ÚTIKRITIKA.HU / Siráz






Siráz

Siráz dióhéjban | Vélemények | Szállásválasztás | Étkezés | Látnivalók | Programlehetőségek | A nagy költőik (Háfiz és Szádi) | A zoroasztriánusokról | Olvasmányos linkek

Siráz - Utazás

Sirázról dióhéjban

Az 1,6 milliós Siráz Teherántól délre mintegy 700 kilométerre fekvő, turisták által nagyon kedvelt város. Siráz klímája viszonylag kellemes, enyhe. A kertkultúrája miatt ,,Irán kertjének" is szokták nevezni. Az iránian nagy becsben tartják ezt a várost, mert itt született két istenített költőjük Hfiz és Szádi. A két poéta mauzóleuma valóságos zarándokhely.

Vélemények

"Siráz egy gyönyörű, élénk egyetemi város (is), óriási zöld parkokkal, szép mecsetekkel, modern és óvárosi negyeddel. A több mint ezer éves Vakil bazár több részből áll, és gyakorlatilag bármi megtalálható (ez minden iráni bazárra érvényes). A sirázi bazár azért is érdekes, mert nem csupán egy fedett piacról van szó, hanem egy "városról", ahol régi fürdők, nagyon szépen karbantartott udvarok vannak. A város fő látványossága közé tartozik Háfez és Szádi perzsa költők sírja, ami ma is népszerű hely az irodalom kedvelőinek. Nagyon érdekes látvány, ahogy a zarándokok a sírokat megérintve és a kertben imádkozva, és verseket olvasva emlékeznek a költőkről. Siráz alkalmas állomás csillagtúrákra is, egynapos kirándulásokkal (taxival vagy iránytaxival a legolcsóbb) el lehet utazni Perszepoliszba, a Naqsh-e Rustam-hoz (Dáriusz és Xerszész sírja) vagy a Naqsh-e Rajab-hoz, amik az óperzsa történelem leghíresebb látványosságai." (István, 2013)

Szállásválasztás

Jön!

Étkezés

Jön!

Látnivalók

"A Nasir al-Mulk mecset a 19. század második felében épült a Qajar dinasztia megrendelésére. Külsőleg semmi különös nem látszik az épületen, de amit az épület belseje rejt, az szinte leírhatatlan szépségű. Színes ólomüveg ablakai a reggeli napsugarak hatására káprázatos fényárban tündökölnek, mintha minden reggel rajta pihenne meg a szivárvány. Kupolái és bonyolult geometriai mintái is említésre méltóak, rózsaszín csempéi miatt, rózsaszín mecsetnek is becézik." forrás


Shah-e Cheragh mecset (Érdekes világ)

Programlehetőségek

Jön!

A nagy költőikről (Hfiz és Szádi)

"A városi park mellett a másik, nagy tömeget felhajtó hely Hafez sírja. Az irániak rajonganak a költészetért, talán a rajongás nem is elég erős kifejezés, szinte vallásos áhítat veszi körül a kb. 5 középkori nagy perzsa költő-legendát és az irániak teljesen nyíltan mondják, hogy minden iráni otthonban két könyvnek kell ott lennie: a Koránnak és egy Hafez-kötetnek, de talán fordított sorrendben...Felkeressük Hafez sírját és hirtelen úgy besűrűsödik a tömeg, mintha a Szigeten lennénk, a sír körül egyébként egy teljes komplexum alakult ki óriási parkokkal, olvasótermekkel, boltokal, Hafezt kutató intézettel stb. stb. " forrás

A zoroasztriánusokról

Jön!

Olvasmányos linkek

"Shiraz már első látásra is sokkal kellemesebb helynek tűnt, mint Bandar Abbasz. A másfél milliós, 1500 méteren fekvő város néhány évtizedig még főváros is volt a 18. század végén (Iszfahán után és Teherán előtt), és leginkább a költők, a virágok és a bor városaként vált ismertté. Shiraz ma is híres irodalmi életéről és itt nyugszik a perzsa irodalom két legjelentősebb költője, Hafez és Sa'di. A virágok is meg vannak még, a kellemes klímának és fekvésnek köszönhetően a kertek, parkok olyan tömegben fordulnak elő, hogy Shiraz-t manapság a kertek városának is hívják. A több évszázados múltra visszatekintő borkészítést sajnos mára már elsöpörte az iszlám forradalom, pedig szívesen összehasonlítottuk volna a shiraz-i bort névrokonával (a közhiedelemmel ellentétben a világhírű shiraz/syrah szőlő nem innen ered, DNS vizsgálatok alapján Franciaországban született a Dureza és a Mondeuze Blanche szőlők frigyéből)." forrás


"Az iráni hétvégét Shirazban kezdtük - ugyanis Teherán mellett ez a másik, fapadossal megközelíthető város. Shirazt a perzsa kultúra egyik központjaként tartják számon, és sok alternatív néven ismert, úgy mint a "Tanulmányok városa", "Rózsák városa", "Szerelem városa", "Kertek városa", mindez persze nagyon romantikusan hangzik, de azért a jelenlegi rezsim ezt is igyekszik kordában tartani, így például a shirazi bor a forradalom óta már csak emlék (vagy egy-egy pincében rejtőző, igen veszélyes titok). Másfél napot töltünk Shirazban, ami elég arra, hogy - erőltetett menetben - körbejárjuk a fő nevezetességeket, hál istennek a város elég kompakt, az ún. Zand sugárút környékén található az összes látnivaló és a szállodánk is. Több helyen is olvastam, és most személyesen is meggyőződhettem róla: az irániak piknik-világbajnokok. A felszerelés mindig bekészítve az autóban, hogy szükség esetén elő lehessen kapni, és itt nem csak az alapfelszerelésre gondolok...

A parkok tömve voltak családokkal, idősekkel és fiatalokkal, akik konkrétan sátort vertek (van, aki a fűre, de akinek nem jutott hely, akár a park melletti betonjárdákra is), kiterítették a perzsa szőnyegeket, sütik a gázrezsón a húst és rendesen olajban a sült krumplit, vizipipa és termoszos tea, sakk és csacsogás ezerrel. Másnap kérdezgetek egy csávót erről, és azt mondja, a piknikezők egy része messziről, azaz vidékről is jöhet és egész hétvégén Shirazban marad, magyarul a piknik átalakul a városi parkokban való sátorozássá (amit teljesen megértek, gyönyörűek a parkok, citrusfa ligetek és rózsák mindenfelé. Dubai-hoz szokott szemeim végre színeket látnak és teljesen odavagyok). Zseniális. (2011)" forrás


"A mecsetek belsejébe csak muszlimok mehettek be, de addigra már jól lebarnultam, már volt egy kis szakállam, és kicsit amúgy is olyan török fejem van, Lillán meg persze csador volt, mert ott bent az volt a dress-code, úgyhogy úgy döntöttem teszek egy próbát. Egy mindennapi sztenderd 'Salam' kíséretében letettem a papucsom az ember elé a pultra (próbáltam úgy, mint aki számára az ilyen papucslerakás egy mindennapi rutin a saját - szintén muszlim - országában), ő meg ránk nézett, és végül úgy volt vele, hogy 'hát a fene tudja', és feltette a papucsot egy fakkba, nekem meg adott egy sorszámot. A férfi és a női rész külön volt, szóval külön váltunk. Én egy kicsit úgy éreztem magam, mint valami lopakodós játékban, amikor folyamatosan pont annak a határán táncolok, hogy kiszúrjanak. Próbáltam úgy csinálni mint mások, megsimogattam a falat, meg ilyenek. Aztán körbebandukoltam, kicsit ráncolva a szemöldököm, mint aki éppen imahelyet keres, de válogatós, így körbe kell néznie jól. Belülről a hely elképesztő. Minden ragyog, 4-5 ember folyamatosan törölgeti a tükröket, amiből az egész fal ki van rakva, hogy még jobban ragyogjanak, legbelül pedig kb minden arany. Na oda csak bementem, de addigra már annyira tele lett a gatyám, hogy ki kellett mennem. Ha itt elkapnak, az elég rossz. Főleg, hogy nem bírtam ki fényképezés nélkül. Úgy tettem, mint páran mások, akik a telefonból olvassák az imákat, aztán klikk. És kiadott egy ilyen jó kis fényképezés hangot a telefon. Na mondom ez most jól jött. De szerencsére nem hallották meg. (2013)" forrás


"Sirázt a költészet, a bor, a szerelem és a virágok városának tartják. Itt született, alkotott és halt meg Háfiz, a híres perzsa misztikus költő, akinek bordalai, szerelmes versei az egész világon ismertek. Innen indult útjára a híres Bahái vallás, mely mára az izraeli Haifában talált központra. Híres volt egyeteméről, mely a bagdadival vetekedett. Volt a Perzsa Birodalom fővárosa, mára Irán hatodik legnagyobb városa, több mint egymillió lakossal. Sirázban bevásárlóközpontból rengeteg van, talán még több, mint Budapesten. Szórakozóhelyből – klubokból, bárokból és diszkókból- már annál kevesebb akad, pont hogy semennyi, hiszen ezek tiltólistán szerepelnek, akárcsak az alkohol. A fekete piacon viszont nagyon egyszerű hozzájutni, csak éppen sokkal drágább, mint a rendes ára, és ez az ár csak nő, ha valamilyen speciális esemény vagy ünnep közeleg, mint például az Újév. Ami a bulizást illeti, annak ellenére, hogy nincsenek diszkók Iránban, azok az emberek, akik kicsit is jobb módúak, és nagy házzal illetve kerttel rendelkeznek, éjjelenként partikat szerveznek, ahova a barátaikat, azoknak a barátait, és ismerőseiket hívják meg. Ha kertben tartják a bulit, akár két-háromszáz fős tömeg is összegyűlhet ilyenkor, ha pedig a házban, akkor is olyan százötven-kétszáz fő is összejöhet. Ilyenkor természetesen minden megtalálható, amire csak a bulizóknak igénye támadhat…" forrás

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon