ÚTIKRITIKA.HU / Anikó tanácsai

1. A legfontosabb tanács és egyben a leghasznosabb is: az utazás előtt (az akár a neten, akár a telefonra letölthető Duolingo segítségével) minimális spanyoltudást érdemes összeszedni. A helyiek többnyire nem beszélnek angolul, vagy csak nagyon gyengén. Akár egy 100-300 szavas szókincs is rengeteget ér, pl. ha éppen buszjegyet kell venni, vagy ételt rendeln,i ill megtalálni egy adott utcát vagy boltot.

2. Ne csomagolj feleslegesen rengeteg ruhát, mert valóban felesleges lesz. Szinte mindenhol van mosoda. Kimosva visszakapod mindet.

3. Az alapvető gyógyszereken és kötelező kozmetikumokon túlmenően kint érdemes vinni egy halom dolgot: filléres szalmakalapot, egyebet. Lehet cipelni itthonról a naptejet és tusfürdőt, de mindezeket ugyanannyiért megveheted kint is. A kedvenc és kényelmes túraszandál kötelező és egy hasonlóan bejáratott edzőcipő is: ez a kettő a legfontosabb. Nyilván lehet vinni átalakítót is (USA- szabvány jó Mexikóban is),de ez is kapható mindenhol.

4. Érdemes vinni Powerbank-ot (vésztöltőt), főleg a hosszú kirándulásokon lesz nagy szükség rá.

5. Mindenképp az első nap javasolt venni helyi Telcel kártyát (helyi telefonos cég). Kérjük meg a boltban az eladót, hogy azt üzemelje be nekünk. Sokszor kellhet akár szállást felhívni, hogy épp este érkezünk vagy éppen felhívni a gondosan leszervezett taxist reggel 6-kor, hogy merre jár a megbeszélt időponthoz képest...vagy éppen a neten megírni és megnézni valamit.

6. Mi a hátizsákunkra vettünk egy aranyos és kicsi számzáras lakatot. Ebben a hátizsákban és gondosan bezárva volt minden nap és minden szállásunkon (hotelek,hostelek és airbnb lakások is ) a nagyobb összegű készpénz, illetve az útleveleink, egyebünk.

Kizárólag az útlevél fénymásolata volt minden esetben nálunk, de azt tényleg mindig és mindenhova vittük, ezzel csekkoltunk be a szálláshelyekre, ezzel vettük a buszjegyeink (itt általában elkérik az okmányt, mert a név szerepel a buszjegyen ),stb.

Mindig Revolut kártyával fizettünk, ahol lehetett illetve ATM-ből vettünk ki pénzt és peso-val fizettünk. Tartaléknak volt nálunk USA dollár, kicsi címletekben, de végül nem volt rá szükség.

7. Az ATM-ekre érdemes figyelni, mert normális esetben 18-35 peso egy egyszeri pénzkivétel díja,de némely bank ATM-je sokkal többet is kérhet. Ilyenkor meg lehet szakítani a tranzakciót és keresni mást a közelben.

8. Vigyünk immodium tablettát: az idegen fűszerektől,gyümölcsöktől az arra érzékenyeknek megy a hasa , márpedig, ez egy leszervezett kirándulást lehetettlenné tehet.

9. Ne dőljünk be az első kirándulást ígérő irodának. Tegyünk egy kört és nézzük meg a többi iroda árait is.
Sok esetben a Jolly Joker a sűrűn járó és nagyon jó színvonalon működő Ado busztársaság. Mielőtt rohanunk befizetni valamit,nézzünk utána ennek az opciónak is.

10. Együnk bátran az utcán. Nagyon jókat lehet beszélgetni, ismerkedni sorban állás közben, ráadásul az orrunk előtt készítik el az étkeket. Mind finom, sajnos.
A fűszerezéssel óvatosan: valóban hardcore némely "muy picante" szósz,fokozatosan és picit próbáljunk elsőként.

Taco-költemény - Anikó fotója

11. Abszolút kötelező az adott városban fellelhető piac felkeresése:a legjobb étkek szinte mindig itt vannak, nem beszélve a rengeteg látni és szagolni valóról.

Még utazás előtt nézzük meg a YouTube-on fellelhető számtalan helyi étkeket bemutató részeit. Így sokkal egyszerűbb rendelni, például a gyanúsan fekete színű helyi specialitást Meridában: nem lehet mindig csak tacót és burritót enni, sőt!

12. Tilos hazajönni Marquesita evés nélkül. Ezt egészen komolyan mondom!
Szinte mindenhol belefuthatunk egy Marquesita árusba: használjuk ki az alkalmat: függőséget okoz.
Ez az édes tésztából előttünk sütött helyi finomság valahol a palacsinta és a gofri között van:hosszú sorokat kell néha kivárni, mert egyszerre csak egy készül: roppanós,finom,ostya jellegű tészta, palacsintaként feltekerve. Forrón,frissen érdemes megenni, leggyakrabban nutellával, lekvárral, földimogyoró krémmel, sokszor sajttal töltik (ott választható ki a töltelék, ízlés szerint ).

13. Soha, semmikor ne fotózzunk úgy helyieket,hogy előtte nem kérdezzük ezt meg. Ezt tán leírni is felesleges,hiszen minden országra igaz.