a szigeten. (2023) forrás
Alapvetően bérelt vagy saját autóval. Nyáron felhős és/vagy esős napokon a városokban és környékeiken rettenetes forgalmi dugók alakulnak ki. Augusztusban akár 2 órán át is a jármű foglyaivá válhatunk. Felhős, ködös napokon ajánlaton kerülni a nagy településeket.
Kerékpáron
Ez itt - kicsivel Saint Florent előtt - kereken a 600. km, amit Bóka Marci kerékpáron megtett a szigeten
Dél felől érkezés Bastiába,az egyetlen kijelölt bicikli úton a szigeten! (Bóka Marci bicajos utazása Korzikán, 2018)
Autóval:
Korzika útjain autózni igazi kalandnak bizonyult, a sziget hegyes-völgyes tájai mintha csak arra várnának, hogy felfedezzük őket négy keréken. A főutakon remekül lehet haladni, de amint letérünk a kisebb hegyi utakra, érdemes felkészülni a kanyargós szerpentinekre, amelyeken néhol csak lépésben tudtam araszolni, miközben a panoráma teljesen elvonta a figyelmemet. Már az első nap megtanultam, hogy a Google által jelzett menetidőket nyugodtan megszorozhatom másfélszeresével, hiszen a 60 km-es távok is simán igénybe vehetnek 1,5-2 órát a folyamatos kanyarok és a lélegzetelállító kilátás miatti spontán megállások miatt. A helyiek elég vakmerően vezetnek, így érdemes defenzíven közlekedni és a szűkebb hegyi utakon félrehúzódni, ha látjuk, hogy egy türelmetlen helyi villog mögöttünk. Korzika belső, hegyi falvai között néha olyan keskeny utakon találtam magam, ahol két autó elhaladása igazi művészet, és ilyenkor csak reméltem, hogy nem jön szembe semmi. A benzin valamivel drágább, mint a kontinensen, így érdemes mindig feltölteni a tankot, amikor nagyobb városon haladunk át, mert a távoli hegyi falvakban lehet, hogy nincs is benzinkút. Az út menti piknikhelyek, kilátópontok tökéletes megállóhelyek, ahol megpihenhetünk és elfogyaszthatunk egy helyi sajtot vagy szalámit, miközben a tenger vagy a hegyek panorámájában gyönyörködünk. A parkolás a legtöbb helyen ingyenes, kivéve a nagyobb városokban és a népszerű strandokon, ahol szezontól függően 5-10 euróba is kerülhet egy nap. Összességében az autó szabadságot ad Korzikán, olyan elrejtett öblöket, hegycsúcsokat és apró falvakat fedezhetünk fel vele, ahová más módon nem, vagy csak nagyon nehezen juthatnánk el.
Piana mellett, Calanques de Piana - T. G. fotója
Ne reméljük azt, hogy a szigeten vendéglőkbe járva igazából megismerkedünk valamiféle korzikai konyhával. A turista többnyire olyan éttermekbe megy, ahol tipikus olasz vagy francia ételeket kínálnak. A pizza dominál. Jó hír, hogy ugyan a választék nemzetközi, a minőség elég jó. Amúgy a korzikai gasztronómiában előkelő helye van a gesztenyének. Sok éteknél és desszertnél szereplő a gesztenye.
Ez egy gesztenyés süti
A háziasított disznók nagy része a szigeten félig vadállatként él, már amennyiben nem gazda, hanem a szabad természet biztosítja számára az eledelt. Azt mondják, hogy ez a természetes táplálkozás érződik a korzikai disznóhúskészítmények fenséges ízében. A szigete sok olyan kis bolt van, ahol a termelők árulják saját készítményeiket. Érdemes ezekből kóstolgatni!
Korzika jellemzően nagyon biztonság hely a turista számára. A városokban, falvakban semmi veszélyt nem jelent éjszaka a közterületeken mászkálni. Ha udvariasak és tisztelettudóak vagyunk, nem provokáljuk feleslegesen a helyi embereket, akkor nincs gond. Na jó, Korzikán létezik szervezett bűnözés, de ez nem veszélyezteti a turisták biztonságát, sőt igazából a helyiekét sem.
A közbiztonság tág fogalmába rakhatók a testi épséget kockáztató tényezők is. Nos Korzikán nyáron a hegyekben a hirtelen viharok veszélyesek lehetnek a turázókra. A kis hegyi patakok gyorsan átváltozhatnak rohanó árrá. Ennek a veszélyére a völgyekben több helyen figyelmeztető táblák is utalnak. A hegyi utakon, amelyeken gyakran széltében csak egy autó tud elférni, józan módon kell megfelelő sebességet tartani. A helyiek vad közlekedési stílusát ne utánozzuk. Tudomásul kell venni, hogy az ő helyismeretük, rutinjuk előnyével mi nem rendelkezünk.
Korzika olyan hely, ahol az állatok nagy része szabadon él és mozog. Gyakran látni közutakon teheneket, bikákat, kecskéket, vaddisznókat. Ez így önmagában nem rossz hír, de az esti, éjszakai sötétben, ha autót vezetünk, veszélyesek lehet ha ezek az állatok hirtelen az utunkat keresztezik. A félig vad disznók nem tűnnek veszélyeseknek, azért ne menjünk mindenáron a közelükben, mert tévedésből ennivalónak hihetik valamelyik testrészünket. Ez a tévedés számunkra kevésbé bizonyulhat megbocsáthatónak.
Érdemes tudni: Korzikán a hivatalos nyelv a francia, de létezik korzikai nyelv is. Ezt a korzikai nyelvet azonban legfeljebb a lakosság 10 százaléka beszélni anyanyelvként. A kozikaiak fele valamilyen szinten tud ezen a nyleven, inkább a hétköznapi beszélgetés egyszerűbb szintjén. A turistás településeken sokan tudnak olaszul is.
Ajaccio
Lakosság (2025-ben): 76,500
Nyüzsgő város, Napoleon emlékeivel.
,, Az olaszos ájáccsózás helyett ázsákszió-nak kell ejteni, az ájáccsót nem is értik hogy mi az!
Város vonatkozásában még nem volt nekem ilyen nagy csalódás! Tekintve hogy Napóleon szülővárosa, minden róla szól, de annyira gagyi meg elcsépelt az egész,hogy arra nincsenek szavak!
A Napóleon múzeum tulajdonképpen a vicc kategória, főleg annyi pénzért amennyibe a belépő kerül! Az épületek a pálmafák a kikötő mind szép és hangulatos, de nekem igazából semmi nem jött át ebből a nagy Napóleon érzésből! Ja és kényelmes sétával itt is letudható az óváros max 3 óra alatt, de abban már a fagyizás, meg a szuveniresnél a hűtőmágnes válogatás is benne van.
A főtér
A főtér szökőkúttal
Napóleon szülőháza közvetlenül a Napoleón múzeum mellett
Ja és kényelmes sétával itt is letudható az óváros max 3 óra alatt, de abban már a fagyizás, meg a szuveníresnél a hűtőmágnes válogatás is benne van." (Bóka Marci)
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Korzika fővárosa és legnagyobb települése, amelynek óvárosa gyalog is könnyen bejárható. A Place César Campinchi téren találjuk a városi piacot (Marché d’Ajaccio), amitől délre a Place Foch téren áll Napoléon Bonaparte, a város híres szülöttjének szobra. A kis utcákban még délebbre haladva pedig a szülőházát is megtalálhatjuk (Maison Bonaparte), ami ma múzeumként működik. A hatalmas Place de Gaulle téren található a városi kaszinó apró épülete, aminek a másik oldalán már a tengert látjuk meg. Itt fut a híres Boulevard Pascal Rossi sétány, ami mellett még egy szűk strandot is találunk. (2023) forrás
Bonifacio
(francia kiejtés: bonifászio, korzikai nyelven: bunifáziu, szóval nem olaszosan bonifácsó, meg ilyesmi!)
Erőd veszi körül, sziklára épült, pici városka alig 3 ezer lakossal.
a kikötőből az óvárosi részre nyíló kilátás
ez is
a kikötő bejárata a világítótoronnyal az óvárosból nézve
a város a kilógó földnyelv legnyugatibb pontjáról nézve
a csodás fehér homokkő sziklák a Rue Doria és Rue Madonetta kereszteződésénél lévő "teraszról"
Bóka Marci fotói kedvenc korzikai városáról
Kezdjük a napot az európai Franciaország legdélebbi városának meglátogatásával. A település egy félszigeten fekszik, méghozzá a sziklák tetején, akár 70 méterrel a tenger felett. Parkolni a kikötőnél lehet, innen kisvonattal, vagy gyalogosan lehet felmenni az óvárosba. Mielőtt bemennénk a városba, ha a másik irányba indulunk el a kiépített ösvényen a sziklák tetején, gyönyörű kilátás tárul elénk Szardínia felé. Innen tökéletesen rá lehet látni a Korzika déli partjait határoló gránitsziklákra.
Az óvárosban tett séta során felfedezhetjük a szűk utcákat, a hangulatos házakat és az újra és újra elénk táruló tengeri kilátást. Éttermeket itt is találunk, de lent a kikötőben még többet.
Plage de Canetto - Eldugott, homokos strand két nagy fehér sziklafal között. A strandhoz való lejutás nem éppen egyszerű a hepehupás földút miatt, de a hely nyugodt hangulata kárpótol az izgalmakért.
Plage de Palombaggia - Hosszú, ám kissé keskeny strand kicsit északabbra, ahová autóval is könnyen el lehet jutni. Található itt bár is, ám zuhanyzóra és mosdókra ne számítsunk, ahogyan ezen a szigeten egyik strandon sem(2023) forrás
Bastia
(francia kiejtés: básztyá)
Kb. 44 ezer lakosa van. Régi, patinás kikötőváros.
,, Hangulatos kikötőváros, de semmi extrát nem kell tőle várni." (B. M.)
Bastia egy város a Cap Corse-félsziget déli részén. Bastia a sziget második legnagyobb városa, és gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik.
A városközpont számos történelmi látnivalót kínál, például a Citadellát, amely a város történelmi központja volt, a Saint-Jean-Baptiste székesegyházat, a város számos szép szökőkutát, valamint a városi parkokat és a kikötőt. A városközpontban számos érdekes bolt és étterem is található, ahol a látogatók megkóstolhatják a helyi specialitásokat és ételeket.
Bastia egyik legismertebb látnivalója a Place Saint-Nicolas, a város főtere, ahol a látogatók megcsodálhatják a festői kilátást a kikötőre és a tengerre. A tengerparti sétány szintén népszerű hely, ahol a látogatók sétálhatnak a tengerparton és élvezhetik a kilátást a tengerre.
A. d. fotói
Bastia közelében számos turisztikai látnivaló található, például a Cap Corse-félsziget, amely a tengerre nyújtózik, valamint a St-Florent város, amely egy kis halászfalu és a környékbeli strandok egyik legnépszerűbb helyszíne.
Bastia egyik fontos eseménye a nyári Napóleon-fesztivál, amely a városban és a környéken zajlik, és bemutatja a régió történelmét és kultúráját.
Corte
A régi főváros kb. 600 éves citadellával, kb. 7400 lakossal.
Corte citadellája - Bóka Marci fotója
,, A citadellán kívül semmi más említésre való nincs a városkában viszont egy csomó környékbeli túraútvonal kiinduló pontja ez a hely." (Bóka Márton)
Sarténe
(francia kiejtés: szártenn, korzikai nyelven szárté)
Hangulatos, szűk utcáival a leghitelesebben korzikai városkának tartják. Kb. 3400 lakosa van.
Sartène egy francia település a Déli-Korzika régióban. A település a sziget déli részén helyezkedik el, a Taravo völgyében. A város híres a szép építészeti örökségéről és a történelmi városközpontjáról, amelyet a korzikai hagyományok, az olasz építészet és az ókori stílus hatásai jellemzik.
Sartène városa gyönyörű természeti környezetben található, amely a Taravo folyó völgyében található hegyekkel és dombokkal van körülvéve. A városközpontban számos műemlék és történelmi látnivaló található, beleértve a székesegyházat, az ősi genovai házakat, a városfalat és a várromokat.
B. P. fotója
A város híres a helyi konyhájáról is, amelynek jellegzetes ételei közé tartozik a paca, a cédrától készült likőr, a száraz hús és a sajtok. A városban számos étterem és kávézó található, ahol meg lehet kóstolni ezeket a helyi specialitásokat.
Sartène környékén számos turisztikai látnivaló is található, beleértve a tengerparti strandokat és a környező hegyeket, amelyek kiváló túrázási és hegymászási lehetőségeket kínálnak. A város közelében található Pila-Canale településen az egyik legrégebbi és legnagyobb olajfás állomány található a világon, amely évszázados történelmi és kulturális értékkel rendelkezik.
Lima
,, Szerintem ez a leghitelesebb falucska a szigeten! Az alábbi képek nem sokat adnak vissza sajnos,de egy tündéri kis szűk utcás falucska távol mindentől fenn a hegyoldalban! Végtelen nyugalom honol itt,szó szerint az idő is megáll!
(Bóka Marci, 2018)
Korzika több mint ezer kilométer hosszú partvonala a Földközi-tenger egyik legváltozatosabb tengerparti világát kínálja. A kristálytiszta víz, a homokos öblök, a meredek, madaraktól nyüzsgő sziklafalak és a rejtett, csak vízen megközelíthető zugok egyedülálló élményt nyújtanak. A sziget tengeri arca kajakból a legszebb: a víz szintjéről csendben suhanva felfedezhetjük azokat a partszakaszokat, amelyekhez másképp nem is lehetne eljutni. A hullámok simogatása, a só illata és a csupasz sziklák látványa olyan élmény, amit a szárazföldről elképzelni sem lehet.
Praktikus információk:
– Tengeri kajakbérlés több helyszínen lehetséges, például Bonifacióban, Saint-Florent-ben vagy Portóban, akár egy napra, akár többnapos túrákra is.
– Szervezett kajaktúrák elérhetők kezdőknek is, sokszor helyi túravezetővel, aki a biztonságra és a természeti értékekre is ügyel.
– Mentőmellény és napvédelem kötelező vagy erősen ajánlott: a napsütés erős, a vízen gyorsan le lehet égni, és a hullámzás kiszámíthatatlan lehet.
– A legszebb kajakos útvonalak közé tartozik a Scandola rezervátum, a Calanche di Piana, illetve a Cap Corse vadregényes, kevéssé látogatott partszakaszai.
Ha az aktív nyaralás a te világod, kapd fel a túrabakancsot, és vágj bele a felfedezésbe! Korzika, a mediterrán térség legzöldebb szigete, lenyűgözően változatos tájjal vár: lankás és meredek hegycsúcsok, kristálytiszta tengerszemek és hosszan elnyúló fennsíkok váltakoznak. Több mint 2000 kilométernyi túraútvonal áll rendelkezésedre, így legyen szó könnyed sétáról vagy komolyabb kihívásról, biztosan találsz kedvedre való útvonalat.
Ha igazi kihívásra vágysz, próbáld ki a GR20-at (Grande Randonnée 20), amelyet Európa legnehezebb magashegyi túraútvonalának tartanak. Ez a 200 kilométeres ösvény északról délre szeli át Korzikát, főként a sziget nemzeti parkján keresztül haladva. Itt nemcsak a lélegzetelállító panorámák, hanem a világon egyedülálló növények is lenyűgöznek majd. Ráadásul nemcsak a látvány, de a sziget egyedi illatai is elvarázsolnak – nem véletlenül mondta Napóleon, hogy Korzikát a szaglása alapján is felismerné. Ha viszont könnyedebb kalandra vágysz, válaszd a „Mare e Monti Nord” útvonalat Cargèse és Calenzana között, vagy a „Mare e Monti Sud” túrát, amely Porticciótól Proprianóig vezet, és egész évben járható.
,, A strandokból rengeteg van. Mindenki döntse el maga melyiket szeretné meglátogatni! Egy biztos csalódni egyikben sem fog!
A tengeren kívül ott vannak még a hegyek,meg a GR20!Túráztam is pár alakalommal én is!Volt hogy a gr20utvonalan!Csodalatos helyek vannak a sziget belsejében!Aki szereti az aktiv kikapcsolodast minden képpen látogasson el a hegyek közé!Amire viszont fel kell készülni ezeken a helyeken az a vadvilág!Vaddisznók bárhol bármikor,még a tengerparton is össze lehet velük futni,azon kívül róka őz stb stb......maradjunk annyiban hogy éjszaka igen komoly mozgás van, főleg a hegyes erdős területeken!" (Bóka Marci)
Tipikus korzikai táj, ahogy a hegyek, dombok lefutnak a tengerbe! A képen ott a biciklim is teljes menetfelszereléssel! (Bóka Marci)
,, A tenger mérséklő hatása miatt itt ismeretlen a 38-40 fokos perzselő hőség, a hegyekben meg, értelemszerűen még hidegebb van!Az ilyen 25-30 fok jellemző a parton nyáron, éjszaka főleg. Minél magasabban kifejezetten hidegebb van. Eső bárhol, bármikor, egy nap akár többször is! Ami biztos, hogy ha esik akkor, ott esik....nem szemerkél, meg csepereg hanem ömlik! Nekem ki is jutott sokszor a "jóból", úgy hogy valamire való esőruha magunkkal vitele erősen ajánlott! Az esernyő semmit nem ér, mert a szél hozza-viszi a vizet. Így sok haszna nem lesz!" (Bóka Marci)
Egy Bastia városában működő bíróság a francia alkotmányra hivatkozva kimondta, kizárólag a francia nyelv használható a szigeten a közhivatalokban. Ez azért okozott tiltakozásokat, mert a 340 ezres szigeten 150 ezren a helyi nyelvet beszélik (amely nagyon közel áll a sztandard olasz nyelvhez). Ráadásul a nyelvet az Unesco szerint is a kihalás veszélyezteti.
A döntés nem csak arról szól, hogy az állampolgárok hivatalos ügyeik intézésekor a franciát kötelesek használni, de a sziget parlamentjében sem lehet korzikaiul beszélni. 2023 forrás
A legszebb fekvésű város címéért alighanem Bonifacio indulhatna a legnagyobb eséllyel. A magas, fehér mészkősziklákra épült település látványa, különösen a tenger felől közelítve, lenyűgöző. Lentről nézve a hatalmas, vörösessárga falrendszer egy erőd benyomását kelti. Fent, a városban sétálva kiderül, hogy a középkori várfalak évszázadokon át sikerrel védték meg a települést a támadóktól.
A sziget fővárosa, Ajaccio, Bonaparte Napóleon szülőhelye, különleges hangulatával és pezsgő kikötőjével hívogat. Ez a város a világ egyik legszebb öblének partján fekszik, hátterében magas hegyekkel, amelyek májusban még hósipkájukat viselik. Az éghajlat enyhe, a város nyugodt, könnyed életformája pedig az érkezés első pillanatától magával ragadja az utazót. Élénk színek, a helyi piac bámulatos kínálata, az óváros szűk utcáinak történelmi hangulata, valamint a középkori citadella körül napozó nyaralók mind azt a varázst sugározzák, amely Ajacciót minden látogató számára ellenállhatatlanná teszi.
Korzika területének több mint egyharmada természetvédelmi terület, és belsejében impozáns hegyvidék húzódik, amelynek csúcsai 2000 méter fölé emelkednek. A legmagasabb pont, a Monte Cinto, 2706 méteres magasságával lenyűgöző látványt nyújt. A sziget hegyei között halad a GR 20, a világ egyik legismertebb túraútvonala. A 180 kilométer hosszú ösvényt nagyjából két hét alatt lehet teljesíteni, de akár néhány napos túrákra is érdemes belevágni.
Aki inkább a napozást részesíti előnyben, annak a nyári főszezon a legideálisabb időszak Korzika meglátogatására. Azok viszont, akik körutazást vagy túrázást terveznek, jobban teszik, ha az elő- vagy utószezont választják. Májusban a magas hegyek még hóval borítottak, miközben a hegyoldalakon növő örökzöld bozótos, a macchia, bódító illatával tölti meg a levegőt. Szeptemberben és októberben a tenger hőmérséklete még mindig kellemesen meleg a fürdéshez, és ilyenkor sem tömeg, sem magas árak nem zavarják a pihenést.
Ahogy haladunk tovább a sziget belseje felé, újra és újra feltűnik az a keskeny nyomtávú vasútvonal, amely szinte végigkísér bennünket ezen az útszakaszon – néha eltűnik a dombok között, majd ismét előbukkan egy alagút vagy töltés mentén. Időnként viaduktok bukkannak fel a tájban, ám a forgalom és az útviszonyok nem teszik lehetővé, hogy megálljunk, és nyugodtan lefényképezzük őket. Körülbelül húsz kilométerrel Corte előtt egy kis hídon hajtunk át, majd a következő kanyar után hirtelen kibontakozik előttünk a Ponte du Vecchio, a maga különleges, háromszintű szerkezetével. Alul a mélyzöld Vecchio folyó kanyarog a sziklák között, fölötte ívesen feszül át az országút hídja, majd még ennél is magasabban, egy keskeny viadukt támaszain nyugszik a vasúti pálya. A látvány szinte megállítja az időt – a kontraszt a természet és az emberi építkezés között itt valahogy teljes harmóniát alkot. A sziklák közé vájt út és a lombos fák ölelésében ez az építmény egyszerre hat monumentálisnak és finoman beilleszkedőnek. Hiába próbálja az ember szemével befogni, a térélmény sokkal többet ad, mint amit egy fotó valaha is vissza tudna adni. Kicsit sajnáljuk, hogy nem lehet hosszabban időzni, de a látvány mélyen belénk ivódik. Itt érezni igazán, hogyan tud egy sziget magában hordozni egyszerre vad természetet és mérnöki szépséget.
Ilyen egy naplemente Saint Florent partjainál. Még most is kicsordul a könnyem..... (Bóka Marci fotója)
Porto Vecchio Korzika keleti középső részén található, és innen indulnak a sziget gyönyörű, fehér homokos partszakaszai. Már alig várjuk, hogy megpillantsuk a híres tájat, és ahogy az első csodás strand felbukkan, legszívesebben rögtön megállnánk. Mégis tovább haladunk dél felé, míg végül egy mesés öbölhöz érünk: a türkizkék tenger csillog, a part vakítóan fehér, a nap pedig ragyog – tényleg tökéletes helyre érkeztünk!
Ahogy telnek a napok, egyszerűen nem tudok betelni a tenger változatos kék színeivel. Szemüveget és pipát ragadok, és elmerülök a víz alatti világban. Apró, ezüstösen csillogó halak úsznak körülöttem, akik látszólag mit sem törődnek velem. Én pedig teljesen kizökkenek a hétköznapok monotonitásából, átadva magam a simogató víz nyugalmának. A gyerekek is imádják a tengerpartot. Folyamatosan rohangálnak, játszanak és homokvárat építenek, annyira leköti őket, hogy szinte észre sem vesznek minket.
Porto Vecchio elsőre talán nem tűnik különlegesnek, de egy délutáni séta során teljesen más arcát mutatja. A pálmafákkal szegélyezett sétány, a nyüzsgő kikötő és a tele éttermek nyomban elvarázsolnak. A kikötőben hatalmas privát jachtok horgonyoznak, amelyek némelyike inkább úszó palota, több emeletes nappalival, ami nagyobb, mint sok otthon Magyarországon.
Bavella: Mi jöhet még a strandolás és városnézés után? Természetesen a hegyek! Északnyugat felé vesszük az irányt, letérve a parti főútról, ahol már a völgyek látványa is lenyűgöző. Kristálytiszta hegyi patakok szelik át a tájat, miközben a Bavella tűsziklái felé közeledünk. Az útikönyv a természeti szépségekről mesél, de mi egy rejtett túraútvonalat fedezünk fel a patak mentén, amely minden várakozásunkat felülmúlja.
Bonifacio: A széltől formált, mészkő sziklákra épült város lélegzetelállító látványt nyújt. A tenger fölé magasodó sziklák és a természet változatos formái igazán különlegesek. A város Franciaország legdélibb települése, középkori hangulattal, szűk sikátorokkal és árkádokkal. A tengerpartról átlátni Szardíniára, miközben az árnyas templomtéren bagettet majszolunk és figyeljük a nyüzsgő forgatagot. A város szépsége és történelmi hangulata elgondolkodtat, milyen lehetett itt az élet évszázadokkal ezelőtt.
Porto: A vörös sziklák között megbújó városka egészen különleges hangulatot áraszt. A tengerből kiemelkedő meredek sziklafalak és a kanyargós hegyi utak tekintélyt parancsolóak, szinte megszólalni látszanak: „Vigyázz, veszélyes és csábító vagyok egyszerre!” Porto maga egy kicsi, kedves település, ahol a természeti szépségek, a hegyek és a búvárkodás vonzzák a látogatókat. Bár a városban nincs sok látványosság, azt mondják, itt lehet látni a mediterrán világ legszebb naplementéjét. És ezt könnyű elhinni, amikor a lemenő nap fénye a vörös sziklafalakon tükröződik.
Mivel nem tartozunk a "feküdjünk a tengerparton" típusú utazók közé, a húsvét környéki időpont tökéletes választásnak tűnt. Azonban minden útleírás hangsúlyozta, hogy Korzikát igazán csak akkor lehet megismerni, ha bejárjuk északtól délig, viszont a helyi tömegközlekedés nem éppen zökkenőmentes. Ekkor határoztam el, hogy az autót nem hagyhatjuk itthon. Elvégre mindössze 500-600 kilométer és egy kis tenger választ el minket Korzikától – ami eltörpül az 1200 kilométer mellett, amit meg kell tennünk, ha lakóhelyünkről szülővárosomba szeretnénk eljutni. Most már tudom, hogy az a „kis” tenger mégis okozhat némi nehézséget. Bár tudat alatt mindig is idegenkedtem a kompozástól, annyira szerettem volna a saját autómmal bejárni a szigetet, hogy ezt az érzést elnyomtam magamban. Kalandra fel!
Most, amikor már az élményeimet írom, úgy érzem, egy darabig nem vágyom kompozni. Az út Livornóból indult, és a kompút körülbelül öt órát vett igénybe. Mivel reggeli indulást választottunk, előző este érkeztünk meg ebbe a tipikus olasz kikötővárosba. A komp napsütésben hagyta el a kikötőt, de alig egy órával később már egy záporban találtuk magunkat. A hajótest hullámzott, és vele együtt a gyomrom is, de a rosszullét rögtön elmúlt, amint kikötöttünk Bastiában. A várost most nem fedeztük fel, hanem azonnal nekivágtunk a dél felé vezető útnak.
Az út végig a tengerpart mentén vezetett Bonifacióig, és egy idő után nem bírtuk tovább: érezni akartuk a szigetet, nemcsak látni. Egy „Beach” táblánál lehajtottam, és pillanatok alatt a parton találtuk magunkat. Itt történt meg az első találkozásunk Korzikával – és az élmény minden várakozást felülmúlt.
Porto Vecchio város Korzika keleti, középső részén található, és innen indulnak a sziget híres, fehér homokos partszakaszai. Már alig várjuk, hogy megpillantsuk a lenyűgöző tájat, és ahogy az első gyönyörű strand felbukkan, legszívesebben azonnal megállnánk. Mégis tovább haladunk dél felé, míg végül találunk egy ideális helyet. Bár sok az utazó, és a kempingek tömve vannak, sikerül egy nagyszerű helyet választanunk – ráadásul közvetlenül a tengerparton. Sátrunkat egy kis folyó tengerbe torkolló ága mellett állítjuk fel, egy csendesebb, nyugodtabb szegleten. A türkizkék öböl, a fehér homokos part és a ragyogó napsütés egyértelművé teszi: gyönyörű helyen vagyunk!
Ahogy telnek a napok, még mindig nem tudok betelni a tenger színeinek változatosságával. Szemüveget és pipát ragadok, és elmerülök a kristálytiszta vízben. Alulról figyelem az enyhén fodrozódó hullámokat, miközben átadom magam a víz simogató érintésének. Apró, ezüstösen csillogó halak úsznak mellettem, akiket láthatóan nem zavar a jelenlétem. Én pedig teljesen kikapcsolok, elszakadva a mindennapok ismétlődő világától, és élvezem ezt a varázslatos nyugalmat.
A szigetre elsősorban a gazdagabb franciák szoktak járni, ők is inkább északra, hogy akár hosszú hetekig édes semmittevéssel töltsék idejüket. A keleti part kicsit kevésbé előkelő, míg a sziget belsejében kiváló túraútvonalak találhatóak.
Mivel a szigetre számos terméket importálni kell, az árak átlagosan magasabbak mint például Olaszországban.
(2024) forrás
A tehenek nem szoktak tengerparton időzni - de itt igen
Saint Florent: Igazából egy kikötőfalu! Itt tényleg semmi más nincs csak a kikötő! Ez itt a lényeg. A környékre minden hajókirándulás innen indul! (Bóka Marci)
Bonifacio kikötője - Bóka Marci fotója
Bastia - Hoppá! Budi van a balkonokon. - k.a. fotója
Vendéglői humor: Itt minden frisss (kivéve a pincért, a szardellát az olajos tonhalat és az articsókákat) - Nincsi mikrósütő (kivéve a csecsemőknek a cumi) - Nincs mélyhűtő (kivéve a fagylatoknak)
A pincér magas, kicsit csibész, de figyelmes. Ami a tulajt illeti, nos, az a pincér. (m.p.,)
Vörös sziklák Piana mellett - T. G. fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
cobranco, 2020. 02. 15. 16:03
Korzika,a végletek szigete.,melyet„mini kontinens”-ként is emlegetnek,nemcsak történelmi és kulturális értékei,de természeti csodái is dobogósak.
A mediterrán sziget késő tavasszal a legszebb,amikor még minden zöld,virágok amerre csak a szem ellát,a víz,a hőmérséklet már tökéletes,de még nincs tömeg.
Tavaly tavasszal egy kerékpáros kalandtúra keretében bejártuk a sziget nagy részét,az eseményeket „roadmovie” formájában rögzítettem.A különleges látványvilágon kívül,sport,gasztronomia,strandteszt,valamint egyedi kommentár is színesíti a tartalmat.
Az első részben,a lejutás viszontagságai/maratoni,autózás,tengeren hánykolódás borzolja majd a kedélyeket,de a fáradtság megéri,kalandoraink már az első napon belekóstolhatnak az igazi mediterrán hangulatba,díszletként pedig Cap Corse,„Európa mutatóújja” mutatja be magát/hogy ezzel a gyötrelmes képzavarral éljek/…nem kis sikert aratva…
Éjjel-nappal Korzika 1.rész: "Kalandok szigete" 2019. FullHD 1080p
https://www.youtube.com/watch?v=RGiJtQZP584
Útvonal:
Bastia-Miomo-Erbalunga-Sisco-Piatracorbara-Tour d"Osso-Mascinaggio-Moulin Mattei- Porto Centuri-Pigno-Canelle-Arbo
Az útifimhez ezúttal is készült írásos beszámoló,akit érdekel itt találja:
http://cobranco.hu/turabeszamolocorse_19.html
Fotoalbum:
https://www.facebook.com/cobranco.zoltan/posts/2394529953961715
Térkép:
https://drive.google.com/open?id=1yxNN39ZHuUxfpTubEGUmhOddEACSoorN&usp=sharing
Ákos, 2019. 07. 22. 13:13
Hülyeség, hogy annyira drága lenne, nem tudom, ki honnan veszi ezt. Vmivel drágább, mint Olaszország, dehát itt francia árak vannak, ennyi. A kaja jó, az emberek normálisak, az időjárás elviselhetően meleg, és nagy a lazaság, sok minden megengedett. Szerencsére nem nyüzsögnek a turisták mindenfelé. A tenger kristálytiszta, a hegyi patakokból szó szerint inni lehet. A Gr20 az egyik legszebb és legkeményebb túraútvonal, amivel csak találkoztam. Nem a kényelmes, hanem inkább a felfedező típusú kirándulóknak ajánlom.
Bóka Marci, 2018. 09. 05. 14:54
A strandokról nem írnék tul sokat az oldalon amugy is van egesz jo felsorolás,meg van belőlük annyi,higy nem igaz,mindenki döntse el maga melyiket szeretné meglátogatni!Egy biztos csalódni egyikben sem fog!
A tengeren kívül ott vannak még a hegyek,meg a GR20!Túráztam is pár alakalommal én is!Volt hogy a gr20utvonalan!Csodalatos helyek vannak a sziget belsejében!Aki szereti az aktiv kikapcsolodast minden képpen látogasson el a hegyek közé!Amire viszont fel kell készülni ezeken a helyeken az a vadvilág!Vaddisznók bárhol bármikor,még a tengerparton is össze lehet velük futni,azon kívül róka őz stb stb......maradjunk annyiban hogy éjszaka igen komoly mozgás van főleg a hegyes erdős területeken!
És akkor a mennyi az annyi kérdéskör!Írta itt más az oldalon hogy korzika pofátlanul drága,de ez nem igaz!Ugyanis még attól is sokkal drágább!Valami elképésztően letaglózóan felfoghatatlanul mocskos drága!
Nem tudom a kontinentális franciaországban milyenek az árak mert ott még nem jártam,de szerintem mindent elmond az a tény hogy 3 hétre 700euro éppen hogy elég volt,mindezt úgy,hogy mindig éhes voltam és sosem voltam kényelmesen!Oké,ebben benne van a komp árától kezdve az utolsó fagyi is,de pl semmilyen felesleges vackot szuvenírt stb nem vettem,és csak kempingben szálltam meg,de volt hogy ott sem,mert több éjszakát is vadkempingeztem!A benzin literje 1.8euro körül mozog de láttam 1.93-ért is,egy rossz reggeli (egy baguett arra valami felvágott meg egy kakaó)sosem jött ki 5euro alatt,és azert lássuk be ezzel jól nem lakik senki föleg nem ha napi alsó hangon 5000kaloriat éget!A hegyen az utolsó utáni étteremben is 9.50 euro egy rossz margarita pizza,frekventáltabb helyeken 11alatt nincs is,ha meg esetleg valami húst is szeretnél rá,14 alatt ne is gondolkodj!Cserébe valami csapnivalóan szar a pizzájuk!Egy normalis főétel 25-30alatt egyszerűen nincs,ugyhogy egy "romantikus" vacsora alkalmával nem egy nagy művészet egy 100-ast elkajálni,es még csak nem is biztos,hogy jól fogunk lakni!
A kemping úgy hogy biciklivel voltam(tehat nem kellett még külön az autó miatt fizetni stb)es áramot sem kértem soha igy mozgott olyan 9-14euro között/éjszaka,es itt 2 max 3 csillagos helyekrol beszelünk tehat semmi luxus!Szóval nem az a kifejezett diszkont áru hely!Van ugyan spar meg egyéb nagyobb aruház láncok,de ott is horror árakra kell készülni,főleg ha gyümölcsöt meg húst akarunk venni!
Időjaras:a tenger mérséklő hatása miatt itt ismeretlen a 38-40fokos perzselő hőség a hegyekben meg értelem szerűen még hidegebb van!Az ilyen 25-30fok jellemzo a parton nyaron,ejszaka foleg minel magasabban tud kifejezetten hideg lenni.Eső bárhol bármikor,egy nap akár többször is!Es ami biztos,hogy ha esik akkor ott esik....nem szemerkél meg csepereg hanem öntik!Nekem ki is jutott sokszor a "jóból",ugyhogy valamire való esőruha magunkkal vitele erősen ajanlott!Az esernyő semmit nem ér mert a szél hozza-viszi a vizet,igy sok haszna nem lesz!
Mindent egybe véve,örülök hogy jártam itt,idővel amugy is minden megszépül,még ha kétszer majdnem el is jutottam a töréspontig a szigeten!Egy biztos,ha hátizsákosként akarod felfedezni semmi képpen ne becsüld alá,minden másra ott a master card!
Bóka Marci, 2018. 09. 05. 13:53
Városok ahol jártam:
-Bastia:egy hangulatos kikötőváros de semmi extrát nem kell tőle várni.
-Porto Vecchio:igazából említést sem érdemelne annyira gagyi!Van valami "óvárosi" része,de minden költői tulzas nelkul, be lehet járni fél óra alatt,de úgy hogy akkor tényleg minden utcájában megfordultunk!
-Bonifacio:egyertelműen a legnagyobb highlight a szigeten ha a varosokrol van szó!Mindenkinek csak ajanlani tudom!Ezt nem szabad kihagyni!
-Sarténe:nagyon bájos kis falucska a hegyoldalban ahonnan egeszen a tengerig ellátni!Az oldalon az áll higy a leghitelesebb korzikai varosnak tartjak,de szerintem van ettől jobb pályázó erre a címre!
-Ajaccio:az oldalon többször is leírt olaszos Ájáccsózás helyett ázsákszió-nak kell ejteni,az ájáccsót nem is értik hogy mi az!Számomra a legnagyobb csalodas a varosokat tekintve!Tekintve hogy Napoleon szülővárosa minden róla szól,de annyira gagyi meg elcsépelt az egesz,hogy arra nincsenek szavak!A napoleon múzeum tulajdon képpen a vicc kategória főleg annyi penzert amennyibe a belépő kerül!Az épületek a pálmafák a kikötő mind szép és hangulatos,de nekem igazából semmi nem jött át ebből a nagy napoleon érzésből!Ja és kényelmes sétával itt is letudhato az óváros max 3 óra alatt,de abban már a fagyizas meg a szuveniresnél a hűtőmágnes válogatás is benne van.
-Bocognano:tündéri hegyi falucska egy igazi tradicionalis pékséggel a főutcán!A legjobb péksütit itt ettem egész utam alatt!
-Corte:a citadella nagyon szép,de kb ennyi az összes latnivalo,viszont a környéken sok izgalmas dolgot lehet csinálni és találni!
-Saint Florent:ejtsd san floran(a floran végén az n-t nem is igazan ejtik az előtte lévő a meg jó hosszú és orrban képzett)minden környék beli hajokirandulások kiinduló pontja!A plage di saleccia meg plage di lotu párost nem is szabad kihagyni.Kötelező program ennek a két már-már karibi feelinget idező strand meglátogatása!Vakítóan fehér homok,meleg víz!A naplemente meg olyan szép higy besírsz!
Bóka Marci, 2018. 09. 05. 12:31
Az idény júniusban 3hetes bicikli túra keretén jártam be a szigetet 2 keréken!Tapasztalataim élményeim a következők:
Első körön a biciklizésre kitérve:mindenki akinek ilyen jellegű terve van a szigettel kapcsolatban alaposan gondolja át még egyszer mire vállalkozik!A terep viszonyok rettenetesen gyilkosak,főleg a sziget nyugati es középső részein,a keleti rész viszonylag síknak mondható de csakis szigoruan a part menten!A másik meg az,hogy az egesz szigeten gyakorlatilag jó ha összesen van vagy 20km bicikli út,azon kívül semmi!Így jobb híján a közúton kell közlekedni amivel a legnagyobb probléma,hogy a korzikaiaknak amugy sincs semmi közlekedési kultúrájuk,biciklisek meg egyszerűen nem járnak arra a földrajzi viszonyok miatt,éppen ezert tudomást sem vesznek az emberről,nem egyszer volt hogy majdnem elütöttek,vagy amig megelőztek lehúzott ablak mellett folyamatosan orditva szitkozódtak mellettem,hogy miert tartom fel őket stb......
A technikai problémákra érdemes alaposan felkeszulni(defekt stb)ugyanis sehol nincs bicikli bolt vagy szervíz,Porto vecchióban van egy intersport meg ajaccióban,ez utóbbiban decathlon is de ezzel van ennyi!Tehát bármi kell nem lesz egyszerű helyben beszerezni!Én összesen 700km-et tekertem.
Judit, 2017. 06. 29. 11:22
Fantasztikus hely, mindenkinek ajánlom aki nem csak egy tengerparti heverészésre vágyik. Igazi arcát a hegyekben mutatja meg, de persze a strandolást sem szabad kihagyni. Egyetértek azzal, hogy akár több hétre is érdemes elutazni ide, viszont azt nem tartom helytálló információnak, hogy pofátlanul drága lenne. Autóbérlésről nem tudok mit mondani, mert sajáttal voltunk, de az üzemanyag (2017 június 95 benzin) átlagban 1,3 EUR, itthon jelenleg 335 Ft. Étkezés: főételek 13-20 EUR között, mi négyen voltunk, egy étkezés 3 Pastissal, egy üveg vagy két pichet borral, egy vagy kettő előétel négy főétel 110 EUR között megállt. Ez szerintem megfelel az egyéb franciaországi áraknak. De messze olcsóbb, mint például Izland, Dánia, Hollandia, Norvégia és még sorolhatnám.