Jazd

Jazd dióhéjban | Vélemények | Látnivalók | Programlehetőségek | A jászokról | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Jazd dióhéjban

  • Jazd sivatagi város Irán egyik legérdekesebb városa.
  • A kb. 450 ezres nagyváros tele van mecsetekkel, mauzóleumokkal, régi iszlám épületekkel, széltornyokkal.
  • A belváros szűk, girbegurba utcák százaiból áll. Könnyű eltévedni bennük. A házak kicsik.
  • Iszfahanból busszal 5 órás út eljutni Jazdba. Teherán közúton 560 kilométerre van Jazdtól. Jazd Teherántól délkeletre fekszik.
  • 2017-ben UNESCO kulturális világörökség lett Jazd település, amely “a sivatagi túléléshez szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló javak felhasználásának élő tanúja”. Jazd a zoroasztrizmus központja, mecsetei, minaretjei, hagyományos építési stílusa megmenekült a modernizációtól.

Fő látnivalók:

  • Jame-mecset
  • A 12 imám mauzóleuma
  • A főtér és a régi városfal

Vélemények

"Jazdra, Jászberény testvérvárosába, szívesen látogatnak el a magyarok, a jász-óperzsa rokoni kapcsolatok miatt is. A város érdekessége természetesen nem csak ebben rejlik. A sivatagi várost hatalmas, nyáron és télen is hóval borított csúcsok veszik körbe, ami gyönyörű panorámát nyújt a városnak. A természeti szépségek mellett Jazd az óperzsa vallás, a zoroasztriánus szent helye is, ezt a városban és környékén található sok tűztemplom is jelzi (taxival olcsón ki lehet menni a városból, ahol a sivatagban a hegyek között felmászhatunk a dombok tetején található templomokba, ahol nyugodtan meditálhatunk (csend templomának is szokták hívni ezeket).

Jazd kifejezetten jó hely azoknak is, akik szeretnek órákat sétálni és elveszíteni önmagukat a felfedezés közben. Szűk utcák, egyforma, több száz éves homokszínű, alacsony labirintusszerű épületek hálózzák be az óvárosi részt. Érdemes megfigyelni a város képét jelentősen meghatározó széltornyokat, amik leginkább kéményekre emlékeztetnek. Ezeknek funkciója azonban nem a füst kivezetése, hanem ellenkezőleg, a nyári óriási hőségben a legkisebb szellőt is elkapva a szobák hűtésére használják az ókori idők óta. Jazd szintén alkalmas sivatagi csillagtúrák alaptáboraként, ahol a mai napig nomád és vándorló életmódot élő népcsoportokat is meg lehet látogatni 1-2 napos kirándulás alkalmával." (István, 2013)

Látnivalók

Programlehetőségek

Jön!

A jászokról

Olvasmányos linkek

"Jászberény testvérvárosa, Jazd következett. Mindkét városnév az iráni nyelvű jászokra utal. Jazd építészetére fokozottan igaz, hogy kívülről nézve nagyon egysíkú. Mindenhol egyforma szögletes formák és széltornyok uralják a városképet. A széltornyok helyi hűtőgépek, az épület pincéjébe vezetik a kéményekbe kerülő forró levegőt, amely a tekervényes úton leérve kellő mértékben lehűl. Már majdnem megbántam, hogy ide jöttem, amikor kiderült, hogy a semmitmondó homlokzatok mögött gyönyörű belső terek rejtőznek. A régi házak legszebbjeit éttermekké alakították át, így ha bármelyikbe betérünk akár csak egy teára, igazi keleti kényelemben iszogathatunk vagy henyélhetünk egy jót. Iránban az evő- és ivóhelyeken nem csak széken, hanem párnázott díványokon eldőlve is múlathatjuk az időt, vagy megkóstolhatjuk az ízletes tevepörköltet. (2014)" forrás


"Yazd a kősivatag közepén fekszik. Viszont itt Eszfahanhoz és Shirazhoz képest az emberek sokkal zárkózottabbak. Nem tartom lehetetlennek, hogy ez a viselkedés valódi hitük rejtegetésében gyökerezik. Yazdban sokan hagyományosan zoroasztriánusok, csak ezt nem vállalják a nyilvánosság előtt. A zoroasztrizmus lelkileg és fizikailag áthatja Yazdot és környékét. A szállás a központban van, így első megállónk a Jameh mecset volt. 48 méter magas a két minaret, ami a legmagasabb Iránban. A díszítések a 15. századból származnak. Egyszerűen csodálatos!

Mellette áll nem sokkal az Alexander börtöne. Az alapjait Nagy Sándor, makedón király építette, de a 15. században átalakították. A 12 imám sírköve is itt található, de sajnos ez is el vaj zárva a külvilágtól. A sikátorokon keresztül jutottunk vissza a szállásra. Du-n pihentünk egyet, illetve ebédeltünk. Én tevehúst ettem. Végre sikerült megkóstolni a púpost. Pedig februárban Marokkóban mennyit kerestem, hogy ehessek. A sikátorokon kívüli, széles sugárutakkal övezett főtéren áll a XV. században épült Amir Chakmag, amit az útikönyvek mecsetnek mondanak. Igazi mecset a Péntek mecset. Este felmentünk megnézni a du-n szándékosan kihagyott Amir Chakmaq teret. Itt található Yazd UNESCO világörökségének számító Amir Chakmaq komplexum. Az egyik legnagyobb mecset-komplexum Iránban. Naplementekor gyönyörű volt, de esti fényekben is szép fotótéma volt. A mecset alatt bazár van, ahol frissen sült kenyeret vettünk.


A várost a széltornyok jellemzik. Ezek belsejében lamellák vannak, melyek a kéményszerű torony tetején nyitott réseken átáramló levegőt lefelé terelik, a torony aljába. A torony azonban nem a földön áll, hanem egy földalatti helyiségbe nyílik. A terem, vagy verem padlózatán medencében víz, sőt jég hűti a beáramló kinti levegőt. Ennek következtében a rendszer folyamatos hűtést biztosít az épület egy része számára. Ilyen természetes légkondicionáló révén válik elviselhetővé az elviselhetetlen nyári forróság. A városban sétálva elmentünk olyan kupolás földalatti víztározó mellett, amit négy torony hűtött. (2013)" forrás

Ajánlott linkek Yazdról:

Fotóegyveleg

fotó by Konkoly-Thege

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon