hirdetes

útikritikák


Jazd

Jazd dióhéjban | Vélemények |Szállásválasztás| Látnivalók | Programlehetőségek | A jászokról | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

A Csend Tornya, a zoroasztriánusok égre figyelő temetkezési helyeinek egyike - k.k. fotója

Jazd dióhéjban

  • Jazd sivatagi város Irán egyik legérdekesebb városa.
  • A kb. 570 ezres nagyváros tele van mecsetekkel, mauzóleumokkal, régi iszlám épületekkel, széltornyokkal.
  • A belváros szűk, girbegurba utcák százaiból áll. Könnyű eltévedni bennük. A házak kicsik.
  • Iszfahanból busszal 5 órás út eljutni Jazdba. Teherán közúton 560 kilométerre van Jazdtól. Jazd Teherántól délkeletre fekszik.
  • 2017-ben UNESCO kulturális világörökség lett Jazd település, amely “a sivatagi túléléshez szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló javak felhasználásának élő tanúja”. Jazd a zoroasztrizmus központja, mecsetei, minaretjei, hagyományos építési stílusa megmenekült a modernizációtól.

Fő látnivalók:

  • Jame-mecset

k.k. fotója

  • A 12 imám mauzóleuma
  • A főtér és a régi városfal

Vélemények

Aki klasszikus, első Irán-túrára jött, ezután menjen Jazdba, egyen nyárson birkaszívet- és májat az Amir Csakhmaq-komplexumnál, nézze meg a legmagasabb minareteket Iránban, mászkáljon, lehetőleg lakjon is a vályogtéglás-széltornyos óvárosban, nézze meg a város szélén a zoroasztriánus Csend Tornyait, ahová a hullákat rakták a keselyűknek még a huszadik század elején is. A zoroasztriánus hit szerint a szent földdel vagy tűzzel nem érintkezhet a tisztátalan holttest, ezért a hullákat tornyokba tették. Iránban zárt betonszarkofágba kerülnek. Taxival százötven-kétszáz tománért látogasson el Taftba, Meybodba. Vagy a Csak-csak hegybe vájt hasadékhoz, sokszáz lépcső fölfelé, szent hely. A legenda szerint Nikbanu, az utolsó szászánida király egyik lánya ide menekült a megszálló arab seregek elől, itt imádkozott Ahura Mazdához, aki ezért megnyitotta a hegyet, hogy elrejtőzhessen. Az ő emlékére sír a hegy, egy helyen a barlangban a szikla állandóan csöpög. Menjen fel mindenki a szentély körüli házakig. A nyilvános mosdó kézmosója fölötti tükörben húsz kilométerre látszanak a hegyek. Nézze meg mindenki Abarquh ötezer éves szent óriáscédrusfáját. (2021) forrás


"Jazdra, Jászberény testvérvárosába, szívesen látogatnak el a magyarok, a jász-óperzsa rokoni kapcsolatok miatt is. A város érdekessége természetesen nem csak ebben rejlik. A sivatagi várost hatalmas, nyáron és télen is hóval borított csúcsok veszik körbe, ami gyönyörű panorámát nyújt a városnak. A természeti szépségek mellett Jazd az óperzsa vallás, a zoroasztriánus szent helye is, ezt a városban és környékén található sok tűztemplom is jelzi (taxival olcsón ki lehet menni a városból, ahol a sivatagban a hegyek között felmászhatunk a dombok tetején található templomokba, ahol nyugodtan meditálhatunk (csend templomának is szokták hívni ezeket).

Jazd kifejezetten jó hely azoknak is, akik szeretnek órákat sétálni és elveszíteni önmagukat a felfedezés közben. Szűk utcák, egyforma, több száz éves homokszínű, alacsony labirintusszerű épületek hálózzák be az óvárosi részt. Érdemes megfigyelni a város képét jelentősen meghatározó széltornyokat, amik leginkább kéményekre emlékeztetnek. Ezeknek funkciója azonban nem a füst kivezetése, hanem ellenkezőleg, a nyári óriási hőségben a legkisebb szellőt is elkapva a szobák hűtésére használják az ókori idők óta. Jazd szintén alkalmas sivatagi csillagtúrák alaptáboraként, ahol a mai napig nomád és vándorló életmódot élő népcsoportokat is meg lehet látogatni 1-2 napos kirándulás alkalmával." (István)


,, A Nagy Mecset szenzációs és még a turisták serege előtt megcsodálhattuk. Az óvárost behálózzák a szövevényes sikátorok és a hangulatos átjárók. A legtöbb épület napjainkra már üres csak a homlokzata van meg. Esetleg hotelként vagy kávézóként működik.

Itt bóklászhatsz az útikönyvet követve vagy csak spontán elveszhetsz a keskeny sikátorok között. Na azért nagyon nem tudsz elkeveredni, mert sok helyen látni útbaigazító táblát, meg ugye előbb utóbb az ember kijut az óvárosból. Az éttermek úgy reklámozzák magukat, hogy van tetőteraszuk, ahonnan körbelátni az óvárost. Mi is felmentünk több helyre és élveztük a kilátást. Na de a sikátorokon kívül vannak, mecsetek, tradicionális házak, széltornyok, jégházak és vízimalom (mára csak üres pince) is. A Kashan Hotelnek szépek a szobái, jó a konyhája és a kilátás is klassz a tetőről.

Az óvároson kívül is akad, néhány klassz hely, nekünk a Víz Múzeum tetszett a legjobban. Ez egy tradicionális ház, amit múzeumnak alakítottak ki és jól szemlélteti, hogy egykoron milyen lehetett itt az élet. A legalsó szint a pince, ahol minden család kifúrt magának egy járatot, amiből víz jött fel. Kialakítottak neki egy medencét, ami kellemesen hűtötte azt a helységet és volt ivóvizük is. A hálószobák nagyjából a felszínnel lehettek egy magasságban ami télen fűtötte, nyáron pedig hűvösen tartotta azt. Aztán persze volt konyhájuk és spájzuk is. Azt udvaron kis kutak és csobogók voltak, na meg virágok és gyümölcsfák. Az épületben rengeteg régi használati tárgy és fotók is mutatta be az egykori életet. (2015)" forrás


,, A város egyik jellegzetessége a széltornyok (badgir), melyek a legkisebb szellőt is hatékonyan vezetik a házakba hűs fuvallatként, de ilyeneket sokfelé látni a Közel-Keleten. Iwánt is látni szép számmal a környező országokban is, de a Jame mecset bejárata arról híres, hogy a mellette álló két minaret a legmagasabb Iránban. Még az este kisétáltunk, hogy megnézzük, milyen kivilágítva az 52 méteres torony. Így a harmadik itt töltött nap után már nem számít meglepetésnek, hogy minden félelemérzet nélkül léptünk ki a gyéren megvilágított, óvárosi utca kövére. Biztonságérzetünket csak egyetlen dolog zavarta, a lámpa nélkül közlekedő motoros suhancok, akiknek kedvenc szórakozásuk, hogy a sétálóutcákba behajtva, hangos robogással ijesztgessék a járókelőket. (2019)" forrás

Szállásválasztás

Yazdban egy tradicionális szálláson (Tarooneh Traditional Accomodation) foglaltunk szobát, összesen négy éjszakára. A tradicionális szállásokra jellemző, hogy az utcáról csak egy kis bejárat látszik meg a falak, belül viszont hangulatos nagy udvar van szőnyegekkel borított padokkal és kissé megemelt nagyobb üldögélőrész, szintén szőnyegekkel és gyönyörűen hímzett, nagyon nehéz párnákkal, amiknek neki lehet dőlni és úgy olvasni, TV-t nézni, vagy beszélgetni.

Egy szimpatikus, nagyon fiatal házaspár üzemeltette a szállást, rögtön érdeklődtünk náluk az egynapos kirándulásokról. A szobánk teljesen rendben volt, egy kis kanyargós lépcsőn kellett felmenni, ahol csak a mi szobánk volt. Tiszta volt a szoba, kényelmes, és csendes.

Iránban minden szálláshoz jár reggeli, azt hiszem, ezt törvény írja elő. Reggelire mindig volt lepénykenyér, fetaszerű sajt, paradicsom, uborka, répalekvár és tea.

A répalekvárral minden szálláson találkoztunk, szerintem nagyon jó, itthon is bevezethetnénk. A perzsák egyébként nagy répazabálók, az utcákon a gyümölcsléárusoknál is az alap a répadzsúsz, reggelenként hatalmas zsákokban viszik minden vendéglátóegységbe.forrás

Jameh mecset

A Jameh mecset Yazd város központjában található és az egyik legnagyobb és legfontosabb mecset Iránban. A mecset a 14. században épült és különböző építészeti stílusokat ötvöz, például az iszlám, a szeldzsuk, az ír és a tímúrid stílusokat.

A mecset épülete rendkívül impozáns, magas ívekkel, kúpos kupolákkal és gazdag díszítéssel. A különböző építészeti stílusokból származó elemek, például az óriási márványoszlopok, a selyemtapéták és a finom fafaragások egységes egésszé állnak össze.

A mecset központi udvara körül számos kisebb terme található, amelyeknek mindegyike rendkívül díszes és gazdagon díszített. A mecset fő imádkozóhelye is az udvarban található, amelynek közepén egy kút áll, amely a mecset hűvösének megőrzését szolgálja.

A mecset területén található a nagyobb méretű Al-e Ahmad nevű imahely is, amely szintén nagyon szépen díszített és több száz ember befogadására alkalmas.

Amir Chakhmaq komplexum

Az Amir Chakhmaq komplexum Yazd város központjában található, és az egyik legnagyobb és leglátványosabb történelmi épület Yazdban. A komplexum egy széles teret foglal magába, amelynek közepén egy hatalmas szökőkút található. A teret egy mecset, egy medresze és egy tekéje öleli körül.

A komplexum neve a 15. századi történelmi személyiségről, Amir Chakhmaq-ról származik, aki a mezopotámiai kerület kormányzója volt.

A mecset felépítése a 15. században kezdődött, majd az évszázadok során bővítették és átépítették. Az épület impozáns ívei, magas boltívei és nagy kupolái az iszlám építészet jellegzetességeit tükrözik, és hihetetlenül gazdag díszítéssel rendelkeznek.

A medresze a mecset közelében található, és egykoron az iszlám teológia oktatási központja volt. Ma múzeumként működik, és érdekes kiállításokat mutat be az iszlám kultúrájáról és történelméről.

A tekéje, amely egy szertartásokra használt épület, szintén része a komplexumnak. Ez a tekéje, egykor a sufizmus szentélyeként ismert vallási mozgalom központjává vált.

Zoroasztriai tűztemplom

Az iráni Yazd városban található az egyik legfontosabb tűztemplom, az örökké égő lángú ateshti-ye adarán. Ez az egyik legimpozánsabb vallási hely Yazdban, és a világ minden tájáról érkező látogatókat vonzza.

A tűztemplom épülete egyszerű és letisztult, egy magas, téglaépítésű kupolával, amely az ég felé mutat. Az épület körül fák és kertek találhatók, amelyek szép helyet biztosítanak a pihenésre és a meditációra.

A tűztemplom belső része nagyon szépen díszített, a falakat és a mennyezetet finom, ékszerészeti munkával készített mozaikok díszítik. Az épület közepén egy magas sziklafal áll, amelyen kis méretű nyílások vannak. Ezek a nyílások az örökké égő tűz lángjának helyét jelzik, amely az ateshti-ye adarán legfontosabb vallási szimbóluma.

A tűztemplom az iráni zoroasztrizmus egyik legfontosabb szentélye, és rendkívüli történelmi és kulturális értékkel rendelkezik.

Dowlat Abad kert

Az iráni Yazd városában található Dowlat Abad kert egy gyönyörű örökségi kert, amelyet az UNESCO világörökség listájára is felvettek. Az 1700-as években épült kert számos szép építészeti jellegzetességgel rendelkezik, amelyek az iszlám építészet és kertművészet legjobb példái közé tartoznak.

A Dowlat Abad kertben található a világ legmagasabb qanat rendszere, amely egy hatalmas épület belsejében található. A qanat egy olyan hagyományos öntözőrendszer, amelyet a térségben évszázadok óta használnak. Az épületben található egy torony is, amely egy nagy szélturbina hajtásával működik, és segít a qanat vízellátásának biztosításában.

A kert területén található a Dowlat Abad kastély, amelyben egykor az iráni arisztokrácia tagjai laktak. A kastélyban lévő múzeum gazdag gyűjteményt tartalmaz az iráni művészettörténetből, például finom porcelánokat, festményeket, régi érméket és más értékes tárgyakat.

A Dowlat Abad kertben található számos szökőkút, virágoskert és medence, amelyek minden évszakban gyönyörű látványt nyújtanak. A kert főterének közepén található egy nagy tó, amelyen kis híd vezet át.

Fahadan negyed

Az iráni Yazd városában található Fahadan negyed az egyik legértékesebb kulturális örökség a világon, amelynek az UNESCO világörökségi címet is adományozta. A negyed a város központjában található és egyedi környezetet és atmoszférát kínál a látogatóknak.

A Fahadan negyed szűk sikátorai, hagyományos házai és városfalai számos lenyűgöző látványt nyújtanak. A negyedben található kis boltok, ékszerüzletek és kávézók a látogatók számára lehetővé teszik, hogy betekintést nyerjenek a helyi életbe és kultúrába.

Az épületek általában sárga homokkőből készültek, és az egyik legjobb példája az iszlám építészeti stílusnak. A belső udvarok általában csendes kis oázisok, amelyek segítenek a hőségtől való menekülésben. A Fahadan negyedben található Yazd nagy mecsete és Amir Chakhmaq téra is, amelyek további látványosságok a látogatók számára.

Yazd éjszakai piac

Az iráni Yazd városában található éjszakai piac az egyik legérdekesebb hely, amelyet érdemes meglátogatni, ha a látogatók szeretnének betekintést nyerni az iráni kultúrába és életbe. A piac a város központjában található és az iráni élet egyik fő központja.

Az éjszakai piac általában napnyugta után kezdődik és éjszaka folyamán tart. A piac hangulatos és izgalmas hely a látogatók számára, akik élvezni fogják a helyi ételeket, italokat és árut.

Az éjszakai piac számos étkezési lehetőséget kínál, ahol a látogatók megkóstolhatják az iráni konyha legjobb ételeit. Az italok között megtalálható a hagyományos tea és limonádé, valamint a helyi gyümölcslevek és ásványvizek is.

Az éjszakai piac kínálja a helyi kézműves árukat, ékszereket, textíliákat, bőrárukat, fűszereket, tea és kávébabbokat, szőnyegeket és még sok mást. A látogatók a piacon találkozhatnak helyi árusokkal és kézművesekkel, akik készséggel mutatják be a helyi árucikkeket és megosztják velük az iráni kultúra és élet rejtelmeit.

Yazd sivatag

Yazd városa a közepes Perzsa-sivatagban helyezkedik el, és így az egyik legközelebbi pont a sivatag különféle területeihez. A Yazd-i sivatag lenyűgöző látványt nyújt, és rengeteg kalandot és felfedezést kínál a látogatók számára.

A Yazd-i sivatagot gyakran tekintik az iráni sivatagok középpontjának, és nagyon különleges hely a látogatók számára. Az itt található homokdűnék a látogatók számára lehetővé teszik, hogy megtapasztalják a sivatagi élet és környezet egyedülálló varázsát.

Az iráni sivatagban történő túrázás számos lehetőséget kínál a látogatók számára, hogy élvezhessék a sivatag szépségét és az itt található tevékkel való sétálást, vagy akár teveháton is fedezhetik fel a sivatagot. Az éjszakai táborozás egy másik izgalmas lehetőség a látogatók számára, amely lehetővé teszi, hogy közelebbről megismerjék a sivatagi életet, beleértve az éjszakai csillagos eget és a tábortűz körüli beszélgetéseket.

A Yazd-i sivatagban való utazás azonban nem csak a homokdűnék és a tevék megtapasztalásáról szól. Az itt található hagyományos falvakban a látogatók megismerkedhetnek a helyi életmóddal és kultúrával, valamint az itt élő emberek barátságos és vendégszerető hozzáállásával is.

Más látnivalók

v.j. fotója

A Jame mecset - k.k. fotója

Programlehetőségek

Jön!

A jászokról

,, Jászberény iráni testvérvárosában, Jazdban 2012-ben felavatták a jászsági település által adományozott emlékművet: a Lehel kürtjét, illetve Jászberény város címerét ábrázoló térplasztikát. Jászberény és Jazd kapcsolatát a jászok 1995-i világtalálkozója alapozta meg, ahol Teherán akkori budapesti nagykövete indítványozta ezt a fajta együttműködést.
Az első jászberényi küldöttség még 1996 decemberében látogatott el Jazdba, 2007-ben pedig testvérvárosi egyezményt írtak alá. Azóta a Jászság központjában több iráni küldöttség is megfordult, az iszlám ország kiállításokon, műsoros esteken mutatta be hagyományait. A két város vezetői kifejezték szándékukat a gazdasági és kulturális együttműködés előmozdítására is.

A tartományi székhelyként jegyzett, 500 ezer akosú város központjában, a Szabadság téren avatták fel a 4 méter magas zománc-fém emlékművet, amelyet Sisa József iparművész készített tűzzománc technikával, hagyományos rekeszzománcból és ékszerzománcból. Jazd lakói nagy érdeklődéssel vették birtokukba a távoli testvérváros ajándékát, rajta Lehel kürtje stilizált ábrázolásával, hátoldalán pedig Jászberény címerével, illetve a kürtről és annak augsburgi szerepéről (nevezetesen a német császár agyonütéséről) készült egykori miniatúra felnagyított másolatával.

Az emlékmű előtt perzsa és angol nyelvű felirat tájékoztatja az erre járót a tudnivalókról. Mint olvasható, Lehel "Magyarország ragyogó hadvezére volt, kürtje pedig a magyar nemzet függetlenségét és szabadságát jelképezi". A 955-ös augsburgi csatavesztésről és annak következményeiről tapintatosan hallgat az emléktábla…" forrás

Olvasmányos linkek

"Jászberény testvérvárosa, Jazd következett. Mindkét városnév az iráni nyelvű jászokra utal. Jazd építészetére fokozottan igaz, hogy kívülről nézve nagyon egysíkú. Mindenhol egyforma szögletes formák és széltornyok uralják a városképet. A széltornyok helyi hűtőgépek, az épület pincéjébe vezetik a kéményekbe kerülő forró levegőt, amely a tekervényes úton leérve kellő mértékben lehűl. Már majdnem megbántam, hogy ide jöttem, amikor kiderült, hogy a semmitmondó homlokzatok mögött gyönyörű belső terek rejtőznek. A régi házak legszebbjeit éttermekké alakították át, így ha bármelyikbe betérünk akár csak egy teára, igazi keleti kényelemben iszogathatunk vagy henyélhetünk egy jót. Iránban az evő- és ivóhelyeken nem csak széken, hanem párnázott díványokon eldőlve is múlathatjuk az időt, vagy megkóstolhatjuk az ízletes tevepörköltet. (2014)" forrás


"Yazd a kősivatag közepén fekszik. Viszont itt Eszfahanhoz és Shirazhoz képest az emberek sokkal zárkózottabbak. Nem tartom lehetetlennek, hogy ez a viselkedés valódi hitük rejtegetésében gyökerezik. Yazdban sokan hagyományosan zoroasztriánusok, csak ezt nem vállalják a nyilvánosság előtt. A zoroasztrizmus lelkileg és fizikailag áthatja Yazdot és környékét. A szállás a központban van, így első megállónk a Jameh mecset volt. 48 méter magas a két minaret, ami a legmagasabb Iránban. A díszítések a 15. századból származnak. Egyszerűen csodálatos!

Mellette áll nem sokkal az Alexander börtöne. Az alapjait Nagy Sándor, makedón király építette, de a 15. században átalakították. A 12 imám sírköve is itt található, de sajnos ez is el vaj zárva a külvilágtól. A sikátorokon keresztül jutottunk vissza a szállásra. Du-n pihentünk egyet, illetve ebédeltünk. Én tevehúst ettem. Végre sikerült megkóstolni a púpost. Pedig februárban Marokkóban mennyit kerestem, hogy ehessek. A sikátorokon kívüli, széles sugárutakkal övezett főtéren áll a XV. században épült Amir Chakmag, amit az útikönyvek mecsetnek mondanak. Igazi mecset a Péntek mecset. Este felmentünk megnézni a du-n szándékosan kihagyott Amir Chakmaq teret. Itt található Yazd UNESCO világörökségének számító Amir Chakmaq komplexum. Az egyik legnagyobb mecset-komplexum Iránban. Naplementekor gyönyörű volt, de esti fényekben is szép fotótéma volt. A mecset alatt bazár van, ahol frissen sült kenyeret vettünk.


A várost a széltornyok jellemzik. Ezek belsejében lamellák vannak, melyek a kéményszerű torony tetején nyitott réseken átáramló levegőt lefelé terelik, a torony aljába. A torony azonban nem a földön áll, hanem egy földalatti helyiségbe nyílik. A terem, vagy verem padlózatán medencében víz, sőt jég hűti a beáramló kinti levegőt. Ennek következtében a rendszer folyamatos hűtést biztosít az épület egy része számára. Ilyen természetes légkondicionáló révén válik elviselhetővé az elviselhetetlen nyári forróság. A városban sétálva elmentünk olyan kupolás földalatti víztározó mellett, amit négy torony hűtött. (2013)" forrás


,, A városban látogatható a felekezet temploma, ahol örök tűz ég. Amit látunk üveg mögött lobogni, vagy 1500 éve folyamatosan ég. Egyidős kb. az iszlámmal. A város és sivatag találkozásánál van az ősi iráni vallás (az iszlám köztársáság alkotmányában a kereszténységgel és a judaizmussal együtt bevett felekezetként szerepel) hajdani temetkezési helye. A Hallgatás tornyának nevezett épület egy meredek domb tetején áll. Ide vittek fel a holttesteket, hogy azok ott enyésszenek el a keselyűk által. Így óvták a test szennyétől a szentnek tartott vizet, tüzet, földet és a levegőt. A helyet már nem használják, a szertartást egy távolabbi helyen folytatják le.

A félmilliós városban ma pár ezer Zoroaszter-hívő él. Az iráni közbeszédbe ritkán kerülnek be a kisebbségek, most mégis ez történt. A városi tanácsba ugyanis bekerült, immár másodszor, egy harmincas éveiben lévő férfi, Sepanta Niknam. A Zoroaszter-hívő tanácsnok megválasztását megtámadta a választáson alulmaradt síita klerikus, aki szerint más vallásúak nem dönthetnek egy muzulmán többségű városban. Igen ám, de az iszlám köztársaság alkotmánya ezt lehetővé teszi. A vita odavezetett, hogy alkotmánymódosítással tiltanák meg a kisebbségieknek, hogy a helyi képviselő-testületekben mandátumot szerezzenek. Így is lehet gyakorolni a toleráns iszlámot. (2017)" forrás



,, Chak-Chak a Zarathustra vallás legszentebb szenthelye elég unalmas hely, cserébe tényleg lélegzetelállító táj veszi körül. Nekem ez csak és kizárólag azért volt izgalmas, mert anno még az egyetemen tanultam Zarathustra példabeszédét, de ha egyáltalán nem érdekel a filozófia, akkor is biztos hallottad Strauss “Also sprach Zarathustra” című eposzának valamelyik feldolgozását. A zaraosztriánusok egyébként azért a legmenőbb arcok Iránban, mert ők fogyaszthatnak alkoholt, sőt, még saját boruk is van. (2017)" forrás

Fotóegyveleg

fotó by Konkoly-Thege

 

Tamer - v.j. fotója

Vissza az elejére


Kommentek

Gabor, 2019. 11. 11. 11:06
Legfrissebb úti élmények:

https://fikatours.blogspot.com/2019/10/iran-kendozott-valosag.html


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon