Jazd

Jazd dióhéjban | Vélemények | Látnivalók | Programlehetőségek | A jászokról | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Jazd dióhéjban

  • Jazd sivatagi város Irán egyik legérdekesebb városa.
  • A kb. 450 ezres nagyváros tele van mecsetekkel, mauzóleumokkal, régi iszlám épületekkel, széltornyokkal.
  • A belváros szűk, girbegurba utcák százaiból áll. Könnyű eltévedni bennük. A házak kicsik.
  • Iszfahanból busszal 5 órás út eljutni Jazdba. Teherán közúton 560 kilométerre van Jazdtól. Jazd Teherántól délkeletre fekszik.
  • 2017-ben UNESCO kulturális világörökség lett Jazd település, amely “a sivatagi túléléshez szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló javak felhasználásának élő tanúja”. Jazd a zoroasztrizmus központja, mecsetei, minaretjei, hagyományos építési stílusa megmenekült a modernizációtól.

Fő látnivalók:

  • Jame-mecset
  • A 12 imám mauzóleuma
  • A főtér és a régi városfal

Vélemények

"Jazdra, Jászberény testvérvárosába, szívesen látogatnak el a magyarok, a jász-óperzsa rokoni kapcsolatok miatt is. A város érdekessége természetesen nem csak ebben rejlik. A sivatagi várost hatalmas, nyáron és télen is hóval borított csúcsok veszik körbe, ami gyönyörű panorámát nyújt a városnak. A természeti szépségek mellett Jazd az óperzsa vallás, a zoroasztriánus szent helye is, ezt a városban és környékén található sok tűztemplom is jelzi (taxival olcsón ki lehet menni a városból, ahol a sivatagban a hegyek között felmászhatunk a dombok tetején található templomokba, ahol nyugodtan meditálhatunk (csend templomának is szokták hívni ezeket).

Jazd kifejezetten jó hely azoknak is, akik szeretnek órákat sétálni és elveszíteni önmagukat a felfedezés közben. Szűk utcák, egyforma, több száz éves homokszínű, alacsony labirintusszerű épületek hálózzák be az óvárosi részt. Érdemes megfigyelni a város képét jelentősen meghatározó széltornyokat, amik leginkább kéményekre emlékeztetnek. Ezeknek funkciója azonban nem a füst kivezetése, hanem ellenkezőleg, a nyári óriási hőségben a legkisebb szellőt is elkapva a szobák hűtésére használják az ókori idők óta. Jazd szintén alkalmas sivatagi csillagtúrák alaptáboraként, ahol a mai napig nomád és vándorló életmódot élő népcsoportokat is meg lehet látogatni 1-2 napos kirándulás alkalmával." (István, 2013)

Látnivalók

Programlehetőségek

Jön!

A jászokról

,, Jászberény iráni testvérvárosában, Jazdban 2012-ben felavatták a jászsági település által adományozott emlékművet: a Lehel kürtjét, illetve Jászberény város címerét ábrázoló térplasztikát. Jászberény és Jazd kapcsolatát a jászok 1995-i világtalálkozója alapozta meg, ahol Teherán akkori budapesti nagykövete indítványozta ezt a fajta együttműködést.
Az első jászberényi küldöttség még 1996 decemberében látogatott el Jazdba, 2007-ben pedig testvérvárosi egyezményt írtak alá. Azóta a Jászság központjában több iráni küldöttség is megfordult, az iszlám ország kiállításokon, műsoros esteken mutatta be hagyományait. A két város vezetői kifejezték szándékukat a gazdasági és kulturális együttműködés előmozdítására is.

A tartományi székhelyként jegyzett, 500 ezer akosú város központjában, a Szabadság téren avatták fel a 4 méter magas zománc-fém emlékművet, amelyet Sisa József iparművész készített tűzzománc technikával, hagyományos rekeszzománcból és ékszerzománcból. Jazd lakói nagy érdeklődéssel vették birtokukba a távoli testvérváros ajándékát, rajta Lehel kürtje stilizált ábrázolásával, hátoldalán pedig Jászberény címerével, illetve a kürtről és annak augsburgi szerepéről (nevezetesen a német császár agyonütéséről) készült egykori miniatúra felnagyított másolatával.

Az emlékmű előtt perzsa és angol nyelvű felirat tájékoztatja az erre járót a tudnivalókról. Mint olvasható, Lehel "Magyarország ragyogó hadvezére volt, kürtje pedig a magyar nemzet függetlenségét és szabadságát jelképezi". A 955-ös augsburgi csatavesztésről és annak következményeiről tapintatosan hallgat az emléktábla…" forrás

Olvasmányos linkek

"Jászberény testvérvárosa, Jazd következett. Mindkét városnév az iráni nyelvű jászokra utal. Jazd építészetére fokozottan igaz, hogy kívülről nézve nagyon egysíkú. Mindenhol egyforma szögletes formák és széltornyok uralják a városképet. A széltornyok helyi hűtőgépek, az épület pincéjébe vezetik a kéményekbe kerülő forró levegőt, amely a tekervényes úton leérve kellő mértékben lehűl. Már majdnem megbántam, hogy ide jöttem, amikor kiderült, hogy a semmitmondó homlokzatok mögött gyönyörű belső terek rejtőznek. A régi házak legszebbjeit éttermekké alakították át, így ha bármelyikbe betérünk akár csak egy teára, igazi keleti kényelemben iszogathatunk vagy henyélhetünk egy jót. Iránban az evő- és ivóhelyeken nem csak széken, hanem párnázott díványokon eldőlve is múlathatjuk az időt, vagy megkóstolhatjuk az ízletes tevepörköltet. (2014)" forrás


"Yazd a kősivatag közepén fekszik. Viszont itt Eszfahanhoz és Shirazhoz képest az emberek sokkal zárkózottabbak. Nem tartom lehetetlennek, hogy ez a viselkedés valódi hitük rejtegetésében gyökerezik. Yazdban sokan hagyományosan zoroasztriánusok, csak ezt nem vállalják a nyilvánosság előtt. A zoroasztrizmus lelkileg és fizikailag áthatja Yazdot és környékét. A szállás a központban van, így első megállónk a Jameh mecset volt. 48 méter magas a két minaret, ami a legmagasabb Iránban. A díszítések a 15. századból származnak. Egyszerűen csodálatos!

Mellette áll nem sokkal az Alexander börtöne. Az alapjait Nagy Sándor, makedón király építette, de a 15. században átalakították. A 12 imám sírköve is itt található, de sajnos ez is el vaj zárva a külvilágtól. A sikátorokon keresztül jutottunk vissza a szállásra. Du-n pihentünk egyet, illetve ebédeltünk. Én tevehúst ettem. Végre sikerült megkóstolni a púpost. Pedig februárban Marokkóban mennyit kerestem, hogy ehessek. A sikátorokon kívüli, széles sugárutakkal övezett főtéren áll a XV. században épült Amir Chakmag, amit az útikönyvek mecsetnek mondanak. Igazi mecset a Péntek mecset. Este felmentünk megnézni a du-n szándékosan kihagyott Amir Chakmaq teret. Itt található Yazd UNESCO világörökségének számító Amir Chakmaq komplexum. Az egyik legnagyobb mecset-komplexum Iránban. Naplementekor gyönyörű volt, de esti fényekben is szép fotótéma volt. A mecset alatt bazár van, ahol frissen sült kenyeret vettünk.


A várost a széltornyok jellemzik. Ezek belsejében lamellák vannak, melyek a kéményszerű torony tetején nyitott réseken átáramló levegőt lefelé terelik, a torony aljába. A torony azonban nem a földön áll, hanem egy földalatti helyiségbe nyílik. A terem, vagy verem padlózatán medencében víz, sőt jég hűti a beáramló kinti levegőt. Ennek következtében a rendszer folyamatos hűtést biztosít az épület egy része számára. Ilyen természetes légkondicionáló révén válik elviselhetővé az elviselhetetlen nyári forróság. A városban sétálva elmentünk olyan kupolás földalatti víztározó mellett, amit négy torony hűtött. (2013)" forrás


,, A városban látogatható a felekezet temploma, ahol örök tűz ég. Amit látunk üveg mögött lobogni, vagy 1500 éve folyamatosan ég. Egyidős kb. az iszlámmal. A város és sivatag találkozásánál van az ősi iráni vallás (az iszlám köztársáság alkotmányában a kereszténységgel és a judaizmussal együtt bevett felekezetként szerepel) hajdani temetkezési helye. A Hallgatás tornyának nevezett épület egy meredek domb tetején áll. Ide vittek fel a holttesteket, hogy azok ott enyésszenek el a keselyűk által. Így óvták a test szennyétől a szentnek tartott vizet, tüzet, földet és a levegőt. A helyet már nem használják, a szertartást egy távolabbi helyen folytatják le.

A félmilliós városban ma pár ezer Zoroaszter-hívő él. Az iráni közbeszédbe ritkán kerülnek be a kisebbségek, most mégis ez történt. A városi tanácsba ugyanis bekerült, immár másodszor, egy harmincas éveiben lévő férfi, Sepanta Niknam. A Zoroaszter-hívő tanácsnok megválasztását megtámadta a választáson alulmaradt síita klerikus, aki szerint más vallásúak nem dönthetnek egy muzulmán többségű városban. Igen ám, de az iszlám köztársaság alkotmánya ezt lehetővé teszi. A vita odavezetett, hogy alkotmánymódosítással tiltanák meg a kisebbségieknek, hogy a helyi képviselő-testületekben mandátumot szerezzenek. Így is lehet gyakorolni a toleráns iszlámot. (2017)" forrás



Ajánlott linkek Yazdról:

Fotóegyveleg

fotó by Konkoly-Thege

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon