ÚTIKRITIKA.HU / Kanári-szigetek









Kanári-szigetek

Földrajz | Időjárás | Helyi élet | Turista etikett | Gasztronómia

Földrajz

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek földrajzi szélessége azonos Floridáéval, Egyiptoméval vagy a Szaharáéval. A teljes szigetcsoport hét nagyobb és hat kisebb lakatlan szigetből áll. A nagy szigetek közül a legkeletibb fekvésű, Fuerteventura és Lanzarote van a legközelebb (100 km) az afrikai partokhoz. A szigetek felszíne kb. 7500 km²-t tesz ki. Santa Cruz de Tenerife és Las Palmas de Gran Canaria, közösen viselik a szigetvilág fővárosa státuszt.

A felszín szigetről szigetre

A vulkáni erők hatására minden szigetre más és más markáns formák jellemzőek.

"A Kanári szigeteken túrázókat szokatlan, izgalmakat rejtő természeti környezet várja. Kaktuszok mentén, lávamezőkön, moha és babérerdőkön át, felülről nézni a felhőket vagy az óceánt figyelni a hegyekből… Ilyen változatos élményben az európai kontinensen nem igazán lehet részünk." (Erik, 2013)

Fuerteventura

A leghosszabb a Kanári szigetek közül. Fővárosa: Puerto del Rosario

"Nem egy zöld oázis, de érdekes volt felfedezni hány arca van a szigetnek. Fuertén vannak a karib szigeteket idéző hosszan elnyúló homokos strandok, sziklás öblök és vöröses barna vulkanikus, kietlen tájak." (Eszter&Pali,2012)

A szigetcsoport tagjai mind vulkáni eredetűek, de Lanzaroten formálták át leginkább a környezet a kitörések. Fővárosa: Arrecife

"Lanzarote a Timanfaya Nemzeti Parkban a lávamezőn busszal túráztunk a rozsdavörös vulkáni kúpok között, helyenként méteres hasadékok tátongtak. A világ leghosszabb vulkáni barlangjában, a Los Verdes barlangban is jártunk, ahol a felszínről átszivárgó víz földalatti tavakat alakított ki, az egyikben pici albínó rákokkal. Az El Golfo egy félkör alakú vulkáni kráter, algák által zöldre színezett vízzel tele, fekete homokkal körülvéve. Mind a négy nagyobb szigeten jártam már és ez a legkopárabb mégis egyedülálló." (Lali, 2013)

Gran Canaria

A "Nagy Kanári" a Kanári szigetcsoport névadó tagja. Fővárosa: Las Palmas de Gran Canaria

"A tél közepén nyár élményén kívül többre vágytunk, ezért bebarangoltuk a szigetet. A Roque Nublo, a sziget jelképének számító különös szikla látványa nem akármi főleg az óceáni kilátással. Maspalomas "mini Szaharája" az óceán mellett egész mesebeli a vonuló homokdűnékkel. Jártunk banánültetvényen is, tiszta Kolumbia! Pálmafák, kaktuszok, fenyőerdők, oázisszerű tavak, tényleg rengeteg látnivaló." (Erik, 2013)


"A hegyekbe felvezető kanyargós út talán Gran Canaria legszebb része. Zöld, éles sziklák, a hatalmas óceán fehér hullámai és a a felhők fölött kilátszik a Teide csúcsa." (Horváthék, 2013)

Tenerife

A Kanári-szigetek legnagyobbika. Fővárosa: Santa Cruz de Tenerife

"A Teidére vezető út az elszórtan bozótos lávamező mellett az arizonai sivatagot juttatta eszembe." (Béci, 2012)


"A természeti képek nagyon változatosak Tenerifén. A hatalmas, hullám-marta sziklafalak látványa után a Masca szurdokot kerestük fel. Innen nem mondható szegényesnek a panoráma a Teidére, az óceánra de a gyalogtúra a völgyben inkább mazochista hajlamú turistáknak ajánlott. A szigetet bejárva magashegyi félsivatagon, lávanyelveken, sziklás lejtőkön vágtunk át. A Teidén a felhők felett nézelődni, a többi sziget látványa és még sorolhatnám…" (P.J., 2013)

La Gomera

A kerek sziget. Fővárosa: San Sebasstian de la Gomera

"A Kanári-szigetek egyik legkülönlegesebb táját fedeztük fel, amikor a sűrű, mesés hangulatú erdőkön át felkapaszkodtunk La Gomera sziget legmagasabb csúcsáig. A partvidéktől indulva függőleges sziklafalak, teraszosított földterületek, banánültetvények között, igazi szubtrópusi hegyi terepen vágtunk át a központi magaslatokig. A köd-ülte, mohás erdők adják az egyik legsajátosabb túraélményt a szigeteken. Ehhez hasonló látványban Dél-Amerikában, az Andok egyes területein volt részünk." (Zsófi&Ádi, 2012)


"A helyiek bemutatták az öt magánhangzóból és két mássalhangzóból álló füttybeszédet, amit régen kommunikáció gyanánt használták a hatalmas szintkülönbségek miatt. Iszonyú hangos füttyögés, amivel leimitálják a szavak kiejtését, hanglejtését. A lényeg, hogy nagyon messzire is hallható és kis odafigyeléssel tényleg érthetőek a szavak." (Dia, 2013)

La Palma

A legmeredekebb sziget a világon, fővárosa: Santa Cruz de la Palma

"Találó La Palma elnevezése ’La isla bonita’, vagyis szép sziget, hihetetlenek a természeti adottságai, a meredeksége. A Roque de los Muchasos csúcsáig tekertünk fel bringával, ami 2426 magasságban van és La Palma legmagasabb pontja. A növényzet folyamatosan változott felfele, mediterrán növények, szubtrópusi fenyők, mohák aztán a kopárság. Kb. az út felétől felhőpamacsok közt haladtunk, láttuk az óceánt, a sziget városait aztán a felhőpaplan fölött a Teidét is. Hatalmas élmény!" (Zsófi&Ádi, 2012)

’La Isla Chiquita’ vagyis kis sziget El Hierro beceneve. Fővárosa Valverde.

"A vad természeti környezet vonzott minket a szigetre. Csodálatos hegyvidéken túrázhattunk, kísérteties hangulatú, párás fenyőerdőkőn át. Van egy fennsík, amit a sziget jelképe a boróka fa borít. Az állandó erős szél megnehezítette, hogy a fák függőlegesen növekedjenek, ezért nagyon furcsa csavart alakzatokban a talaj fele görbülve terjeszkedtek. Láttuk a világ legkisebb hotelét is, ami egy mólóra épült kőből. Nagyon változatos táj." (Zsófi&Ádi, 2012)

Időjárás

A Kanári szigetek az örök tavasz szigetei. Az éghajlat szubtrópusi, viszonylag kiegyensúlyozott hőmérsékletek és sok napsütés a jellemző, téli 18 Cº körüli, nyáron is csak 25 Cº körüli hőmérsékletekkel. A július és az augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghidegebb hónap. Télen a 2000 m-nél magasabb hegyekben havazik. A szigetek közül La Palma a legesősebb, ám a Roque de las Muchachos csúcsán szinte mindig süt a Nap. Az afrikai kontinenshez legközelebb Lanzarote és a Fuerteventura van, ezek a legmelegebb szigetek. Gran Canarián és Tenerifén sok múlik azon, hogy a szigetek melyik felén vagyunk éppen. Mindkét sziget déli részére jellemző hogy majdnem mindig meleg van, és kevés csapadék hullik, az északi részen hidegebb az éghajlat.

"Tenerife északi részén egész nap vészjóslóan szürke, felhős volt az ég, de az eső nem esett és kellemes volt a hőmérséklet." (P.J., 2013)


"Gran Canaria déli, száraz mindig napsütéses felén könnyű nyári cuccokban lehet egész évben járni. Estére jelentősen mérséklődik a meleg, de még így is elég egy hosszú ujjú felső, és már aludni is nyugodtan lehet. Az évi pár esős napon meglepően le tudni hűlni az idő, de ez is viszonyítás kérdése." (Dóri)


"Felkészültem rá, hogy a Teidén a csúcs közelében hideg lesz, de felérve nagyon különleges élményben volt részünk. Valójában kb. tíz fok lehetett, amit a hideg, erős szél miatt hidegebbnek éreztünk, miközben az erős napsütés melegített minket." (Suri, 2012)

Az óceán vizének hőmérséklete a Kanári-áramlás miatt földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).

"A Kanári szigeteken még novemberben is 25 fok körüli hőmérséklet volt napközben, az óceán vize a szél miatt hidegnek tűnt, mégis nagyon kellemes volt." (Béci, 2012)


"Megmártóztam az óceánban, de hamar el is búcsúztam tőle, mert piszok hideg volt a víz. A Kanári szigeteken az óceán vize januárban fürdésre alkalmatlan."  (Vera, 2013)

Az éghajlatot a széljárás határozza meg, a szelek több fajtáját különböztetik meg.

"Amikor megérkeztünk Tenerifére, velünk egyidőben a calima, azaz a forró sivatagi szél is megérkezett és hozta magával a homokot is. A látóhatár nagyon lecsökkent annak ellenére, hogy sütött a nap. Zavaró volt, de érdekes képeket lehetett készíteni arról, ahogy a nap eltűnt a porfelhőben." (Béci, 2012)


"Aki nem szereti a szelet, Fuertére ne utazzon, mert a szél minden nap fújt, változó erősséggel, de enyhítette is a nagy meleget. Amikor nagyobb szél volt akkor kifejezetten élvezetesen lehetett szörfözni." (Eszter&Pali, 2012)


,, Kanári-szigetek - időjárás - február: Kellemes 23-25 fok melegf, az óceán 20-21 fokos, csodás hullámai csak úgy hivogattak. Bemerészkedtem, s imádtam, ahogy a hullámok ide-oda lökdösnek. A parton selymes homokban hevertem, miközben a nap sugarai szárították testem és amikor éppen melegem lett volna, akkor jött a szellő. (2016)" forrás

Helyi élet

A Kanári-szigetek hangulatában a spanyol jelleg uralkodik, annak ellenére, hogy közelebb vannak Afrikához, mint Spanyolországhoz. A helyiek napnyugta után kelnek igazán életre. Hangos és színes az itteni élet, sohasem siető, nyugodt, semmit el nem kapkodó emberekkel.

"A kanári emberek nagyon szélsőségesek. Kedvesek, mosolygósak, ha épp a szabadidejüket töltve látod őket, de nagyon merevek, bürokratikusak tudnak lenni a munkában. Nem könnyű, ha hivatalos ügyeket intézünk." (Dóri)


"Megfigyeltem, hogy az itteniek nem rágódnak annyit a problémákon, meg a jövőn, mint mi. Inkább a jelen számít, jókat enni-inni és a hétvégi szórakozás nem kizárólag a fiatalabb korosztály kiváltsága." (Dóri)

A spanyol identitást igazolja az állandó ünneplés is. Mindig találnak rá alkalmat, az ünnepnapok nagyon fontosak. A karneváli eseményeken, körmenetekre mindenki kíváncsi, az élet része, nemcsak turisztikai látványosság. Latin kategóriában második helyen áll a rioi után a santa cruz-i karnevál Tenerifén, és a lakosság is elképesztő jelmezekbe bújik. A téltemető karnevál februárban és márciusban tartja bűvöletben a helyi lakosokat.

"A karneválokon, parádékon megvan a hagyományos forgatókönyv, ami szerint lezajlik az egész. Nem ciki jelmezbe bújni, mert az ugyanúgy a mulatság része, mint a hónapokon át tartó karneváli előkészületek." (Dóri)

Az emberek elég kényelmesek, ha tehetik, autóval járnak. Még a tízórai szünetben is, ami itt munkahelyi jog, közeli kávézókban ücsörögnek felváltva. A munkaidőt más déli népekhez hasonlóan itt is megszakítja a szieszta, ami 13-14 órától 16-17 óráig tart. Erre az időre bezárnak az üzletek, hivatalok, leáll a nyüzsgő élet a nagyobb turistaközpontok kivételével, ahol a hétvége sem szünnap.

"Gran Canarián a helyiek a téli időszakban nem strandolással töltik a szabadidejüket, hanem inkább kirándulnak, húst sütögetnek. A néhány évente előforduló, szenzációszámba menő havazásnak pedig gyermekmódra örül mindenki és a hegyekbe rohan hógolyózni, hóembert építeni." (Dóri)

Turista etikett

A naturizmus vagy nudizmus Spanyolországban, így a Kanári szigeteken is legális. Nincsenek külön erre a célra kijelölt strandok, vannak partszakaszok ahol inkább elfogadottabb, máshol kevésbé. Az is meghatározó, hogy a hagyományos vagy a meztelen strandolás hívei vannak-e ott többen. A nudizmus terén mindig is élen járt a Kanári-szigetek Spanyolországban. Az egyik első spanyol naturista falu Lanzarote-n létesült.

"Maspalomas homokdűnéinél találkoztunk a nudista strandról ruhátlanul, egy száll hátizsákban elmászkáló emberekkel. Aki gyerekkel megy és szeretné elkerülni a magyarázkodást, inkább barangoljon a sivatag másik részén." (Horváthék, 2013)


"A Kanári szigeteken érdekes volt, hogy a sima és a nudista strand egymás mellett volt, szinte egybeolvadt. Ezáltal sok nudista mászkált a fürdőruhás részlegen." (Erik, 2013)

Gasztronómia

Ahogy környezetben és tájbelileg is eltérnek egymástól a szigetek, úgy a helyi specialitások receptje is változik szigetről szigetre. A kanári konyhára nagy hatással volt a mediterrán ízvilág, és sok minden utal a spanyol konyhára. Itt is belakmározhatunk a tapas hideg és meleg változataiból úgy, mint Spanyolország más részein. A jellegzetesen helyi ételek pl. a sült húsok kecskéből, nyúlból, különféle szószokkal nyakon öntve, krumplival tálalva. A mojo az összes itteni szósz gyűjtőneve, a mojo picón egy hihetetlenül friss, tüzes piros paprika szósz. Ennek zöld változata, ami szintén kanári specialitás a mojo verde korianderből és petrezselyemből készül. A mártások klasszikus kísérője a ráncos krumpli (papas arrugadas), egy eredetileg tengervízben főtt héjas krumpli, az egyik legismertebb és legegyszerűbb különlegesség a Kanári-szigeteken.

"Természetesen ráncos krumplit kértem a hal mellé, mert ez lett a kedvencem, rettentően finom. A piros mojo viszont nagyon csípős volt, az érzékeny gyomrúak jobb ha vigyáznak vele!" (Eszter&Pali, 2012)

A gofio pirított gabonaliszt, leginkább búzából vagy kukoricából, sósan és édesen is fogyasztják. Előfordul, hogy a kenyeret helyettesíti, de lehet alapanyag rántáshoz, édességekhez vagy egyszerűen kiteszik az asztalra és rá lehet szórni az ételre.

"A gofio-t mandulával keverve kóstoltam, mint egy rúd szalámit lehetett szeletelni ezt a karamellás jellegű, nehezen olvadó édességet és leginkább a mogyoróvaj ízére emlékeztetett." (Dia, 2013)


"Úgy kínálták az étel mellé a gofio-t, mint Olaszországban a reszelt parmezánt. Kicsit zavaros lett tőle a leves, de nagyon jó íze volt." (P.J., 2013)


"A Kanárin a legjobb vacsi egy tengerparti étteremben egy csodás kecskesült volt, ráncos krumplival. Desszertnek benyomtam még egy adag gofio habot is. Nyami!" (Dia, 2013)

A hal, a tenger gyümölcsei és a banán természetes adottságok.

"A legfinomabb banánt eddig a Kanári-szigeteken ettem, egy brazíliai banánültetvényhez hasonló helyen. A másik érdekes finomság az útszéli kaktuszokról szedett kaktuszfüge volt." (Dia, 2013)


"A hal ennyi különböző elkészítési módjával nem találkoztam korábban." (Vera, 2013)

Helyi ital a banánlikőr, aminek egyik fajtája áttetsző, a másik a krémlikőr. Szintén kanári különlegesség a Ron Miel, édes mézrum.

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon