ÚTIKRITIKA.HU / Irán






Irán

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Iráni hétköznapok | Az iráni emberek | Magyar-Perzsa vonatkozások | Iráni kultúra | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Földrajz

  • Irán a Közép-Ázsia földrajzi régióba tartozik. Könyörgünk, könyörgünk a tudatlanoknak: NEM ARAB ORSZÁG, attól hogy az iszlám az államvallás. Van Iránban egy arab kisebbség, de ez a lakosságnak mindössze a 3 százaléka.
  • Keleten Törökországgal és Irakkal határos, északon Örményországgal, Azerbajdzsánnal, a Kaszpi-tengerrel, Türkmenisztánnal. Keleten Afganisztánnal és Pakisztánnal határos, délen a Perzsa-öböl határolja.
  • Irán 1,648 ezer négyzetkilométer területű, tehát majdnem 18 darab Magyarország "fér el benne".
  • Teherán Budapesttől közel 3 ezer kilométerre van, 3 óra 50 perc lenne csupán a repülési idő, ha volna közvetlen járat.

Iránban a hivatalos nyelv a perzsa (nem, és nem az arab!), amely az indoeurópai nyelvekhez tartozik. A tájékozatlanokat megtéveszti az, hogy Iránban a betűk arab betűk néhány csak Iránban használt extra betűtípussal. Az irániak csekély töredéke tud igazán jól arabul beszélni. Az iskolákban kötelező idegennyelv az arab, de ettől még az emberek nem tanulnak meg rendesen beszélni arabul (éppen mert kötelező...). Az iskolákban egyrészt a Korán archaikus arabot tanítják és külön az arabot, mint modern nyelvet.

"Szintén Lahidzsánban esett meg velem, hogy cseppet sem szemérmes 19 éves lányok kísértek el különböző látnivalókhoz, akik még azt is megengedték, hogy lefényképezzem őket. Kevéssé ismert tény, hogy Irán lakosságának csupán 55 százaléka perzsa, az ország északi része tulajdonképpen Dél-Azerbajdzsán, amely az oroszokkal történt békekötés eredményeképpen maradt Iráné, míg a kisebb északi rész szovjet tagköztársaság lett. Nyugaton kurdok, a Kaszpi-tenger nyugati partvidékén giláni nyelvet beszélő népcsoportok laknak, keleten pedig a mesterséges pakisztáni határ által kettévágva beludzsok élnek." forrás



2016-ban az UNESCO világörökség helyszinévé vélt a forró, alkalmanként akár 70 Celsius fokos hőmérsékletű Lut-sivatag, ami Irán délkeleti részén terül el. Június és október között erős szélviharok tombolnak a szubtrópusi térségben. A szél ereje egészen különleges formájúra koptatta a sivatag vörös homokkő szikláit. A geológiai folyamatokat reprezentáló kivételes példaként emlegetik. A közép-ázsiai Tien-san röghegység a Föld egyik legnagyobb hegyvonulata. A Tien-san nyugati hegylánca 700 métertől egészen 4503 méter magasba nyúlik. A változatos hegyvidéki táj kivételes gazdagságú biodiverzitásnak ad otthont. Számos termesztett gyümölcsfajta ered erről a vidékről.



Időjárás és éghajlat

Lévén óriási ország, nem lehet egységesen leírni a klímáját. Például északon a hegyes, sík vidékeken egyaránt egész évben van csapadék és a tél az kemény tél, a déli peremterületeken, a Perzsa-öbölnél trópusi az éghajlat, áprilistól októberig 40 és 50 fok közötti a hőmérséklet! Irán nagy része átlag 1200 méter magasan elterülő síkság. Itt száraz, kontinentális a klíma. Télen és tavasszal havazik, esik az eső, az év egyéb részeiben meg kemény szárazság uralkodik. Az április ezen a felföldön olyan, mint nálunk, májustól pedig már 30 fok körüli meleg van. Szeptember közepéig szép meleg van.

Irán időjárása

Történelem

Meghatározó tényező az ország történelmében és jelenében, hogy az uralkodó vallás az iszlám siita ága. Irán 1979 óta teokratikus köztársaság, azaz a vallásnak, a síita vallási vezetőknek meghatározó jelentősége, hatalma van. Nagennek kiemelt jelentősége van, illetve nekünk ismernünk kell ennek szerepét. A síitizmusnak ráadásul Irán a szellemi központja az ázsiai térségben.

Az Irak és Irán közötti háború (iraki agresszió) iráni mártírjai

Irán történelme (Ajánlott link)

Manapság

Iránban a havi minimálbér 60 000 forintnak megfelelő helyi pénz (2015).

Nem Oroszország, hanem Irán a világelső a kaviárfeldolgozás terén. 

"A 77 milliós Irán a világ egyik legfiatalabb társadalmával rendelkezik, az összlakosság közel kétharmada harminc év alatti, tehát az 1979-es forradalom után született. Ez természetesen a fennálló rendszerhez való hozzáállásukban is megnyilvánult. A fiatalok szemében a nyugati életforma már nem olyan megvetendő, mint szüleik, nagyszüleik idején. Nézetem szerint az irániak többségének elege lett az elszigeteltségből. Szerencsére, a politikai-vallási vezetés ezt bölcsen felismerte, és mert a megújulás útjára lépni. Nemzetközi szinten is komoly önkorlátozást hajtottak végre az atomprogram kapcsán. Az iráni atomprogramot 10-15 éve amolyan „nemzeti dac” övezte, amiből engedni kellett, ha az ország nem akart Észak-Korea példáját követve, a totális elszigetelődésbe süllyedni. (2016)" forrás


"Hossein sokat mesélt nekünk arról, hogy itt hogyan élik meg a korlátozásokat. A szavaiból valami olyasmit vettem ki, hogy ők úgy érzik, jogukban áll bármit megtenni, és a korlátozások nem visszahúzódást, inkább egy még szabadabb hozzáállást váltanak ki belőlük. Versenyeznek az autóikkal, privát helyeken buliznak, isznak, és ha a rendőrök ebbe bele akarnak szólni, akkor egyszerűen elmenekülnek. Elmesélte, hogy régebben a család számára szégyenteljes volt, ha a gyereküket letartóztatták, de mára ők is megértették, hogy a gyerekeik nem bűnözők, egyszerűen csak normális szabad életre vágynak. Ma már a letartóztatások természetesek, és a szülők nem haragudnak ezek miatt, megértőek lettek. (2013)" forrás


"Iránban az iszlám síita ága a legjellemzőbb, ami arabok iránti ellenszenv egyik fontos oka. A síitákat a történelem során sokat üldözték, így tele vannak mártírokkal, akiket szentként tisztelnek (az imámok is általában mártírhalált haltak) - ottlétünk alatt több fontos szentélyben is voltunk, ahol mártírok sírját látogatják a hívők (ez sokszor emlékeztetett a muzulmán helyekre, amelyeket Melindával Indiában láttunk). A síita vallás személyközpontúsága teszi azt is lehetővé, hogy itt megengedett az ember ábrázolás (portréfestészet is létező fogalom volt a középkorban). És persze az ajatollah-körüli tisztelet és rajongás is így lehetséges. Egy szunni mecsetben soha, de soha nem lehetnének a vezetők arcképei a mozaikba foglalva." forrás


"Tilos mostantól az Iszlám Köztársaságban kutyát nyilvánosság előtt mutogatni, és tartani is csak módjával lehet - a hivatalos indoklás szerint az ebtartás a "Nyugat majmolása", illetve "rombolja a család intézményét". Szaúd-Arábia mellett az Iráni Iszlám Köztársaság (no meg az Egyesült Államok) bírja a világ legőrültebb jogszabályokat hozni. A minap egy vallási vezető Iránban a 3G mobiltelefonról állította, hogy az ördög találmánya, ezért be kell tiltani. Most viszont az állam teljes autoritásával rászállt az ebekre. (2013)" forrás


"Szerény véleményünk szerint manapság a mai magyarországi Irán-képben domináns szerepet kaptak a szélsőségesen túlzó hangok. Irán az az ország, melyről csak szuperlatívuszokban vagy a legnagyobb megvetéssel illik-kell nyilatkozni. Véleményünk szerint egyik felfogás sem állja meg a helyét. Az aktuálpolitikai kérdéssé váló Irán-elemzések többsége – tisztelet a kivételnek – unalomig ismételget ideológiai kérdéseket Iránnal kapcsolatban." forrás


"Igen, a muszlim kormány szankciói nehezen egyeztethetőek össze a sok nyugati országban tanult, és a mi kultúránkhoz hasonlatos tárgyi intelligenciával rendelkező értelmiségi réteg szabad életfelfogásával. Velünk ellentétben nekik viszont a nyugati tárgyi intelligenciájukhoz egy keleti érzelmi intelligencia párosul. Egyszerűen nincs bennük agresszió. Értetlenül állnak a szituációk agresszió útján történő megoldása mellett. Nem. És egyértelmű, hogy nem. Ha úgy döntesz, hogy nem az ő taxiját, portékáját vagy ajánlatát választod, akkor mosolyogva elköszön. Néha egy kis csalódottságot, vagy szomorúságot észre lehet venni a szemében, de semmi esetre sem lépné át a diszkréció határait, hogy magának profitot termeljen. Ez az általános. A vezetéssel szemben pedig türelmesek. És várnak. A maguk módján lázadoznak, nem csinálják meg a házit a gonosz tanítónéninek - mint mi néha - de sosem kurváznák le a tanárt, és soha de soha nem emelnének rá kezet - mint 'mi' néha. (2013)" forrás

Iráni hétköznapok

Ami Iránban jobb, mint otthon:

  • A világ legdrágább fűszernövénye a sáfrány. Irán a legnagyobb exportőr.

  • A már emlegetett olaj.

  • Itt a legjobb minőségű a pisztácia, a magvak és a megannyi szárított gyümölcs.

  • El lehet felejteni a basmati rizst meg a hasonló baromságokat, az iráni rizs tápértéke a legmagasabb. Ez a legjobb minőségű rizs. Tökéletes szénhidrát.

  • A kebab az nem török, kérem szépen. A hagyományos kebab még csak nem is úgy néz ki, mint ahogy bárki ismeri Európában. Van egy kellemes perzsa étterem Budapesten a Ráday utcában. Ki lehet próbálni...

  • Fűszerek: nem kérdés, hogy rengeteg általunk ismeretlen különleges ízvilág kavalkádját lehet itt megtapasztalni. Vigyázat, a kényes európai gyomor könnyen megzavarodhat tőle és a bőrünk újra felidézheti a tinédzser kort.

  • Gyümölcsök: soha nem látott gyümölcsökkel találkoztam, és amit ismertem az is más.

  • Tea: Az, amit te otthon veszel, filteres szemét! A gyárban, ami a földre hull, bezacskózzák és eladják a tudatlanoknak, akik sosem ittak még igazi teát.

(2013) forrás


Rendőrök érkeznek a parkba, ahol vagyunk:

-Miért jönnek ide a rendőrök?
-Tudják, hogy ma munkaszüneti nap van, és az emberek ide jönnek jól érezni magukat, ők pedig nem szeretnék, hogy az emberek jól érezzék magukat. Ha megkérdezik, akkor a nővérem barátai vagytok Londonból látogatóban.
-Miért, mi történik, ha megmondjuk az igazat?
-Kérdőre vonnak engem, hogy beszéltem-e veletek politikáról, és hogy mit mondtam Iránról.

Hosseinnel és barátaival egy parkban:

-Ő a barátom. Birkózó. Iráni bajnok is volt.
-Gratulálunk!
-Azt mondja nagyon kedvesek vagytok. Ő is elhagyná az országot azonnal, ha tehetné.
-Miért?
-Mert a városban tudják, hogy ő bajnok, és a rendőrök mindig zaklatják, hátha rosszban sántikál.
-De hogy-hogy nem tud elmenni az országból?
-Azért, mert kihagyta a kötelező két éves katonaságot, és így nem kapott útlevelet.
-De miért hagyta ki a katonaságot?
Hossein olyan arcot vág, mintha azt kérdeztem volna, hogy miért zöld a fű.
-Hát mert a katonák bántják a lakosságot, ő pedig nem akar bántani senkit.

(2013) forrás


"Ha tippelnünk kellene, hogy melyik ország melyik városában történik a legtöbb orrplasztika, talán az Egyesült Államok, Los Angeles jutna eszünkbe, ahol mindenki tökéletes testtel rendelkezik, így a plasztikai beavatkozásokat szinte tömegesen végzik. Csalódást kell okoznunk! A pálmát egy olyan ország viszi, ahol külön erkölcsrendészet létezik, és az utcán helytelenül öltözött, sminkelt lányokat akár börtönbe is zárhatják. Teherán, Irán fővárosa a Number 1. orrplasztikák tekintetében a világ plasztikai térképén. Ez a számok tükrében azt jelenti, hogy míg 2006-ban Angliában 6 000 orrplasztikát végeztek, csak Teheránban 35 000 orrplasztikai beavatkozás történt.

Aki nem járt még ebben a csodás országban vagy a Közel-Keleten most biztos meglepődik ezen. A közel-keleti népek – mintegy etnikai jellemzőként - jellegzetes orral rendelkeznek, amelyet a fiatalok igyekeznek minél hamarabb megváltoztatni, hogy „európaibbak” legyenek. A perzsa lakosságra pisze, kicsi orr helyett a nagyobb, kampós, horgas orr a jellemző. Hogy mégis miért akar ilyen nagy számban mindenki csinosabb orrot?

Ha a fentiek még nem lenne elég indok, akkor íme, egy másik magyarázat is: az iráni társadalomban a nők az iszlám forradalom (1979) óta karokat, lábakat elfedő ruhát és fejkendőt kell, hogy viseljenek. A női test leghangsúlyosabb része így az arc lett: a mai perzsa lányok erős sminket, tetovált szemöldököt és – az előírásokkal ellentétben a kendőből kikandikáló, feltupírozott hajat hordanak. Az iszlám pedig nem tiltja a plasztikai sebészetet. Sőt, az egykori iráni államfő és vallási vezető 1980-ban a következő kijelentést tette a plasztikai sebészettel kapcsolatban: „Allah csodálatos és szereti a szépet"." forrás


"Nyolc fiú, huszonöt lány, fű és pia – olyan hívószavak, amire részben vagy egészben minden egészséges férfiember megmozdul. „Rengeteg ribanc lesz, bármelyiket megkaphatod. Beszívunk, bebaszunk.” – hangzott az ígéret. Nem ma kezdtem a műfajt, sok újra nem számítottam. Dolgozott az egészséges szkepticizmus, meg egy nagy adag kíváncsiság, mit kínál a végtelenül konzervatívnak beállított Irán egy magamfajta figurának.

Az este kilencre beharangozott összejövetelre már hatkor gyülekeztek a fiúk. Felcsavarták a szőnyeget (3000 euró per darab, nem cigizzük értéktelenné), leszedték a tükröket, összetörték a márványasztalt, majd elkezdték egymás séróját belőni, beszárítani, nem kevés homoerotikus kisugárzással. Arra azért futotta az energiából, hogy megkérdezzék, nem akarok-e átöltözni. Az érvem egyszerű volt, nem vitatkoztak vele: nem parádézni jöttem, hanem hegyet mászni, úgyhogy pont jó leszek a jelenlegi szerelésemben. A lakást befújták büdös dezodorral, mintha attól leesne a nők bugyija, de ebbe nem szóltam bele, elvégre vendégségbe jöttem. Pia sehol, fű sehol, csajok sehol, és már nagyon éreztem, hogy tizenöt évvel visszaröppenek az időben a lúzer tiniévekbe. Mind a három hálószobát "kúrós" szobává alakították, és akkor már nagyon röhögtem.

Este kilenc felé megjelentek az első csajok, egytől egyig ribancnak öltözve. Neccharisnya, cici, minden feszül, a srácok meg mutogatták a felhozatalt. Melyik kell? A lányokon látszott, hogy jobb híján ilyenek, sajnáltam őket. Beszélgetni persze nem lehetett, igazából a fajfenntartás szempontjából csak az tudott (volna) dönteni, hogy ki a parkett ördöge. Sosem hittem az autodidakta táncosokban, most is egy epilepsziás buli jutott az eszembe. Elég a strobi, zene sem kell. A fater persze „véletlenül” otthon felejtődött, ő a nagy alkesz, nélküle nincs buli (a fia csajait próbálja meg lenyúlni, néha sikerrel).

A bulira faszán rákészültek, először a laptopomat kérték kölcsön DJ pultnak, majd a pendriveomat, hogy tegyenek rá zenét. Még az is megfordult a fejemben, hogy ehhez az összejövetelhez pont én kellek… Szerencsére hoztak pár stroboszkópot meg diszkólámpát, hogy ne legyen olyan egyhangú a perzsa techno. (2010)" forrás


"Ami a bulizást illeti, annak ellenére, hogy nincsenek diszkók Iránban, azok az emberek, akik kicsit is jobb módúak, és nagy házzal illetve kerttel rendelkeznek, éjjelenként partikat szerveznek, ahova a barátaikat, azoknak a barátait, és ismerőseiket hívják meg. Ha kertben tartják a bulit, akár két-háromszáz fős tömeg is összegyűlhet ilyenkor, ha pedig a házban, akkor is olyan százötven-kétszáz fő is összejöhet. Ilyenkor természetesen minden megtalálható, amire csak a bulizóknak igénye támadhat…

Az ilyen jellegű buliknak az a lényege, hogy úgymond körbe mennek, ami azt jelenti, hogy például ebben a hónapban ha én tartok bulit, akkor a jövő hónapban egy másik barátom fog szervezni egyet nekünk. A budapesti bulikkal ellentétben, ennek az az előnye, hogy szinte mindenki ismer mindenkit, úgyhogy nincsenek viták, veszekedések, se belépő. Ami rossz benne, hogy a parti szervezőjének rengeteg pénzébe kerül, és hogy a hely nem érhető el akármikor, illetve a félelem, hogy a rendőrség megtámadja a helyszínt, folyamatos. Ilyen akkor fordulhat elő, ha például a szomszéd, vagy valaki más rosszakaró feljelent, hívja a rendőrséget, és bejelenti, hogy itt és itt éppen bulit tartanak." forrás


"A fiúk albérlete amúgy berendezés szempontjából igen minimál volt, mivel a szobákban semmi, de semmi bútort sem találtam. Se szék, se asztal, de még ágy gyanánt is csak egy szivacs szolgált. A közösségi élet központja a nagyszoba volt, ahol három elég megviselt szőnyeg közepére terítettek le egy nagy terítőt. E köré gyűltünk le, szívtuk a pipát és fogyasztottuk el a vacsoránkat. Miután betoltuk az esti elemózsiát, ismét előkerült a szamovár, a forró tea és a vízipipa. A kialakult beszélgetést gyakran egy-egy éneklés szakította meg. Ahmad, akinek különösen jó hangja volt, a többiek nógatására sok dalt elénekelt a híres iráni költők (Ferdosi, Hafez) költeményeiből.

A jó hangulatot egy másik srác garantálta. Őt is Mohammadnek hívták véletlenül, (ilyen néven voltak vagy négyen), de a többiek elnevezték Joker-nek, mivel folyamatosan ugratta az embereket. Az igazi buli hangulat azonban akkor csúcsosodott csak igazán ki, mikor már mindenki megunta a tespedést. A fiúk felpattantak, felhangosították a háttérben szóló iráni népzenét (citár és dobmuzsikát) és mindenki táncra perdült. Tudni kell, hogy a perzsa táncok erősen építenek a csípőmozgásra és a hastáncoknál használatos kézmozdulatokra, így mikor nyolc férfi egymással ropta a táncot, nehéz volt elhinni, hogy az ember nem a Kék Osztriga bárba kapott jegyet.

Miután mindenki kifulladt a pörgésben, a tánc továbbra is téma maradt. A szőnyegre visszaülve a laptopon a Németországban élő irániaknak szervezett "Megatánc"-ot játszottuk vissza felvételről. Mikor láttam, hogy a fiúk milyen guvadt szemekkel nézik a képernyőn lenge öltözetben táncoló lányokat, kicsit meg is sajnáltam őket és az iráni fiatalok bulizás tekintetében nehéz életét. (2014)" forrás


"Iránban nincsen szabadság. Sokan el sem tudjuk képzelni, milyen lehet az? Amikor mindent a vallás és vele a politika irányít. Vallásgyakorlást, szokást és erkölcsöt, karriert, gyereknevelést (az iskolában például), hogy miben mész és mehetsz ki az utcára, a szexualitást (egy romantikus esti séta a parkban könnyen végződhet a rendőrőrsön). Hogy mit ihatsz, és mit ehetsz (mert nem mindenki vallásos, még ha hivatalosan az is), és annál az egyszerű ténynél fogva, hogy iráni vagy nem könnyű utazni sem, vízumot intézni sem. A legszomorúbb az egészben pedig az, hogy nincs választásod, nincs szabad akarat. Megkérdeztük a barátainkat, hogy mennyire hatja át ez a rendszer az életüket? Mennyire tudják kizárni a mindennapokban? A válasz az volt, hogy teljesen része az életüknek. Mintha víz alá nyomnák a fejüket. Nekik valószínűleg azért is nehezebb, mert nem vallásosak, nem veszik be a sok maszlagot (ahogy nagyon sokan mások sem), sok helyen jártak már és látták milyen az, amikor hagyják élni az embereket. Nekik ez a túlélés kulcsa. Hogy külföldre utaznak pár hónapra, teleszívják a tüdejüket levegővel, majd újra alámerülnek. Egyszer, amikor már nagyon fulladoznak, lehet, többé nem mennek haza. (2015)" forrás

Az iráni emberek

"Az emberek csodálatosak Iránban! Vendégszeretőek, barátságosak, érdeklődőek, nyitottak az új dolgokra, az ismeretlenre. A harminc nap alatt, amit az országban töltöttünk egyszer kellett sátrat állítanunk. És ez nem egyedi eset, ugyan ezt olvastuk Zitánál és Árpinál is, a 360 fok bringa nászutazó párosánál. Nem kellett keresni a szállást, az emberek maguktól odajöttek és megkértek tartsunk velük az otthonukba, legyünk a vendégeik. Mert nekik ez jó, örülnek, ha vendég van a háznál, ha hívatlan, annál jobb. Hogy ez miből jön? A kultúrából-e vagy az iszlám vallásból és Mohamed prófétától-e, nem tudjuk. Az biztos, hogy ilyen gondoskodásban nem volt még részünk az utunk alatt és szerintünk már nem is lesz. Előítélet és mindenféle egyéb információ és kérdések nélkül szeretettel láttak minket. Nem kérdezték, milyen nemzetiségűek vagyunk, melyik felekezethez tartozunk, van-e munkánk, becsületesek vagyunk-e? Csak jöttek és adtak (persze aztán a beszélgetések folyamám mindenről szó esett). Nem azért volt jó, mert ingyen ehettünk és alhattunk, hanem azért, mert észreveszik az embert és zsigerből jön a gondoskodás és a figyelmesség. Legyen az két sáfrányos jégkrém, egy üveg hideg víz, egy tea, egy árnyékos placc, egy szatyor uborka, pár hideg energiaital vagy egy frissen sült kenyér. Szívesen beszélgetnek bármiről, kíváncsiak a világra, de büszkék a saját kultúrájukra is. Szerintünk nagyszerű kombináció. (2015)" forrás

Magyar-Perzsa vonatkozások

"Öt szó, amit a perzsáktól kaptunk:

Sakk-matt. Miután a sakkjátékot Perzsiában már a 6. században említi szépirodalmi mű, nem csoda, hogy a sakk-matt kifejezés is onnét ered. Sah-mat, (شاه مات) vagyis a király halott.

Pisztácia. A növény Iránban honos, onnét vette át a nevét valamilyen formában a legtöbb nyelv. Peszteh, (پسته).

Pizsama. A ruhadarab, amit éjszakánként magunkra öltünk. A pizsama szó a perzsa pa (پا), vagyis láb és dzsámá (جامه), öltözet, ruha szavakból ered.

Bazár. Egy az egyben átvétel a perzsából (بازار), a jelentése piac, vásár.

Khaki. A sárgásbarna szín neve is perzsa. Khaki (خاکی), a khak szóból, ami körülbelül port, földet, piszkot jelent.

Limonádé. A perzsa eredetű szó az arab és a francia nyelv közvetítésével jutott el hozzánk. Eredete a citromot jelentő limu, vagyis (لیمو)." forrás


Iráni kultúra

Jön!

Turista etikett

  1. Vendégségben akkor is vegyük le a lábbelinket a lakásba lépve, ha a vendéglátók arra bátorítanak minket, hogy nem szükséges.
  2. Alapvetően mindent lehet fényképezni, videózni. Ha emberek, társaságot (pl. piknikező családot) fotózunk, valamilyen egyszerű testbeszéddel jelezzük szándékunkat és lehetőleg várjunk valamilyen beleegyező jellegű jóváhagyást. Semmiképpen se fotózzunk, filmezzünk katonai, rendőri, egyéb erőszak szervezeti intézményt, egyenruhásokat. Stratégiai jellegű épületeket, csomópontokat se fotózzunk, filmezzünk és visszafogottságot kell tanúsítani az imahelyeken.

Gasztronómia

"A perzsa főételek elmaradhatatlan kelléke a forró vajas, sáfrányos párolt rizs. A különösen ízletes omlós, kitűnő minőségű kaszpi rizs minden iráni főétkezés elmaradhatatlan része. Emellett különös szerep jut a fűszereknek is. Áz iráni fűszerek igen változatosak és a magyartól teljesen eltérő ízvilágot alkotnak. Az iráni konyhában ezzel együtt azonban módjával fűszereznek, óvakodnak az extrém ízektől. A legkedveltebbek a savanykás ízhatást kölcsönző fűszerek, mivel a forró éghajlaton ez talán a leghűsítőbb. A lista élén a sáfrány áll, de mellette a szumak, a kurkuma, kardamom, bors, görögszéna és a fokhagyma (főleg a kaszpi-ételeknél) is kedvelt. Ha iráni vendégségben vagyunk, az étkezőasztal elmaradhatatlan része a citrom vagy citromlé, melyet szinte mindenhez használnak. A húsételek terén leginkább bárányt, csirkét, marhát és halat fogyaszthatunk Iránban. A leginkább elterjedt ételféleség a kebab, a grillezett nyárson sült hús, melyet szinte minden húsból készítenek, gyakran keverve a húsfajtákat is. Igazi népi étel a cselou kebab, ez a régifajta vajdarabbal, sáfrányos, szumakkal meghintett forró rizzsel tálalt főleg darált húsból bárány kebab, melyhez apró korommal pettyezett sült paradicsom is dukál (lehet persze másfajta húsból is készítni, például a citromos, sáfrányos pácban előkészített csirkéből." forrás


"Az általam eddig tapasztalt ételek közül az iráni kaja áll legközelebb az étel alkímiához vagy akár varázslathoz ... és ezeréves gyökerei vannak. Az ősi perzsa ételfilozófia az ételeket "hideg" és "meleg" ételekre sorolta, amelyben a meleg ételek (állati zsírok, búza, cukor, bor, szárított gyümölcsök pl) besűrítik a vérünket, míg a hideg kaják (pl. hal, joghurt, görögdinnye, rizs) ritkítják a vért és lassítják az emésztést. Aztán ebből eredt az egész rendszer, amelyben a hideg és meleg ételeket egyensúlyban kell tartani, meleg napokon hideg kaját kell enni és hideg személyiségtípusoknak több meleg kaját kell enniük és fordítva, stb. stb. Bonyolult egy rendszer, de olyan gazdag de mégis könnyű, egyszerűnek tűnő de meglepő kaják származnak belőle, hogy nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy az egész nyaralást az étteremben töltsd - hisz ez önmagában is egy felfedezőkaland. A kedvenc példám a fesenjun, amelyben főtt csirkére egy barna szószt öntenek, amely padlizsán, mogyoró és gránátalma keveréke, de se patlizsán, se mogyoró, se gránátalma íze nincs: az alkotóelemek valami egész más ízt hoznak létre együtt. (2011)" forrás


"Iránban tudatosan esznek az emberek. Vannak úgymond hideg és meleg ételeik és ők itt nem a hőmérsékletre gondolnak, hanem arra, hogy vérnyomást serkentő, vagy nyugtató ételeket esznek-e. Reggelire vérnyomást serkentő, cukorban gazdag ételek kerülnek az asztalra. Kenyér, lekvár, magvak, méz, joghurt, sajt. Húst egyáltalán nem esznek reggelire. A főétkezésekhez, általában rizs a köret, ez teszi ki az étkezések legnagyobb százalékát. Rizs valami hússal, pörkölt féleséggel (khorest), zöldséggel. A rizzsel laknak jól, a hús, csak hozzá van, náluk az a köret. Mások az arányok. Krumplit, tésztát, sokkal kevesebbet esznek. Mutatja a rizs központi szerepét az is, hogy egész másként készítik el, mint odahaza szokás (külön rizsfőző készülékkel találkozhatunk a legtöbb iráni konyhában), tovább megyek, van ünnepi módon és egyszerűbb módon elkészített rizs is. Díszítik, ízesítik mindenféle fűszerrel (sáfrány pl.) és aszalt gyümölccsel is.

Levest is kevesebbet esznek, mint mi magyarok, de azért megtalálható a konyhájukban. A fogásokat egyszerre tálalják fel és mindenki abból és olyan sorrendben szed, amiből akar. Nagyon sok és sokféle hüvelyesből készült ételt esznek. Az étkezés után itt is tea következik (a kávé ritka), amihez pörkölt magvakat szolgálnak fel, cukorkát, csokoládét. Természetesen az irániak is isznak alkoholt, csak kicsit bonyolultabb és drágább beszerezni, mint máshol. A dough nevű joghurt italt (nagyon hasonlít a török ayran-hoz) is este isszák, szerintük nyugtató hatása van. (2015)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon